Sg.hu

Minden napra egy kérdés

← ElőzőOldal 3 / 16Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Aquir
#667
azt hogy nem értjük a hangjaikat, az csak azt jelenti hogy a verbális kommunikációjukat nem értjük

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Aquir
#666
jó lehet😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Vlala
#665
Emberekre nézve teljesen helytálló. Viszont ha megkérdeznénk egy macskát... pl. ha macskának születtünk volna, akkor amellett, hogy whiskyst vennénk, lehet, hogy az ember zenéjét nemn értenénk, és a CatSG-n (éjszakai faluhangverseny macskanyávogásra) azt kérdezgetnénk, hogy mit érthet ebbõl az ember, és az elismerés jele-e az, hogy hozzánk vagdalja a papucsát.

Mirk
#664
a papagáj meg is tanulja azenét, a miénk régen pl megtanulta az ébresztõóra csengését és minden reggel ha nem szólt az épresztõ elkezdett énekelni:|
Cuchulainn
#663
Az én papagájaim például rohadtul élvezik a gitárszólót, ha olyan zene megy amiben van akkor valósággal tobzódnak, de más zenének is szoktak örülni.

Sooner or later all our games turn into Calvinball...

Aquir
#662
azt mondtam egyelõre! nade viszont nem tudhatjuk hogy nem lehet -e megtudni ezeket a dolgokat jövõben, amirõl még fogalmunk sincs, így nem feltétlenül ez az egyetlen lehetõség hogy nem fogjuk megtudni ezekre a választ! 😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Mirk
#661
hát ezaz
ezt mondom😊
nem tudjuk hogy õk hogyan hallják
Aquir
#660
nem minden állatra hat a zene (kivéve persze olyanokat hogy pl a rezegtetett levegõ hatással volt az állat kültakarójára) és amikre hatással van azt nem tudhatod egyelõre hogy mit érzékelnek ebbõl.

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Mirk
#659
persze az hogy a zene hatással van más élõlényekre is - ezt nem kell bebizonyítani mert tény. de az hogy az állatok máshogy hallják vagy esetleg mást hallanak ezt nem hiszem hogy meg lehet állapítani
lehet hogy ritmus helyett csak zajt hallanak vagy nemtudom
szerintem😊
Aquir
#658
jövõbeli vizsgálatokra gondolok feltételesen amikkel esetleg meghatározható lenne az elkövetkezendõkben létezõ - a végtelen számú körülmények egyik kombinációja által létrehozott - világban hogy pl a boldogsághormonok a hallóidegek fokozott aktivitása következtében áradnak szét a vizsgált állati egyed szervezetében humanoid zene hatására így közvetlen bizonyítva a kettõ vizsgált tényezõ közti párhuzamot, igazat adva nekem (az elõbb leírtakat figyelembevéve) 😊

mert nem tudhatod hogy mit lehet megtudni a jövõben, de oda is irtad a "szerintem" szót bölcsen😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Mirk
#657
szerintem lehetetlen, vizsgálódni lehet, de nem egy macska szemszögébõl, macskaként
Aquir
#656
nyilván nem volt senki, de lehet hogy majd egyszer vizsgálni lehet a dolgot mélyebben, így azt legalább nem lehet mondani, hogy lehetetlen kérdést tettem fel 😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Aquir
#655
melyik nem igaz? a zene az azonos idõközönként ismétlõdõ hangokra alapul. Akkor ebben tévednék, vagy mi másban, amiket leírtam?

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Mirk
#654
nem tudjuk, senki sem volt még állat
Vlala
#653
Mondja ezt egy ember... 😊

Aquir
#652
az éneket csak idézõjelben használhatod a nyelvükre. Más tónussal, hangszínnel tudnak hangot kiadni, de az nem ének. Az énekesmadarak énekelnek, akiknek az éneke ismétlõdik, és jellegzetesen ugyanaz az adott fajra nézve. Szóval nem énekelnek, de azért egy precíz ütemre hallható dobot, mondjuk zenével õk is hallanak, és az érdekel, hogy ez a zene (mert hát zene) az nekik zaj e? Vagy hallják hogy ismétlõdik, visszatérõ hangokvannak benne, és lüktet, de nem olyan fejlettek hogy feldolgozzák, felfogják, vagy csak idegen tõlük és csak ezért nem "élvezik" úgy mint mi?

