227
-
CsőKujts #187 marsutazással-sory -
CsőKujts #186 A holdra utazó embereknek is az volt a legjobb pillanatuk amikor a holdról megpilantották a földet. Különben csúnyán bepánikoltak volna és az még semmi egy esetleges marsutazáshoz képest. Igenis súlyos probléma a depresszió egy marsutazásnál. -
CsőKujts #185 Ja, hát akkor a tv-ben marhaságokat mondanak és mindig itt mondják a tutit. Semmi baj akkor ezentúl ha hallok valami fontosat a tv-be akkor majd lehet idejövök és megkérdezem, hogy tényleg úgy van-e. Remélem nem gáz.
CSúcsgóré az nálam szójárás nem feltétlen a Nasa vezetője mondta hanem mondjuk az ezzel a kérdéssel foglalkozó pszichologus aki a Nasa-nal dolgozik... A pontos beosztására arra már nem emlékszem de arra, hogy mit mondott arra igen. Márcsak azért is mert én is felettéb meglepődtem ezen a kijelentésen.
De ha engem kérdezel szerintem az a marhaság, hogy bármilyen e földön létező szélsőséges helyet vagy körülményt összehasonlítasz egy marsutazáshoz. Teljesen külön dolog. Egy marskompon utazó ember elszakad az anyabolygótól 40 000000 km-re. Ráadásul nem kevés időt kell eltöltenie ebben a teljesen "elszigetelt" állapotban, mindentől távol amit valaha is ismert. Azt mondta az ipse, hogy egy hónapon túl elkerülhetetlen a deresszió. Punktum. :)
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#184
Nem tudom melyik csúcsgóré lehetett az, de csendben megjegyzem, hogy a jelenlegi NASA "csúcsgóré" Michael Griffin az, aki a CEV programot sikeresen lezüllesztette egy Apollo v2.0-ra.
Mellesleg emberek élnek/éltek már elszigetelve huzamos ideig, nem véletlenül említettem korábban a déli-sarkot és a mélytengeri búvárokat. A többségük megbírkóztak a depresszióval. Természetesen ez is egy dolog, amire egy Mars-utazásnál oda kell figyelni, de hogy ez lenne a fő akadálya, az egyértelműen marhaság... -
CsőKujts #183 Hehe! Szerintem ilyeneket nem kéne mondanod anélkül, hogy nem is ismersz. :) Totál jókedélyű állandóan rihegő röhögő ember vagyok és az ismerőseim közül ezért elég sokan irigyelnek is. ;D
Speciel ezt se az újamból szoptam ki. Nézz utána ha már olyan eszméletlenül okos vagy, hogy ez tényleg egy valós probléma. Sőt továbmegyek ezt egy új doksifilmben hallottam ami a marsra való utazásról szólt... Az ott nyilatkozó Nasa-nál dolgozó csúcsgóré mondta ezt. Szal csitu van. :) -
Epikurosz #182 Talán nálad. -
CsőKujts #181 Amúgy a fő akadály tényleg nem a sugárzás lenne szal beszéltek össze vissza. Hanem a depresszió.. -
katz #180 A szunyogot is pusztitja az ember, megis messze van meg a kiirtodasatol 
-
#179
Lokko leírta a lényeget e téren, az én kutya vs. farkas példám egész lényege gyakorlatilag az, hogy a Földön egész egyszerűen egy faj túlélőképességét nagyban befolyásolja az, hogy mennyire tud együttélni az emberrel, és számomra ez a példa elég egyszerűnek és közérthetőnek tünt. Igen, a kutya azért terjedt el a bolygón, mert az ember "segített neki", a farkas pedig azért van veszélyeztetve sok helyen, mert az ember számára káros, így pusztítja őket.
