teddybear#131
"A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség többször is foglalkozott ezzel a problémával. F. Zwicky amerikai csillagász már néhány évtizeddel ezelõtt egy terjedelmes dolgozatban össze is foglalta az addig elért eredményeket.
Az elképzelés megvalósításának legfontosabb elõfeltétele, hogy az expedíció olyan készülékekkel rendelkezzen – írja a neves tudós –, melyeket a helyszínen nyerhetõ energiaforrás táplál, és alkalmasak arra, hogy az ugyancsak helyszínen található nyersanyagokból vegyi úton mindenekelõtt oxigént, nitrogént és vizet állítsanak elõ.
A Holdon korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló, viszonylag könnyen és kitûnõ hatásfokkal hasznosítható erõforrás a napenergia. Ezt szem elõtt tartva a Földön egy heliotechnikai laboratóriumban kikísérletezett törpe naperõmûvel 3500 Celsius-fokos hõmérsékletet értek el. A parabolatükrös berendezéshez tartozó napkemencében a szerves anyagok szublimálódtak, gázzá váltak, és pillanatok alatt megolvadt még a gránit is.
Megállapították, hogy a vulkanikus eredetû bazalt jelentõs mennyiségû oxigént tartalmaz. Amikor a parabolatükrös napkohó segítségével megolvasztottak néhány bazaltdarabot, a kutatók meglepõ jelenséget figyeltek meg: a tökéletesen száraznak látszó bazaltból izzás közben vízgõs vált ki! A kísérletet folytatva megállapították, hogy egy tonna bazaltból ezzel a primitív módszerrel is 26 kilogramm vizet, a vízbõl pedig elektrolízissel jelentõs mennyiségû oxigént lehet kivonni.
A kezdeti sikeren felbuzdulva kidolgoztak egy olyan berendezést, amelyben a vegyelemzés szerint tonnánként 200–250 kilogramm oxigént tartalmazó bazalt majdnem teljes oxigénkészletét leadja.
„Joggal feltételezhetjük, hogy a Hold komor sziklavilága jórészt ugyanolyan összetételû anyagból áll, mint a vulkanikus eredetû földi bazalt. Ha ez valóban így van, akkor biztosítani tudjuk egy „holdváros” alapításának legfontosabb elõfeltételeit.
A kõzetbõl hevítés közben kiáramló gõzzel turbinákat fogunk hajtani, és így kétszeresen hasznosítjuk a bazaltból nyert vizet: egyszer gõz formájában energiaforrásként használjuk, azután kondenzáljuk és szûrve, fertõtlenítve, ízesítve ivóvizet készítünk belõle – írja tanulmányában Zwicky professzor, majd így folytatja: – „Ha a Holdon a sziklahegyek anyagának vegyi szerkezete ugyanolyan, mint a földi bazalté, vagy legalábbis hasonló hozzá, kereken 3000 Celsius-fokos hõmérsékletet elõállító napkohók segítségével akár öntözési célokra is elegendõ, gyakorlatilag korlátlan mennyiségû vizet tudunk kifacsarni a kövekbõl.”"