248
-
Epikurosz #168 BTW_ piramisok. Meg lehet csinálni kb. 6700 emberrel - mondja Löhner. Megáll az ész! -
Martouf #167 Mégiscsak félretetted a népbutító olvasmányokat a tudományos irodalom kedvéért? :-D Nem fájt nekik? -
Epikurosz #166 Üveg -
Epikurosz #165 Hegyikristály -
Epikurosz #164 Vinnyogtok, mi?
Nagyon nem jönne jól a bulvár és népbutító média olvasottságának csökkenése...
:-) -
Martouf #163 Bocsi, kicsit lassú voltam... -
#162
A HP laborban azt vizsgálták, hogy az alsó állkapocs, és a koponya valóban egy kőből van -e. Nem öntvényből, kristályból!
Garvin (1973, pp.75–76); Hewlett-Packard (1971, p.9).
-
Martouf #161 "Az üveg par excellence kvarc állagú anyag."
Most lehet, hogy hülyeséget mondok (de nem valószínű
), de én úgy tudom, hogy a kvarc az kristályos anyag (ahogy a koponyák anyaga is kristályos kvarc), az üveg pedig egy túlhűtött folyadék, ami készülhet kvarcból, de nem kristályos.
Feltételezem, hogy meg tudják állapítani egy formára csiszolt kvarckristályról, hogy az kristályos kvarc, és nem üveg.
"A természetben található kvarc és az üveggyárakban előállított üveg között az a különbség, hogy előbbit a természet öntötte ki a vulkánokban"
Bocs, a kvarckristályokat nem "önti" a természet, azok "nőnek", amikor kiválnak egy SiO2 tartalmú anyagból, pl. forróvizes oldatból. Van amorf kvarc is, de egyrészt az sem "öntés" eredménye, másrészt nem hívják kvarcnak, hanem opálnak, achátnak, kalcedonnak, stb. -
#160
Hát amennyi baromságot összehordtál róla ideje lenne már utánaolvasnod. -
#159
Lol. Ez nem az, hogy hogyan készült, hanem hogy miből, meg hogy milyen lett.
A készítési módról még mindig csak feltételezések vannak. -
Epikurosz #158 Ne akarjátok, hogy megpiszkáljam a kvarckristály megmunkálásának lehetőségeit is! -
Epikurosz #157 Jujjuj!
![]()
-
#156
Ha arra gondolsz, a példám 1970es évekről szólt, és Indiana államra vonatkozott. Nyílván 30év alatt fejlődtek nem is keveset. Egyébként teljesen lényegtelen, csak szemléltetés, hogy még ekkora kapacitással is évekbe telik kitermelni. -
Epikurosz #155 "Pyramid: Nummulite limestone from quarries about 200-400m south of the pyramid were used for the core stones.
Casing: light white limestone, so called Tura-limestone from quarries from the eastern shores of the Nile
King's chamber: Rose granite from Aswan 900km away
Further materials: Graywacke from the Wadi Hammamat (Eastern desert), basalt from the northern Faiyum " -
Epikurosz #154 Íme: Hogyan készült a nagy piramis -
#153
Teljesen hülyeségeket beszélsz.
Lényeges különbség van a szerkezetben.
Az "öntött kvarc", vagyis a kvarcüveg nem kristályos szerkezetű. A természetben megtalálható kvarc kristály, mint a koponya is, viszont igen. Egy szakembernek szerinted meddig tart ezt a különbséget megállapítani?
Ezen felül sokkal nehezebb kvarcüveget előállítani, mint normális üveget. Sokkal magasabb az olvadáspontja például. Éppen ezért a normál üveg tartalmaz egy csomó adalékanyagot.
Kvarcüveg tulajdonságai és előállítása
Üveg tulajdonságai és előállítása
Leülhetsz, egyes. -
Epikurosz #152 Ez amúgy az UK legnagyobb bányája, de Egyiptomban nagyobbak voltak. -
Epikurosz #151 Egy brit kőbánya honlapja írja:
"Typical annual output is about 900,000 tonnes"
Biztos vannak ennél nagyobbak is. Legyen 1 millió tonna.
