Az univerzum az utolsó mentsvárunk

apropó: miért is nem használjuk az aszteroidákat ûrtutajként, megfigyelésekre vagy reléállomásként?

Egyszerû: még nem tartunk ott a mélyûri missziókkal, hogy ilyesmi egyáltalán komolyabban felmerüljön.

A napkitörések esetén nagyon jó árnyékolóanyag például a víz is, abból pedig úgy is elég jelentõs mennyiséget kell magukkal vinniük. A napkitörések esetén az ûrhajó kialakítása is segíthet, képzelj el egy hosszúkás testet, az egyik végén a lakómodul, középen az üzemanyagtartályok, a másik végén a hajtómûvek és adott esetben a reaktor. Amikor napkitörés van, a hajót úgy kell pozicionálni, hogy a hajtómûvek nézzenek a nap felé, és így a hajó szinte teljes szerkezete árnyékolja a lakómodult.

Ironka, hidd el hogy lényegtelen abban kérdésben hogy az emberi faj csak a Földön vagy a világegyetemben szétszórva életképesebb, mint faj ... nem kérdés hogy sok helyen valószínûbb a túlélés mint egy helyen, ha a globális katasztrófák a lakóhelyeket nem egyszerre éri ... márpedig egy meteor nem csapódik két égitestbe.

Sekler, meg kell érteni azt, hogy az ember is a természet része, mi a többi élõlény evolúciójának egy újabb tényezõje vagyunk. Amelyik faj az emberhez adaptív az túlél, ami meg nem az kihal ... evvan, kegyetlen a világ. Nem mi vagyunkk az elsõ ilyen tényezõ. Az uralkodó fajok mellet azok maradnak életben, amikkel nem tudnak mit kezdeni vagy élni hagynak a "nagyok"

Attól, hogy melyik állat életképesebb ennél bonyolultabb meghatározni. Attól hogy az egész bolygón elterjedt a kutya nem azért van mert annyival életképesebb. Akkor az aranyhörcsög is az, meg a papagáj. ha beteg a kis kedvenc már viszik is az állatorvoshoz. Persze ez nem baj de lényegesen jobb esélyei vannak a túlélésre mimt a farkasnak vagy más vadon élõ állatnak. Másrészrõl közel se valószinû hogy azért pusztultak ki bizonyos helyekrõl egyes állatfajok mert nem voltak elég életképesek, ezek többsége mint az ember beavatkozása a természetbe. Elfoglaljuk természetes környezetüket, csökken az életterük, csoda hogy kipusztulnak? Visszatérve a farkasokra a falusiak ahol érinti õket mindenhol vadásznak rájuk mert megeszi a háziállatokat, mivel már nincs más szintén az ember hibájából. Azért a kutyákra nem szegezõdik minden sarkon puskacsõ. Messzemenõleg rossz összehasonlítási alap egy házi állat és egy vadállat.

Utazás közben elektrosztatikus módszerrel el lehet téríteni az alfa és bétasugárzásért okolható részecskéket. A gamma sugárzás eléggé sikeresen elnyelethetõ külömbözõ nehézfémekkel, stb. Tehát ez nem jelenthet elvben nehézséget.

Illetve marson vannak olyan helyek, ahol eléggé erõs a mágneses mezõ ahhoz hogy a Van Allen övhöz hasonlóan eltérítse a töltött részecskéket. Tehát meg lehetne oldani a dolgot, csak iszonyatosan drágán.

Nem az ûrre gondoltam, azt a 2 hónapos utat kibírják valamennyi ólommal körülvéve között 😊
Sztem a marsküldetésnél atomreaktorokat kéne használni az ûrhajókban (már ha a zöldek engednék fellõni...), akkor nem lenne gond sztem az elektromágneses mezõ energiaellátásával sem.

az ûrben legfeljebb belemászol egy lyukacsos aszteroidába.
apropó: miért is nem használjuk az aszteroidákat ûrtutajként, megfigyelésekre vagy reléállomásként?
---
az elektromágneses mezõ jó ötlet, csak nemtom mennyi energiát fogyaszt.

