NASA - Kína nyerheti az űrversenyt

Amúgy fellõtték, de b§sznak híreket adni, titkolóznak.

Üdv!
Elég régen szóltam be utoljára,hol is tart a téma? Persze hogy Kína viszi el a pálmát, annyi pénze van,hogy megvehetné az egész NASA-t..

"A Hold körüli pályára tervezett Holdistennõ 1, azaz a Csangoji-hao ûrszondát a tervek szerint október 24-én lövik fel, az orbiter feladata többek között az égitest felszínének feltérképezése háromdimenziós felvételekkel és a Hold porának elemzése. "

Végülis, fellõtték?

Meg kell tanulnunk japánul is: Kagulya, Tagenasima (lásd még: babgulyás, Csengersima)

egébiránt ez jó példája az inkonzisztens érvelésnek:
Ha a tömeg annyira kicsi,hogya napszél probléma,akkor egységnyi tömegre iszonyatos energiád van(amit pár huzallal kompenzálni tudsz).
Az pedig hogy a holdi és az ûrtükör között nagyságrendi tömegkülönbség van könnyne be látható kell legyen,max arrol lehet vitatkozni hogy ez 2 ,3 vagy 4 nagyságrendnyi.

De az l4-l5 böl nem lehet kiloditani a cuccot,ráadásul egy pókhálóval tudod kompenzálni a napszélt.

lagrange pontokban is van napszél, ami ráadásul nem is állandó intenzitású.

Bár végiggonolva,ez a napszél egészen jó ötlet.Ha a napszél tartja kifeszítve a tükröt akkor gyakorlatilag nincs szükség kábelekre,csak néhány vékony huzalra.

Ezért kell l4-l5, illetve a deformálodás ellen elég 100-1000nm-hez egy 2 mm-es merevítõ

Aha,olvasd el a 744 kg-s 20 kw-s hõcserélõ esetét a shutle-rol lent.

"Csak a tisztán látás kedvéért: ha a világûrbe viszel ki egy tükröt akkor az lehet 0.001 mm vastag,gyakorlatilag nem igényel tartószerkezetet és forgatómechaizmust,és folyamatosan a max teljesítményt adja a fokuszpontban."

Aha és a legkisebb gravitációs változástól deformálódik az alakja, nem beszélve a napszél deformáló hatásáról egy ilyen gyenge valamire.

Nem csak napelemet lehet használni, ami közvetlenül alakítja át a napenergiát árammá, hanem folyadékos turbinás módszert is. Nem hiszem, hogy a közvetlen napfény nem melegítené fel pár másodperc alatt pl a vizet ami a csövekben áramlik olyan hõfokra, amirõl a földön csak álmodnának.

És a hõt sem érdemes mind elvezetni, mert az emberek, sem bizonyos gépek nem érzik jól magukat -100+ fokon.

Méret=hõleadó képesség.

uh,ez tetszeni fog.
http://www.nasaexplores.com/show_912_student_st.php?id=040526125151

Tehát.összefoglalva: a nasa hûtõje,ami megfelel egy gépkocsi légkondi kondenzátor méretének (4 kg a tömeg sacra,de akár meg is mérhetem) a shule-n nyom 744.4 kg.-t(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)
A hõleadási képessége cca uyanakkora.
Namármost,ha a holdon akarsz gyártani mondjuk óránként 0.7 kg aluminiumot,akkor azoz kell egy ilyen modul.Nem semmi,mi?Másfél honap után termeled meg csupán a radiátormodul tömegét.

The six-panel configuration has a maximum heat rejection of 22.0 kilowatts (kW). Physically, this configuration has a total mass of 573.2 kilograms (kg), including the necessary Freon® 21 fluid. When fully deployed, the panels display an effective surface area of 114.3 square meters (m2). In the eight-panel configuration, the maximum heat rejection is 28.1 kW. Physically, the total panel mass is 744.7 kg with an effective radiator surface area of 140.4 m2. Because all working Shuttle flights utilize the eight-panel configuration, this will be assumed standard for this lesson.

