NASA - Kína nyerheti az űrversenyt
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#100
Szerintem a kínaiaknak megvan minden esélyük rá, hogy elõbb lépjenek a Holdra. És ne vádoljátok õket olyasmivel, hogy csak az orosz technika miatt van. A kínai ûrprogramot még Teng Hsiao Ping szorgalmazta, már 25 éve dolgoznak rajta, hogy embert küldjenek fel. A Szojuz ûrhajó konfigurációja a legegyszerûbb, ezen nem érdemes változtatni. Az elektronika, a meghajtás, az egész hordozórakéta sok évtizedes kínai fejlesztés eredménye. Meg is szenvedtek érte, mire idáig jutottak. Sok baleset árán van most egy megbízható hordozórakétájuk, amire rá mernek bírni egy emberéletet. Az ûrhajót ember nélkül 5-ször vagy hatszor lõtték fel, hogy biztos mûködjön. Ezzel szemben az oroszok és az amcsik annak idején sokkal inkább kockára tették az embereik életét.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#99
Hát, igen, ezek az átkozott aksik.
Nemrég vettem a teszkóban 3000 (három ezer) forintér egy LED-es szerelõlámpát. Olyan hosszú, és 26 db. fehér led van benne, + 1 piros.
1,5 órát kell tölteni, és kb. 4 órán át világít, amely idõ alatt még a nemzetközi ûrállomás (ISS) kilazult csavarjait meg lehetne elvileg húzni.
Nos, én keveset csavaroztam vele, eleve nem csavarozok este, napnyugta után, mert az nem szerencsés, de kb. 1 hónap után kifingott.
Az történt, hogy nem figyeltem a töltési idõre, túlléptem a 1,5 órát, és - töltési idõ szabályozó persze nem volt benne - az egész felmelegedett, és az aksiból kifolyt a savas trutymó.
Most már csak közvetlen áramellátással mûködne, aksival nem is merem üzemeltetni, emrt még felrobban nekem, mint a Challenger, és én lennék a kínai ûrtechnika következõ hõsi halottja.
Ja, hogy nem mondtam, hogy ez kínai gyártmány? Óh, kérlek, ez magától értetõdõ. Manapság olcsó kütyü kínai. Így leszünk mi magyarok lassan tajkonauták. :-))
Nemrég vettem a teszkóban 3000 (három ezer) forintér egy LED-es szerelõlámpát. Olyan hosszú, és 26 db. fehér led van benne, + 1 piros.
1,5 órát kell tölteni, és kb. 4 órán át világít, amely idõ alatt még a nemzetközi ûrállomás (ISS) kilazult csavarjait meg lehetne elvileg húzni.
Nos, én keveset csavaroztam vele, eleve nem csavarozok este, napnyugta után, mert az nem szerencsés, de kb. 1 hónap után kifingott.
Az történt, hogy nem figyeltem a töltési idõre, túlléptem a 1,5 órát, és - töltési idõ szabályozó persze nem volt benne - az egész felmelegedett, és az aksiból kifolyt a savas trutymó.
Most már csak közvetlen áramellátással mûködne, aksival nem is merem üzemeltetni, emrt még felrobban nekem, mint a Challenger, és én lennék a kínai ûrtechnika következõ hõsi halottja.
Ja, hogy nem mondtam, hogy ez kínai gyártmány? Óh, kérlek, ez magától értetõdõ. Manapság olcsó kütyü kínai. Így leszünk mi magyarok lassan tajkonauták. :-))
Kara kánként folytatom tanításom.
#98
te az áldokumentum filmek áldozata vagy 😄
ajánlok figyelmedbe egy magyar áldokumentum filmet is ami a csendgéprõl szól 😊
ajánlok figyelmedbe egy magyar áldokumentum filmet is ami a csendgéprõl szól 😊
#97
😊)) felolem lehet GIGA LOL is.
Minden lehetseges. Csak ami lehetetlen tart tavabb.
#96
MEGALOL!!!!!
#95
nekem is olyan van. elegeted vagyok vele bar a gyar szerint 3 ora kellene az aksit feltoltse de sajna csak 8-9 alatt sikerul. es nm azert mert regi. kerdeztem a szervizt es csak vonagatak a valukat.
Minden lehetseges. Csak ami lehetetlen tart tavabb.
#94
😊) sajnalak wanek. verdogol a saljat kistilu korlatolt vilagodban, tele eloiteletekel masok irant. saljat maradisagodat vetited ki masokra. van egy olyan mondas hogy: ahanyi nyelvet tudol anyi ember vagy. de ez nnm rollad szol. amugy SKH (semmi kozod hozza) hogy hol forumozok, nincs zsido mentalisom, nm tudom honan veszed, epp beszelgethetunk angolul is, es akkor most angol mentalisom van vagy lesz? magyarnak tarthatod magad bar szerintem etalon szerencsere soha nm lesz beloled. amugy ez a resz nm arrol szol hogy 1mast baszogasuk, toled eltekintve, ergo ezenel eltekintek a mocskolodasodtol. tobbre nm vagy kepes en meg nm fogok lealacsonyodni a te szintedre. sajnalom hogy eddig megtetem.
Minden lehetseges. Csak ami lehetetlen tart tavabb.
#93
Bútorszerelésre inkább a 12v-18v-os pisztoly alkalmas, annak nagyobb a nyomatéka.
#92
Az a jó, amelyik mûködik. A 6000Ft-os Skill házi célokra OK. Én is ilyesmit használok, már kb. 10 éve. Egyszer kellett cserélnem az akkut, mert elöregedett, más baja nem volt.
#91
Aki napi rendszerességgel, és sok csavarral dolgozik, annak bizonyára hasznos dolog. Nekem nagyon ritkán kell "csavaroznom", így nekem ilyen aksis kütyüre nincs szükségem.
PS: a fúrógépem tud csavarhúzós üzemben is mûködni, bár fúrni is nagyon ritkán szoktam.
PS: a fúrógépem tud csavarhúzós üzemben is mûködni, bár fúrni is nagyon ritkán szoktam.
#90
Hát ha nincs normális érved, akkor lehet bunkóskodni. De hogy valami fényt gyújtsak a fejedben, nézzük sorjában:
"A helyzet az, hogy már régen a Marson jártak, 1962-ben.
Az USA pedig azért nem fordít hangsúlyt az ûrversenyre mert már olyan fejlett gravitációs meghajtású jármûveket fejlesztett ki a titkos bázisain, hogy évtizedekkel, ha nem évszázaddal lekörözte a mai rakétatechnikát."
'62 az USA még csak a Mercury-program közepén járt. Mivel ebben az elsõ három repülés is csak ballisztikus ugrás volt (kb. 15 perces ûrbéli tartózkodással), és csak az utolsó 4 volt valódi, földkörüli ûrutazás, közelébe sem szagoltak nem hogy a Marsnak, de még a holdnak sem. Ha meg tudták volna csinálni, azt hiszed, azonnal nem dörgölték volna az oroszok orra alá?
Antigravitáció: Nem ismerek semmiféle természeti jelenséget, amely arra utalna, hogy egyáltalán lehetséges lenne.
"Ezt a technológiát a második világháborúban vették át a náciktól, akik már akkor rendelkeztek repülõ csészealjakkal. Õk Tibetbe mentek el a levitáció titkának megszerzéséért és ezzel a technikai ismerettel tértek vissza, közben õk is továbbfejlesztették.
Kezdetben turbina meghajtással próbálkoztak, késõbb elektromágneses elven oldották meg a meghajtást. És ez 1944-45 ben volt."
Keversz mindent. Tibet, levitáció. Okkult források szerint páran képesek rá, kár hogy soha, senki nem tudta bemutatni.
Turbina-hajtás = sugárhajtómû. A németek is, az angolok is, sõt magyar tudósok is kísérleteztek a második világháború elõtt, alatt ezzel a hajtómûvel. Ha érdekel a dolog találsz elég információt róla. De ez nem antigravitáció!
