Megvan az első lakható exobolygó
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#65
Nem kell sok üzemanyag, ionhajtómû üzemanyagtömeg/toloóerõ arányban nagyságrendekkel jobb mint a hagyományos rakétahajtómû. Egy hagyományos LH2-LOX hajtóanyagú rakétahajtómû elvileg 12 MJ energiát tud leadni 1 kg üzemanyag elégetésével, ehhez képest egy ion hajtómû ugyanígy 1,25 GJ energát ad le. EZ picit jobb.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#64
A kolóniák létrehozásának nem a már meglévõ Földi népesség kitelepítése a lényege hanem az emberi faj terjeszkedése, a Földi túlnépesedést a Földön kell megoldani mert milliárdnyi ember áttelepítése egy másik bolygóra gyakorlatilag megoldhatatlan feladat még évezredekig.
#63
Eleg optimista vagy ...
de igazad lehet amire odaerunk 😄 addig fennalhat ez is. tevedtem bevallom
de igazad lehet amire odaerunk 😄 addig fennalhat ez is. tevedtem bevallom
#62
"A légnyomás nem függ a gravitációtól" Persze, direktben nem, de hogy egy bolygó mekkora légkört tud megtartani abban igenis a tömegének (garvitációjának) - sok egyéb más tényõ mellett persze - de fontos szerepe van.
Röpködõ állatok: a felhajtóerõ a nyomással és a felülettel egyenes arányosan, a sebességgel négyzetesen nõ. (ha jól tudom!!) E szerint ha a bolygó felszinén a gravitációs erõ "csak" kétszerese a földinek, de a felszíni nyomás több mint kétszeres, akkor "könnyebb" repülni mint a Földön.
Röpködõ állatok: a felhajtóerõ a nyomással és a felülettel egyenes arányosan, a sebességgel négyzetesen nõ. (ha jól tudom!!) E szerint ha a bolygó felszinén a gravitációs erõ "csak" kétszerese a földinek, de a felszíni nyomás több mint kétszeres, akkor "könnyebb" repülni mint a Földön.
#61
Amikorra odaérünk leszünk már annyira fejlettek hogy a nagyobb grav ne legyen gond, nem a mai állapotokból kell kiindulni.
#60
nyilván 20 év alatt megsemmisült LOL^^
V9ykn8_TZL0
#59
Amugy ettol mar az is elonyosebb ha a holdra csinalnak koloniakat, viz ugye van gyorsan oda lehet erni es szerintem meg olcsobb is... ha mar itt nem fernenk...
#58
1 másik - ha az ember el is jutna furcsa lenne neki mert a Földhöz van szokva, akár 1 kis eltérés az új bolygón a földihez képest az már nem lenne jó az embernek mivel hozzá kéne szokni ami nem kevés idõ lenne - sztem vagy az lenne ha teljesen az evolúció kezdetén kezdenének csak azt is tudni kéne ha egy 1 sejtû-nek ideális lenne a körülmény az kezdenek fejlõdni egészen az emberig akkor szokná meg, de addig ráken jönni a folyamatokra ami egészen az emberig vezetett(értsd nem az az hogy mibõl mi lett az evolúciónál hanem magára a folyamatra) másik addira mire eljutnánk tuti olyan fejlett tech. lessze hogy megoldja a bolygók kül. légkörét meg grav. saját hasznára fordítsa
\"Amikor a szeretet hatalalma legyőzi a hatalom szeretetét, a világ megismeri a békét\"
#57
biztos ott élnek az alienek!😄
#56
He he, kar a sok spekulacio... valos idon belul, ha csak nem muszaly, senki sem fog odamenni... ha a fenysebesseg tizedevel tudnank utazni, ami egyelore nem megy ugye, akkor is 200 ev.. ha tenyleg nagy gubanc van a foldon akkor meg mar ugy is annyi olyankor csak egy elit lep le... arra meg lesz love nem kell felni.
A gravitaciorol meg annyit hogy eleg szivas lenne egy 70 KG-os embernek 160 Kg-ot cipelni azon a bolygon..
Hogy szetcsesik e a bolgot ha odaerunk? he he ha odaerunk... akkor mar megengedhetjuk magunknak. 😛
A gravitaciorol meg annyit hogy eleg szivas lenne egy 70 KG-os embernek 160 Kg-ot cipelni azon a bolygon..