A példa mégegyszer ismétlen egy emberiség vs. idegen faj találkozás esetén felmerült lehetőségre tér ki. Hawking arra utalt, hogy az idegen faj viselkedésétől függően adott esetben a behódolás lehet a túlélésünk szempontjából az egyetlen kiút, hiszen feltehetően az adott idegen faj sokkal fejlettebb lesz nálunk, tehát egy laza mozdulattal kiirthatnak minket. Érdekes egyébként, mert a fenti cikkben nem olvasható, de bizonyos értelmezésben az idegen fajjal való találkozás esetén is növeli a túlélési esélyt az, ha nem csupán egy bolygón vagyunk jelen. -
#178
Mennyivel egyszerűbb lett volna ha inkább a Földre vigyázunk... -
#177
apropó: miért is nem használjuk az aszteroidákat űrtutajként, megfigyelésekre vagy reléállomásként?
Egyszerű: még nem tartunk ott a mélyűri missziókkal, hogy ilyesmi egyáltalán komolyabban felmerüljön. -
#176
A napkitörések esetén nagyon jó árnyékolóanyag például a víz is, abból pedig úgy is elég jelentős mennyiséget kell magukkal vinniük. A napkitörések esetén az űrhajó kialakítása is segíthet, képzelj el egy hosszúkás testet, az egyik végén a lakómodul, középen az üzemanyagtartályok, a másik végén a hajtóművek és adott esetben a reaktor. Amikor napkitörés van, a hajót úgy kell pozicionálni, hogy a hajtóművek nézzenek a nap felé, és így a hajó szinte teljes szerkezete árnyékolja a lakómodult. -
lokko #175 Ironka, hidd el hogy lényegtelen abban kérdésben hogy az emberi faj csak a Földön vagy a világegyetemben szétszórva életképesebb, mint faj ... nem kérdés hogy sok helyen valószínűbb a túlélés mint egy helyen, ha a globális katasztrófák a lakóhelyeket nem egyszerre éri ... márpedig egy meteor nem csapódik két égitestbe. -
lokko #174 Sekler, meg kell érteni azt, hogy az ember is a természet része, mi a többi élőlény evolúciójának egy újabb tényezője vagyunk. Amelyik faj az emberhez adaptív az túlél, ami meg nem az kihal ... evvan, kegyetlen a világ. Nem mi vagyunkk az első ilyen tényező. Az uralkodó fajok mellet azok maradnak életben, amikkel nem tudnak mit kezdeni vagy élni hagynak a "nagyok" -
Sekler #173 Attól, hogy melyik állat életképesebb ennél bonyolultabb meghatározni. Attól hogy az egész bolygón elterjedt a kutya nem azért van mert annyival életképesebb. Akkor az aranyhörcsög is az, meg a papagáj. ha beteg a kis kedvenc már viszik is az állatorvoshoz. Persze ez nem baj de lényegesen jobb esélyei vannak a túlélésre mimt a farkasnak vagy más vadon élő állatnak. Másrészről közel se valószinű hogy azért pusztultak ki bizonyos helyekről egyes állatfajok mert nem voltak elég életképesek, ezek többsége mint az ember beavatkozása a természetbe. Elfoglaljuk természetes környezetüket, csökken az életterük, csoda hogy kipusztulnak? Visszatérve a farkasokra a falusiak ahol érinti őket mindenhol vadásznak rájuk mert megeszi a háziállatokat, mivel már nincs más szintén az ember hibájából. Azért a kutyákra nem szegeződik minden sarkon puskacső. Messzemenőleg rossz összehasonlítási alap egy házi állat és egy vadállat. -
szivar #172 Utazás közben elektrosztatikus módszerrel el lehet téríteni az alfa és bétasugárzásért okolható részecskéket. A gamma sugárzás eléggé sikeresen elnyelethető külömböző nehézfémekkel, stb. Tehát ez nem jelenthet elvben nehézséget.
