185
  • Borzpapir
    #185
    Viszont, ha úgy vesszük, nem viszi túlzásba a képzelgést... nekem ez valóságszerű.
  • Borzpapir
    #184
    Mondjuk az nem baj, hogy az nem cápa, hanem delfin, ami a képen van...
  • Epikurosz
    #183
    A diploma nem baj. Igenis legyen diplomája még a takarítónőnek is: ismerje a legújabb tisztítószerewket, hatásaikat, mellékhatásaikat, allergéneket, technológiákat stb.

    Az utak tisztítása, a szemét feldolgozása is komoly szakértelmet igényel(ne), de jelenleg 7 osztályos pancserok gányolnak, alapvetőn jó fizuért.
  • 00 Blue 00
    #182
    2057?? de elötte lessétek az eget 2052 április 13 körül lessz nemulass.
  • feamatar
    #181
    hát szvsz a 2. vh nyugat európának okulásul szolgált, meg azóta a japánokkal sincs baj...
  • Yoshimitsu
    #180
    Pedig mostanában mindenki diplomát akar szerezni. Ezzel vágják haza az országot. De legalábbis ezzel is rendesen megvágják a helyzetünket. Mivel sok a diplomás el lehet várni minden munkahelyen, hogy még a portás is diplomás legyen, a fizetést meg persze lenyomja csúnyán.
  • AranyKéz
    #179
    Mikor jött rá a két vagy több szemben álló fél egy háború után hogy egy csoportba tartoznak ? SOHA. Inkább egymást okolták és gyűlölködtek. Jól mondják, az erőszak erőszakot szül.
  • gyozo
    #178
    Ezeknek az utópiáknak egy óriási hibája van szerintem.

    Mégpedig az, hogy a tudományos és technikai fejlesztéseket függetlenül kezelik a gazdaságpolitikától és világpolitika alakulásától.

    Mire is gondolok? Az egy dolog, hogy technikailag már símán lehetne állandó kutatóállomás a Marson, és már egy kolonizáló hajót is elindíthattünk volna egy másik galaxis felé, viszont a napi téma az, hogy Korea most robbant-e atombombát vagy sem, ha nem kap gázolajat.

    Szóval tudmányos és technikai fejlődés csak és kizárólag akkor valósul meg ha a politika nyugodt, és gazdaság erősödik.

    Ezért tartom például nagyon reális forgatókönyvnek a Star Trek-ben vázolt forgatókönyvet. Ott csak akkor indul el fejlődés, amikor egy nagy háború után végre a többség rájön, egy csapatban játszunk.

    Tehát visszatérve a nyitó példához. Az ok, hogy érzékeli a kis mütyűr a ruhában, hogy gáz van, de hogy építesz fel egy olyan egézségügyet, ahol valaki rajtra készen ott ül a monitor előtt, hogy autóba pattanva odavágtasson, ha kigyullad a kis piros fény?

    Ez nem realisztikus.
  • BlackRose
    #177
    A munka minősége nem függ a munkáért fizetett összegtől (azaz a munka értékétől), hanem fordítva. Egy termék minőségétől függ a termék ára és nem pedig fordítva, ugyanez a helyzet a munkával. Ha többet fizetnének nekik akkor is ugynannyi időt töltenének a WC takarításánál, tehát a minőség nem lenne jobb. Ha elválalod a munkát akkor meg kell csinálni maximális minőségel ahogy tudod, ha nem akarsz dolgozni mert kevés a pénz akkor ne dolgozz, keres más munkát jobb fizuval, de azt a munkát amit elfogadtál végezd el rendesen. A piszkos WC nem a takarítónők hibája és nem is a fizetésük fügvénye, hanem a cég vezetőségének a hibája, mert meg van elégedve a piszkos WC-vel. Én is egy nagy amcsi szoftvercégnél dolgozom Prágában, a WC nagyon is tiszta, és nem hiszem, hogy a takarítónőnek nagyobb a fizuja mint Hollandiában, viszont ha elfogadta a munkát akkor tiszteségesen el is végzi, mert baj lesz. És persze ha a főnök jól érzi magát a tiszta WC-ben, akkor könnyebben megemeli a takarítónő fizetését is.
  • remark #176
    Nem veletlen a profitmaximalizalasrol beszelunk? Az azonnalirol. A mai rendszer olyan, hogy minden letezo eroforrast azonnali profitta konvertal, a jovo meg (=befektetes) le van sz*rva.
  • remark #175
    Hollandiaban dolgozok egy meglehetosen nagy szoftverfejleszto cegnel. A WC-ben ácsorogva rendszeresen elgondolkodom azon hogy en bizony fizetesemelest adnek a takaritoknak ha hajlandoak lennenek vegre rendesen kitakaritani a WC-t. Esetleg a holland kollegak fizetesebol vonnam le ezt az extra penzt, pont azokebol akik nem tudjak rendeltetesszeruen hasznalni a WC-t. Esetleg a legkozelebbi allasinterjun az egyik kerdesem az lesz, hogy mennyire becsulik meg a cegnel a takaritoszemelyzet munkajat.

