Második atomfegyverkezési verseny: Pakisztán
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
Ma már elég nagy biztonsággal el tudják találni a célt, így nem éri meg vállalni az atombombák káros mellékhatásait.
"Stratégiai bombázók bombái nem tudnak kárt tenni katonai eszközökben, legfeljebb katonai objektumokat tudnak eltalálni."
A katonai objektumok nem eszközök? Gondolom a mobil cuccokra gondoltál. Azok ellen nyílván nem bombázók kellenek, hanem vadászok és helikopterek. De mire ezek sorra kerülnek, már nincs számottevõ légvédelem.
"Ellenben õk vadász fedezet nélkül védtelenek."
Azért lopakodók. És az elsõ hullám épp a légvédelmet iktatja ki. Az elsõ öbölháborúban azt csinálták az amcsik, hogy robot csalikkal rávették az irakiakat a radar vezérlésû légvédelmi rakétáik aktiválására, és így feltérképezték õket. Ezután a lopakodók a réseken biztonságosan berepülhettek. A légvédelemre meg ráküldték a radarjeleket visszakövetõ rakétáikat.
"Elektronikus hadviselés nagyon jól mûködik meglepetésszerû támadás során az elsõ pár órában/napban, de utána használhatatlan."
Mert már nincs ki ellen használni...
"Az USA soha, de soha nem menne bele egy olyan háborúba, ahol nem uralja teljesen a légteret."
Ezért gondoskodtak róla, hogy mindíg õk uralják a légteret. Az egész hadseregük errõl szól.
"Egy limitált (anyahajó flotta elleni) atomcsapásra válaszul nem vetne be atomfegyvert Észak-Korea ellen, mert akkor õk bosszúból valószínûleg Japánra lõnének ki egy rakétát, vagy ha van nekik már olyan, akkor az USA-ra. Ez túl nagy kockázat."
Az USA válaszcsapása után Észak-Korea már senkire se fog kilõni rakétát. De én se vagyok benne biztos, hogy egy támadás miatt lenne ellencsapás (viszont mi értelme lenne egyetlen anyahalyó megsemmisítésének?).
"Szerintem Észak-Korea kölcsönös elrettentésen alapuló békét vívott ki magának az atombombával és ez volt a célja..."
Ha valaki a megtámadását tervezgetné, akkor most azonnal nekiindulna, mert ez az utolsó esélye. Egy bomba, ami talán nem is volt tökéletes, nem fenyegetés. Egy komoly arzenál kiépítése idõbe telik, addig meg sebezhetõk.
Emiatt készültek a preciziós fegyverek, amelyek a célhoz közel csapódnak be, így egy bomba is elég a célpont elpusztításához. Mintaanyag a Vietnamban bevetett elsõ lézerirányítású légibombák és hatékonyságuk a hagyományos légibombákkal szemben...
Stratégiai bombázók bombái nem tudnak kárt tenni katonai eszközökben, legfeljebb katonai objektumokat tudnak eltalálni. Ellenben õk vadász fedezet nélkül védtelenek.
Tessék????
Kazettás bombák, aeroszol-bombák, stb.? Ismered egyáltalán milyen fegyverekkel lehet felszerelni egy B-52-est vagy B-1-est?
Ha a katonai eszközök alatt élerõt (katonákat) és jármûveket gondolsz, akkor ezek ellen is nagyon hatékonyak a bombázók a fent említett fegyverekkel.
A vadászfedezet B-52 és B-1 esetén alapeset, B-2 és F-117 esetén felesleges. De Észak-Korea légiereje olyan szánalmasan gyenge, hogy az elsõ órában valószínüleg teljesen lesöpörnék az égrõl. Csak emlékeztetõleg Észak-Korea légiereje:
~40db MiG-29B (repképes lehet kb. 20db a becslések szerint)
~45db MiG-23
~120db MiG-21
~100db MiG-19
~100db MiG-17
Vagyis van kb. két olyan típusuk, amely komolyabb harcértéket képvisel (MiG-29 és talán a -23), a többi ~300 gép elavult.
