90
-
Epikurosz #90 Túl sokan próbálnak élősködni Európán, sajnos. -
halgatyó #89 Az emberiség előtt most két út áll.
1.) A fogyasztás csökkentése szinte minden józan határon túl. A társadalom 2 rétegűvé silányítása szegényekre és kis létszámú hatalommal és életminőséggel rendelkezőre. A dolgozó középosztály megsemmisítése, szabadságuk (mozgás- gondolati- , szólás-, költözés-, stb szabadásguk) teljes redukálása. Szellemi színvonaluk erőteljes redukálása, ugyanis ez a rabszolgasorba döntés értelmes emberek tömegeivel nem valósítható meg. A szellemi és anyagi redukció egymást segítő, egymást feltételező és párhuzamosan futó folyamatok.
Az energiafogyasztás nagyértékű csökkentése, ami által a kis létszámú gazdag még évezredekig eléldegélhet. Természetesen ez esetben a szabadságától, igényszínvonalától és szellemi képességeitől megfosztott tömeg nem teszi lehetővé és szükségessé sem ennek a társadalomnak (emberiségnek) az átállást az atomenergiára. És nemcsak energiáról van szó, a nyersanyagokkal ugyanaz a helyzet. Ha van energia, akkor van nyersanyag (vas, réz, nikkel, wolfram, króm, molibdén,...) Ezeket ugyanis egyre kisebb koncentrációjú helyekről kell majd kitermelni, amihez egyre több energia kell(ene). Itt bukik el a megújuló energiaforrások vallása.
Attól tartok, hogy ez az állapot végleges, belőle kilépés már nem lesz az emberiség számára.
Ez a sötétzöldek szép, igazságos, környeztbarát, fenntartható, stb. világa.
2.) Az emberiség megkezdi az átállást az atomenergiára, amely évmilliárdokon át el tudja látni a mai fogyasztánál magasabb színvonalon is. A dolgozó középosztály válik a társadalom (emberiség) legfajsúlyosabb részévé. Az oktatás és nevelés színvonala folyamatosan emelkedik, a társadalmi munkamegosztás (specializáció) fokozódásával a közlekedés-szállítási igények is fokozódnak. Az energiafogyasztás lassan de biztosan nő, az emberek életminősége is nő.
Preciz és lelkiismeretes munkavégzést csak értelmes, előrelátó és igényes emberanyagtól lehet elvárni, amely megfelelő szellemi és erkölcsi színvonalon áll. Ezek az emberek azonban -- akik igényesek a munkájukkal szemben is -- igényesek lesznek az életminőségükkel szemben, a TÁRSADALOM VEZETÉSÉVEL SZEMBEN, nem fogják elfogadni, hogy nekik azért kell nyomorogniuk, mert néhány sötét agyúnak ez tetszik.
Természetesen a magasabb életminőség nem jelent pazarlást. A hulladék 100%-ot egyre jobban megközelítő újrafeldolgozására törekedni kell (ehhez is energia kell, nomeg szándék és ész, találékonyság)
Nagyon remélem, hogy az emberiség a 2. úton indul el. Ezirányú reményeimet jelenleg csupán Ázsia táplálja. No nem a jelenlegi életminőségük, hanem a jözőbeni terveik, céljaik, preferencia-rendszerük. Ez az autógyűlölőktől, atomenergia-gyűlölöktől harsogó ócska Európa a saját sírját ássa. -
halgatyó #88 Hogy az előbb vázolt elképzelés-rendszerrel szemben mi az igazság, már leírtam piszkozatban. Egyetlen szépséghibája van: tömören összefoglalva is több mint 20ezer karakter.
Ezért most mellőzném. -
halgatyó #87 Ne haragudj, de ez a szöveg egy tipikus (és gyakran hallott-olvasott) sötétzöld duma. Miért? Rengeteg okból. Csak néhányat, címszavakban.
Abból indultok ki, hogy:
-- az autó egy felesleges luxuscikk,
-- az életminőségünk romlása nélkül mellőzhető,
-- birtoklása csupán presztizs kérdés ("a főnöködnek, szomszédnak, stb. nagyobb van...")
-- az autósok a kis létszámú dúsgazdagok (szembeállítva a nagy létszámú "szegényekkel"),
-- az autó nélkül egy igazságosabb társadalmat lehetne építeni,
-- az autó mérhetetlen környezetszennyezést okoz,
-- rengeteg ember egészségét és életminőségét károsítja,
-- nélküle a Föld olajkészletei sokkal tovább kitartanának,
-- a CO2 emisszió fő forrása,
-- az "autósoknak" minderről fogalmuk sincs, és különben is leszarják a másik embert,
-- de miután az autóellenesek mindezt elénk tárták, most már önként (saját szabad döntésünk egy ilyen szép, demokratikus, autonóm egyéniségektől hemzsegő világban) lemondunk az autóról és átszállunk a tömegközlekedésre, és a többi autós g**it is erre bíztatjuk.
És még sok más formában is támadják az autózást a sötétzöldek, de nem akarok nagyon sokat írni.
A felsorolt pontok mindegyike ORDÍTÓ HAZUGSÁG ÉS OSTOBASÁG! Nem vitatom, hogy vannak jószándékú, ámde könnyen megvezethető emberek, akik azon az oldalon állnak. Ők azok, akik csak szajkózzák a sajtóban olvasott marhaságokat az autózást káros hatásairól.
És kicsit távolabbra tekintve: a "fogyasztói társadalom" borzalmairól már őszerintük.
Öszerintük nem azért veszek új cipőt vagy ruhát, mert a régi szétszakadt, őszerintük nem azért fűtök a lakásban/házban, mert fázok, hanem azért, mert az a divat a fogyasztói társadalomban, nem azért eszek mert éhes vagyok, hanem azért, mert ugye a fogyasztói társadalomban fogyasztani kell, nem azért autózok mert el akarok jutni valahová (munkahelyre, stb.) és a nap 24 órából áll, hanem mert a főnököm meg a szomszédom is autózik...
Ne már. -
BlackRose #86 "Ez nema foygasztói társadalom hibája, hanem az emberé. Az ember van úgy programozva, hogy mindíg többet akar, mint ami van neki, de főleg annál többet, mint ami a szomszédnak van."
Nincs az ember igy programozva. Az emberi történelem nem más minta az embrerek cselekedete, és az emberek azért cselekszenek, hogy a cselekvést követően javítsák a helyzetüket. Na most az a kérdés, hogy maga a cselekvés ezt valójában előidézi e vagy az elenkezője következik be. Ez attól függ, hogy jól felmértük e a helyzetet, vagyis milyen ötletek alapján dolgozunk, milyen információink vannak, és azokat az információkat az ötleteik alapján ha feldolgozzuk, pontos vagy téves eredményt e kapunk a cselekvésünk kimeneteléről. Na most a problematika, az, hogy az ötletek nem a tömegtől nem a társadalomtól származnak (pl. Marxot sem a tömeg az átlagember találta ki, és még csak nem is a tömeg olvasta), az ötletek és azoknak a terjesztése a műveltebb egyénektől, mondhatjuk az értelmiségtől származik. Az értelmiség formálja a társadalmat, és ha az értelmiség többsége káros ötleteke, káros elméleteket hirdet, akkor a cselekvésünk nem javítani fog a helyzetünkön hanem rontani.
