JAS-39 Gripen, az új vadászgépünk I.
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#190
A Gripen szimulátorról esetleg nincs valahol tartlmasabb cikk ?
"A biliárd nem más, mint a tervezés magasiskolája. Nemcsak játék, hanem sokat ígér? sportm?vészet, melyhez egy sakkjátékos elméje és egy koncertzongorista keze szükséges." Albert Einstein
#189
Nos emberek itt van mind a 12. <#taps><#taps>
Ennél szebb nincs <#alien2>
Ennél szebb nincs <#alien2>
"A biliárd nem más, mint a tervezés magasiskolája. Nemcsak játék, hanem sokat ígér? sportm?vészet, melyhez egy sakkjátékos elméje és egy koncertzongorista keze szükséges." Albert Einstein
#188
Egy kissé mintha félre ment volna a téma.<#love11>
/Gripen az égből/
#187
x-wing 😛
A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.
#186
Kérdés hogy kit érdekel a franciák szava? A szerbeket pl. nem nagyon, amikor lenyomták az ENSZ nézõközönség által "védett" Srebrenicát. És lett vmi bajuk: Semmi. Hiába van csúcstechnikájuk, nem merik használni se. Fosnak hogy nehogy megfázzon egy katona, vagy tripperes legyen a helyi bordélyban. 😊
A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.
#185
Nembaj, ez is egyfajta elégtétel. Legszebb öröm a káröröm. 😄
A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.
#184
Elolvastam a cikket és kedvem lett újra RETAL-ozni 😊
#183
Egy darab komplexum maradt? Az jó sok...
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#182
Lentebb már említettem: egy Kub középhatótávolságú (~20km) légvédelmi komplexum van, plusz kis hatótávolságú (~3-5km) rakéták. Nagyobb hatótávolságú rendszerek immár nincsenek a Vega és a Nyeva légvédelmi rakéták kivonásával.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#181
Nekünk nincs semmi lég védelmünk?(földi rakéta ilyesmire gondolok)
Vagy azok nem érnek semmit az új vadászok ellen?
Vagy azok nem érnek semmit az új vadászok ellen?
#180
Bocs de szerintem ez a megközelítése egy potenciális fenyegetésnek kissé leegyszerûsített, valamint szerintem hamis az egyes technikai eszközökrõl benned élõ kép.
Szerintem egy éles katonai helyzet nem mint a derült égbõl a villámcsapás fog bekövetkezni, hanem megelõzi a politikai helyzet "fokozódása"
Tehát nehezen tudok elképzelni egy olyan szitut, hogy légierõnk békebeli készültségben van és egyszercsak megjelenik a határon egy ellenséges gép és harci szándéktól fûtve hangsebességgel megindul Kecsó felé mondjuk bombázni.
Természetes hogy ebben az esetben nem tudnánk reagálni.
De szerintem teljesen nyugodtak lehetünk, hogy ilyen helyzet nem fog elõfordulni.
Sokkal v.színûbb az mondjuk hogy a légierõ gépei készültségben vannak, és a riasztást követõen egy percen belül felemelkednek.
Persze az is v.színû hogy ártó szándékkal közeledõ gép nem fog hangsebességgel (ergó forszázzsal) repülni, és az is v.színû hogy nem fogjuk a határnál felfedezni.
Az a gép amelyik tényleg kárt akar tenni bennünk v.színû alacsonyan fog közeledni és a kitelepült illetve fix telepítésû lokátorainkat zavarni fogják, vagy lehet hogy azokat lövik ki elõször.
De tegyük fel hogy észleljük a támadót és felemelik a vadászokat.
Amennyiben a vadász lokátora észleli a támadót, akkor eldöntheti hogyan száll vele szembe. Ha már túl közel vannak egymáshoz v.színû a közel légiharc rakétát választja.
És itt be kell valljam nem értem a gondolatmenetedet. "A rakétákat nem biztos, hogy tudják használni a fordulóharcban". Bocsi de ezeket a rakétákat pont erre találták ki. Tudtommal a korszerûbb rakéták már bármilyen (vagy legalábbis nagyon széles) terhelési viszonyok mellett indíthatóak. Tehát ha az infrafej befogta a célt a rakéta nagy v.színûséggel indítható. Persze az AIM-9L nél ehhez az egész géppel manõverezni kell, egy sisakcélzóval és egy AIM-9X szel pedig a pilcsinek csak rá kell néznie a célra (ami akár a háta mögött is lehet).