és az oda-vissza úton mi védeni az ûrhajósokat???
sztem az ûrjahó körül egy elektromágneses mezõt kell kialakitani és megvan😉 még én is megcsinálom a spájzban. 😊

Így van, de nem feltétlenül kellenek bazivastag ólomfalak, lehet építkezni felszín alá, sziklába, stb.

"Na meg a mars is egy bolygó, ahol van éjszaka, amikor a nap káros sugárzása teljesen leárnyékolódik."

Bocs, hogy így belekontárkodom, de tisztázzunk pár dolgot:
A marsi expedíció legénységét 2 fajta fõ sugárzás éri:
- a napszél, amely hidrogén és hélium ionokból áll. ezek tehát úgymond nehéz részecskék, és bár elég veszélyesek, de jól lehet védekezni ellenük. Különben napkitöréskor nõ meg nagyon az intenzitásuk, ilyenkor be kell vonulni az ûrhajó egy védettebb helyiségébe. (pánikszoba?)
- a legveszélyesebb a kozmikus sugárzás, fõleg ennek gamma összetevõje, ugyanis ennek a legnagyobb az energiája. Ez ellen nehéz védekezni, bazi vastag falak kellenének, lehetõleg ólomból.
Érdekesség, hogy amikor napkitörés van, a napból kifújt részecskék felfognak ezekbõl a gamma sugarakból jó sokat, tehát a napszél akár még hasznos is lehet (amellett, hogy meghajtja a napvitorlákat).

Ennyit tudok én dióhéjban errõl, biztos vannak, akik ennél többet tudnak, és majd kiegészítenek.

Könyörgöm egész eddig arról beszéltem, hogy nem biológiai szempontokról beszélek...

"Az ISS-en max pár hónapig van egy ember. A Marson egész életében lenne. Mirõl beszélsz? A Van Allen övön kívül már az odaút alatt is akkora dózist kap egy ûrhajós mint fél életében megengedett összesen. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a Mars expedíciónak. És hol van még a többi nehézség?"

Marson egész életében? Az érdekes lenne, ezt nemtom honnan találtad ki. Akkor kéne egész életében ott élnie, ha a föld elpusztulna. Alap, hogy ha van Föld akkor idõnként váltják a bázis legénységét.

"A Mars körüli szondák dupla dózist kapnak a földihez képest a gyenge mágneses mezõ miatt."
A Mars bázis nem a mars körül lenne, hanem a FELSZÍNEN rohadt nagy külömbség.

"Az ISS-en azért bírják, mert a Föld mágneses tere felfog egy jó adag kozmikus sugárzást. Az ISS a Van Allen övön belül helyezkedik el, ami egy mágneses pajzsként mûködik."
Az ISS-nél a fõ szempont a modulok kis tömege, mert jelenleg nincs túl erõs és olcsó lehetõség a felvitelre. De egy mars expedíciónál már a biztonság lenne a fontosabb, tehát valószínûleg sokkal erõsebb sugárvédelemmel látnának el egy mars ûrhajót, mint az ISS-t, vagy akár az Apollo-kat. Érdekes, hogy a nasa-nak se ez a gondja, a mars expedíciók megtervezésénél, hogy nagy sugárzást kap az ûrhajós (mert nyilván tudják a megoldást a védelemre), hanem az, hogy milyen meghajtással jussanak el a marsig, és honnan szedjék az üzemanyagot a visszatéréshez. És 56. szor is elmondom, hogy az a kis légkör is véd valamennyire a sugárzás ellen. Na meg a mars is egy bolygó, ahol van éjszaka, amikor a nap káros sugárzása teljesen leárnyékolódik.

Nem, nem esik le. Egyáltalán nem lényegtelen.

