767
Ide írhatod azokat a kérdéseidet,amikre régóta keresed a választ. Lehet bármilyen kérdés ami foglalkoztat,kezdve a \"hány lóerős a trabant\"-tól az elektrosztatikus gömb működési magyarázatára,csak azt ne kérdezd mekkora a világegyetem. :) Ha lehet próbáljatok válaszolni is az előző kérdésekre,és naponta nem feltenni ezer kérdést.
  • Mirk
    #687
    "Érdekesség, hogy a csecsemők körülbelül két éves koruk körül kezdik felfedezni magukat a tükörbe, addig náluk az ásítás nem ragadós."

    gondolom úgy értették, hogy a tükörben
  • Cuchulainn
    #686
    Érdekes...
  • Aquir
    #685
    van utánzás a majmok között is. pl egy mosolyog, felhúzza az ínyét akor a többi is akaratlanul felhúzza, csoportos beidegződés lehet:)

    egyébként miért ásítunk? a fáradtság váltja ki alapvetően? mondjuk talán az álmosságot próbálja ezzel csökkenteni, oxigénbevitel, hogy ébrentart, vagy mi? :)
  • wordsworth
    #684
    Lenne egy kérdésem az ásítással kapcsolatban.. Azt tudom, hogy miért ásítunk, de miért van az, hogy sok ember ha lát egy embert ásítani, akkor ő is ásítani fog?
    Rám ez annyira igaz, hogy még akkor is ásítok ha csak ránézek arra a szóra, hogy ásít, már látnom sem kell :)
    És akkor ez már valamilyen szinten ellent is mond annak, hogy az ásítás az az alacsony oxigén szint miatt van.
  • Cuchulainn
    #683
    Ha jól tudom, akkor azért, mert a felhők ott alakulhatnak ki, ahol a vízgőzre éppen annyira telített a levegő, hogy kicsapódhasson a légkörben lévő aeroszolok felületére. Vagyis a felhő amolyan "felhőcseppekből" áll, amikben a víz folyamatosan cserélődik(hol elpárolog a felületről, hol újra lecsapódik, esetleg kifagy, és a jégkristályokra csapódik ki a víz stb...) Ha túl gyorsan párolog, akkor a felhő feloszlik, ha túl lassan akkor a felhőcseppek megnőnek, és lehullanak (eső) Tehát felhő mindig csak ott lehet, ahol ezek a nagyon kritikus feltételek (az egyensúlyé) teljesülnek, ezért aztán éles lesz a határfelület.
  • Aquir
    #682
    A Fizika topikban kérdezte shakwill:

    "Sziasztok!
    Utána tudna vki nézni annak, hogy miért van a felhőknek éles kontúrja?
    Én valami elektrosztatikus hatásra gondolok. Rákerestem a témára, találtam sok mindent a felhők fizikájával és kémiájával kapcsolatban, de választ erre a kérdésre nem. (Egy repülőpilóta írja, hogy úgy repült a felhő "tetején", hogy a pilótafülke kint volt a napfényen, de a szárnyak elmerültek a "tejfölben".)"
  • Mirk
    #681
    kettő könnyebbet:D
  • LordVenom
    #680
    Hát úgy érzem ezen a téren nem leszünk okosabbak.
  • Aquir
    #679
    "Ha nincs a Hold, a Nap ugyan fékezte volna valamennyire a Föld forgását, de az eltelt évmilliárdok során a napok hossza alig változott volna; napjainkban még mindig kb. 8 óra lenne. "