A mágneses lebegõvasutat is ismerjük, már mûködik is ilyen elven egy-két vonal. De ez sem antigravitáció!
"A Holdon meg már bázisokat építettek és bányászat folyik olyan értékes anyagoké mint pl a He3. Ezért nem sietnek oda vissza olyan nagyon."
Ehhez képest sokan azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán az amik jártak volna a holdon.
"arról beszél, hogy 3 ember bitokol egy céget, akik a Hold bányászati jogait birtokolja
Itt a weboldaluk:http://www.umlr.us/index.html"
Az, hogy néhány szélhámos mit mond, nem érdekes. A Hold, és általában a Világûrrel kapcsolatos tulajdonjogi viszonyok feletti rendelkezési jog az ENSz Világûri Hivatalának jogköre, és az sohasem adott ki tulajdonlapot nem csak magánszemélynek, de államnak sem.
"A náciknak jól kiépített bázisuk van az Antarktiszon, a 2. vil. háb. után az amcsik elmentek oda de olyan csatába keveredtek a csészealjakkal, hogy sok embert vesztettek, még hajókat is."
A Walkûr-terv, keverve az Operation Jump-pal. Az elejétõl,a végéig zagyvaság. Keveri a tényeket a kitalációkkal. A hatvanas évek közepén találta ki egy kanadai újnáci, késõbb évekre lecsukták a szélhámosságai miatt.
"A helyzet az, hogy már régen a Marson jártak, 1962-ben.
Az USA pedig azért nem fordít hangsúlyt az ûrversenyre mert már olyan fejlett gravitációs meghajtású jármûveket fejlesztett ki a titkos bázisain, hogy évtizedekkel, ha nem évszázaddal lekörözte a mai rakétatechnikát."
'62 az USA még csak a Mercury-program közepén járt. Mivel ebben az elsõ három repülés is csak ballisztikus ugrás volt (kb. 15 perces ûrbéli tartózkodással), és csak az utolsó 4 volt valódi, földkörüli ûrutazás, közelébe sem szagoltak nem hogy a Marsnak, de még a holdnak sem. Ha meg tudták volna csinálni, azt hiszed, azonnal nem dörgölték volna az oroszok orra alá?
Antigravitáció: Nem ismerek semmiféle természeti jelenséget, amely arra utalna, hogy egyáltalán lehetséges lenne.
"Ezt a technológiát a második világháborúban vették át a náciktól, akik már akkor rendelkeztek repülõ csészealjakkal. Õk Tibetbe mentek el a levitáció titkának megszerzéséért és ezzel a technikai ismerettel tértek vissza, közben õk is továbbfejlesztették.
Kezdetben turbina meghajtással próbálkoztak, késõbb elektromágneses elven oldották meg a meghajtást. És ez 1944-45 ben volt."
Keversz mindent. Tibet, levitáció. Okkult források szerint páran képesek rá, kár hogy soha, senki nem tudta bemutatni.
Turbina-hajtás = sugárhajtómû. A németek is, az angolok is, sõt magyar tudósok is kísérleteztek a második világháború elõtt, alatt ezzel a hajtómûvel. Ha érdekel a dolog találsz elég információt róla. De ez nem antigravitáció!
A mágneses lebegõvasutat is ismerjük, már mûködik is ilyen elven egy-két vonal. De ez sem antigravitáció!
"A Holdon meg már bázisokat építettek és bányászat folyik olyan értékes anyagoké mint pl a He3. Ezért nem sietnek oda vissza olyan nagyon."
Ehhez képest sokan azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán az amik jártak volna a holdon.
"arról beszél, hogy 3 ember bitokol egy céget, akik a Hold bányászati jogait birtokolja
Itt a weboldaluk:http://www.umlr.us/index.html"
Az, hogy néhány szélhámos mit mond, nem érdekes. A Hold, és általában a Világûrrel kapcsolatos tulajdonjogi viszonyok feletti rendelkezési jog az ENSz Világûri Hivatalának jogköre, és az sohasem adott ki tulajdonlapot nem csak magánszemélynek, de államnak sem.
"A náciknak jól kiépített bázisuk van az Antarktiszon, a 2. vil. háb. után az amcsik elmentek oda de olyan csatába keveredtek a csészealjakkal, hogy sok embert vesztettek, még hajókat is."
A Walkûr-terv, keverve az Operation Jump-pal. Az elejétõl,a végéig zagyvaság. Keveri a tényeket a kitalációkkal. A hatvanas évek közepén találta ki egy kanadai újnáci, késõbb évekre lecsukták a szélhámosságai miatt.
#89
Szóval neked a héber az anyanyelved? Arról persze nem tehetsz, ha zsidó, de arról már igen, ha emellett még hülye is vagy.
"1 olyan ember mondta aki ugyna nagy magyarnak tartja magat. tole tanultam" - akkor segítek neked. Én is eléggé nagy magyarnak tartom magam, szívesen segítek, ha valamit nem tudsz, persze elõbb le kell vetkõznöd ezt a zsidó mentalitásodat, mert addig szó sem lehet róla. Addig fórumozz valamelyik zsidó oldalon, oké?
Az okosságnak nem az a mérõje, hogy valaki hány nyelven beszél. Természetesen az jó, ha valaki sok nyelven tud valamilyen szinten, de ettõl még nem lesz okosabb, mert ha így lenne, akkor a tolmácsok lennének a legokosabbak...
"1 olyan ember mondta aki ugyna nagy magyarnak tartja magat. tole tanultam" - akkor segítek neked. Én is eléggé nagy magyarnak tartom magam, szívesen segítek, ha valamit nem tudsz, persze elõbb le kell vetkõznöd ezt a zsidó mentalitásodat, mert addig szó sem lehet róla. Addig fórumozz valamelyik zsidó oldalon, oké?
Az okosságnak nem az a mérõje, hogy valaki hány nyelven beszél. Természetesen az jó, ha valaki sok nyelven tud valamilyen szinten, de ettõl még nem lesz okosabb, mert ha így lenne, akkor a tolmácsok lennének a legokosabbak...
#88
Szerintetek - aki ért hozzá - melyik a legjobb akkus csavarozó?
(A 6000 forintos Skil megteszi?)
(A 6000 forintos Skil megteszi?)
Kara kánként folytatom tanításom.
#87
Hát, sajnálhatod, hogy nincs.
Amúgy, addig nincs gond, amíg nem kell több, mint 100 csavard meghúznod. (Mert ugye, a csavart meghúzzák és meglazítják, nem behúzzák, kedves edo emerzol :-)
Nekem amúgy egy 3,6 V-os kis egyszerû akkus csavarozó (vagy más nevén: akkus csavarhúzó <- így mondjuk, de természetesen nem csak meghúzni lehet vele a csavart, hanem kilazítani is - eddig volt a magyar nyelvtani lecke az érdekelteknek :-) van.
Ennek elég kicsi a forgatónyomatéka, úgyhogy tervezek is egy erõsebbet venni.
Ez már több éve megvan, és a legutóbbi költözködés során nem vettem elõ, mert nagyképûsködtem, hogy majd én. Amikor a tenyeremen megjelentek a vízhólyagok, akkor már egybõl nem voltam lusta elõkeresni a csomagokból azt a kis ügyes csavarozógépet/csavarhúzógépet (na, megint egy másik elnevezés).
Imádom a technikai kütyüket! :-)
Amúgy, addig nincs gond, amíg nem kell több, mint 100 csavard meghúznod. (Mert ugye, a csavart meghúzzák és meglazítják, nem behúzzák, kedves edo emerzol :-)
Nekem amúgy egy 3,6 V-os kis egyszerû akkus csavarozó (vagy más nevén: akkus csavarhúzó <- így mondjuk, de természetesen nem csak meghúzni lehet vele a csavart, hanem kilazítani is - eddig volt a magyar nyelvtani lecke az érdekelteknek :-) van.
