190
-
#190
A Gripen szimulátorról esetleg nincs valahol tartlmasabb cikk ? -
#189
Nos emberek itt van mind a 12. 
Ennél szebb nincs
-
#188
Egy kissé mintha félre ment volna a téma. 
-
MacrosTheBlack #187 x-wing :P -
MacrosTheBlack #186 Kérdés hogy kit érdekel a franciák szava? A szerbeket pl. nem nagyon, amikor lenyomták az ENSZ nézőközönség által "védett" Srebrenicát. És lett vmi bajuk: Semmi. Hiába van csúcstechnikájuk, nem merik használni se. Fosnak hogy nehogy megfázzon egy katona, vagy tripperes legyen a helyi bordélyban. :) -
MacrosTheBlack #185 Nembaj, ez is egyfajta elégtétel. Legszebb öröm a káröröm. :D -
Sámson #184 Elolvastam a cikket és kedvem lett újra RETAL-ozni :)
-
fonak #183 Egy darab komplexum maradt? Az jó sok... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#182
Lentebb már említettem: egy Kub középhatótávolságú (~20km) légvédelmi komplexum van, plusz kis hatótávolságú (~3-5km) rakéták. Nagyobb hatótávolságú rendszerek immár nincsenek a Vega és a Nyeva légvédelmi rakéták kivonásával. -
Zenty #181 Nekünk nincs semmi lég védelmünk?(földi rakéta ilyesmire gondolok)
Vagy azok nem érnek semmit az új vadászok ellen? -
DonRudi #180 Bocs de szerintem ez a megközelítése egy potenciális fenyegetésnek kissé leegyszerűsített, valamint szerintem hamis az egyes technikai eszközökről benned élő kép.
Szerintem egy éles katonai helyzet nem mint a derült égből a villámcsapás fog bekövetkezni, hanem megelőzi a politikai helyzet "fokozódása"
Tehát nehezen tudok elképzelni egy olyan szitut, hogy légierőnk békebeli készültségben van és egyszercsak megjelenik a határon egy ellenséges gép és harci szándéktól fűtve hangsebességgel megindul Kecsó felé mondjuk bombázni.
Természetes hogy ebben az esetben nem tudnánk reagálni.
De szerintem teljesen nyugodtak lehetünk, hogy ilyen helyzet nem fog előfordulni.
Sokkal v.színűbb az mondjuk hogy a légierő gépei készültségben vannak, és a riasztást követően egy percen belül felemelkednek.
Persze az is v.színű hogy ártó szándékkal közeledő gép nem fog hangsebességgel (ergó forszázzsal) repülni, és az is v.színű hogy nem fogjuk a határnál felfedezni.
Az a gép amelyik tényleg kárt akar tenni bennünk v.színű alacsonyan fog közeledni és a kitelepült illetve fix telepítésű lokátorainkat zavarni fogják, vagy lehet hogy azokat lövik ki először.
De tegyük fel hogy észleljük a támadót és felemelik a vadászokat.
Amennyiben a vadász lokátora észleli a támadót, akkor eldöntheti hogyan száll vele szembe. Ha már túl közel vannak egymáshoz v.színű a közel légiharc rakétát választja.
És itt be kell valljam nem értem a gondolatmenetedet. "A rakétákat nem biztos, hogy tudják használni a fordulóharcban". Bocsi de ezeket a rakétákat pont erre találták ki. Tudtommal a korszerűbb rakéták már bármilyen (vagy legalábbis nagyon széles) terhelési viszonyok mellett indíthatóak. Tehát ha az infrafej befogta a célt a rakéta nagy v.színűséggel indítható. Persze az AIM-9L nél ehhez az egész géppel manőverezni kell, egy sisakcélzóval és egy AIM-9X szel pedig a pilcsinek csak rá kell néznie a célra (ami akár a háta mögött is lehet).
A következő gondolatodat ismét csak nem értem:
"nem tudják - mármint ha jól értem a rakéták - ugyanazt lekövetni mint amit egy pilóta a gépével összehoz. Ráadásul az érzékelő fej ami követi a célt kijátszható éles manőverekkel". Itt szerintem súlyos félreértésben vagy. Egy levegő-levegő rakéta manőverezőképessége nagyban függ attól, hogy milyen távoli célt akarnak lelőni vele. A hajtóműve viszonylag hamar kiég, és innentől kezdve elég gyorsan lassul és veszít a manőverező képességéből. Viszont ha feltételezzük, hogy fordulóharcban egy közeli célra indítják akkor nyugodtan feltételezhetünk tőle 40-50 g-s manővereket. Ez elől azért elég nehéz elmanőverezni egy pilóta vezette repülőgépnek. Az érzékelő fejet is csak akkor tudod manőverekkel kijátszani (ha kitudod !!!) ha közben egyéb módon - pl. infracsapdákkal - megpróbálod zavarni a rakétát.