halgatyó:
Ha a demokrácia nem működik a gazdaságban akkor a politikai demokrácia csak álldemokrácia. Jelenleg ilyen álldemokráciában élünk. De itt most nem ezzel van gond, ugyanis erkölcsi gond meg stb... szóval az emberek olyanok amilyenek, de az állami irányításért nem az erkölcsi magatartás a felelős, hanem maga az a tény, hogy technikailag nem működhet, ha a világ legjobb igazgatóit biznánk meg, és valami csodával határos módon a legerkölcsibb és leganygyalabb emberek lennének és az utolsó energiájukat és tudásukat is bevetnék, hogy tényleg jó legyen a dolog, akkor sem működne jó, azért mert az államot nem a profit érdekli, hanem a politikai tőke, a politikai profit, a pénzügyi tőkét ugyis elveheti adó stb. formájában nem muszáj neki megtermelni, viszont a politikai tőkét azt nem veheti el, azért meg kell dolgoznia. És a profit/veszteség az ami szabályozza a vállalható kockázatokat, mikor ezt szemelőtt tartjuk akkor kevesebb a mellébefektetés, kevesebb a gyenge menedzment, stb. ha nem figyelünk oda akkor bajban leszünk. És az állam a politikai tőkét úgy kovácsolja, hogy többet igér és többet ad mint amennyit valójában a cég megtermelt.
Pl. egy privát cég esetében mondjuk van 10% profit, na most tegyük fel, hogy a munkások fizetésemelést kérnek, a cég adhat nekik de nem többet mint amennyi a profit (valójában annyit sem, de az egyszerűség kedvéért), az állam az adhat, mert majd fedezi kivülről. Na most ha a privát cég megadja ezt az emelést, akkor a következő percben a részvényesek meg akarnak szabadulni részvényeiktől, mert ugye nincs profit, abban a pillanatban elkezd a deinvestment "kifektetés" :), vagyis a cég tőkéje kezd fogyni, a kevesebb tőkével kevesebb lesz a produkció, és az előtte levő fizetést sem képes majd megfizetni, nemhogy a megbeszélt magasabbat. Ugyanakkor még munkanélküliség is növekszik. Állami cégnél ez nem gond, az működhet veszteséggel is tőkekivonás veszélye nélkül. A versenyszférában egy cég általában annyit fizet amennyit megengedhet magának (persze ha valami okból nem élvezi az államtól a privilégiát - mint pl. most az Audi magyarországon), mert ha nem fizeti meg a piaci árat akkor az emberek elmennek a konkurenciához amely megfizeti, ilyen esetben az adott cég produktivitása csökken, költségei növekednek és ez nem éri meg neki. Ha kényszerítve van, hogy a piaci ár fölött fizessen, akkor azt két féle képpen oldhatja meg, vagy eladósodik - ami nem igazán elfogadható mert a tőkekivonás megindul, vagy csökkenti produkcióját és munkaerejét ami munkanélküliséghez vezet. Állami cég esetében az adófizetők megfizetik a "kölcsönt" vagy a nemprofitabilis gazdálkodást.
Különben az állam által "megtermelt" javak amit említettél sokkal kisebbek mint ha ugyanazt privát kezdeményezés által csinálnánk meg. És sokkal jobb munkamegosztással valamint tőkekihasználási fokozattal. Pl. a Kanadai vagy Új Zealandi légiközlekedési ellenörzés privatizációja, már évek óta jóval kevesebb pénzből csinálják utasonként mint pl. az USA vagy az EU, viszont a privatizáció előtt drágább volt nálluk. És ha a légiközlekedést meg az atomerőműveket lehet privátul csinálni akkor miért nem lehetne minden mást. -
BiroAndras #85 Ez nema foygasztói társadalom hibája, hanem az emberé. Az ember van úgy programozva, hogy mindíg többet akar, mint ami van neki, de főleg annál többet, mint ami a szomszédnak van.
De nem is ez a baj, hanem az, ha ezt a célt mások kárára próbálja valaki elérni (lehet ám másképp is).
Egyébként kíváncsi vagyok, te milyen autót vennél, ha bármelyiket megvehetnéd. Lehet, hogy most azt gondolod, hogy kicsit (vagy semmilyet) vennél, de ez a hozzáállás könnyen megváltozhat.
Ráadásul az egész prbolámát teljesen rossz irányból közelíted meg. A cél a környezetszennyezés csökkentése, amit nem cask az autók betiltásával lehet elérni, hanem technológiai fejlesztéssel is. Számtalan fejlesztés van folyamatban, ami jelentősen csökkentené, vagy teljesen meg is szüntetné a szennyezést. Ezeket kellene komolyan támogatni betiltás helyett.
És persze, ahogy már írták, lehet csökkenteni a közlekedés szükségességét. Pl. Budapest belvárosában a rengeteg régi, lakhatatlan házat le kéne dózerolni, és újakat építeni. Közben az elmebeteg úthálózatot is át lehetne tervezni, és sok zöldterületet is ki lehetne alakítani. Ennek az eredménye az lenne, hogy kevesebben költöznének a külvárosokba, és így sokkal keveset autóznának. -
Epikurosz #84 A problemet csak a maga összetettségében szabad vizsgálni.
Nekem van autóm, tehát szennyezem a elvegőt DE:
- nem bagózom
- nem dobálom el a szemetet az utcán
- nem rongálom az utcaképet (graffitik stb.),
- nem káromkodom sokat
- a háztartási hulladékom minimális, mert figyelek a csomagolásra, a burgonyát vékonyan hámozom stb.
- takarékoskodom a vízzel, villannyal stb.
Tehát, akinek nincs autója, de trehány, sokkal jobban szennyezi a környezetet, mint én. BUMMM!!!
-
#83
A fogyasztói társadalom ide vezet...
Mindennél fontosabbá válik az anyagi javak "kergetése" akár embertársaink életfeltételeinek romlása árán is.
Ha meg tudom fizetni akkor veszek nagyobb autót, lehetőleg dízelt és szennyezem a környezetem. Leszarom a többieket akik (ugyan esetleg velem együtt) rákot kapnak a füsttől. Leszarom mert a főnökömnek, már 10 éve nagy autója van, ha ő is leszarta akkor én is leszarhatom.
Ez a fajta gondolkodás a jellemzi azokat a fogyasztókat akik képesek ezen egyáltalán gondolkodni. Akik nem azok meg... -
halgatyó #82 Akkor stimmelhet mégis, ha a 39% és az 53% közötti eltérést az tomenergia növekvő részaránya okozza.
Az előbbi számolásból látszik, hogy ennél sokkal nagyobb részarány-növekedésre lenne szükség. -
halgatyó #81 Érdemes pár számot átgondolni. Most a termelés 82 Mb/nap (megabarrel), ami kb. 13,7 millió tonna (röv. Mt). Évente tehát kb. 5 Gt (gigatonna, azaz milliárd tonna.)
2030-ra ez felmenne (a jóslat szerint) 7 Gt-ra.
Mivel az olaj CH2 gyökök sokszoroságól áll (jó közelítéssel), az 5 Gt olaj elégetéséhez 17,1 Gt oxigén kell, ennek 2/3-a a CO2-be kerül, 1/3-a a vízgőzbe.
7 Gt olaj elégetéséhez 24 Gt oxigén kell.
5 Gt olaj elégetésekor 16,4 Gt CO2 szabadul fel, 7 Gt olaj esetében 23 Gt CO2.
Ha a 2006-2030 időtartam (25 év) alatt az olajfogyasztást lineáris interpolációval számolom (csak közelítés talán nem is a legjobb) akkor a vázolt 25 év alatt 500 milliárd tonna CO2-t fogunk a légkörbe pöfögni.