    A fentebb leirtakat tessek szimbolikusan erteni. A tema ugye az, hogy melyik munka mennyit er... milyen munka milyen hatterrel (elokepzettseg stb.) vegezheto el eredemenyesen. Es egyaltalan: a munkavegzesnel szamit-e (ertekelve van-e) az eredmenyesseg.
    Ja es a WC-s temahoz az is hozzatartozik, hogy _holland_ az termeszetesen nem megy el WC-t takaritani, meg akkor se ha jol megfizetik. Ezzel szemben dolgozik nalunk olyan "IT szakember" aki elozoleg _hentes_ (!) volt. Erdekes ceg... Erdekes vilag...
  • BlackRose
    #174
    A munkamegosztásban minden munka értéke növekszik, de nehéz dolog egyenlőséget tenni két munka közé, elsősorban ezért, mert a munka értéke nem választható el a termelt értéktől. Mit is jelent ez? Kb. azt jelenti, hogy van eset amikor két teljes mértékben különböző munka értéke kb. egy, van eset amikor az egyik munka értéke nagyobb mint a másik munka értéke. Vagyis van amikor a fizikai munka értékesebb mint a szellemi és van fordítva is. Pl. ha olom teniszlabdákat gyártok kemény fizikai munkával... akkor a munkám nem ér semmit, mert olom teniszlabdára nincs szüksége senkinek, tehát nem tudom eladni a termékemet és ezáltal értéke sincs a munkámnak, függetlenül, hogy beleszakadtam a melóba. Ugyanakkor ha valami olyan szolgáltatás nyújtok amelyikért az emberek fizetnek mert szükségük van rá, a munkám értéke nagy még akkor is ha könnyű szellemi munkáról van szó. Na most miért van az, hogy a fizikai munkáért általában kevesebbet fizet a piac mint a szellemi munkáért. A válasz azért mert több van belőlle. Amikor valami ágazatban hiány van a fizikai munkásokból, akkor a munka értéke is nő, ha többlet van akkor csökken. Ugyanez a helyzet a szellemi munkával is, csak általában (nem mindég) de általában ebből kevesebb áll a piac rendelkezésére a kereslet viszont magas (természetes kereslet plusz a mesterséges kereslet - vagyis az állam által teremtett (legtöbbször felesleges) munkahelyek). Az állam persze nem szokott felesleges fizikai munkahelyeket létrehozni, ezért a keresletet ezen a piacon nem serkenti, viszont mivel nagyobb a kínálat ez persze még nagyobb szakadékot eredményez a fizikai és szellemi munka értéke között.

    Alapjában minden munka értéke elég gyenge, az eszközök nélkül (fizikai munka is és szellemi munka is annál produktívabb, minnél jobb és fejlettebb eszközök állnak a rendelkezésére). Mert végeredményben a fizetés csak abból a termékből eredhet amelyet megtermeltünk és eladtunk. Tehát ezért fontos a spórolás, hogy meg tudjuk venni a fejletebb eszközöket, szerszámokat. Ha az is a miénk akkor ha eladjuk a termékünket, a teljes összeg a miénk, egy rész a munkánkért a másik része az eszközöknek jár, vagyis az eszközök tulajdonosának. Ha az eszközök nem a miénk, a tőke nem a miénk akkor csak a munkánk értékére jogosulunk, az eszközök által növekvő produktivitásunk nagyobb része elmegy az eszköz tulajdonossának, mert a piac itt is könyörtelen, mivel eszközből kevesebb van mint munkaerőből a termék értékének a nagyobb része nem a munkának megy hanem az eszköznek vagyis az eszköz tulajdonossának. Ezért kell spórolni, hogy az eszköz is a miénk legyen. A legjobban az jár aki egyben munkás is és kapitalista is. Aki csak kapitalista az mindég jobban jár mint aki csak munkás, mert munkásból több van mint tőkéből és ezért a tőke mindég többet ér mint a munka. De mondom a munka nem egyformán értékes, sőt ugyanaz a munka értéke is napról napra változik. De a szép dolog benne, hogy még ha az eszközök nem is a miénk, akkor is fejlettebb eszközökkel dolgozva a munkánk ára is növekszik, ezért ha nem vagyunk képessek, az eszközöket magunk biztosítani akkor is jobban járunk ha mások fejlett eszközeivel termelünk mint fejletlenebb eszközökkel, vagy eszközök nélkül (ha már ilyen egyáltalán lehetséges).