Hogy szetcsesik e a bolgot ha odaerunk? he he ha odaerunk... akkor mar megengedhetjuk magunknak. 😛
#55
jó tudni, hogy van. belátható idõn bellüli gyakorlati haszna ezzel le is zárult. minden más egyéb jelenleg sci-fi.
Life is death, death is life. No life, no death. Life is life, death is death.
#54
Petko: csak bírd üzemanyaggal 😄
#53
Ha elis jutna az ember 1 másik lakható bolygóra azzal is az lenne mint a Föld-el szétcsesznék szal utánna kereshetnének másikat mondjuk akkor már tuti több is lenne -szal ha az ember nem változik azokat is elcseszi
\"Amikor a szeretet hatalalma legyőzi a hatalom szeretetét, a világ megismeri a békét\"
#52
az ûrben nincs surlódás, egyedül a gravitáció lassítja a hajót... ezért ha néhány év alatt is, de egy marhára gyenge (de tömegeffektív) hajtómûvel a fénysebesség 10-20% ra is fel tud gyorsulni
#51
jav*: nem akarok vitát kirobbantani arról hogy van-e vagy nincs globális felmelegedés
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#50
a szén tök jó dolog csak manapság pont emiatt is van pl gáz .. lásd globális felmelegedés.. mert sok a széntüzelésû erõmû a világon.. pl kínában és ezek nem segítenek csökkenteni a CO2 kibocsájtást..
ja és NEM AKAROK vitát kirobbantani arról hogy van-e vagy nincs.. de ha szerinted nincs nézd meg az al gore filmjét..
ja és NEM AKAROK vitát kirobbantani arról hogy van-e vagy nincs.. de ha szerinted nincs nézd meg az al gore filmjét..
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#49
20 fényévnyire van, az egyben azt is jelenti, hogy az amit pillanatnyilag látunk a Földrõl, az 20 évvel ezelötti képe a bolygónak, lehethogy már ott sincs, csak törmelék formájában... Mire odaérne az ûrhajó, lehethogy egy teljesen más kép fogadna minket... "megérkeztünk! de nincs itt semmi!!" Vagy épp ellenkezõleg, kihalt puszta helyett, egy nálunk fejlettebb generációval találnánk szembe magunkat 😊
#48
A légkör léte sok tényezõn múlik, napszél erõssége, mágneses erõsség, hõmérséklet, gravitáció ... mivel igen közel van a központi csillaghoz feltételzehetõ hogy komoly árapály erõk hatnak rá, így magja nem fagyott be, mágnessessége fennmarad, kérdés hogy elegendõ-e a napszél atmoszféra romboló hatása ellen ... más kérdés a gázok összetétele, ha túl sok széndioxidot mutatnak ki az esetleges színképelemzések, akkor egy nagy vénuszra leltünk, ha oxigént akkor fotoszintetizáló életet talátunk, az lenne igazán csak a hír.
#47
Szép látvány lehet a napja, már amennyiben látszik a légkörtõl.
#46
"ehhez meg 42 km/sec-et kell gyorsítani a földhöz képest. Szal egy kicsit alábecsülted a dolgot."
En egy atlagos hetkoznapi 10 km/s sebeseggel halado urhajobol indultam ki,es ezt szoroztam 100-al,ami szerintem eleg optimista hozzallas.A vegeredmenyen nagysagrendjen nem sokat valtoztat az,ha mondjuk 4-5 ezer km/s-al halad.Legfejebb 6000 ev helyett 1500 eve alatt er oda.Ember szamara meg mindig elerhetetlen,meg akkor is ha az elettartam 150-180 evre novekszik kozeljovoben.
En egy atlagos hetkoznapi 10 km/s sebeseggel halado urhajobol indultam ki,es ezt szoroztam 100-al,ami szerintem eleg optimista hozzallas.A vegeredmenyen nagysagrendjen nem sokat valtoztat az,ha mondjuk 4-5 ezer km/s-al halad.Legfejebb 6000 ev helyett 1500 eve alatt er oda.Ember szamara meg mindig elerhetetlen,meg akkor is ha az elettartam 150-180 evre novekszik kozeljovoben.