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Vlala
#651
Még nem voltam macska, de szerintem kb. annyit, amennyit mi értünk meg az õ énekükbõl. Számukra nincs két egyforma miau, nekünk nincs két egyforma dal. (azazhogy dehogynem, sajnos.)

Aquir
#650
Mai kérdés:

Amikor mondjuk egy eszméletlen jó zene megy (mondjuk akusztikus fémhúros gitáron egymagában, vagy akármin), akkor pl egy kutya/macska mennyit vesz le a zenébõl? Mert ugye nem fogja annyira élvezni a zenét mint az ember, de akkor meg is haladja a képességeit, hogy felfogja a zenét, és a legpontosabb ritmust is zajnak hallja, vagy csak nem érti, vagy nincs hozzászokva, és így nem is fogja fel a zene csodálatát?

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

jefferson83
#649
:ADSDFASDD Akartam mondani <#nyes>

Mondjuk ioncserélt vizet használnak? Speckó hûtés, tartó? Fene tudja, csak akarok olyan jeget 😛

A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

Aquir
#648
átlátszó anyag jellemzõ tulajdonsága hogy kismértékben nyeli el a fényt, ami viszonylag egyenes úton (vagy tört úton, de kis fényelnyeléssel) képes áthatolni az adott anyagon, jég esetén (és egyéb tárgyaknál is) akkor átlátszóbb az anyag, ha igen monogén a test, vagyis nincsenek egyenetlenségek benne, illetve a test (adott esetünkben jégkocka) minél párhuzamosabb oldalakkal rendelkezik

Mindazonáltal nem válaszoltam a kérdésedre, de ez kit érdekel 😄

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

jefferson83
#647
McDönciben hogyan csinálják az átlátszó jeget? 😊

A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

jefferson83
#646
Ja, mondjuk leginkább nem te csodálkozol rá a látványra, mert jó esetben a pulcsi ilyenkor a fejedre van húzva 😛

A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

qper
#645
diszkó? 😊

Xbox Live! gamertag: csodaleny PS3 ID: EU: csodalenyEU, US: csodaleny

jefferson83
#644
Az is jó ha tök sötétben veszel le egy elektrosztatikailag feltöltött pulcsit, látványos 😊

A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

qper
#643
ez igen korrekt magyarázat volt, köszi! 😊

Xbox Live! gamertag: csodaleny PS3 ID: EU: csodalenyEU, US: csodaleny

Aquir
#642
elektrosztatikai jelenség, ill másmilyen energiafelszabadulás következménye, ami az adott anyag hasítása mentén játszódik le a te munkavégzésed következtében

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

LordVenom
#641
Több kérdés is elhangozhat,csak próbáljuk megválaszolni õket.
Õszintén,vagy nem figyeltem fel a jelenségre,vagy rossz a szemem,de ez nekem új...meg is nézem legközelebb. <#nemtudom>

A világ legjobb üzlete lenne,ha embereket vehetnék annyiért,amennyit érnek, és eladhatnám őket,annyiért,amennyit gondolnak magukról...

qper
#640
naponta csak egy kérdést lehet feltenni? (bár már ez is egy kérdés volt)

Mert eszembe jutott egy talány amire évek óta nem tudok rájönni.

Biztosan Ti is tapasztaltátok mér, hogy ha feltéptek egy csomagot/borítékot, akkor a tépés mentén a ragasztás vonalában (közvetlenül a már feltépett és a feltépendõ felület között) halványkék fényjelenség tapasztalható. Mi lehet ennek az oka?