    A diplomának semmi köze a tudáshoz, a diploma az csak a saját területén igyekszik bizonyítani a szaktudást, nem lehet két különböző diplomát sem egymáshoz állítva értékelni, egy orvosi diplomát nem hasonlíthatunk egy mérnöki vagy egy jogász diplomával éppen úgy mint ahogyan nem hasonlíthatunk egy diplomát egy pékhez vagy egy szakácshoz és égy péket sem értékelhetünk egy kőmúűveshez, mert pl. ha van új házam de éhes vagyok, a szakács nekem többet ér mint a kőműves :). Van amikor az orvosi diploma nem ér semmit mert túl sok van a piacon a mérnöki meg sokat ér mert kevés van a piacon, van amikor egy filozófus diploma kevesebbet ér mint egy szakács, minden attól függ, hogy mekkora a kinálat és a kereslet. Az egyetlen dolog ami a munkát "becsüli" a vevő amikor eldünti, hogy a munka termékét megveszi e vagy nem. És ennek a "becsülésnek" a relatív értéke attól függ, hogy ebből a termékből mekkora a kinálat és kereslet ami meghatározza, hogy mennyit fizet érte a vevő. A többi üres duma. Persze az állam itt már elég jól beavatkozott, és van eset amikor valaki munkája semmit sem termel de többet kap mint az akinek a munkája nagy értéket termel. Na ezért nem jó az intervenció az állam részéről, mert előbb vagy utóbb annyira degenerálja a rendszert, hogy az szinte siralmas.
  • feamatar
    #173
    épp ez a lényeg mindenki nem szerezhet diplomát, de mindenki nem is képes rá.
    többen akarnak diplomát szerezni mint ahányan elindulnak rajta. valószínűsítem hogy akinek van annyi szorgalma hogy mély matematikai ismereteket szerezzen minden más munkával is elboldogulna(bár csak én is ilyen lennék :P)
    ehhez képest(sokak számára sajnos) a fizikai munkás könnyen helyettesíthető, minnél kevesebb szaktudást igényel egy munka annál inkább
    és most félreértés ne essek, én a dolgoó embereket becsülöm, de itt elsősorban a munka értéke alatt azt kell érteni hogy mennyi fizetést kapjon az illető.
    persze vannak nagy túlzások.
    emberként viszont minden dolgozó embert egyenlőnek tekintet.csak az alávaló aki szökik előle.


  • who am I 7
    #172
    Ajjajj, anti-tv párti vagyok :) öltbutítnyomorba dönt LOL.lassan rosszabb lesz mint az alkohol, csak úgy folyik a ganyé belőle.Viszont ilyen általad meghatározott jelenetet már láttam "foszlányokban"..elég kemény tényleg :) De ez még mind semmi ahhoz képest, amikor azt ecsetelik, h xy BUZI éppen milyenbe van a párjával..és, h szeretik egymást :S ..hát no comment...
  • babajaga
    #171
    "én becsülöm a fizikai munkát, de azt be kell látni hogy a tudás nagyobb érték mint az erő"

