Modern hamisítványok a kristálykoponyák
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#98
és senki ne gondolja, hogy a Crystallen Schedels nem voltak már Magyarországon. Bizony voltak, és pottom 1000 forintért bárki megntekinthette õket.
Kara kánként folytatom tanításom.
#97
Istenem ennyire lenn van ma az oktatás szinvonala???
"ha 10-en megyünk 100 km-t 2 óra alatt, akkor az átlagsebességünk 500 km/óra lesz, mert átlagosan 0,2 óra alatt tettük meg az utat."
Ha 10-en mentem egy busszal egyszerre akkor az átlagsebességetek 50 km/óra lesz, mi a f@szt nem lehet ezen felfogni.
Szeszmester:
Bakker matek érettségi rulez.
Matek érettségi rulez. Ha 100 ft egy kiló alma és én 3 kg almát vettem a piacon akkor mennyit fizettem érte ha az almát 200 ember szedte párhuzamositva 3 napig??? 300 ft-ot. Kurvára nincs köze ahhoz hogy hány ember és hogyan csinálta, ez egy szimpla osztás/szorzás.
Magyarán, ha a piramis 40 évig épült és 2.5 millió köbõl állt, akkor átlagosan hány perc alatt kellet a helyére kerülnie egy kõnek ha:
-1 ember épitette
-100 ember épitette
-1000 ember épitette
-100000 ember épitette
-100000 ember épitette egyszer 1 oldalról
-100000 ember épitette egyszer 10 oldalról
-100000 ember épitette egyszer 20 oldalról
Egyszerüen nem hiszem el, hogy 2008-ban itt áll az emberek tudása, hogyha adott idõ alatt adott munkadarab készül el, akkor az egy munkadarab/idõ átlaga szerintük függ attól hogy hogy hány ember és hogyan és mivel készitette a munkadarabot.
beszarás vazzeg, NEM az a kérdés hogyha 1 ember x idõ alatt végez valamivel akkor 10 ember mennyi idõ alatt végez ugyanazzal hanem a fennti.
"ha 10-en megyünk 100 km-t 2 óra alatt, akkor az átlagsebességünk 500 km/óra lesz, mert átlagosan 0,2 óra alatt tettük meg az utat."
Ha 10-en mentem egy busszal egyszerre akkor az átlagsebességetek 50 km/óra lesz, mi a f@szt nem lehet ezen felfogni.
Szeszmester:
Bakker matek érettségi rulez.
Matek érettségi rulez. Ha 100 ft egy kiló alma és én 3 kg almát vettem a piacon akkor mennyit fizettem érte ha az almát 200 ember szedte párhuzamositva 3 napig??? 300 ft-ot. Kurvára nincs köze ahhoz hogy hány ember és hogyan csinálta, ez egy szimpla osztás/szorzás.
Magyarán, ha a piramis 40 évig épült és 2.5 millió köbõl állt, akkor átlagosan hány perc alatt kellet a helyére kerülnie egy kõnek ha:
-1 ember épitette
-100 ember épitette
-1000 ember épitette
-100000 ember épitette
-100000 ember épitette egyszer 1 oldalról
-100000 ember épitette egyszer 10 oldalról
-100000 ember épitette egyszer 20 oldalról
Egyszerüen nem hiszem el, hogy 2008-ban itt áll az emberek tudása, hogyha adott idõ alatt adott munkadarab készül el, akkor az egy munkadarab/idõ átlaga szerintük függ attól hogy hogy hány ember és hogyan és mivel készitette a munkadarabot.
beszarás vazzeg, NEM az a kérdés hogyha 1 ember x idõ alatt végez valamivel akkor 10 ember mennyi idõ alatt végez ugyanazzal hanem a fennti.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#95
Mondok egy példát:
tegyük fel hogy 100 követ kell beépíteni valahova 100 perc alatt bizonyos technikával. Tehát azt lehetne mondani hogy 1 perc alatt kell egy követ beépíteni. Namost ezzel a technikával egy kõ beépítése egy embernek 10 percbe telik. Akkor a feladat lehetetlen? NEM. Mert ha 10 ember dolgozik 1-1 kövön egyidõben, attól még ugyanúgy 10 percbe telik a beépítés külön-külön, de 10 perc alatt 10 követ építenek be,(mondhatnánk átlagosan 1 perc alatt egyet, ami elvileg lehetetlen mert ugye egy beépítéshez 10 perc kell), és 100 perc alatt mind a 100 követ beépítik teljesítve a feladatot. Ennyi.
tegyük fel hogy 100 követ kell beépíteni valahova 100 perc alatt bizonyos technikával. Tehát azt lehetne mondani hogy 1 perc alatt kell egy követ beépíteni. Namost ezzel a technikával egy kõ beépítése egy embernek 10 percbe telik. Akkor a feladat lehetetlen? NEM. Mert ha 10 ember dolgozik 1-1 kövön egyidõben, attól még ugyanúgy 10 percbe telik a beépítés külön-külön, de 10 perc alatt 10 követ építenek be,(mondhatnánk átlagosan 1 perc alatt egyet, ami elvileg lehetetlen mert ugye egy beépítéshez 10 perc kell), és 100 perc alatt mind a 100 követ beépítik teljesítve a feladatot. Ennyi.
#94
Természetesen nem sokat bírna ki egy mai épület. Bár ez nyilván az éghajlattól és sok egyébtõl is függ.
Azt azonban tudom, hogy ha egy fejlett faj igazán tartósat akart volna építeni, akkor nem mészkövet használt volna.
Fõleg, ha a rendeltetése valóban a tükörsima felületrõl visszavert fénysugarak ûrbõl való láthatósága lett volna évszázadok esetleg évezredek múltával is, mint azt lentebb állítottad.
Azt azonban tudom, hogy ha egy fejlett faj igazán tartósat akart volna építeni, akkor nem mészkövet használt volna.
Fõleg, ha a rendeltetése valóban a tükörsima felületrõl visszavert fénysugarak ûrbõl való láthatósága lett volna évszázadok esetleg évezredek múltával is, mint azt lentebb állítottad.
#92
<object width="420" height="339" id="flvplayer"><param name="movie" value="http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=4b38367b3b" /><param name="menu" value="false" /><embed src="http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=4b38367b3b" width="420" height="339" name="flvplayer" type="application/x-shockwave-flash" /></object>
Kara kánként folytatom tanításom.