Csak a tisztán látás kedvéért: ha a világûrbe viszel ki egy tükröt akkor az lehet 0.001 mm vastag,gyakorlatilag nem igényel tartószerkezetet és forgatómechaizmust,és folyamatosan a max teljesítményt adja a fokuszpontban.
Ha a holdra viszed ezt a tükröt,akkor a gravitáció miatt nagy tömegûnek kell lennie, a felszínnel párhuzamos sugárzást kell felfognia, 14 napon keresztül nem ad semmilyen energiát és 14 napon keresztül egy szinuszgörbe szerint ad energiát.

Ezek után ezzel a tükörrel olyan bolygórol származó köveket olvasztgatsz amelyénl a nehezebb elemek a földhöz hasnolóan a magba sûlyedtek.
Ezzel szemben egy 10 km.-es szikla a föld vagy hold teljes átlagának megfelelõen tartalmazza az anyagokat.Egy 10 km-es szikla több nemesfémet és nehézfémet tartalmaz mint a föld felsõ 10 km-es kérge.

A világûrben 1 km átmérõjû tükör lehet olyan vastag mint a cigaretta fóliája,és ezzel 1 GW koncentrált napenergiát kapsz.Ilyen tükröt a holdon esélyed sincsen csinálni.De a méret töredékéhez is nagyságrendekkel több energiát kell beleáldoznod.

Azt az apróságot se felejtsük el,hogy a törmelék össztömege az aszteroid övben pl. mindössze a hold tömegének 4%-a,de ha a hold felsõ 10 km-ét tekintjük bányászhatónak akkor nagyjánol 10 * több bányászható térfogatunk van az aszteroidákban,ráadásul nagyságrendekkel több fémmel ,és nagyságrendekkel több energiával.

A sikló radiárotai mekkora hõt kell elvezessenek?90 Kw?
mekkorák ?Mennyivel nagyobbak egy standard gépkocsi hûtönél?

Oké.Egy gépkocsimotor 90 Kw-s.
Ahoz,hogy ezt a teljesítményt elõcsalogasd, szükséged van cca. 900 nm napelemre , 10%-os hatásfokkal és folyamatosan merõlegesen a napra.900 nm az ugye 30*30 méter, ami igényel tartószerkezetet ,motorkat meg miegyebeket,vagy felöhetsz kettõ darab nepelemet a holdra , meg egy csomó kábelt ami értékesebb cuccok elöl foglalja a helyet.

Mekora tömeg ez?20 tonna?
Aktív berendezéseket igényel,a teljesítménye ingadozik napközben.
Ugyanez a teljesítmény 28 napon keresztül maxon müködtetve igényel a világürben cca. 10kg anyagot.

Ezt érvelésnek tekinted?

De nyugodtan jöhetsz monjuk delta V számítással egy föld közeli aszteroidára, és egy hold egyenlítõi pontra,majd utánna jöhet a bolygókialakulás elmélet,az aszteroidák és a bolygók felszini anyagainak összehasonlítása felhasználva a bolygókutatás mai tapasztalatait, majd jöhet különbözzõ áramtermelési módszerek hatásfoka,majd pedig egy kis radiátortervezés.
Ha ezzel megvagy,akkor jöhet egy kis holdi-világûrbeli napkollektor tömegszámítás.

A matematikai eszközök olyanok lehetnek amilyeneket akarsz,bár nem értem hogy a föld - hold illetve a föld- L4/5 távolságraí miért akarsz ált.rel eszközöket használni,amikor a hofman pályatranszfer számítás is bõven elég ehez.

Esetleg ha ezzel megvagy,elkezdheted sorolni a módszereket amikkel nagy méretû alu tükrõket és hõleadó felületeket lehet gyártani,kiindulva a jelenleg ismert technológiákból.

Esetleg beszélgethetünk az alú különbözõ ipari méretû forrasztási technolóiáirol nagy felületekhez.


Annyi annyi téma van amihez egy hozzáértõ szakemberrel szivesen elbeszélgetnék.