Xbox Live! gamertag: csodaleny PS3 ID: EU: csodalenyEU, US: csodaleny

qper
#639
ezt eddig én is csak tapasztaltam. meg a másik amit láttam, azok a szántóföldek: ott a mezõgazdi repcsiknek/helikoptereknek kell. állítólag rohadt sok ilyen baleset van fõként a helikoptereknél hogy a pilóta nem veszi észre a magasfeszültségû kábelt és nekimegy.


Xbox Live! gamertag: csodaleny PS3 ID: EU: csodalenyEU, US: csodaleny

jefferson83
#638
Lehet, én nem tudom (mert nem autózom) csak egy tipp volt.

A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

qper
#637
én eddig úgy láttam hogy csak autóutak és autópályák felett vannak gömbök, fõleg a helikopteres mentés/rendõrség miatt.

Xbox Live! gamertag: csodaleny PS3 ID: EU: csodalenyEU, US: csodaleny

jefferson83
#636
Akkor a vitorlázórepülõ is 😊

A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

jefferson83
#635
Biztos van rá elõírás, hogy hány méterenként kell.. stb, és akkor teljesen mindegy, hogy fás területen helyezkedik el vagy sem.

A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

qper
#634
nem a repülõk hanem a helikopterek miatt vannak kint a gömbök. egy repülõ soha nem száll 10-15 m magasan, amíg egy helikopter simán.

Xbox Live! gamertag: csodaleny PS3 ID: EU: csodalenyEU, US: csodaleny

LordVenom
#633
Akkor már hárman feltételezünk egy gondolatot...<#vigyor>

A világ legjobb üzlete lenne,ha embereket vehetnék annyiért,amennyit érnek, és eladhatnám őket,annyiért,amennyit gondolnak magukról...

Aquir
#632
anyám is most ezt mondta mikor megkérdeztem😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Aquir
#631
ha véletlenül kidõlének pont ott a sok fák és nincs ott a gömb akkor meg belerohan egy kisrepülõ nemigaz? <#idiota>

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

LordVenom
#630
Egyébként az elsõ gondolatom nekem is ez volt,de sok helyen van,ahol nem hinném,hogy vannak repülõk (illetve nem hinném,hogy a fák közt szállnak) és sok helyen ahol kellene,ott meg nincs. Persze még fennáll a dolog,hogy ez a válsz,mert az tény,hogy általában a fa nélküli sík terepeken vannak felgömbözve a vezetékek.

A világ legjobb üzlete lenne,ha embereket vehetnék annyiért,amennyit érnek, és eladhatnám őket,annyiért,amennyit gondolnak magukról...

Aquir
#629
nemtom.. én mindig arra gondoltam hogy repülõegységeknek van

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

LordVenom
#628
Mire szolgálnak az elektromos vezetékeken elhelyezett piros gömbök? Nem tudom láttátok-e már vagy valaki megfigyelte,de néhol az autópálya vagy autóút felett/mellett elhelyezett magasfeszültségû oszlopokat összekötõ kábeleken piros gömbök vannak. De mi célt szolgálnak ezek? (én csk ribizlinek hívom õket) <#vigyor>

A világ legjobb üzlete lenne,ha embereket vehetnék annyiért,amennyit érnek, és eladhatnám őket,annyiért,amennyit gondolnak magukról...

Aquir
#627
Jónak kell lennie az idegrendszernek (vagyis épnek), ott kezdõdik a dolog 😊 A kisagy legfontosabb feladata például a mozgások összerendezése, koordinálása. Ez azt jelenti, hogy a mozgás során minden idõpillanatban összehasonlítja egymással a mozgás tervét, a tényleges végrehajtás valamennyi fázisával, és ha szükséges, korrigálja az eltérést. Ezen kívül szerepet játszik a mozgások tanulásában, a megtanult mozgások rögzülésében, automatizálódásában (úszás, kerékpározás, autóvezetés, hangszeres játék, stb.).