Illetve marson vannak olyan helyek, ahol eléggé erős a mágneses mező ahhoz hogy a Van Allen övhöz hasonlóan eltérítse a töltött részecskéket. Tehát meg lehetne oldani a dolgot, csak iszonyatosan drágán. -
#171
Nem az űrre gondoltam, azt a 2 hónapos utat kibírják valamennyi ólommal körülvéve között :)
Sztem a marsküldetésnél atomreaktorokat kéne használni az űrhajókban (már ha a zöldek engednék fellőni...), akkor nem lenne gond sztem az elektromágneses mező energiaellátásával sem. -
Epikurosz #170 az űrben legfeljebb belemászol egy lyukacsos aszteroidába.
apropó: miért is nem használjuk az aszteroidákat űrtutajként, megfigyelésekre vagy reléállomásként?
---
az elektromágneses mező jó ötlet, csak nemtom mennyi energiát fogyaszt. -
year #169 és az oda-vissza úton mi védeni az űrhajósokat???
sztem az űrjahó körül egy elektromágneses mezőt kell kialakitani és megvan;) még én is megcsinálom a spájzban. :) -
#168
Így van, de nem feltétlenül kellenek bazivastag ólomfalak, lehet építkezni felszín alá, sziklába, stb. -
Epikurosz #167 "Na meg a mars is egy bolygó, ahol van éjszaka, amikor a nap káros sugárzása teljesen leárnyékolódik."
Bocs, hogy így belekontárkodom, de tisztázzunk pár dolgot:
A marsi expedíció legénységét 2 fajta fő sugárzás éri:
- a napszél, amely hidrogén és hélium ionokból áll. ezek tehát úgymond nehéz részecskék, és bár elég veszélyesek, de jól lehet védekezni ellenük. Különben napkitöréskor nő meg nagyon az intenzitásuk, ilyenkor be kell vonulni az űrhajó egy védettebb helyiségébe. (pánikszoba?)
- a legveszélyesebb a kozmikus sugárzás, főleg ennek gamma összetevője, ugyanis ennek a legnagyobb az energiája. Ez ellen nehéz védekezni, bazi vastag falak kellenének, lehetőleg ólomból.
Érdekesség, hogy amikor napkitörés van, a napból kifújt részecskék felfognak ezekből a gamma sugarakból jó sokat, tehát a napszél akár még hasznos is lehet (amellett, hogy meghajtja a napvitorlákat).
Ennyit tudok én dióhéjban erről, biztos vannak, akik ennél többet tudnak, és majd kiegészítenek. -
#166
Könyörgöm egész eddig arról beszéltem, hogy nem biológiai szempontokról beszélek... -
#165
"Az ISS-en max pár hónapig van egy ember. A Marson egész életében lenne. Miről beszélsz? A Van Allen övön kívül már az odaút alatt is akkora dózist kap egy űrhajós mint fél életében megengedett összesen. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a Mars expedíciónak. És hol van még a többi nehézség?"
Marson egész életében? Az érdekes lenne, ezt nemtom honnan találtad ki. Akkor kéne egész életében ott élnie, ha a föld elpusztulna. Alap, hogy ha van Föld akkor időnként váltják a bázis legénységét.
"A Mars körüli szondák dupla dózist kapnak a földihez képest a gyenge mágneses mező miatt."
A Mars bázis nem a mars körül lenne, hanem a FELSZÍNEN rohadt nagy külömbség.
"Az ISS-en azért bírják, mert a Föld mágneses tere felfog egy jó adag kozmikus sugárzást. Az ISS a Van Allen övön belül helyezkedik el, ami egy mágneses pajzsként működik."