Nem. 😊 Csak egy idegen fajnak való behódolás (fõleg) nem biológiai probléma. Mint ahogy egyik ország másiknak behódolása. Ez már civilizációs dolog. Persze hosszútávon hatása lehet a fönnmaradásra, de ez már a mémek és nem a gének területe. 😊

Ironka még mindig nem esik le hogy ebbõl a szempontból lényegtelen dolgon kötekedsz? A sugárzás ellen lehet védekezni, szal ez nem kötelezõ érvényû probléma

<#eljen>

Én is rajtuk nõttem fel (Star Wars), valahogy mégse hiszem el szó szerint, amit ott látok. 😊

Most tehát annak a példának, amit arra hoztam fel, hogy adott esetben egy idegen fajnak be kellene-e hódolni az emberiségnek, vagy sem, az a legnagyobb hibája, hogy nem felel meg tökéletesen a biológia tudományos nézete szerint? 😊

Az ISS-en max pár hónapig van egy ember. A Marson egész életében lenne. Mirõl beszélsz? A Van Allen övön kívül már az odaút alatt is akkora dózist kap egy ûrhajós mint fél életében megengedett összesen. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a Mars expedíciónak. És hol van még a többi nehézség?

Sanyix talán egy kicsit alulbecsüli az elöttünk álló nehézségeket egy önfenntartó mars-bázis felépítése terén, de abban szerintem igaza van, hogy megvan a szükséges technikai fejlettség ahhoz, hogy képesek legyünk létrehozni mégis azt. A mars-utazás legnagyobb akadálya nem a technikai nehézségekben van, hanem abban, hogy nincs olyan ország, cég vagy hivatal, amely hajlandó lenne komolyan a megvalósítás útjára lépni, és az ehhez szükséges anyagi áldozatott meghozni. A technikai akadályok egy részén most is dolgoznak (épp a sugárvédelem terén olvastam cirka fél éve, hogy már nagyon hatékony megoldásokat dolgoztak ki a NASA tudósai), de nyilván nem olyan intenzitással, mintha egy marsutazás kivitelezése lenne napirenden.

Pontosítsunk még jobban. Milyen hovatartozás? Az alfaj is egy mesterséges fogalom, a határát meglehetõsen önkényesen állapítják meg, nincs még a fajra jellemzõ viszonylagos határ sem. A taxonómia összes kategóriája a fajon kívül meglehetõsen önkényes. Fogadni mernék, hogy két kutyafajta között nagyobb genetikai eltérés lehet, mint egy másik kutyafajta és egy farkas között. Az egész diffúz halmaz konkrét határok nélkül, folytonos átmenettel. Ilyen alapon a kutyafajták közötti sikerességet is összehasonlíthatnánk. Sõt, a háziasított farkasokat is.

Magyarul, sztem nincs értelme itt sikerességrõl beszélni. A behódolás, mint biológiai stratégia pedig nem létezik. Ezt mutualizmusnak hívják.

No offense.

Ezek olyan dolgok, amik nagyon-nagyon sokáig nem fognak megoldódni. Mesterséges genetikai baszkurálás nélkül sztem soha. A génjeink idekötnek a Földhöz. Nincs még egy hasonló bolygó sem elérhetõ közelségben.

Szerintem alábecsülöd az ember alkalmazkodóképességét. Képes az ember hónapokig dolgozni a tenger alatt 1000 méterrel, a tengerszinti nyomás sokszorosán, pedig nem éppen ez a természetes közege. Képes arra, hogy elszigetelt, szélsõséges környezetben hosszú ideig életben maradjon, például a déli-sarkon. Nyilvánvaló, hogy nem minden ember lenne képes elviselni mondjuk egy marsi bázison való életett, de akadnak, akik képesek erre, õk pedig felépíthetnek egy új társadalmat.

"Mindenbe belekötsz, még akkor is ha ellentmondasz magadnak. Az volt a bajod, hogy nagy a sugárzás a marson, erre írom, hogy az iss-en miért bírják? Erre jössz azzal, hogy mer szállítanak az iss-re utánpótlást. Miért az utánpótlás talán véd a sugárzástól? 😄DD Mondom, marson ott van az a kis légkör, az is véd valamit, + sokkal távolabb van a naptól mint a föld + ugyanúgy lehet védekezni a sugárzás ellen mint az iss-en..."