#91
Én ezeket az okokat tudom elképzelni:
1.Szerintem a piramis nem volt haszontalan,az akkori fáraóarcok elõrelátóak voltak,látták,hogy ez mekkora turisztikai bevételt fog jelenteni az országnak x ezer év múlva és azért építették.Valamiért a kaszinók és élményfürdõk,stb kimaradtak,de tudták,hogy ezek úgyse maradnak meg sokáig.Így hát felhúztak egy nagy kõhalmot és a sok turista odamegy költeni a lóvét:
"bááá nézd pista zott a pijamis.Jóvan akkó ezt is láttuk ,mehetünk haza."
2.a Az zidegeeenek lessszállópályái,más nem lehet,fúúú!!!!!!! lásd :csillgakapu: (Rá isten hajója használta leszállópályának)
2.b Az idegenek ajándékul építették,hogy turisztikai bevételt hozzon.
3. Természetesen a sumériai magyarok építették,ahogy mi találtunk fel mindent.Valószínûleg akkor ,amikor elfoglaltuk egyiptomot.Az egyiptomi nép büntetése volt ez,amiért szembe szálltak velünk.
4.Valami okostojás kitalálta,hogy ha szíriuszra mutat vagy mittomén,akkor a pirmis építõinek vagy a fáraónak lelke hiper szuper képességekre tesz szert a túlvilágon.ÉS bevették.
5.Szórakozásból.Szerettek homokozni,de a homokvárak mindig összedõltek,ezért inkább kövekbõl csinálták.<#idiota>
6.Mivel egyiptomba soha nincs hó,szánkózni sem tudtak,ezért egy külföldön járt építõ ötlete alapján szánkópályának készült.
7.Piramisok márpedig nincsenek!Kamu az egész.
8.Egy titkos német katonai támaszpont.Valójában az egész piramisos sztori a német propaganda mûve,õk építették a piramist és még mindig ott rejtõznek.Valószínûleg hitler is ott bujkál még mindig.
Nagyjából ezeket tudom elképzelni lehetséges oknak.<#alien><#alien2><#idiota>
1.Szerintem a piramis nem volt haszontalan,az akkori fáraóarcok elõrelátóak voltak,látták,hogy ez mekkora turisztikai bevételt fog jelenteni az országnak x ezer év múlva és azért építették.Valamiért a kaszinók és élményfürdõk,stb kimaradtak,de tudták,hogy ezek úgyse maradnak meg sokáig.Így hát felhúztak egy nagy kõhalmot és a sok turista odamegy költeni a lóvét:
"bááá nézd pista zott a pijamis.Jóvan akkó ezt is láttuk ,mehetünk haza."
2.a Az zidegeeenek lessszállópályái,más nem lehet,fúúú!!!!!!! lásd :csillgakapu: (Rá isten hajója használta leszállópályának)
2.b Az idegenek ajándékul építették,hogy turisztikai bevételt hozzon.
3. Természetesen a sumériai magyarok építették,ahogy mi találtunk fel mindent.Valószínûleg akkor ,amikor elfoglaltuk egyiptomot.Az egyiptomi nép büntetése volt ez,amiért szembe szálltak velünk.
4.Valami okostojás kitalálta,hogy ha szíriuszra mutat vagy mittomén,akkor a pirmis építõinek vagy a fáraónak lelke hiper szuper képességekre tesz szert a túlvilágon.ÉS bevették.
5.Szórakozásból.Szerettek homokozni,de a homokvárak mindig összedõltek,ezért inkább kövekbõl csinálták.<#idiota>
6.Mivel egyiptomba soha nincs hó,szánkózni sem tudtak,ezért egy külföldön járt építõ ötlete alapján szánkópályának készült.
7.Piramisok márpedig nincsenek!Kamu az egész.
8.Egy titkos német katonai támaszpont.Valójában az egész piramisos sztori a német propaganda mûve,õk építették a piramist és még mindig ott rejtõznek.Valószínûleg hitler is ott bujkál még mindig.
Nagyjából ezeket tudom elképzelni lehetséges oknak.<#alien><#alien2><#idiota>
#90
Persze, ha téged nem az erkölcsi tanulságok érdekelnek, hanem a krimi, lelked rajta, de akkor ne akarj felmászni a lélekjáraton...
Kara kánként folytatom tanításom.
#89
azt figyelembe vettétek, hogy egy kõtömböz a dimenziói mentén nézve, hányan tudnak "körbefogni"? 10-20 embernél több, aligha
#88
Hibajav.:
"Nem oltottam ki a tüzet, amikor égnie kellett."
"Nem oltottam ki a tüzet, amikor égnie kellett."
Kara kánként folytatom tanításom.
#87
Még továbbfûzve a gondolatot:
Szilárd erkölcsi alapok nélkül nem lehet felépíteni semmit, legfeljebb kártyavárt.
Lássuk a piramisépítõk lelkivilágát, a Nagy Halottaskönyvbõl (bizony, a halottak néha nagyon sok mindent elárulnak az élõkrõl!).
" SZAVAK AKKOR MONDASSANAK A PECSÉT GONDNOKA ÁLTAL, NU, KINEK SZAVA IGAZ, AMIKOR MAATI CSARNOKÁBA ÉRKEZIK, ÍGY ELVÁLASZTATIK MINDEN BÛNTÕL, AMIT ELKÖVETETT, ÉS LÁTHATJA AZ ISTENEK ARCÁT.
Az Osiris Nu, kinek szava igaz, mondá: Hódolat néked, ó hatalmas Isten, Maati Ura! Eljöttem hozzád, ó Uram, színed elé járultam, hogy csodálhassam szépségeid. Ismerlek, tudom nevedet, ismerem a Negyvenkét Isten nevét, akik veled élnek Maati e Termében, aki a bûnösök õrzésébõl él, és aki vérükkel táplálkozik azon a napon, amikor az emberek lelkiismerete megszámláltatik Un-Nefer isten jelenlétében. Valójában neved "Rehti-Merti-Nebti-Maati". Igazából eljöttem hozzád, Maati-t (igazság) hoztam el neked.
Legyõztem a bûnt érted.
Nem követtem el bûnt az emberek ellen. Nem fordultam szembe családommal, rokonaimmal. Nem követtem el csalást az Igazság Székében. Nem ismertem jelentéktelen embereket. Nem tettem gonoszat. Nem hoztam elõ nevemet méltóságokért. Nem
Tiszta vagyok. Tiszta vagyok."
És te?
Szilárd erkölcsi alapok nélkül nem lehet felépíteni semmit, legfeljebb kártyavárt.
Lássuk a piramisépítõk lelkivilágát, a Nagy Halottaskönyvbõl (bizony, a halottak néha nagyon sok mindent elárulnak az élõkrõl!).