A következõ gondolatodat ismét csak nem értem:
"nem tudják - mármint ha jól értem a rakéták - ugyanazt lekövetni mint amit egy pilóta a gépével összehoz. Ráadásul az érzékelõ fej ami követi a célt kijátszható éles manõverekkel". Itt szerintem súlyos félreértésben vagy. Egy levegõ-levegõ rakéta manõverezõképessége nagyban függ attól, hogy milyen távoli célt akarnak lelõni vele. A hajtómûve viszonylag hamar kiég, és innentõl kezdve elég gyorsan lassul és veszít a manõverezõ képességébõl. Viszont ha feltételezzük, hogy fordulóharcban egy közeli célra indítják akkor nyugodtan feltételezhetünk tõle 40-50 g-s manõvereket. Ez elõl azért elég nehéz elmanõverezni egy pilóta vezette repülõgépnek. Az érzékelõ fejet is csak akkor tudod manõverekkel kijátszani (ha kitudod !!!) ha közben egyéb módon - pl. infracsapdákkal - megpróbálod zavarni a rakétát.
Persze az egésznek a kulcsa az amirõl már beszéltünk korábban. Hiába áll mûködõ hajtómûvel a beton végén akár egy egész Gripen század, ha nem tudják hogy hol az ellenség.
Ehhez korai elõrejelzõ rendszer kellene - és nem földi telepítésû radarok.
Ha pedig már levegõbe kerültek akkor törekedni kéne arra hogy azt csinálhassák amire kitalálták õket, vagyis BVR légiharcot, és csak akkor keveredjenek közel légiharcba ha nagyon muszáj és nincs más megoldás.
Szerintem egy éles katonai helyzet nem mint a derült égbõl a villámcsapás fog bekövetkezni, hanem megelõzi a politikai helyzet "fokozódása"
Tehát nehezen tudok elképzelni egy olyan szitut, hogy légierõnk békebeli készültségben van és egyszercsak megjelenik a határon egy ellenséges gép és harci szándéktól fûtve hangsebességgel megindul Kecsó felé mondjuk bombázni.
Természetes hogy ebben az esetben nem tudnánk reagálni.
De szerintem teljesen nyugodtak lehetünk, hogy ilyen helyzet nem fog elõfordulni.
Sokkal v.színûbb az mondjuk hogy a légierõ gépei készültségben vannak, és a riasztást követõen egy percen belül felemelkednek.
Persze az is v.színû hogy ártó szándékkal közeledõ gép nem fog hangsebességgel (ergó forszázzsal) repülni, és az is v.színû hogy nem fogjuk a határnál felfedezni.
Az a gép amelyik tényleg kárt akar tenni bennünk v.színû alacsonyan fog közeledni és a kitelepült illetve fix telepítésû lokátorainkat zavarni fogják, vagy lehet hogy azokat lövik ki elõször.
De tegyük fel hogy észleljük a támadót és felemelik a vadászokat.
Amennyiben a vadász lokátora észleli a támadót, akkor eldöntheti hogyan száll vele szembe. Ha már túl közel vannak egymáshoz v.színû a közel légiharc rakétát választja.
És itt be kell valljam nem értem a gondolatmenetedet. "A rakétákat nem biztos, hogy tudják használni a fordulóharcban". Bocsi de ezeket a rakétákat pont erre találták ki. Tudtommal a korszerûbb rakéták már bármilyen (vagy legalábbis nagyon széles) terhelési viszonyok mellett indíthatóak. Tehát ha az infrafej befogta a célt a rakéta nagy v.színûséggel indítható. Persze az AIM-9L nél ehhez az egész géppel manõverezni kell, egy sisakcélzóval és egy AIM-9X szel pedig a pilcsinek csak rá kell néznie a célra (ami akár a háta mögött is lehet).