Dél-Korea ezzel szemben:
-153db F-16
-185db F-5
-130db F-4
Van tehát 153db modern többcélú vadászbombázójuk, és cirka 300 kevésbé modern vadászgépük.
Ismétlem, ez csak Dél-Korea, és nem az USAF gépállománya...
Elektronikus hadviselés nagyon jól mûködik meglepetésszerû támadás során az elsõ pár órában/napban, de utána használhatatlan.
Mióta használhatattlan a radar és rádióelektronikai zavarás háború közben???? Ezt fejsd ki nekem légyszives, mert ez valami új...
Egy limitált (anyahajó flotta elleni) atomcsapásra válaszul nem vetne be atomfegyvert Észak-Korea ellen, mert akkor õk bosszúból valószínûleg Japánra lõnének ki egy rakétát, vagy ha van nekik már olyan, akkor az USA-ra. Ez túl nagy kockázat.
Még 1x megkérdem, hogy mivel fognak atomcsapást mérni az ellen a repülõgép-hordozó ellen? Nincs erre alkalmas eszközük.
Szerintem Észak-Korea kölcsönös elrettentésen alapuló békét vívott ki magának az atombombával és ez volt a célja...
Akkor várd meg szerintem az Észak-Koreáról szóló cikket, és utána folytassuk a vitát. ^^
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Nyilvánvalóan feszült helyzetett teremtene, de aligha fajulna idáig...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A felvetésed amúgy csak egy kínos pontot tartalmaz, mégpedig, hogy a nyugat átálljon az alternatív energiaforrásokra. Szeretném már látni, hogy ez a folyamat tényleg felpörögne...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Stratégiai bombázók bombái nem tudnak kárt tenni katonai eszközökben, legfeljebb katonai objektumokat tudnak eltalálni. Ellenben õk vadász fedezet nélkül védtelenek.
Elektronikus hadviselés nagyon jól mûködik meglepetésszerû támadás során az elsõ pár órában/napban, de utána használhatatlan.
Az USA soha, de soha nem menne bele egy olyan háborúba, ahol nem uralja teljesen a légteret.
Egy limitált (anyahajó flotta elleni) atomcsapásra válaszul nem vetne be atomfegyvert Észak-Korea ellen, mert akkor õk bosszúból valószínûleg Japánra lõnének ki egy rakétát, vagy ha van nekik már olyan, akkor az USA-ra. Ez túl nagy kockázat.
Szerintem Észak-Korea kölcsönös elrettentésen alapuló békét vívott ki magának az atombombával és ez volt a célja...
"megszûnik az az állapot, hogy a fejlett Nyugat tartja el az arab országokat - mert jelenleg ez van." - tessék? Ha jól értem, akkor azt akarod mondani, hogy a fejlett nyugati világ attól retteg, hogy ha az arabok elzárják az olajcsapot, akkor a nyugatiak nem tudják tovább eltartani az arab országokat... MEGALOL!!! Magadnál vagy?
"a kizsákmányolásra, a gyarmatosítás örökségére, az imperializmusra, a gonoszságunkra, a romlottságunkra stb. fognak hivatkozni" - igazuk is lenne. Nyílt titok, hogy a gyarmatosítás kifosztással jár. Jelenleg Magyarorszég is gyarmatosítás alatt van, csak épp nem fegyverek által. Azért (is) tartunk ott, ahol. A globalizáció nem más, mint a legújabb gyarmatosító technika.
senki sem nyelne be egy radioaktiv felhot, mert csak veletlen fujta ide a szel... foleg nem a Kinaiak.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
Visszatérve a "muzulmán atombombához":
Nem telik bele 25 év és nagyon komoly gondjaink lesznek az iszlám, pontosabban az arab országokkal. Ez lesz nemzetközi téren az "olaszliszka".
Ugyanis a kõolajat ki fogják szorítani az alternatív energiahordozók, és megszûnik az az állapot, hogy a fejlett Nyugat tartja el az arab országokat - mert jelenleg ez van.