    "Idegrendszeri hatás. A néphit szerint a kutya éjjel a Holdat ugatja, s a farkas is holdtöltekor szokott üvölteni. Mások szerint teliholdkor növekszik a bûncselekmények, a balesetek és az öngyilkosságok száma. Eddig csak ez utóbbit sikerült részben igazolni. Bizonyos tanulmányok szerint, amelyeket nyilvántartások alapján végeztek, ilyesmi valóban statisztikailag is kimutatható. Az összefüggés azonban egyelõre nem világos."
  • LordVenom
    #678
    Hát ez jó kérdés. Nem is tudom,hogy van-e rá érdemleges válasz. A farkasok azért üvöltenek, hogy a figyelmet felkeltsék a többi farkas között és hogy érvényesítsék területi követeléseiket,vagy találkozóra hívják a többieket. De hogy miért éppen teliholdkor,azt nem hallottam még soha. És érdekes módon a kutyák is nyomják,amit az ösztönük súg,és hasonlóképpen üvöltenek. Na,ha erre van válasz,én is kíváncsian várom. :)
  • Aquir
    #677
    mai kérdés. miért üvöltik a holdat a farkasok? lehet egyszerű magyarázata van és egyszerű megkeresni, de ha valaki válaszol akkor a többi fórumolvasó is okosabb lesz legalább ha ezt eddig nem tudta :P :)
  • Aquir
    #676
    az izomműködés csak bizonyos molekulákkal és mechanizmussal mehet végbe, tehát azoknak meg kell egyezniük, de akkor csak a fehérjék, és azok elsődleges másodlagos harmadlagos és negyedleges szerkezete határozná csak meg az ízt?
  • Aquir
    #675
    végülis mindegyik. mert különböző ízük van mindkét esetben
  • Molnibalage
    #674
    Az eltérő fehérjék gondolom. Van belőlük elég. Kérdezz csak meg egy biokékimkust.
  • Mirk
    #673
    mármint hogy különböző állatok húsa, pl csirke-disznó
    vagy úgy érted hogy comb-mell-szárny?
  • pTk
    #672
    Ha jól tudom alapjában logika az egész, valamint két fél vagy egész összeadó van benne talán.. :) vagy valami ilyen összeadó szerkezet.
  • Molnibalage
    #671
    Hát erre baromi nehéz röviden válaszolni, nem egy túl egyszerű dolog, legalábbis nekem, mert én rühellem az elektronikát, nem értek hozzá. Elektrotechnikai és mehactronikai tankönyvekben benne van. Alapvetően tranzisztorok és egyéb félvezető elemek nagyaszámú logaikai kapcsolásával érhető el a cél.
  • SpeedXHUN
    #670
    Nekem 1 dolog érdekel:D:D
    -------------Hogyan számol a számológép???------------

    de azt értem,hogy vmi chip de az hogy számol tehát teljes választ az alapoktól vmi ilyesmit szeretnék hallani.
    Köszi előre!:)
  • Aquir
    #669
    Mai kérdés:
    Miért más ízűek a különböző húsok? Miben különböznek ezek a húsok egymástól? A vázizom mindenhol vázizom, de mik azok az anyagok amik megváltoztatják az ízt?
  • Laszlou
    #668
    katt rá :D

    http://trabinevelde.hu/latog.php?id=990682
  • Aquir
    #667
    azt hogy nem értjük a hangjaikat, az csak azt jelenti hogy a verbális kommunikációjukat nem értjük
  • Aquir
    #666
    jó lehet:)
  • Vlala #665
    Emberekre nézve teljesen helytálló. Viszont ha megkérdeznénk egy macskát... pl. ha macskának születtünk volna, akkor amellett, hogy whiskyst vennénk, lehet, hogy az ember zenéjét nemn értenénk, és a CatSG-n (éjszakai faluhangverseny macskanyávogásra) azt kérdezgetnénk, hogy mit érthet ebből az ember, és az elismerés jele-e az, hogy hozzánk vagdalja a papucsát.
  • Mirk
    #664
    a papagáj meg is tanulja azenét, a miénk régen pl megtanulta az ébresztőóra csengését és minden reggel ha nem szólt az épresztő elkezdett énekelni:|
  • Cuchulainn
    #663
    Az én papagájaim például rohadtul élvezik a gitárszólót, ha olyan zene megy amiben van akkor valósággal tobzódnak, de más zenének is szoktak örülni.
  • Aquir
    #662
    azt mondtam egyelőre! nade viszont nem tudhatjuk hogy nem lehet -e megtudni ezeket a dolgokat jövőben, amiről még fogalmunk sincs, így nem feltétlenül ez az egyetlen lehetőség hogy nem fogjuk megtudni ezekre a választ! :)
  • Mirk
    #661
    hát ezaz
    ezt mondom:)
    nem tudjuk hogy ők hogyan hallják
  • Aquir
    #660
    nem minden állatra hat a zene (kivéve persze olyanokat hogy pl a rezegtetett levegő hatással volt az állat kültakarójára) és amikre hatással van azt nem tudhatod egyelőre hogy mit érzékelnek ebből.
  • Mirk
    #659
    persze az hogy a zene hatással van más élőlényekre is - ezt nem kell bebizonyítani mert tény. de az hogy az állatok máshogy hallják vagy esetleg mást hallanak ezt nem hiszem hogy meg lehet állapítani
    lehet hogy ritmus helyett csak zajt hallanak vagy nemtudom
    szerintem:)
  • Aquir
    #658
    jövőbeli vizsgálatokra gondolok feltételesen amikkel esetleg meghatározható lenne az elkövetkezendőkben létező - a végtelen számú körülmények egyik kombinációja által létrehozott - világban hogy pl a boldogsághormonok a hallóidegek fokozott aktivitása következtében áradnak szét a vizsgált állati egyed szervezetében humanoid zene hatására így közvetlen bizonyítva a kettő vizsgált tényező közti párhuzamot, igazat adva nekem (az előbb leírtakat figyelembevéve) :)