A következõ gondolatodat ismét csak nem értem:
"nem tudják - mármint ha jól értem a rakéták - ugyanazt lekövetni mint amit egy pilóta a gépével összehoz. Ráadásul az érzékelõ fej ami követi a célt kijátszható éles manõverekkel". Itt szerintem súlyos félreértésben vagy. Egy levegõ-levegõ rakéta manõverezõképessége nagyban függ attól, hogy milyen távoli célt akarnak lelõni vele. A hajtómûve viszonylag hamar kiég, és innentõl kezdve elég gyorsan lassul és veszít a manõverezõ képességébõl. Viszont ha feltételezzük, hogy fordulóharcban egy közeli célra indítják akkor nyugodtan feltételezhetünk tõle 40-50 g-s manõvereket. Ez elõl azért elég nehéz elmanõverezni egy pilóta vezette repülõgépnek. Az érzékelõ fejet is csak akkor tudod manõverekkel kijátszani (ha kitudod !!!) ha közben egyéb módon - pl. infracsapdákkal - megpróbálod zavarni a rakétát.
Persze az egésznek a kulcsa az amirõl már beszéltünk korábban. Hiába áll mûködõ hajtómûvel a beton végén akár egy egész Gripen század, ha nem tudják hogy hol az ellenség.
Ehhez korai elõrejelzõ rendszer kellene - és nem földi telepítésû radarok.
Ha pedig már levegõbe kerültek akkor törekedni kéne arra hogy azt csinálhassák amire kitalálták õket, vagyis BVR légiharcot, és csak akkor keveredjenek közel légiharcba ha nagyon muszáj és nincs más megoldás.
#179
Bizonyított? Hol? Mert élesben nem!
Az, hogy meg a gépek hogy manõverezenek..
A MIG-nek épphogy csak egy paraszthajszálnyi elõnye van. És egy fegyver használhatóságát nem csak a harci paraméterek határozzák meg.
Az orosz rakéták nagyon rövid ideig tárolhatók (pár év) és ha gépre rakod õket és repteted 6-8 óra után már javítani kell õket. Ez borzalmas!
Egyfeladadtos gépért 30 milla? 10-et sem adnék érte!
Az, hogy meg a gépek hogy manõverezenek..
A MIG-nek épphogy csak egy paraszthajszálnyi elõnye van. És egy fegyver használhatóságát nem csak a harci paraméterek határozzák meg.
Az orosz rakéták nagyon rövid ideig tárolhatók (pár év) és ha gépre rakod õket és repteted 6-8 óra után már javítani kell õket. Ez borzalmas!
Egyfeladadtos gépért 30 milla? 10-et sem adnék érte!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#178
Nem tudom, hogy a JAS-39 Gripen mennyibe kerül, de azt tudom, hogy a MIG-29 cirka 25-35Millió dollár. Ami egy vadászgépért nem olyan rossz ár, ha jól tudom. Ebben pedig benne van a NATO kompatibilitásért felelõs rendszerek beszerelése is.
Azt én se írtam, hogy olcsó fenntartani: "Szóval a MIG-29 öreg kicsit sokat eszik olcsóbb, erõsebb bizonyított, és jobban is manõverezik.".
Azt én se írtam, hogy olcsó fenntartani: "Szóval a MIG-29 öreg kicsit sokat eszik olcsóbb, erõsebb bizonyított, és jobban is manõverezik.".
"Ha valami elromolhat,akkor az el is romlik" Gigabyte X58A-UD5 ,i7 950, Radeon 6970 ,3x4GB DDR3 2000mhz ami sajna már nincs: A1200 030/50 1,2GB winyó 14"Multisync
#177
Ha belegondolsz Kecskemét hozzávetõlegesen az összes határtól kb 120-200Km-en belül van.
hangsebességgel 1300Km/h 650csomó(knots)ezt a távot egy repülõgép cirka 6-7 perc alatt teszi meg.
Mire nálunk ezt észlelik, riadóztatnak, addigra ez a gép Kecskemét közelében lesz. ---> A rakétákat nem biztos, hogy tudják használni a fordulóharcban, mert sajnos nem sajnos nem tökéletesek, és nem tudják ugyanazt lekövetni mint amit egy pilóta a gépével összehoz.
Ráadásul az érzékelõ fej ami követi a célt kijátszható éles manõverekkel.
hangsebességgel 1300Km/h 650csomó(knots)ezt a távot egy repülõgép cirka 6-7 perc alatt teszi meg.