Akkor meg, számolhatunk egyrészt egy, a jelenleginél is nagyobb migrációs hordával, másrészt a Nyugattal szembeni ellenséges magatartás felerõsödésével, amelynek elsõ következménye a jelenleg még Nyugat-barát kormányok bukása lesz szerte a muzulmán világban.
Azt persze nem fogják kimondani, hogy azért haragszanak ránk, mert nem akarjuk tovább finanszírozni középkori rendszereiket, szóval nem akarjuk eltartani õket, hanem - mint minden parazita - a kizsákmányolásra, a gyarmatosítás örökségére, az imperializmusra, a gonoszságunkra, a romlottságunkra stb. fognak hivatkozni.
Kara kánként folytatom tanításom.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Katonailag hogyan képzeled el?
Már ez elsõ lépés - a légifölény kivívása sem lehetséges, mert az atombombák hatótávolságán kívülrõl kellene indítani a vadászokat, de az kívül van a vadászok hatótávolságán.
Te beküldenéd a 6 repülõgéphordozódból akár egyetlen egyet is az atombombák hatósugarába? Ilyet senki sem fog csinálni, nem csak az áldozatok miatt, hanem amiatt, mert csak összesen 6 van és egyetlen kiesése is megrengetné az USA hatalmát.
Katonailag???
Akkor légyszives fejsd ki nekem, hogy Észak-Korea milyen eszközzel lenne képes szerinted eljuttatni azokat az atombombákat (?) a célponthoz?
Vannak az 1950-es évek orosz és amerikai színvonalat képviselõ ballisztikus rakétái, és slussz.
Akkor például a Dél-Koreában állomásozó amerikai vadászezredet miért nem vonták még ki vajon? És az Okinawán állomásozókat?
Az USA-nak egyébként 12 repülõgép-hordozója van, ebbõl 6 állomásozik a Csendes-óceáni parancsnokság alatt (Kitty Hawk Battle Group, Constellation Battle Group, Nimitz Battle Group, Vinson Battle Group, Lincoln Battle Group, Stennis Battle Group és a Reagan Strike Group).
Stratégiai bombázókról lehetne terrorbombázást végrehajtani, de azzal nem lehet eltalálni egy katonai célpontot.
?????????
A JDAM és LGB légibombák idejében?!?!? Az AGM-136 Tacit Rainbow és hasonló irányított, hajtómûvel ellátott, vagy a hasonló, hajtómûvel nem rendelkezõ AGM-154 JSOW siklóbombákat otthon hagyják majd, és a fair play jegyében kizárólab "buta" irányítattlan légibombákat visznek majd a B-52-esek és B-2-esek???
Tengeralattjárókról lehetne Cruise missile indítani, de az meg teljesen hatástalan, mert az USA-nak van kb. 2000 Cruise Missile-ja, Észak-Koreának meg pár millió katonai célpontja. Cruise Missile háborúba az USA gazdasága hamarabb belerokkanna, mint az Észak-Koreai...
A Cruise Missile (robotrepülõgép) egy gyûjtõnév, az irányított sugárhajtású földi célok elleni taktikai vagy stratégiai lövedékeket jelzi. Amire te gondolsz, az a BGM-109 Tomahawk robotrepülõgép, amelynek a legújabb változatából, a Block IV.-bõl két éve rendelt az US NAVY 2200 darabot, és a 2006-os pénzügyi év elején 3440 Tomahawk volt összesen a haditengerészetnél...
Viszont a robotrepülõgépekbõl még van pár fajta, mint például a repülõgépekrõl indítható AGM-158 JASSM...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Egyfelõl annak az atomfegyvernek valahogy annak a repülõgép-hordozónak a közelébe kellene kerülnie. Ugyan egy-két hadgyakorlaton ill. "baráti" látogatáson erre volt példa, de Észak-Korea nincs azon a technikai szinten, mint az ezeket sikeresen végrehajtó országok használnak. Nagyon-nagyon nagy szerencse is kell, hogy sikerrel el is végezhessenek egy ilyen támadást. Észak-Koreának nincsenek a oroszok Gránit-jához hasonló robotrepülõgépei...