Szóval, a Kheopsz piramis építéséhez szükséges kőanyagot egy modern kőbánya valamivel több, mint 6 év alatt kitermeli. -
Csi9aa #150 Amit írtál, úgy ahogy van, fatális baromság, remélem tudod. A vulkáni üvegnek köze sincs a természetes kvarckristályokhoz...
A kvarc kristályos, az üveg amorf (csak hogy kisebb különbségeket említsek). Az anyaga valóban mindkettőnek közelítőleg szilícium-dioxid, de ennyi erővel a konyhasó meg a domestos is ugyanaz, mert van benne kloridion?
Csodálkozol hogy nem téged kérnek fel a kutatásra? Jajj a korrupt szemetek ;) -
Epikurosz #149 Számolok:
2,5 millió x 2,5 tonna = 6,25 millió tonna kőtömb. -
Epikurosz #148 Állítólag van olyan, hogy a fáraó átka[i].
Álljon itt akkor Epikurosz bosszúja:
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, 89. old., Osiris Kiadó, Budapest, 1998, 2480 Ft. ISBN 963 379 371 8
[i]"Hogyan építették?
Már az ókoriakat is izgatta ez a probléma. Hallgassuk meg, mit mond erről Hérodotosz: „Mikor az alap elkészült, rövid fagerendákból készült gépekkel emelték rá a többi követ. A követ először a földről az első lépcsősorra húzták, amikor fent volt, egy másik, az első soron álló gépre tették, s ezzel emelték fel a második sorba. Mert annyi gép volt, ahány lépcsősor. Vagy az is lehet, hogy egyetlen könnyű emelőgépet vittek feljebb sorról sorra, hogy a köveket a helyükre tegye." (11.125.)
Hérodotoszt főként a kövek emelése érdekelte, de megtudhatjuk azt is, hogy a piramishoz vezető út építéséhez tíz, a piramis befejezéséhez húsz év kellett.
Ha meggondoljuk, hogy egy olyan korszak alkotásáról van szó, mely a kocsit, lovat még nem ismerte, és a fémek közül csupán a rezet használta, valóban nehéz kielégítően megmagyarázni, milyen technikai és munkaszervezési módszerekkel lehetett a nagy célt elérni. Első nagy probléma a kőanyag kidolgozása, szállítása. Kb. 2 300 000 kőtömb volt szükséges az építményhez, ezek átlagsúlya 2,5 tonna, de vannak szép számban 15 tonnások is, sőt a sírkamra mennyezetének hasábjai 40-50 tonnára becsülhetők. Háromféle kőanyagot használtak fel, maga az építmény helyben fejtett mész-kőből_készült, a borítás turai mészkőből, s végül a belső helyiségeknél sötétszürke gránitot alkalmaztak, amelyet a távoli Asszuánból kellett idehozni. Nem volt azonban egyszerű az átszállítás a turai bányákból sem. A kövek továbbítása a Níluson aránylag könnyen megoldható volt, a szárazföldön szánokat és talán görgőket is használtak. A hatvanas évek núbiai ásatásai meglepő módon járultak hozzá az egyiptomi szállítási technika megértéséhez. Mirgissza közelében gerendákkal megszilárdított, hosszú iszappálya került elő. A megnedvesített, síkos iszapon - mint ezt ki is próbálták - nagy terheket is aránylag könnyen, gyorsan lehet csúsztatni. A Középbirodalom idejéből való Thothotep-sír egyik képén 172 munkás húz egy szánra kötözött, kb. 60 tonnás szobrot. Egyikük a pályát öntözi. Sík terepen ilyen pályákon könnyítették meg a szállítást.
A köveket valószínűleg egészen a sivatagi fennsík széléig csatornán szállították. Újabb kutatások megállapították egy csatorna útvonalát, mely Illahunból kiindulva haladt el a memphiszi nekropoliszok zónája mellett. Még Hérodotoszból is úgy látszik (11.97.), hogy közvetlenül a piramisok közelében lehetett hajózni.
A szánok húzását emberek vagy szarvasmarhák végezték. Nem lehetett könnyen megoldható feladat a kőanyag raktározása, csoportosítása sem a piramis körül, hiszen pontosan tudni kellett, hogy melyik tömb hányadik sorba, annak melyik részére kerül."