Ennek elég kicsi a forgatónyomatéka, úgyhogy tervezek is egy erõsebbet venni.
Ez már több éve megvan, és a legutóbbi költözködés során nem vettem elõ, mert nagyképûsködtem, hogy majd én. Amikor a tenyeremen megjelentek a vízhólyagok, akkor már egybõl nem voltam lusta elõkeresni a csomagokból azt a kis ügyes csavarozógépet/csavarhúzógépet (na, megint egy másik elnevezés).
Imádom a technikai kütyüket! :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#86
p.s. ha csak ha enyibe tudtal belekotni akkor a szinted valahol egeszen lent van. az az erzesem hogy a hozaszolasaid inkabb abban merulnek ki hogy valakit blamaljal, semmi epito gondolat. eloszor a salajd ajtod elott seperjel utanna menyel mashoz.
Minden lehetseges. Csak ami lehetetlen tart tavabb.
#85
ide figyuz wanek. te tanuljal meg mas nyelvet eloszor azon irjal es beszelgesel es jojon valaki oszt oszon ki neked. olyan korlatolt vagy hogy szinte faj, es szuklatokoru hogy ket szemmel nezel at a kulcsjukon. a magyar nekem nm az anya nyelvem, ezt tanultam. nm suliban mint te (mar ha jartal arra fele). apropo csavar behuzo. 1 olyan ember mondta aki ugyna nagy magyarnak tartja magat. tole tanultam. de ha nagyon okos vagy ezentul beszelhetunk heberul. es akkor meglatjuk en hogyan foglak fikazni.
Minden lehetseges. Csak ami lehetetlen tart tavabb.
#84
Fogadj meg egy jó tanácsot: sötétben ne beszélj, ha Negrot szopogatsz, mert világítani fog a szádban 😊
Olvass inkább még több UFO magazint. LOL!
Olvass inkább még több UFO magazint. LOL!
#83
Hmmm. Tudja a fene, a kínaiak lelkessek, a "párt" is nyomja az ilyesmibe a pénzt és a munkaórát, hogy növelje a "kínai öntudatot", meg talán tényleg érdeke is a kutatás. De ott vannak a japánok is, igaz nekik kevés pénzük van rá, de amit csinálnak az eléggé ott van a toppon mint a Hayabusa ûrszonda.
De nem becsülöm le a kínaiakat.
Ha 10 éve valaki azt mondja, hogy a kínaiak megveszik az IBM PC/noti gyártórészlegét, vagy 3Com céget (!), akkor azt akkor Sci-Finek neveztük volna vagy viccnek. És most?
De nem becsülöm le a kínaiakat.
Ha 10 éve valaki azt mondja, hogy a kínaiak megveszik az IBM PC/noti gyártórészlegét, vagy 3Com céget (!), akkor azt akkor Sci-Finek neveztük volna vagy viccnek. És most?
#82
Sötétek vagytok nagyon
#81
Nekem nincs "akkumulátoros csavarozó"m. Én is be tudom tekerni a csavart, ha kell.
#80
Azt hiszem kis haver, aki itt sajnálatra méltó, az te vagy ezekkel a marhaságokkal.
"Akkor ti nem ismeritek az amerikai mentalitást" - dehogynem! Utálom is õket rendesen.
"Aki ismeri az tudja, hogy Amerika soha nem hagyná, hogy lekörözzék az ûrprogramban." - az általános iskolát kijártad már? A mentalitásod arra enged következtetni, hogy még nem.
"megrekedtél azon a tudásszinten amit kisiskolásként tanítottak" - hmm.. magadból indultál ki? Nekem mellesleg több diplomám van...
"Akkor ti nem ismeritek az amerikai mentalitást" - dehogynem! Utálom is õket rendesen.
"Aki ismeri az tudja, hogy Amerika soha nem hagyná, hogy lekörözzék az ûrprogramban." - az általános iskolát kijártad már? A mentalitásod arra enged következtetni, hogy még nem.
"megrekedtél azon a tudásszinten amit kisiskolásként tanítottak" - hmm.. magadból indultál ki? Nekem mellesleg több diplomám van...
#79
A csavar behúzó az akkumulátoros csavarozó, ennyit kitalálhattál volna.
Persze, a kolléga írásához azért kell némi kreativitás, vagy titkosírást megfejtõ gyakorlat.
Persze, a kolléga írásához azért kell némi kreativitás, vagy titkosírást megfejtõ gyakorlat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#78
Ez a "Hitler csészealjai leigázták az Antartktiszt" témád mindent visz. Persze, ezt is kitárgyaltuk már, de azért dobd be itt is. Úgy látszik, hogy valakiknek mindenképp riogatniuk kell a náci veszéllyel, és ha nincs ilyen, akkor kitalálják.
Kara kánként folytatom tanításom.
#77
"amugy van otthon neked csavar behuzod" - meséld el nekem, hogy mi az a "csavar behuzo", mert nem tudom.
"nm te fogod megmondani hogy tom69 hivo legyen vagy ne legyen" - ??? Mit mondtam meg kinek? Elõbb tanulj meg rendesen magyarul, utána majd folytathatjuk.
"nm te fogod megmondani hogy tom69 hivo legyen vagy ne legyen" - ??? Mit mondtam meg kinek? Elõbb tanulj meg rendesen magyarul, utána majd folytathatjuk.
#76
Sajnállak wanek meg teddybear, hogy ilyen korlátoltak vagytok.
Inkább vegyétek a fáradtságot és kicsit ássatok bele a témába a sajnálkozás helyett, akkor talán lesz némi fogalmatok, hogy mi folyik körülöttetek a világban.
Akkor ti nem ismeritek az amerikai mentalitást.
Aki ismeri az tudja, hogy Amerika soha nem hagyná, hogy lekörözzék az ûrprogramban. Az ebben résztvevõ pénzemberek nagyon is tudják, hogy milyen felmérhetetlen gazdagság rejlik az Naprendszer erõforrásainak kiaknázásában.
És ezt nem fogják senki kedvéért kiengedi a kezükbõl de legjobban annak örülnek, ha te errõl csak mint tudományos fantasztikumként gondolkozol és nem mint realitásról...
Mivel a technológia már minimum a 2. világháború idején létezett, tehát e két tény ismeretébõl logikusan következik, hogy ez a munka már évtizedek óta gõzerõvel folyik a nyilvánosság teljes kizárásával és félretájékozatásával.
Egyébként ezt támasztják alá az ebben a munkában résztvevõ emberektõl kiszivárogtatott információk és dokumentumok is.
Én is azt mondom, hogy HA NEM HISZED AKKOR JÁRJÁL UTÁNA és ne játszad azt mint Pista bácsi, mint amikor meglátta az elsõ gõzhajót és azt mondta: De hát ez lehetetlen!
Ez a technológia nem lehetetlen, csak nem fér bele a fantáziádba, mert megrekedtél azon a tudásszinten amit kisiskolásként tanítottak, és azt hiszed, hogy az emberek mindig autóval fognak járni és mindig benzint fognak tankolni, és ami ezen túlmutat az csak fantasztikum.
Akkor nézzed meg ezt:
Android fej a holdon ( emberfej méretû ), továbbá a Szaturnusz egyik holdja - avagy mit tud George Lucas ???
Erdõk és tavak a Marson videó
Nem találják a MIR-t a sok más jármû miatt...
Inkább vegyétek a fáradtságot és kicsit ássatok bele a témába a sajnálkozás helyett, akkor talán lesz némi fogalmatok, hogy mi folyik körülöttetek a világban.
Akkor ti nem ismeritek az amerikai mentalitást.
Aki ismeri az tudja, hogy Amerika soha nem hagyná, hogy lekörözzék az ûrprogramban. Az ebben résztvevõ pénzemberek nagyon is tudják, hogy milyen felmérhetetlen gazdagság rejlik az Naprendszer erõforrásainak kiaknázásában.