Az ISS-nél a fő szempont a modulok kis tömege, mert jelenleg nincs túl erős és olcsó lehetőség a felvitelre. De egy mars expedíciónál már a biztonság lenne a fontosabb, tehát valószínűleg sokkal erősebb sugárvédelemmel látnának el egy mars űrhajót, mint az ISS-t, vagy akár az Apollo-kat. Érdekes, hogy a nasa-nak se ez a gondja, a mars expedíciók megtervezésénél, hogy nagy sugárzást kap az űrhajós (mert nyilván tudják a megoldást a védelemre), hanem az, hogy milyen meghajtással jussanak el a marsig, és honnan szedjék az üzemanyagot a visszatéréshez. És 56. szor is elmondom, hogy az a kis légkör is véd valamennyire a sugárzás ellen. Na meg a mars is egy bolygó, ahol van éjszaka, amikor a nap káros sugárzása teljesen leárnyékolódik. -
Ironka #164 Nem, nem esik le. Egyáltalán nem lényegtelen. -
Ironka #163 Nem. :) Csak egy idegen fajnak való behódolás (főleg) nem biológiai probléma. Mint ahogy egyik ország másiknak behódolása. Ez már civilizációs dolog. Persze hosszútávon hatása lehet a fönnmaradásra, de ez már a mémek és nem a gének területe. :) -
lokko #162 Ironka még mindig nem esik le hogy ebből a szempontból lényegtelen dolgon kötekedsz? A sugárzás ellen lehet védekezni, szal ez nem kötelező érvényű probléma -
Ironka #161 
Én is rajtuk nőttem fel (Star Wars), valahogy mégse hiszem el szó szerint, amit ott látok. :) -
#160
Most tehát annak a példának, amit arra hoztam fel, hogy adott esetben egy idegen fajnak be kellene-e hódolni az emberiségnek, vagy sem, az a legnagyobb hibája, hogy nem felel meg tökéletesen a biológia tudományos nézete szerint? :) -
#159
Az ISS-en max pár hónapig van egy ember. A Marson egész életében lenne. Miről beszélsz? A Van Allen övön kívül már az odaút alatt is akkora dózist kap egy űrhajós mint fél életében megengedett összesen. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a Mars expedíciónak. És hol van még a többi nehézség?
Sanyix talán egy kicsit alulbecsüli az elöttünk álló nehézségeket egy önfenntartó mars-bázis felépítése terén, de abban szerintem igaza van, hogy megvan a szükséges technikai fejlettség ahhoz, hogy képesek legyünk létrehozni mégis azt. A mars-utazás legnagyobb akadálya nem a technikai nehézségekben van, hanem abban, hogy nincs olyan ország, cég vagy hivatal, amely hajlandó lenne komolyan a megvalósítás útjára lépni, és az ehhez szükséges anyagi áldozatott meghozni. A technikai akadályok egy részén most is dolgoznak (épp a sugárvédelem terén olvastam cirka fél éve, hogy már nagyon hatékony megoldásokat dolgoztak ki a NASA tudósai), de nyilván nem olyan intenzitással, mintha egy marsutazás kivitelezése lenne napirenden. -
Ironka #158 Pontosítsunk még jobban. Milyen hovatartozás? Az alfaj is egy mesterséges fogalom, a határát meglehetősen önkényesen állapítják meg, nincs még a fajra jellemző viszonylagos határ sem. A taxonómia összes kategóriája a fajon kívül meglehetősen önkényes. Fogadni mernék, hogy két kutyafajta között nagyobb genetikai eltérés lehet, mint egy másik kutyafajta és egy farkas között. Az egész diffúz halmaz konkrét határok nélkül, folytonos átmenettel. Ilyen alapon a kutyafajták közötti sikerességet is összehasonlíthatnánk. Sőt, a háziasított farkasokat is.
Magyarul, sztem nincs értelme itt sikerességről beszélni. A behódolás, mint biológiai stratégia pedig nem létezik. Ezt mutualizmusnak hívják.
No offense. -
#157
Ezek olyan dolgok, amik nagyon-nagyon sokáig nem fognak megoldódni. Mesterséges genetikai baszkurálás nélkül sztem soha. A génjeink idekötnek a Földhöz. Nincs még egy hasonló bolygó sem elérhető közelségben.