Oxigént rakéta üzemanyagnak kéne használni, nem olvasztókra. Arra ott a napenergia, de látom nem értetted mit írtam, mert szted csak kráteroldalban oldható meg az állandó napenergia ellátás.

Én azt írtam, hogy egy sarkon lévõ bázisnak 2 naptelepe lehetne, bizonyos távolságra egymástól, és legalább az egyik mindig világosban lenne lenne.

Hõt meg valahogy az ûrsiklón is elvezetik, a 2 nem túl nagy méretû kétoldalú és 2 egyoldalas radiátorral, holdon meg van hely...

"A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség többször is foglalkozott ezzel a problémával. F. Zwicky amerikai csillagász már néhány évtizeddel ezelõtt egy terjedelmes dolgozatban össze is foglalta az addig elért eredményeket.
Az elképzelés megvalósításának legfontosabb elõfeltétele, hogy az expedíció olyan készülékekkel rendelkezzen – írja a neves tudós –, melyeket a helyszínen nyerhetõ energiaforrás táplál, és alkalmasak arra, hogy az ugyancsak helyszínen található nyersanyagokból vegyi úton mindenekelõtt oxigént, nitrogént és vizet állítsanak elõ.
A Holdon korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló, viszonylag könnyen és kitûnõ hatásfokkal hasznosítható erõforrás a napenergia. Ezt szem elõtt tartva a Földön egy heliotechnikai laboratóriumban kikísérletezett törpe naperõmûvel 3500 Celsius-fokos hõmérsékletet értek el. A parabolatükrös berendezéshez tartozó napkemencében a szerves anyagok szublimálódtak, gázzá váltak, és pillanatok alatt megolvadt még a gránit is.
Megállapították, hogy a vulkanikus eredetû bazalt jelentõs mennyiségû oxigént tartalmaz. Amikor a parabolatükrös napkohó segítségével megolvasztottak néhány bazaltdarabot, a kutatók meglepõ jelenséget figyeltek meg: a tökéletesen száraznak látszó bazaltból izzás közben vízgõs vált ki! A kísérletet folytatva megállapították, hogy egy tonna bazaltból ezzel a primitív módszerrel is 26 kilogramm vizet, a vízbõl pedig elektrolízissel jelentõs mennyiségû oxigént lehet kivonni.
A kezdeti sikeren felbuzdulva kidolgoztak egy olyan berendezést, amelyben a vegyelemzés szerint tonnánként 200–250 kilogramm oxigént tartalmazó bazalt majdnem teljes oxigénkészletét leadja.
„Joggal feltételezhetjük, hogy a Hold komor sziklavilága jórészt ugyanolyan összetételû anyagból áll, mint a vulkanikus eredetû földi bazalt. Ha ez valóban így van, akkor biztosítani tudjuk egy „holdváros” alapításának legfontosabb elõfeltételeit.
A kõzetbõl hevítés közben kiáramló gõzzel turbinákat fogunk hajtani, és így kétszeresen hasznosítjuk a bazaltból nyert vizet: egyszer gõz formájában energiaforrásként használjuk, azután kondenzáljuk és szûrve, fertõtlenítve, ízesítve ivóvizet készítünk belõle – írja tanulmányában Zwicky professzor, majd így folytatja: – „Ha a Holdon a sziklahegyek anyagának vegyi szerkezete ugyanolyan, mint a földi bazalté, vagy legalábbis hasonló hozzá, kereken 3000 Celsius-fokos hõmérsékletet elõállító napkohók segítségével akár öntözési célokra is elegendõ, gyakorlatilag korlátlan mennyiségû vizet tudunk kifacsarni a kövekbõl.”"

Ez egy lehetséges modell:





A Nap valahol a központi torony mögül süt, és a mozgatható tükrök vetítenék a torony munkakamrájába a hõt és a fényt.