Persze az egésznek a kulcsa az amiről már beszéltünk korábban. Hiába áll működő hajtóművel a beton végén akár egy egész Gripen század, ha nem tudják hogy hol az ellenség.
Ehhez korai előrejelző rendszer kellene - és nem földi telepítésű radarok.
Ha pedig már levegőbe kerültek akkor törekedni kéne arra hogy azt csinálhassák amire kitalálták őket, vagyis BVR légiharcot, és csak akkor keveredjenek közel légiharcba ha nagyon muszáj és nincs más megoldás. -
#179
Bizonyított? Hol? Mert élesben nem!
Az, hogy meg a gépek hogy manőverezenek..
A MIG-nek épphogy csak egy paraszthajszálnyi előnye van. És egy fegyver használhatóságát nem csak a harci paraméterek határozzák meg.
Az orosz rakéták nagyon rövid ideig tárolhatók (pár év) és ha gépre rakod őket és repteted 6-8 óra után már javítani kell őket. Ez borzalmas!
Egyfeladadtos gépért 30 milla? 10-et sem adnék érte! -
#178
Nem tudom, hogy a JAS-39 Gripen mennyibe kerül, de azt tudom, hogy a MIG-29 cirka 25-35Millió dollár. Ami egy vadászgépért nem olyan rossz ár, ha jól tudom. Ebben pedig benne van a NATO kompatibilitásért felelős rendszerek beszerelése is.
Azt én se írtam, hogy olcsó fenntartani: "Szóval a MIG-29 öreg kicsit sokat eszik olcsóbb, erősebb bizonyított, és jobban is manőverezik.". -
#177
Ha belegondolsz Kecskemét hozzávetőlegesen az összes határtól kb 120-200Km-en belül van.
hangsebességgel 1300Km/h 650csomó(knots)ezt a távot egy repülőgép cirka 6-7 perc alatt teszi meg.
Mire nálunk ezt észlelik, riadóztatnak, addigra ez a gép Kecskemét közelében lesz. ---> A rakétákat nem biztos, hogy tudják használni a fordulóharcban, mert sajnos nem sajnos nem tökéletesek, és nem tudják ugyanazt lekövetni mint amit egy pilóta a gépével összehoz.
Ráadásul az érzékelő fej ami követi a célt kijátszható éles manőverekkel. -
#176
Véleményem szerint mindhárom típus alkalmas a feladatra. Apróbb kiegészítések csupán:
- MiG-29B gépek esetén felújításon esnek át, tehát NATO rádiók, NATO IFF, esetleg új radar és hajtómű.
- A JAS-39 közül szvsz az A/B változatott elfelejthetjük.
- Az F-16 esetén legalább MLU-n átesett, felújított gépekről van szó.
Azonban hozzátennék még egy apróságot: hiába van akár 100+ modern vadászgépünk, ha nem törődünk velük. A MiG-29-esek hosszú ideig a szabad ég alatt aludtak, a karbantartásukat elhanyagolták anyagi okok miatt, a fegyverzet egy részének lejárt az üzemideje. Annyi előnye legalább lesz a lizingnek, hogy mivel a gépek nem saját tulajdonban vannak, a svédek meg megkövetelik az értékeik védelmét. Vagyis nem lehet ellébecolni az ilyen dolgokat... -
#175
Mindegyik csak különböző mértékben és biztonsággal. Az F-4 és MIG-21-es példa valóban igaz, csak hát hol van már a Sparrow... Az a '70-es '80-as évek ópiuma. Az AMRAAM egy egészen más kategóriájú fegyver. Gyakorlatilag nincs is párja a világon ami már rendszerbe lenne állítva. (Az AA-12 képességei messze elmaradnak tőle.)
A gépek jó manőverezőképessége nem csak a dogfight miatt fontos, de a légiharcrakéták előli kitérésnél is alapvető.
Az, hogy meg a MIG-29 olcsó az egy vicc. Talán a világ egyik legdrágábban üzemletethető gépe. EGy repült órája cirka 12-16 ezer dollár. -
DonRudi #174 Közelharc - ld.: 165-ös hozzászólásom
(u.i: "Irakban az amcsiknak volt elég hely és így idő is, hogy észleljék és kilőhessék időben a rakétáikat az ellenséges gépekre. Itt viszont nem sok idő van rá ha ilyesmire kerülne sor." - Ezt nagyon nem értem. Nincs idő kilőni ??? Na ne...)
