248
-
Ford Prefect #1 Ez szamárság. A képeken szereplő kristálykoponyák valóban ócska gagyik, de nem is ilyen egy igazi maja kristályponyára mint pl. a Mitchell-Hedges. Annak külön állkapcsa van és a kidolgozása is anatómiai pontosságú. 1924-ben találták meg szóval ebből a 60-as évekbeli hamisításos dologból sem igaz egy szó sem. A vizsgálatok szerint egy kristályból van és a kristály törésvonalaira merőlegesen van kivésve amit semmiféle forgó korongos fémcsiszolóval nem lehetett volna megvalósítani. 2 verzió van hogy hogy készülhetett
1. lézerrel (1924-ben fedezték fel szóval legfeljebb az idegenek lehettek)
2. homokkal, kézzel csiszolták évszázadokig
Ennyit erről a "hamisítvány" dologról. -
burninhell #2 lehet h retkes volt és felpolírozta a tulaj eladás előtt :P -
DompR #3 Hol mondja a cikk, hogy mindazösszes koponya ócsított gagyi? Azt mondja, hogy az ufóhiszti korában felbukkant darabok hamisítványok, ami nem is meglepő. -
assdf #4 Olyan ez mint a piramisok épitése körüli hercehurca.
Nagyon jó kis elméletek vannak hogy hogy lehet egy olyan követ oda felrakni meg minden, csak aztán amikor beszorozzák 2.5 millió kővel akkor kiderül hogy tulképpen még a mai napig is épitik ezekkel a technikákkal :) -
#5
Most miert?!:)
Ha pontosak az adatok, akkor elvileg, naponta ~300-400 kovet farigcsaltak ki es pakoltak bele a piramisba;) Darabja 10-15 tonna;) Az orankent 15 ko:) -
roliika #6 10-20 000 emberrel talán meg is oldható. És mint ma már tudjuk nem rabszolgák voltak. -
Szeszmester #7 Én is olvastam azt a könyvet :) -
HUmanEmber41st #8 Attól a kis semmiségtől tekintsünk már el, h a kvarckristály kicsit keményebb, mint a réz, meg a keményfa-bot.
Keménysége, szilárdsága a gyémánt alatt van 1 fokkal.
Inkább tanulmányoznák azokat a diorit(legkeményebb gránitfajta) formákat, amiket már a spanyol hódítók is "megcsodáltak" jó 4 ezer méter magasan. Miliméterre megegyező, több tonnás kőtömbök öntőformára emlékeztető kialakítással ( párhuzamos hornyok, pontos derékszögű formák egymásba illeszkedő csapok és nútok)
Megtekinthető: E.v.D: Múltunk megoldatlan relytéjei c. filmjében
Szó van az említett kristálykoponyáról is.
-
#9
Hát nem tudtátok, a piramisok is hamisítványok, a franciák csinálták őket 1799-ben a Napoleon-i hadjárat alatt!;) -
#10
Állítólag találták meg 1924ben (Anna Le Guillon Mitchell-Hedges). A saját elmondása szerint Belize területén találta meg egy összeomlott templom oltárában Lubaantunban. Ott volt vele az apja, egy brit kalandor és népszerű író is (ő végezte az ásatásokat), és érdekes módon az ottani feljegyzéseiben említést sem tesz arról, hogy a lánya micsoda szenzációt talált.
Az ásatások dokumentációi még Anna ottlétét sem igazolják, nemhogy a kincset.
Amúgy a koponya először 1936ban jelent meg a Man című lapban, akkor egy Mr. Sydney Burney nevű fazoné volt, nincs említés Anne-ról. Tőle vette meg Anne 1944ben.
A nő először 1954ben említi az önéletrajzában (Danger My Ally) a koponyát, de csak nagy vonalakban. Nem esik szó arról, hogy ki találta meg és hol.
A kisasszony 1967től kezdve járta a világot a koponyával interjúkat adva és történeteket mesélve.