Megint egy kisfiú, akinek a papír-ûrhajó hajtogatás a hobbija... <#fejvakaras>

"Nem sokat foglalkoztál a témával,igaz?"
Ááááá, dehogy... és te végeztél pályaszámításokat? Mondjuk nem newtoni, hanem Általános Relativitáselméleti eszközökkel? <#nezze>

Most álljak le magyarázni gravitációs potenciálról, utazási idõtartamról, napkitörések miatti sugárvédelemrõl, Holdon használható elektrolízises kohászati eljárásokról, azoknak a valós energiaigényérõl, stb. hogy te csak visszafikázhass, mert nem érted hogy mit írok? <#falbav>

Tudok olyan 12 évesrõl ezen a fórumon, aki értelmesebben szokott hozzászólni mint te, úgyhogy vagy fiatalabb vagy ennél, vagy... <#hehe>

Pontosan,hogy is nézne ki a holdi napkohó?És hogyan érnéd el a holdon a fémeket?

Energia elõállításának módjára csak a holdi ásványkincs alaposabb felmérése után választhatunk módszert, de szerintem kétféle eljárásra is szükség lenne. Az egyik olyan, amely állandóan rendelkezésre áll, hogy a személyzet állandó létfenntartását lehetõvé tegye, a másik fajta, lehet idõszakos is, amellyel pl. a fémek elõállítását, ill. más anyagok létrehozását oldanánk meg.
Az elsõnek mondjuk atom, esetleg hidrogénfúzós erõmû, a másodiknak meg jó lenne a napkohó. A napkohó ugyan csak a hold-ciklus felében használható ugyan, de akkor igen magas hõmérsékletet lehetne elõállítani vele. Már 6000 fokot is elértek a földi laborokban ezzel a módszerrel.

Persze elõbb tudnunk kéne, hogy egyáltalán van elég, és használható vas, urán, stb. ásvány a Holdon. A semmire nem kéne ugrani, és ezért kéne alaposabb, akár több éves emberes kutatásokat is végezni.

Szóval a Lagrange-4 -es, és 5-ös pontok közül az egyiket Trójai, a másikat meg Görög pontnak nevezték el.

mégegyszer:honnan lesz energiád a holdon?100 emgawatt nagyságrendben?
a nap 1.3 kw/nm.

Ha za L4-5ben nincs törmelék,kimehetsz közel 0 energiával valamelyik lópatkó pályán keringö föld közeli aszteroidához.

Én azt pontosan tudom, hogy a Holdon nem használható a legtöbb földi kohászati eljárás. Ezek ugyanis kémiai reakciókon alapulnak. Még ki kell dolgozni a fémelõállításnak a Holdon is használható módjait.
A fémolvasztás, és megmunkálás azonban már a mostani tudásunkkal is megoldható. A Pireneusokban létezik egy kísérleti napkohó. Azonkívül rendelkezünk többféle elektromos kemencével is. Ezek jó kiindulópontok, a késõbbi gyártás-technológia kidolgozására.

Az ûrben meg ugyanazok a nehézségek, mint a Holdon, kivéve, hogy még gravitáció sincs. És persze a Langrange-pontokban vagy van megfelelõ és elegendõ ásvány, vagy nincs. És ha van, akkor még valahogy oda kell juttatni a megfelelõ felszerelést is.

Nem véletlenül kísérleteznek egyes kutatók a holdkõzet földi megfelelõjén azon, hogy levegõt, és egyéb nyersanyagokat állítsanak elõ belõle.

Ja,és az ûrkõvek is tele vasn oxidokkal.Megint:nem kell egy csomó üzemanyagot áldoznod hogy a hold felszínére szállítsd a cuccokat.

:-)Ja,csak éppen a kinyerése az xoigénnek pont annyi energiát igényel min mint amit az elégetésével kapsz.

Energiatermelésröl beszéltem.

A redukáló anyaggal (hidrogén) nem sokra mész oxidáló anyag nélkül(mint pl oxigén)
Valószínüleg a H2 anyag szabad kötési energiáinak feláldozásával tudsz kapni valamilyen redukáló/oxidáló anyag párost,amit elégethetzs,és amivel a végén jobb tömegkihasználtságot tudsz eléreni mint üzemanyag fellövésével,de ez elképzelhetelenül drága mulatság.

