196
  • kernerster
    #1
    mutatok valamit, aztán mindenki leszűri belőle, azt amit akar:
    Kísérleti robbantások száma (1945-1995)

    * USA: 1029
    * Szovjetunió és Oroszország: 715
    * Franciaország: 192
    * Nagy-Britannnia: 45
    * Kína: 43
    * India: 1
    Összesen: 2025 forrás

    Akkor nem lehet hogy ez is közrejátszott abban, hogy kialakult az ózonlyuk?
  • Chocho
    #2
    "Kis atomháború..." Már a fogalmazás is vicces, tekintvén, hogy eddig mindössze két atomfegyvert vetettek be háborús okkal.
  • Lunki88
    #3
    Végülis sok újat nem mond a cikk, eddig is tudta mindenki hogy egy atomháború qrva nagy szívás lenne. Amilyen elvetemült az a 2ország, félő hogy egyszer sor kerül rá...
  • Sir Quno Jedi
    #4
    Kisebb atomháború az olyan, hogy csak az Astoriától az Emkéig van?!??
  • Chocho
    #5
    Szerintem Kína és Amerika előbb fog egymásnak esni.
  • DompR
    #6
    Ha a T. nagyhatalmak látnak egy szép, pirosbötüs " Launch detected" feliratot bárhol a világtérképükön, csak a biztonság kedvéért visszajátszanának mindent a középkorba, nem várnák meg míg kiderül hogy most akkor ki küldte kinek a szeretetcsomagot=> olyan, hogy kis atomháború, nincs.
  • wednes
    #7
    Nemhiszem, hogy akkora szerepe lett volna a kísérleteknek az ózonlyukhoz.(Bár használni biztos nem használt)
    Eleve mindig csak 1 vagy pár bombát robbantottak fel kísérlet céljából. Szerintem a te táblázatodba a föld alatti robbantások is beletartoznak. Azt én sem tudom, hogy ebből mennyi volt légköri kísérlet. De szerintem több volt a föld alatti.
  • mrzed001
    #8
    Oktogon-nyugati között már eljátszották ideggázzal ... onnan már csak egy kis lépés a nuke
  • kernerster
    #9
    Jogos
  • TheZsenyka
    #10
    Az atomháború káros az egészségre? Impászibül.
  • HöfEE
    #11
    Közel kétezer robbantásnak szerinted nem sok köze van az ózonlyuk kialakulásához, viszont a cikkben 50-50 robbanás, már globálisan veszélyes ózonpajzs elvékonyodást ér el. Na most akkor hogy is van ez?

    Lunki88: Mondog egy országot ami ezeknél sokkalta elvetemültebb: United States of America. India és Pakisztán közötti feszült viszony "csupán" Kasmír hovatartozása miatt létezik, és én ugy gondolom hogy az utóbbi időben amugy sem nagyon volt "zűr" a két ország között. Ezzel szemben az USA gyakorlatilag kénye kedve szerint vonul ki-be országokba ha nekik úgy tetszik, ráadásul néha ok nélkül.
  • Spectrum
    #12
    Nem maga az atomrobbantás pusztítja az ózont, hanem a felgyulladt városokból felszálló korom, ami felforrósodik. Talán el kéne olvasni előbb.
  • turul16
    #13
    A kiserleti robanasok, nem sok mindet gyujtottak fel, es jutattak a levegobe, a fenti cikk meg errol szol.
  • GyuriX2572
    #14


    pár év múlva megint más fognak kiszámolni. Ha lesz elég eszünk leszereljük az összes atomfegyvert :)
  • Caro
    #15
    Nem hiszem, hogy jó lenne ez a számítás. Maga a cár bomba robbanóereje felért többEZER hiroshimai bombával, meg igen, ott van a rengeteg kísérleti robbantás is (bár nem mindegyik légköri volt).
  • JimKirk
    #16
    Hat remelem, hogy ennyire azert nem jon meg az eszunk!:)
  • Chocho
    #17
    Mondjuk szerintem egy atomháború kirobbanásakor az ózonréteg érdekelne bennünket legkevésbé...
  • waterman
    #18
    a legtöbb földalatti robbantás, viszont amig lehetett föld felett robbantani, addig kísérleteztek elég sokat. pl 600 méteren robbantva hatékony a gyalogság ellen, 200 méteren robbantva az utánpótlások és könnyűpáncélos ütegek ellen jó..