A 70es években átmenetileg Frank Dorland, egy szabadúszó régiség restaurátor kezébe került, aki elvitte a HP kristály laboratóriumába megvizsgáltatni. Itt csak azt állapították meg, hogy egy darab kristályból készült a koponya és az állkapocs is. Az eredetét, korát és elkészítési módját NEM vizsgálták.
Anna Mitchell-Hedges ezek után megtagagott mindenféle vizsgálatra vonatkozó kérelmet. Ezen felül életrajzának az összes későbbi kiadásábál teljesen hiányzik a koponya.
Szóval eléggé kamu szaga van a dolognak. -
#11
Erich von Däniken - "A múlt megoldatlan rejtélyei", nem pedig múltunk...
csak netán ha vki utána akar nézni. -
arrakistor #12 Minden idők legrejtélyesebb kristálykoponyája :
![]()
Hegyikristály és egyéb, természetes ásványok esetében NEM segít a radio-karbon szénizotópos kormeghatározás... és hogy őszinte-legyek nem is tudom milyen kor-meghatározási módszerrel lehetne ezt kideríteni... mindenesetre egyetértek azzal, hogy ezek "hamisítványok", illetve hogy legkorábban a múlt század elején készültek. -
nickwearby #13 "a kvarckristály kicsit keményebb, mint a réz, meg a keményfa-bot.
Keménysége, szilárdsága a gyémánt alatt van 1 fokkal."
Ennyire nehéz utánanézni valaminek, mielőt marhaságokat irkálunk????
A kvarc keménysége a mohs skálán 7es,
a gyémánté 10es.
idézet:
""Mohs-féle keménységi skála
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat."""
az angol leírásból az is kiderül, hogy a skála nem egyenletesen elosztott fokozatokat jelöl, hanem relatív,
mert pl. a 9es keménységű korund kb. kétszer olyan kemény, mint a 8as topáz, a gyémánt viszont majdnem 4X keményebb a korundnál (9es)!!!
Úgyhogy csak ne vezessük félre a népet azzal, hogy a kvar keménysége a gyémánténál "1 fokkal" kisebb. Jézusom...
Ha vkit érdekelnek az arányok, itt van egy jó kis abszolút keménységi skála (angolul):
keménységi skálák
-->
# 1 Talk
# 3 Gipsz
# 9 kalcit
# 21 Fluorit
# 48 Apatit
# 72 ortoklász
# 100 kvarc
# 200 Topáz
# 400 korund
# 1600 gyémánt
-
FlyingV #14 és mindezt az UFO magazinból szeded, gondolom 
-
#15
Senki nem beszélt itt RC kormeghatározásról. Az persze, hogy csak szerves anyagok esetén működik. Mondjuk készítési mód vagy efféle alapján vizsgálhatták volna, vagy akármi, a lényeg az, hogy ezzel egyáltalán nem foglalkoztak. -
#16
"Attól a kis semmiségtől tekintsünk már el, h a kvarckristály kicsit keményebb, mint a réz, meg a keményfa-bot."
Kvarc sok helyen előfordul, olyan könnyen elérhető formában, mint pl kavicsok... Ha csinál egy szerszámot kvarcból akkor már meg tudja munkálni a kvarc koponyát. Kvarc VAGY annál keményebb anyag kell.
Innentől kezdve nincs sok értelme annak amit írtál. -
Epikurosz #17 Kiönteni nem lehetne? -
babajaga #18 És ki a büdös franc építette volna ezeket az egyiptomiakon kívűl és minek. A bécsi dómot ki építette volna és a mostani technikával könnyű lenne? Egy fenét ma is nagyon nehéz lenne megépíteni. -
arrakistor #19 ![]()
-
arrakistor #20 azt sem tartom teljesen kizártnak hogy unatkozó őseink valóban több száz évig, több generáción keresztül csiszolgatták (pl.: egy kézműves-dinasztia apáról fiúra szálló öröksége volt) -- hiszen nem tkp. nem volt jobb dolguk. 
