Modern hamisítványok a kristálykoponyák
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#148
Állítólag van olyan, hogy a [i]fáraó átka[i].
Álljon itt akkor Epikurosz bosszúja:
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, 89. old., Osiris Kiadó, Budapest, 1998, 2480 Ft. ISBN 963 379 371 8
"Hogyan építették?
Már az ókoriakat is izgatta ez a probléma. Hallgassuk meg, mit mond errõl Hérodotosz: „Mikor az alap elkészült, rövid fagerendákból készült gépekkel emelték rá a többi követ. A követ elõször a földrõl az elsõ lépcsõsorra húzták, amikor fent volt, egy másik, az elsõ soron álló gépre tették, s ezzel emelték fel a második sorba. Mert annyi gép volt, ahány lépcsõsor. Vagy az is lehet, hogy egyetlen könnyû emelõgépet vittek feljebb sorról sorra, hogy a köveket a helyükre tegye." (11.125.)
Hérodotoszt fõként a kövek emelése érdekelte, de megtudhatjuk azt is, hogy a piramishoz vezetõ út építéséhez tíz, a piramis befejezéséhez húsz év kellett.
Ha meggondoljuk, hogy egy olyan korszak alkotásáról van szó, mely a kocsit, lovat még nem ismerte, és a fémek közül csupán a rezet használta, valóban nehéz kielégítõen megmagyarázni, milyen technikai és munkaszervezési módszerekkel lehetett a nagy célt elérni. Elsõ nagy probléma a kõanyag kidolgozása, szállítása. Kb. 2 300 000 kõtömb volt szükséges az építményhez, ezek átlagsúlya 2,5 tonna, de vannak szép számban 15 tonnások is, sõt a sírkamra mennyezetének hasábjai 40-50 tonnára becsülhetõk. Háromféle kõanyagot használtak fel, maga az építmény helyben fejtett mész-kõbõl_készült, a borítás turai mészkõbõl, s végül a belsõ helyiségeknél sötétszürke gránitot alkalmaztak, amelyet a távoli Asszuánból kellett idehozni. Nem volt azonban egyszerû az átszállítás a turai bányákból sem. A kövek továbbítása a Níluson aránylag könnyen megoldható volt, a szárazföldön szánokat és talán görgõket is használtak. A hatvanas évek núbiai ásatásai meglepõ módon járultak hozzá az egyiptomi szállítási technika megértéséhez. Mirgissza közelében gerendákkal megszilárdított, hosszú iszappálya került elõ. A megnedvesített, síkos iszapon - mint ezt ki is próbálták - nagy terheket is aránylag könnyen, gyorsan lehet csúsztatni. A Középbirodalom idejébõl való Thothotep-sír egyik képén 172 munkás húz egy szánra kötözött, kb. 60 tonnás szobrot. Egyikük a pályát öntözi. Sík terepen ilyen pályákon könnyítették meg a szállítást.
A köveket valószínûleg egészen a sivatagi fennsík széléig csatornán szállították. Újabb kutatások megállapították egy csatorna útvonalát, mely Illahunból kiindulva haladt el a memphiszi nekropoliszok zónája mellett. Még Hérodotoszból is úgy látszik (11.97.), hogy közvetlenül a piramisok közelében lehetett hajózni.
A szánok húzását emberek vagy szarvasmarhák végezték. Nem lehetett könnyen megoldható feladat a kõanyag raktározása, csoportosítása sem a piramis körül, hiszen pontosan tudni kellett, hogy melyik tömb hányadik sorba, annak melyik részére kerül."
Szóval nem volt könnyû, de varázspálca nem kellett hozzá, sem UFÓ.
Álljon itt akkor Epikurosz bosszúja:
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, 89. old., Osiris Kiadó, Budapest, 1998, 2480 Ft. ISBN 963 379 371 8
"Hogyan építették?
Már az ókoriakat is izgatta ez a probléma. Hallgassuk meg, mit mond errõl Hérodotosz: „Mikor az alap elkészült, rövid fagerendákból készült gépekkel emelték rá a többi követ. A követ elõször a földrõl az elsõ lépcsõsorra húzták, amikor fent volt, egy másik, az elsõ soron álló gépre tették, s ezzel emelték fel a második sorba. Mert annyi gép volt, ahány lépcsõsor. Vagy az is lehet, hogy egyetlen könnyû emelõgépet vittek feljebb sorról sorra, hogy a köveket a helyükre tegye." (11.125.)
Hérodotoszt fõként a kövek emelése érdekelte, de megtudhatjuk azt is, hogy a piramishoz vezetõ út építéséhez tíz, a piramis befejezéséhez húsz év kellett.
Ha meggondoljuk, hogy egy olyan korszak alkotásáról van szó, mely a kocsit, lovat még nem ismerte, és a fémek közül csupán a rezet használta, valóban nehéz kielégítõen megmagyarázni, milyen technikai és munkaszervezési módszerekkel lehetett a nagy célt elérni. Elsõ nagy probléma a kõanyag kidolgozása, szállítása. Kb. 2 300 000 kõtömb volt szükséges az építményhez, ezek átlagsúlya 2,5 tonna, de vannak szép számban 15 tonnások is, sõt a sírkamra mennyezetének hasábjai 40-50 tonnára becsülhetõk. Háromféle kõanyagot használtak fel, maga az építmény helyben fejtett mész-kõbõl_készült, a borítás turai mészkõbõl, s végül a belsõ helyiségeknél sötétszürke gránitot alkalmaztak, amelyet a távoli Asszuánból kellett idehozni. Nem volt azonban egyszerû az átszállítás a turai bányákból sem. A kövek továbbítása a Níluson aránylag könnyen megoldható volt, a szárazföldön szánokat és talán görgõket is használtak. A hatvanas évek núbiai ásatásai meglepõ módon járultak hozzá az egyiptomi szállítási technika megértéséhez. Mirgissza közelében gerendákkal megszilárdított, hosszú iszappálya került elõ. A megnedvesített, síkos iszapon - mint ezt ki is próbálták - nagy terheket is aránylag könnyen, gyorsan lehet csúsztatni. A Középbirodalom idejébõl való Thothotep-sír egyik képén 172 munkás húz egy szánra kötözött, kb. 60 tonnás szobrot. Egyikük a pályát öntözi. Sík terepen ilyen pályákon könnyítették meg a szállítást.