#45
Inkább legyen munkaidõ után, kora este. Egész nap csak a napot nyugtázzuk, pihenés, pia, kaja, nõk. <#vigyor2>
#44
Nem azért NEM építettek még, lassan elfelejtek hunul! 😊
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#43
Az utóbbi 50 évben sok csillagközi ûrhajóterv született. Mindegyik létezõ technológiára épül, a költségvetésük többnyire kb. 1000 milliárd dollár körüli. Nem azért építettek még, mert nem tudnának...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#42
Ha a légkör tényleg sûrûbb, de ezt még nem tudjuk. Amit errõl a bolygóról tudunk, azt már nagyjából leírtam. Ugye ez azt jelentené, hogy lehet élõ lufival játszani? ^_^
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#41
"A jelenlegi fizikai ismereteink alapján 25 év alatt el lehet jutni oda. Az ûrhajó megépítése lehetséges, a hadiiparra költött dollár-ezermilliárdokból telne rá, sõt, sokkal több értelme van mint háborúzni."
Nem zarom ki,hogy esetleg lehet fenysebeseg kozeli sebeseggel halado hajot epiteni,de az nem mostanaban lesz.Ehhez meg nagyon sokat kell kutatni.Esetleg 60-100 ev mulva,ezert egy kicsit korai lelkesedni.
Nem zarom ki,hogy esetleg lehet fenysebeseg kozeli sebeseggel halado hajot epiteni,de az nem mostanaban lesz.Ehhez meg nagyon sokat kell kutatni.Esetleg 60-100 ev mulva,ezert egy kicsit korai lelkesedni.
#40
De a sûrûbb légkör miatt sokkal nagyobb felhajtóerõt termelhetnek a szárnyak, és kialakulhat akár léghajó elven repülõ állat is 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#39
Biztos hogy nincsenek nagy repülõ állatok, mert a nagyobb gravitáció miatt sokkal nagyobb súlyt kell felemelniük a levegõbe. Nagy repülõ izéknek inkább egy kisebb gravitációjú égitesten van esélye. A légnyomás különben sem függ a gravitációtól, a Titánon a légnyomás másfélszer akkora mint a Földön, pedig a felszíni gravitációja még a Holdénál is kisebb. A Vénuszon pedig kb. akkor a a gravitáció mint a Földön, a légköri nyomás pedig 90-szeres a felszínen. Ez inkább a központi csillagtól való távolságon múlik, és az összetételen.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#38
bullshit
#37
Mihez képest 100x? Mert nem mindegy ,hogy a naphoz, vagy földhöz képest. Egyébként az apolloknak is ~11,2 km/sec sebességváltozást kellett elérnük, hogy elérjék a holdat. Valamivel többet hogy elérjék a külsõbb bolygókat, és lehet hintamanõverezni. A naprendszer meg ugye már elhagyta pár szonda, ehhez meg 42 km/sec-et kell gyorsítani a földhöz képest. Szal egy kicsit alábecsülted a dolgot. Mellesleg a jelenleg naprendszert elhagyott szondák nem használtak ionhajtómûvet sem, amivel bár lassan, de hosszú ideig lehet gyorsítani. És ha egyszer mûködõ hatékony fúziót is tud fenntartani az ember, arra is lehet még erõsebb hajtómûvet alapozni.
Pár száz/ezer év, és meglesz a dolog 😊
Pár száz/ezer év, és meglesz a dolog 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#36
Azon a ponton az egyenlítõn, ahol mindig dél van, valószínûleg kiégett sivatag van, az átellenes oldalon az örök sötétségben pedig hó és jég, mint az Antarktiszon. Reméljük, hogy van valami átmeneti zóna, ahol mindig hajnal van, vagy korán reggel, még munkaidõ elõtt 😊
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#35
Állítólag nem elképzelhetetlen. V.melyik népszerû tudományos adón nemrég egy mûsorban hasonló bolygót mutattak be. A napos oldalon volt egy állandó ciklon, de a ciklon pereme és a árnyékos terület határa között volt egy stabil lakható rész.
Irtó érdekes lehet mert a légkör v.színû sokkal vastagabb a földinél, ergó a felszíni légnyomás is jóval nagyobb. Ha van élõvilág, akkor ebben a sûrû légkörben elképpesztõ nagy repülõ állatok élhetnek.
Irtó érdekes lehet mert a légkör v.színû sokkal vastagabb a földinél, ergó a felszíni légnyomás is jóval nagyobb. Ha van élõvilág, akkor ebben a sûrû légkörben elképpesztõ nagy repülõ állatok élhetnek.
