Egy lokális atomháború is elsöprő lehet
← ElőzőOldal 4 / 4
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#46
Ilyen kijelentés elég röhejes, mert nem adtál meg idõ korlátot. Elõbb-utóbb le megy a Nap is... Mellesleg látogasd meg a harmadik VH topicot és hamar rájössz, hogy ez miért is nem fog hamar bekövetkezni.
1. Gazdasági függés miatt.
2. Nukleáris fegyvert támadólag bevetni USA ellen az kész öngyilkosság.
3. Egy hagyományos fegyverekkel vívott háborúban kína jelenleg nem esélyes.
Mellesleg "csak úgy" alapon nem háborúzik egy állam. Kína jelenleg max. Tajvanért lenne erre hajlnadó. Ezt USA, Japán és Dél-Korea sem nagyon hagyná valszeg. Az USA + Tajvan már bõven elég combos, hogy gátat szabjon egy lehetséges kínai inváziónak ez elköv. 5-8 évben. A kínai légierõ nagy (kb. 1800 gép), de ebbõl csak 350 modern J-11 (licensz Su-27) és J-10 van. A többi J-7 (MIG-21 fejlesztés) és J-6 gép vagy támadó/bombázó gépek. H-6 (Tu-16 másolat) és Q-5. Labdába nem rúgnak F/A-18C/E, F-22, F-15C, F-16C/D és Mirage-2000 gépek ellen..
1. Gazdasági függés miatt.
2. Nukleáris fegyvert támadólag bevetni USA ellen az kész öngyilkosság.
3. Egy hagyományos fegyverekkel vívott háborúban kína jelenleg nem esélyes.
Mellesleg "csak úgy" alapon nem háborúzik egy állam. Kína jelenleg max. Tajvanért lenne erre hajlnadó. Ezt USA, Japán és Dél-Korea sem nagyon hagyná valszeg. Az USA + Tajvan már bõven elég combos, hogy gátat szabjon egy lehetséges kínai inváziónak ez elköv. 5-8 évben. A kínai légierõ nagy (kb. 1800 gép), de ebbõl csak 350 modern J-11 (licensz Su-27) és J-10 van. A többi J-7 (MIG-21 fejlesztés) és J-6 gép vagy támadó/bombázó gépek. H-6 (Tu-16 másolat) és Q-5. Labdába nem rúgnak F/A-18C/E, F-22, F-15C, F-16C/D és Mirage-2000 gépek ellen..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
A jövõ az antianyag fegyveré lesz.
Kara kánként folytatom tanításom.
#43
Szart sem érõ fegyver. A hetvenes években már semmi realtiása nem volt, hogy bombával elérhesd a célkörzeted.
Mellesleg sok kis robbanófej hatásosabban pusztít, mint egy nagy. Tehát egy 3 MT-s bomba helyett jobb eredmény érhetõ el 3 db 1MT-sel vagy akár kissebbel is.
Mellesleg sok kis robbanófej hatásosabban pusztít, mint egy nagy. Tehát egy 3 MT-s bomba helyett jobb eredmény érhetõ el 3 db 1MT-sel vagy akár kissebbel is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#42
Az urán-PU töltetû fegyverekkel GAZDASÁGOSAN elérhetõ robbanõerõ tényleg fél MT körül van. Afelett már túl sok hasadóanyagot pazarolsz el, kis hatóerõ növekedés által. Kétfázisú fúziós fegyver vége 80-100MT körül van tudtommal.
3 fázisú? Nost lentebb a válasz.
3 fázisú? Nost lentebb a válasz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#40
Elvileg nincs felsõ határ. A hiderogé fúzisós fegyverek "gyujtása" egy hasadásos reakcíóval kezdõdik ami lehetõvé teszi a fúziós hõmérséklet elérését. A fúzióból felszabaduló hõ határsára már az egyébként stabil U-238 (tehát a közönséges urán fõ tömegét adó rész) is hasad. Ez lenne a 3 fázisú robbanófej. Annyi hasadóanyaggal tömsz meg egy szerkezetet amennyi belefér. Ilyen asszem soha nem készült. (vagy a Cár bomba ilyen volt? erre már nem emlékszem fejvõl)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39
Nem. Labdába nem rúgtak ezek az események a föld szempontjából. A felrobbantott töltetek elég nagy része föld alatti vagy víz alatti volt és igen kis hatórerjû. Igazni "nagy kalapács" próba kevés volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#38
Mondom:
'88-ban Paki és India több földalattit követett el.