A Föld légkörének tömege 5*10^15 tonna. Ennek az előbb kiszámolt 5*10^11 tonna CO2 a 0,01 %/a (súlyszázalék!). Ez ppm -ben (parts per million, azaz molekula darabszám arányban) 65 ppm CO2 koncentráció növekedést jelent, feltéve hogy ezt a CO2-t semmi sem köti meg az alatt az idő alatt.
Ez csak az olajégetésből számított CO2 plussz, a szén nincs ebben benne. Látható, hogy aktuálissá vált az átállás a nagyságrendekkel bőségesebb és CO2-t nem termelő atomenergiára. Már holnap el kellene kezdeni, mert így is legalább 30-40 év kell amíg befejeződik. -
halgatyó #80 Sehogyan se stimmelnek a számok. Íme:
"következő szűk 15 évben több mint másfélszeresére növekszik..."
"A világ energiaigénye 53 százalékkal nő 2030-ig,.."
2030-ig az nem szűk 15 esztendő. Vagy én vagyok elmaradva? Folytatom:
"a mai 40-ről 48 százalékra nő az OPEC-országok súlya.."
"napi 34 millió hordóról 56 millióra emelik.."
"Az OPEC-en kívüli olajtermelők napi kitermelése 48 millió hordó/napról 58 millióra nő"
Na, vessük ezeket össze. Tehát ma a napi termelés: 34Mb (megabarrel) OPEC +48Mb nem OPEC = 82Mb/nap. Ennek a 34 valóban kb 40%-a (a kerekítési hibákkal)
2030-ban: 56Mb (OPEC) + 58Mb (nem OPEC) = 114Mb össz.
Ha a fejlődést a kisebbikre (a 82 Mb/nap -ra) vetítem, ez akkor is csak 39% és nem 53.
Bocs, nem kötekedni akartam.
-
#79
erdekes modon azok az emberek akik rossz gazdak az allam szineiben, soxor direkt rossz gazdak, hogy miutan csodbe juttatak a ceget olcson fel tudjak vasarolni... -
halgatyó #78 "a gazda az megtermeli minimum azt amit elfogyaszt, sőt többet is, az állam pedig max 5-10% termeli meg"
Ne feledkezz meg az állam szervező, bizonyos egészség- és közbiztonságot nyújtó, és egyéb szolgáltatásairól. Ezek látszólag nem megtermelt javak, de valójában nagyon is azok.
Ne a mostani Magyar Államot hozd fel példának, mert az valóban igen rossz gazda, és pont azok az emberek irányítják, akik állandóan azt hangoztatják, hogy az állam rossz gazda. -
halgatyó #77 Azon érdemes lenne elgondolkodnunk, hogy az állam rossz gazda, de ugyanazok az emberek, akik az államot vezetik, azok magáncégeikben (van ám nekik bőven!) jó gazdák?
Akkor itt erkölcsi probléma van velük? Gondolod, hogy erkölcsi nullákat választ meg a nép, vezetőnek? Akkor viszont a nép itélőképességével lenne gond? Aaahhh merészeled a demokráciát szidni és bírááálniii?
Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy mit is jelent az a szó, hogy gazda?
Ugyebár a társadalmat emberek alkotják, akiknek céljaik, terveik, vágyaik vannak. Ezeket valaki, valamilyen áron kielégíti. Tudnék egy rakás példát mondani arra, hogy a magáncég még rosszabb gazda néha, mint az állam. De akkor 1000 karakternél hosszabb lennék.
Észre kellene vennünk végre, hogy azok, akik "az állam rossz gazda" dumát hangoztatják, valahogyan mindig k**a jól járnak, amikor az a vagyontárgy átkerül az ő jó-jó-jó gazdai kezükbe. Mi meg valahogy mindig rosszul járunk. -
halgatyó #76 Egyetlen példából nem lehet általánosítani. Rosszul beállított lámpák az autósok életét legalább olyan gyakran keserítik, mint a gyalogosokét.
Az autók kiszorítása az összes ismertebb önkormányzati főfarok nyíltan bevallott célja. És ha hosszabb időtávlatban, nagyobb területet áttekintve nézed Budapestet, igencsak észrevehető. Már évek óta, csak ritkán beszélnek róla, és akkor is úgy fogalmaznak, hogy megpróbálják minél jobbnak beállítani. A zöldterületek hiányára, meg a forgalmi dugókra hivatkoznak leggyakrabban, de mind a két problémát ők maguk direkt okozzák.
Persze ez a kiszorítás olyan irányban zajlik, hogy azért még fejni lehessen őket, szóval nem a teljes kiszorítás megy. -
#75
Igaza van Epinek, a fasznak van kedve ilyen little Haboro es Bekeket elolvasni!
(Blackrose...) -
BlackRose #74 Ne haragudj, de az állam az minden országban "rossz gazda", csak annyi, hogy én magam nem jelenteném ezt ki, magával a kijelentés módjával nem értek egyett, viszont a kijelentés tartalmával többé kevésbé egyetérteni lehet. Ugyanis az állami tulajdonban levő cég működhet jól, és erre van is pelda (minthogy magad is említetted), a gond csak abban van, hogy minden relatív. Sokkal nagyobb az esély, hogy egy privát cég jobban működjön mint az állami cég, mondom az esély sokkal nagyobb, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy jobban is fog működni.
Viszont még ilyen esetben is amikor az állami cég jó és eredményes, az közvetett következmények azok amik jelenkeznek. Ugyanis az állami cég sikeressége 100%-ban mások kárára (veszteségére) alapszik. Ha nem így lenne, akkor a privát tőke verekedne, hogy na ÉN AKAROM EZT CSINÁLNI. Az állam két esetben van jelen mint cégtulajdonos, az első eset amikor politikai okokból valami tevékenységet nem akarnak megengedni, de szükség van rá (ez az állami monopólium), a másik eset, meg amikor az adott szolgáltatásra (mert termék ilyen esetben nem igen van) csak egy kissebbségi csoportnak van szüksége, de nincs neki rá fizerőereje. Ilyen esetben a privát tőkét nem érdekli, mert nem kifizető, vagyis csak veszteséggel lehet csinálni. Az állam ilyenkor csinálja, jól is működik akár, csak nem a közvetlen felhasználók fizetik, hanem valaki más.
Általában az állam - bár nyugaton - akkor jelenik meg mint cégtulajdonos, amikor a cégnek-ágazatnak a fogyasztói erőss politikai de gyenge pénzügyi erővel rendelkeznek. És az államnak a politikai tőke a fontos, a pénzt könnyen elveheti (adó, stb.) de a választásokon nincs neki végrehajtó hatalma, a voksokat nem veheti el, ott csak könyöröghet, hizeleghet, becsaphat, hogy a polgárok megszavazzák a következő mandátumot.
Ez az ami értelemszerűen elébbünk teszi azt az alapelvet, hogy az államnak csak olyan hatalmat szabad adni, hogy megvédjen bennünket egymástól, de a gazdasághoz csak éppen annyi köze kell, hogy legyen, hogy ezt a hatalmat (az egymástól való védelmet) gyakorolja. Amikor az állam kihathat a gazdasági folyamatokra, akkor azt MINDÉG ugy teszi (másképpen NEM is lehet), hogy átrendezi a viszonyokat, vagyis valakitől elveszi, hogy valakinek adhasson.