Na akkor mégegyszer. Az ISS-en azért bírják, mert a Föld mágneses tere felfog egy jó adag kozmikus sugárzást. Az ISS a Van Allen övön belül helyezkedik el, ami egy mágneses pajzsként mûködik.
A Mars körüli szondák dupla dózist kapnak a földihez képest a gyenge mágneses mezõ miatt.
http://www.astronomycafe.net/qadir/q2953.html

Emiatt is ilyen gyatra a légköre, és emiatt tûnt el a víz nagy része. Hiába van távolabb a Naptól, sokkal nagyobb dózist kap. Ennyit ér ennek a haszontalan Földnek a mágneses tere, ami ott szinte hiányzik.
http://mgs-mager.gsfc.nasa.gov/

"The absence of a global magnetic field for billions of years has contributed to the erosion of Mars atmosphere by the solar wind and the loss of water."

Az ISS-en max pár hónapig van egy ember. A Marson egész életében lenne. Mirõl beszélsz? A Van Allen övön kívül már az odaút alatt is akkora dózist kap egy ûrhajós mint fél életében megengedett összesen. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a Mars expedíciónak. És hol van még a többi nehézség?

"Within a few years, astronauts can build-up nearly 200-400 rems of exposure to them which equals a lifetime dose limit."

Okoskodsz, anélkül, h utánaolvasnál. Bírom az ilyen embereket.

Pontosítsunk. A farkas és a kutya egy faj, csak az utóbbi mesterségesen egy erõs genetikai driftingen esett át.

Akkor már pontosítsunk rendesen - a kutya (Canis Lupus Familiaris) és a szürke farkas (Canis Lupus Lupus) azonos õsökkel rendelkezik. Ettõl még két eltérõ alfajról beszélünk, én pedig nem a faji mibenlétükre és hovatartozásukról beszéltem, hanem a két alfaj sikerességét mértem össze, és a "behódolás" lényegére céloztam vala.

A sikeresség alapja pedig nem a faj, hanem a gén, ez a szemlélet már elég meghaladott. Ha végiggondolja az ember, egészen logikus. A faj egyedei nem klónjai egymásnak, a másolódás egysége a gén, nem az egyed. Egy fajon belül ugyanúgy versengenek a gének, ha sikeresebb, elszaporodik, és végeredményként akár új faj is létrejöhet. Ha neked lenne igazad, nem alakulnának ki új fajok sem.

Még 1x: nem a biológiai részét emeltem ki e történetnek, hanem azt vetettem össze, hogy mi lesz egy adott faj sorsa, ha behódol egy erõsebb fajnak, illetve ha nem. Ugyanis a téma itt kezdõdött.

Cifu: a farkasok nem kihaltak, hanem mi irtottuk ki õket, vagy aláztuk kutyává õseik némelyikét - éppen azért, mert konkurenciát jelentett számunkra életképességük és hozzánk hasonló természetük.

Tehát ha kiirtották például a farkas japán alfajait, az nem minõsül kihalásnak? 😄
Pont arra akartam rávilágítani, hogy a kutya õsei azáltal, hogy "behódoltak" az embernek, sokszorosára növelték a faj sikerességét, hiszen jobban el tudott terjedni az egész bolygón, és nagyobb egyedszámot tudott elérni.

Van egy dokumentum film, asszem az a címe, hogy a csernobili csata. Ha megnézet, láthatod, hogy a sima maszkos, fehér köpenyes munkások hullottak. Akik a tetõn(ahol a legbrutálisabb sugárzás volt) lapátolták a sugárzó törmeléket, még mindíg csak pár ólomlemezzel védték magukat, meg maszkkal, és igaz hogy egy huzamban csak pár percet töltöttek lapátolással, elég sokan túlélték. Egy ûrhajóban, vagy egy normálisan épített mars/hold bázison ehhez képest semmi sugárzást kapnának. De szerinted biztos kamuznak a tudósok akik azt mondják pl hogy full biztonságos egy atomreaktor közelében álldogálni, mert gondolom szerinted nem lehet leárnyékolni a sugárzást sehogy...

Mindenbe belekötsz, még akkor is ha ellentmondasz magadnak. Az volt a bajod, hogy nagy a sugárzás a marson, erre írom, hogy az iss-en miért bírják? Erre jössz azzal, hogy mer szállítanak az iss-re utánpótlást. Miért az utánpótlás talán véd a sugárzástól? 😄DD Mondom, marson ott van az a kis légkör, az is véd valamit, + sokkal távolabb van a naptól mint a föld + ugyanúgy lehet védekezni a sugárzás ellen mint az iss-en...