A köveket valószínûleg egészen a sivatagi fennsík széléig csatornán szállították. Újabb kutatások megállapították egy csatorna útvonalát, mely Illahunból kiindulva haladt el a memphiszi nekropoliszok zónája mellett. Még Hérodotoszból is úgy látszik (11.97.), hogy közvetlenül a piramisok közelében lehetett hajózni.
A szánok húzását emberek vagy szarvasmarhák végezték. Nem lehetett könnyen megoldható feladat a kõanyag raktározása, csoportosítása sem a piramis körül, hiszen pontosan tudni kellett, hogy melyik tömb hányadik sorba, annak melyik részére kerül."
Szóval nem volt könnyû, de varázspálca nem kellett hozzá, sem UFÓ.
Kara kánként folytatom tanításom.
#147
"Amúgy nem értem, ha ilyen okos vagy, miért nem Te vizsgálod a koponyákat? 😊"
Mert õk csak részrehajló szagértõket kérnek fel a feladatra.
Én meg jó pénzért sem adnék hamis szakértõi véleményt. A makacs mindenit!
Capiscó?
Mert õk csak részrehajló szagértõket kérnek fel a feladatra.
Én meg jó pénzért sem adnék hamis szakértõi véleményt. A makacs mindenit!
Capiscó?
Kara kánként folytatom tanításom.
#146
Nyunyóka!
Meg fog lepõdni, de nagyon:
Az üveg par excellence kvarc állagú anyag.
A természetben található kvarc és az üveggyárakban elõállított üveg között az a különbség, hogy elõbbit a természet öntötte ki a vulkánokban, az utóbbit az ember, ellenõrzött körülmények között, emiatt tisztább.
Egyéb kérdés?
Meg fog lepõdni, de nagyon:
Az üveg par excellence kvarc állagú anyag.
A természetben található kvarc és az üveggyárakban elõállított üveg között az a különbség, hogy elõbbit a természet öntötte ki a vulkánokban, az utóbbit az ember, ellenõrzött körülmények között, emiatt tisztább.
Egyéb kérdés?
Kara kánként folytatom tanításom.
#145
Szerinted én ezt az ujjamból szoptam vagy mi?
According to fringe author Richard Noone in his book 5/5/2000, a Great Pyramid feasibility study relating to the quarrying of the stone was performed at his request in 1978 by Merle Booker, Technical Director of the Indiana Limestone Institute of America. Using modern equipment, Booker concludes: “Utilizing the entire Indiana Limestone industry’s facilities as they now stand
pgs. 104-105, 5/5/2000, Richard Noone, 1982 Three rivers Press, New York ISBN 0-609-80067-1
According to fringe author Richard Noone in his book 5/5/2000, a Great Pyramid feasibility study relating to the quarrying of the stone was performed at his request in 1978 by Merle Booker, Technical Director of the Indiana Limestone Institute of America. Using modern equipment, Booker concludes: “Utilizing the entire Indiana Limestone industry’s facilities as they now stand
pgs. 104-105, 5/5/2000, Richard Noone, 1982 Three rivers Press, New York ISBN 0-609-80067-1
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#144
Ja, amúgy a vizsgálatokat csak a jelenre értettem... Ehh...
Gaming is believing.
#143
Önteni? A kvarcot? Amúgy nem értem, ha ilyen okos vagy, miért nem Te vizsgálod a koponyákat? 😊
Gaming is believing.
#142
Na, ott is számolgattak egy téglára/kõtömbre jutó percekkel (http://www.sfportal.hu/forum/index.php?showtopic=47176).
Úgy látszik sokan msot tanulnak számtant, és eljátszadoznak a számokkal, mint kisgyerek a játékaival.
Úgy látszik sokan msot tanulnak számtant, és eljátszadoznak a számokkal, mint kisgyerek a játékaival.
Kara kánként folytatom tanításom.
#141
további gyöngyszem az SF portálról (http://www.sfportal.hu/content/view/1027/96/):
Daniken "Elsõ mûvében, az 1968-ban megjelent Az istenek harci szekerében például többek között azt taglalja, miképpen lehet, hogy a maja kultúra által épített monumentális alkotások valójában egy UFO- jármû leszállóhelyei voltak."
Egy leszállópályára minek oltárt építeni? Hogy kitörjön a leszállóegység talpa?
"Manapság már elfogadott történészi állítás, hogy ezeket a ránk maradt épületeket a maják az isteneiknek alkották meg, de Dänikent ez csak megerõsítette elméletében, szerinte ugyanis a maja istenek igenis léteztek, és bizony földönkívüliek voltak. Dänikenbõl egy csapásra híres ember lett; könyveit szívesen vásárolták meg az emberek, mert értették, izgalmasnak találták, és mert sok rejtélyt megmagyarázott."
Megmagyarázott, de hamisan.
"A régészek máig értetlenül állnak olyan rejtélyek elõtt, mint például az egyiptomi piramisok felépítése."
A régészek nem állnak értetlenül a piramisok építése elõtt, hanem kutatnak, és válaszokat adnak.
"Sok ismeretterjesztõ könyv szerint még a mostani modern technológiával sem biztos, hogy lehetséges lenne olyan alkotások létrehozása, mint ezek az épületek."
Ez a "sok ismeretterjesztõ könyv" valójában népbutító könyv.
"Däniken szerint nem is történhetett másként, csakis „külsõ” segítséggel."
Daniken úr nem is tudna felépíteni egy piramist, ahhoz õ túl kevés lenne, még ma is.
Daniken "Elsõ mûvében, az 1968-ban megjelent Az istenek harci szekerében például többek között azt taglalja, miképpen lehet, hogy a maja kultúra által épített monumentális alkotások valójában egy UFO- jármû leszállóhelyei voltak."
Egy leszállópályára minek oltárt építeni? Hogy kitörjön a leszállóegység talpa?