    mert nem tudhatod hogy mit lehet megtudni a jövőben, de oda is irtad a "szerintem" szót bölcsen:)
  • Mirk
    #657
    szerintem lehetetlen, vizsgálódni lehet, de nem egy macska szemszögéből, macskaként
  • Aquir
    #656
    nyilván nem volt senki, de lehet hogy majd egyszer vizsgálni lehet a dolgot mélyebben, így azt legalább nem lehet mondani, hogy lehetetlen kérdést tettem fel :)
  • Aquir
    #655
    melyik nem igaz? a zene az azonos időközönként ismétlődő hangokra alapul. Akkor ebben tévednék, vagy mi másban, amiket leírtam?
  • Mirk
    #654
    nem tudjuk, senki sem volt még állat
  • Vlala #653
    Mondja ezt egy ember... :)
  • Aquir
    #652
    az éneket csak idézőjelben használhatod a nyelvükre. Más tónussal, hangszínnel tudnak hangot kiadni, de az nem ének. Az énekesmadarak énekelnek, akiknek az éneke ismétlődik, és jellegzetesen ugyanaz az adott fajra nézve. Szóval nem énekelnek, de azért egy precíz ütemre hallható dobot, mondjuk zenével ők is hallanak, és az érdekel, hogy ez a zene (mert hát zene) az nekik zaj e? Vagy hallják hogy ismétlődik, visszatérő hangokvannak benne, és lüktet, de nem olyan fejlettek hogy feldolgozzák, felfogják, vagy csak idegen tőlük és csak ezért nem "élvezik" úgy mint mi?
  • Vlala #651
    Még nem voltam macska, de szerintem kb. annyit, amennyit mi értünk meg az ő énekükből. Számukra nincs két egyforma miau, nekünk nincs két egyforma dal. (azazhogy dehogynem, sajnos.)
  • Aquir
    #650
    Mai kérdés:

    Amikor mondjuk egy eszméletlen jó zene megy (mondjuk akusztikus fémhúros gitáron egymagában, vagy akármin), akkor pl egy kutya/macska mennyit vesz le a zenéből? Mert ugye nem fogja annyira élvezni a zenét mint az ember, de akkor meg is haladja a képességeit, hogy felfogja a zenét, és a legpontosabb ritmust is zajnak hallja, vagy csak nem érti, vagy nincs hozzászokva, és így nem is fogja fel a zene csodálatát?
  • jefferson83
    #649
    :ADSDFASDD Akartam mondani

    Mondjuk ioncserélt vizet használnak? Speckó hűtés, tartó? Fene tudja, csak akarok olyan jeget :P

  • Aquir
    #648
    átlátszó anyag jellemző tulajdonsága hogy kismértékben nyeli el a fényt, ami viszonylag egyenes úton (vagy tört úton, de kis fényelnyeléssel) képes áthatolni az adott anyagon, jég esetén (és egyéb tárgyaknál is) akkor átlátszóbb az anyag, ha igen monogén a test, vagyis nincsenek egyenetlenségek benne, illetve a test (adott esetünkben jégkocka) minél párhuzamosabb oldalakkal rendelkezik

    Mindazonáltal nem válaszoltam a kérdésedre, de ez kit érdekel :D