Lefékezésre elég de semmi többre a marsi légkör? A meteorokkal mit csinál? Talán köszön nekik? Pont arra elég, hogy lelassítsa a kisebb példányokat. És újra leírom, hogy a mars kisebb gravitációja miatt, sokkal egyenletesebb a légkör mint a földi légkör. A földön egyre magasabban gyorsan csökken a levegõsûrûség, a marson sokkal lassabban csökken a kis gravitáció miatt.
Ja és persze egy kis marsbázisnál ugye kva nagy az esély rá, hogy pont telibe találja egy meteor mi? Ennyi erõvel a holdra se szabadott volna leszállni, mert bármikor telibe találhatta volna az ûrhajósokat egy kõdarab(márpedig ennek nagyon kicsi esélye volt, a holdon, a marson meg még sokkal kisebb esélye van)...

Amúgy KI MONDTA, hogy nem önfenntartó bázis kéne?
Tudod hogy mûködik a mesterséges gravitáció? Na pont úgy ülhetnének a marson élõ emberek pár órát minden nap egy centrifugában, és nem esnének szét ennyi! Kva bonyolult lenne egy forgó izében ülni pár órát mi?

Eleinte csak növénytermesztés kell, napfény van, üvegházat tudnak csinálni, és elvileg oxigént is tudnak kinyerni, co2-is van, amit a növények belélegezhetnek, és oxigént termelnek (MÉG MINDÍG az üvegházban mindezt, mielõtt kitalálnál valamit), lehet etetni az állatokat a növényekkel, van kaja, van oxigén. És talán amikor 5 ember leszáll egy idegen bolygóra, hogy elkezdjen valamit építeni, nem a gépgyártással, meg a vegyiparral fog törõdni, az ráér késõbb. Gondolom te azt szeretted volna, hogy a holdra szállásnál egybõl építsenek gyárakat meg stb. mer hogy anélkül nem lehet élni mi??
A holdraszállásoknál több mint egy hétig is voltak az ûrhajóban (egy fémdarabban), ugyanilyen fémdarabot a marsra is lehet vinni, és abban túlélni a sugárzást... ez is kva bonyolult mi? És pár órát védõruhában, o2 palackkal ugyanúgy kint lehetnek a szabadban, mint a holdon, sõt tovább, mert a mars légköre valamennyire véd a sugárzástól, tök mind1 mennyivel ritkább a légkör mint a földön, sokkal több mint a semmi, és a semmiben is elvannak az ûrhajósok...
Elmegy pár ember(férfi is nõ is), és elvannak egymással, tudnak vinni magukkal videojátékokat, tv-t talán tudnak nekik közvetíteni a földrõl adást, tudnak beszélni a földiekkel, tudnak kajálni, van oxigénjük (ugyanis a marson is süt a nap, és így tudnak fûteni, van áram hihetetlen mi?) alapvetõ szükségleteiket kielégíthetik, + még szórakozhatnak is.

"Ezek olyan dolgok, amik nagyon-nagyon sokáig nem fognak megoldódni. Mesterséges genetikai baszkurálás nélkül sztem soha."

Ez megint egy nagyon jó link!
Én is ezen a véleményen vagyok, de a módszer még nincs kidolgozva, talán 100 év is eltelik, amíg lesz lépés ezügyben.

Mennyivel könnyebb lenne, ha lenne egy galaktikus könyvtár, és ott el lehetne olvasni, hogy XY bolygón ezt kipróbálták, és mûködött.