Mire nálunk ezt észlelik, riadóztatnak, addigra ez a gép Kecskemét közelében lesz. ---> A rakétákat nem biztos, hogy tudják használni a fordulóharcban, mert sajnos nem sajnos nem tökéletesek, és nem tudják ugyanazt lekövetni mint amit egy pilóta a gépével összehoz.
Ráadásul az érzékelõ fej ami követi a célt kijátszható éles manõverekkel.
"Ha valami elromolhat,akkor az el is romlik" Gigabyte X58A-UD5 ,i7 950, Radeon 6970 ,3x4GB DDR3 2000mhz ami sajna már nincs: A1200 030/50 1,2GB winyó 14"Multisync
#176
Véleményem szerint mindhárom típus alkalmas a feladatra. Apróbb kiegészítések csupán:
- MiG-29B gépek esetén felújításon esnek át, tehát NATO rádiók, NATO IFF, esetleg új radar és hajtómû.
- A JAS-39 közül szvsz az A/B változatott elfelejthetjük.
- Az F-16 esetén legalább MLU-n átesett, felújított gépekrõl van szó.
Azonban hozzátennék még egy apróságot: hiába van akár 100+ modern vadászgépünk, ha nem törõdünk velük. A MiG-29-esek hosszú ideig a szabad ég alatt aludtak, a karbantartásukat elhanyagolták anyagi okok miatt, a fegyverzet egy részének lejárt az üzemideje. Annyi elõnye legalább lesz a lizingnek, hogy mivel a gépek nem saját tulajdonban vannak, a svédek meg megkövetelik az értékeik védelmét. Vagyis nem lehet ellébecolni az ilyen dolgokat...
- MiG-29B gépek esetén felújításon esnek át, tehát NATO rádiók, NATO IFF, esetleg új radar és hajtómû.
- A JAS-39 közül szvsz az A/B változatott elfelejthetjük.
- Az F-16 esetén legalább MLU-n átesett, felújított gépekrõl van szó.
Azonban hozzátennék még egy apróságot: hiába van akár 100+ modern vadászgépünk, ha nem törõdünk velük. A MiG-29-esek hosszú ideig a szabad ég alatt aludtak, a karbantartásukat elhanyagolták anyagi okok miatt, a fegyverzet egy részének lejárt az üzemideje. Annyi elõnye legalább lesz a lizingnek, hogy mivel a gépek nem saját tulajdonban vannak, a svédek meg megkövetelik az értékeik védelmét. Vagyis nem lehet ellébecolni az ilyen dolgokat...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#175
Mindegyik csak különbözõ mértékben és biztonsággal. Az F-4 és MIG-21-es példa valóban igaz, csak hát hol van már a Sparrow... Az a '70-es '80-as évek ópiuma. Az AMRAAM egy egészen más kategóriájú fegyver. Gyakorlatilag nincs is párja a világon ami már rendszerbe lenne állítva. (Az AA-12 képességei messze elmaradnak tõle.)
A gépek jó manõverezõképessége nem csak a dogfight miatt fontos, de a légiharcrakéták elõli kitérésnél is alapvetõ.
Az, hogy meg a MIG-29 olcsó az egy vicc. Talán a világ egyik legdrágábban üzemletethetõ gépe. EGy repült órája cirka 12-16 ezer dollár.
A gépek jó manõverezõképessége nem csak a dogfight miatt fontos, de a légiharcrakéták elõli kitérésnél is alapvetõ.
Az, hogy meg a MIG-29 olcsó az egy vicc. Talán a világ egyik legdrágábban üzemletethetõ gépe. EGy repült órája cirka 12-16 ezer dollár.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#174
Közelharc - ld.: 165-ös hozzászólásom
(u.i: "Irakban az amcsiknak volt elég hely és így idõ is, hogy észleljék és kilõhessék idõben a rakétáikat az ellenséges gépekre. Itt viszont nem sok idõ van rá ha ilyesmire kerülne sor." - Ezt nagyon nem értem. Nincs idõ kilõni ??? Na ne...)
(u.i: "Irakban az amcsiknak volt elég hely és így idõ is, hogy észleljék és kilõhessék idõben a rakétáikat az ellenséges gépekre. Itt viszont nem sok idõ van rá ha ilyesmire kerülne sor." - Ezt nagyon nem értem. Nincs idõ kilõni ??? Na ne...)