Most nekem semmi kifogásom, hogy azokon segítsek akik nem képessek eltartani magukat, NEM VAGYOK BARBÁR. Viszont itt már régen nem arról van szó, de a magyarázat nagyon hosszú lenne.
Különben a nagyvárosi szuperkoncentráció és a vidék kihalása is éppen ezeknek a folyamatoknak köszönhetőek. A gyógyítást, meg úgy képzelik el, hogy fejbelővik a beteget és ez áltak már ugye nem beteg...
Központi tervezés csak koncentráltan működhet - persze úgy is cak részben, ezért az történik, hogy a vidéken az emberek "magukra vannak hagyva", a tőkét meg ha van nekik azok is viszik a nagyvárosban mert ott ugye jobban lehet kamatoztatni, ezáltal van a forgalmi zűrzavar, stb. Ezt persze még neheziti a pocsék munkamegosztás, mert központilag nem lehet jó munkamegosztást csinálni.
Úgyhogy én az "állam rossz gazda", helyett inkább azt mondanám, hogy az "állam nem gazda, csupán fogyasztó", mert a gazda az megtermeli minimum azt amit elfogyaszt, sőt többet is, az állam pedig max 5-10% termeli meg a GDP-nek, és ez már szuperjó megaf@sza eredmény, viszont általában a GDP 50% vagy annál is többet költ - fogyaszt. -
Epikurosz #73 Igen, sok mindenben nem jó az állam, mert pld. olcsón ad vmit, de azért, hogy megkapd, borravalót kell adnod. Nem jobb akkor a piaci verseny, még ha drágább is?
Gyerekek!
Az sem megoldás, ha idefossátok - 1000 bocsánat! - a szavakat. Meg kell tanulni tömören kifejezni magatokat. Executive summarykat kell ide írni, és ha részletesebben belemerülsz, azt tedd fel egy saját honlapra: ábrákkal, animációval, táblázatokkal, stb. megspékelve.
Nem szabad rabolni mások idejét!
Előkelő tudósok fórumoznak itt, és ciki lenne, ha az antigravitációs hajtómű fejlesztése a sok süket duma miatt késedelmet szenvedne. -
#72
"A legborzalmasabb baromság, amit mostanában tesznek a várostervezők, az az autók lassú, de nagyon biztos kiszorítása a városból. "
Hát te nem vagy magadnál... Épp az ellenkezőjét látom. Mindehol csak utakat építenek. Néz meg pl. Budapesten a Vágóhíd kötnyékét. Plusz 3 sáv épült a meglevők mellé, de betemették az aluljárót, csak zebrán lehet átmenni. Zöld persze szörkőévenként van és csak annyi időra, hogy még én se érek át időben, pedig fitt 24 éves strác vagyok. -
#71
"az állam rossz gazda"
Na ettől a beszólástól szállok el mindig. Ne a MOSTANI barom vezetésből általánosíts légyszíves. Nézz körül nyugat-európban és a nagyvilágban! Iszonyatzosan jól menő állami vállalatok vannak. Itthon meg pl. a vízszolgáltatás nagy része asszem, a franciáké. Biztos veszteséges...
-
BlackRose #70 "Na, itt dobtam be a törölközőt.
Én a 1000 karakternél hosszabb hozzászólásokat nem olvasok el, sorry."
Egy tanács... én általában úgy szoktam, hogy ha hosszú a duma, elolvasok belőlle egy két mondatot, amelyet a szememmel kiválasztok, ha a két mondatot értelmesnek és tartalmasnak tartom (függetlenül, hogy egyetértek e vagy sem velük), akkor elolvasom az egésszet, persze ha mondjuk egy idő után pl. 1, 2 bekezdés nem változik meg a véleményem az értelmesség és a tartalom szempontjából. Igy alapjában elég nagy valószínűséggel meghatározhatod, hogy megéri e vagy sem elolvasni a hosszú dumát. -
Epikurosz #69 Na, itt dobtam be a törölközőt.
Én a 1000 karakternél hosszabb hozzászólásokat nem olvasok el, sorry.
- A felhajtóerő nem gond, itt sincs több víz, mint Velencében, meg ez az építész dolga. Jó néznénk ki, h ennyit nem tudnának megoldani. Meg tudják.
- Én messzemenően piacpárti vagyok, az állam rossz gazda. Kivételesen talán ezek a parkolók kerülhetnének az önkormányzat kezelésébe.
- Nincs elég hely, stb. hülyeség. Akár az utca, úttest alatt is lehet az egész, ahol például kétsávos az út (sok ilyen van Pesten), és középen zöld sáv van. Kb. 25 négyzetmétert venne el a zöldövezetből, de felszabadítana rengeteg parkolóhelyet felül.
Amúgy az olaszok épp a zsúfolt belvárosok, történelmi városrészek számára találták ki ezt a megoldást.
Lépcsőn lemenni meg nem lehet, jól is nézne ki. Ha elfelejtettél vmit, fizetsz azért, hogy felcocókázzák a kocsid, majd vissza. Levonják a kártyádról a pénzt. Ha meg állandóan benyúlkálsz a kocsiba, akkor hagyd fent, mert fent ugye most már van hely. Legfeljebb meghúzza vki, vagy ellopják. -
BlackRose #68 Nézd, ez nem tény, ugyanis a szennyezés nem 2x. Ugyanakkor a technológia az ami korlátozza a szennyezést, nem lehet kevesebb a szennyezés mint az alkalmazott technológia szennyezőszintje, itt nem segíthet semmi féle mentalitás, semmi féle állami beavatkozás. És a technológia amit alkalmaznak a cégek az kb. ugyanaz USA, EU, Japán... egyszerűen azért mert a régebbiek nem versenyképessek. Ugyanazt a gépeket használják mindenütt, ugyanaz a technológiai folyamat (nagyjából).
Az USA valamive nagyobb szennyezése a nagyobb energiafogyasztáson alapszik. Ennek két oka van, az egyik praktikus, a másik mentalitási. A praktikus, hogy az USA egy nagy ország, az EU is nagy, de az EU kisebb országokból van és a gazdasági, kulturális stb. együttműködések túlnyomó része az országokon belül történik, részben mert nincs teljessen szabad piac, részben mert az emberek lokálisabban gondolkodnak. Az USA-ban ez nem igy van, ott az államok közötti tevékenység sokkal szabadabb és ott mindenki amerikai nincs texasi, californiai vagy virginiai dolog. Persze amikor megvan a megoldás közelebb, lokálisan, akkor ott sem mennek az ország másik felére, de mindenképpen sokkal nagyobb a per/capita transzport, kommunikáció stb. költség mint az EU-ban. Pl. USA átlagpolgár 24000 km évente, EU átlagpolgár 9600 km évente (autó), USA 2946 km évente, EU 743 km évente (repülő), egyedül a vonat van az EU javára USA 85 km évente, EU 802 km évente, de a vonat ugye messze nem szennyez annyit, különben ha összeadjuk akkor USA 27000 km évente, EU 11100 km évente, azt hiszem világos a különbség, plusz, az USA ezt nagyjából két szer annyi ccm-el és lóerővel teszi meg mint az EU, tehát 4x annyi energia gorombán számolva. Persze a transzport az energiafogyasztás egy része de nem 100%. Ugyanakkor ezeket a távolságokat nem lehet 1000 ccm-es Szuzukival vagy Fiatal, Corsával megtenni. Persze a mentalitási adomány, hogy ha meglehetne is tenni, akkor is az amcsik jobban szeretik a nagy erőss autókat, de legyünk őszinték, európában is soknak olyan van ha megengedhei magának, vagyis az amcsik is azért szeretik mert megfizethetik (csupán a benzin ára is már hozzájárult, hogy egy része már "nem szereti" a SUV-okat és ezért virágzanak a Japánok, gonban van a GM és a Ford).