A másik fele, amit lent is már leírtam, hogy egy ilyen támadás egyértelmûen nukleáris ellencsapást jelentene. Ezt pedig már a fantáziádra bízom...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
2.: Az USA a háború ezen szakaszában már gyakorlatilag ott és úgy vethetett volna véget a háborúnak, ahogy csak akar. Japán katonailag teljesen össze volt törve, ha a hagyományos légitámadások egy pár hónappal vagy egy évvel tovább tartanak, így vagy úgy, de kénytelen lesz kapitulálni. Partraszállás ide vagy oda.
3.: A mai napig vitáznak azon a történészek és szakértõk, hogy valóban szükség volt-e az atomfegyverek bevetésére ahhoz, hogy Japánt térdre kényszerítsék. Az akkori amerikai politikusok és katonai vezetõk természetesen váltig állítják, hogy igen, ebben nincs is semmi meglepõ. Az atomfegyver bevetésének világpolitikai hatása viszont nem kérdéses senki számára. Én azon a véleményen vagyok az általam ismert háttérinformációk alapján (és hidd el, nem csak egy-két NGC-s v. Discovery-s dokumentumfilmrõl van szó), hogy az atomfegyver bevetése sokkal inkább politikai, mint katonai indokkal történt.
4.: Én azt említettem, hogy egy iraki atomfegyver adott esetben több millió iraki áldozatott hozhatott volna, és semmit nem segített volna a Szaddam-rendszeren. Ezen állításomat pedig tartom is, de nem szeretem ha kiforgatják, és másféle képpen akarja valaki elõadni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Ajánlom figyelmedbe a cikksorozat elejét. Egy kis méretû atomfegyver kifejlesztése igencsak bonyolult, és a megfelelõ hordozóeszköz is kérdéses.
Ezen kívûl ha Irak atomfegyvert vet be, akkor az USA simán kilõ rá pár száz hasonlót, csak éppen modernebb hordozóeszközökrõl. Konyec, gyakorlat vége. Ez az elrettentõ erõ. Ha bevetsz atomfegyvert, akkor felvállalod, hogy ellened is bevetik azt...
Csak a stratégiai bombázók hatókörébe kerül be Irak, azok pedig hagyományos bombákkal nem képesek elpusztítani a légvédelmet, ami pedig azt jelenti, hogy folyamatosan lelövik õket -> nagyok a veszteségek USA oldalon.
Pardon, de itt gyors egymásután jópár zöldséget hoztál össze. Elõször is a légvédelmet felderítik, és leküzdik. Ehhez nem szükséges berepülni, a légvédelmi radarokat felderítik, majd robotrepülõgépekkel le lehet közdeni. E célra alkalmasak még a lopakodó bombázók (F-117A és B-2A). A következõ dolog pedig a rádióelektronikai harc, vagyis hogy a támadó gépek aktív zavarással fedve támadnak (EA-6B, és most jönnek az F-18G gépek), tették ezt amúgy az elsõ és második öböl háború alatt is. Ehhez még vegyük hozzá az iraki légvédelem szánalmas állapotát az elsõ öböl-háború után...
Szóval én cseppett sem bíznék abban, hogy problémát jelentene az USA számára, hogy adott esetben kivívja a légigyõzelmet, és legyõzze az 1991 utáni Irakot...
Pontosan ez most a gáz USA szempontból Észak Koreával is, mert most már katonailag teljesen támadhatatlan. Eddig sem lett volna egyszerû megtámadni és legyõzni, de most már lehetetlen.