#173
DonRudi: A Vietnami légiharcok során is beizonyosodott, hogy a forduló vagyis közvetlen légiharcra is fel kell készülni. Ezt nem tették meg az Amerikaiak, és eleinte az F-4 Phantom nem volt olyan sikeres, mert nem volt gépágyúja. Az akkori AIM-7 Sparrow és AIM-9 Sidewinder rakéták nem voltak olyan pontosak, hogy a közeli légiharcban megállják a helyüket.
Emiatt csak a gép frissítés (újabb F-4-es), és a gépágyúkonténerekkel felszerelt gépekkel tudták csak felvenni a kesztyût a MIG-21-el szemben.
Rádaásul az Amerikaiak is nagy hangsúlyt fektetnek a mai napig a fordulóharc (közelharc) oktatására (TOP GUN). Szóval nem elhanyagolható tényezõ a közelharc a légi hadviselésben.
Irakban az amcsiknak volt elég hely és így idõ is, hogy észleljék és kilõhessék idõben a rakétáikat az ellenséges gépekre. Itt viszont nem sok idõ van rá ha ilyesmire kerülne sor.
Emiatt csak a gép frissítés (újabb F-4-es), és a gépágyúkonténerekkel felszerelt gépekkel tudták csak felvenni a kesztyût a MIG-21-el szemben.
Rádaásul az Amerikaiak is nagy hangsúlyt fektetnek a mai napig a fordulóharc (közelharc) oktatására (TOP GUN). Szóval nem elhanyagolható tényezõ a közelharc a légi hadviselésben.
Irakban az amcsiknak volt elég hely és így idõ is, hogy észleljék és kilõhessék idõben a rakétáikat az ellenséges gépekre. Itt viszont nem sok idõ van rá ha ilyesmire kerülne sor.
"Ha valami elromolhat,akkor az el is romlik" Gigabyte X58A-UD5 ,i7 950, Radeon 6970 ,3x4GB DDR3 2000mhz ami sajna már nincs: A1200 030/50 1,2GB winyó 14"Multisync
#172
MIG-29
JAS-39
F-16
"Ha valami elromolhat,akkor az el is romlik" Gigabyte X58A-UD5 ,i7 950, Radeon 6970 ,3x4GB DDR3 2000mhz ami sajna már nincs: A1200 030/50 1,2GB winyó 14"Multisync
#171
A tudományos fórumban épp az elöbb lett bezárva egy ilyen témájú topic, nem ok nélkül. Hanyagolni kellene ezt a témát, mert egyfelõl felesleges, másfelõl erõsen nem ide való.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#170
Figyelembe véve, hogy Franciaországot nem mi, hanem a náci Németország nyomta le, talán nem Trianont kellene emlegetni (lévén annak semmi köze ehhez), hanem inkább a Versailles-i békeszerzõdést...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#169
Hát ez a téma is megtöltene 1-2 fórumot 😄.
De tudod a Franciák ha a gondolat is felmerülne, hogy visszakapjuk, azonnal megvétóznák.
Akkor még nem is beszéltünk a déli szomszédoknál és az északiaknál levõ földeinkrõl, és nyugatról.
De tudod a Franciák ha a gondolat is felmerülne, hogy visszakapjuk, azonnal megvétóznák.
Akkor még nem is beszéltünk a déli szomszédoknál és az északiaknál levõ földeinkrõl, és nyugatról.
"Ha valami elromolhat,akkor az el is romlik" Gigabyte X58A-UD5 ,i7 950, Radeon 6970 ,3x4GB DDR3 2000mhz ami sajna már nincs: A1200 030/50 1,2GB winyó 14"Multisync
#168
Naigen, legfõképp szerények, és nem beképzeltek. 😄D Fosnak még mindig hogy Erdélyt elõbb-utóbb vissza kell adniuk, mert tudják jól hogy nem az övék, hiába lopták el.
A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.
#167
Persze hogy hivatásos sereg kell, azok legalább szeretik amit csinálnak, olyan is a hozzáállásuk. De azt is számba kéne venni mit lehet ennyi emberrel csinálni. Ágyútölteléknek kevés, ezért inkább olyan kiképzést + felszerelést kéne adni a kezükbe amivel több emberrel érnek fel. Vmi SWAT szerû elitkommandó kéne bazookákkal, sniperekkel, akik képesek profin nyomni a városi gerillaharcot, azt az egyetlen reális harcmódot, ami nálunk lehetséges.