" SZAVAK AKKOR MONDASSANAK A PECSÉT GONDNOKA ÁLTAL, NU, KINEK SZAVA IGAZ, AMIKOR MAATI CSARNOKÁBA ÉRKEZIK, ÍGY ELVÁLASZTATIK MINDEN BÛNTÕL, AMIT ELKÖVETETT, ÉS LÁTHATJA AZ ISTENEK ARCÁT.
Az Osiris Nu, kinek szava igaz, mondá: Hódolat néked, ó hatalmas Isten, Maati Ura! Eljöttem hozzád, ó Uram, színed elé járultam, hogy csodálhassam szépségeid. Ismerlek, tudom nevedet, ismerem a Negyvenkét Isten nevét, akik veled élnek Maati e Termében, aki a bûnösök õrzésébõl él, és aki vérükkel táplálkozik azon a napon, amikor az emberek lelkiismerete megszámláltatik Un-Nefer isten jelenlétében. Valójában neved "Rehti-Merti-Nebti-Maati". Igazából eljöttem hozzád, Maati-t (igazság) hoztam el neked.
Legyõztem a bûnt érted.
Nem követtem el bûnt az emberek ellen. Nem fordultam szembe családommal, rokonaimmal. Nem követtem el csalást az Igazság Székében. Nem ismertem jelentéktelen embereket. Nem tettem gonoszat. Nem hoztam elõ nevemet méltóságokért. Nem
Tiszta vagyok. Tiszta vagyok."
És te?
Kara kánként folytatom tanításom.
#86
Öreg, nem tudom, mit okoskodsz, miközben konkrétan hülyeségeket beszélsz és végig sem olvasod, amit mások írnak, pedig rövid, tömör és érthetõ volt.
#85
Továbbfûzve a gondolatot:
Ha a Húsvét-szigeteken történik a piramisépítés, mint ahogy majdnem történt, 2-300 év múlva kifullad az egész, és megy a francba, a történelem süllyesztõjébe, mint ahogy ment is.
Egyiptommal más volt a helyzet, ugyanis az áldott Nílusnak köszönhetõen volt ott folyó (víz), földje jó, és használt a megöntözés, tehát fenntartható volt a fejlõdés. A piramisépítés pedig lehet, hogy haszontalan foglalkozásnak tûnt, de mellékesen olyan technikák kifejlesztését is szolgálta, amelyek segítségével a föld hatékonyabban megmûvelhetõ volt, és nem utolsó sorban a társadalomszervezésben is nagy segítségül szolgált. E mellékes hozamok, és a földrajzilag majdnem korlátlan erõforrások pedig átlendítették a válságokon az egyiptomiakat, és amikor újrakezdték, akkor ezért a múlt hibáit próbálták nem megismételni. Azonkívül, ott voltak más, párhuzamosan fejlõdõ civilizációk, sumérok, pontosabban az akkádok, majd babilóniak, a hettiták, a mitanniak, mükéneiek, horribile dictu még a zsidók is, akikkel lehetett csereberélni, úgy árut, mint infót.
Dinamikus, nyitott rendszer, erõskezû központi kormányzással, amely rézököllel sújtott le a surmókra, a maffiótákra. A siker receptje.
Ha a Húsvét-szigeteken történik a piramisépítés, mint ahogy majdnem történt, 2-300 év múlva kifullad az egész, és megy a francba, a történelem süllyesztõjébe, mint ahogy ment is.
Egyiptommal más volt a helyzet, ugyanis az áldott Nílusnak köszönhetõen volt ott folyó (víz), földje jó, és használt a megöntözés, tehát fenntartható volt a fejlõdés. A piramisépítés pedig lehet, hogy haszontalan foglalkozásnak tûnt, de mellékesen olyan technikák kifejlesztését is szolgálta, amelyek segítségével a föld hatékonyabban megmûvelhetõ volt, és nem utolsó sorban a társadalomszervezésben is nagy segítségül szolgált. E mellékes hozamok, és a földrajzilag majdnem korlátlan erõforrások pedig átlendítették a válságokon az egyiptomiakat, és amikor újrakezdték, akkor ezért a múlt hibáit próbálták nem megismételni. Azonkívül, ott voltak más, párhuzamosan fejlõdõ civilizációk, sumérok, pontosabban az akkádok, majd babilóniak, a hettiták, a mitanniak, mükéneiek, horribile dictu még a zsidók is, akikkel lehetett csereberélni, úgy árut, mint infót.
Dinamikus, nyitott rendszer, erõskezû központi kormányzással, amely rézököllel sújtott le a surmókra, a maffiótákra. A siker receptje.
Kara kánként folytatom tanításom.
#84
Az a baj veled assdf, hogy szerinted, ha 10-en megyünk 100 km-t 2 óra alatt, akkor az átlagsebességünk 500 km/óra lesz, mert átlagosan 0,2 óra alatt tettük meg az utat.
Szóval te lehet, hogy nem hiányoztál matekról, de szerintem nem sok mindent értettél az anyagból.
Szóval te lehet, hogy nem hiányoztál matekról, de szerintem nem sok mindent értettél az anyagból.
#83
Azt is mi magyaráztuk bele, hogy ne érezzük, mennyire lehúztak bennünket a földönkívüliek. 😊)
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#82
Csakhogy a km/h az sebesség nem pedig kõszálítási idõ. Te is érezhetnéd, hogy ez nem ugyan az a példa. Te nem tudsz 2500000 darabra szakadni, hogy akár egyszerre akár külön külön utazgas és méregesd az átlag sebességedet. Érted? Ha a fejed mondjuk elöbb ér be mint a lábad akkor hogy számítod az átlag 50km/h-t?
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#81
Azért építettek mindenfelé piramisokat, mert az ókori technikájukkal nem tudtak magas függöleges falakat építeni. Ilyen egyszerû.
Az ember ma is terjeszkedik az ég felé, csak most már felhõkarcolókat épít, meg óriási hidakat, meg ilyesmiket.
Az ember ma is terjeszkedik az ég felé, csak most már felhõkarcolókat épít, meg óriási hidakat, meg ilyesmiket.
#80
Csak azok a lélekjáratok ne lennének...
Kara kánként folytatom tanításom.
#79
"Jaj de kis butus vagy, elmondták már többen is, hogy egyszerre nem egy kövön dolgoztak."
😊
Látom te is hiányoztál matekról.
Az átlagnak semmi köze ahhoz hogy egyszerre hányan dolgoztak egy kövön.