Persze,ki méretû koloniát tugsz csinálni a sarkon,ahogy mondtam van olyan sarki kráter aminek a pereme mindig napos.Csak éppen ez korlátozott telepet tud eltartani,mondjuk pár embert max és a vegetáláson kívül sok mindent nem tudnak csinálni.

Hõsugárzás:talán emlékszel hogy mit szoktak hõszigeteléshez használni:vákuumot.És abbol a holdon nagyon sok van.Csak hõsugárzással szabadulhatsz meg a hõtöl,amit pillanatok alatt ki tudsz számolni hogy mennyi felületet igényel egy négyjegyûvel.
egy 100 kw teljesíményû gépkocsimotor hûtõ (alu,extruded tube,flame brased),ami képes 90 fokra visszahûteni a hûtõvízet pár kilós és sacra egyharmad négyzetméteres.A haverja,a "hõsugárzásos hûtõ vákuumba" ezzel szemben nagy.nagyon nagy.

"Oxigéned nincsen odakint,tehát a szén/fa/olaj/földgáz ugrott mint lehetõség.(pláne hogy fa sincsen a holdon,és szén,olaj és gáz se)"

De még mennyi van, a holdkõzetek óriási mennyiségû oxigént tartalmaznak, ez az egyik ok amiért jó lenne kilövõállásnak, mert a földrõl csak hidrogént kéne vinni hajtóanyagnak, oxigén a holdon kinyerhetõ.

Napenergia meg a sarkokon elég jól használható, mert bár ott egy ponton fél évig sötét, fél évig nappal van, de nem kellene túl távol elhelyezni 2 naptelepet, hogy állandóan valamelyikre süssön a nap, és itt ugye a lapos szög sem korlátos, mivel nincs légkör ami elnyelné a napenergiát, mint a földön. Hõsugárzással is meg lehet szabadulni a hõtõl, hiszen közvetlen napfény hiányában nagyon hideg van.

Ha felnézel az égre és megfigyeled a holdat látni fogod hogy mi a gond a holdi iparral.
Gondold végig,hogy egy fémolvasztóhoz mire van szükséged.
Hogyan olvasztasz fémet?
Oxigéned nincsen odakint,tehát a szén/fa/olaj/földgáz ugrott mint lehetõség.(pláne hogy fa sincsen a holdon,és szén,olaj és gáz se)
Mi marad még?Napenergia a 14 napos éjszaka miatt ugrik ,ráadásul a tükröknek nehéznek és forgathatónak kell lenniük az ûûrbéli társaikhoz képest.Elvileg van néhány sarki kráter aminek a pereme mindig napos,de azok nagyon kis energiát adhatnak csak.
Atomenergia esetében problémát jelent a légkör és a felszíni vízek teljes hiánya,amik nélkül csak hõsugárzással tudsz megszabadulni a hulladékhõtöl,ami a nap miatt megincsak trükkös dolgog és nagyon sok anyagot,illetve aktív berendezést igényel (szivatyuk,kondenzátorok,kondenzszerelvények)

Nos, mi marad?Semmi.Sokkal,sokkal olcsobb kinyomni a trojai pontokra egy négyzetkilométeres tükröt,ami 10 tonnábol kijön és 1 gwh fölött termikus energiát szolgáltat max 3200 fokig fénysûrítõk nélkül,normál parabolatükörrel.

L4-L5 pontok.
"L4 and L5 are sometimes called triangular Lagrange points or Trojan points. The name Trojan points comes from the Trojan asteroids at the Sun–Jupiter L4 and L5 points, which themselves are named after characters from Homer's Iliad (the legendary siege of Troy). Asteroids at the L4 point, which leads Jupiter, are referred to as the 'Greek camp', while at the L5 point they are referred to as the 'Trojan camp'. These asteroids are (largely) named after characters from the respective sides of the war."

http://en.wikipedia.org/wiki/Trojan_points#L4_and_L5

Trójai pontok? Mióta hívják az L akárhány pontokat így? Én lagrange pontoknak ismerem.