A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.
#166
A franciák azt kapták amit megérdemeltek, trianonért cserébe. 😊
A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.
#165
Persze a manõverezõ képesség és a közel légiharc kapacitás fenntartása fontos.
Elõállhat olyan helyzet, hogy az ellen megtanulja zavarni az AMRAAM-ot (vagy majd a Meteort).
Ekkor elõállhat olyan helyzet hogy gépek a közel légiharc rakéták indítási zónáján belülre kerülnek.
Ha a gépek kölcsönösen látják egymást nem marad más hátra mint a dogfight. (úgy tudom a 6 km-rõl lelõtt szerb gép nem is látta a támadóját ergó nem is volt esélye légiharcot vívni)
De a dogfightnál sem csak a manõverezõképesség a lényeg. Jóval könnyebb indítási helyzetbe jutni egy sisakcélzóval és AIM-9X-szel felszerelt géppel mint mondjuk az általunk megvett sok éves AIM-9L-cel felszerelt Gripennel.
És ezen az sem fog segíteni, hogy adott helyzetben kapunk-e kölcsön a NATO-tól AWACS-et vagy sem.
Ha esetleg tényleg dogfightra kerül a sor egy magyar Gripen és egy másik gép között akkor és ott már csak az fog számítani, hogy milyen függesztmény van a gépeken ki ül a gépekben és csak végsõ soron az hogy milyen típusú gép lesz a Gripen ellenfele.
Elõállhat olyan helyzet, hogy az ellen megtanulja zavarni az AMRAAM-ot (vagy majd a Meteort).
Ekkor elõállhat olyan helyzet hogy gépek a közel légiharc rakéták indítási zónáján belülre kerülnek.
Ha a gépek kölcsönösen látják egymást nem marad más hátra mint a dogfight. (úgy tudom a 6 km-rõl lelõtt szerb gép nem is látta a támadóját ergó nem is volt esélye légiharcot vívni)
De a dogfightnál sem csak a manõverezõképesség a lényeg. Jóval könnyebb indítási helyzetbe jutni egy sisakcélzóval és AIM-9X-szel felszerelt géppel mint mondjuk az általunk megvett sok éves AIM-9L-cel felszerelt Gripennel.
És ezen az sem fog segíteni, hogy adott helyzetben kapunk-e kölcsön a NATO-tól AWACS-et vagy sem.
Ha esetleg tényleg dogfightra kerül a sor egy magyar Gripen és egy másik gép között akkor és ott már csak az fog számítani, hogy milyen függesztmény van a gépeken ki ül a gépekben és csak végsõ soron az hogy milyen típusú gép lesz a Gripen ellenfele.
#164
Én a támadásra gondoltam, amikor megtámad bennünket egy másik ország. Mire észleljük és felszállnak a gépeink addigra már csak a közelharcra lesz lehetõség. Akármelyik égtáj felõl jön támadás mire lereagálnánk addigra lehet el is mennének a légtérbõl. Egyébként pedig mi nem a NATO féle rendszerre állított haderõk ellen vívnánk harcot, mert ha a NATO támadna meg minket az nagyon is érdekes lenne.
A MIG-29-esben is benne volt a németeknél az a rendszer ami a MIG-29-et összekötötte az AWACS gépekkel. Egyébként is rádión keresztül AWACS-rõl is rá lehet irányítani az agresszorokra a MIG-et is.
A MIG-29-esben is benne volt a németeknél az a rendszer ami a MIG-29-et összekötötte az AWACS gépekkel. Egyébként is rádión keresztül AWACS-rõl is rá lehet irányítani az agresszorokra a MIG-et is.