Úgyanúgy hogya te 100 km-ert 2 óra alatt teszel meg és ez tény, akkor ez azt jelenti hogy átlag 50km/óra sebességgel haladtál.
És le van szarva hogy te egy 3-as bmw-ben ültél vagy biciklivel mentél, vagy 100 ezer rabszolga húzta a szekered, a te közlekedési eszközöd átlag 50 km-ert tett meg egy óra alatt.
Ehhez képest ti meg úgy viselkedtek, mintha adva lenne egy matek feladat hogyha a táv 100 km és az utazási idõ 2 óráig tartott akkor mennyi volt az átlagsebesség kérdés esetén odairnátok a feladatra hogy 50 km/óra de ha 3as bmw-vel mentél akkor akkor nem... vagy az egy kiló vas és az egy kiló toll közül az 1 kiló vas a nehezebb mer' az vas...
😊
Látom te is hiányoztál matekról.
Az átlagnak semmi köze ahhoz hogy egyszerre hányan dolgoztak egy kövön.
Úgyanúgy hogya te 100 km-ert 2 óra alatt teszel meg és ez tény, akkor ez azt jelenti hogy átlag 50km/óra sebességgel haladtál.
És le van szarva hogy te egy 3-as bmw-ben ültél vagy biciklivel mentél, vagy 100 ezer rabszolga húzta a szekered, a te közlekedési eszközöd átlag 50 km-ert tett meg egy óra alatt.
Ehhez képest ti meg úgy viselkedtek, mintha adva lenne egy matek feladat hogyha a táv 100 km és az utazási idõ 2 óráig tartott akkor mennyi volt az átlagsebesség kérdés esetén odairnátok a feladatra hogy 50 km/óra de ha 3as bmw-vel mentél akkor akkor nem... vagy az egy kiló vas és az egy kiló toll közül az 1 kiló vas a nehezebb mer' az vas...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#78
Azt nem tudjuk, hogy a földön kívüliek nem sikkasztottak-e. Lehet nekik kellett a piramis valamire, a csóró földiekkel felhuzatták önköltségbõl. Használták egyszer oszt' jó napot: "Nesztek temesétek bele magatokat, hahaha". Aztán elrepültek. A csori fáraók, "hû bakker tényleg ebbe temetem el magam".
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#77
Óóófakoff... Tehát nem tudták volna emberek 40 év alatt építeni(denem, denem, denem), és a zufókat is bele kell keverni. K. Van két lehetõség: 1. az ufók idejöttek jól, de a szimpla x-ezer éves visszaszámlálás után elinduló rádióadót meg nem ismerték, hát építettek egy pár batárnagy kõtömböt, hátha odébbmászik a Föld a naprendszerben (szvsz nem olyan nehéz meló a csillagtól elszámolni a harmadik bolygóig, dehát ûk tudják). 2. Idejöttek az ufók, az emberek istenítették õket jól. Elmentek az ufók, és vala sírás és fogcsikorgatás, hát építettek pár batárnagy kõhalmot, hátha épp odanéznek az ítík ha megint errejárnak, leszállnak jól és hozzák nekünk az aranykort. Ez leginkább azért hülyeség, mert az egyiptomiaknak (csak hogy náluk maradjunk, de a délamerikaiaknak is) volt egy elég fejlett szociális rendszerük, mire elkezdtek piramisépíteni. A társadalmi rendszerek meg nem máról holnapra szilárdulnak meg olyan szinten, hogy ha a pap azt mondja hogy a bitang nagy krokodil a folyóban mától szent, akkor az se fog nekimenni baltával akinek elvitte a családját. Vagyis volt legalább egy 500, de inkább ezerpárszáz év az ítíktõl való érzékeny búcsú és a piramsok között. Addig valahogy senkinek se jutott eszébe, hogy visszacsalogassa õket...
#76
Az építõmunkások váltott mûszakban dolgoztak. Úgy kell elképzelni, mint a modernkori katonáskodást: bevonult az egyiptomi paraszt a fáraó parancsára, és ledolgozott mondjuk 2 évet, utána hazament szépen a földjére dolgozni, persze rengeteg mûszaki tudással gazdagodott közben, és emberi kapcsolatok terén és fejlõdött, tehát mindenkinek megérte.
Az otthon maradtak pedig fizették az adót, a dészmát, hisz csodák nincsenek, akkor is közpénzekbõl épült minden nagyobb beruházás. Csak a pályázati kiírás maradt el, de jobb is volt úgy, mert nem volt olyan nagy a korrupció (persze korrupció, sõt lopás, sikkasztás volt, erre is vannak írásos bizonyítékainak!). A földönkívüliek biztos nem sikkasztottak volna, így megint meg kell elégednünk a gyarló emberi kivitelezéssel.
Az otthon maradtak pedig fizették az adót, a dészmát, hisz csodák nincsenek, akkor is közpénzekbõl épült minden nagyobb beruházás. Csak a pályázati kiírás maradt el, de jobb is volt úgy, mert nem volt olyan nagy a korrupció (persze korrupció, sõt lopás, sikkasztás volt, erre is vannak írásos bizonyítékainak!). A földönkívüliek biztos nem sikkasztottak volna, így megint meg kell elégednünk a gyarló emberi kivitelezéssel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#75
Valószínûleg két építõhadosztály dolgozott 100-100 ezer emberrel. Egyik az bányászaton, elõkészítésen, másik a beépítésen.
Mindegyik 100 ezres hadosztály 2 alegységre oszlott, egyenként kb. 20 ezer emberrel. Ezek valószínûleg további alegységekre voltak felosztva.
A földönkívüli építõk mítoszának ellentmond a régészet, mivel megtalálták az építõk "barakkjait", sírjait, és a történetírás is, mert megtalálták az élelmezésért, a logisztikáért felelõs csapat egyik feljegyzését, ahol hús meg egyebek mellett rengeteg fokhagymáról is említés történik. Gondolom a földönkívüliek nem esznek fokhagymát, bár ki tudja...
Mindegyik 100 ezres hadosztály 2 alegységre oszlott, egyenként kb. 20 ezer emberrel. Ezek valószínûleg további alegységekre voltak felosztva.
A földönkívüli építõk mítoszának ellentmond a régészet, mivel megtalálták az építõk "barakkjait", sírjait, és a történetírás is, mert megtalálták az élelmezésért, a logisztikáért felelõs csapat egyik feljegyzését, ahol hús meg egyebek mellett rengeteg fokhagymáról is említés történik. Gondolom a földönkívüliek nem esznek fokhagymát, bár ki tudja...
Kara kánként folytatom tanításom.