"http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_proliferation"
'88-ban Paki és India több földalattit követett el.
"http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_proliferation"
Kara kánként folytatom tanításom.
#37
Nos, a legrizikósabb térség a Közel-Kelet, vagyis Izrael és valamelyik muszlim ország, legnagyobb valószínûséggel Irán vagy Szíria konfliktusa lehet.
Utána persze jön mindjárt Észak-Korea, majd India-Pakisztán, utána Kína, majd a ruszkik.
Utána persze jön mindjárt Észak-Korea, majd India-Pakisztán, utána Kína, majd a ruszkik.
Kara kánként folytatom tanításom.
#36
csináljunk ZPM-et!
#35
Az ott Florida a második képen? <#idiota>
Cár bomba rulez! <#worship> A leírás alapján csodálatos fegyver. Akkor is, ha gyilkos..
Cár bomba rulez! <#worship> A leírás alapján csodálatos fegyver. Akkor is, ha gyilkos..
#34
Ez a felmérés egyértelmûen kamú.
Egyetlen cél miatt szûlett, még pedig, hogy feljogosítsa az USA-t az "estleges" új "atomhatalmakkal" szembeni fellépésre.
Egyetlen cél miatt szûlett, még pedig, hogy feljogosítsa az USA-t az "estleges" új "atomhatalmakkal" szembeni fellépésre.
#33
A klasszikus hasadásos atombombáknak olyan fél megatonna a felsõ korlátja, a hidrogénbombáknak pedig nem emlékszem hogy lenne ilyen de lehet hogy csak az én memóriám rossz.
\"Finding beauty in the dissonance.\" - Tool
#32
nincs maximum, akárhányat egymás mögé lehet kapcsolni, csak egy idõ után nincs értelme, mert alig nõ a hatóerõ.
#31
hat elegge elborzaszto ez a dolog. hany megatonna a max amit egy nukleáris vagy termonukleáris robbanofejjel el lehet erni?
#30
Nem nagyon kellett számolni 😊 Wikipedia szerint a Földet érõ napteljesítmény 1.74*10^17 W. De ez csak az ûrben ekkora, mire a Földre leér marad belõle ~ 4.35*10^16 W. 50 Mt az 2.1*10^17 J, vagyis az oroszok képesek voltak a Földet érõ napteljesítményt 1.2 másodpercig, a Földre esõ napteljesítményt pedig 4.8 másodpercig produkálni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#29
A wikipedia 39 ns-et ír, ami nagyon rövid idõ, de igen, a Nap teljesítményének 1 %-a. Azért ez tényleg elég durva. Ha olyan kedvem lesz, kiszámolom, hogy a Föld mennyi idõ alatt kap annyi energiát a Napból, amennyi a robbantáskor szabadult fel.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
"mutatok valamit, aztán mindenki leszûri belõle, azt amit akar:
Kísérleti robbantások száma (1945-1995)
* USA: 1029
* Szovjetunió és Oroszország: 715
* Franciaország: 192
* Nagy-Britannnia: 45
* Kína: 43
* India: 1
Összesen: 2025 forrás
Akkor nem lehet hogy ez is közrejátszott abban, hogy kialakult az ózonlyuk?"
Szerintem itt valamit nagyon félreértettél.
Nem az atomrobbanások okoznának ózonlyukat, hanem az, hogy 100 város égne a háború után.
Kísérleti robbantások száma (1945-1995)
* USA: 1029
* Szovjetunió és Oroszország: 715
* Franciaország: 192
* Nagy-Britannnia: 45
* Kína: 43
* India: 1
Összesen: 2025 forrás
Akkor nem lehet hogy ez is közrejátszott abban, hogy kialakult az ózonlyuk?"
Szerintem itt valamit nagyon félreértettél.