Szóval nem volt könnyű, de varázspálca nem kellett hozzá, sem UFÓ. -
Epikurosz #147 "Amúgy nem értem, ha ilyen okos vagy, miért nem Te vizsgálod a koponyákat? :)"
Mert ők csak részrehajló szagértőket kérnek fel a feladatra.
Én meg jó pénzért sem adnék hamis szakértői véleményt. A makacs mindenit!
Capiscó? -
Epikurosz #146 Nyunyóka!
Meg fog lepődni, de nagyon:
Az üveg par excellence kvarc állagú anyag.
A természetben található kvarc és az üveggyárakban előállított üveg között az a különbség, hogy előbbit a természet öntötte ki a vulkánokban, az utóbbit az ember, ellenőrzött körülmények között, emiatt tisztább.
Egyéb kérdés? -
#145
Szerinted én ezt az ujjamból szoptam vagy mi?
According to fringe author Richard Noone in his book 5/5/2000, a Great Pyramid feasibility study relating to the quarrying of the stone was performed at his request in 1978 by Merle Booker, Technical Director of the Indiana Limestone Institute of America. Using modern equipment, Booker concludes: “Utilizing the entire Indiana Limestone industry’s facilities as they now stand [for 33 quarries], and figuring on tripling present average production, it would take approximately 27 years to quarry, fabricate and ship the total requirements.”
pgs. 104-105, 5/5/2000, Richard Noone, 1982 Three rivers Press, New York ISBN 0-609-80067-1
-
#144
Ja, amúgy a vizsgálatokat csak a jelenre értettem... Ehh... -
#143
Önteni? A kvarcot? Amúgy nem értem, ha ilyen okos vagy, miért nem Te vizsgálod a koponyákat? :) -
Epikurosz #142 Na, ott is számolgattak egy téglára/kőtömbre jutó percekkel (http://www.sfportal.hu/forum/index.php?showtopic=47176).
Úgy látszik sokan msot tanulnak számtant, és eljátszadoznak a számokkal, mint kisgyerek a játékaival. -
Epikurosz #141 további gyöngyszem az SF portálról (http://www.sfportal.hu/content/view/1027/96/):
Daniken "Elsõ mûvében, az 1968-ban megjelent Az istenek harci szekerében például többek között azt taglalja, miképpen lehet, hogy a maja kultúra által épített monumentális alkotások valójában egy UFO- jármû leszállóhelyei voltak."
Egy leszállópályára minek oltárt építeni? Hogy kitörjön a leszállóegység talpa?
"Manapság már elfogadott történészi állítás, hogy ezeket a ránk maradt épületeket a maják az isteneiknek alkották meg, de Dänikent ez csak megerõsítette elméletében, szerinte ugyanis a maja istenek igenis léteztek, és bizony földönkívüliek voltak. Dänikenbõl egy csapásra híres ember lett; könyveit szívesen vásárolták meg az emberek, mert értették, izgalmasnak találták, és mert sok rejtélyt megmagyarázott."
Megmagyarázott, de hamisan.
"A régészek máig értetlenül állnak olyan rejtélyek elõtt, mint például az egyiptomi piramisok felépítése."
A régészek nem állnak értetlenül a piramisok építése előtt, hanem kutatnak, és válaszokat adnak.
"Sok ismeretterjesztõ könyv szerint még a mostani modern technológiával sem biztos, hogy lehetséges lenne olyan alkotások létrehozása, mint ezek az épületek."
Ez a "sok ismeretterjesztő könyv" valójában népbutító könyv.
"Däniken szerint nem is történhetett másként, csakis „külsõ” segítséggel."
Daniken úr nem is tudna felépíteni egy piramist, ahhoz ő túl kevés lenne, még ma is. -
Epikurosz #140 "Aserminio de Mueria" - és milyen jól tud magyarul. :-) -
Epikurosz #139 "Figyelemre méltó a polírozás hihetetlen minõsége, a csillogó felület lágy, emberi bõr benyomását kelti. Feltehetõ, hogy kézi megmunkálással készült, de ebben az esetben kb. 150-300 év folyamatos munkát vett igénybe az elkészítése."
- Nem polírozás. Az üvegkoponyát kiöntötték, majd fluorsavval simára maratták.