    Ez butaság ! A társadalmi munkamegosztásban minden munka egyformán értékes. Mi lenne ha mindenki diplomát szerezne? Éhenhalás.Tudás az is hogyha valaki műszerész, pék, szakács, kőműves.
  • BlackRose
    #170
    Megdöl (vagy inkább megdöglik) az majd magátol is (hogy, mikor azt nehéz előrelátni - ez kb. olyan mint az ember, azt tudni lehet, hogy egyszer majd meghal, de nem tudni pontosan mikor). Csak az a baj, hogy nem hiszem, hogy a következő rendszer jobb lesz. Aki azt hiszi, hogy ez a monetáris rendszer a végtelenségig működőképes az nem ért szart sem a gazdasághoz és a monetáris rendszerhez. De érdekességként eddig még minden gazdasági összeomlás az után következett be, hogy a közgazdászok azt prédikálták, ilyen jó még soha nem volt, aztán néhány hét múlva összerogyott minden. Néhány jel, az housing market collapse, az energiaárak, infláció, dollár zuhanása, credit expansion (főleg a sub-prime mortgage), kínai árú korlátozása különböző minőségi normákra hivatkozás, a jövedelem 50% már adó (ami ugye nem más mint költség - fogyasztás), stb. ugye ma a NY tőzsdének is "szép" napja volt... szóval ezek mind előjelek, amelyekkel a hatalom nem foglalkozik pedig elég sok szakértő már felhívta a figyelmet.
  • Yoshimitsu
    #169
    Akkor meg miért nem dönti már meg végre ezt az egész rendszert?
  • BlackRose
    #168
    :) Sajnos ez a helyzet, de elfelejtetted a TV-ben a sokszáz soha át nem lapozott könyvet tartalmazó polcok előtt fényképeszkedő "hű de okos vagyok" pofákat (házi vagy irodaki "könyvtárban".

    Ez talán éppen azért van igy mert senki sem olvasott el legalább 1 könyvet, persze mit is érne 1 könyv, szinte lehetetlen lenne megérteni.
  • who am I 7
    #167
    "Könyvek nélkül annyit tudunk mint a majom,"

    Ez kicsit túlzás.Viszont átvitt értelemben, miért, most nem vagyunk tele "majmokkal"?

    "hogy körülnézünk és gondolkodunk. Ha ezt lehetne, akkor már 1000 évvel ezelőtt is egy inteligens ember tudott volna mindent "

    Csak végig kell sétálni egy utcán itt a fővárosban...mondjuk astoriától andrássyn át oktogonig mondjuk.Itt láthatunk mindent.Pöffeszkedő túristát, Vidékről feljött parasztembert,Parazita unintelligens taxisokat, Púpos kéregető magábaroskadt öregasszonyt,(újabban csonkalábú cigányt is már,lehet még vak is :S ..no comment.), legjobb mikor egy koldus mögött áll egy 50 millkós SL merci lehetőleg AMG tuninggal, az összes bankot megtaláljuk itt szinte, Tűsarkúba gengszterrel tapicskoló 1es iQszámmal(akárcsak a gengszterhaverja) rendelkező szőkepicsákat, színházból büszkén kijövő idiótákat...egyszóval van itt minden...mint a MOZIBAN! :D ja, épp ma láttam egy kedves svájci mercit (újCLS.19colos felnikkel) ahogy átúszik szépen...gondolom megnézte, h állnak itthon a pénzmosós bankár kollegák és megittak egy VISZKIT :D és még rengeteg mindenről van véleményem tapasztalatom...de ahhoz, hm, lehet egy könyvet kellene írnom :D csak finoman....
  • feamatar
    #166
    egyrészt:
    én a tudás bizonyosságát vontam kétségbe, nem azt hogy a politikusok becstelenek. És ez mindennemű tudásra igaz, minden egyes információt beillesztünk a személyes világlátásunkba. És egyrészt a saját meggyőződésönk illetve a hírforrás nagyon befolyásolja hogy hogyan értékeljük az adott hírt.

    másrészt:
    én becsülöm a fizikai munkát, de azt be kell látni hogy a tudás nagyobb érték mint az erő. Mert a tudást meg kell szerezni és kevesebb van belőle mint erőből.
    Mindenki szerezhet tudást, a lehetőség adva van. De ezzel jóval kevesebben élnek.