És ezt nem fogják senki kedvéért kiengedi a kezükbõl de legjobban annak örülnek, ha te errõl csak mint tudományos fantasztikumként gondolkozol és nem mint realitásról...
Mivel a technológia már minimum a 2. világháború idején létezett, tehát e két tény ismeretébõl logikusan következik, hogy ez a munka már évtizedek óta gõzerõvel folyik a nyilvánosság teljes kizárásával és félretájékozatásával.
Egyébként ezt támasztják alá az ebben a munkában résztvevõ emberektõl kiszivárogtatott információk és dokumentumok is.
Én is azt mondom, hogy HA NEM HISZED AKKOR JÁRJÁL UTÁNA és ne játszad azt mint Pista bácsi, mint amikor meglátta az elsõ gõzhajót és azt mondta: De hát ez lehetetlen!
Ez a technológia nem lehetetlen, csak nem fér bele a fantáziádba, mert megrekedtél azon a tudásszinten amit kisiskolásként tanítottak, és azt hiszed, hogy az emberek mindig autóval fognak járni és mindig benzint fognak tankolni, és ami ezen túlmutat az csak fantasztikum.
Akkor nézzed meg ezt:
Android fej a holdon ( emberfej méretû ), továbbá a Szaturnusz egyik holdja - avagy mit tud George Lucas ???
Erdõk és tavak a Marson videó
Nem találják a MIR-t a sok más jármû miatt...
#75
Hat persze,h. a Kinaik nyerik, hisz mi penzeljuk oket! Nezzetek csak korul magatok korul, hogy mi minden vann kinabol!!!
#74
közelebb van az évi hárommilliárdhoz, de így is pofátlanúl magas ez az összeg. Izrael megalakulása óta 133 milliárdot feccöltek abba a kis országba az amerikai adófizetõk pénzébõl ami felháborító, elfogadhatatlan és tûrhetetlen állapot. es akkor mi van?
Egyet sem. Legalábbis az én lakásomban lévõk közül. miert van az az erzesem veld kapcsolatban hogy a "kakan is csomot" keresel? es lehet hogy nm csak nekem. amugy van otthon neked csavar behuzod? mert azt az urprogi kereteben csinaltak. meskulomben az ember abban hisz amiben akar. nm te fogod megmondani hogy tom69 hivo legyen vagy ne legyen. elgondolkodtato a film, a gond csak ott van hogy 62-s. a holdra szalas meg 69 volt. szoval a mars-ra hamarabb mentek mint a holdra? erdekes. altalabn az ember a kozelebbi celt eri el hamarabb nm a tavollabit. es kulomben is amsi-orosz 1uttmukodes a hideg haboru alatt?? ez olyan lenne mintha a zsidok oszefognanak az arabokal. abban viszont igazad van hogy saljat terunket sem ismerjuk elege. sajnos. es akkor az ember az urbe akar menni.
Egyet sem. Legalábbis az én lakásomban lévõk közül. miert van az az erzesem veld kapcsolatban hogy a "kakan is csomot" keresel? es lehet hogy nm csak nekem. amugy van otthon neked csavar behuzod? mert azt az urprogi kereteben csinaltak. meskulomben az ember abban hisz amiben akar. nm te fogod megmondani hogy tom69 hivo legyen vagy ne legyen. elgondolkodtato a film, a gond csak ott van hogy 62-s. a holdra szalas meg 69 volt. szoval a mars-ra hamarabb mentek mint a holdra? erdekes. altalabn az ember a kozelebbi celt eri el hamarabb nm a tavollabit. es kulomben is amsi-orosz 1uttmukodes a hideg haboru alatt?? ez olyan lenne mintha a zsidok oszefognanak az arabokal. abban viszont igazad van hogy saljat terunket sem ismerjuk elege. sajnos. es akkor az ember az urbe akar menni.
Minden lehetseges. Csak ami lehetetlen tart tavabb.
#73
Csak helyeselni tudok waneknak, ez úgy kitaláció, ahogy leírták. Az egyik elõzõ topikban ezt már kitárgyaltuk, keress utána, ha nem hiszed.
#72
És mit akarnak kutatgatni? Azt, hogy milyen hideg van? Ezek a kisded kutatgatások iszonyatos pénzekbe kerülnek ám! Persze, ha valaki saját maga elõteremti rá a pénzt, az csak menjen, én nem tartom vissza. Sõt, én magam zavarnám el azokat, akik ilyenekrõl ábrándoznak, hadd kutatgassanak, ne csak a duma menjen. De az én pénzembõl ne akarjanak haszontalan dolgokat kutatgatni, mikor még a Földet sem ismerjük eléggé.
#71
Te ezt el is hiszed? Ufo magazint meg rendszeresen olvasod, igaz? LOL!
Hidd el, nagyon sajnállak. Szomorú, de a gyõzike-világban egyre több ilyen lesz, mint te.
Hidd el, nagyon sajnállak. Szomorú, de a gyõzike-világban egyre több ilyen lesz, mint te.
#70
Azt, hogy már 1962-ben jártak a Marson úgy értettem, hogy emberek jártak ott. Az amcsik meg az oroszok:
http://www.youtube.com/watch?v=nS-zfct1_BQ&mode=related&search=
A technológiájuk már akkor megvolt hozzá.
http://www.youtube.com/watch?v=nS-zfct1_BQ&mode=related&search=
A technológiájuk már akkor megvolt hozzá.
#69
A világûrben nem kell létrehozni önnfentartó zárt rendszert:van vízed,energiád és anyagod,a rendszerben élni akarsz,miért akarnád magára hagyni?
Másrészt, ha képes vagy egy olyan ûr koloniát létrehozni ami egy picivel többet képes elõállítani mint ami az önfentartáshoz kell,akkor az emberiség terjeszkedésének max. a galaktika határa szab gátat.
Ami egyébként elkerülhetetlen.Jelen társadalmunka az exponenciális növekedésre épül,és arra hogy az együttmüködés több hasznot hoz mint a puszta önzõ játék.Ha ez nem igaz (ami megfelel a nincsen exponenciális növekedés kijelenteésnek) akkor számunkra a jövõ 0,mivel megéri atomot használni az emberiségen.
A throium és az urán az exponenciális növekedést kb. 3-600 évoig tudja vinni,utánna viszont csak a 0g koloniák tudják ezt biztosítani.Viszont azokkal az emberiség létszáma a mai milliószorosára növekedhet.
Másrészt, ha képes vagy egy olyan ûr koloniát létrehozni ami egy picivel többet képes elõállítani mint ami az önfentartáshoz kell,akkor az emberiség terjeszkedésének max. a galaktika határa szab gátat.
Ami egyébként elkerülhetetlen.Jelen társadalmunka az exponenciális növekedésre épül,és arra hogy az együttmüködés több hasznot hoz mint a puszta önzõ játék.Ha ez nem igaz (ami megfelel a nincsen exponenciális növekedés kijelenteésnek) akkor számunkra a jövõ 0,mivel megéri atomot használni az emberiségen.
A throium és az urán az exponenciális növekedést kb. 3-600 évoig tudja vinni,utánna viszont csak a 0g koloniák tudják ezt biztosítani.Viszont azokkal az emberiség létszáma a mai milliószorosára növekedhet.
#68
Ez egy remek összefoglalás. Gratulálok a gyûjtõmunkához <#worship> . Ha egy kicsit bõvebben is kifejted bármelyik egyetemen elfogadják diplomamunkaként. Csak így tovább!!! <#taps>
#67
Látom a zárójelben lévõ szöveget nem olvastad, ezért emlékeztetlek rá: "(nem feltétlenül emberi utazásra)"
És persze nem csak lakni lehet menni a Naprendszer távolabbi részeibe, hanem csak simán tudományos kutatás céljából, ugyanis erre is az ember a legalkalmasabb, nem egy szonda. Antarktiszra sem lakni mennek az emberek, oda sem véletlenül nem a szomszéd feribácsi megy, hanem tudósok...