"Manapság már elfogadott történészi állítás, hogy ezeket a ránk maradt épületeket a maják az isteneiknek alkották meg, de Dänikent ez csak megerõsítette elméletében, szerinte ugyanis a maja istenek igenis léteztek, és bizony földönkívüliek voltak. Dänikenbõl egy csapásra híres ember lett; könyveit szívesen vásárolták meg az emberek, mert értették, izgalmasnak találták, és mert sok rejtélyt megmagyarázott."
Megmagyarázott, de hamisan.
"A régészek máig értetlenül állnak olyan rejtélyek elõtt, mint például az egyiptomi piramisok felépítése."
A régészek nem állnak értetlenül a piramisok építése elõtt, hanem kutatnak, és válaszokat adnak.
"Sok ismeretterjesztõ könyv szerint még a mostani modern technológiával sem biztos, hogy lehetséges lenne olyan alkotások létrehozása, mint ezek az épületek."
Ez a "sok ismeretterjesztõ könyv" valójában népbutító könyv.
"Däniken szerint nem is történhetett másként, csakis „külsõ” segítséggel."
Daniken úr nem is tudna felépíteni egy piramist, ahhoz õ túl kevés lenne, még ma is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#140
"Aserminio de Mueria" - és milyen jól tud magyarul. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#139
"Figyelemre méltó a polírozás hihetetlen minõsége, a csillogó felület lágy, emberi bõr benyomását kelti. Feltehetõ, hogy kézi megmunkálással készült, de ebben az esetben kb. 150-300 év folyamatos munkát vett igénybe az elkészítése."
- Nem polírozás. Az üvegkoponyát kiöntötték, majd fluorsavval simára maratták.
"oponyalapon nincsenek rajta a nyúlványok és nyílások2
- Nehéz is lett volna ezt öntéssel kialakítani.
"A harmadik eltérés a legkülönösebb: az agykoponyán nincsenek kialakítva a kutacsok."
- Hát igen, a HF-el végzett maratás során a kutacsok eltûnnek. A mintának használt eredeti koponyán pedig még rajta voltak.
"A HP laboratóriumi vizsgálatai"
Aha, szóval mégiscsak voltak vizsgálatok!
"többen is megpróbáltak kristálykoponyát gyártani modern eszközökkel, de lehetetlennek bizonyult egyazon tömbbõl kifaragni mind a két részt, mivel valamelyik mindig eltörött."
- Nem faragni, önteni kell.
Ha bemész egy konyhai eszközöket árusító üzletbe, gyönyörû öntött üvegtárgyakat lehet ott vásárolni, elég olcsón. Szegény maják, ha látnák ezeket...
- Nem polírozás. Az üvegkoponyát kiöntötték, majd fluorsavval simára maratták.
"oponyalapon nincsenek rajta a nyúlványok és nyílások2
- Nehéz is lett volna ezt öntéssel kialakítani.
"A harmadik eltérés a legkülönösebb: az agykoponyán nincsenek kialakítva a kutacsok."
- Hát igen, a HF-el végzett maratás során a kutacsok eltûnnek. A mintának használt eredeti koponyán pedig még rajta voltak.
"A HP laboratóriumi vizsgálatai"
Aha, szóval mégiscsak voltak vizsgálatok!
"többen is megpróbáltak kristálykoponyát gyártani modern eszközökkel, de lehetetlennek bizonyult egyazon tömbbõl kifaragni mind a két részt, mivel valamelyik mindig eltörött."
- Nem faragni, önteni kell.
Ha bemész egy konyhai eszközöket árusító üzletbe, gyönyörû öntött üvegtárgyakat lehet ott vásárolni, elég olcsón. Szegény maják, ha látnák ezeket...
Kara kánként folytatom tanításom.
#138
Érdekes, a leghíresebb koponyát nem viszgálták meg...
http://www.sfportal.hu/content/view/1218/131/
Jó olvasást!
http://www.sfportal.hu/content/view/1218/131/
Jó olvasást!
Gaming is believing.
#137
Na, és ha már ott volt egy kõtömb, helyben, csak ki kellett faragni?
Kara kánként folytatom tanításom.
#136
muhaha, ezen jót mulattam.
fõleg, amikor elolvastam, honnan is merített a szerzõ:
arról csak ennyit
:-DDD
fõleg, amikor elolvastam, honnan is merített a szerzõ:
arról csak ennyit
:-DDD
#135
az is jó kérdés, hogy oké, megcsinálták valahogy a piramist. de pl. hancock felteszi a kérdést könyvében, hogy a piramisok elõtti szentély 200 tonnás köveit mivel mozgatták? szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan daru van a földön, ami fel bírná emelni. ezek meg ott sorakoznak.
#134
Ne csak egyitomra godolj.Vannak olyan epitmenyek ahol a sziklak ugy kette vannak vagva mint akar kes a vajjal ahol allitolag kezdetleges szintel levo nepcsoprtok eltek
#133
"Kõkorszaki szinten, mint ahogy állítják" - muhaha.
#132
Az tudosok mindenkepp tevednek.
1.valoban emberek epitettek,mert rendelkeztek a megfelelo techikaval, matematikaval stb akkor viszont nem igaz,hogy kokorszaki szinten voltak mint ahogy allitjak
2.valoban kokorszaki szinten voltak mint ahogy allitjak akkor viszont az "istnek" ufok voltak.(bar a szent iratok,legendak,feljegyzesek szerint az "istenek" nem vettek reszt az epitkezesben fizikailag csak a technologiat mutattak meg es iranyitottak az egeszet
1.valoban emberek epitettek,mert rendelkeztek a megfelelo techikaval, matematikaval stb akkor viszont nem igaz,hogy kokorszaki szinten voltak mint ahogy allitjak
2.valoban kokorszaki szinten voltak mint ahogy allitjak akkor viszont az "istnek" ufok voltak.(bar a szent iratok,legendak,feljegyzesek szerint az "istenek" nem vettek reszt az epitkezesben fizikailag csak a technologiat mutattak meg es iranyitottak az egeszet
#131
Korábbi hozzászólásban vetõdött fel, hogy közép-amerikában miért vannak hasonló piramisok.