  • feamatar
    #165
    Jézus és Jefferson közt volt egy kis különbség :)(Jézus bűntelensége miatt...)
    de ha egyenlkő felekként vetjük össze a helyzetet:
    Jefferson egy háború kellős közepén volt, ahol kellett hogy támogassa a nép, és közte a gazdagabbak is. Ha eltörli a rabszolgaságot mi történik vele? A politika nem mindegy hogy mikor és hogy teregetjük ki a lapjainkat.
    Jézus próféta volt nem politikus. De eszes próféta. Jézus nem a rómaiak ellen volt. Jézust a rómaik nem megölni akarták( egyrészt mert népszerű volt a nép körében és épp nem kellett egy júdeai lázadás). Jézusnak nem volt oka ellenkezni. Az írástudók próbálták rávenni hogy Róma ellen szóljon de ezt nem tette. És Jézus feláldozta magát, Jefferson a rabszolgák felszabadításával nem tett volna hasonló cselekedetet. Ésszel ám mindent szvsz
  • feamatar
    #164
    egy társadalalom erkölcsösségét én nem a társadalom törvényei alatt értem.
    Én azt kifogásolom, hogy most azt mondják hogy mennyire romlik az ifjúság erkölcsi színvonala, hogy mennyivel rosszabb a mostani 10-14 éves generáció mint akár csak a 10 évvel ezelőtti.
    De az a helyzet, hogy szerintem ez egy konstans dolog, hogy az egymást követő generációk folyton lenézik az utánnuk levőt. Vonaton utazva bőven nyugdíjas korban járó emberekkel beszélgetve, szeretnek beszélni iflyonti turpisságokról.
    Emellett Csáth Gézatól például az Anyagyilkosság című novellára gondoltam, amely nem épp szép fényben mutatja be a korabeli fiatalságot.

    És az pl:hogy nincs rabszolgaság, de feketén még itt európában is megy az emberkereskedelem( asszem vasárnap volt a Csellengők abban volt hogy kivitték a lányt prostituáltnak németbe holott munkát ajánlottak neki)
    Összegezve: a társadalom törvénykezése fejlődött, de az emberi erkölcsi szint nem sokat változott, bár itt tényleg az erkölcs definícióját nem használtam elég pontosan.
  • BlackRose
    #163
    "Nem kötelező a könyvet elő venni (azt is emberek írták, nem a teremtő).Ha az embernek megvan a megfelelő intelligencia "szintje" és sokat tapasztalt, magától rájöhet rengeteg dologra."

    Gondolod, hogz létezik olyan inteligencia ami magától rájön minden olyan dologra amelyet évszázadokon keresztül emberek ezrei fedeztek fel, gondoltak el, vitattak meg, ... na szeretném én ezt az inteligens embert megismerni.

    Könyvek nélkül annyit tudunk mint a majom, sőt még kevesebbet, mert a körülöttünk való környezet tele van téves "tudással" mitoszokkal, Joska mondat Pistának féle 77x megváltoztatott mesékkel, stb. Amikor az ember elolvas néhány száz könyvet akkor tapasztalja meg igazán, hogy mennyire keveset tud, mennyire rosszul tud sok mindent és, hogy az inteligencia semmit sem ér megfontolt és értelmes tudás nélkül és erre a tudásra lehetetlen szert tenni úgy, hogy körülnézünk és gondolkodunk. Ha ezt lehetne, akkor már 1000 évvel ezelőtt is egy inteligens ember tudott volna mindent amit tudni kell, ha nem tudta akkor senki könyv nélkül, nem tudhatja ma sem senki könyv nélkül. A tudás nem más mint örökség és ha alkalmazzuk akkor csak teszünk hozzá valamit, kicsoszoljuk és úgy adjuk a további generációknak. Ha a semmire építünk nem sokat fog érni de ami még roszabb a következő generációt is megfosztjuk az előző generációk által felfedezett tudástól.
  • BlackRose
    #162
    Persze nehéz dolog, de tegyük fel, hogy havonta megspórolsz 20k és ez évente 240k, tegyük fel, hogy 1 millió ember megspórol évente 240k, ez már ezért elég nagy pénz. Ha olyan bankban tartod amely a gazdaságnak ad kölcsönt, vagy veszel néhány részvényt már be van fektetve, nem direkt de indirekt befektetés, és neked is hasznos mert kamatot kapsz erre a megtakarított összegre. Persze most a fő probléma, hogy az infláció (amelyet kimondottan az állam csinál a monetáris intézkedések által) ez a tőke után örülsz neki ha a kamat követi az inflációt, ezért nem érdemes spórolni mert az infláció által elveszik tőlled a tőkéd által termelt értéket. Tehát az infláció a fogyasztást serkenti. Ehhez még hozzá kell adni, hogy az állam mindenfelé azt dumálja, hogy spórolni nem jó, fogyasztani kell mert az a jó. Ilyen rendszer vezet oda, hogy a végén már nem tudsz 20k sem félretenni, sőt még a fogyasztásra sem elég és ha akarsz spórolni akkor sem vagy képes.
  • who am I 7
    #161
    ennyi hülyeséget...

    "honnan tudod hogy a politikusok becstelenek?"

    Honnan tudod, h nem?Ezenkivül, ha egy ember benne volt már dolgokban, mint pl. én is.Nem állítom az ellenkezőjét.Nem kell, h higyj egy tapasztalt embernek.De ezzel csak a te szűklátókörűséged igazolod.