És persze nem csak lakni lehet menni a Naprendszer távolabbi részeibe, hanem csak simán tudományos kutatás céljából, ugyanis erre is az ember a legalkalmasabb, nem egy szonda. Antarktiszra sem lakni mennek az emberek, oda sem véletlenül nem a szomszéd feribácsi megy, hanem tudósok...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#66
A helyzet az, hogy már régen a Marson jártak, 1962-ben.
Az USA pedig azért nem fordít hangsúlyt az ûrversenyre mert már olyan fejlett gravitációs meghajtású jármûveket fejlesztett ki a titkos bázisain, hogy évtizedekkel, ha nem évszázaddal lekörözte a mai rakétatechnikát.
Biztosan hallottatok a fekete háromszögekrõl, amelyeket rendszeresen látnak itt-ott Amerikában. Ezek katonai fejlesztésû jármûvek.
http://www.sg.hu/cikkek/33595/emelkedik_a_fekete_haromszog_eszlelesek_szama
Ezt a technológiát a második világháborúban vették át a náciktól, akik már akkor rendelkeztek repülõ csészealjakkal. Õk Tibetbe mentek el a levitáció titkának megszerzéséért és ezzel a technikai ismerettel tértek vissza, közben õk is továbbfejlesztették.
Kezdetben turbina meghajtással próbálkoztak, késõbb elektromágneses elven oldották meg a meghajtást. És ez 1944-45 ben volt.
http://www.youtube.com/watch?v=0lyJKNPU2wE
http://www.youtube.com/watch?v=by3Q2jzeJKY&mode=related&search=
Errõl sok info van a neten.
Ezt az amcsik is és feltehetõleg az oroszok is azóta már továbbfejlesztettek, azóta eltelt hatvanegynéhány év, akkor most el sem tudjuk képzelni, hogy már hol tartanak.
Ezért volt lehetséges, hogy már 1962-ben jártak a Marson is.
A Marsot maguknak tartják fenn a "kiváltságosok", ha a Földön rosszra fordulna a helyzet.
A Holdon meg már bázisokat építettek és bányászat folyik olyan értékes anyagoké mint pl a He3. Ezért nem sietnek oda vissza olyan nagyon.
Ezt olyan ember mondta aki a légierõnek dolgozott évtizedekig és elsõkézbõl van az infoja.
http://www.youtube.com/watch?v=Au3iygbh-rc&mode=related&search=
arról beszél, hogy 3 ember bitokol egy céget, akik a Hold bányászati jogait birtokolja
Itt a weboldaluk
http://www.umlr.us/index.html
Figyeljed a repülõ keresztet a fejlécben, ha nem láttad, akkor frissítsed az oldalt.
Ez azt hiszem magáért beszél nem?
A náciknak meg az Antarktiszon van bázisuk.
A Google Earth-ön állítólag le van takarva egy másik képpel.
A náciknak jól kiépített bázisuk van az Antarktiszon, a 2. vil. háb. után az amcsik elmentek oda de olyan csatába keveredtek a csészealjakkal, hogy sok embert vesztettek, még hajókat is.
http://www.youtube.com/watch?v=0lyJKNPU2wE
http://www.youtube.com/watch?v=x0wxkqjfDb8&mode=related&search=
Az USA pedig azért nem fordít hangsúlyt az ûrversenyre mert már olyan fejlett gravitációs meghajtású jármûveket fejlesztett ki a titkos bázisain, hogy évtizedekkel, ha nem évszázaddal lekörözte a mai rakétatechnikát.
Biztosan hallottatok a fekete háromszögekrõl, amelyeket rendszeresen látnak itt-ott Amerikában. Ezek katonai fejlesztésû jármûvek.
http://www.sg.hu/cikkek/33595/emelkedik_a_fekete_haromszog_eszlelesek_szama
Ezt a technológiát a második világháborúban vették át a náciktól, akik már akkor rendelkeztek repülõ csészealjakkal. Õk Tibetbe mentek el a levitáció titkának megszerzéséért és ezzel a technikai ismerettel tértek vissza, közben õk is továbbfejlesztették.
Kezdetben turbina meghajtással próbálkoztak, késõbb elektromágneses elven oldották meg a meghajtást. És ez 1944-45 ben volt.
http://www.youtube.com/watch?v=0lyJKNPU2wE
http://www.youtube.com/watch?v=by3Q2jzeJKY&mode=related&search=
Errõl sok info van a neten.
Ezt az amcsik is és feltehetõleg az oroszok is azóta már továbbfejlesztettek, azóta eltelt hatvanegynéhány év, akkor most el sem tudjuk képzelni, hogy már hol tartanak.
Ezért volt lehetséges, hogy már 1962-ben jártak a Marson is.
A Marsot maguknak tartják fenn a "kiváltságosok", ha a Földön rosszra fordulna a helyzet.
A Holdon meg már bázisokat építettek és bányászat folyik olyan értékes anyagoké mint pl a He3. Ezért nem sietnek oda vissza olyan nagyon.
Ezt olyan ember mondta aki a légierõnek dolgozott évtizedekig és elsõkézbõl van az infoja.
http://www.youtube.com/watch?v=Au3iygbh-rc&mode=related&search=
arról beszél, hogy 3 ember bitokol egy céget, akik a Hold bányászati jogait birtokolja
Itt a weboldaluk
http://www.umlr.us/index.html
Figyeljed a repülõ keresztet a fejlécben, ha nem láttad, akkor frissítsed az oldalt.
Ez azt hiszem magáért beszél nem?
A náciknak meg az Antarktiszon van bázisuk.
A Google Earth-ön állítólag le van takarva egy másik képpel.
A náciknak jól kiépített bázisuk van az Antarktiszon, a 2. vil. háb. után az amcsik elmentek oda de olyan csatába keveredtek a csészealjakkal, hogy sok embert vesztettek, még hajókat is.
http://www.youtube.com/watch?v=0lyJKNPU2wE
http://www.youtube.com/watch?v=x0wxkqjfDb8&mode=related&search=
#65
Egyet sem. Legalábbis az én lakásomban lévõk közül.
#64
Elolvastam az alábbi hozzászólásokat, és azokra csodálkoztam rá a legjobban, amelyek az emberi ûrutazás értelmetlenségérõl szóltak. Csak egyetlen kérésem és kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. A kérés: A tisztelt ellenzõk nézzenek körül kicsiny lakásukban, csak úgy a fotelból, székbõl, bármibõl. A kérdés: vajon a látott tárgyak, használati cikkek, gépek, anyagok közül hányat fejlesztettek ki közvetlenül a Hold program alatt és miatta? Figyelem, a kérdés trükkös 😉
A bónusz kérdés: ezen termékek gyártása, fogyasztása milyen hatással volt/van a kultúrára és gazdaságra?
A bónusz kérdés: ezen termékek gyártása, fogyasztása milyen hatással volt/van a kultúrára és gazdaságra?
#63
Ennyi erõvel fogjon össze a 3 ország (Amcsik, Kína, Oroszok) Segítene az EU is, ja meg persze a japók😊 Megvalósítható lenne, de egy a probléma forrása, nincs meg a kellõ globális politikai összefogás legalább erre az egyre... Ez létrejött volna már rég a Marson lehetnénk... Nem, inkább a terhet hordozzuk a vállunkon, de a dicsõség a miénk, ehhez lehet gratulálni a legtöbb országnak (Oroszok, Amcsik, Kína).
#62
na, szépen sikerült egyetéretenünk. Erre el is megyek egyet kirándulni. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Az a gáz hogy itt a Földön, minden erõforrás birtokában sem vagyunk képesek önfenntartó rendszert mûködtetni. Ha 20 éven belül nem következik be átfogó szemléletváltozás a civilizáció és a környezet viszonya tekíntetében akkor 2100 környékére már lehet hogy nem lesz olyan civilizáció, ami azon gondolkodhatna, hogy hogyan épít bolygó/csillagközi ûrhajókat.