"oponyalapon nincsenek rajta a nyúlványok és nyílások2
- Nehéz is lett volna ezt öntéssel kialakítani.
"A harmadik eltérés a legkülönösebb: az agykoponyán nincsenek kialakítva a kutacsok."
- Hát igen, a HF-el végzett maratás során a kutacsok eltűnnek. A mintának használt eredeti koponyán pedig még rajta voltak.
"A HP laboratóriumi vizsgálatai"
Aha, szóval mégiscsak voltak vizsgálatok!
"többen is megpróbáltak kristálykoponyát gyártani modern eszközökkel, de lehetetlennek bizonyult egyazon tömbbõl kifaragni mind a két részt, mivel valamelyik mindig eltörött."
- Nem faragni, önteni kell.
Ha bemész egy konyhai eszközöket árusító üzletbe, gyönyörű öntött üvegtárgyakat lehet ott vásárolni, elég olcsón. Szegény maják, ha látnák ezeket... -
#138
Érdekes, a leghíresebb koponyát nem viszgálták meg...
http://www.sfportal.hu/content/view/1218/131/
Jó olvasást! -
Epikurosz #137 Na, és ha már ott volt egy kőtömb, helyben, csak ki kellett faragni? -
rolika #136 muhaha, ezen jót mulattam.
főleg, amikor elolvastam, honnan is merített a szerző:
arról csak ennyit
:-DDD -
rolika #135 az is jó kérdés, hogy oké, megcsinálták valahogy a piramist. de pl. hancock felteszi a kérdést könyvében, hogy a piramisok előtti szentély 200 tonnás köveit mivel mozgatták? szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan daru van a földön, ami fel bírná emelni. ezek meg ott sorakoznak. -
acdc #134 Ne csak egyitomra godolj.Vannak olyan epitmenyek ahol a sziklak ugy kette vannak vagva mint akar kes a vajjal ahol allitolag kezdetleges szintel levo nepcsoprtok eltek -
fv #133 "Kőkorszaki szinten, mint ahogy állítják" - muhaha. -
acdc #132 Az tudosok mindenkepp tevednek.
1.valoban emberek epitettek,mert rendelkeztek a megfelelo techikaval, matematikaval stb akkor viszont nem igaz,hogy kokorszaki szinten voltak mint ahogy allitjak
2.valoban kokorszaki szinten voltak mint ahogy allitjak akkor viszont az "istnek" ufok voltak.(bar a szent iratok,legendak,feljegyzesek szerint az "istenek" nem vettek reszt az epitkezesben fizikailag csak a technologiat mutattak meg es iranyitottak az egeszet -
Villanypásztor #131 Korábbi hozzászólásban vetődött fel, hogy közép-amerikában miért vannak hasonló piramisok.
Nem 100%-ig elfogadott, de nagyon úgy néz ki, hogy lehetett kapcsolat amerika és európa/afrika között az ókorban. Volt is pár nem régi kísérlet arra, hogy átkeljenek csak az ókorban is elérhető technikával. Afrikából Amerika felé már sikerült egy papiruszhajóval, másik irányba viszont széthullott a vitorlás.
további olvasni való
http://en.wikipedia.org/wiki/Pre-Columbian_trans-oceanic_contact
-
Epikurosz #130 Zagyvaság, terelés és kavarás kristálykoponya ügyben:
A kk tudása, A kk meséje.
És végül íme egy vallástörténeti áttekintés, bár nem kk, hanem egyiptomi-kopt: Ágost Zoltán, hittanártól. -
Epikurosz #129 Ne beszélj baromságokat, légy szíves.
Meg fogsz lepődni, de a piramishoz max. 2x akkor helyet kell megmozgatni, mint, amekkora a piramis maga. Ne mond nekem, hogy Indiana aolyan parányi állam lenne, hogy ne férne el ott 3 hegyecske.
Persze, ha úgy veszed, akkor mondjuk Bihar megye egész építőipara képtelen lenne felépíteni egy piramist, de nincs más ott csak alföld. Mégis, a piramisok tömegének sokszorosa van építményekbe bedolgozva. Bumm-bumm!
leülhetsz, egyes.