Nem 100%-ig elfogadott, de nagyon úgy néz ki, hogy lehetett kapcsolat amerika és európa/afrika között az ókorban. Volt is pár nem régi kísérlet arra, hogy átkeljenek csak az ókorban is elérhetõ technikával. Afrikából Amerika felé már sikerült egy papiruszhajóval, másik irányba viszont széthullott a vitorlás.
további olvasni való
http://en.wikipedia.org/wiki/Pre-Columbian_trans-oceanic_contact
Nem 100%-ig elfogadott, de nagyon úgy néz ki, hogy lehetett kapcsolat amerika és európa/afrika között az ókorban. Volt is pár nem régi kísérlet arra, hogy átkeljenek csak az ókorban is elérhetõ technikával. Afrikából Amerika felé már sikerült egy papiruszhajóval, másik irányba viszont széthullott a vitorlás.
további olvasni való
http://en.wikipedia.org/wiki/Pre-Columbian_trans-oceanic_contact
#130
Zagyvaság, terelés és kavarás kristálykoponya ügyben:
A kk tudása, A kk meséje.
És végül íme egy vallástörténeti áttekintés, bár nem kk, hanem egyiptomi-kopt: Ágost Zoltán, hittanártól.
A kk tudása, A kk meséje.
És végül íme egy vallástörténeti áttekintés, bár nem kk, hanem egyiptomi-kopt: Ágost Zoltán, hittanártól.
Kara kánként folytatom tanításom.
#129
Ne beszélj baromságokat, légy szíves.
Meg fogsz lepõdni, de a piramishoz max. 2x akkor helyet kell megmozgatni, mint, amekkora a piramis maga. Ne mond nekem, hogy Indiana aolyan parányi állam lenne, hogy ne férne el ott 3 hegyecske.
Persze, ha úgy veszed, akkor mondjuk Bihar megye egész építõipara képtelen lenne felépíteni egy piramist, de nincs más ott csak alföld. Mégis, a piramisok tömegének sokszorosa van építményekbe bedolgozva. Bumm-bumm!
leülhetsz, egyes.
Meg fogsz lepõdni, de a piramishoz max. 2x akkor helyet kell megmozgatni, mint, amekkora a piramis maga. Ne mond nekem, hogy Indiana aolyan parányi állam lenne, hogy ne férne el ott 3 hegyecske.
Persze, ha úgy veszed, akkor mondjuk Bihar megye egész építõipara képtelen lenne felépíteni egy piramist, de nincs más ott csak alföld. Mégis, a piramisok tömegének sokszorosa van építményekbe bedolgozva. Bumm-bumm!
leülhetsz, egyes.
Kara kánként folytatom tanításom.
#128
Amúgy 1978ban megnézték, hogy ha teljes Indiana állam mészkõ iparát ráállítanák a projektre, megháromszoroznák a kitermelési kapacitást, akkor tartana a kitermelés, megmunkálás, szállítás (azt nem irják honnan hova😊 27 évig.
És akkor ez még csak az, hogy az alapanyag meglegyen.
És akkor ez még csak az, hogy az alapanyag meglegyen.
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#127
Amúgy jó volt az amit HozHun elõtte írt, csak neked max nehéz volt megérteni. Ha 9percre vezeted vissza, akkor tényleg azt jelenti, hogy 9percig foglalkozott vele mindenki, és addik basztak a többire.
Ha ezt megszorzod az építõmunkások számával, akkor kijön az, hogy mennyi munkaórát fektettek egy kõbe. És így máris világosabb, hihetõbb, meg elképzelhetõbb az egész.
Ha ezt megszorzod az építõmunkások számával, akkor kijön az, hogy mennyi munkaórát fektettek egy kõbe. És így máris világosabb, hihetõbb, meg elképzelhetõbb az egész.
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#126
"Fv: te meg totális hülyeséget beszélsz ezzel az autozással. Nincs értelme annak a mondatodnak hogy két óra alatt 10 ember 100 km-ert.
Ugyanis a létszámnak mi köze az átlagsebességhez? Semmi az égegyadta világon."
Hát én is ezt ugatom folyamatosan. Egy tégla berakási sebessége ÁTLAGOSAN mondjuk 900 perc/tégla. Érted? Nem 9.
Csak száz téglát raknak be egyidõben.
És itt az "átlagos" szónak az az értelme, hogy van olyan munkás-csapat, akik 700 perc alatt rakják be, vannak akik meg 1100 perc alatt.
Érdekes, hogy az autós példában meglátod ugyanazt a hibát, amit a saját csúsztatásodban meg nem veszel észre.
Ugyanis a létszámnak mi köze az átlagsebességhez? Semmi az égegyadta világon."
Hát én is ezt ugatom folyamatosan. Egy tégla berakási sebessége ÁTLAGOSAN mondjuk 900 perc/tégla. Érted? Nem 9.
Csak száz téglát raknak be egyidõben.
És itt az "átlagos" szónak az az értelme, hogy van olyan munkás-csapat, akik 700 perc alatt rakják be, vannak akik meg 1100 perc alatt.
Érdekes, hogy az autós példában meglátod ugyanazt a hibát, amit a saját csúsztatásodban meg nem veszel észre.
#125
Különben a bérszámfejtõk ismernek olyant, hogy ember-óra, de engem ez az egész mócsingolás nem érdekel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#124
<#vigyor0>
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#123
<#eljen>
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#122
Amúgy rájöttem mi okozza nálad a képzavart. Túl kicsi egységre vezetted le. A perc/kocka nagyon megfoghatatlan. Ha az eredeti számokat vesszük (40 év és 2500000 kõkocka) és feltételezzük, hogy egy év alatt ugyan annyit haldtak akkor az mintegy 62500 kocka letétele évente. Az 174 kocka naponta. Igazándiból sok idõt/munkát szerintem a kibányászás/kifaragás vehette el. Szerintem megközelítõleg kb 300 kockát faragtak ki és állítottak fel a Nilus mellett naponta, amiket folyamatossan szállítottak a piramisok helyére. Azért enyit, mert egy része megsérül útközben, elsülyedt a hajóval, vagy egyszerûen hibás volt vagy építés közben tört össze. Maga a hajózás az ami még napokat vehetett igénybe, de ezek konvolyokban mehettek sok kõvel folyamatossan. A kihordás helyéretétel már nem olyan vészes (idõbe) szerintem. Nem is kellet egy kõnek szerintem 4 hónap, de talán még a fele sem.