#74
Jaj de kis butus vagy, elmondták már többen is, hogy egyszerre nem egy kövön dolgoztak.
Azzal a 9 perccel nem jutunk elõrébb, számold ki a szórásnégyzetet is!
Egyébként egy kapcsolódó vicc:
-Nagypapa, mi az az átlag?
-Az átlag egy hülyeség.
-Miért?
-Nézd, kisunokám. Te vagy 5 éves, én vagyok 65. Tehát a korunk átlaga 35 év, a legszebb férfikor! De valójában egyikünk sem tud dugni.
Azzal a 9 perccel nem jutunk elõrébb, számold ki a szórásnégyzetet is!
Egyébként egy kapcsolódó vicc:
-Nagypapa, mi az az átlag?
-Az átlag egy hülyeség.
-Miért?
-Nézd, kisunokám. Te vagy 5 éves, én vagyok 65. Tehát a korunk átlaga 35 év, a legszebb férfikor! De valójában egyikünk sem tud dugni.
#73
Azt mondom nem tudunk ÁTLAGOT venni. 40 év volt az egészre. Nem tudom mennyi egy kõ futási ideje, és azt sem hány követ lehett egyszerre futtatni (minden procedúrát egyszerre végrehajtani). Ha feltételezzük, hogy két követ lehetett pontosan egyszerre kiszállítani és letenni akkor ezek átlag ideje pont a fele a tényleges egy kõre jutó kiszállításhoz szükséges idõnek. Sajnos nem tudom értehetõbben leírni. A 8 és fél perc azt jeleni hogy biztossan nem egy csapat dolgozott, mert annál több kell egy kõhöz. Sokkal több. Ebbõl számora az jön le hogy nagyon sokan dolgoztak egyszerre ugyanazon a munkafolyamaton egymástól függetlenül.
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#72
Mint már említettem, a technológiát 500 év alatt fejlesztették ki. Kicsiben kezdték, kicsi piramist építettek, majd az idõ elõrehaladtával egyre nagyobbat, egyre tartósabb anyagokból. Ugyanez a folyamat megfigyelhetõ a Húsvét szigeteken, de Stonehenge-nél is, amely több szakaszban épült, és a kezdeti építmény még az idõnek kevésbé ellenálló anyagokból, vagyis fából.
Kara kánként folytatom tanításom.
#71
Miért kellene példa egyszer el kell kezdeni. Machu Pichut hogyan építették?
#70
"100-200 ezer emberrel simán lehetséges 9 perc alatt a helyére rakni egy böhöm kõtömböt."
Én azért neccesnek tartom. Egyrészt ez éjjel-nappali munkát jelent (tehát sötétben is dolgozni kellet), másrészt az a piramis egy épitészeti és mérnöki csoda, tehát nem csak odahányták a köveket hanem azoknak milliméter pontossággal kellet illeszkedni hogy az egész müködjön.
Márpedig ez azt jelenti hogy többezer mérnöknek kellet éjjel nappal az egész folyamatot figyelni stb stb.
Plussz az egész szervezése is néminemü problémákat jelentett.
Gondolj bele hogy egy sziget fesztivál mit jelent a fõvárosnak, most gondold el hogy odarántasz 200 ezer embert, nagyon jó, csak épp ezt etetni itatni kell, orvosi ellátás stb, hogy ne legyen járványok, nem lehet a bokorba szarni mert ha 200 ezer ember 1 hónapig a bokorba dszarik akkor k.rva nagy szar lesz ott 1 hónap múlva és igy tovább.
Gondolj bele mennyi élelmiszert jelent 200 ezer ember folyamatos etetetése úgy hogy közben õk maguk nem folytatnak önfenntartó munkát
Én azért neccesnek tartom. Egyrészt ez éjjel-nappali munkát jelent (tehát sötétben is dolgozni kellet), másrészt az a piramis egy épitészeti és mérnöki csoda, tehát nem csak odahányták a köveket hanem azoknak milliméter pontossággal kellet illeszkedni hogy az egész müködjön.
Márpedig ez azt jelenti hogy többezer mérnöknek kellet éjjel nappal az egész folyamatot figyelni stb stb.
Plussz az egész szervezése is néminemü problémákat jelentett.
Gondolj bele hogy egy sziget fesztivál mit jelent a fõvárosnak, most gondold el hogy odarántasz 200 ezer embert, nagyon jó, csak épp ezt etetni itatni kell, orvosi ellátás stb, hogy ne legyen járványok, nem lehet a bokorba szarni mert ha 200 ezer ember 1 hónapig a bokorba dszarik akkor k.rva nagy szar lesz ott 1 hónap múlva és igy tovább.
Gondolj bele mennyi élelmiszert jelent 200 ezer ember folyamatos etetetése úgy hogy közben õk maguk nem folytatnak önfenntartó munkát
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#69
c, nem ennyi kõbõl áll a piramis (de ahogy valaki irta 35 percet, az még mindig nagyon nagyon kevés idõ)
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#68
Ez az hogy nem tudjuk hányan dolgoztak, így képtelenség belõni az idõintervallumot, még a 40 év sem biztos, pláne hogy mennyien dolgoztak rajta. De az biztos, hogy más bányászot, más faragot, más szállított és megint mások tették a helyére sõt sok-sok éven át ezt mind-mind egyszerre. De ha matematikailag leosztjuk akkor igen 8 és fél perc jön ki, csak hogy ez sajnos semmit sem jelent, mert nem tudjuk hogyan oszlik meg és hány fele.
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#67
100-200 ezer emberrel simán lehetséges 9 perc alatt a helyére rakni egy böhöm kõtömböt.
Kara kánként folytatom tanításom.
#66
"Vegyük 100 munkás tart 100 téglát és ezt tök egyszerre teszik le, sõt még szöszmötölnek, hogy mindnek pont egy percig tartson. Akkor ez 100 tégla/perc azaz 0,6 tégla/sec, amit ha így nézünk lehetetlen mert hát hogy lehetne egy téglát 0,6 sec alatt letenni, ugyebár."
Igen és nem.
ehh, ti nem jártatok be matek órára? Ha a piramis 40 évig épült és 2.5 millió kötömbbõl állt, akkor ~9 percenként kellet egy követ a helyére tenni. Ez szintiszta matek.
Na most az hogy ezt úgy csinálták hogy leraktak egy percet alatt 100 követ majd 2 óráig a helyi kocsmában ittak és aztán megint leraktak 100 követ 1 perc alatt, vagy 9 percenként leraktak 1 követ teljesen lényegtelen átlagosan 9 perc alatt kell egy követ a helyére tenni.