    amikor a krakatau felrobbant 1883ban, akkor is jó 80 km-re szált fela vulkáni hamu, az erejét a hiroshimai robbanás 5ezer szeresére becslik és a leírások alapján akkorát szólt, hogy napok múlva is érezni lehetett. a sarki jégrétegek elemzésekor azt állípították meg, hogy a légkörbe került hamu pár fokot visszavett a bolygó hőmérsékletén, de nem volt olyan vészes, mint a 15-16 században lejátszódott kis-jégkorszak. szóval vagy kifejezetten sugárzó anyag kell a dologhoz, hogy ennyire nagy hatása legyen, vagy valamit félreszámoltak, nem vettek figyelembe más önjavító mehanizmusokat. mondjuk az is előfordulhat, hogy 1883 környékén nem volt annyira lestrapálva az ózonréteg, mint manapság.
    nehéz belegondolni, hogy hogy tud védeni minket egy olyan réteg, ami tengerszinten 1 miliméter vastag lenne csak.
  • adam3
    #19
    Hát sztem sok dolog van amiről jobb ha nem tudunk, és ez is egy ilyen. Ez ellen mi nem tehetünk semmit, ha bekövetkezik akkor bekövetkezik. Lehet itt szabályozni a nagyhatalmaknak, hogy ki csinálhat bombát, ki nem, de aki akar az csinálni fog. Atomsorompó?? Mire jó? Vki akar egy bombát, kilép ahogy tette ezt Észak-Korea, és máris szabad utat kap. Mit lehet aztán tenni ellene? Megszidják, h ejnye-bejnye de mást nem lehet addig, míg valaki el nem indítja a folyamatot, robbant egyet és utána nekünk végünk. Egyetlen atombomba tönkreteheti az egész napodat.
  • juzosch
    #20
    Nem városokat robbantgattak fel, szal a füst minimális volt. A szimulációban pedig épp ez adja a nagyját.
  • Csi9aa
    #21
    Dr Straneglove - remélem emlékszik valaki még rá ;)
  • tomsh
    #22
    1945. és 1980. között összesen 423 légköri atomkísérletet végeztek. Közülük 193-at az USA (46 %), 142-t a Szovjetunió (33 %), 42-t Franciaország (11 %), 22-t Kína (5 %) és 21-et Anglia (5 %) hajtott végre.
    és hatásai...forrás
  • TPG
    #23
    Jaja, a Cár bomba 50 megatonnás szerkezet volt, a Hirosimára dobott Little Boy pedig csak ~15 kilotonnás (tehát a Cár bomba 3333x volt erősebb, lényegében a világháborús atombombák petárdának minősültek mellette).Egy kis összhasonlító adatolás: A Cár bomba az eredeti tervek szerint 100MTonnás volt, a kísérletre butították vissza hogy nem juttasson annyi radioaktív anyagot a környezetbe; a robbanáskor keletkező tűzgömb sugara 4.6Km volt (a bomba 4Km magasságban robbant, összehasonlítás képpen a Little Boy tűzgömbje 150-200m körül volt); az energia ami a robbanáskor keletkezett megegyezett a Nap által kibocsájtott energia 1%-ával; a robbanáskor keletkező "földrengés" a Richter skála szerint 5-ös erősségű volt és miután megkerülte a Földet háromszor még mindig mérhető volt; a robbanásból keletkező hő 100Km-rel odébb is harmadfokú égési sérüléseket okozott; a gombafelhő 60Km magas volt; a robbanás még Finnországban is ablakokat tört be (a bomba a Novaya Zemlya robbant, a Barents tenger keleti részén az Uráltól északra). 50Mtonna annyi mint a második VH-ban használta összes robbanóanyag erejének 10x-e (Hirosimástól mindenestől), ha ezt a cuccot ledobnák Londonra eltörölné Dél-Anglia nagy részét. Szóval ha egy ilyen szörnyeteg (ami mellett az India-Pakisztán meccs viccnek tűnik) nem volt képes közelítőleg ilyesmit okozni akkor én nem hiszem hogy a számítás teljesen korrekt. Másrészt egy leatomozott városban nem sok dolog marad ami füstölöghetne, a tűzgömb közelében gyakorlatilag minden elpárolog, a város többi részét meg szétszórja a robbanás a környéken. De ha megnézzük a második VH alatt is egy halom várost konkrétan felgyujottak a szövetséges erők (lásd.: Tokió, Drezda és még jónéhány német nagyváros) amikben elég durva tűzviharok tomboltak és azok sem okoztak semmi hasonlót (amikor konkrétan egy egész város ég akkor sztem a hőáramlások simán feljuttatják a kormot a megfelelő magasságba).
  • dez
    #24
    Érdekes személyiség vagy, remélem, az emberek többsége nem ilyen.
    Egyébként a kilépőkkel szemben komoly korlátázások lépnek érvényre, nem kereskedhet, nem kaphat segélyeket, stb. Aztán boldoguljon egymagában, ahogy tud. Észak-Korea pl. nem nagyon tud, sokan éheznek, stb. De a vezetőiket ez nem érdekli, túlságosan irígylik ahhoz a kínai társaikat.
  • Epikurosz
    #25
    Pakisztán is robbantott, nem 1-et, és India is tudtommal 3-at.