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#121
Senki sem tudja átlagosan 1 kõvel mennyit foglalkoztak ténylegesen. Ez a lényege az egésznek. Mondjuk sac/kb 4 hónapot.
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#120
Értem. Akkor most én kérdezek.
Szerinted mennyi ideig foglalkoztak átlagosan egy kõvel?
Szerinted mennyi ideig foglalkoztak átlagosan egy kõvel?
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#119
#95 példám alapján, a logikád szerint 100 perc alatt egy db kõvel összesen 1 percet foglalkoztak. Holott valójában 10 percet, de az átlag ettõl még 1 kocka/perc.
Hasonlóképpen az az állítás, hogy "40 év alatt csak ezzel az egy darab kõkockával összesen 9 percet foglalkoztak" nem igaz. Valójában több ideig is foglalkozhattak vele, attól még az átlag lehet 1 kõ/9 perc.
Hasonlóképpen az az állítás, hogy "40 év alatt csak ezzel az egy darab kõkockával összesen 9 percet foglalkoztak" nem igaz. Valójában több ideig is foglalkozhattak vele, attól még az átlag lehet 1 kõ/9 perc.
#118
Ááááááááááá, nem bírom...
"Ez azt jelenti hogy a 40 év alatt csak ezzel az egy darab kõkockával összesen 9 percet foglalkoztak. Ez NEM azt jelenti hogy 9 percig mindenki vele foglalkozott, hanem hogy 9 percig foglalkoztak vele néhányan. És közben még egy csomó más ember egy csomó más kõkockával szintén 9 percet."
Oké, kérdés következik: Az a másik csomó ember, aki azzal a másik kõkockával foglalkozott, 9 percig végignézte, ahogy az elõzõ csomó ember rakosgatja az elõzõ kõkockát 9 percig? Leírjam mégegyszer? Azaz több brigád, rengeteg sok ember, apa aztán fia, 40 évig sorban végignézték ahogy az elõzõ turnus foglakozik az épp sorra kerülõ kõkockával kilen percig?
Ha nem; akkor vajon egy idõben foglakoztak-e többen töbféle kockával?
Ha ez igen akkor add ösze nekem konckánként azt a 9 percet ami az átfedésekbõl keletkezik, lévén hogy legalább két kocka 9 perce fedésbe került egymással. Márpedig ha fedésbe kerül egymással akkor nem lehet õket összeadni (9+9+9....) nem lesz 40 év.
"Ez azt jelenti hogy a 40 év alatt csak ezzel az egy darab kõkockával összesen 9 percet foglalkoztak. Ez NEM azt jelenti hogy 9 percig mindenki vele foglalkozott, hanem hogy 9 percig foglalkoztak vele néhányan. És közben még egy csomó más ember egy csomó más kõkockával szintén 9 percet."
Oké, kérdés következik: Az a másik csomó ember, aki azzal a másik kõkockával foglalkozott, 9 percig végignézte, ahogy az elõzõ csomó ember rakosgatja az elõzõ kõkockát 9 percig? Leírjam mégegyszer? Azaz több brigád, rengeteg sok ember, apa aztán fia, 40 évig sorban végignézték ahogy az elõzõ turnus foglakozik az épp sorra kerülõ kõkockával kilen percig?
Ha nem; akkor vajon egy idõben foglakoztak-e többen töbféle kockával?
Ha ez igen akkor add ösze nekem konckánként azt a 9 percet ami az átfedésekbõl keletkezik, lévén hogy legalább két kocka 9 perce fedésbe került egymással. Márpedig ha fedésbe kerül egymással akkor nem lehet õket összeadni (9+9+9....) nem lesz 40 év.
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#117
"De nem kerülhet be 160 kõ 9 perc alatt, mivel akkor a piramisnak
~930 millió kõbõl kellene állnia feltéve hogy 40 év alatt épitették."
Én most csak arról beszéltem, hogy ha egy csapat 160 követ rak be 24 óra alatt akkor 160 csapat 160*160 követ épít be egy 24 óra alatt, vagyis 9 perc alatt 160 at.
~930 millió kõbõl kellene állnia feltéve hogy 40 év alatt épitették."
Én most csak arról beszéltem, hogy ha egy csapat 160 követ rak be 24 óra alatt akkor 160 csapat 160*160 követ épít be egy 24 óra alatt, vagyis 9 perc alatt 160 at.
#116
"A te elméletedben a negyven év alatt azzal a kõkockával és csak azzal semmi mással csõk õvel foglakozik mindenki kilenc percig."
Nem. Ez azt jelenti hogy a 40 év alatt csak ezzel az egy darab kõkockával összesen 9 percet foglalkoztak. Ez NEM azt jelenti hogy 9 percig mindenki vele foglalkozott, hanem hogy 9 percig foglalkoztak vele néhányan. És közben még egy csomó más ember egy csomó más kõkockával szintén 9 percet.
Gondolj bele egy autógyárba, ahol van egy csomó futószalag, mondjuk van 10 darab párhuzamos szalag, és 10 órán át megy egy nap a termelés. Ez alatt a 10 óra alatt mondjuk legyártanak 100 db autót. Ez azt jelent hogy átlagosan egy autóval összesen 6 percet foglalkoztak. de NEM azt hogy az összes futószalag 6 percig csak ezzel az egy autóval foglalkozott.
Nem. Ez azt jelenti hogy a 40 év alatt csak ezzel az egy darab kõkockával összesen 9 percet foglalkoztak. Ez NEM azt jelenti hogy 9 percig mindenki vele foglalkozott, hanem hogy 9 percig foglalkoztak vele néhányan. És közben még egy csomó más ember egy csomó más kõkockával szintén 9 percet.
Gondolj bele egy autógyárba, ahol van egy csomó futószalag, mondjuk van 10 darab párhuzamos szalag, és 10 órán át megy egy nap a termelés. Ez alatt a 10 óra alatt mondjuk legyártanak 100 db autót. Ez azt jelent hogy átlagosan egy autóval összesen 6 percet foglalkoztak. de NEM azt hogy az összes futószalag 6 percig csak ezzel az egy autóval foglalkozott.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#115
Jaj, már csak egyszer kisérelem meg elmondani hol hibádzik az elméleted.