-
#21
Itt van egy kép az említett eseményről:
![]()
-
#22
Ez a fotó az 50-es években készült ,amikor is egy bizonyos Dr. Daniel Jackson megtalálta a kristálykoponyát az Antarktiszi piramisokban.Nem kamu! -
Epikurosz #23 wik
De: amit Palenque-nél találtak, Pakal sírjában, arról nem nagyon lehet hallani. -
Epikurosz #24 Nos, nem koponya, hanem jade maszk, de a kettő nincs olyan messze egymástól.
Pakalban az az érdekes, hogy 80 éves korában halt meg, de a csontjai 40 éves ember benyomását keltik. Tudhattak valamit azok a maják...(rolikaaa :-))) -
HUmanEmber41st #25 Köszönöm a kiegészítést, pontosítást!
Viszont ez még mindig nem magyarázza meg a megmunkálás technológiáját.
Nem a hamisításokét, hanem az eredetiekét. -
Epikurosz #26 ![]()
-
assdf #27 "És ki a büdös franc építette volna ezeket az egyiptomiakon kívűl és minek. A bécsi dómot ki építette volna és a mostani technikával könnyű lenne? Egy fenét ma is nagyon nehéz lenne megépíteni."
És mond csak a bécsi dómot hányszáz évig is épitették a piramisokkal szemben?
A piramisoknál nem az a kérdés hogy kik épitették (az egyiptomiak) a kérdés nem is erre vonatkozott, hanem hogy hogyan és miért.
Ugyanis a nagy piramist állitólag 20 évig épitették, mai becslés szerint 40 évig, és azért hogy beletemessék a fáraót. Csakhogy nincs meg a technika amivel ennyi idő alatt el lehetett volna késziteni... Ez itt a bibi. Innentől kezdve 3 lehetőség van:
a, nem 40 év alatt épitették hanem több ez esetben viszont nem azért hogy az aktuális fáraót beletemessék
b, 40 év alatt épitették de túl hülyék vagyunk ahhoz hogy rájöjjünk hogyan
c, alternativ (lásd scifi és bizonyos irok müveit)
A rabszolgák/munkások száma (amivel mindenki dobálózik) pedig nem mérvadó bizonyos szint felett, mert nem lesz gyorsabb a munka. Hogy egy közkedvelt példát mondjak:
ha egy férfi egy nőt megdugva a nőnek 9 hónap múlva lesz gyereke, akkor ha ugyanazt a nőt 9 férfi dugja meg, akkor 1 hónap múlva lesz-e vajon gyereke...
-
Hoz_Hun #28 Engem nem is az nyűgöz le igazán ogy ott állnak a piramisok, persze az is, de inkább hogy hogyan jutottak el az építés megkezdéséig. Úgy értem valaki(k) rendelkezett azzal a tudással, hogy ezt fel fogják tudni építeni és kiszámolta, honnan szerzik az alapanyagot hova helyezzék őket, mi kell hozzá és mennyi, hány ember, ezek szállása élelmezése (aki piramist épít az nem katonáskodik, nem művel földet, nem csinál más csak épít) mindezt éveken keresztül. És erről meggyőzte az akkori uralkodót, hogy ennyi meg ennyi idő alatt ennyi pénzből meg lehet építeni. Ez a nem mindegy. Mert egy már meglévő dolog mellett álldigálva mi csak azon agyalunk, hogy csinálták, valaki(k) mindezt kitalálták és megcsinálták anélkül, hogy lett volna előttük példa erre. -
rbr #29 Nem mi vagyunk az első fejlett civilizáció ezen a bolygón. Ha erre nem vagytok képesek a 21. században magatoktól rájönni, akkor vessetek magatokra. Érdekes módon azon senki se agyal, hogy a nagy piramis burkolóköveit mivel csiszolták tükörsimára kő-, és rézszerszámokkal. -
assdf #30 Valójában nem egyből a nagy piramissal kezdték az épitést voltak ott kisebbek is :)