    "valaki írta hogy nem becsülik meg a fizikai munkát... "

    Nézz körbe.Amit látsz, kétkezű fizikai munkások építették fel...Vagy az élelmet amit megeszel...Mind fizikai munkások "rakják" alád.Nagyon nagy butaság lebecsülni őket.Ez megint kis stílűségre utal.

    "erkölcsök romlása terén pedig... egy kis irodalmat kéne elő venni... "

    Nem kötelező a könyvet elő venni (azt is emberek írták, nem a teremtő).Ha az embernek megvan a megfelelő intelligencia "szintje" és sokat tapasztalt, magától rájöhet rengeteg dologra.
  • AranyKéz
    #160
    Szekularizmus ? Hogy az állam nem támogatja a "boszorkányok" és egyéb "nemkívánatos" elemek kivégzését isten és társai nevében ? Hogy nem az egyház uralkodik, akit nem lehet se kritizálni se felelősségre vonni mert az az "isten elleni bűntett lenne" ?

    Jogállam ? Hogy nem úgy van hogy mindenki úgy pattog ahogy az aktuális vezető épp akarja ? Hogy ők is törvények által alkotott keretek közé van szorítva ?

    Demokrácia ? Hogy nem lazíthat a hatalom, mindig iparkodnia kell az ország helyzetén javítani, különben nem választják újra és nem lesz "akkora" hatalma ?

    ELÉG sok köze van az erkölcshöz. Főleg az emberiség erkölcsi fejlődéséhez.

  • Ronny
    #159
    Induljunk ki abból, hogy Jézus azt mondta a követőinek "szeresd a felebarátod". Szerinted mennyire lett volna hiteles személy, ha a besokall a Gecsemáné-kertben történtektől és homlokegyenest mást tesz mint amit prédikált, példáúl egy olyan népfelkelést szít, amiben a tömeg legyilkolja a farizeusokat. Nyílván így is meg lehetett volna a oldani a helyzetet.

    Az erkölcs nem egy ilyen folyós-nyúlus relatív dolog. Ugyanaz volt kétezer éve és ugyanaz ma is.
  • Ronny
    #158
    ha kifejted, hogy egyáltalán mi köze van a középső háromnak az erkölcshöz akkor meggyőztél.

  • AranyKéz
    #157
    << mikor volt jobb a világ??? amikor az emberek jobban éltek mint a mai átkos demokráciában?? >>

    Mikor volt olyan ?

    << SZtem inkább pont az hogy sajnos nincs erkölcsi emelkedés az utóbbi 10000 évben. >>

    Rabszolgaság eltörlése ? Szekularizmus ? Jogállam ? Demokrácia ? Emberi jogi szervezetek ? Csak pár példa.
  • feamatar
    #156
    de egyébként ésszel ám...
    mikor éltünk itt Európában olyan színvonalon mint ma??? Épp ésszel az olyan dolgoknak mint mobiltelefon és számítógép luxiunak kéne lennie...
    ehhez képest szinte teljesen átlagos eszközök...
    mikor tudtad eldönteni valaha is hogy egy hír mögött mennyi az igazság?
    honnan tudod hogy a politikusok becstelenek? akár azt hogy a mi miniszterelnökünk becstelen? én nem tudom eldönteni, mert erről nincs elég információ(persze múltjáról van egy pár, de azt nem tudom jó/vagy rossz ember-e max érzek valamit amit a környezet belémtuszkol)

    mikor volt jobb a világ??? amikor az emberek jobban éltek mint a mai átkos demokráciában?? ennél a mainál lehetne sokkal jobb is a helyzet...
    de aki azt mondja hogy ez a rendszer hibája... inkább a rendszert alkotó embereké...
    ha valaki olcsó kínai cuccot vesz, gondoljon bele hogy a kínai államban milyen szabályozások vannak munkát illetően és mi dolgoznánk-e annyit annyiért?
    valaki írta hogy nem becsülik meg a fizikai munkát... fel kell ébredni... az sajnos annyit sem ér amit itt fizetnek érte... 2 termék közül az olcsóbbat válszatja az ember általában(főleg ha ugyanolyan minőségi szolgáltatást nyújt), munkaerőből is az olcsóbb lesz a válszatás...
    ugyanakkor a tudást megfizetik. persze ide tartozik hogy főképp a produktív tudást, ami bölcsészek számára nem a legjobb...
    de egy jó mérnök, informatikus, fizikus vagy hasonló embert azért még ma is megfizetnek(persze főleg külföldön)