Nem sokat foglalkoztál a témával,igaz?
A föld körüli pályátol számítva a hold felszíne és a mars pályálya közel azonos távolságra van,de még a vénusz pályálya is.
Ugyannis a temrészetes mértékegység az ûrben nem km hanem delta V,illetve rakétagyujtási idõtartam.
Ami szintén vacak a holdnál,mivel egy grav kútba kell lemened,rövid idõ alatt,mig egy föld közeli kisbolygóóhoz(amik között vannak 10 km-es szépségek is) elég akár ionhajtómû is.
Tehát a holdfelszin nem érdekes, nincsen semmi haszna, a világû(és föleg a kövek benne) az érdekesek.
Gazdasági szempontbol az L4-5 trojai pontok is érdekesek, ott is sok kõ lehet(soha senki nem vizsgálta õket,de a jupiter trójai pontjaiban sok szikla van).

Ha pedig kint vagy a föld-hold vagy a föld nap trójain,akkor kezdõdhet a tényleges ûrkorszak.Gigantikus, atomerõmû teljesítményû naperõmûvekkel amik kevesebbet nyomnak mint egy átlag földi teheraúto,forgó önfentartó ûrálomásokkal amik a trójai törmelékeiböl vagy aszteroidákbol lettek kiolvasztva.

A világû milliószór több embert tud sokkal jobb körülmények között eltartani mint a föld.

Holdfelszíni ipar.

Ha a mûholdakat, illetve a bolygóközi szondákat a Holdról indítanák máris sokkal jobban jönnénk ki. 1/6 gravitáció -> kisebb rakéta, vagy nagyobb végsebesség.

Gondolkodtam picit indokokon az ûrkutatás mellett (alapkutatás + gazdasági), szerintem érdemes lenne ezeket megvitatni.

- Elöljáróban, felbocsátások:

A felbocsátások költsége jelenleg 10000-20000 dollár kg-onként. Ezt bõven 400 és 800 közé lehetne szorítani, ha nem néhány katonai ûrrepülõgépe lenne a NASA-nak, hanem több civil, gazdaságosabb kivitelezésû. És egy teher-ûrrepülõgépbe nem kell pilóta, ezzel is _sokkal_ olcsóbb lenne. egy személyszállító ûrrepülõgép is olcsóbb, ha nincs bazi nagy raktere, szóval a két funkciót külön kell választani.

A hozzászólásom hossza miatt inkább elõre lelövöm a poént, a Föld arra való, hogy az emberek méltó módon _éljenek_ rajta, a világûr a piszkos munkára, a Hold kibírja ha összeszemetelik. XXI.-ik századi ésszel a Föld körüli pályán, és a Holdon kívül messzebbre nem látok gazdasági hasznot emberek küldésében. Ami a távoli jövõt illeti, szorgalmasan fejleszteni kell a technikát, aztán meglátjuk.

- Föld körüli mûholdak:

Szerintem a Föld megismerését nagyban elõsegíti, ha fentrõl nézünk le rá. A mûholdas megfigyelésekkel sokkal többet tudtunk meg eddig geológiából, földtörténetrõl, óceánokról, légkörzésrõl, mint pl. az összes eddigi ásatás együttvéve. Ha a távcsöveket felfelé irányítjuk, ûrtávcsöveket kapunk. A légkör hiánya sokban javítja a felbontást, és nem nyelõdnek el pl. az infravörös sugarak (ez mondjuk alapkutatás, de az olcsóbbik fajtából, gyorsítók sokkal drágábbak, és nehezebb is megindokolni õket).

A pályájukkal gravitációs anomáliákat térképezünk fel, a földalak pontos ismeretének fontosságát talán nem kell részleteznem. Aztán gondolj idõjárás elõrejelzésre, mezõgazdaságra, halászatra. Pl. meg lehet figyelni a nagy halrajok vándorlását (igen, látszik onnan fentrõl!), meg lehet becsülni a létszámukat, ezzel meg lehet tervezni a halászatot, és meg lehet akadályozni a túlhalászatot. stb. stb...