Nem az atomrobbanások okoznának ózonlyukat, hanem az, hogy 100 város égne a háború után.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#27
érdekes cikk
#26
azert hihetetlen milyen eroket tudunk mar most is felszabaditani... es 100 megatonnas volt eredetileg...(ahogy te is irtad) ha belegondolunk ilyenketet siamn tudnank mar most is eloallitani, akar nagy mennyisegben is... egy ilyennel egy bolygot el lehet pusztitani....
szoval ha csinalnank a 100 megatonnasbol 50 et akkor a nap energiaja szabadulna fel arra a par szazadmasodpercre?? mi maradna ugy egy bolygobol???
szoval ha csinalnank a 100 megatonnasbol 50 et akkor a nap energiaja szabadulna fel arra a par szazadmasodpercre?? mi maradna ugy egy bolygobol???
#25
Pakisztán is robbantott, nem 1-et, és India is tudtommal 3-at.
Õk már sejtettek valamit:
http://index.hu/politika/bulvar/szekta080401/
Õk már sejtettek valamit:
http://index.hu/politika/bulvar/szekta080401/
Kara kánként folytatom tanításom.
#24
Érdekes személyiség vagy, remélem, az emberek többsége nem ilyen.
Egyébként a kilépõkkel szemben komoly korlátázások lépnek érvényre, nem kereskedhet, nem kaphat segélyeket, stb. Aztán boldoguljon egymagában, ahogy tud. Észak-Korea pl. nem nagyon tud, sokan éheznek, stb. De a vezetõiket ez nem érdekli, túlságosan irígylik ahhoz a kínai társaikat.
Egyébként a kilépõkkel szemben komoly korlátázások lépnek érvényre, nem kereskedhet, nem kaphat segélyeket, stb. Aztán boldoguljon egymagában, ahogy tud. Észak-Korea pl. nem nagyon tud, sokan éheznek, stb. De a vezetõiket ez nem érdekli, túlságosan irígylik ahhoz a kínai társaikat.
#23
Jaja, a Cár bomba 50 megatonnás szerkezet volt, a Hirosimára dobott Little Boy pedig csak ~15 kilotonnás (tehát a Cár bomba 3333x volt erõsebb, lényegében a világháborús atombombák petárdának minõsültek mellette).Egy kis összhasonlító adatolás: A Cár bomba az eredeti tervek szerint 100MTonnás volt, a kísérletre butították vissza hogy nem juttasson annyi radioaktív anyagot a környezetbe; a robbanáskor keletkezõ tûzgömb sugara 4.6Km volt (a bomba 4Km magasságban robbant, összehasonlítás képpen a Little Boy tûzgömbje 150-200m körül volt); az energia ami a robbanáskor keletkezett megegyezett a Nap által kibocsájtott energia 1%-ával; a robbanáskor keletkezõ "földrengés" a Richter skála szerint 5-ös erõsségû volt és miután megkerülte a Földet háromszor még mindig mérhetõ volt; a robbanásból keletkezõ hõ 100Km-rel odébb is harmadfokú égési sérüléseket okozott; a gombafelhõ 60Km magas volt; a robbanás még Finnországban is ablakokat tört be (a bomba a Novaya Zemlya robbant, a Barents tenger keleti részén az Uráltól északra). 50Mtonna annyi mint a második VH-ban használta összes robbanóanyag erejének 10x-e (Hirosimástól mindenestõl), ha ezt a cuccot ledobnák Londonra eltörölné Dél-Anglia nagy részét. Szóval ha egy ilyen szörnyeteg (ami mellett az India-Pakisztán meccs viccnek tûnik) nem volt képes közelítõleg ilyesmit okozni akkor én nem hiszem hogy a számítás teljesen korrekt. Másrészt egy leatomozott városban nem sok dolog marad ami füstölöghetne, a tûzgömb közelében gyakorlatilag minden elpárolog, a város többi részét meg szétszórja a robbanás a környéken. De ha megnézzük a második VH alatt is egy halom várost konkrétan felgyujottak a szövetséges erõk (lásd.: Tokió, Drezda és még jónéhány német nagyváros) amikben elég durva tûzviharok tomboltak és azok sem okoztak semmi hasonlót (amikor konkrétan egy egész város ég akkor sztem a hõáramlások simán feljuttatják a kormot a megfelelõ magasságba).
\"Finding beauty in the dissonance.\" - Tool
#22
1945. és 1980. között összesen 423 légköri atomkísérletet végeztek. Közülük 193-at az USA (46 %), 142-t a Szovjetunió (33 %), 42-t Franciaország (11 %), 22-t Kína (5 %) és 21-et Anglia (5 %) hajtott végre.