    erkölcsök romlása terén pedig... egy kis irodalmat kéne elő venni... Karinthy, Csáth Géza, és a még korábbi írok is már folyamatos erkölcsi romlással rémísztgették a népet. SZtem inkább pont az hogy sajnos nincs erkölcsi emelkedés az utóbbi 10000 évben. Dr.Morou szigete (nem tom hogy kell írni a nevet) volt valami olyasmi, hogy néha amikor az emberekre nézek úgy látom ugyanolyan állatok mint azok a sziegeten...
  • feamatar
    #155
    az elmélet gyakorlatba ültetése sajnos gyakran akadályokba ütközik...
    és épp ezért sorrendet kell alkotni a teendők között...
    Jefferson is ezt tette. Míg élt küzdött egy célért,DE a küzdelem mindig erőforrásokat igényel, és adott helyzetben ha lemond a rabszolgákról az számára stratégai hátrányt jelent környeetével szemben.
    Ne keverjük az idealizmust az emberi hülyeséggel (rómaiak közül Gracchusok(akikre a hülyeség durva szó, de a helytelen látásmód ékes példája))
  • Yoshimitsu
    #154
    Igazad van, de sajnos a tényen nem változtat. Ma valami ezen el van cseszve. Mert Havi mondjuk 100000 ft ből nem tudom hogy tud az ember félretenni amikor kertesházban lakik, mint mondjuk én. Persze tudom beköltözhetnék panelbe, igénytelenebb is lehetnék. De akkor is, jó ha 10-20 ezret félre lehetne tenni.
    Ha ez a félretett pénz mondjuk 20 ezer forint egy hónapban, akkor az egy év alatt 240 ezer. És befektetni még az is ló....sz...
  • haxoror
    #153
    "Mégis nem értem mi a baj, mert én sehol sem találtam, hogy az erkölcs a többség "hőmérsékletétől" függ."

    Akkor mégis mitől függhetne?
    Talán a jelenlegi erkölcs az egyetlen ami valaha is létezett és ezért abszolút mérvadó?
    Vagy a száz évvel ezelőtti az?
    Esetleg az ötezer évvel ezelőtti vagy melyik?


    klikk
  • Ronny
    #152
    Azt nem nevezném idealistának, aki nem az elvei szerint cselekszik, kivéve persze ha neki egészen más elgondolása volt a dolgokról, mint amit ma belemagyaráznak.

    Az a nagy helyzet, hogy Jefferson a saját akarátból tartott rabszolgákat, miközben erre őt senki nem kényszerítette. Kitalálhatunk akármilyen logaika csavarokat a történetbe, de nincs az a verbális intelligencia amivel ezt ki lehetne magyarázni.
  • BlackRose
    #151
    Nem volt Jefferson hipokrata, amit mondott az egy terv volt, egy terv amelyet abban az időben nem lehetett egy perc allatt megvalósítani. Különben Jefferson amit csak lehetett úgy is csinálta ahogyan mondta, amit meg nem az csak azért volt úgy, mert még nem lehetett megcsinálni. Jefferson egy idealista volt, és egy idealistának nagyon nehéz a valóságban véghezvinni az ideáljait, mert ugye ideális nem létezik.

    Ami a kissebbséget illeti a demokráciában, még nem tudok esetről, hogy a kisebbség választott hatalmat. Na de legyen a nyelv pontosságáért, hogy a demokrácia hiánya, hogy egy kissebbség uralkodik a többség beleegyezévével.
  • Ronny
    #150
    állapot=rabszolgaság

  • Ronny
    #149
    ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy aki mást tesz mint amit "prédikál" azt legjobb esetben is hipoktratának nevezzük. A mai érzelmezések pedig homlokegyenest ellentétben állnak Jefferson tetteivel. Ő az európaiaknak "csinálta" azt az országot, feléjük érzett lojalitást és az ő érdekeiket képviselte. Az más kérdés, hogy morálisan tarthatlan volt az az állapot és ezt ő is látta.
  • Ronny
    #148
    "A demokrácia legnagyobb hiányossága a többség uralma a kissebség felett"

    Biztos ez? Én úgy érzem, hogy inkább egy kissebség uralkodik a többség felett.
  • BlackRose
    #147
    http://www.etymonline.com/index.php?search=moral&searchmode=none
    http://www.etymonline.com/index.php?search=ethics&searchmode=none