Azt mondod 9 perc (8 és fél, mindegy), ez 40 év alat 2500000 kõkocka. Átlagossan egy kõkockára 9 perc jut. 1 kõkockára 9 perc jut, érted!! A te elméletedben a negyven év alatt azzal a kõkockával és csak azzal semmi mással csak õvel foglakozik mindenki kilenc percig. A többi 2499999 kõkocka vár a saját kilen percére mert arányossan ennyi jut RÁ, ha senki nem foglakozik a többivel. Öszessen 9 percecske, ez az övé az idõ alatt senki sem bántja a többit mert ez az az idõ ami 40 évbõl arányossan és átlagossan rá jut. Ha szépen összeadom a 2500000 kõnek a kilenc percét akkor 40 év eltellik. Ez idõ alatt egyenként foglalkoztam 9 percet 2500000 kõkockával.
... és negyven évig folyamatossan leszarták a többi kõkockát csak mindig egy darab kõkocka 9 percével foglakoztak, mert szerencsétlen kockáknak mindössze 9 perc jutott oly sokan voltak... még máig is élnének helyükön ha annak idején assdf barátuk probált volna piramist építeni belõle...
Azt mondod 9 perc (8 és fél, mindegy), ez 40 év alat 2500000 kõkocka. Átlagossan egy kõkockára 9 perc jut. 1 kõkockára 9 perc jut, érted!! A te elméletedben a negyven év alatt azzal a kõkockával és csak azzal semmi mással csak õvel foglakozik mindenki kilenc percig. A többi 2499999 kõkocka vár a saját kilen percére mert arányossan ennyi jut RÁ, ha senki nem foglakozik a többivel. Öszessen 9 percecske, ez az övé az idõ alatt senki sem bántja a többit mert ez az az idõ ami 40 évbõl arányossan és átlagossan rá jut. Ha szépen összeadom a 2500000 kõnek a kilenc percét akkor 40 év eltellik. Ez idõ alatt egyenként foglalkoztam 9 percet 2500000 kõkockával.
... és negyven évig folyamatossan leszarták a többi kõkockát csak mindig egy darab kõkocka 9 percével foglakoztak, mert szerencsétlen kockáknak mindössze 9 perc jutott oly sokan voltak... még máig is élnének helyükön ha annak idején assdf barátuk probált volna piramist építeni belõle...
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#114
De nem kerülhet be 160 kõ 9 perc alatt, mivel akkor a piramisnak
~930 millió kõbõl kellene állnia feltéve hogy 40 év alatt épitették.
Ehelyett viszont csak 2.5 millióból áll. Természetesen amit mondasz az elméletben nem lehetetlen, csak akkor ott tartunk mint a #66 hogy nem annyi ideig épitették mint amennyire gondolunk (itt most épp kevesebb ideig).
Akárhogy nézzük is, az egész 40 éves munkafolyamatra tekintve, átlagosan 9 percenként kellet 1 kõnek a helyére kerülnie. Ha nem igy történt akkor nem ennyi kõbõl állt vagy nem ennyi ideig épitették és ez már csak szintiszta matek
~930 millió kõbõl kellene állnia feltéve hogy 40 év alatt épitették.
Ehelyett viszont csak 2.5 millióból áll. Természetesen amit mondasz az elméletben nem lehetetlen, csak akkor ott tartunk mint a #66 hogy nem annyi ideig épitették mint amennyire gondolunk (itt most épp kevesebb ideig).
Akárhogy nézzük is, az egész 40 éves munkafolyamatra tekintve, átlagosan 9 percenként kellet 1 kõnek a helyére kerülnie. Ha nem igy történt akkor nem ennyi kõbõl állt vagy nem ennyi ideig épitették és ez már csak szintiszta matek
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#113
"Pedig szerintem ezt teljesen jól mondja. A te logikád sem értem. Szöveges feladat neked is: ha 160 csapat párhuzamosan követ gyárt, és minden csapat 24 óra alatt végez a kövével, átlagosan milyen gyakran kerül kõ beépítésre?"
Ha egy csapat 160 követ rak be 24 óra alatt akkor 9 perc alatt 160 kõ kerül beépítésre. Errõl beszéltem én is. A párhuzamos munkavégzés a lényeg.
Ha egy csapat 160 követ rak be 24 óra alatt akkor 9 perc alatt 160 kõ kerül beépítésre. Errõl beszéltem én is. A párhuzamos munkavégzés a lényeg.
#112
"miszerint az átlagos kõbehelyezés sebességébõl az következik, hogy az EGÉSZ munkafolyamatnak 9 perc alatt le kellett zajlania, hibás"
Nos szerintem meg nem hibás, ha az egészre vonatkoztatod az átlagot. Ez egy átlag ettõl függetlenül, tehát lehet hogy 1 évig csak a köveket faragták, majd egy évig meg csak a köveket helyezték (ergó volt egy év amikor egy követ sem helyztek el), ha kettõbõl átlagot vonsz akkor 9 perc/kõnek kell kijönni az egész idõszakra. De mindegy errõl ugysem gyözzük meg egymást 😊
Fv: te meg totális hülyeséget beszélsz ezzel az autozással. Nincs értelme annak a mondatodnak hogy két óra alatt 10 ember 100 km-ert.
Ugyanis a létszámnak mi köze az átlagsebességhez? Semmi az égegyadta világon.
Mert ha együtt utaznak akkor mindegyik 50 km/h sebessséggel haladt (gondolj bele egy távolsági buszba), ha meg külön külön utaznak akkor viszont (10 ember x (100 km/2óra)) / 10 utazás=50...
Nos szerintem meg nem hibás, ha az egészre vonatkoztatod az átlagot. Ez egy átlag ettõl függetlenül, tehát lehet hogy 1 évig csak a köveket faragták, majd egy évig meg csak a köveket helyezték (ergó volt egy év amikor egy követ sem helyztek el), ha kettõbõl átlagot vonsz akkor 9 perc/kõnek kell kijönni az egész idõszakra. De mindegy errõl ugysem gyözzük meg egymást 😊
Fv: te meg totális hülyeséget beszélsz ezzel az autozással. Nincs értelme annak a mondatodnak hogy két óra alatt 10 ember 100 km-ert.