Észak-Korea hadsereg elavult technológiákkal rendelkezik, egyedül létszám tekintetében említésre méltó, semilyen más szempontból nem versenyezhet Dél-Korea hadseregével. Ha pedig Dél- és Észak-Korea harcába az USA is beavatkozott volna, akkor Észak-Koreát lesöprik a térképrõl - hacsak nem kap Észak-Korea hathatós katonai támogatást Oroszországtól és/vagy Kínától. Amire nincs jelenleg esély...
Szóval Észak-Korea mint olyan, esélytelen lenne egy ilyen háborúban...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Ehhez képest Rómában, Kölnben, Amszterdamban épülnek a mecsetek." - Pár ellenpélda:
Tunéziában (muszlim, arab ország) Djerba szigetén majdnemhogy csak zsidók laknak.
Törökországban (muszlim ország), Isztambulban vannak a rengeteg mecset mellett keresztény templomok és zsidó zsinagógák is.
Indonéziában (a legnépesebb muszlim ország) Bali szigetén hindu vallásúak az emberek, de van pár keresztény templom is...
De az északiakat nem csak az atomfegyverük védi. A nemzetközi közvélemény már bármiféle emberveszteségre érzékeny, manapság senkinek nem jönne jól néhány százezer halott északi katona, még minimális saját veszteség esetén is. Különben is, milyen indokkal támadnák le õket? Hogy veszélyeztetik a térség stabilitását? Ez igaz, de ezért az ENSZ nem indít háborút. Amíg az északiak nem követnek el valami látványosan embertelen, véres tettet, addíg biztonságban vannak.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
Katonailag hogyan képzeled el?
Már ez elsõ lépés - a légifölény kivívása sem lehetséges, mert az atombombák hatótávolságán kívülrõl kellene indítani a vadászokat, de az kívül van a vadászok hatótávolságán.
Te beküldenéd a 6 repülõgéphordozódból akár egyetlen egyet is az atombombák hatósugarába? Ilyet senki sem fog csinálni, nem csak az áldozatok miatt, hanem amiatt, mert csak összesen 6 van és egyetlen kiesése is megrengetné az USA hatalmát.
Stratégiai bombázókról lehetne terrorbombázást végrehajtani, de azzal nem lehet eltalálni egy katonai célpontot. Tengeralattjárókról lehetne Cruise missile indítani, de az meg teljesen hatástalan, mert az USA-nak van kb. 2000 Cruise Missile-ja, Észak-Koreának meg pár millió katonai célpontja. Cruise Missile háborúba az USA gazdasága hamarabb belerokkanna, mint az Észak-Koreai...
Az egyetlen dolog, amit meg tudnak tenni, az, hogy gazdaságilag megpróbálják megroppantani a rendszert, ami vagy megy, vagy nem.
Viszont európának meg tényleg el kellene gondolkodnia a vallásszabadság intézményén. Esetleg megfogalmazni néhány alapelvet ezügyben. Pl. hogy a nép semmilyen csoportja (pl. nemre való tekintettel) vallási alapon nem elnyomható. Az ilyen vallások pedig tilosak lehetnének (pl. muszlim). Mert szerintem európában egy nõnek a szabadsághoz való joga erõsebb kell hogy legyen mint egy muszlimnak a valláshoz való joga.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
Arról persze sokáig lehet vitatkozni, hogy az amcsikat inkább II.vh-s katonai vagy inkább hidegháborús politikai indokok vezették a bombák ledobásakor. De ez már más kérdés, szvsz.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
Szerintem itt a pont. Az az amcsi elnök székébe kerülne, ha egy anyahajót elpárologtatnának a vágottszemûek, ezért paráznak az Észak-Koreai atomfegyvertõl. Teljesen lényegtelen, hogy el tudnák-e foglalni utána Észak-Koreát vagy sem, egyszerûen az amcsi közvélemény nem fogadja el, hogy olyan helyre küldjék a katonákat, ahol vissza is tudnak lõni AK-47-nél fejlettebb eszközzel.
Kara kánként folytatom tanításom.
Szerintem Észak-Koreát Amerika max. egy hét alatt szõröstül-bõröstül felfalná. A probléma az, hogy irtózik a civil áldozatoktól, úgy É, mint Dél-Koreában.