Innentõl kezdve a mondatod egyik fele igaz (éspedig hogy nem egyesével rakták le) a másik fele pedig baromság ha ez valódi épités. Ugyanis egy 100 fõs épitõbrigád sem képes arra, hogy 0,6 tégla/seces sebességgel dolgozzon ha az egész folyamatot nézzük, ugyanis képtelen arra hogy 0,6 sec alatt legyártson egy téglát, megfogja, felemelje, a helyére rakja és már nyuljon is a másikért, mindezt napi 24 órában.
Nem tudom érezhetõ-e a különbség a között hogy egy órás nekikészüléssel (ugye tégla odaszállitást is beleértve, és akkor még nem számoltuk a tégla elkészités idejét) odaáll 100 ember 100 téglával és lehajitja a földre 0,6 sec alatt meg aközött hogyha ehhez hozzáadod az összes többi idõt is amit irtam. Mindjárt nem 0,6 fog kijönni hanem több perc/tégla az egész folyamatra.
Tehát az egész szintiszta matematika és független mindentõl. A fennti adatok figyelembevételével azt kell kijelenteni hogy a piramis teljes épitése folyamata alatt minden munkafolyamatnak átlagosan 9 perc alatt kellet végrehajtódnia, tehát 9 perc alatt kellet átlagosan kifaragni(önteni stb) egy követ, 9 perc alatt kellet kövenként eljutni a célhoz, lepakolni a hajóról, elvinni a piramisig és felvinni a piramisra ÁTLAGOSAN.
Ennél csinálhatták gyorsabban vagy lassaban is, akár egy ember csinálta akár 10 ezer ÁTLAGOSAN ezt a teljesitményt kellet nyujtani az egészre nézve.
HA kijelentjük hogy adott technikával lehetséges 9 perc alatt ez az egész, akkor megoldottuk a rejtélyt. Ha azt mondjuk hogy nem lehetséges, akkor alapvetõen két lehetséges megoldás van:
1, nem 40 évig épitették hanem jóval több ideig
2, olyan technikával épitették amivel lehetséges 9 perc alatt a munkafolyamatot véghezvinni
(3): a zufok csinálták, de ezt nem hinnél, vszinü az elsõ kettõ lesz a megoldás
Igen és nem.
ehh, ti nem jártatok be matek órára? Ha a piramis 40 évig épült és 2.5 millió kötömbbõl állt, akkor ~9 percenként kellet egy követ a helyére tenni. Ez szintiszta matek.
Na most az hogy ezt úgy csinálták hogy leraktak egy percet alatt 100 követ majd 2 óráig a helyi kocsmában ittak és aztán megint leraktak 100 követ 1 perc alatt, vagy 9 percenként leraktak 1 követ teljesen lényegtelen átlagosan 9 perc alatt kell egy követ a helyére tenni.
Innentõl kezdve a mondatod egyik fele igaz (éspedig hogy nem egyesével rakták le) a másik fele pedig baromság ha ez valódi épités. Ugyanis egy 100 fõs épitõbrigád sem képes arra, hogy 0,6 tégla/seces sebességgel dolgozzon ha az egész folyamatot nézzük, ugyanis képtelen arra hogy 0,6 sec alatt legyártson egy téglát, megfogja, felemelje, a helyére rakja és már nyuljon is a másikért, mindezt napi 24 órában.
Nem tudom érezhetõ-e a különbség a között hogy egy órás nekikészüléssel (ugye tégla odaszállitást is beleértve, és akkor még nem számoltuk a tégla elkészités idejét) odaáll 100 ember 100 téglával és lehajitja a földre 0,6 sec alatt meg aközött hogyha ehhez hozzáadod az összes többi idõt is amit irtam. Mindjárt nem 0,6 fog kijönni hanem több perc/tégla az egész folyamatra.
Tehát az egész szintiszta matematika és független mindentõl. A fennti adatok figyelembevételével azt kell kijelenteni hogy a piramis teljes épitése folyamata alatt minden munkafolyamatnak átlagosan 9 perc alatt kellet végrehajtódnia, tehát 9 perc alatt kellet átlagosan kifaragni(önteni stb) egy követ, 9 perc alatt kellet kövenként eljutni a célhoz, lepakolni a hajóról, elvinni a piramisig és felvinni a piramisra ÁTLAGOSAN.
Ennél csinálhatták gyorsabban vagy lassaban is, akár egy ember csinálta akár 10 ezer ÁTLAGOSAN ezt a teljesitményt kellet nyujtani az egészre nézve.
HA kijelentjük hogy adott technikával lehetséges 9 perc alatt ez az egész, akkor megoldottuk a rejtélyt. Ha azt mondjuk hogy nem lehetséges, akkor alapvetõen két lehetséges megoldás van:
1, nem 40 évig épitették hanem jóval több ideig
2, olyan technikával épitették amivel lehetséges 9 perc alatt a munkafolyamatot véghezvinni
(3): a zufok csinálták, de ezt nem hinnél, vszinü az elsõ kettõ lesz a megoldás
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#65
Ezek a kérdések jogosak, de egyszerre megoldódnak, ha van egy csodatévõ kristálykoponyád.
Akár bio is lehet, sõt. :-)
Akár bio is lehet, sõt. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#64
Nem mellesleg lehet, hogy "betonozták" a belsõ köveket (volt errõl is itt márcikk).
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#63
Tudod mit!? Ajánlom figyelmedbe Graham Hancock és Rober Bauval munkásságát, amik a Gizai Piramisokra és a Szfinxre vonatkoznak. Aztán azon is gondolkozz el, hogy egy mai épület hány évet bírna ki, ha nem tartanák karba.
#62
Ez így szép és jó, de az egyidejûséget hogy kalkulálod bele. Azaz azoknak a köveknek a számát amiket egyszerre bányásztak, szálítottak, tettek le, másodpercre pontossan egy idõben.
Vegyük 100 munkás tart 100 téglát és ezt tök egyszerre teszik le, sõt még szöszmötölnek, hogy mindnek pont egy percig tartson. Akkor ez 100 tégla/perc azaz 0,6 tégla/sec, amit ha így nézünk lehetetlen mert hát hogy lehetne egy téglát 0,6 sec alatt letenni, ugyebár.
Vegyük 100 munkás tart 100 téglát és ezt tök egyszerre teszik le, sõt még szöszmötölnek, hogy mindnek pont egy percig tartson. Akkor ez 100 tégla/perc azaz 0,6 tégla/sec, amit ha így nézünk lehetetlen mert hát hogy lehetne egy téglát 0,6 sec alatt letenni, ugyebár.