Szóval a töblet szennyezés a nagyobb energiafogyasztáson múlik. Különben pl. California, Washington State és még egy néhány állam környezetvédelmi mentalitása és előirása olyan magas, hogy az EU erről álmodni sem tud, a különbség csak az, hogy ez ott nem Federális ügy, de nem is lehet, mert az alkotmány erre nem hatalmazza fel a federális államot, és mégis van a Clean Air Act és az EPA... szóval az összehasonlitás nehéz mert a federális szabályozás kisebb mint az EU-ban, de vannak államok amelyekben nagyobb. Különben miért szedné le pl. egy Montanai lakostól ugyanannyi adót a federális stabályzásra mint egy Californiaitól, amir a Montanai ha átlag fejenként 8x kevesebbet szennyezi a környezetet mint a Californiai. Szóval ONE SIZE DON'T FIT ALL.
Ugyanakkor egy kicsit hajlamosabbak a túlfogyasztásra (pazarolásra) mert több van nekik, megengedhetik maguknak.
Végül is az USA jobban szennyez, de ez nem azért mert azok roszabb emberek, vagy mert felelőtlenebbek... stb. csupán azért mert más környezetben élnek és másként is kell, hogy dolgozzanak, ha mi itt európában úgy csinálnánk mint ők ott az USA-ban ráfizetnénk, éppen igy van ez fordítva is, mások a körülmények.
A feudalizmusban volt az amikor valaki azért lehetett gazdag, mert a másik szegényebb lett, ott volt kizsákmányolás. A másik kizsákmányolás a szocialista felfogás, amikor elveszik tőlled, hogy annak adják aki nem kereste meg (és ezzel téged részben az ő rabszolgájáva tesznek). A mai világban a gazdagodás egyik módszere ez, pl. rákényszerítenek, hogy valamit megvegyél (és ezt csak az állam tudja), valamint ha a monopóliumok ellen nem lépnek fel, ilyen esetben megvetetnek veled valamit amire nincs szükséged, vyga valamit amire szükséged van sokkal magasabb áron mint a marginális ár. És ekkor valójában kizsákmányolnak mint ahogy mondod. Mindkét esetben a korlátlan hatalmú állam a felelős. A másik, módszer a meggazdagodásra, a tőke amit egyébként magad a munkádal halmozol fel, olyan alkalmazása, hogy a munkád és felhalmazott tőkéd által megvásárolt termelői javak (szerszámok, módszerek, gépek...) növeld a produktivitásod és ezáltal többet termelj és ezáltal még több tőkét halmozz fel. Mindenesetre amikor a tőkéről beszélünk nem szabad elfelejteni, hogy ha alkalmazod a termelési javakat vagyis dolgozól a meglévő szerszámokkal, gépekkel stb. és ezáltal olyan terméket vagy szolgáltatást produkálsz amelyek másoknak a javára vállanak, akkor értéket tehát tőkét termelsz, és ezáltal gyarapszik a te tőkéd is és a vásárlód tőkéje is. Ha csupán fogyasztói terméket, szolgáltatást termelsz (és ez az amiről lejebb beszéltem) akkor a te tőkéd gyarapszik, viszont a vásárlód tőkéje nem gyarapszik, mert ő csak fogyaszt, vagyis a munkája által megkeresett pénz által megvásárolt terméket, szolgáltatást elfogyassza, nem használja a termelési folyamatában tovább és ez által nem növeli saját produktivitását - ezáltal saját tőkéjét. Na itt vált át az egyébként kapitalista
árúcsere ami csak akkor következik be ha mindkét fél nyer, a jelenlegi Keynesián - szocialista árúcserére, amelyben az egyik fél nyer, a másik meg csak azt hiszi, hogy nyert (hű de fas..a új mobilom van, meg nézd vettem hozzá 799 melódiát darabja csak 10 cent...).
Itt válaszolok, arra, hogy nekem semmi kifogásom a fogyasztói társadalom iránt, sőt fogyasztás nélkül nincs termelés sem, viszont a Keynesián és a szociális állam által elhatalmasodott csak fogyasztó bürokrácia által mesterségessen előidézett fogyasztás legnagyobb ellenfele vagyok. És éppen ez az ami tönkreteszi környezetünket, leszegényíti a kisembert és még sok mindenhez negatívumhoz vezet bennünket. A tőke (befektetések), a nagyobb ismeretek (tudás) alkalmatása tehát a MUNKA kell, hogy növelje az emberi jólétet, nem a fogyasztás serkentés, nem a szocialista redisztribúció, nem a kizsákmányolás, hanem a MUNKA. De, hogy az egész amit dumálok ne legyen Utópikus, a MUNKAMEGOSZTÁS a legfontosabb része, mert a tőkét nem tudjuk kihasználni ha nincs megfelelő munkamegosztás, ugyanis nem tudunk termelni többet mint amennyit elfogyasztunk ha nincs megfelelő munkamegosztás, és ezáltal vagy stagnállunk, vagy hanyatlunk (fogyasztjuk tőkénket, adóssoduk el, ha már elfogyott a tőkénk). Ezért van az, hogy manapság mindég kevesebb ember munkája produktív, mindég többen élnek meg rajta. Ezért van az, hogy lassan nem lesz a nyugdíjasoknak mit enni, most amikor annyit tudunk termelni amennyit csak akarunk... nem az a gond, a gond ott van, hogy a munkamegosztás pocsék, ez miatt a munka kis része produktív, ugyanakkor a fogyastás serkentés még rosszabbítja a dolgokat mert napról napra nagyobb a fogyasztási termékek-szolgáltatások aránya és ezeket a termékeket-szolgáltatásokat nem tudjuk produktivitás növelésre, ezáltal nem tudjuk magunkat gazdagabbá tenni, mert amit megkeresünk az elfogyasztjuk, nem tartós dolgot veszünk ami életünk minőségét javítaná, hanem "megesszünk" mindent amit csináltunk. De ennek 99%-ékában a központi tervezés az oka.
-
#67
Ez jó ötlet, kérdés a rentabilitása.
Ami meg az olaj dolgát illeti, én személy szerint már annak is örülök, hogy van olyan tervezet, ami a következő 25 évben csupán 30%-os emisszió növekedéssel és 16% szén-dioxid kibocsátás csökkenéssel számol. Ezek ugyanis a korábbiaknál bíztatóbb számok, és már magukban is azok, hiszen egy-egy sikeres változás általában gyorsuló ütemű és így a rákövetkező húsz év adatai elvileg még sokkal bíztatóbbak lehetnének.