"Ha valami elromolhat,akkor az el is romlik" Gigabyte X58A-UD5 ,i7 950, Radeon 6970 ,3x4GB DDR3 2000mhz ami sajna már nincs: A1200 030/50 1,2GB winyó 14"Multisync
#163
Én azért nem írnám le a fordulóharcot. Egyfelõl talán nem véletlen, hogy a modern vadászgépeknél is fontos szempont a manõverezõképesség, még mindig. Az F-22A esetén felmerült, hogy elhagyják a tolóer-kormányzást a sorozatgépekbõl, mondván, hogy a nélkül is elég jó a manõverezõképessége (az igazi ok a takaréskosság volt, és az az indok, hogy "úgyse jut senki a Raptor közelébe"). Aztán mégis meggondolták magukat, és maradt a tolóervektoros kormányzás.
A jugó háború esetén is érdemes megemlíteni, hogy az egyik F-16-os mindössze 6 km-rõl (fejbõl írom, de nagyságrendileg ilyen távolságból) indított AMRAAM-ot az õket meglepõ MiG-29-esre. Elvben szépen hangzik az, hogy 50-120 km-rõl lelövöm az ellenséget, de ha az ellenség kihasználja a domborzatott, akkor csúnya meglepetéseket okozhat azért...
A jugó háború esetén is érdemes megemlíteni, hogy az egyik F-16-os mindössze 6 km-rõl (fejbõl írom, de nagyságrendileg ilyen távolságból) indított AMRAAM-ot az õket meglepõ MiG-29-esre. Elvben szépen hangzik az, hogy 50-120 km-rõl lelövöm az ellenséget, de ha az ellenség kihasználja a domborzatott, akkor csúnya meglepetéseket okozhat azért...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#162
Hát igen Georgie, a közel légiharc...
Nézd csak meg hány közel légiharcra került sor modjuk a szerb Mig-29-esek és az USA vagy holland F-16-osok között.
Jelenleg az a helyzet, hogy egy orosz szisztéma szerint irányított légierõ gépeinek nincs igazán sok esélyük közel légiharcot vívni a NATO gépeivel.
Persze meg lehet próbálni - meg is próbálták a szerbek is - de ez kb olyan mint a könnyûlovasság rohama volt: nagyon hõsies, de semmi értelme.
Az inkább 50 mint 120 km-rõl indított rakéták korunk realitása.
Közel legiharc mint harcászati forma legfeljebb az Etióp - Eritrea légierõk találkozóján jöhetett szóba élesben.
Nézd csak meg hány közel légiharcra került sor modjuk a szerb Mig-29-esek és az USA vagy holland F-16-osok között.
Jelenleg az a helyzet, hogy egy orosz szisztéma szerint irányított légierõ gépeinek nincs igazán sok esélyük közel légiharcot vívni a NATO gépeivel.
Persze meg lehet próbálni - meg is próbálták a szerbek is - de ez kb olyan mint a könnyûlovasság rohama volt: nagyon hõsies, de semmi értelme.
Az inkább 50 mint 120 km-rõl indított rakéták korunk realitása.
Közel legiharc mint harcászati forma legfeljebb az Etióp - Eritrea légierõk találkozóján jöhetett szóba élesben.
#161
Az USA-ról meg csak annyit, hogy 1956-ban is "segítettek" nekünk. Az akkori Szovjet Únió feltette a kérdést, hogy Szuezi csatorna vagy Magyarország. A többit pedig mindenki tudja, aki tanult ugye történelmet, hogy mi történt ezután.
Az USA a Szuezi csatornát választotta.
Ennyit arról, hogy a bajba jutott államokat hogyan segítené ki egy katonai szövetség, igaz akkor nem voltunk benne a NATO-ban.
Attól még magasból ejtenének ránk, ha megtámadna minket egy nagyobb haderõ.
Arról, hogy a sorkatonai szolgálatot megszüntették pedig eltérõ véleménye van az embereknek.
Nekem az a véleményem, hogy nem ártana meg a mostani fiataloknak a katonaság. Már csak azért sem, mert nevelõ hatása is van a seregnek.
A másik nagy gond az országban, hogy a laktanyákat nem a szerzõdéses katonák védik, hanem biztonság techinkai cégek alkalmazottai (biztonsági õrök).
Igaz az államnak nem kell a katonáknak fizetnia éjszakára pótlékokat és ehhez hasonlókat, de nem biztos, hogy olcsóbb egy security-s cég õreinek a fizetése. Ráadásul ha ezek a cégek mind egy ember ekzében vannak, akkor pl.: egy katonai puccs is könnyebben megvalósulhat az országban, ha nem az a fél nyer esetleg a választásokon mint aki kellene (szerintük).