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#61
Az a 8 perc nem stimmel. Már valaki azt hiszem említette, de kizárt hogy egy brigád és egyszerre egy követ tett le: majd lehajózott egy újabb kõért, vissza, letette, újra lehajózott a kiscsapat... ecetera-ecetera (köveket eleve nem egyenként szálították). Ez kizárt! Egyszerre nagyon sokan, sok követ mozgattak és tettek le. Maximum a csúcsa felé tudtak ralatív kevesen dolgozni.
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#60
"Másrészt ha arra gondolunk, hogy azok a piramisok multifunkciós feladatokat láttak el"
Ugyan milyen faladatot? Majdnem tömör kõkupacok. Nem jók semmire.
"az idõjárás mindenféle viszonttagságának ellent tudjanak állni hosszú idõkre"
Akkor elég idióták, hogy mészkõvel vonták be. Mint a példa is mutatja nem igazán idõálló...
"Ez ugyanolyan, minthogy a holdibázist holdanyagból fogják nagyvalószínûséggel építeni."
Igen. És ha már az anyagválasztásnál ennyire célszerûségre törekszenek, akkor célszerû épületeket fognak építeni. Nem fölösleges böhöm kõkupacokat, amelyek a látványosságon kívül semmire sem jók.
Irányfény/irányjelzõ (van ám magyar megfelelõje is a beaconnek...) látható volt a világûrbõl? Látható a fenét. Egy fényes fix fém lemez bevonat mint irányjelzõ?
Hiszen az csak akkor ér valamit, ha éppen jó szögben süt a nap!
Minden más esetben teljesen haszontalan.
Talán azzal az elemes rádiójelzõvel mégis jobban jártak volna...
"De nem szupertechnológiájú földönkívüliekre gondoljatok."
Itt most önellentmondásba keveredtél. Leszállóegységek, mikor legközelebb erre keverednek, de ugyanakkor nem fejlettebbek nálunk technológiailag?<#wilting>
"De hangsúlyozom nem csak beacon-ként funkcionáltak. Az építésük ideje is belelett építve és megannyi más információ."
Mint például? Honnan tudod, hogy ezek bele vannak kódolva, ha egyszer nem ismertek ezek az infók? (Lévén állandóan vitatkoznak rajtuk.)
Másrészt ez lenne a legidiótább mód információ rögzítésére. Építek is egy bazinagy piramist, hogy el ne felejtsem a szülinapomat.
Persze, lehet valami emlékmû, vagy nem úgy gondolkodnak mint mi, de ha már ilyen szintû találgatásokra van szükség, akkor talán ne állítsuk már azt, hogy ez volt a funkciója...
És továbbra is ott van az az érv, hogy akár földi szupercivilizáció (atlantisz vagy mu vagy akármi) akár földönkívüliek építették. Ha már vették a fáradtságot, hogy megépítsék ezt, és rendelkeztek a megfelelõ technológiával, hogy ez ne okozzon nekik gondot, és szemmel láthatóan nem rejtegették a dolgot, ha már fölhúzták ezt a némileg szembeötlõ építményt, akkor miért nem építettek hétköznapibb, hasznos dolgokat?
Ugyan milyen faladatot? Majdnem tömör kõkupacok. Nem jók semmire.
"az idõjárás mindenféle viszonttagságának ellent tudjanak állni hosszú idõkre"
Akkor elég idióták, hogy mészkõvel vonták be. Mint a példa is mutatja nem igazán idõálló...
"Ez ugyanolyan, minthogy a holdibázist holdanyagból fogják nagyvalószínûséggel építeni."
Igen. És ha már az anyagválasztásnál ennyire célszerûségre törekszenek, akkor célszerû épületeket fognak építeni. Nem fölösleges böhöm kõkupacokat, amelyek a látványosságon kívül semmire sem jók.
Irányfény/irányjelzõ (van ám magyar megfelelõje is a beaconnek...) látható volt a világûrbõl? Látható a fenét. Egy fényes fix fém lemez bevonat mint irányjelzõ?
Hiszen az csak akkor ér valamit, ha éppen jó szögben süt a nap!
Minden más esetben teljesen haszontalan.
Talán azzal az elemes rádiójelzõvel mégis jobban jártak volna...
"De nem szupertechnológiájú földönkívüliekre gondoljatok."
Itt most önellentmondásba keveredtél. Leszállóegységek, mikor legközelebb erre keverednek, de ugyanakkor nem fejlettebbek nálunk technológiailag?<#wilting>
"De hangsúlyozom nem csak beacon-ként funkcionáltak. Az építésük ideje is belelett építve és megannyi más információ."
Mint például? Honnan tudod, hogy ezek bele vannak kódolva, ha egyszer nem ismertek ezek az infók? (Lévén állandóan vitatkoznak rajtuk.)
Másrészt ez lenne a legidiótább mód információ rögzítésére. Építek is egy bazinagy piramist, hogy el ne felejtsem a szülinapomat.
Persze, lehet valami emlékmû, vagy nem úgy gondolkodnak mint mi, de ha már ilyen szintû találgatásokra van szükség, akkor talán ne állítsuk már azt, hogy ez volt a funkciója...
És továbbra is ott van az az érv, hogy akár földi szupercivilizáció (atlantisz vagy mu vagy akármi) akár földönkívüliek építették. Ha már vették a fáradtságot, hogy megépítsék ezt, és rendelkeztek a megfelelõ technológiával, hogy ez ne okozzon nekik gondot, és szemmel láthatóan nem rejtegették a dolgot, ha már fölhúzták ezt a némileg szembeötlõ építményt, akkor miért nem építettek hétköznapibb, hasznos dolgokat?
#59
Igen, van is. A Színes UFO Magazin ehavi számában olvasható 😉
#58
tök jó: mivel nem tudjuk, hogy csinálták, csak azt, mi hogy csináltuk volna a mi modern eszközeinkkel, ezért hamisítvány. brávó
#57
na de annak a közös hiedelemvilágnak kell, hogy legyen valami alapja...
#56
De:
engem is nagyon zavar, hogy úgy az egyiptomi, mint a mezoamcsi piramisokban van ún. lélekjárat (angolul: "psychoduct").
Ez a szõrszál a levesben, bár meg lehet magyarázni: az amcsi õslakosok is innen vándoroltak ki, nem is olyan rég, ha jól emlékszem talán 12 ezer éve mentek át száraz lábbal a Bering-szorosn, és akkorra bizony már ki volt alakulva az emberiség közös alap hiedelemvilága. (Lásd még: az emberiség közös mitológiakincse).
engem is nagyon zavar, hogy úgy az egyiptomi, mint a mezoamcsi piramisokban van ún. lélekjárat (angolul: "psychoduct").