#34
A jelenlegi fizikai ismereteink alapján 25 év alatt el lehet jutni oda. Az ûrhajó megépítése lehetséges, a hadiiparra költött dollár-ezermilliárdokból telne rá, sõt, sokkal több értelme van mint háborúzni.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#33
Ebbõl a befékezésbõl jó eséllyel az is következik, hogy lakhatatlan... ilyen hõmérsékleti gradienssel aligha lehet egyenletes hõmérsékletet fenntartani még légkörrel sem.
Ha fellövik a mostanában tervezett pár bolygókeresõ szondát végre, hamarosan rengeteg ilyen, ennél sokkal Föld-szerûbb bolygót is fogunk találni. Remélhetõleg.
Ha fellövik a mostanában tervezett pár bolygókeresõ szondát végre, hamarosan rengeteg ilyen, ennél sokkal Föld-szerûbb bolygót is fogunk találni. Remélhetõleg.
#32
A sok hulye csak azert lelkesedik mert fogalma sincs rolla mi az a fenyev.Ha jelenlegi urhajok sebeseget hirtelen 100x -ra (kb 1000 km/s) novelnek meg akkor is 6150 eveig kene utazni oda.Szoval a jelenlegi technikaval,de meg kovetkezo evtizedek technikajaval is abszulut elerhetetlen.
#31
- Arnoldia (minimum olyan fizikum kell az odalátogató ûrhajósoknak, két és félszeres testsúlyt kell cipelniük) 😊
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#30
"Gliese 581 c" lett a legújabb kedvenc bolygóm ^_^
Valami hangzatosabb nevet kellene adni neki, mert ez a mostani nem valami megnyerõ. A társadalmi köztudat olyanokkal lehet bekerülni, mint Thalassa, Magrathea, Aldreraan, stb.
A gravitáció a földinek közel két és félszerese, átmérõje másfélszer akkora, a tömege ötszörös. A felszínén az éghajlati viszonyok megfelelnek a földinek. A méretei miatt bizonyára sûrû légköre van, mágneses tere, és mûködik rajta a lemeztektonika, ezek mind kellenek az élethez. Egy év ott 13 földi nap, ennyi idõ alatt kerüli meg a csillagát. A közelség miatt a nap az égen kb. 20-szor akkora mint a Földön, és haloványvörös színû. Mivel nagyobb az árapály a közelség miatt, az már befékezte, és mindig ugyanazt az arcát mutatja a napja felé, tehát a felszín egy pontján nincsenek napszakok. Van egy nappali, és egy éjszakai oldala, ennyi.
Jó lenne elkeresztelni, ha már a felfedezõk nem gondoltak rá. Javasoljatok neveket, aztán megszavazzuk. A javaslataim:
- Melmac (innen jött Alf), vagy Ork (innen Mork)
- Gigantea (mert NAGY...)
- Janus (két arca van, éjjeli/nappali)
Majd írok még ha eszembe jut.
Valami hangzatosabb nevet kellene adni neki, mert ez a mostani nem valami megnyerõ. A társadalmi köztudat olyanokkal lehet bekerülni, mint Thalassa, Magrathea, Aldreraan, stb.
A gravitáció a földinek közel két és félszerese, átmérõje másfélszer akkora, a tömege ötszörös. A felszínén az éghajlati viszonyok megfelelnek a földinek. A méretei miatt bizonyára sûrû légköre van, mágneses tere, és mûködik rajta a lemeztektonika, ezek mind kellenek az élethez. Egy év ott 13 földi nap, ennyi idõ alatt kerüli meg a csillagát. A közelség miatt a nap az égen kb. 20-szor akkora mint a Földön, és haloványvörös színû. Mivel nagyobb az árapály a közelség miatt, az már befékezte, és mindig ugyanazt az arcát mutatja a napja felé, tehát a felszín egy pontján nincsenek napszakok. Van egy nappali, és egy éjszakai oldala, ennyi.
Jó lenne elkeresztelni, ha már a felfedezõk nem gondoltak rá. Javasoljatok neveket, aztán megszavazzuk. A javaslataim:
- Melmac (innen jött Alf), vagy Ork (innen Mork)
- Gigantea (mert NAGY...)