és hatásai...forrás
és hatásai...forrás
#21
Dr Straneglove - remélem emlékszik valaki még rá 😉
#20
Nem városokat robbantgattak fel, szal a füst minimális volt. A szimulációban pedig épp ez adja a nagyját.
Gracie Barra
#19
Hát sztem sok dolog van amirõl jobb ha nem tudunk, és ez is egy ilyen. Ez ellen mi nem tehetünk semmit, ha bekövetkezik akkor bekövetkezik. Lehet itt szabályozni a nagyhatalmaknak, hogy ki csinálhat bombát, ki nem, de aki akar az csinálni fog. Atomsorompó?? Mire jó? Vki akar egy bombát, kilép ahogy tette ezt Észak-Korea, és máris szabad utat kap. Mit lehet aztán tenni ellene? Megszidják, h ejnye-bejnye de mást nem lehet addig, míg valaki el nem indítja a folyamatot, robbant egyet és utána nekünk végünk. Egyetlen atombomba tönkreteheti az egész napodat.
#18
a legtöbb földalatti robbantás, viszont amig lehetett föld felett robbantani, addig kísérleteztek elég sokat. pl 600 méteren robbantva hatékony a gyalogság ellen, 200 méteren robbantva az utánpótlások és könnyûpáncélos ütegek ellen jó..
amikor a krakatau felrobbant 1883ban, akkor is jó 80 km-re szált fela vulkáni hamu, az erejét a hiroshimai robbanás 5ezer szeresére becslik és a leírások alapján akkorát szólt, hogy napok múlva is érezni lehetett. a sarki jégrétegek elemzésekor azt állípították meg, hogy a légkörbe került hamu pár fokot visszavett a bolygó hõmérsékletén, de nem volt olyan vészes, mint a 15-16 században lejátszódott kis-jégkorszak. szóval vagy kifejezetten sugárzó anyag kell a dologhoz, hogy ennyire nagy hatása legyen, vagy valamit félreszámoltak, nem vettek figyelembe más önjavító mehanizmusokat. mondjuk az is elõfordulhat, hogy 1883 környékén nem volt annyira lestrapálva az ózonréteg, mint manapság.
nehéz belegondolni, hogy hogy tud védeni minket egy olyan réteg, ami tengerszinten 1 miliméter vastag lenne csak.
amikor a krakatau felrobbant 1883ban, akkor is jó 80 km-re szált fela vulkáni hamu, az erejét a hiroshimai robbanás 5ezer szeresére becslik és a leírások alapján akkorát szólt, hogy napok múlva is érezni lehetett. a sarki jégrétegek elemzésekor azt állípították meg, hogy a légkörbe került hamu pár fokot visszavett a bolygó hõmérsékletén, de nem volt olyan vészes, mint a 15-16 században lejátszódott kis-jégkorszak. szóval vagy kifejezetten sugárzó anyag kell a dologhoz, hogy ennyire nagy hatása legyen, vagy valamit félreszámoltak, nem vettek figyelembe más önjavító mehanizmusokat. mondjuk az is elõfordulhat, hogy 1883 környékén nem volt annyira lestrapálva az ózonréteg, mint manapság.
nehéz belegondolni, hogy hogy tud védeni minket egy olyan réteg, ami tengerszinten 1 miliméter vastag lenne csak.
\"The voices are back... Excellent.\"
#17
Mondjuk szerintem egy atomháború kirobbanásakor az ózonréteg érdekelne bennünket legkevésbé...
Gaming is believing.
#16
Hat remelem, hogy ennyire azert nem jon meg az eszunk!😊
#15
Nem hiszem, hogy jó lenne ez a számítás. Maga a cár bomba robbanóereje felért többEZER hiroshimai bombával, meg igen, ott van a rengeteg kísérleti robbantás is (bár nem mindegyik légköri volt).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#14
<#hehe>
pár év múlva megint más fognak kiszámolni. Ha lesz elég eszünk leszereljük az összes atomfegyvert 😊
pár év múlva megint más fognak kiszámolni. Ha lesz elég eszünk leszereljük az összes atomfegyvert 😊
#13
A kiserleti robanasok, nem sok mindet gyujtottak fel, es jutattak a levegobe, a fenti cikk meg errol szol.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#12
Nem maga az atomrobbantás pusztítja az ózont, hanem a felgyulladt városokból felszálló korom, ami felforrósodik. Talán el kéne olvasni elõbb.