Ami meg gazdasági, meg környezetszennyezési hatásokat illeti, bejátszik egy harmadik is szerintem, a biztonság kérdése. Méghozzá két oldalról is: a fontosabbik az, hogy per pillanat (és már vagy ezer éve) az iszlám országok és a nyugati országok közt van egy konfliktus, aminek egy megjelenési formája lehet pl. a terrorizmus is. Úgy gondolom, hogy az, hogy az iszlám országok birtokolják a világon a kitermelhető olaj mintegy 65%-át, és ugyanakkor ennek túlnyomó részét a nyugati országok használják fel, szóval, hogy ez jó lehetőség a két kulturkör közeledésére. Ugyanis ha az iszlám országok gazdasági fejlettsége közeledne a nyugatéhoz, akkor a társadalmi berendezkedése is könnyebben közeledne már. Egy fogyasztói társadalom feltételez például fogyasztókat, amihez viszont az egyes polgároknak kell bizonyos mértékű gazdagság, ami jelen esetben sok iszlám államban nincs meg. Nyilván frusztrált az a fogyasztói társadalom, amiben ez a "fogyasztás" kimerül mondjuk az éhezésben. A frusztrált embereket meg sokkal könnyebben lehet például háborúba vagy terrortámadásba vinni. De máshonnan is meg lehet ezt közelíteni, ha egy ország gazdag, akkor egy a területén zajló háborúval sokat veszíthet: infrastruktúra semmisül meg, óriási beruházások vállnak semmivé se perc alatt, stb. Így ha az iszlám és nyugati országok (pláne ha a világ összes országa valamikor: utópia :) ) egyszerre jutnának el egy olyan stádiumban, amikor már akár nagyon sokat (pl. évtizedeket, magas életszínvonalat, stb.) veszíthetnének egy háborúval, akkor valószínűleg akár nagy áldozatok árán is háborús cselekményektől mentes egymás mellett élésre törekednének. Márpedig magas olajárak mellett az iszlám országok mutathatnak egy gyors felzárkózást, egyszersmind a magas árak miatt megjelenhetnek az olaj mellet alternatívák, amelyek szépen felfuthatnának és a magas olajárak így a környezetszennyezés elleni fellépést is segítenék. És innentől lesz majd jobb szerintem a hydrogén mint üzemanyag a növényekből kinyerhető energiánál, mert víz a világ legtöbb országában így-úgy jelenvan és így ez nem okozna szembenállást az országok közt. Ami meg a gazdasági részét illeti, ha már majd kellően felfut az környezetbarát technológia alkalmazása, akkor egy idő után a világgazdaságnak olyan húzóágazata is lehet akár, mint a számítástechnika volt. Hisz az új energia új erőműveket igényel, azokat valakiknek fel kell építeni, a gépjárműpark cseréje felgyorsulhat ahogy új és új üzemanyagtípus lesz például a kutaknál, hatékonyabb motorok, stb-stb. -
halgatyó #66 Na még egy legutolsó gondolat. A közlekedési szükségletek (igen SZÜKSÉGLETEK) kezelésének kétféle módja: az oki kezelés és a tüneti kezelés közül az oki kezelés sokkal jobb hatással lenne az olaj (energia) megtakarításra, mitn a másik. Miért?
Az oki kezelés a közlekedés(tágabb értelemben a közlekedés-szállítás) okait próbálja meg orvosolni. Ezt nem lehet 100%-osan egyik évről a másikra, de valamikor valahol el kell kezdeni.
A közlekedés-szállítási szükségletek igazi kiváltó oka a társadalom-gazdaság fejlődése: a specializáció és a munkemegosztás fokozódása. A történelem korábbi szakaszaiban általános önellátó kisparaszti gazdaságok rendszere ma már a múlté. Egyre bonyolultabbak, egyre több és kifinomultabb alkatrészből állnak a termékek, ezeket pedig nem tudja akárki előállítani a konyhaaszatlon egy bicskával. Az előállításhoz szükséges nagyméretű és igen drága (bonyolult, preciz) gépek csak igen nagy (egyre nagyobb) sorozattermelés esetén tudnak elfogadható áron dolgozni.
Ebből következik a szállítási szükséglet folyamatos növekedése. Egyre távolabb kell a részegységeket majd a félig összeszerelt féltermékeket szállítani. Ezzel ellentétes tendenciát okoz persze az, hogy az egyre korszerűbb termékek egyre könnyebbek, kisebbek, azonos funkcióra vetítve.
(Ezt csak azért írom le, mert valahol az elején egy kamionos is beleírt, és találóan kifejtette, hogy találjon ki valaki jobbat)
A közlekedés tulajdonképpen a munkaerő szállítása, amely munkaerő egyre specializáltabb, ezért nem terem akárhol, és mivel családtagjai vannak,akik máshol dolgoznak, valakinek mindenképpen utaznia kell.
Azok a szocialista nagyüzemek, amelyekbe sínpár kanyarodott be, és az áruszállítás 100%-a valamint a személyszállítás egy része is ezen bonyolódott, nos ezek a szocialista nagyüzemek mára a múltat jelentik. A szétszórtan elhelyezkedő, sok kis gazdasági egység lett mára általános, és EZ SZÜKSÉGSZERŰEN KIHATOTT A KÖZLEKEDÉSI STRUKTÚRÁRA ÉS SZÜKSÉGLETEKRE és nem az autók kitiltásával lehet kezelni.
Most jön a lényeg.
Ha az autóval közlekedő emberek mind buszra szállnak, akkor sokkal több buszra lenne szükség. Egyrészt Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetében nincs aki ezt megfinanszírozza (iszonyatos összeg lenne, bárki kiszámolhatja) másrészt a tömegközlekedés nem annyival gazdaságosabb, mint azt az autók ellenségei szeretnék elhitetni!
Ahhoz, hogy a tömegközlekedés ELFOGADHATÓ SZÍNVONALAT, életminőséget nyújtson, megrfelelő járatsűrűségre van szükség. Részben emiatt, részben az információ hiánya miatt a tömegközlekedés mindig jelentősen túlméretezett, kivéve egy-két rövid napszakot. Akkor meg alulméretezett, az emberek szoronganak, fulladoznak. (az információ hiánya azt jelenti, hogy egy járat elindításakor nem tudható előre hogy hány utas lesz. lehet hogy egy busz helyett egy nagyobb személyautó is megfelelne, mégis buszt küldenek, mert muszáj.)
Napközben meg megy egy busz 5-6 utassal. Vagy állok a vasúti sorompó előtt (30 másik autóval együtt) és elmegy egy vonat. egy kis mozdony, két vagon, bennük összesen 5 ember. (összeszámoltam, volt ilyen).
Ha a közlekedési szükségletek OKAIT kezelnék a közlekedés ellehetetlenítése helyett, akkor kevesebb autó mozogna, mégsem kellene drasztikus mértékben emelni a tömegközlekedés volumenét. És mégsem éreznék úgy a dolgozó kisemberek, hogy kényszerítik és fejik őket, fokozatosan elveszik az életminőségüket és mozgásszabadságukat.
És az olaj is lassabban fogyna. A környezetvédők is kevesebbet hivatkozhatnának a levegőre.. -
halgatyó #65 Még egy legutolsó megjegyzés a parkolással kapcsolatban, aztán eldugulok.
A felszíni parkolás Budapest nagyon szűk központi része kivételével gond nélkül megoldható volna, ha lenne rá önkormányzati és döntéshozói szándék. (Ami nincs, mert akkor nem lehetne fejni és taposni az embereket, és közben jól meggazdagodni)
Budapest lakosai birtokában majdnem 600ezer autó van (KSH) ÁLLÍTÓLAG ehhez 400ezer autó adódik hozzá a városon kívülről (=vidékről). Ez cirka 1 millió autó.