- Janus (két arca van, éjjeli/nappali)
Majd írok még ha eszembe jut.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#29
El ismerem nem számoltam bele a gravitáció csökkenését a felszínhez közeledve.
#28
jobban jársz (meg mi is) ha meg se szólalsz
#27
Ez egy érdekes felvetés, de ha jobban belegondolsz, akkor már afrikában a négereknek mobiltelefonja meg kurblis laptopja van... szóval a fejlõdés húzza magával a fejletlen országokat is.
#26
Ez nem igaz, az x5 tömeg nem x5 gravitóció.. most olvastam külföldi hírben kicsit részletesebben errõl a bolygóról.. a felszíni grav. kb 2,2G csak... ami teljesen korrekt... kicsit fárasztó sétálni, de lehet 😛
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#25
na neharegudj Molnibalage. De vegyuk peldanak Kinat. Ha az ott elo kurvaszegeny ember elerne csak mondjuk a magyarorszagi szinvonalat, hogy joesetben legyen otthona futve, hutoszekrenye, autoja, na akkor lenne nekunk kurvaszar. Egyszeruen nembirna el a fold. (elelmezes, karosanyagkibocsajtas, szemet, stb...) Ahhoz hogy mi igy elhessunk es neten frazisokat puffogtassunk ahhoz az kell, hogy sokan a letminimum alatt eljenek.
#24
Nemcsak a feljutással - pontosabban annak költségeivel - van gond, hanem a fennmaradással is. Jelenleg nagyon úgy tûnik, hogy az emberi szervezet tartósan nem viseli el a súlytalanságot. Ez nem csak egy csillagközi, de egy Mars utazásnak is komoly kerékkötõje. Plusz van még vagy szász ok ami miatt Hwkings sem jövõ heti indulásban gondolkodik.
#23
Csak az a gond az ûrutazással, hogy fénysebességnél gyorsabban nem mehetünk. Vagy talál majd az ember valami alternatív megoldást, mint a scifikbõl ismert térgörbületes ugrás, vagy marad a hibernálás és az úgy megoldott utazgatás. Ennek viszont következménye, hogy csak népesítjük be a galaxist, de normális kapcsolat nincs a bolygók között, hiszen bármilyen jelenlegi kommunikáció pl. a jelenleg felfedezett bolygóra 20-20 évig tartana (1-1 üzenet).
#22
Ennyi hülyeséget egy hozzászólásban...
"A meg nem újuló energiaforrásaink teljesen kimerülõben, lassan már tán fúziós erõmûvünk is lesz. Közben persze lehet hogy Kína kirobbantja a 3. világháborút, és máris nem lesz gond a túlnépesedés."
Az ember nem háborúzgat csak úgy poénból, mi értelme úgy háborúzni, hogy csak romhalamz marad, de 0 gazdasági haszon. Nukleáris fegyverekkel meg nem dobálózik az ember egykönnyen.
A meg nem újuló energiaforráok kimerülése kurva messze van még, csak az emberség NAGYON rosszul áll hozzá a dolgokhoz. ATOMENERGIÁVAL még a növekvõ tendenciát is figyelembevéve, a MAI reaktortechnkiával is elég még kb. 1000 évre a hasadóanyag a villamosáram termelésre. A kõolaj elfogyása rohadtul nem gond, szénbõl MINDENT meg lehet csinálni amit kõolajból, és a ami kõolajáram mellett már szinte most is megéri egy 70(!) éves technológiával. Mi lesz, ha majd azt is elkezdik fejleszteni, hmmm?? Ja és szébõl ISZONYATOS mennyiségek hevernek parlagon a vilában szanaszét. Szóval nem nagyon kell itt izgulni...
" Föld teherbírása véges, és mi már elég ideje azon a bizonyos határmezsgyén táncikálunk, amíg ezt meg nem unja a Föld és nekünk jól végünk lesz."
Na ez is baromság, csak az egyenlõtlen elosztással van baj. A világ egyik része pazarlóan él, a másik meg laig valahogy. Még a '80-as évek Afrikai éhínségei alatt készült egys felmérés, hogy az AKKORI technológiai szinten és akkori megmûvelt terülteket figyelembe véve 20 milliárd embert lehetne gond nélkül élelmezni a földön. Ha mindenki a mostani kb franciaországi átlag életszínvonal 70%-át célozná meg, de környezettudatos életmóddal és fejlesztéssel, (autó helyett villanyvasút, villamos jó sûrûn)akkor a Föld eltertóképesség hihetetlenül magas lenne. Csakhát az ember önzõ állatfajta.