Kara kánként folytatom tanításom.
Pontosan ez most a gáz USA szempontból Észak Koreával is, mert most már katonailag teljesen támadhatatlan. Eddig sem lett volna egyszerû megtámadni és legyõzni, de most már lehetetlen.
Az USA agresszív kismalac politikája fegyverkezésbe taszítja Ázsiát és a Közel-keletet. Ma az USA bármelyik országra (amelyiknek nincsen atomfegyvere) ráfoghatja, hogy terroristákat bújtat és lebombázhatja + lerohanhatja + megszállhatja az országot. Ezt semelyik ország nem szereti és fegyverkezni kezd, hogy ne tehesség meg vele...
Szóval éppenséggel nem stratégiai hiba, hanem inkább jól kijátszott kártya volt Szaddam részérõl, hogy nem játszott az atomfegyver megszerzésére.
Amúgy mi köze van az USA-nak mondjuk India vagy Pakisztán atomprogramjához? Vagy mi köze volt Izrael és Dél-Afrika atomprogramjához?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Szimulálhatott volna egy kísérleti robbantást. Lehet, hogy gyanakodtak volna, hogy nem volt igazi, de 500e amerikai katonát nem mertek volna odaküldeni egy potenciális atombomba hatókörébe...
Szerintem az USA gerjeszti az atombomba kutatásokat az agresszív politikájával. Ma minden potenciális ellenség atomprogramot futtat és néhány éven belül rengeteg új atomhatalom lesz.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Viszont az után nem hagyták abba a háborút, csak amikor megkapták az atomot. Ha elõbb kapják akkor talán elõbb gondolják meg magukat.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Kara kánként folytatom tanításom.
Mindig ezzel jöttök. A keresztesek dúlásának nem sok köze volt Bizánc elestéhez, inkább csak Bizánc gyengeségét mutatta, no és a keresztesek katonai fegyelmének hiányát. Mellesleg, a keresztes háborúk nélkül Bizánc már kb. 200 évvel korábban elesett volna. Az mondjuk elég gáz, hogy a nagy keresztesek kb. 300 évig tudták ott tartani magukat. Ennek oka az expedíciós hadviselésben keresendõ. Ezért sem tartom én sikeresnek sem az afganisztáni, sem az iraki beavatkozást. A támaszpontok kiépítése talán már jobb megoldás lenne, de félek, hogy ugyanúgy járnának ezek is, mint a kínai enklávék. Szóval, sikert csak akkor tudsz elérni, ha - mint Amerika esetében - benépesíted a meghódított területet. Most, hogy ez mennyire reális elképzelés, nem az én dolgom megítélni, én csak elmondom a tényeket.
Kara kánként folytatom tanításom.
Miért is? Nem fenyegeti sem Amerikát, sem Európát. ;-)
Kara kánként folytatom tanításom.
Dehogynem. Argentína a Falkland-szigetek elfoglalásával pont ezt tette.
Háááát. Az iraki néptõl a jelenlegi háború is bizonyos becslések szerint akár 500 000 000 áldozatot is követelhetett.
Irak teljes lakossága mintegy 27 millió fõ, nem számoltál el egy-két nullát? 😉
Azonkívül atomfegyverrel rendelkezõ országot még senki nem támadott meg, és a II. VH-ban az atom bevetése meggyorsította a háború lezárását.
Ezen lehet vitatkozni, de én hajlok arra, hogy az atomfegyverek bevetése inkább világpolitikai erõfitogtatás volt. Az új, mindenkinél erõsebb Egyesült Államok hatalmi kinyilatkoztatása. Civil szemszögbõl legalább ennyire félelmetes volt a Hamburg, Drezda vagy Tokió elleni gyújtóbombatámadás, ezekre mégis kevésbé emlékeznek meg - az atomfegyver már akkor is elsõ sorban poltikai fegyver volt, csak másodsorban katonai. Legalábbis szerintem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Háááát. Az iraki néptõl a jelenlegi háború is bizonyos becslések szerint akár 500 000 000 áldozatot is követelhetett.