- Emberes, Föld körüli ûrállomások:

Ezek a legközelebbi nulla-gravitációs laboratóriumok (jelenleg csak egy van belõlük, az ISS). Ez egzotikus, reprodukálhatatlan közeg, nem tudok olyan tudományterületrõl, ami ne igényelné (mondom Tudomány 😉).

Az ISS már most részt vesz ipari termelésben (bizonyos kristályokból kevés is elég). Ha több, és nagyobb ilyen ûrállomás mûködne, akkor más anyagok gyártása is kifizetõdõ lenne. Természetesen nem kell hogy mindet emberek lakják, vannak automatizálható folyamatok, de laboratóriumokban érdemes ha vannak kutatók. Persze ezen a szinten kifizetõdõ szervíz-ûrállomásokat üzemeltetni, oda pedig megint csak érdemes ûrhajósókat küldeni.

- Holdkutatás robotokkal:

A Hold "lunonológiai" vizsgálata a Föld megismerését is elõsegíti. Szerintem az olcsó robotos küldetéseket a geológiai kiváncsiság máris indokoltá teszi. Vannak mûholdak, amik sokkal drágábbak, mint amik a Hold felszínén gurulnak. A Naprendszert immár elárasztja a Föld rádiósugárzása, ez a zaj rádiótávcsövek érzékenységét évrõl évre rontja. egyedül a Hold túlsó oldala védett. Szerintem érdemes ember nélküli automatikus állomásokat telepíteni oda, nagy parabolaantennákkal. Mivel nem kell ûrhajósokkal szórakozni, pár 10-milliárddal kevesebbe kerülnének.

A Hold biológiailag tökéletesen izolált környezet, a Földet nem veszélyezteti. Az ISS is izolált, de az is lezuhan majd egyszer, és beszennyezheti a felszínt. Szóval lehet biológiai, nukleáris, vegyi kisérleteket folytatni, a Föld veszélyeztetése nélkül, sõt egymás veszélyeztetése nélkül. Ha kifolyik a zöld lé a Holdon, senkit sem zavar, nincs víz, nincs szél ami széthordja, vagy bemossa a talajba. Bármilyen kutatás, vagy ipari folyamat merül fel, amit még a felbocsátási költségek mellett is kifizetõdõ végrehajtani, a Hold ideális terep.

- Holdkutatás emberekkel:

Itt is minimális szinten érdemes tartani az emberi jelenlétet. Egyébként az érvek hasonlóak az eddigiekhez, bizonyos laboratóriumokban kifizetõdõbb az emberek rugalmassága a robotokéhoz képest (ez nyilván ritka), illetve kellenek olyan bázisok, amelyek kiszolgálják a profitot termelõket, ide is érdemes embereket tenni. A létszámot úgy becsülöm, hogy ha mondjuk lenne egy néhány ezer milliárd dolláros nyereséges Holdi ipar, 20-30 automatizált állandó bázissal, arra 5-6 ember a helyszínen bõven elég.

Hosszútávon a Földi felbocsátási költségeket csökkenteni lehet azzal, ha kifejlõdik a holdi bányászat, kohászat, és finommechanikai ipar. Ez a lépés szükséges ahhoz, hogyaz ipari volumen nagy részét a Földön kívülre lehessen telepíteni. Gondolom addigra annyit fejlõdik a robottechnika, hogy ezek a komplex feladatokat sem elsõsorban emberek végzik majd.

- Bolygóközi robotküldetések:

ezek eddig is elég sikeresek voltak, ha csak kutatásról van szó, akkor ide emberek nem kellenek. Ahhoz képest hogy mennyi ismerettel gazdagítják a tudományt, a néhány-százmillió dollár reális összegnek tûnik.

- Bolygóközi emberes küldetések:

Helyette inkább az óceánok kutatását javaslom. Térjünk vissza a témára mondjuk 100 év múlva.

sajna nm olvastam es nm is halotam roluk de utanna nezek. kosz szepen a tippet.