Ugyanis a létszámnak mi köze az átlagsebességhez? Semmi az égegyadta világon.
Mert ha együtt utaznak akkor mindegyik 50 km/h sebessséggel haladt (gondolj bele egy távolsági buszba), ha meg külön külön utaznak akkor viszont (10 ember x (100 km/2óra)) / 10 utazás=50...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#111
Pedig szerintem ezt teljesen jól mondja. A te logikád sem értem. Szöveges feladat neked is: ha 160 csapat párhuzamosan követ gyárt, és minden csapat 24 óra alatt végez a kövével, átlagosan milyen gyakran kerül kõ beépítésre?
A problémátok valójában az, hogy az "átlagosan" szó önmagában nem egyértelmû mûveletet jelöl. Meg kell mondani azt is, pontosan mely változóra veszi az ember az átlagot, vagy pl. ha valószínûségi modellt használunk, egy eloszlás feltételes várható értékének kiszámításához meg kell mondani a rögzített paramétereket.
A problémátok valójában az, hogy az "átlagosan" szó önmagában nem egyértelmû mûveletet jelöl. Meg kell mondani azt is, pontosan mely változóra veszi az ember az átlagot, vagy pl. ha valószínûségi modellt használunk, egy eloszlás feltételes várható értékének kiszámításához meg kell mondani a rögzített paramétereket.
#110
Igaz. És egy ember átlagosan valóban 12 perc alatt tesz meg száz kilómétert az említett példában.
#109
Mint ahogy az is hülyeség, hogyha az átlag kb 9 perc akkor egy darab követ valóban 9 perc alatt kellett beépíteniük.
#108
"Értsd már meg, hogy ha 24 óra alatt kerül a helyére egy kõ, akkor az átlagosan se lesz a helyén 9 perc alatt."
Ez így nem igaz, lásd 95. hsz -emet. Attól, hogy egy kõ beépítéséhez több idõ kell, még az átlag lehet kevesebb is. Attól függ hányan dolgoznak párhuzamosan.
Ez így nem igaz, lásd 95. hsz -emet. Attól, hogy egy kõ beépítéséhez több idõ kell, még az átlag lehet kevesebb is. Attól függ hányan dolgoznak párhuzamosan.
#107
Assdf! Hahó!
Értsd már meg, hogy ha 24 óra alatt kerül a helyére egy kõ, akkor az átlagosan se lesz a helyén 9 perc alatt. Ez pont ugyanolyan hülyeség, mint az elõbb említett 500 km/h-s utazás. Mer ugye, ha azt nézed, hogy két óra alatt 10 ember teszi meg a száz km-t, akkor a te teljesen hibás logikád alapján azt hihetnénk, hogy egy ember 12 perc alatt teszi meg. Tehát 500-zal megy.
Szóval nem az én oktatásom színvolnalával van baj, hanem a te agyaddal.
Értsd már meg, hogy ha 24 óra alatt kerül a helyére egy kõ, akkor az átlagosan se lesz a helyén 9 perc alatt. Ez pont ugyanolyan hülyeség, mint az elõbb említett 500 km/h-s utazás. Mer ugye, ha azt nézed, hogy két óra alatt 10 ember teszi meg a száz km-t, akkor a te teljesen hibás logikád alapján azt hihetnénk, hogy egy ember 12 perc alatt teszi meg. Tehát 500-zal megy.
Szóval nem az én oktatásom színvolnalával van baj, hanem a te agyaddal.
#106
Te fejszámoló autista vagy?
Minek lovagolsz a saját magad átlal feltett mûkérdésen?
Ám, ha kategorikus választ akarsz, akkor nesze: IGEN, LEHETSÉGES.
Minek lovagolsz a saját magad átlal feltett mûkérdésen?
Ám, ha kategorikus választ akarsz, akkor nesze: IGEN, LEHETSÉGES.
Kara kánként folytatom tanításom.
#105
Ne terelj. Akár lehetséges, akár nem, a #66-ban leírt következtetésed, miszerint az átlagos kõbehelyezés sebességébõl az következik, hogy az EGÉSZ munkafolyamatnak 9 perc alatt le kellett zajlania, hibás. Csak ezt a következtetést bíráltuk, semmi mást. Minden egyes kövön akár napokat is dolgozhattak, mert az is számít, hány kövön dolgoztak egyszerre.
#104
Senkisem beszélt arról hogy a földönkivüliek csinálták.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#103
9 perc
és?
Lehetséges? ez itt a kérdés.
Az a baj hogy ugyanarról beszélünk csak néhányan ezt nem fogják fel.
Tehát a kérdés a következõ: lehetséges-e hogy 24 óra alatt 160 követ kibányásznak-odavisznek-kifaragnak-feltesznek?
Vagy ahogy én fogalmaztam: lehetséges-e hogy átlagosan, 9 perc alatt 1 követ kibányásznak-odavisznek-kifaragnak-feltesznek?
Egyszerü primitiv szorzás az egész, csak ez sokaknak nem megy.
Vagy te el tudod képzelni hogy 24 óra 160 kõ kerül a helyére, de azt már nem hogy átlagosan 9 percenként egy? Pedig a kettõ egy és ugyanaz.
Ha azt mondod hogy lehetséges megoldottuk a rejtélyt mert lehetséges.
Ha meg azt hogy nem akkor lásd a #66.
Szóval az én bajom az hogy itt nem arról van szó hogy vajon ha igy és igy csinálnánk és ennyien akkor mire lennénk képes ennyi idõ alatt ennyi kõvel, hanem hogy ismerjük az idõt és a kövek számát a kérdés az ohgy ennyi idõ alatt ennyi kõvel lehetséges-e és ha igen hogyan?
és?
Lehetséges? ez itt a kérdés.
Az a baj hogy ugyanarról beszélünk csak néhányan ezt nem fogják fel.
Tehát a kérdés a következõ: lehetséges-e hogy 24 óra alatt 160 követ kibányásznak-odavisznek-kifaragnak-feltesznek?