Szerintem alábecsülöd az ember alkalmazkodóképességét. Képes az ember hónapokig dolgozni a tenger alatt 1000 méterrel, a tengerszinti nyomás sokszorosán, pedig nem éppen ez a természetes közege. Képes arra, hogy elszigetelt, szélsőséges környezetben hosszú ideig életben maradjon, például a déli-sarkon. Nyilvánvaló, hogy nem minden ember lenne képes elviselni mondjuk egy marsi bázison való életett, de akadnak, akik képesek erre, ők pedig felépíthetnek egy új társadalmat. -
Ironka #156 "Mindenbe belekötsz, még akkor is ha ellentmondasz magadnak. Az volt a bajod, hogy nagy a sugárzás a marson, erre írom, hogy az iss-en miért bírják? Erre jössz azzal, hogy mer szállítanak az iss-re utánpótlást. Miért az utánpótlás talán véd a sugárzástól? :DDD Mondom, marson ott van az a kis légkör, az is véd valamit, + sokkal távolabb van a naptól mint a föld + ugyanúgy lehet védekezni a sugárzás ellen mint az iss-en..."
Na akkor mégegyszer. Az ISS-en azért bírják, mert a Föld mágneses tere felfog egy jó adag kozmikus sugárzást. Az ISS a Van Allen övön belül helyezkedik el, ami egy mágneses pajzsként működik.
A Mars körüli szondák dupla dózist kapnak a földihez képest a gyenge mágneses mező miatt.
http://www.astronomycafe.net/qadir/q2953.html
Emiatt is ilyen gyatra a légköre, és emiatt tűnt el a víz nagy része. Hiába van távolabb a Naptól, sokkal nagyobb dózist kap. Ennyit ér ennek a haszontalan Földnek a mágneses tere, ami ott szinte hiányzik.
http://mgs-mager.gsfc.nasa.gov/
"The absence of a global magnetic field for billions of years has contributed to the erosion of Mars atmosphere by the solar wind and the loss of water."
Az ISS-en max pár hónapig van egy ember. A Marson egész életében lenne. Miről beszélsz? A Van Allen övön kívül már az odaút alatt is akkora dózist kap egy űrhajós mint fél életében megengedett összesen. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a Mars expedíciónak. És hol van még a többi nehézség?
"Within a few years, astronauts can build-up nearly 200-400 rems of exposure to them which equals a lifetime dose limit."
Okoskodsz, anélkül, h utánaolvasnál. Bírom az ilyen embereket. -
#155
Pontosítsunk. A farkas és a kutya egy faj, csak az utóbbi mesterségesen egy erős genetikai driftingen esett át.
Akkor már pontosítsunk rendesen - a kutya (Canis Lupus Familiaris) és a szürke farkas (Canis Lupus Lupus) azonos ősökkel rendelkezik. Ettől még két eltérő alfajról beszélünk, én pedig nem a faji mibenlétükre és hovatartozásukról beszéltem, hanem a két alfaj sikerességét mértem össze, és a "behódolás" lényegére céloztam vala.
A sikeresség alapja pedig nem a faj, hanem a gén, ez a szemlélet már elég meghaladott. Ha végiggondolja az ember, egészen logikus. A faj egyedei nem klónjai egymásnak, a másolódás egysége a gén, nem az egyed. Egy fajon belül ugyanúgy versengenek a gének, ha sikeresebb, elszaporodik, és végeredményként akár új faj is létrejöhet. Ha neked lenne igazad, nem alakulnának ki új fajok sem.
Még 1x: nem a biológiai részét emeltem ki e történetnek, hanem azt vetettem össze, hogy mi lesz egy adott faj sorsa, ha behódol egy erősebb fajnak, illetve ha nem. Ugyanis a téma itt kezdődött. -
#154
Cifu: a farkasok nem kihaltak, hanem mi irtottuk ki őket, vagy aláztuk kutyává őseik némelyikét - éppen azért, mert konkurenciát jelentett számunkra életképességük és hozzánk hasonló természetük.