Mekkora helyet foglal el 1 millió autó? Egy átlag autó elhelyezéséhez 12 m2 terület elegendő, ebben az ajtók nyitásához szükséges sáv is bennevan. Tehát 1 millió autó 12 km2 területet foglal el. Budapest teljes területe 625 km2, aminek az említett 12 km2 mindössze 2%-a.
Ésszerű várostervezéseel akát 5 millió autó is kezelhető lenne. Ha egyes önkormányzati lótolvajok nem a meggazdagodásban és a bratyizásban lennének érdekeltek. (ilyen okok miatt teszem mindig idézőjelbe a "rendszerváltás" szót! mert az előző rendszer leglényegesebb eleme: az összefonódások és sikkasztási trükkök rendszere semmit sem változott.)
Ésszerű várostervezéssel ki lehetne jelenteni, hogy a város területének mondjuk 8%-a legyen fenntatva a közlekedési eszközök átmeneti tárolására (hülye idegen szóval "parkolás"), mondjuk az előbbi 3-szorosa, azaz 25% legyen erdős, fás, bokros, szökőkutas, füves zöldterület, mondjuk 25%-a legyen útfelület (mozgó autók) a maradék 42% pedig épületekkel lefedett, azaz beépített terület.
Ez persze egy nagyobb területre érvényes átlagos %, mert ha mondjuk egy 2x2 sávos útkereszteződében kiválasztunk 100 m2 felületet, annak nyilván 100%-a útfelület lesz... szóval értelemszerűen.
Ki kellene jelenteni (egy nagyon átfogó és alapos közlekedési törvényre lenne szükség), hogy ha egy városrész közlekedési terhelése olyan mértékű, hogy a fenti %-ok mellet is eldugul, AKKOR ANNAK AZ OKÁT KI KELL VIZSGÁLNI. Nem azon kellene sírni, hogy mi a f**ért jön be Budapestre 400ezer autó vidékről, és nem azon kellene töprengeni, hogyan lehet ezeket kitiltani, HANEM azt kellene megvizsgálni, hogy MIÉRT jönnek? Mi az, amit itt megtalálnak, és otthon nem? Munkahely? Áruházi választék? Kultúrális-szórakozási lehetőség? (ez utóbbit én magam sem hiszem, nem a színházba és múzeumba jár az a 400 ezer autó ahogy én ismerem embertársaimat:-))
Át kellene gondolniuk a döntéshozóknak, hogy hogyan lehetne elérni, hogy ezek az emberek otthon is megtalálják, amit itt keresnek. Mert akkor ÖNKÉNT nem fognak ide jönni, és nem kell KÉNYSZERÍTENI őket, miközben fennhangon fröcsögnek a demokráciáról meg a szabadságról meg az autonóm személyiség önrendelkezéséről, leginkább akkor, amikor egyes "autonóm személyiségek" éppen agyonvernek valakit...)
És akkor az a köolaj is egy icipicit lassabban fogyna. No nem annyival, mint amennyit az autózás ellenségei szeretnének elhitetni velünk, ugyanis az energiafogyasztásnak csak kis részét használja fel a közlekedés-szállítás (=a gazdaság vérkeringése!) -
halgatyó #64 A mélygarázsokkal az a legnagyobb gond, hogy mit csináljanak a talajvízzel. Ez Budapest központi részein a Duna közelsége miatt és az agyagos-kavicsos talaj miatt teljes (100%-os) vízszigetelést követel meg, ami viszont a felhajtóerő miatt gond (ciki lenne ha az egész mélygarázs szépen lassan kiemelkedne a földből:-)
Ez lekorlátozza az alkalmazható mélységet és drágítja a megépítést.
További probléma, pont a belvárosi, sűrűn lakott részeken, vagyis pont ott ahol a mélygarázsra szükség lenne, az, hogy a terület majdnem teljesen be van építve műemlék épületekkel (valljuk be: tényleg stílusos épületek, amiket kár lenne szétrombolni)
Emiatt az építkezést "aláépítés" jelleggel kellene kivitelezni, ami borzasztóan drága.
Az a jelentéktelen terület, ami Budapest (Pest) belvárosában nem épület hanem park alatt van NEM OLDJA meg a problémát, mert kevés. Meg aztán megint jönnének az ön-fáhozláncoló emberek, akik 100%-os sajtótámogatással szidnák az autósokat és a kisemberek mozgásszabadságát hónapokon keresztül.
Mindenképpen szükség van felszíni parkolásra is, annál inkább, mivel aki beugrik egy kis boltba valamelyik utcában, hogy 5-10 perc alatt vegyen valamit, az nem vállalja a mélygarázs-használattal járó időhúzást.
Egy ilyen mélygarázs kifejezetten az egész napos (vagy legalábbis több órás) parkolásra alkalmas igazán. Ekkor viszont meg kell oldani a munkakaezdés és munkabefejezés körüli csúcsterhelés kezelését. (Erre van jó, az okokat kezelő megoldás: a munkakezdés-befejezés időbeli elhúzása, amit régebben lépcsőzetes munkakezdésnek hívtak) -
BiroAndras #63 Kivételesen nem értek egyet veled.
"de mondjuk, ha pl. egy tárgyat nem olyanra gyártanának, hogy holnap ki kell cserélni, miközben semmi igazi ujjat nem nyújt, pl. mobiltelefon mánia, új auto minden 3 évben, pedig ugyanúgy utazol benne mint a régiben"
Azért ebbe jócskán benne van a technika fejlődése is. Persze a mobilokat értelmetlen fícsörökkel nyomják tele hasznos fejlesztések helyett, de azért néha véletlenül becsúszik 1-2 jó dolog is. Nyílván nem havonta kell újat venni, hanem mondjuk 2-3 évente.
Az autók viszont érezhetően fejlődnek, illetve elhasználódnak (meg törnek). Aki megteheti, annak érdemes 3-5 évente cserélni. A használt autót meg megveszi más, akinek nem megy olyan jól, így nem pazarlás.
"Még egy pl. a Coca Cola jó volt üvegben is, meglehetett inni, de ez nem felelt meg, mert nem volt elég nagy az üveg iránti kereslet, ezért kitalálták a műanyagüveget, amely 1. szemétbe megy, tehát pazarlás, 2. szennyezi a környezetet, 3. semmi értéket nem ad hozzá életünknek, mert a Coca Cola még mindek csak ugyanaz mint előtte volt."
A műanyag üveg nekem jobban tetszik, mert könnyebb, és nem törik. Meg gondolom olcsóbb a gyártása is a műanyagnak. És ugyanúgy újrahasznosítható, mint az üveg. A visszaváltható üveg azért nem jó, mert egyrészt macera a vevőnek és a boltosnak is, másrészt a tisztítása környezetszennyező.
Egyébkémt persze a fogyasztói társadalom nem a legjobb, csak még nem találtak ki jobbat (ami működik is). -
halgatyó #62 Az autó elérhetőségét szerintem nem nehéz biztosítani, ugyanis mindenképpen kell egy ilyen létesítménybe -- szervízcélból is -- valamilyen áramellátás-független lejárási lehetőség (csigalépcső). Ezt kell csupán alkalmassá tenni bárki számára, ami nem nehéz ügy.