-
#173
DonRudi: A Vietnami légiharcok során is beizonyosodott, hogy a forduló vagyis közvetlen légiharcra is fel kell készülni. Ezt nem tették meg az Amerikaiak, és eleinte az F-4 Phantom nem volt olyan sikeres, mert nem volt gépágyúja. Az akkori AIM-7 Sparrow és AIM-9 Sidewinder rakéták nem voltak olyan pontosak, hogy a közeli légiharcban megállják a helyüket.
Emiatt csak a gép frissítés (újabb F-4-es), és a gépágyúkonténerekkel felszerelt gépekkel tudták csak felvenni a kesztyűt a MIG-21-el szemben.
Rádaásul az Amerikaiak is nagy hangsúlyt fektetnek a mai napig a fordulóharc (közelharc) oktatására (TOP GUN). Szóval nem elhanyagolható tényező a közelharc a légi hadviselésben.
Irakban az amcsiknak volt elég hely és így idő is, hogy észleljék és kilőhessék időben a rakétáikat az ellenséges gépekre. Itt viszont nem sok idő van rá ha ilyesmire kerülne sor. -
#172
[NST]CIFU: Szerinted melyik gép lenne alkalmas az orszá légterének a védelmére?
MIG-29
JAS-39
F-16 -
#171
A tudományos fórumban épp az elöbb lett bezárva egy ilyen témájú topic, nem ok nélkül. Hanyagolni kellene ezt a témát, mert egyfelől felesleges, másfelől erősen nem ide való. -
#170
Figyelembe véve, hogy Franciaországot nem mi, hanem a náci Németország nyomta le, talán nem Trianont kellene emlegetni (lévén annak semmi köze ehhez), hanem inkább a Versailles-i békeszerződést... -
#169
Hát ez a téma is megtöltene 1-2 fórumot :D.
De tudod a Franciák ha a gondolat is felmerülne, hogy visszakapjuk, azonnal megvétóznák.
Akkor még nem is beszéltünk a déli szomszédoknál és az északiaknál levő földeinkről, és nyugatról. -
MacrosTheBlack #168 Naigen, legfőképp szerények, és nem beképzeltek. :DD Fosnak még mindig hogy Erdélyt előbb-utóbb vissza kell adniuk, mert tudják jól hogy nem az övék, hiába lopták el. -
MacrosTheBlack #167 Persze hogy hivatásos sereg kell, azok legalább szeretik amit csinálnak, olyan is a hozzáállásuk. De azt is számba kéne venni mit lehet ennyi emberrel csinálni. Ágyútölteléknek kevés, ezért inkább olyan kiképzést + felszerelést kéne adni a kezükbe amivel több emberrel érnek fel. Vmi SWAT szerű elitkommandó kéne bazookákkal, sniperekkel, akik képesek profin nyomni a városi gerillaharcot, azt az egyetlen reális harcmódot, ami nálunk lehetséges. -
MacrosTheBlack #166 A franciák azt kapták amit megérdemeltek, trianonért cserébe. :) -
DonRudi #165 Persze a manőverező képesség és a közel légiharc kapacitás fenntartása fontos.
Előállhat olyan helyzet, hogy az ellen megtanulja zavarni az AMRAAM-ot (vagy majd a Meteort).
Ekkor előállhat olyan helyzet hogy gépek a közel légiharc rakéták indítási zónáján belülre kerülnek.
Ha a gépek kölcsönösen látják egymást nem marad más hátra mint a dogfight. (úgy tudom a 6 km-ről lelőtt szerb gép nem is látta a támadóját ergó nem is volt esélye légiharcot vívni)
De a dogfightnál sem csak a manőverezőképesség a lényeg. Jóval könnyebb indítási helyzetbe jutni egy sisakcélzóval és AIM-9X-szel felszerelt géppel mint mondjuk az általunk megvett sok éves AIM-9L-cel felszerelt Gripennel.
És ezen az sem fog segíteni, hogy adott helyzetben kapunk-e kölcsön a NATO-tól AWACS-et vagy sem.
Ha esetleg tényleg dogfightra kerül a sor egy magyar Gripen és egy másik gép között akkor és ott már csak az fog számítani, hogy milyen függesztmény van a gépeken ki ül a gépekben és csak végső soron az hogy milyen típusú gép lesz a Gripen ellenfele.