Ez a szõrszál a levesben, bár meg lehet magyarázni: az amcsi õslakosok is innen vándoroltak ki, nem is olyan rég, ha jól emlékszem talán 12 ezer éve mentek át száraz lábbal a Bering-szorosn, és akkorra bizony már ki volt alakulva az emberiség közös alap hiedelemvilága. (Lásd még: az emberiség közös mitológiakincse).
Kara kánként folytatom tanításom.
#54
Na most egyrészt a piramisok építésének az idejérõl és most a gízai piramisokról beszélek, eltérõ elméletek vannak. Másrészt ha arra gondolunk, hogy azok a piramisok multifunkciós feladatokat láttak el, mindjárt más. Azok úgy lettek tervezve, nem véletlen az alakzat sem, hogy az idõjárás mindenféle viszonttagságának ellent tudjanak állni hosszú idõkre!
A másik dolog, hogy lehet, hogy kidolgozott fémek és acélgyár nem állt rendelkezésükre, ezért a könyebben kifejthetõ dolgokra koncentráltak. Ez ugyanolyan, minthogy a holdibázist holdanyagból fogják nagyvalószínûséggel építeni. (Ezt meg onnét tudom, hogy az egyik tanárom nyerte el a NASA pályázatát az egyik anyagmozgató modell megépítésére. )
A gízai piramisok teteje/csúcsa színarannyal volt bevonva, amit ellopták az arabok. Mivel az ûrbõl látható volt, írány mutatóként funkciónálhatott a leszállóegységeknek. De nem szupertechnológiájú földönkívüliekre gondoljatok. Azt hogy miért nem rádiót tettek oda, lehetséges, hogy úgy gondolkodtak, hogy nincs az az elem, ami kibírja addig, amíg legközelebb visszamásznak erre.
De hangsúlyozom nem csak beacon-ként funkcionáltak. Az építésük ideje is belelett építve és megannyi más információ. Azok akik megépítették, tudták mit csinálnak, és nem akartak haszontalanul dolgozni.
A másik dolog, hogy lehet, hogy kidolgozott fémek és acélgyár nem állt rendelkezésükre, ezért a könyebben kifejthetõ dolgokra koncentráltak. Ez ugyanolyan, minthogy a holdibázist holdanyagból fogják nagyvalószínûséggel építeni. (Ezt meg onnét tudom, hogy az egyik tanárom nyerte el a NASA pályázatát az egyik anyagmozgató modell megépítésére. )
A gízai piramisok teteje/csúcsa színarannyal volt bevonva, amit ellopták az arabok. Mivel az ûrbõl látható volt, írány mutatóként funkciónálhatott a leszállóegységeknek. De nem szupertechnológiájú földönkívüliekre gondoljatok. Azt hogy miért nem rádiót tettek oda, lehetséges, hogy úgy gondolkodtak, hogy nincs az az elem, ami kibírja addig, amíg legközelebb visszamásznak erre.
De hangsúlyozom nem csak beacon-ként funkcionáltak. Az építésük ideje is belelett építve és megannyi más információ. Azok akik megépítették, tudták mit csinálnak, és nem akartak haszontalanul dolgozni.
#53
Senkisem mondta hogy libasorban dolgoztak.
Ez pusztán matek. Ha pl 100 követ 100 perc alatt helyeztek a helyére, ez azt jelenti hogy legaláb percenként 1 követ a helyére kellet tenni.
És ennek semmi köze ahhoz hogy lehet hogy hogyan hányan miért és mikor épitették.
Ugyanis ezt statisztika. Ugy is csinálhatod hogy egyszerre 10 követ teszel a helyére 10 "oldalról" de az egész müvelet 10 percig tart, ugyebár ekkor sem beszélt senki arról hogy egyesével tetted oda köveket vagy párhuzamositottál, a lényeg hogy igy is ugy is az egész épitésre vonatkozoan 1 perc alatt kellet egy követ a helyére tenni a fennti példámban.
Ez pusztán matek. Ha pl 100 követ 100 perc alatt helyeztek a helyére, ez azt jelenti hogy legaláb percenként 1 követ a helyére kellet tenni.
És ennek semmi köze ahhoz hogy lehet hogy hogyan hányan miért és mikor épitették.
Ugyanis ezt statisztika. Ugy is csinálhatod hogy egyszerre 10 követ teszel a helyére 10 "oldalról" de az egész müvelet 10 percig tart, ugyebár ekkor sem beszélt senki arról hogy egyesével tetted oda köveket vagy párhuzamositottál, a lényeg hogy igy is ugy is az egész épitésre vonatkozoan 1 perc alatt kellet egy követ a helyére tenni a fennti példámban.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#52
Senkisem állitotta hogy a zufók épitették.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#51
Muszáj libasorban dolgozni?
Te szerintem életedben nem láttál építõtelepet, én viszont 3 évet dolgoztam kõmûvesként. Bummm!
Te szerintem életedben nem láttál építõtelepet, én viszont 3 évet dolgoztam kõmûvesként. Bummm!
Kara kánként folytatom tanításom.
#50
Én valahol azt olvastam hogy 2.5 millió kõ van/volt
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#49
Ennek az UFÓ-s piramisos elméletnek az a baja, hogy semmi értelme nincs.
Ufók építették a piramisokat? Minek? Miért egy nagy bazi kõkupacot építettek a szuper technológiájukkal, miért nem építettek hasznos dolgokat?
Mert ugye nem arról van szó, hogy a mai technológiánkkal nem tudnánk ilyet építeni, hanem arról, hogy nem akarunk.
Lehetett látni az ûrbõl az arany csúcsot?
Egyrészt milyen arany csúcsot?
Másrészt egy kb fél kilós kis kütyü, ami rádiójeleket sugároz nem lett volna egyszerûbb?
Ufók építették a piramisokat? Minek? Miért egy nagy bazi kõkupacot építettek a szuper technológiájukkal, miért nem építettek hasznos dolgokat?
Mert ugye nem arról van szó, hogy a mai technológiánkkal nem tudnánk ilyet építeni, hanem arról, hogy nem akarunk.
Lehetett látni az ûrbõl az arany csúcsot?
Egyrészt milyen arany csúcsot?
Másrészt egy kb fél kilós kis kütyü, ami rádiójeleket sugároz nem lett volna egyszerûbb?