Vagy ahogy én fogalmaztam: lehetséges-e hogy átlagosan, 9 perc alatt 1 követ kibányásznak-odavisznek-kifaragnak-feltesznek?
Egyszerü primitiv szorzás az egész, csak ez sokaknak nem megy.
Vagy te el tudod képzelni hogy 24 óra 160 kõ kerül a helyére, de azt már nem hogy átlagosan 9 percenként egy? Pedig a kettõ egy és ugyanaz.
Ha azt mondod hogy lehetséges megoldottuk a rejtélyt mert lehetséges.
Ha meg azt hogy nem akkor lásd a #66.
Szóval az én bajom az hogy itt nem arról van szó hogy vajon ha igy és igy csinálnánk és ennyien akkor mire lennénk képes ennyi idõ alatt ennyi kõvel, hanem hogy ismerjük az idõt és a kövek számát a kérdés az ohgy ennyi idõ alatt ennyi kõvel lehetséges-e és ha igen hogyan?
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#102
A nácis fájt kicsit... Bár miután azt tudjuk, hogy a Holdon rejtették el repülõ csészealjakkal az összerabolt aranyat, alig tudok meglepõdni valamin... (link nincs sajna 😞 )
#101
Nézz ide, senki sem vitatja, hogy átlagosan mondjuk 9 percenként kellett egy kõ helyére kerüljön. A #66-ban leírt hülye következtetésedet bíráljuk, miszerint, idézem:
HA kijelentjük hogy adott technikával lehetséges 9 perc alatt ez az egész, akkor megoldottuk a rejtélyt. Ha azt mondjuk hogy nem lehetséges, akkor alapvetõen két lehetséges megoldás van:
1, nem 40 évig épitették hanem jóval több ideig
2, olyan technikával épitették amivel lehetséges 9 perc alatt a munkafolyamatot véghezvinni
(3): a zufok csinálták, de ezt nem hinnél, vszinü az elsõ kettõ lesz a megoldás
Nem és nem, ez teljesen hibás. Ötödikes szöveges feladat, csak neked: 160 követ faragnak és pakolnak egyszerre, minddel 24 óra alatt végeznek. Átlagosan hány percenként kerül a helyére egy kõ?
HA kijelentjük hogy adott technikával lehetséges 9 perc alatt ez az egész, akkor megoldottuk a rejtélyt. Ha azt mondjuk hogy nem lehetséges, akkor alapvetõen két lehetséges megoldás van:
1, nem 40 évig épitették hanem jóval több ideig
2, olyan technikával épitették amivel lehetséges 9 perc alatt a munkafolyamatot véghezvinni
(3): a zufok csinálták, de ezt nem hinnél, vszinü az elsõ kettõ lesz a megoldás
Nem és nem, ez teljesen hibás. Ötödikes szöveges feladat, csak neked: 160 követ faragnak és pakolnak egyszerre, minddel 24 óra alatt végeznek. Átlagosan hány percenként kerül a helyére egy kõ?
#100
Egyiptomban több mint száz piramis van. Ahogy Epikurosz is írta, szépen végig lehet követni az ötszáz év alatt kialakuló piramisépítés technikáját: elõször csak masztabák vannak, amik a földfelszínre épített lapos építmények, mélyükön, föld alatt sírkamrával, aztán Dzsószer egymásra rakat sok, egyre kisebb masztabát, lépcsõs piramist kialakítva. Aztán Sneferunak úgy negyven évvel a gizai nagy piramisok elõtt eszébe jut, hogy csináljuk simára az oldalát, de néhány összeomlik, van, ahol pedig menetben meg kell változtatni a dõlésszöget, hogy ne járjon ugyanígy. Aztán végül a mérnökök diadalmaskodnak, és a harmadik sikerül, nem is akárhogy: ez a harmadik legnagyobb piramis Egyiptomban. Kár földönkívülieket keresgélni a dologban, ordítóan emberi fejtörésrõl van szó.
#99
Eszembe jutott egy újabb ok ami mindent megmagyaráz!!!
Hosszas gondolkodás után arra következtetésre jutottam,hogy a piramisokat a dinoszauroszok építették!!!!!Így igaz!!!
Nekik megvolt hozzá a megfelelelõ erejük és idejük,hogy felépítsék.Valószínûleg az egyik dinoszaurusz város központi épülete lehetett,vagy valamilyen emlékmû,az egyetlen amely túlélte az idegen támadást.De az egyiptomiak átépítették,felújították,ami nem volt annyira megerõltetõ.Hogy mi lett a dinoszauruszok civilizációjával azt máig homály fedi,valószínûleg elhagyták a naprendszert és elrejtõztek más galaxisokba.Egyes jelek arra utalanak ,hogy valamiféle sötétanyaglények támadtak rájuk a sötétanyaguniverzumból.Legalábbis az egyiptomi hieroglifákból,amit valójában a dinoszauruszoktól vettek át erre lehet következtetni,ugyanis abban elvan rejtve egy kód ,ami figyelmezteti a többi civilizációt a veszélyre.Én feltörtem ezt a kódot.<#idiota><#hawaii>
Hosszas gondolkodás után arra következtetésre jutottam,hogy a piramisokat a dinoszauroszok építették!!!!!Így igaz!!!
Nekik megvolt hozzá a megfelelelõ erejük és idejük,hogy felépítsék.Valószínûleg az egyik dinoszaurusz város központi épülete lehetett,vagy valamilyen emlékmû,az egyetlen amely túlélte az idegen támadást.De az egyiptomiak átépítették,felújították,ami nem volt annyira megerõltetõ.Hogy mi lett a dinoszauruszok civilizációjával azt máig homály fedi,valószínûleg elhagyták a naprendszert és elrejtõztek más galaxisokba.Egyes jelek arra utalanak ,hogy valamiféle sötétanyaglények támadtak rájuk a sötétanyaguniverzumból.Legalábbis az egyiptomi hieroglifákból,amit valójában a dinoszauruszoktól vettek át erre lehet következtetni,ugyanis abban elvan rejtve egy kód ,ami figyelmezteti a többi civilizációt a veszélyre.Én feltörtem ezt a kódot.<#idiota><#hawaii>