-
#164
Én a támadásra gondoltam, amikor megtámad bennünket egy másik ország. Mire észleljük és felszállnak a gépeink addigra már csak a közelharcra lesz lehetőség. Akármelyik égtáj felől jön támadás mire lereagálnánk addigra lehet el is mennének a légtérből. Egyébként pedig mi nem a NATO féle rendszerre állított haderők ellen vívnánk harcot, mert ha a NATO támadna meg minket az nagyon is érdekes lenne.
A MIG-29-esben is benne volt a németeknél az a rendszer ami a MIG-29-et összekötötte az AWACS gépekkel. Egyébként is rádión keresztül AWACS-ről is rá lehet irányítani az agresszorokra a MIG-et is. -
#163
Én azért nem írnám le a fordulóharcot. Egyfelől talán nem véletlen, hogy a modern vadászgépeknél is fontos szempont a manőverezőképesség, még mindig. Az F-22A esetén felmerült, hogy elhagyják a tolóer-kormányzást a sorozatgépekből, mondván, hogy a nélkül is elég jó a manőverezőképessége (az igazi ok a takaréskosság volt, és az az indok, hogy "úgyse jut senki a Raptor közelébe"). Aztán mégis meggondolták magukat, és maradt a tolóervektoros kormányzás.
A jugó háború esetén is érdemes megemlíteni, hogy az egyik F-16-os mindössze 6 km-ről (fejből írom, de nagyságrendileg ilyen távolságból) indított AMRAAM-ot az őket meglepő MiG-29-esre. Elvben szépen hangzik az, hogy 50-120 km-ről lelövöm az ellenséget, de ha az ellenség kihasználja a domborzatott, akkor csúnya meglepetéseket okozhat azért... -
DonRudi #162 Hát igen Georgie, a közel légiharc...
Nézd csak meg hány közel légiharcra került sor modjuk a szerb Mig-29-esek és az USA vagy holland F-16-osok között.
Jelenleg az a helyzet, hogy egy orosz szisztéma szerint irányított légierő gépeinek nincs igazán sok esélyük közel légiharcot vívni a NATO gépeivel.
Persze meg lehet próbálni - meg is próbálták a szerbek is - de ez kb olyan mint a könnyűlovasság rohama volt: nagyon hősies, de semmi értelme.
Az inkább 50 mint 120 km-ről indított rakéták korunk realitása.
Közel legiharc mint harcászati forma legfeljebb az Etióp - Eritrea légierők találkozóján jöhetett szóba élesben.
-
#161
Az USA-ról meg csak annyit, hogy 1956-ban is "segítettek" nekünk. Az akkori Szovjet Únió feltette a kérdést, hogy Szuezi csatorna vagy Magyarország. A többit pedig mindenki tudja, aki tanult ugye történelmet, hogy mi történt ezután.
Az USA a Szuezi csatornát választotta.
Ennyit arról, hogy a bajba jutott államokat hogyan segítené ki egy katonai szövetség, igaz akkor nem voltunk benne a NATO-ban.
Attól még magasból ejtenének ránk, ha megtámadna minket egy nagyobb haderő.
Arról, hogy a sorkatonai szolgálatot megszüntették pedig eltérő véleménye van az embereknek.
Nekem az a véleményem, hogy nem ártana meg a mostani fiataloknak a katonaság. Már csak azért sem, mert nevelő hatása is van a seregnek.
A másik nagy gond az országban, hogy a laktanyákat nem a szerződéses katonák védik, hanem biztonság techinkai cégek alkalmazottai (biztonsági őrök).
Igaz az államnak nem kell a katonáknak fizetnia éjszakára pótlékokat és ehhez hasonlókat, de nem biztos, hogy olcsóbb egy security-s cég őreinek a fizetése. Ráadásul ha ezek a cégek mind egy ember ekzében vannak, akkor pl.: egy katonai puccs is könnyebben megvalósulhat az országban, ha nem az a fél nyer esetleg a választásokon mint aki kellene (szerintük). -
#160
Nekem a véleményem az, hogy a MIG-29-est is fel lehetett volna még hozni olyan szintre, hogy a NATO kötelékében maradjon. Németország is modernizálta gépeit, amikor újra egy állam lett a volt nszk és ndk. Mi meg hülyék voltunk, hogy nem vettük meg a névleges 1 EURÓS áron tőlük, amikor leselejtezték őket. A lengyelek kapták meg helyettünk, mert volt hozzá eszük.