Tehát ha kiirtották például a farkas japán alfajait, az nem minősül kihalásnak? :D
Pont arra akartam rávilágítani, hogy a kutya ősei azáltal, hogy "behódoltak" az embernek, sokszorosára növelték a faj sikerességét, hiszen jobban el tudott terjedni az egész bolygón, és nagyobb egyedszámot tudott elérni. -
#153
Van egy dokumentum film, asszem az a címe, hogy a csernobili csata. Ha megnézet, láthatod, hogy a sima maszkos, fehér köpenyes munkások hullottak. Akik a tetőn(ahol a legbrutálisabb sugárzás volt) lapátolták a sugárzó törmeléket, még mindíg csak pár ólomlemezzel védték magukat, meg maszkkal, és igaz hogy egy huzamban csak pár percet töltöttek lapátolással, elég sokan túlélték. Egy űrhajóban, vagy egy normálisan épített mars/hold bázison ehhez képest semmi sugárzást kapnának. De szerinted biztos kamuznak a tudósok akik azt mondják pl hogy full biztonságos egy atomreaktor közelében álldogálni, mert gondolom szerinted nem lehet leárnyékolni a sugárzást sehogy... -
#152
Mindenbe belekötsz, még akkor is ha ellentmondasz magadnak. Az volt a bajod, hogy nagy a sugárzás a marson, erre írom, hogy az iss-en miért bírják? Erre jössz azzal, hogy mer szállítanak az iss-re utánpótlást. Miért az utánpótlás talán véd a sugárzástól? :DDD Mondom, marson ott van az a kis légkör, az is véd valamit, + sokkal távolabb van a naptól mint a föld + ugyanúgy lehet védekezni a sugárzás ellen mint az iss-en...
Lefékezésre elég de semmi többre a marsi légkör? A meteorokkal mit csinál? Talán köszön nekik? Pont arra elég, hogy lelassítsa a kisebb példányokat. És újra leírom, hogy a mars kisebb gravitációja miatt, sokkal egyenletesebb a légkör mint a földi légkör. A földön egyre magasabban gyorsan csökken a levegősűrűség, a marson sokkal lassabban csökken a kis gravitáció miatt.
Ja és persze egy kis marsbázisnál ugye kva nagy az esély rá, hogy pont telibe találja egy meteor mi? Ennyi erővel a holdra se szabadott volna leszállni, mert bármikor telibe találhatta volna az űrhajósokat egy kődarab(márpedig ennek nagyon kicsi esélye volt, a holdon, a marson meg még sokkal kisebb esélye van)...
Amúgy KI MONDTA, hogy nem önfenntartó bázis kéne?
Tudod hogy működik a mesterséges gravitáció? Na pont úgy ülhetnének a marson élő emberek pár órát minden nap egy centrifugában, és nem esnének szét ennyi! Kva bonyolult lenne egy forgó izében ülni pár órát mi?
Eleinte csak növénytermesztés kell, napfény van, üvegházat tudnak csinálni, és elvileg oxigént is tudnak kinyerni, co2-is van, amit a növények belélegezhetnek, és oxigént termelnek (MÉG MINDÍG az üvegházban mindezt, mielőtt kitalálnál valamit), lehet etetni az állatokat a növényekkel, van kaja, van oxigén. És talán amikor 5 ember leszáll egy idegen bolygóra, hogy elkezdjen valamit építeni, nem a gépgyártással, meg a vegyiparral fog törődni, az ráér később. Gondolom te azt szeretted volna, hogy a holdra szállásnál egyből építsenek gyárakat meg stb. mer hogy anélkül nem lehet élni mi??