    Mit is mond A Pallas nagy lexikona:

    Erkölcs

    eredetileg, ugy látszik, a cselekvés és magatartás módja általában, mely közelebbi meghatározását a hozzá függesztett jelzőtől kapja; p. a régi irodalomban a paraszt erkölcsü, jó erkölcsü, feslett erkölcsü stb. Erkölcsünk viselésével v. pokol vagy menyország felé közelgetünk (Pázmány) stb. Mai nap, habár a szó jelentéséből az eredeti határozatlanság nem veszett ki egészen, mégis inkább a jó E.-öt, a cselekvés és magatartás dicséretes és megállapodott jellegét értik rajta. Azonkivül pedig egyértelmü az erkölcsiséggel, az erkölcsi törvények összeségével. Amit az E. parancsol, az föltétlenül kötelező. -
    Erkölcsi mindig dicséretes értelemben, morális, az erkölcsi törvényekre vonatkozó, ellentétben a természetihez, anyagihoz. - Erkölcsös ember vagy tett, ki vagy mely az erkölcsiségnek megfelel. A régi irodalomban erkölcsös annyit is jelent, mint komor, csökönyös, «erkölcsös ló», «erkölcsös, komor ur»; hasonló jelentésü: erkölcsösség. - Erkölcsiség akaratunk, cselekvésünk megegyezése az erkölcsi törvénnyel, azonkivül az erkölcsi parancsok, törvények foglalatja, összesége. Némely szokásos összetétel: Erkölcsi meggyőződés, erős közvetetlen, de okokkal nem eléggé bizonyítható meggyőződés. Erkölcsi tudományok, vannak, akik az összes, az emberi szellem s műveire vonatkozó tudományokat igy nevezik. Erkölcsi kényszer, ellentétben a fizikai kényszerrel. Erkölcsi érzék, l.
    Erkölcstan. Erkölcsi személy a. m. jogi személy. A csupán erkölcsös művészet vét a művészet szabadsága ellen, mert a művészet az egész világot, tehát az erkölcstelent is ábrázolja, de azért semmikép sem mondható erkölcstelennek. Ami igaz, sohasem lehet erkölcstelen. Ha az erkölcstelenség festése öncélt képez, a művészet akkor aljasodott le keritőnek és kiküszöbölendő. Az erkölcsösség
    vagy erkölcstelenség határvonalai a művészetben még mindig vita tárgyát képezik a civilizált államok közrendészetében és irodalmi felfogásában, de azt hisszük, hogy az igazságban teljesen megbizható kriteriumot találtunk erre nézve is.


    De ez is hasznos lehet: (Thompson-Gale Encyclopedia of Philosophy)

    ETHICAL REASONING. At the present time metaethical relativists do not wish to rest their case solely on an appeal to what ethical statements mean; nor would their critics. The point of active debate is rather whether there is some method of ethical reasoning whose acceptance can be justified to thoughtful people with force comparable to the force with which acceptance of inductive logic can be justified. Is there any such method of ethical reasoning that can be expected in principle to show, when there is a conflict of values or ethical principles, that one and only one solution is correct in some important and relevant sense of “correct”? Metaethical relativists deny that there is any such method, and their denial may take either of two forms: They may deny that there is any
    method of ethical reasoning that can be justified with force comparable to that with which scientific method (inductive logic) can be justified. Or they may agree that there is such a method but say that its application is quite
    limited, and in particular that the fullest use of it could not show, in every case of a conflict of ethical convictions or of values, that one and only one position is correct in any important sense of “correct.”

    Mégis nem értem mi a baj, mert én sehol sem találtam, hogy az erkölcs a többség "hőmérsékletétől" függ. De érdekelne mit találtál te az erkölcs szó jelentéséről és történerméről és milyen forrásból.
  • haxoror
    #146
    "...erkölcstelen még akkor is ha a többség elfogadja és támogatja."

    Most csak ezért direkt utánanéztem az "erkölcs" szó jelentésének hátha én felejtettem el hogy mit jelent.
    Majd nézz utána te is ;)

    btw szubjektíven én is kinyilatkoztathatok abszolút erkölcsöket és még csak Istent sem kell belekevernem mint a 17. századiaknak, ugyanúgy nem lesz igazam mint nekik de én inkább nem követném el azt a hibát hogy a saját korszakom értékei alapján akarjam megítélni a múltat.