Másrészt az ûr kimeríthetetlen erõforrást jelent, ha már megtanultuk volna felhasználni, márpedig erre vagy 30 éve meg van a technológiánk, akkor a jelenlegi szituba sem kerültünk volna, vagy legalább is nem lenne ilyen vészterhes.
A gond az, hogy ez a végtelen erõforrás gazdagság felboríthatja a jelenlegi értékrendet, és az erre épülõ gazdasági politikai hierarchiát. Ha az erõforrás ott végtelen, akkor mibõl nincs ott elégséges a fejlõdéshez?
Hát pont az emberbõl!
Miután létrejönne egy olyan olcsó szállító eszköz, ami gyak bármennyi embert képes lenne a Földrõl elszállítani, akkor ott kinnt valakik marhára meggazdagodnának, olyan szinten ami nem összemérhetõ a jelenleg leggazdagabbb emberek/államok vagyonával sem, pusztán mert ott az erõforrások kimeríthetetlenek, és az emberek esetleg még szívesen is mennének oda dolgozni.
A jelenlegi az emberek szegénységére és a források korlátozottságára épülõ rendszerek vezetõi kb annyit érnének mint Dabas polgármestere, Dzsordzs Bushoz képest. Valszeg ez áll amögött, hogy évtizedek óta szabotálják az ûripar az ûrinfrastruktúra kialakítását. Könnyebb valami koncon marakodni emberek millióit halálra ítélni, egy kis kicsinyes hábórúban, mint 20 év múlva szembenézni egy olyan hatalommal amit mi hoztunk létre és nálunk sokkal nagyobb (lásd Japán, Kína).
Másrészt az ûr kimeríthetetlen erõforrást jelent, ha már megtanultuk volna felhasználni, márpedig erre vagy 30 éve meg van a technológiánk, akkor a jelenlegi szituba sem kerültünk volna, vagy legalább is nem lenne ilyen vészterhes.
A gond az, hogy ez a végtelen erõforrás gazdagság felboríthatja a jelenlegi értékrendet, és az erre épülõ gazdasági politikai hierarchiát. Ha az erõforrás ott végtelen, akkor mibõl nincs ott elégséges a fejlõdéshez?
Hát pont az emberbõl!
Miután létrejönne egy olyan olcsó szállító eszköz, ami gyak bármennyi embert képes lenne a Földrõl elszállítani, akkor ott kinnt valakik marhára meggazdagodnának, olyan szinten ami nem összemérhetõ a jelenleg leggazdagabbb emberek/államok vagyonával sem, pusztán mert ott az erõforrások kimeríthetetlenek, és az emberek esetleg még szívesen is mennének oda dolgozni.
A jelenlegi az emberek szegénységére és a források korlátozottságára épülõ rendszerek vezetõi kb annyit érnének mint Dabas polgármestere, Dzsordzs Bushoz képest. Valszeg ez áll amögött, hogy évtizedek óta szabotálják az ûripar az ûrinfrastruktúra kialakítását. Könnyebb valami koncon marakodni emberek millióit halálra ítélni, egy kis kicsinyes hábórúban, mint 20 év múlva szembenézni egy olyan hatalommal amit mi hoztunk létre és nálunk sokkal nagyobb (lásd Japán, Kína).
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#60
"Azért a Bioszféra I és II meg hasonló projekteknek épp ez a célja, hogy kialakítsanak egy teljesen önfenntartó kis világot."
Igen, jelenleg ezek a projectek tapasztalatszerzésre talán jók, de tökéletesen mûködésképtelenek. Legtöbbször még azt sem sikerült megfejteni, hogy éppen miért mûködésképtelen egy ilyen összetett általunk létrehozott rendszer.
Egyébként talán pont ez a baj az emberrel, mindent az irányítása alatt akar tudni. Azt is ami felesleges, hiszen az ember nélkül is jól mûködik. Pl a Föld mozgását is irányíthatnánk mesterséges gravitációs mezõkkel a jövõben pl. de minek??
OFF
az önálló háztartásoknál nagy a bizonytalansági tényezõ. például az elektromos áramt nem tudjuk hatékonyan tárolni. az elõállítása otthoni keretek között pedig idõszakos.
ez az ötlet eggyel tovább vihetõ, ha ezek, az egyébként energiát is termelõ háztartások (nap, szél stb) mégis hálózatra vannak kötve, és aki épp túltermel (mert mondjuk ott süt a nap, de nincs otthon az illetõ v alszik) az nyugodtan tápláthat a rendszerbe energiát és az pedig felvehet, aki egész éjjel a parlamentet akarja kivilágítani. aztán nappal meg majd esetleg õ küldi vissza a hálózatba, a termelt elektromos áramot. Végül mindenki a tényleges fogyasztásnak megfelelõen fizet, aki túltermelt az elméletileg még pénzt is kaphat. persze van egy fenntartási költsége is egy ilyen rendszernek, azt közösen kell minden fogyasztó állja.
Ennek a rendszernek sokkal nagyobb a rendelkezésre állása is, mint akár a legfejlettebb, legbiztonságosabb atomerõmûnek. ráadásul egy háború/katasztrófa/terror stb esetén sem lehet kiiktatni. (legalábbis 100x nehezebb mint 5 erõmûvet rommá lõni)
párhuzamként említem, ahogy a szuper-számítógépnél (erõmû) is jóval hatékonyabb lehet egy olyan rendszer, ami sok kis gépen fut (önálló kis háztartások). (akit érdekel a téma pl distributed.net)
Igen, jelenleg ezek a projectek tapasztalatszerzésre talán jók, de tökéletesen mûködésképtelenek. Legtöbbször még azt sem sikerült megfejteni, hogy éppen miért mûködésképtelen egy ilyen összetett általunk létrehozott rendszer.
Egyébként talán pont ez a baj az emberrel, mindent az irányítása alatt akar tudni. Azt is ami felesleges, hiszen az ember nélkül is jól mûködik. Pl a Föld mozgását is irányíthatnánk mesterséges gravitációs mezõkkel a jövõben pl. de minek??
OFF
az önálló háztartásoknál nagy a bizonytalansági tényezõ. például az elektromos áramt nem tudjuk hatékonyan tárolni. az elõállítása otthoni keretek között pedig idõszakos.
ez az ötlet eggyel tovább vihetõ, ha ezek, az egyébként energiát is termelõ háztartások (nap, szél stb) mégis hálózatra vannak kötve, és aki épp túltermel (mert mondjuk ott süt a nap, de nincs otthon az illetõ v alszik) az nyugodtan tápláthat a rendszerbe energiát és az pedig felvehet, aki egész éjjel a parlamentet akarja kivilágítani. aztán nappal meg majd esetleg õ küldi vissza a hálózatba, a termelt elektromos áramot. Végül mindenki a tényleges fogyasztásnak megfelelõen fizet, aki túltermelt az elméletileg még pénzt is kaphat. persze van egy fenntartási költsége is egy ilyen rendszernek, azt közösen kell minden fogyasztó állja.
Ennek a rendszernek sokkal nagyobb a rendelkezésre állása is, mint akár a legfejlettebb, legbiztonságosabb atomerõmûnek. ráadásul egy háború/katasztrófa/terror stb esetén sem lehet kiiktatni. (legalábbis 100x nehezebb mint 5 erõmûvet rommá lõni)
párhuzamként említem, ahogy a szuper-számítógépnél (erõmû) is jóval hatékonyabb lehet egy olyan rendszer, ami sok kis gépen fut (önálló kis háztartások). (akit érdekel a téma pl distributed.net)
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#59
"a zaba már kevésbé"
Azért a Bioszféra I és II meg hasonló projekteknek épp ez a célja, hogy kialakítsanak egy teljesen önfenntartó kis világot.