az agy százalékos használatáról totálisan értelmetlen vitatkozni, ennek semmilyen tudományos alapja nincs, ez csak egy olyan dolog, amit szívesen elfogadunk annélkül, hogy egy kérdést is feltennénk ezügyben. alapvetõ kérdésen elgondolkodott itt valaki? Hogy mi is az agyunk 100 százaléka? Mert ha valaki azt mondja hogy az amikor minden agysejt dolgozik az nem érti, hogy hogyan is mûködik az agy. Az idegrendszerben tárolt információk a szinaptikus erõségekben tárolódik, ez határozza meg hogy az idegsejtek kapcsolódásánál egységnyi ingerre mennyi ingerület jut át a következõ idegsejtre, a következõ idegsejt meg a bejövõ ingerek bizonyos mennyisége felett ingerületi állpotba jön, szal közvetítõvé válik, ez persze nagyon sematikus leírás, de a lényeg látszik ennyibõl, hogy az ingerület úgymond utakat jár be az agyban, és ezek az utak hordozzák tapasztalatainkat emlékeinket mindent, amik mi magunk vagyunk. Naszal ha az agyunk 100 százaléka ég akkor az információ szempontjából ugyan az lenne mintha minden agysejtünk kussolna, szal 0. Így a kérdés értelmetlen, hogy hány százalékát használjuk az agynak, ha azt sem tudjuk mi lenne az elvi maximum.

...csernobil egyébként is nem egy lejátszott meccs. csak ki kell várni a végét.

Ironka látom nem érted mi a szitu. Hawkin matematikai oldalról közelítette meg az emberiség kihalását, és arra jutott hogy ha nem terjedünk szét a világegyetemben akkor bizony jóval hamarabb ki kell hogy haljunk, mint ellekezõ esetben, ezzel a gondolattal nem lehet technikai oldalon dacolni, ahogy azt az MIT-sek tették. A technikai hibák kiküszöbölhetõek, míg a logikai szükségszerûségek nem, szal Hawking nézõponja szélesebb körben érvényes így neki van igaza, ha ezen vitatkozol magadat minõsíted.

Egy kitalált sztory a nézõpontok helyességérõl, ami szemlélteti a köztünk álló vitát:
Az elméleti tudós azt mondja hogy a föld gömbölyû, mert megfigyelései alapján és a logikai következtetés módszereit bevetve erre a következtetésre jut. A mérnökök azt mondják neki, hogy ez hülyeség, mert akkor õk meg tudnák mérni a föld görbületét, sugarát, de mivel ezt nem tudják ezért a föld nem lehet gömölyû ...

Okos beszéd. Ott a link!

Csakhát, fiatalság, bolondság, úgyhogy beszélhetsz ezeknek. Aki a Star Trek generáción és a Csilagok háborúján nõtt fel, azt nehéz meggyõzni, hogy le kell szállni a földre, úgy átvitten, hogy utána felszálhass a zûrbe.

" amúgy csernobilban a szarkofág építõmunkásai, is óriási sugárzásban dolgoztak, sima sufnituningos olomlemezes öltözetben, és ahhoz képest elég túlélték."
Neked erre is van...linked?
Mert a tévében mást mondtak. Úgy hullottak ott az emberek, mint a legyek.
(Mibõl gondolod, hogy az õ sejtjeik mások, mint az enyém, vagy a tiéd? Ha a tieid mások, akkor menj el röntgentechnikusnak. Állandó szakemberhiánnyal küszködõ szakma. Talán nem véletlenül.)

Ott a link! :-)

Jaj, Istenem. Mintha az agy egy belsõégésû motor lenne, amelyet 6000 ford/percen lehet üzemeltetni a végtelenségig. Mert ezek az óvodások ezt mondják. Én most például nem használom ki a füleim, mert csend van körülöttem, zenét sem hallgatok. Õk linket kérnek. Internetes (de)generáció. Maholnap bemegy az ABC-be linket kérni. :-)

No, nem folytatom. Ahhoz, hogy az a 10-15% rendesen mûködjön, annak az a feltétele, hogy a másik 90-85% elvégezze a háttérmunkát. Mit tudnak õk errõl? Ha befogod munkára a többi 90-85%-ot, akkor valszeg csökken a 10-15% hatékoynsága (ezt nevezik mûveltebb körökben stressznek, kábítószerélvezetnek stb. :-)

Az, hogy vki pisztolylövéssel operálta ki agyából a dagaantot, hát istenem. Mit bizonyított ezzel? Semmit az égegyadta világon. Nem link kell az ilyeneknek, hanem orosz rulett. :-)

Le link, c'es moi! A link én vagyok! :-)

Miért kell, hogy az emberiség még évmilliárdokig éljen?