Hello!Nem tudom hogy olastad-e W.A Harbisontol a Kezdet illetve a Phoenix cimu regenyeket.Nem dokumentom es nem is valos esemenyeken alapul de teged biztos erdekelen.Egyebkent tenyleg erdekes konyvek foleg az elso.A masodik nekem mar kicsit tul meresz.Ha tudod szerezd meg.

Azért, mert semmi nem érdekelné õket, nem mentek volna el felfedezni semmit, mert máshol "hideg van", meg kitudja mi van...

Egy cikk a lebegtetésekrõl: http://www.hetek.hu/node/7447

no azert nm ilyen sotet a szitu. teny hogy mindket orszagnak vannak gyenge pontjai. de hol nincsnek. abban viszont waneknek van igaza hogy elobb ismerjuk meg a kornyezetunket, de a vilagur is ide tartozik. kerdes a prioritas. anno volt 1 hires kapitany aki probalta az emberek figyelmet felhivni a fold nevu bolygora. es ezt ugy hogy konyorgott masoknak tamogassert. ma mar csak paran emlekeznek erre az emberre. helyet atvettek a discovery-s g.i. joe-k hada akik hala megveto batorsaggal neznek szembe a fenevadakkal. nm fikazom oket de hol van itt a termeszet bemutatasa? az egesz valahol egy j.c.van dame filme emlekeztet, ahol minden utes utan a ficko befeszit. mesterkelt az egesz.

Amúgy, meg minek vagytok így elájulva Kínától?

Az amerikaiaknak nincs félnivalójuk, mert ami ott Kínában is van, az a sok mocsok, és iskolázatlanság, hát nem egy belépõjegy Utópiába.

Amerika sem különb, csak ott mások a színek. Képzelld magad elé azt a sok hajléktalant, akik egy szemetes, sötét utcában egy hordóban gyújtott tûz mellett melegednek, és közben nagyokat húznak egy mocskos viszkisüvegbõl...
Vagy az egyetemi elõadások szünetében kápszerezõ fiatalokat (feltéve, hogy épp nem lövöldöznek).
Egyik oldalon a rothadó kapitalizmus, másik oldalon a rothadó szocializmus. Na, jól nézünk ki!

De, hogy mégis adjak egy reménysugarat, nézd meg Németországot, vagy Skandináviát.
Ott dobog a jövõ reménységének szíve. Én abban a modellben hiszek.

Már miért is üldögélnének az emberek Afrika (vágod?) pusztaságain? Én speciel azt mondtam, hogy a Földet kéne elõbb jó alaposan megismerni. Olyasmit meg egyelõre teljesen értelmetlennek tartok kutatgatni (emberek ûrutazása által), ami semmi hasznosat nem erdményez. Amit ma megtudhatnának, azt eddig is tudták.

Ha minden ember így állna a dolgokhoz mint te, még mindig afrika pusztaságain üldögélnének az emberek, és azt hinnék, hogy a pár km-es élõhelyük az egész világ, és rajtuk kívül nincs is más ember.

"PS: a századik mitõl különb, mint bármelyik másik?"

Nem különb. Kerek szám. Kicsi rá az esély, hogy pont az lesz a sorszámom, ha miközben írom a szöveget, többen hozzászólnak. A postai 100-as sorszámot is félretettem, de van otthon 001-es is <#vigyor2>

Rosszul írtad neki, mert így nem biztos, hogy felfogja. Azt kellett volna írnod, hogy nézze meg, hogy ki írta a századikat 😊

PS: a századik mitõl különb, mint bármelyik másik?

Nézd meg az alatta lévõt, hogy ki írta... <#falbav><#kocsog>

nyehehehe 😊
mellléééé 😊

hat ha a kinai aksi ilyen milyen lehet majd a holdjaro? azert nm kell lebecsulni oket. a kinai autok kiutik lassan az europai autokat. ha masban nm hat arban. 😊

WOW, Enyém a századik! <#taps>