Egyébként maga a Föld is egy ilyen kis, bár törékeny egyensúlyú rendszer, azzal a hátránnyal, hogy kevésbé szabályozható, és nem intelligensen volt megtervezve.
Az ember talán létre tud hozni idõvel olyan nagyméretû ûrállomásokat, amelyek teljesen önfenntartóak, semmi sem megy veszendõbe, minden vissza van forgatva, és extra igényeket egy-egy megállóval lehetne kielégíteni.
Számos ilyen sci-fi is volt már, és ezek pont a gondolatkísérlet céljaira jók ("Jujj, azok a barmok, hát még erre sem gondoltak!").
Engem például egy ideig foglalkoztatott - sõt, még most is foglalkoztat - az autonóm rendszerek elmélete. Ezért koptatom itt a billencsût néha, arról írva, hogy én az önálló háztartásokban hiszek, amelyek az energiaellátásukat maguk biztosítják, nem szorulnak közüzemi hálózatokra. ("önálló parasztgazdaság elmélete" - már látom, amint mindjárt jönnek a kötekedõ barmok, hogy "parasztgazdaság" nem életképes, amikor nálam az önálló "paraszt" lehet egy alföldi tanyán élõ programozó is, aki egy new-yorki multinak a beszállítója).
Igazából itt arról van szó, hogy képes vagy-e az összes lényeges paramétert számításba venni és ellenõrzés alatt tartani. Tehát ez egy informatikai kérdés is.
Nos, a tudományt, amúgy épp ez különbözteti meg az áltudománytól, hogy igyekszik a befolyásoló tényezõk lehetõ legnagyobb számát figyelembe venni. Az ufóhívõkkel szemben épp ez a különbség, hisz õk látnak egy lezuhant tárgyat, amelyet a hadsereg elszállít, és rögtön kijelentik, hogy hát az csak földönkívüli lehetett, arra nem gondolnak, hogy pld. egy haditechnikai kísérleti eszközrõl is lehet szó. Ez a korlátolt, beszûkült gondolkodás.
Az igazi tudományos gondolkodás ezzel szemben - mint már írtam, de nem gyõzöm eléggé hangsúlyozni - igyekszik a paraméterek, ha lehet, teljességét beletenni a kezdeti számítások kosarába (modell), és így az eredmények is megbízhatók és a valósággal megegyezõek lesznek.
Az önálló, teljesen önellátó és önfenntartó csillagközi ûrhajóval szembeni követelmények:
1. A fizika törvényeinek alapos ismerete, olyan energiaforrás amely segít nagy távolságokat áthidalni. Ilyen elvileg már van, most az lényegtelen, hogy az alfa Centaurira 16.000 év alatt jutnk el. (Persze, kérdé, hogy megéri-e elindulni, mert leeht, hogy 1000 év múlva olyan ûrhajót fejlesztenek ki, amely a korábban elindított, elavult technológiájút beelõzi, de ettõl függetlenül érdekes lenne a kísérlet. Amúgy meg, Kolumbusz sem patópálosan gondolkodott, hogy ejh, ráérünk arra még, várjuk meg, amíg megjelenik a gõzhajó.)
2.Korszerû anyagok. Még ninsenek. A naotechnológia még gyerekcipõben jár, hogy csak egy példát mondjak.
3. A biológiai adottságaink ismerete és kontrollja. Ez még nem teljes. Ugyanis még nem ismerjük pontosan a súlytalanság és a kozmikus sugárzások hosszútávú hatásait. Emellett, több generációs utazásnál óhatatlanul lesznek rossz genetikai mutációk, ezek javításához pedig fejlett génsebészet kell. Ez még nem áll rendelkezésre.
4. A számítástechnika még mindig nem elég fejlett, nincs mesterséges intelligencia.
5. Az exobolygók még nincsenek rendesen feltérképezve, bár ez elvileg nem akadály, az ismeretlenbe is el lehet indulni, aztán lesz, ami lesz.
6. Erkölcsileg még fejletlenek vagyunk, így lehet, hogy a fenti feltétel mint adott lenne, de a csilalgközi ûrhajót tönkretennék a kisszerû, gyarló emberi konfliktusok. Lehetne persze a gépekre bízni alapvetõ döntéseket, de akkor hun van az emberi szabadság? Na, szóval, ez egy komoly kérdés, és egyben dilemma, talán trilemma is, bár félek, hogy ezen nem fognak sokat cicózni azok, akik majd nekivágnak az ûr ismeretlenjének.
Azért a Bioszféra I és II meg hasonló projekteknek épp ez a célja, hogy kialakítsanak egy teljesen önfenntartó kis világot.
Egyébként maga a Föld is egy ilyen kis, bár törékeny egyensúlyú rendszer, azzal a hátránnyal, hogy kevésbé szabályozható, és nem intelligensen volt megtervezve.
Az ember talán létre tud hozni idõvel olyan nagyméretû ûrállomásokat, amelyek teljesen önfenntartóak, semmi sem megy veszendõbe, minden vissza van forgatva, és extra igényeket egy-egy megállóval lehetne kielégíteni.
Számos ilyen sci-fi is volt már, és ezek pont a gondolatkísérlet céljaira jók ("Jujj, azok a barmok, hát még erre sem gondoltak!").
Engem például egy ideig foglalkoztatott - sõt, még most is foglalkoztat - az autonóm rendszerek elmélete. Ezért koptatom itt a billencsût néha, arról írva, hogy én az önálló háztartásokban hiszek, amelyek az energiaellátásukat maguk biztosítják, nem szorulnak közüzemi hálózatokra. ("önálló parasztgazdaság elmélete" - már látom, amint mindjárt jönnek a kötekedõ barmok, hogy "parasztgazdaság" nem életképes, amikor nálam az önálló "paraszt" lehet egy alföldi tanyán élõ programozó is, aki egy new-yorki multinak a beszállítója).
Igazából itt arról van szó, hogy képes vagy-e az összes lényeges paramétert számításba venni és ellenõrzés alatt tartani. Tehát ez egy informatikai kérdés is.
Nos, a tudományt, amúgy épp ez különbözteti meg az áltudománytól, hogy igyekszik a befolyásoló tényezõk lehetõ legnagyobb számát figyelembe venni. Az ufóhívõkkel szemben épp ez a különbség, hisz õk látnak egy lezuhant tárgyat, amelyet a hadsereg elszállít, és rögtön kijelentik, hogy hát az csak földönkívüli lehetett, arra nem gondolnak, hogy pld. egy haditechnikai kísérleti eszközrõl is lehet szó. Ez a korlátolt, beszûkült gondolkodás.
Az igazi tudományos gondolkodás ezzel szemben - mint már írtam, de nem gyõzöm eléggé hangsúlyozni - igyekszik a paraméterek, ha lehet, teljességét beletenni a kezdeti számítások kosarába (modell), és így az eredmények is megbízhatók és a valósággal megegyezõek lesznek.
Az önálló, teljesen önellátó és önfenntartó csillagközi ûrhajóval szembeni követelmények:
1. A fizika törvényeinek alapos ismerete, olyan energiaforrás amely segít nagy távolságokat áthidalni. Ilyen elvileg már van, most az lényegtelen, hogy az alfa Centaurira 16.000 év alatt jutnk el. (Persze, kérdé, hogy megéri-e elindulni, mert leeht, hogy 1000 év múlva olyan ûrhajót fejlesztenek ki, amely a korábban elindított, elavult technológiájút beelõzi, de ettõl függetlenül érdekes lenne a kísérlet. Amúgy meg, Kolumbusz sem patópálosan gondolkodott, hogy ejh, ráérünk arra még, várjuk meg, amíg megjelenik a gõzhajó.)
2.Korszerû anyagok. Még ninsenek. A naotechnológia még gyerekcipõben jár, hogy csak egy példát mondjak.