#11
Közel kétezer robbantásnak szerinted nem sok köze van az ózonlyuk kialakulásához, viszont a cikkben 50-50 robbanás, már globálisan veszélyes ózonpajzs elvékonyodást ér el. Na most akkor hogy is van ez?
Lunki88: Mondog egy országot ami ezeknél sokkalta elvetemültebb: United States of America. India és Pakisztán közötti feszült viszony "csupán" Kasmír hovatartozása miatt létezik, és én ugy gondolom hogy az utóbbi idõben amugy sem nagyon volt "zûr" a két ország között. Ezzel szemben az USA gyakorlatilag kénye kedve szerint vonul ki-be országokba ha nekik úgy tetszik, ráadásul néha ok nélkül.
Lunki88: Mondog egy országot ami ezeknél sokkalta elvetemültebb: United States of America. India és Pakisztán közötti feszült viszony "csupán" Kasmír hovatartozása miatt létezik, és én ugy gondolom hogy az utóbbi idõben amugy sem nagyon volt "zûr" a két ország között. Ezzel szemben az USA gyakorlatilag kénye kedve szerint vonul ki-be országokba ha nekik úgy tetszik, ráadásul néha ok nélkül.
#10
Az atomháború káros az egészségre? Impászibül.
Jogos
A mennyből az összes érdekes ember hiányzik
#8
Oktogon-nyugati között már eljátszották ideggázzal ... onnan már csak egy kis lépés a nuke <#bdead>
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#7
Nemhiszem, hogy akkora szerepe lett volna a kísérleteknek az ózonlyukhoz.(Bár használni biztos nem használt)
Eleve mindig csak 1 vagy pár bombát robbantottak fel kísérlet céljából. Szerintem a te táblázatodba a föld alatti robbantások is beletartoznak. Azt én sem tudom, hogy ebbõl mennyi volt légköri kísérlet. De szerintem több volt a föld alatti.
Eleve mindig csak 1 vagy pár bombát robbantottak fel kísérlet céljából. Szerintem a te táblázatodba a föld alatti robbantások is beletartoznak. Azt én sem tudom, hogy ebbõl mennyi volt légköri kísérlet. De szerintem több volt a föld alatti.
#6
Ha a T. nagyhatalmak látnak egy szép, pirosbötüs " Launch detected" feliratot bárhol a világtérképükön, csak a biztonság kedvéért visszajátszanának mindent a középkorba, nem várnák meg míg kiderül hogy most akkor ki küldte kinek a szeretetcsomagot=> olyan, hogy kis atomháború, nincs.
#5
Szerintem Kína és Amerika elõbb fog egymásnak esni.
Gaming is believing.
#4
Kisebb atomháború az olyan, hogy csak az Astoriától az Emkéig van?!??
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#3
Végülis sok újat nem mond a cikk, eddig is tudta mindenki hogy egy atomháború qrva nagy szívás lenne. <#bdead> Amilyen elvetemült az a 2ország, félõ hogy egyszer sor kerül rá...<#szomoru1>
#2
"Kis atomháború..." Már a fogalmazás is vicces, tekintvén, hogy eddig mindössze két atomfegyvert vetettek be háborús okkal.
Gaming is believing.
mutatok valamit, aztán mindenki leszûri belõle, azt amit akar:
Kísérleti robbantások száma (1945-1995)
* USA: 1029
* Szovjetunió és Oroszország: 715
* Franciaország: 192
* Nagy-Britannnia: 45
* Kína: 43
* India: 1
Összesen: 2025 forrás
Akkor nem lehet hogy ez is közrejátszott abban, hogy kialakult az ózonlyuk?
Kísérleti robbantások száma (1945-1995)
* USA: 1029
* Szovjetunió és Oroszország: 715
* Franciaország: 192
* Nagy-Britannnia: 45
* Kína: 43
* India: 1
Összesen: 2025 forrás
Akkor nem lehet hogy ez is közrejátszott abban, hogy kialakult az ózonlyuk?
A mennyből az összes érdekes ember hiányzik
← ElőzőOldal 4 / 4