És azt még meg sem említettem, h a Marsnak szinte nincs is mágneses tere. Emiatt a körülötte lévõ ûrben eleve kétszer akkora a kozmikus sugárzás, kíváncsi vagyok mennyit szûr le ebbõl a marsi légköröcske.

Az ISS-en folyamatosan kapták az utánpótlást a Földrõl. Ez nem ugyanaz a súlycsoport.

A marsi "légkör" nyomása kevesebb, mint tizenketted része a Földiének. Lehet, h légfékezésre elég, de semmi többre.

Meddig? A Holdon mennyit voltak? Pár órát? Itt most nem egy kirándulásról beszélünk. Ezeknek a telepeseknek önfenntartóknak kell lennie, SZAPORODNIUK kell, különben hogy lennének alternatíva a Földdel szemben? Mi lesz egy újszülöttel egyharmad gravitációnál? Meddig tudnának megélni a Földtöl elvágva? Saját oxigén, növény-, állat (legalább szövet) tenyésztés kéne, bányászat, gépgyártás, vegyipar, szolgáltatások stb stb. Mit csinálnának az emberek szabadidejükben? Hogy bírnák ki a lelki terhelést? Mit kezdenének egymással? Ezek olyan dolgok, amik nagyon-nagyon sokáig nem fognak megoldódni. Mesterséges genetikai baszkurálás nélkül sztem soha. A génjeink idekötnek a Földhöz. Nincs még egy hasonló bolygó sem elérhetõ közelségben.

Pontosítsunk. A farkas és a kutya egy faj, csak az utóbbi mesterségesen egy erõs genetikai driftingen esett át.

A sikeresség alapja pedig nem a faj, hanem a gén, ez a szemlélet már elég meghaladott. Ha végiggondolja az ember, egészen logikus. A faj egyedei nem klónjai egymásnak, a másolódás egysége a gén, nem az egyed. Egy fajon belül ugyanúgy versengenek a gének, ha sikeresebb, elszaporodik, és végeredményként akár új faj is létrejöhet. Ha neked lenne igazad, nem alakulnának ki új fajok sem.

A faj különben is egy mesterséges fogalom, ugyan legtöbbször látszólag diszkrét a határa, de ha mélyebben beleásunk, meghökkentõ dolgokat találhatunk (gyûrû- (ezüstsirály-heringsirály), szuperfajok (korall), hibridfajok (kecskebéka) pl).

Simán meg lehet oldani önellátó rendszert, amúgy az a kis légkör azért eléggé meg tud fogni kisebb meteorokat, hiszen a kis gravitáció miatt, elég nagy kiterjedésû, és egyenletes a legkör külömbözõ magasságokban is. Pl már 70 km-es magasságban elég jól tudnak légfékezni az ûrszondák, a kozmikus sugárzás egy része ellen is véd, de amúgy nagyon egyszerû sugárvédett ruhát csinálni, vagy sugárvédett épületeket(lehet a föld alá is építkezni), amúgy csernobilban a szarkofág építõmunkásai, is óriási sugárzásban dolgoztak, sima sufnituningos olomlemezes öltözetben, és ahhoz képest elég túlélték. És van víz, a jeget ugyanis meg lehet olvasztani...
A Holdon is sokkal nagyobb sugárzás van, mégis túlélték az amcsi ûrhajósok anno. Hónapokat élnek az ISS-en, azt is túlélik, na most ugyan az a védelem, + marsi légkör, az már egész biztonságos...

Azt nem úgy kell érteni, hogy mindig ugyanazt a 10-envalahány százalékot, hanem hogy egyszerre kb. annyit. Összesen ennyi agysejt aktív általában. De ez egyébként növelhetõ. (Egyeseknek csökkenteni is sikerül. 😛)

Te beszélsz hülyeséget, nem õk. Szted mennyivel nagyobb a túlélési esélye egy párszáz fõs kolóniának a Marson, egy lakhatatlan bolygón, ahol a kozmikus háttérsugárzást nem szûri ki szinte semmi, a gravitáció egyharmada a miénknek, ahol a becsapódásoktól sem véd légkör, gyakorlatilag nincs víz, ahol a hõmérséklet -140 és +20 C fok között ingadozik.
Csak egy kicsit gondold végig. Hawking sztárolni szép dolog, elhiszem, de Alan Guth is legalább akkora koponya, még ha nem is hallottál róla, mert nem kapta fel a média.

