215
  • Epikurosz
    #215
    Hát, ez a hír megdöbbentett. Már nem csak egy foltként látjuk az exobolygókat, hanem olyan jellegzetességeket is meg tudunk különböztetni, mint a Nagy Vörös Folt a Jupiteren.
  • Zeccc
    #214
    Milyen állat lenne, iwiwen a hol laxnál aztis kitudnád választani, hogy Gliese 581 vagy Föld :DDD
  • gforce9
    #213
    Nem erre gondoltam, csak nem tudom most megtalálni amire gondolok, mert a projekt nevét sikerült elinnom :) De az még csak kísérleti, egyelőre még csak földi szimulációknál tartanak a módszer életképességének vizsgálatában.
  • Garrett27
    #212
    Epikurosz, ne csodálkozz babajaga szkepticizmusán, bennem is felmerül nagyon sok kérdés, a lényeg viszont sztem az, hogy "ezt a munkát" és magyarázkodást inkább a csillagászokra bízom, lévén, hogy ők tudják mit csinálnak, szemben velem, egyszerű halandóval, aki jobb esetben csak kifekszik a fűre és kémleli a csillagos eget.

    BABAJAGA: neked meg csak annyit, hogy a csillagászoknak ez a felfedezés egy világos pontocska a nagy sötétségben, senki sem állítja, hogy holnap már el is utazhatsz egy ilyen bolygóra!
  • Epikurosz
    #211
    Jut eszembe: a COROT nem tervezett, hanem már zajló küldetés
  • Epikurosz
    #210
    Ez meg a Terrestrial Planet Finder:
  • Epikurosz
    #209
    Ilyen lenne a Kepler űrhajó:
  • Epikurosz
    #208
    Exobolygók felderítérée szánt tervezett projektek: COROT, Kepler, Terretrial Planet finder
  • gforce9
    #207
    Hát nem találom az erre vonatkozó cikket, de az alapelve az lesz, amit a nap koronájának vizsgálatánál alkalmaznak, amolyan 'kitakarásos' módszer. De mind1 végülis. Készül. De persze nem kell elhinni.
  • wanek
    #206
    Érdekes lenne, ha tudnának olyan távcsövet építeni...
  • Epikurosz
    #205
    Amúgy megsúgom nektek: az a nemzet - feltételezve, hogy a Föld továbbra is nemzetekből fog állni! - amely eljut előbb egy ilyen földönkívüli civilizációhoz, hatalmas előnyökre tehet szert. gondoljunk csak az Atlanti-óceán keleti partján fekvő gyarmatosító államokra. Mihelyst felfedezték Amerikát, olyan, korábban jelentős európai befolyással bíró államok, mint Velence és más olasz városállamok, Magyarország, Lengyelország, a Pápai Állam jenetősége hirtelen elpárolgott.
  • gyozo
    #204
    Na, emberek, akkor lehet faragni az űrhajót :)
    Végre nagyobb a tét, mint egy politikai diadallá kovácsolt villámlátogatás a Marsra.
  • gforce9
    #203
    Igen ez csak közvetett mérés, de már készül a távcső amivel direkte a bolygót lehet megfigyelni. Annak azért hinni fogsz nem?
  • wanek
    #202
    Értem én, csak hát periodikusan ismétlődő dologból sok minden van... Szóval az én szememben nem kétséget kizáróan bizonyított a dolog. De végül is tökmindegy. Gondolom sok száz(?) évig nem lesz élő ember, aki erről személyesen megbizonyosodna. A ma élők közül biztosan senki. Így aztán szabadon lehet halandzsázni a lebukás veszélye nélkül.
  • gforce9
    #201
    Igen mástól is lehet, hogy változik a színe, csak akkor miért ritmikusan, miért pont úgy, ahogy a képletek mutatják? Mert ha ezt a színváltozást valami más okozná, mocskosnagy véletlennek kellene lennie ahhoz, hogy pont ugyanúgy változzon, mint ahogy a keringés miatt kellene... hű ezt nem biztos, hogy teljesen érthető lett.. :)
  • wanek
    #200
    Én azért nem vennék mérget erre. Az, hogy valaminek hogyan változik a színe, az nem feltétlenül csak a sebességváltozása miatt lehet.
  • ge3lan
    #199
    Nahát!
    Pont ezt mondtam én is, hogy még a sugarát sem tudjuk.
  • Epikurosz
    #198
    Ezt senki nem állította. De alapvető jellemzőket ki lehet ókumlálni.
  • babajaga
    #197
    Nehogy a Szaturnusz jellemzőit meg egy fényévekre levő objektumét ugyanolyan pontosan meg lehet határozni.Amit még nem is látnak.
  • gforce9
    #196
    Ok, de én erről a mérésről beszéltem :)