Ez azért is elengedhetetlen, mert nemcsak véletlenül felejthetünk valamit az autóban. Gyakori, hogy nem egyetlen ügyben jövünk be a városba, és egyszerre nem akarunk minden cuccot mindenhová cipelni. Tehát az ott töltött idő alatt akár többször is odamegyünk az autóhoz, kiveszünk-beteszünk, ez teljesen normális. -
halgatyó #61 Az ötlet nem tűnik rossznak, persze az ördög a részletek között bujkál. Leginkább az ára a kérdéses, ami erősen beruházó-függő. Ha a manapság naggyon divatos, szupergyorsan megtérülendő magánberuházással fogják megcsinálni, akkor eléggé drága lesz, attól tartok.
Mindenképpen közösségi feladatként kellene kezelni a közlekedés teljes egészét (benne a parkolást is), és nagyon távol kellene tartani tőle a pénzéhes bandákat. Jelenleg ezzel ellentétes tendenciák érezhetők, ami hosszú távon sokkal nagyobb károkat fog okozni a társadalomnak (és ezen keresztül a gazdaságnak is) mint amekkorát most el tudnak képzelni sokan, vagy mint amekkora hasznot ez néhány rabló zsebébe beletesz. -
#60
ez egesz jol nez ki! -
Epikurosz #59 ..a helytakarékosság meg onnan van, hogy nincs le/fel lehajtó rámpa, plusz belső folyosók. + parkoláskor nem megy a motor.
Lopni meg szerintem nehezebb a föld alól, mint fentről. -
Epikurosz #58 "Egy pöty feljön az autó és mehet :) "
Hát, ha van hozzá csipkártya...Ugyanígy, egy pötty, és a bankszámláról leveszik a pénzedet.
---------
Ha benne felejtesz vmit, akkor felhozatod a lifttel, de azért gondolom fizetni kell. Egy idő után szokatlanul megjavulna a memóriád. -
Zenty #57 Itt van egy jóh kis bemutató róla:
trevipark movie
De igy átgondolva van még 1 negativuma mivan ha bent hagytál valamit a kocsiba és vissza mennél érte? :D
Ha felhozod gondolom mg1 kéne fizetni az újra lerakásért.. -
Zenty #56 Ez szimpi sok helyen fel lehetne rakni ilyet és nem lenne anyi parkoló auto ami zavarja a közlekedést( igy talán valamennyire csökkene a csúcsok száma is)
Viszont a lopások száma szerintem nőne :D
Egy pöty feljön az autó és mehet :) -
Epikurosz #55 ![]()
-
Epikurosz #54 ![]()
-
Epikurosz #53 Messsszemenőleg egyetértek veled!
halgatyó for President! :-)
Amúgy van olyan, hogy szép, kis, környeztbarát automatikus (!) földalatti parkolók.
Példa: www.trevipark.com
![]()
A felszínen olyan kis helyet foglalnak el, hogy csak.
A kocsikat elektromos liftek teszik-veszik, tehát egy hagyományos parkolóházhoz képest a légszennyezés minimális.
És olyan kis zsebkendőnyi helyet foglalnak el a felszínen.
Persze, a megépítésük nem olcsó, de nem is sokkal drágább, mint egy hagyományos mélygarázsé, ráadásul az egységnyi teületre jutó felhasználtság jobb.
A Bp. Polg. Hiv. egy ideig mintha gondolkodott volna ezeken, aztán hamvába halt a terv. Helyette megépítették pld. a Bazilika előtt a mélygarászt, amely méregdrága, 240 Ft./óra, emiatt a kihasználtsága 50% aaltti, így tehát veszteséges.
Idiots! -
halgatyó #52 És a polgár -- miután kiutálták az autóját a városból -- ő maga is szépen el fog költözni az általad ideálisnak tartott városból. A munkaerejével és vásárlóerejével együtt. És remélhetőleg minél gyorsabban, hogy a hasonló álmokat dédelgető döntéshozók időben észrevegyék az ilyen hozzáállás mérhetetlen ostobaságát
Az a baj, hogy az általad leírtakat egy csomó "civil" szervezet duruzsolja állandóan egy rakás csökött agyú döntéshozó fülébe. Azok meg -- gondolkodás kizárva -- hanyatt fekszenek és szétteszik a lábukat ezeknek a "civil" szervezeteknek. Az idézőjel arra vonatkozik, hogy ezek a "civil" szervezetek gyanúsan sok (több tízmillió!) forintos éves támogatásokat költenek el arra, hogy a dolgozó középosztály álmait, vágyait, tervet és céljait tönkretegyék.
A baj ott van, hogy a problémát NEM AZ OKOK FELŐL közelítik meg, hanem a következményeket próbálják meg TILTÁSOKKAL, ERŐSZAKOS ÚTON megszüntetni.
A "rendszerváltás" óta jelentősen átrendeződött az emberek élete, munkehelyi lehetőségei, jelentősen megnőtt a távolság a nagy nehezen megszerzett munkahely és a lakás között! Ezzel jelentősen megnőtt a közlekedési terhelés is. Mind a tömegközlekedésben (ami ettől még lassúbb és tragikusabb állapotú lett!), mind pedig az autóközlekedésben.
Tovább nehezítette a tömegközlekedés helyzetét a gazdasági szemlélet változása, az állami támogatások ill. az állami szerepvállalaás csökkenése, ami tovább terelte az embereket az autóközlekedés felé. Ez egyáltalán nem csoda!
A legborzalmasabb baromság, amit mostanában tesznek a várostervezők, az az autók lassú, de nagyon biztos kiszorítása a városból. A szarsajtó egyfolytában súlykolja az emberek fejébe, hogy "kevés a zöldterület" és közben épülnek az egyre nagyobb csicsás irodaházak, az előttük található járdaszakaszt kikarózzák, ahol korábban lehetett megállni az autóval, ott most nem lehet. Pedig az közterület! (volt, de lassan úgy látszik minden magánkézbe megy át, ami addig közös volt)
Az emberek pedig dühöngenek, szitkozódnak, egyre nehezebb az életük egyre dühösebbek, egyre jobban utálják ezt az egész sz*r rendszert, a vezetőinket, a bankároligarchiát, a pénzuralmat, a környezetvédőket, stb.
Én azt remélem, hogy egyszer valaki észbekap és megfordul ez a tendencia. A közlekedés ellehetetlenítése helyett a lakások és a munkahelyek átlagos távolságát fogják csökkenteni, munkehelyek teremtésével, épeszű város- és településtervezéssel, valamint meg fogják könníteni az emberek lakásváltoztatását, hogy ha valaki munkahelyet változtat, akkor legalább az egyik keresője a családnak találjon munkát a lakásához közel...
Erről több száz oldalt lehetne írni, itt nem fér el. Már leírtam több helyen, de hatástalan. Csak szajkózzák ezt a "tiltsuk ki az autókat, majd minden megoldódik" tipusú dumát. -
#51
Amcsiban az 1 főre eső környezetszennyezés 2X akkora mint Európában, miközben Európában az életminőség lehet hogy átlagban jobb is mint Amcsiban. Olyan helyeken mint Svájc, skandináv országok, Ausztria stb. biztos hogy jobb.
Persze az egy főre jutó GDP magasabb Amcsiban de ennek nagyrészét a bankok, multik, olajtársaságok által bezsebelt extraprofit teszi ki, ami meg a büdös életben nem jut el a kisemberhez, akinek a statisztikában a "neve mellé" odaírják.
Szal ha a világ nagyrésze annyira lenne környezetszennyező mint Európa akkor még vagy 100 évünk lenne ezeken a problémákon rágódni. Persze azért megjegyzem, hogy az európai jólét szintén a szegényországok dolgozóinak és a környezetnek a kizsákmányolásának köszönhető.