3. A biológiai adottságaink ismerete és kontrollja. Ez még nem teljes. Ugyanis még nem ismerjük pontosan a súlytalanság és a kozmikus sugárzások hosszútávú hatásait. Emellett, több generációs utazásnál óhatatlanul lesznek rossz genetikai mutációk, ezek javításához pedig fejlett génsebészet kell. Ez még nem áll rendelkezésre.
4. A számítástechnika még mindig nem elég fejlett, nincs mesterséges intelligencia.
5. Az exobolygók még nincsenek rendesen feltérképezve, bár ez elvileg nem akadály, az ismeretlenbe is el lehet indulni, aztán lesz, ami lesz.
6. Erkölcsileg még fejletlenek vagyunk, így lehet, hogy a fenti feltétel mint adott lenne, de a csilalgközi ûrhajót tönkretennék a kisszerû, gyarló emberi konfliktusok. Lehetne persze a gépekre bízni alapvetõ döntéseket, de akkor hun van az emberi szabadság? Na, szóval, ez egy komoly kérdés, és egyben dilemma, talán trilemma is, bár félek, hogy ezen nem fognak sokat cicózni azok, akik majd nekivágnak az ûr ismeretlenjének.
Kara kánként folytatom tanításom.
#58
Erre sokan azt mondják, hogy elvesztek a tervrajzok. Ez elég hihetetlenül hangzik, miért vesztek volna el? Pláne egy olyan fontos projektnél, mint ami az volt. Vagy lehet, hogy nem is volt, azért kellett "elveszni"?
Azt is mondják, hogy az abban a projektben dolgozók megöregedtek, meghaltak, stb. De ez is baromság, mert az emberiség történetében pont az az egyik legnagyszerûbb dolog, hogy nem kell állandóan a spanyolviaszt feltalálni, mert a tudást tovább lehet adni. Vagy talán a fejlõdés nem elõremutató, hanem pont ellenkezõleg, visszamutató?
Azt is mondják, hogy az abban a projektben dolgozók megöregedtek, meghaltak, stb. De ez is baromság, mert az emberiség történetében pont az az egyik legnagyszerûbb dolog, hogy nem kell állandóan a spanyolviaszt feltalálni, mert a tudást tovább lehet adni. Vagy talán a fejlõdés nem elõremutató, hanem pont ellenkezõleg, visszamutató?
#57
És hova utaznának tovább? Ugyanolyan, életre alkalmatlan helyekre? Az embereknek enniük, inniuk, lélegezniük, tisztálkodniuk kell. Az utóbbi három ideig-óráig megvalósítható visszaforgatással (tisztítás), de a zaba már kevésbé. Ez a sok plusz tömeg teljesen kilátástalanná teszi az egészet.
Az ûrállomásokra is állandóan érkeznek a teherszállítók, hogy az utánpótlást biztosítsák. Erre viszont egy messzire tartó utazásnál nem lesz lehetõség.
Az ûrállomásokra is állandóan érkeznek a teherszállítók, hogy az utánpótlást biztosítsák. Erre viszont egy messzire tartó utazásnál nem lesz lehetõség.
#56
"A jobb sci-fi filmek regényeket visznek vászonra" - volt ugyan rá példa, de sajnos nem ez a jellemzõ.
"Földönkívüli civilizációk esetében is azért nagyjából két forgatókönyv fog megvalósulni" - van harmadik lehetõség is: soha nem fedezünk fel semmit.
"Földönkívüli civilizációk esetében is azért nagyjából két forgatókönyv fog megvalósulni" - van harmadik lehetõség is: soha nem fedezünk fel semmit.
#55
Számodra megszûnik a civilizáció (is), ha meghalsz.
Nem baj az, ha Kína erõsödik (hajrá Kína!). Semmivel sem rosszabb, mintha más ország erõsödne. Nekünk mennyivel volt jobb, hogy usákia erõsebb volt eddig? Ugye, hogy semmivel. Akkor meg mi a probléma?
Nem baj az, ha Kína erõsödik (hajrá Kína!). Semmivel sem rosszabb, mintha más ország erõsödne. Nekünk mennyivel volt jobb, hogy usákia erõsebb volt eddig? Ugye, hogy semmivel. Akkor meg mi a probléma?
#54
elõveszik az 50éves terveket oszt kész.
Mi ez a nagy sírás...
Mi ez a nagy sírás...
#53
Ezt már akkor is elmondta valaki.
Amúgy, persze, kell az alapkutatás is, és az ûrkutatás is, meg még sok minden.
Épp ezért felháborító, hogy még mindig hatalmas összegek mennek el háborúra. A háborús gócokat fel kell számolni, újakat nem kell hagyni kialakulni, és akkor lesz mindjárt sok mindenre pénz.
Amúgy, nem mondok semmi újat.
Amikor id. Bush a hidegháborút lezárandó ellátogatott Moszkvába, szó szerint ezt mondta az oroszoknak: A fegyverkezésre kiadott pénzeket csökkenteni kell, és akkor lesz pénz tévére, hûtõszekrényre, meg egyebekre.
Egyébként nincs olyan sok háborús fészek, nem hiszem el, hogy ezeket ne lehessen felszámolni.
De ehhez más vezetõk, más mentalitás (más ideológiák is talán), kellenek.
Amúgy, persze, kell az alapkutatás is, és az ûrkutatás is, meg még sok minden.
Épp ezért felháborító, hogy még mindig hatalmas összegek mennek el háborúra. A háborús gócokat fel kell számolni, újakat nem kell hagyni kialakulni, és akkor lesz mindjárt sok mindenre pénz.
Amúgy, nem mondok semmi újat.
Amikor id. Bush a hidegháborút lezárandó ellátogatott Moszkvába, szó szerint ezt mondta az oroszoknak: A fegyverkezésre kiadott pénzeket csökkenteni kell, és akkor lesz pénz tévére, hûtõszekrényre, meg egyebekre.
Egyébként nincs olyan sok háborús fészek, nem hiszem el, hogy ezeket ne lehessen felszámolni.
De ehhez más vezetõk, más mentalitás (más ideológiák is talán), kellenek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#52
Te is kicsit elgondolkodhatnál. Ha a holdon bányásznának valamit, nem csak visszahozni lehetne (oxigént tartalmú kõzetek), hanem továbbutazásra(nem feltétlenül emberi utazásra) felhasználni+ kilövõállás (földrõl kilövéskor egy ûrjármû üzemanyagának legnagyobb része a felemelkedésre és a pályáraállásra megy el). Ehhez kell egy kis infrastruktúra, amit robotok nem biztos hogy össze tudnak rakni, tehát ember kell a holdra, de nem csak pár napra, hanem valahogy úgy ahogy az iss-en vannak.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#51
Csak meg jegyezném, Weinberg a múltkori emberi ûrutazás ellenes kijelentésével kapcsolatban valami nagyon zavart engem. Azóta viszont utána néztem a pasinak, és megtaláltam az okot:
Weinberg ûrutazás-ellenes indulatai nem mai keletûek. Vezetésével a 90-es évek elején egy hatalmas részecskegyorsító (Superconducting Super Collider) megépítéséért harcoltak, amelyre a Kongresszus végül nem adott pénzt. Az ok egy másik fontos projekt támogatása volt: a Nemzetközi Ûrállomásé...
Azaz nem kapott megfelelõ méretû homokozót, és most mérgében sír....
Weinberg ûrutazás-ellenes indulatai nem mai keletûek. Vezetésével a 90-es évek elején egy hatalmas részecskegyorsító (Superconducting Super Collider) megépítéséért harcoltak, amelyre a Kongresszus végül nem adott pénzt. Az ok egy másik fontos projekt támogatása volt: a Nemzetközi Ûrállomásé...
Azaz nem kapott megfelelõ méretû homokozót, és most mérgében sír....