A holdraszállásoknál több mint egy hétig is voltak az űrhajóban (egy fémdarabban), ugyanilyen fémdarabot a marsra is lehet vinni, és abban túlélni a sugárzást... ez is kva bonyolult mi? És pár órát védőruhában, o2 palackkal ugyanúgy kint lehetnek a szabadban, mint a holdon, sőt tovább, mert a mars légköre valamennyire véd a sugárzástól, tök mind1 mennyivel ritkább a légkör mint a földön, sokkal több mint a semmi, és a semmiben is elvannak az űrhajósok...
Elmegy pár ember(férfi is nő is), és elvannak egymással, tudnak vinni magukkal videojátékokat, tv-t talán tudnak nekik közvetíteni a földről adást, tudnak beszélni a földiekkel, tudnak kajálni, van oxigénjük (ugyanis a marson is süt a nap, és így tudnak fűteni, van áram hihetetlen mi?) alapvető szükségleteiket kielégíthetik, + még szórakozhatnak is. -
Epikurosz #151 "Ezek olyan dolgok, amik nagyon-nagyon sokáig nem fognak megoldódni. Mesterséges genetikai baszkurálás nélkül sztem soha."
Ez megint egy nagyon jó link!
Én is ezen a véleményen vagyok, de a módszer még nincs kidolgozva, talán 100 év is eltelik, amíg lesz lépés ezügyben.
Mennyivel könnyebb lenne, ha lenne egy galaktikus könyvtár, és ott el lehetne olvasni, hogy XY bolygón ezt kipróbálták, és működött.
-
lokko #150 az agy százalékos használatáról totálisan értelmetlen vitatkozni, ennek semmilyen tudományos alapja nincs, ez csak egy olyan dolog, amit szívesen elfogadunk annélkül, hogy egy kérdést is feltennénk ezügyben. alapvető kérdésen elgondolkodott itt valaki? Hogy mi is az agyunk 100 százaléka? Mert ha valaki azt mondja hogy az amikor minden agysejt dolgozik az nem érti, hogy hogyan is működik az agy. Az idegrendszerben tárolt információk a szinaptikus erőségekben tárolódik, ez határozza meg hogy az idegsejtek kapcsolódásánál egységnyi ingerre mennyi ingerület jut át a következő idegsejtre, a következő idegsejt meg a bejövő ingerek bizonyos mennyisége felett ingerületi állpotba jön, szal közvetítővé válik, ez persze nagyon sematikus leírás, de a lényeg látszik ennyiből, hogy az ingerület úgymond utakat jár be az agyban, és ezek az utak hordozzák tapasztalatainkat emlékeinket mindent, amik mi magunk vagyunk. Naszal ha az agyunk 100 százaléka ég akkor az információ szempontjából ugyan az lenne mintha minden agysejtünk kussolna, szal 0. Így a kérdés értelmetlen, hogy hány százalékát használjuk az agynak, ha azt sem tudjuk mi lenne az elvi maximum. -
Epikurosz #149 ...csernobil egyébként is nem egy lejátszott meccs. csak ki kell várni a végét. -
lokko #148 Ironka látom nem érted mi a szitu. Hawkin matematikai oldalról közelítette meg az emberiség kihalását, és arra jutott hogy ha nem terjedünk szét a világegyetemben akkor bizony jóval hamarabb ki kell hogy haljunk, mint ellekező esetben, ezzel a gondolattal nem lehet technikai oldalon dacolni, ahogy azt az MIT-sek tették. A technikai hibák kiküszöbölhetőek, míg a logikai szükségszerűségek nem, szal Hawking nézőponja szélesebb körben érvényes így neki van igaza, ha ezen vitatkozol magadat minősíted.
Egy kitalált sztory a nézőpontok helyességéről, ami szemlélteti a köztünk álló vitát:
Az elméleti tudós azt mondja hogy a föld gömbölyű, mert megfigyelései alapján és a logikai következtetés módszereit bevetve erre a következtetésre jut. A mérnökök azt mondják neki, hogy ez hülyeség, mert akkor ők meg tudnák mérni a föld görbületét, sugarát, de mivel ezt nem tudják ezért a föld nem lehet gömölyű ...