Egyébként én is F-16C/D párti vagyok. Az lehet hogy jobb lett volna, de ha az ország méreteit és költségvetését is figyelembe vesszük, akkor lehet hogy a JAS-39 Gripen győz.
Megbízhatóság terén az F-16-os sokat bizonyított típus ezzel ellenben a JAS-39-es még csak a Svéd lankákat látta csak .
A MIG-29 azért jó, mert már szintén sok helyen kipróbált típus, és amikor a Magyar pilóták a Holland F-16-os pilóták ellen edzettek 16:9 arányban nyerték a légicsatákat (fordulóharcban).
Szóval a MIG-29 öreg kicsit sokat eszik olcsóbb, erősebb bizonyított, és jobban is manőverezik.
Ha a honvédelem felől nézzük a dolgot, akkor szerintem nem a 50-120Km távolságból indított rakétákkal lehet megvédeni a hazánkat, hanem fordulóharcban. Amiben a MIG-29 jobb mint az F-16 Flacon vagy a JAS-39 Gripen. -
wednes #159 Nem.
Ez volt a briteknél a Catapult fedőnevű akció, Churchill parancsára.
Algéria partjainál horgonyzó francia flottakötelékre az angolok tüzet nyitottak miután nem tett eleget annak a felszólításnak, hogy csatlakozzon a brit flottához vagy pedig semmisítse meg magát.
A brit kikötőkben horgonyzó francia hadihajókat már korábban lefoglalták az angolok. -
#158
nem a franciák süllyesztették el a flottát, mert nem tudtak választani kinek szeretnék adni? -
wednes #157 Hmmm lehet, hogy tényleg nem szerették volna egymást? :D
Azt abból is le lehet mérni, hogy az angolok nem hullattak könycseppeket a franciák után mikor a britt flotta szétlőtte a franciát mert nem volt hajlandó az átmenekülni Angliába. -
Zenty #156 "Vagyis most már az angolok, hagyták cserbe a franciákat."
Szerintem ez nem okozott nekik lelkismeret furdalást
:D Bár imdáják egymást ezért nem érhető miért mentek el? :D
-
wednes #155 Abban igazad van, hogy MOST valószínű segítene a NATO egy MO-t ért támadásnál, mert jelenleg nincs olyan erő a közelünkbe amit ne tudna könnyű szerrel elhárítani.
Egy katonai szövetség elsősorban elrettentésre jó.
Úgyhogy minket csak akkor fog valaki megtámadni, ha képes az egész szövetséggel nagy eséllyel felvenni a harcot.
Ekkor viszont már kétséges lehet a teljes értékű segítségnyújtás.
A segítségnyújtási szándék és a támadó fél ereje fordítottan arányos. -
SYB #154 Az én elgondolásom szerint egy Mo elleni támadás ellen a NATO biztos nem hagyna cserben: presztizskérdés lenne számukra, mert ha egy tagállamnak nem segítenének akkor egy másiknak sem > szétesne a szövetség > mindenki egyedül maradni.
Másrészt nem hiszem, hogy érne olyan támadás, amit nem lehetne külső segítséggel visszaverni, ha meg igen, akkor az a hadsereg úgyse állna meg Magyarországon.
A hadsereg létszámáról: lehet, hogy kevésnek tűnek, lehet, hogy az is, de a sorkatonaságot meg kellett szűntetni: most van x képzett katonánk, eddig volt 10x képzetlen, hadd ne mondjam melyik a jobb:S -
#153
tudomásom szerint a miénk marad, nem kell érte fizetni utánna semmit, de lehet hogy tévedek... -
wednes #152 Bérleti díj lejárta után mit csinálunk?
Maradványértéken megvásároljuk vagy pedig visszaadjuk? -
Zenty #151 "a magyar honvédség "harci" létszáma jelenleg 16ezer fő"
Hü hát ez téleg piti...
MOndjuk azt gondotlam ,hogy többen vannak románok nagyobb ország stb
De technikailag a hadviselésben?
Nekik milyen vadász repcsijük van? :D
Jah és téleg! Most ,hogy be újitottuk a vadász repcsi állományt akkor most kapute storno minden ?
50 év mulva talán valami nagyobb újitás vagy a közeljövöbe akarna e még radikálisab fejlesztést?
Mondjuk harci helikoptereket ( apache) Az a szárazföldi erökben is nagy segitség!
Ha abbol vennének egy tuccatot + szárazföldi hadsereget új tankokal ilyesmi felgyurnák nem is lennénk annyira gázak :D!