De a kérdés jogos különben, hisz pl. ott van a római birodalom ami jóval nagyobb és erősebb volt mint az ókori egyiptomi és mégsem gondolták azt hogy akkor mi most feladjuk a hadsereget meg a hóditásokat meg minden mást, és ezentúl mindenki egy piramist fog épiteni :)
Egyébként a másik jó kérdés az, hogy miért jutott több civilizációnak is az az eszébe hogy piramist fog épiteni (lásd még dél amerikai piramisok) -
rbr #31 A piramisok fontos szakrális funkciót töltöttek be, hiszen az éggel való kapcsolat ot jelentette számukra. Emelett állítólag beaconként használták őket, az arany csúcsok és a tükörsima felülete elvileg az űrből is látszódott. De vannak piramisok Kínában és Európában is. -
assdf #32 "az arany csúcsok és a tükörsima felülete elvileg az űrből is látszódott. "
Na igen, de ennek mi értelme ha nem jársz az ürben? :)
Nem hiszem hogy az motiválta őket hogy de jó lesz majd 5 ezer év múlva az utodaink látják az ürből a piramisokat :)
Emelett a kérdés adott, miért épitettek egymástól teljesen elkülönölt és független civilizációk piramisokat?
Alapvetően 3 féle magyarázat lehet itt is:
1, volt kapcsolatuk egymással és igy hatottak egymásra. Kérdés hogy hogyan lehetett kapcsolatuk mikor elvben ez kizárt?
2, nem volt kapcsulatuk egymással de mindenigykre hatott ugyanaz a tényező ami kiváltotta a piramis épitést. Kérdés mi lehetett ez a hatás?
3, nem volt kapcsolat és nem volt közös hatás, csak mindegyiknek ugyanugy járt az "agya". Kérdés hogy ez hogy lehetséges, és ha igen, akkor későbbi korokban miért nem történtek hasonló esetek. -
rbr #33 ha szeretnéd tudok erről értekezni bővebben, és magyarázatot adni a kérdésedre. csak dobj egy mailt: 666rbr[kukac]gmail[pont]com ne ijesszen meg a 666 nem vagyok sátánista! -
#34
1.Miért ne tudták volna felépíteni egyszerű technikákkal 40 év alatt?
2.Honnan a 40 év? Én még azt is eltudom képzelni ,hogy kevesebb,de lehet ,hogy sokkal több.Ha tovább épült,akkor is épülhetett a fáraónak,lehet hogy előbb kezdték,vagy addig a fáraót más helyen tárolták.
Lehet pl már az előző piramisnál odavittek egy csomó faragott követ,vagy más anyagok maradtak,így egyből el tudták kezdeni. -
assdf #35 "Miért ne tudták volna felépíteni egyszerű technikákkal 40 év alatt?"
Egyszerü matek.
Ha 40 év alatt épitették, akkor ez azt jelenti hogy napi 24! órás munkával kb. 8 és fél percenként kellet egy követ tökéletesen a helyére tenni.
Ismétlem ez minden nap minden órájában 40 éven át, és úgy hogy a követ a 800 km-re lévő asszuanból szálitották. És ez igaz az egész munkafolyamatra, tehát egy követ 8 perc alatt kellet kibányászni 8 perc volt hogy hajóra helyezzék és hogy levegyék a hajóról egyiptomba stb stb -
rbr #36 Egyébként a válasz valahol az 1. és a 2. között van. -
Epikurosz #37 Nem nyolc perc, nem negyven év, nem 800 km, nem 24 órás munkaidő.
A többi sem stimmel. -
Epikurosz #38 Nem Asszuánból stb. -
rbr #39 Nem írtál vissza :D -
Epikurosz #40 A leghíresebb piramisokat (vagyis a gizai piramisokat) 2500 körül építették. A technikát 500 év alatt fejlesztették tökélyre, kb. i.e. 3000-től kezdve.
Vö.: ipari fejlődés 1500 és 2008 között.