Nem jelenti azt valóban. Hanem azt jelenti, hogy a meglévõ fél agyában van az a 12% amit a munkájához az élethez stb. használ... De a hülyeségeid helyett bedobhatnál egy linket vagy idézhetnél a könyvbõl amiben ezt olvastad... Mert én szivesen idézek jópár könyvbõl és linkbõl is ahol nálad sokkal okosabb emberek állítják azt, hogy igenis az agyunk 12%-át használjuk ki. Ezekután már csak úgy tudok veled vitatkozni ha bebizonyítod az álláspontodat, mert minden más levegõbe puffogtatás totál felesleges...

Hát mint ahogy az elõttem való hozzászólás is bizonyítja ez egyáltalán nem hülyeség. De én tudok szintén egy jó példát ami megtörtént és ráadásul nem gyenge story.
Csávónak megmondta az orvos, hogy agydaganata van és még kb. egy hónapja. Erre ifjú barátunk hazament és fejbelõtte magát. Azt tulajdonképpen a story vége elég hihetetlen, mivel kilõtte az agydaganatát és azóta is boldogan él. 😊) Ez elég morbid de megtörtént...

Kicsit érthetõbben, hogy te is megértsd:

Ha fél karral is tudok élni, akkor ez nem azt jelenti, hogy elõtte a két karomnak csak fele kapacitását használtam ki, vagy rejtett képességek lennének a két karomban, csak valamilyen trükkel elõ kellene csalogatni. Az kétségtelen, hogy én például nem járkálok kézen, nem csinálok akrobatikát, holott a kezemben ez a rejtett képesség benne lenne, de ha azt csinálnék, akkor viszont le kellene mondanom egyebekrõl.
Erre szokták azt mondani, hogy pld. ökölvívó világbajnokság megnyeréséhez is kb. ugyanakkora befektetett energia szükséges (plusz tehetség), mint egy Nobel-díj megszerzéséhez, csak ezek más mûfajok.
Viccesen szokták ábrázolni Einsteint úgy, mint body-builder. Talán erre gondoltál rejtett képességeken. Kb. 6 milliárd emberbõl egyetlen ilyen sincs. Vajon miért?

Lolozzál csak.
Fél karral is lehet élni, sõt fél lábbal, fél szemmel, fél füllel, fél vesével is stb. Az, hogy valakinek kimûtik az agy 50%-át, nem jelenti azt, hogy elõtte az ép agynak csak a felét használta. LOL.

lol már agysebészek is írogatnak ide) ja az agyunknak több mint 10%-át használjuk?? hm persze! akkor mi van azokkal (pl amerikai katonatiszt akit magyarországon mûtöttek meg és kb a fél agya hiányzott( Szerb háború ha emlékszel még)) és minden okés maradhat továbbra is tiszt a katonaságnál. Na ha szerinted többet használunk az agyból mint 10% akkor õ hogy tud még mindíg élni és még a hadsereg tisztje is lenni fél aggyal???

Önjelölt agysebézsek..... ma még azt sem tudják pontosan hogy raktározódik az agyban az információ, nemhogy a mûködését ismernék. de itt már tudják sokan😄DDDD

TITAN A.E.

csak meg kell valósítani és elküldeni a szélrózsa minden irányába. Aztán rá kell bízni a természetre.
Szórjuk szét a génállományunkat.....

na, azért gyõzike halála nagy ár lenne<#falbav><#banplz>

"ugye az agyunknak csak 10 egynéhány százalékát tudjuk kihasználni."
"De ez csak elmélkedés. 😊"

Bizony, bizony.

Ideje lenne már leszámolni azzal a hülyeséggel, hogy az agyunknak csak a 10%-át használjuk ki. Megcáfolták ezt már agysebészek is, de a hülyeség az konokul tartja amgát.
Amúgy, mûtesd ki a felesleges 90%-ot.