bvalek2#115
Gondolkodtam picit indokokon az űrkutatás mellett (alapkutatás + gazdasági), szerintem érdemes lenne ezeket megvitatni.
- Elöljáróban, felbocsátások:
A felbocsátások költsége jelenleg 10000-20000 dollár kg-onként. Ezt bőven 400 és 800 közé lehetne szorítani, ha nem néhány katonai űrrepülőgépe lenne a NASA-nak, hanem több civil, gazdaságosabb kivitelezésű. És egy teher-űrrepülőgépbe nem kell pilóta, ezzel is _sokkal_ olcsóbb lenne. egy személyszállító űrrepülőgép is olcsóbb, ha nincs bazi nagy raktere, szóval a két funkciót külön kell választani.
A hozzászólásom hossza miatt inkább előre lelövöm a poént, a Föld arra való, hogy az emberek méltó módon _éljenek_ rajta, a világűr a piszkos munkára, a Hold kibírja ha összeszemetelik. XXI.-ik századi ésszel a Föld körüli pályán, és a Holdon kívül messzebbre nem látok gazdasági hasznot emberek küldésében. Ami a távoli jövőt illeti, szorgalmasan fejleszteni kell a technikát, aztán meglátjuk.
- Föld körüli műholdak:
Szerintem a Föld megismerését nagyban elősegíti, ha fentről nézünk le rá. A műholdas megfigyelésekkel sokkal többet tudtunk meg eddig geológiából, földtörténetről, óceánokról, légkörzésről, mint pl. az összes eddigi ásatás együttvéve. Ha a távcsöveket felfelé irányítjuk, űrtávcsöveket kapunk. A légkör hiánya sokban javítja a felbontást, és nem nyelődnek el pl. az infravörös sugarak (ez mondjuk alapkutatás, de az olcsóbbik fajtából, gyorsítók sokkal drágábbak, és nehezebb is megindokolni őket).
A pályájukkal gravitációs anomáliákat térképezünk fel, a földalak pontos ismeretének fontosságát talán nem kell részleteznem. Aztán gondolj időjárás előrejelzésre, mezőgazdaságra, halászatra. Pl. meg lehet figyelni a nagy halrajok vándorlását (igen, látszik onnan fentről!), meg lehet becsülni a létszámukat, ezzel meg lehet tervezni a halászatot, és meg lehet akadályozni a túlhalászatot. stb. stb...
- Emberes, Föld körüli űrállomások:
Ezek a legközelebbi nulla-gravitációs laboratóriumok (jelenleg csak egy van belőlük, az ISS). Ez egzotikus, reprodukálhatatlan közeg, nem tudok olyan tudományterületről, ami ne igényelné (mondom Tudomány ;)).
Az ISS már most részt vesz ipari termelésben (bizonyos kristályokból kevés is elég). Ha több, és nagyobb ilyen űrállomás működne, akkor más anyagok gyártása is kifizetődő lenne. Természetesen nem kell hogy mindet emberek lakják, vannak automatizálható folyamatok, de laboratóriumokban érdemes ha vannak kutatók. Persze ezen a szinten kifizetődő szervíz-űrállomásokat üzemeltetni, oda pedig megint csak érdemes űrhajósókat küldeni.
- Holdkutatás robotokkal:
A Hold "lunonológiai" vizsgálata a Föld megismerését is elősegíti. Szerintem az olcsó robotos küldetéseket a geológiai kiváncsiság máris indokoltá teszi. Vannak műholdak, amik sokkal drágábbak, mint amik a Hold felszínén gurulnak. A Naprendszert immár elárasztja a Föld rádiósugárzása, ez a zaj rádiótávcsövek érzékenységét évről évre rontja. egyedül a Hold túlsó oldala védett. Szerintem érdemes ember nélküli automatikus állomásokat telepíteni oda, nagy parabolaantennákkal. Mivel nem kell űrhajósokkal szórakozni, pár 10-milliárddal kevesebbe kerülnének.
A Hold biológiailag tökéletesen izolált környezet, a Földet nem veszélyezteti. Az ISS is izolált, de az is lezuhan majd egyszer, és beszennyezheti a felszínt. Szóval lehet biológiai, nukleáris, vegyi kisérleteket folytatni, a Föld veszélyeztetése nélkül, sőt egymás veszélyeztetése nélkül. Ha kifolyik a zöld lé a Holdon, senkit sem zavar, nincs víz, nincs szél ami széthordja, vagy bemossa a talajba. Bármilyen kutatás, vagy ipari folyamat merül fel, amit még a felbocsátási költségek mellett is kifizetődő végrehajtani, a Hold ideális terep.
- Holdkutatás emberekkel:
Itt is minimális szinten érdemes tartani az emberi jelenlétet. Egyébként az érvek hasonlóak az eddigiekhez, bizonyos laboratóriumokban kifizetődőbb az emberek rugalmassága a robotokéhoz képest (ez nyilván ritka), illetve kellenek olyan bázisok, amelyek kiszolgálják a profitot termelőket, ide is érdemes embereket tenni. A létszámot úgy becsülöm, hogy ha mondjuk lenne egy néhány ezer milliárd dolláros nyereséges Holdi ipar, 20-30 automatizált állandó bázissal, arra 5-6 ember a helyszínen bőven elég.
Hosszútávon a Földi felbocsátási költségeket csökkenteni lehet azzal, ha kifejlődik a holdi bányászat, kohászat, és finommechanikai ipar. Ez a lépés szükséges ahhoz, hogyaz ipari volumen nagy részét a Földön kívülre lehessen telepíteni. Gondolom addigra annyit fejlődik a robottechnika, hogy ezek a komplex feladatokat sem elsősorban emberek végzik majd.
- Bolygóközi robotküldetések:
ezek eddig is elég sikeresek voltak, ha csak kutatásról van szó, akkor ide emberek nem kellenek. Ahhoz képest hogy mennyi ismerettel gazdagítják a tudományt, a néhány-százmillió dollár reális összegnek tűnik.
- Bolygóközi emberes küldetések:
Helyette inkább az óceánok kutatását javaslom. Térjünk vissza a témára mondjuk 100 év múlva.