    Egyébként több bolygót is meg tudnak határozni ezzel a módszerrel wanek. Ugyanis a sebességet nagyon pontosan tudják mérni. Ha pedig ez megy, a sebesség változásából számolható, hogy hány darab, milyen tömegű, és mekkora keringési idejű bolygók váltják ki a hatást. Nem mondom, hogy egyszerűen, biztos van vagy 3 oldalnyi képlete :) De számolható.
  • Epikurosz
    #195
    Amúgy a Wiki annyi kersési módszert felsorol, hogy bele lehet zavarodni.
  • Epikurosz
    #194
    Oksi, de itt több módszer is rendelkezésre állt: színképelemzés + gravitációs lencsehatás.
  • ge3lan
    #193
    Ha egy fizikai jelenséget le tudunk írni valamilyen pontossággal, akkor ugyanezt a fizikai jelenséget máshol is le tudjuk írni ugyanilyen pontossággal.
    Az a nem triviális, hogy mindenhol ugyanaz van-e meg hogy egyéb ismeretlen jelenség van-e az ismertek mellett.
  • babajaga
    #192
    Csak azt felejted el hogy az űrhajózási számítások közelre vonatkoznak. Nehogy már sokkal nagyobb távolságra is ugyanolyan pontosak legyenek.
  • ge3lan
    #191
    Igen, először 1 bolygóról volt szó, most találtak még 2-t. De ha lesznek pontosabb mérések lehet még kisebbeket is találnak ott.
    Nem tudják hány bolygó van ott összesen, csak azt, hogy a mért értékeket hánnyal lehet megmagyarázni.

    2 kattintásnyira van a szerzők írása, ha érdekel azt olvasd el.
  • wanek
    #190
    "Ugyanis a távolodó csillag színképe a vörös felé, a közeledő csillagé az ultraibolya felé tolódik" - ha csak egy bolygóról van szó, akkor ez akár még elfogadható is lenne. De valószínűleg több bolygó is van, így ez a számítás már eléggé necces. Meg ha nem látják a bolygót, akkor egyáltalán honnan tudják, hogy abban a naprendszerben hány bolygó van? Lenne még sok kérdés, de nincs értelme.
  • gforce9
    #189
    Nem tudják mérni a sugarát, ez csak következtetés, a harps mérésének 'mikéntje' erre alkalmatlan. Mivel a módszer nem a bolygót figyeli meg, hanem a bolygónak a csillagra gyakorolt gravitációs hatásából eredő mozgást--->a csillag mozgását figyelik. Ezt tudják mérni spektográffal. Ugyanis a távolodó csillag színképe a vörös felé, a közeledő csillagé az ultraibolya felé tolódik. Valami filmben azzal érzékeltették ezt, hogy ugyanúgy mint egy közeleledő mentőautó hangja magasabb a távolodóé mélyebb. A nos ezt a bolygót ezzel a módszerrel fedezték fel, ebből a mérésből viszont átmérőt...nos a módszer erre alkalmatlan. Ha feltételezzük, hogy sziklából van akkor kiszámolható, de ez csak feltételzés. Jelenleg tudtommal ma is működő technika az átmérő 'mérésére' a bolygóátvonulás. Ez akkor van, ha a bolygót pontosan a keringési síkjából látjuk és elhalad a csillag előtt(nagyon ritka és ideális eset). Az ekkor bekövetkező fényesség csökkenésből már számolható az átmérő, persze csak hozzávetőlegesen. De jelen esetben nem az utóbbi módszerrel történ a felfedezés.