Azonkívül atomfegyverrel rendelkezõ országot még senki nem támadott meg, és a II. VH-ban az atom bevetése meggyorsította a háború lezárását.
Azzal persze nem értek egyet, hogy pont 2 kb 100 000 lakosú városra kellett ledobni.
Én az atomfegyvert, annak elrettentõ hatása miatt igen erõs stabilizáló tényezõnek tartom. Természetesen nem mindenkinek való, pont annak nem, aki valóban fel akarja használni.
Amúgy jó a cikk. Nagyon informatív.<#eljen>#eljen><#worship>#worship>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Ami az Iszlám bombát illeti, Pakisztán esete meglehetõsen... megvezetett, talán ez a megfelelõ szó. Pakisztán és India konfliktusa a vallási ellentétekben gyökeredzik, és nez em keresztény-muszlim, hanem elsõ sorban hindu-muszlim ellentétt, amely az igazi oka a Kashmíri régió feletti vitának is a két ország között.
Érdekes kérdés, hogy lesz-e "második" iszlám bomba, anno az USA nagyon keményen ellenezte Pakisztán atomfegyverkezését, de szankciókon túl más eszközt nem vetett be. Természetesen ehhez hozzá kell tenni, hogy Pakisztán elsõdleges célpontja India, tehát regionális atomkonfliktusról beszélhetünk, a két ország ugyan világpolitikai megbecsülést is vár ill. kap atomfegyverei miatt, de nem fenyegetnek globálisabb atomháborúval - kimondva-kimondatlanul amíg a két ország egymással vetélkedik, és nem Európát, Amerikát vagy ezek valamely szoros szövetségesét fenyegetik, a nagyhatalmak szemében elfogadhatóak.
Irán már más kérdés lenne...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Hát igen, pláne hogy Bizánc elestéhez azért nagyban hozzá járult az is hogy a szentföldre igyekvõ keresztesek jól feldúlták, kirabolták és meggyalázták.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Szóval egy iraki atomfegyver még Szaddam uralma idején bizony olyan eseményekhez vezethetett volna, amelyek nagyon is sok véráladozatott követelhettek volna az iraki néptõl...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
De amíg az SG.hu-n moderátori jogosultságom van a tudományos topicokokra, igyekszem mentesíteni õket az ilyesmiktõl, lévén ezek nem erre szolgálnak.
Ha valaki ezzel nem ért egyett, vagy szerinte ezt nem megfelelõen végzem, természetesen jelezheti sérelmét az SG.hu üzemeltetõi felé.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Te is tudod, a polidili és a tudomány ma szétválaszthatatlanul összeforrt. Nemtom mi volt a 12-esben, de ha engem kérdezel, nekem borsódzik a hátam, ha arra gondolok, hogy az iszlám világnak van egy atomhatalma, történetesen a címben szereplõ Pakisztán, és lehet még egy, Irán. Még Izrael miatt sem félek ennyire, amely szintén atomhatalom, és teokratikus társadalomszervezete van, legalábbis egyelõre.
Az iszlám olyan veszélyes ideológia (meg vallás is persze), hogy Amerikának nem szabadott volna megengednie, hogy atomhoz jussanak.
Gondolj bele: Afganisztánban, ahol nyugati megszálló csapatok vannak, halálbüntetés ár arra, akik áttér a keresztény vagy más hitre.
Ehhez képest Rómában, Kölnben, Amszterdamban épülnek a mecsetek. Sürgõs mentalitásváltásra van szükségünk, hanem elvesztünk, mint egykoron Bizánc, pedig ugye II. Manuel császár jól látta a problémákat...
Vissza kell térni az értékeinkhez, nem feltétlenül a bigott kereszténységhez, és az önbecsüléshez. Az általunk megteremtett technikát pedig saját érdekünkben kell felhasználni.
Kara kánként folytatom tanításom.