"A meg nem újuló energiaforrásaink teljesen kimerülõben, lassan már tán fúziós erõmûvünk is lesz. Közben persze lehet hogy Kína kirobbantja a 3. világháborút, és máris nem lesz gond a túlnépesedés."
Az ember nem háborúzgat csak úgy poénból, mi értelme úgy háborúzni, hogy csak romhalamz marad, de 0 gazdasági haszon. Nukleáris fegyverekkel meg nem dobálózik az ember egykönnyen.
A meg nem újuló energiaforráok kimerülése kurva messze van még, csak az emberség NAGYON rosszul áll hozzá a dolgokhoz. ATOMENERGIÁVAL még a növekvõ tendenciát is figyelembevéve, a MAI reaktortechnkiával is elég még kb. 1000 évre a hasadóanyag a villamosáram termelésre. A kõolaj elfogyása rohadtul nem gond, szénbõl MINDENT meg lehet csinálni amit kõolajból, és a ami kõolajáram mellett már szinte most is megéri egy 70(!) éves technológiával. Mi lesz, ha majd azt is elkezdik fejleszteni, hmmm?? Ja és szébõl ISZONYATOS mennyiségek hevernek parlagon a vilában szanaszét. Szóval nem nagyon kell itt izgulni...
" Föld teherbírása véges, és mi már elég ideje azon a bizonyos határmezsgyén táncikálunk, amíg ezt meg nem unja a Föld és nekünk jól végünk lesz."
Na ez is baromság, csak az egyenlõtlen elosztással van baj. A világ egyik része pazarlóan él, a másik meg laig valahogy. Még a '80-as évek Afrikai éhínségei alatt készült egys felmérés, hogy az AKKORI technológiai szinten és akkori megmûvelt terülteket figyelembe véve 20 milliárd embert lehetne gond nélkül élelmezni a földön. Ha mindenki a mostani kb franciaországi átlag életszínvonal 70%-át célozná meg, de környezettudatos életmóddal és fejlesztéssel, (autó helyett villanyvasút, villamos jó sûrûn)akkor a Föld eltertóképesség hihetetlenül magas lenne. Csakhát az ember önzõ állatfajta.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#21
Nasa rendesen kifejleszti ezt a térgörbítgetõs hajtómûvet, vagy a térhullámon lovagoló WTF /vagy mi a halál/ hajtómûvet, és csak pár hónap vagy pár hét az út. 😊
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#20
Ha a tömege 5x-se a Földének, akkor komoly problémáink lehetnek ott, mivel akkor a gravitációja is 5x-es Földének, azaz minden 5x nehezebb rajta, lehet, hogy a csontvázunk nem igazán bírná.
#19
100-150 év
#18
"Amúgy meg halgassatok Stephen Hawkingra - nem buta gyerek. Neki most a legújabb vesszõparipája az, hogy az emberiségnek el kell kezdenie munkálkodni azon, hogy záros határidõn belül megoldja a kitelepülést. "
Valóban nem buta, de a nagy emberek is tévedhetnek. A kitelepülésnek jelenleg SEMMI reális esélye nincs, amíg ennyibe kerül 1kg cucc feljuttatása, mint ma és amilyen messzire ma az embe rel tud repülni...
Valóban nem buta, de a nagy emberek is tévedhetnek. A kitelepülésnek jelenleg SEMMI reális esélye nincs, amíg ennyibe kerül 1kg cucc feljuttatása, mint ma és amilyen messzire ma az embe rel tud repülni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#17
Felküldünk egy Ádám és Évát Noé bárkájával, legyártanak néhány utódot és végül majd az unokájuk feladata lesz, hogy benépesítsék a bolygót :-))) és persze kiírtsák a dinoszauruszokat 😄D nameg egyéb természetes élõlényt a bolygón.
#16
" "Ha lesz III. világháború, akkor a negyediket botokkal vívjuk majd..." "
Feltéve ha a 3.-ikat nokleáris fegyverekkel vívjuk és nagy kiterjedésben. <#wink>
Feltéve ha a 3.-ikat nokleáris fegyverekkel vívjuk és nagy kiterjedésben. <#wink>