A másik meg a jellem. Ha nem akar valaki valamit megtanulni (lusta) akkor nem fogja. Szóval legyen a lelkében tûz hogy nagy akarattal csinálja, vagy legyen egy kényszeres lelki dolga amiatt csak ezt csinálja stb.. rengeteg . sõt természetesen végtelen útja lehet 😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Vlala
#626
Azért, mert az elmélet nem minden, az ember olvasással, tanulással szerzett tudását tapasztalatával párosítva képes igazán nagy tettekre. Vagy ha felfedezi egy valóságshow. 😊

Mirk
#625
Miért van az, hogy az ember, ha elkezd valamit gyakorolni, akkor szinte emberfelettire képezheti magát, egy tevékenységen belül?
Gondolok ilyenekre:
-mindenki tudja mi az a labda, és mindenki bele is tud rúgni, de van aki ezreket tud dekázni vele, vagy éppen olyan trükköket csinál meg vele ami másnak lehetetlennek tûnik.
-a legtöbb ember ha két méteres magasságból leugrana igen csak megérezné az esést, egyeskenek akár eltörne a lába is, vagy valamilyen szintû sérülést szenvedne - ellentétben vannak olyanok akik háztetõkrõl ugrálnak le vagy tornyokból, mégsem esik semmi bajuk(free run).
-vagy például a gépelés, ami mindenkit érint aki éppen olvassa a fórumot, hiszen neki is muszáj😊 kezdetben még keresgélni kell a betûket, ügyetlenül csapkodjuk õket, késõbb, több évi gakorlás után már úgy is megy hogy oda sem néz az ember és lényegesen nagyobb sebességgel mint a kezdetekben😊
Tehát. Az ember valyon bármely képességét tökélyre tudja fejleszteni? Csak gakorlás kérdése? A felsoroltak egyikéhez ügyesség kell, megérzés, máshoz a mozgáskoordináció növelése és a szervezet megerõsödése, a harmadikhoz pedig memória és gyakorlat, esetleg mindegyikhez kell mindegyik?
De ezek átlagos példák voltak, hallottam olyat is, hogy egy csávó egész életét azzal töltötte hogy dobálta a varrótût, és ma már felnõttként úgy eldobja hogy belefúródik az üvegbe. Sok ilyen érdekes dolog van, gondolom Guinnes rekordok könyvébõl lehetne csemegézni.
Aquir
#624
én a tudomány által megismertet kérdeztem amire ráJöttek. Hogy van ezzel kapcsolatban elképzelés vagy vmi 😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Lacee
#623
ez valóban érdekes de sajnos olyan kérdés mint hogy van-e isten meg hogy a hókotró sofõrje hogy jut be reggel a munkahelyére, nagy valószínûséggel nem jövünk rá egyhamar 😊

Mind ugyanabban a sz@rban fekszünk, csak van aki arccal felfelé... \"Cuius testiculos habes, habeas cardia et cerebellum\"

Aquir
#622
hát jó a kémia része nem mindenkinek lenne világos, de mondjuk én ilyeneket tanulok szal ezért mondtam😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Mirk
#621
ez már annyira tudományba merülés hogy épeszû ember nem is foglalkozik vele, én is onnan tudom azt amit tudok, mert megnéztünk egy videót errõl még suliban😊
Aquir
#620
hát ha még részletesen nem is elmesélhetõ azért jó lenne azt tudni hogy mit állapítottak meg ezzel kapcsolatban😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

Mirk
#619
😄
sajnálom de csak ennyit tudok, nem voltam ott😊
Aquir
#618
"molekulák véletlensz helyes kötõdése kellett"

na ez oké csak a biokémiai lépései érdekelnének. Kellett egy körfolyamat (energiaforrás(tápanyag) átalakítása - beépítés a saját molekulákba - és utána eltávolítás)

meg a szaporodásra való próbálkozások ugyanígy 😊

A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n

← ElőzőOldal 3 / 16Következő →