    Egyébként már készülőben van egy új távcső, ami alkalmas lesz a közvetlen megfigyelésre. Akkor majd kiderül minden kétséget kizárólag az átmérője :)
  • ge3lan
    #188
    A legjobb példa arra, hogy a Newton féle gravitációs törvény is zsír jó. A Cassini szonda is ennek segítségével látogatta meg a Titánt.
  • Sanyix
    #187
    A tervek arra az esetre készültek, még a 60-as évek közepén, hogyha az oroszok előbb eljutnak a holdra, ezzel újra visszavághassanak az amik. Az amik jutottak először a holdra, innentől nincs mit túllicitálni, további tervek -> kuka.
  • ge3lan
    #186
    vagyis preprint írását
  • ge3lan
    #185
    Nahh, azt én is látom. De elolvastam a szerzők prepint írását. Ott fel vannak sorolva táblázatban az eddig ismert paraméterek. A sugár nincs köztük, azt nem mérték meg, nem is tudták volna. Egy másik cikkre hivatkozva becsülik, amiben egy modellt készítettek kőzetbolygók belső összetétele, tömege és sugara közötti összefüggésre.
  • Hunt3r 666
    #184
    kár h számunkra nem lakható me fel se bírnánk emelni a lábunkat XD
  • Epikurosz
    #183
    "Az a legnagyobb baj a csillagászattal, hogy az állításaik nagy része csupán feltételezés, jó estben számítás. "

    Fuss neki még1x!

    Ha a csillagászai számítások pontatlanok lettek volna, az a rakat sok űrhajó és szonda úgy elhúzott volna a célpontok mellett, mint a pinty. Ehhez képest azért apollóék is visszajöttek. Vágod?
  • Epikurosz
    #182
    Hogyne tudnád!
    Ismerjük a sugarát, 50%-kal nagyobb a Földénél. Mi kell még, ti telhetetlenek. Ébresztő! vagy: tessék kávét inni, mert nehéz lesz így jót dumcsizni. :-)
  • ge3lan
    #181
    Csillagászaton kívül is előjönnek állatságokkal, vízautóval, örökmozgókkal, és mindenre van vevő is. De a találmány/elmélet minősíti a támogatóit és viszont is.
  • wanek
    #180
    Én ezt nem így látom.
  • L3zl13
    #179
    Bárki bármilyen állatsággal előjöhet a csillagászatban, de ha nem képes meggyőzően alátámasztani az elméletét számításokkal vagy ütközik más megfigyelésekkel akkor a többi csillagász a földbe döngöli az elméletével együtt. (átvitt értelemben persze. :D)
    Ami pedig a számításokat illeti. Szerintem bíztató, hogy rengeteg dolgot előre meg tudtak jósolni ezen számítások segítségével, amelyeket utánna megfigyelésekkel sikerült alátámasztani. Szerintem jófelé kapisgálnak.
  • gforce9
    #178
    Ha nem tudják megfigyleni a bolygóátvonulásos módszerrel, akkor nem tudják megmondani az átmérőjét, csak a tömegét. Az hogy sziklából van csak egy következtetés nem tény. Egyébként szerintem azért gondolnak kőzetre, mert egy ilyen kis tömegű és a napjához ennyire közel keringő gázbolygó nem jöhet létre, hisz a környező anyagot inkább a csillag gyűjtené be(ez csak saját gondolat nem kell kövezni :) ). Az hogy sziklából van az csak feltételezés. Jah és egyátalán nem mindegy, hogy lakható vagy lakható zónában található, mert a holdunk is lakható akkor ennyi erővel, hisz a lakható zónában van. Arra sincs semmi bizonyíték még, hogy légköre lenne, csak annyit tudunk, hogy egy ekkora tömeg képes légkör megtartására.
  • wanek
    #177
    Volt motiváció, hiszen a tervek azért készültek. De a józanabbul gondolkodók nem adtak rá zsetont, mert semmi haszna nincs.
  • wanek
    #176
    Az a legnagyobb baj a csillagászattal, hogy az állításaik nagy része csupán feltételezés, jó estben számítás. De a számítások a jelenleg ismert törvényszerűségek alapján történik, márpedig maguk is elismerik, hogy azok nem feltétlenül igazak. Olyan a ténykedésük, mint a gazdasági életben a vadkapitalizmus. Bárki bármilyen állatsággal előjöhet.