    Ők már sejtettek valamit:
    http://index.hu/politika/bulvar/szekta080401/
  • Vamp17
    #26
    azert hihetetlen milyen eroket tudunk mar most is felszabaditani... es 100 megatonnas volt eredetileg...(ahogy te is irtad) ha belegondolunk ilyenketet siamn tudnank mar most is eloallitani, akar nagy mennyisegben is... egy ilyennel egy bolygot el lehet pusztitani....
    szoval ha csinalnank a 100 megatonnasbol 50 et akkor a nap energiaja szabadulna fel arra a par szazadmasodpercre?? mi maradna ugy egy bolygobol???
  • BCS pixel
    #27
    érdekes cikk
  • Doktor Kotász
    #28
    "mutatok valamit, aztán mindenki leszűri belőle, azt amit akar:
    Kísérleti robbantások száma (1945-1995)

    * USA: 1029
    * Szovjetunió és Oroszország: 715
    * Franciaország: 192
    * Nagy-Britannnia: 45
    * Kína: 43
    * India: 1
    Összesen: 2025 forrás

    Akkor nem lehet hogy ez is közrejátszott abban, hogy kialakult az ózonlyuk?"

    Szerintem itt valamit nagyon félreértettél.
    Nem az atomrobbanások okoznának ózonlyukat, hanem az, hogy 100 város égne a háború után.
  • Caro
    #29
    A wikipedia 39 ns-et ír, ami nagyon rövid idő, de igen, a Nap teljesítményének 1 %-a. Azért ez tényleg elég durva. Ha olyan kedvem lesz, kiszámolom, hogy a Föld mennyi idő alatt kap annyi energiát a Napból, amennyi a robbantáskor szabadult fel.
  • Caro
    #30
    Nem nagyon kellett számolni :) Wikipedia szerint a Földet érő napteljesítmény 1.74*10^17 W. De ez csak az űrben ekkora, mire a Földre leér marad belőle ~ 4.35*10^16 W. 50 Mt az 2.1*10^17 J, vagyis az oroszok képesek voltak a Földet érő napteljesítményt 1.2 másodpercig, a Földre eső napteljesítményt pedig 4.8 másodpercig produkálni.
  • Vamp17
    #31
    hat elegge elborzaszto ez a dolog. hany megatonna a max amit egy nukleáris vagy termonukleáris robbanofejjel el lehet erni?
  • Cat #32
    nincs maximum, akárhányat egymás mögé lehet kapcsolni, csak egy idő után nincs értelme, mert alig nő a hatóerő.
  • TPG
    #33
    A klasszikus hasadásos atombombáknak olyan fél megatonna a felső korlátja, a hidrogénbombáknak pedig nem emlékszem hogy lenne ilyen de lehet hogy csak az én memóriám rossz.
  • A1274815
    #34
    Ez a felmérés egyértelműen kamú.

    Egyetlen cél miatt szűlett, még pedig, hogy feljogosítsa az USA-t az "estleges" új "atomhatalmakkal" szembeni fellépésre.
  • LPG
    #35
    Az ott Florida a második képen?

    Cár bomba rulez! A leírás alapján csodálatos fegyver. Akkor is, ha gyilkos..
  • djw
    #36
    csináljunk ZPM-et!
  • Epikurosz
    #37
    Nos, a legrizikósabb térség a Közel-Kelet, vagyis Izrael és valamelyik muszlim ország, legnagyobb valószínűséggel Irán vagy Szíria konfliktusa lehet.
    Utána persze jön mindjárt Észak-Korea, majd India-Pakisztán, utána Kína, majd a ruszkik.
  • Epikurosz
    #38
    Mondom:
    '88-ban Paki és India több földalattit követett el.
    "http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_proliferation"
  • Molnibalage
    #39
    Nem. Labdába nem rúgtak ezek az események a föld szempontjából. A felrobbantott töltetek elég nagy része föld alatti vagy víz alatti volt és igen kis hatórerjű. Igazni "nagy kalapács" próba kevés volt.
  • Molnibalage
    #40
    Elvileg nincs felső határ. A hiderogé fúzisós fegyverek "gyujtása" egy hasadásos reakcíóval kezdődik ami lehetővé teszi a fúziós hőmérséklet elérését. A fúzióból felszabaduló hő határsára már az egyébként stabil U-238 (tehát a közönséges urán fő tömegét adó rész) is hasad. Ez lenne a 3 fázisú robbanófej. Annyi hasadóanyaggal tömsz meg egy szerkezetet amennyi belefér. Ilyen asszem soha nem készült. (vagy a Cár bomba ilyen volt? erre már nem emlékszem fejvől)