Az USA a Szuezi csatornát választotta.
Ennyit arról, hogy a bajba jutott államokat hogyan segítené ki egy katonai szövetség, igaz akkor nem voltunk benne a NATO-ban.
Attól még magasból ejtenének ránk, ha megtámadna minket egy nagyobb haderõ.
Arról, hogy a sorkatonai szolgálatot megszüntették pedig eltérõ véleménye van az embereknek.
Nekem az a véleményem, hogy nem ártana meg a mostani fiataloknak a katonaság. Már csak azért sem, mert nevelõ hatása is van a seregnek.
A másik nagy gond az országban, hogy a laktanyákat nem a szerzõdéses katonák védik, hanem biztonság techinkai cégek alkalmazottai (biztonsági õrök).
Igaz az államnak nem kell a katonáknak fizetnia éjszakára pótlékokat és ehhez hasonlókat, de nem biztos, hogy olcsóbb egy security-s cég õreinek a fizetése. Ráadásul ha ezek a cégek mind egy ember ekzében vannak, akkor pl.: egy katonai puccs is könnyebben megvalósulhat az országban, ha nem az a fél nyer esetleg a választásokon mint aki kellene (szerintük).
"Ha valami elromolhat,akkor az el is romlik" Gigabyte X58A-UD5 ,i7 950, Radeon 6970 ,3x4GB DDR3 2000mhz ami sajna már nincs: A1200 030/50 1,2GB winyó 14"Multisync
#160
Nekem a véleményem az, hogy a MIG-29-est is fel lehetett volna még hozni olyan szintre, hogy a NATO kötelékében maradjon. Németország is modernizálta gépeit, amikor újra egy állam lett a volt nszk és ndk. Mi meg hülyék voltunk, hogy nem vettük meg a névleges 1 EURÓS áron tõlük, amikor leselejtezték õket. A lengyelek kapták meg helyettünk, mert volt hozzá eszük.
Egyébként én is F-16C/D párti vagyok. Az lehet hogy jobb lett volna, de ha az ország méreteit és költségvetését is figyelembe vesszük, akkor lehet hogy a JAS-39 Gripen gyõz.
Megbízhatóság terén az F-16-os sokat bizonyított típus ezzel ellenben a JAS-39-es még csak a Svéd lankákat látta csak .
A MIG-29 azért jó, mert már szintén sok helyen kipróbált típus, és amikor a Magyar pilóták a Holland F-16-os pilóták ellen edzettek 16:9 arányban nyerték a légicsatákat (fordulóharcban).
Szóval a MIG-29 öreg kicsit sokat eszik olcsóbb, erõsebb bizonyított, és jobban is manõverezik.
Ha a honvédelem felõl nézzük a dolgot, akkor szerintem nem a 50-120Km távolságból indított rakétákkal lehet megvédeni a hazánkat, hanem fordulóharcban. Amiben a MIG-29 jobb mint az F-16 Flacon vagy a JAS-39 Gripen.
Egyébként én is F-16C/D párti vagyok. Az lehet hogy jobb lett volna, de ha az ország méreteit és költségvetését is figyelembe vesszük, akkor lehet hogy a JAS-39 Gripen gyõz.
Megbízhatóság terén az F-16-os sokat bizonyított típus ezzel ellenben a JAS-39-es még csak a Svéd lankákat látta csak .
A MIG-29 azért jó, mert már szintén sok helyen kipróbált típus, és amikor a Magyar pilóták a Holland F-16-os pilóták ellen edzettek 16:9 arányban nyerték a légicsatákat (fordulóharcban).
Szóval a MIG-29 öreg kicsit sokat eszik olcsóbb, erõsebb bizonyított, és jobban is manõverezik.
Ha a honvédelem felõl nézzük a dolgot, akkor szerintem nem a 50-120Km távolságból indított rakétákkal lehet megvédeni a hazánkat, hanem fordulóharcban. Amiben a MIG-29 jobb mint az F-16 Flacon vagy a JAS-39 Gripen.
"Ha valami elromolhat,akkor az el is romlik" Gigabyte X58A-UD5 ,i7 950, Radeon 6970 ,3x4GB DDR3 2000mhz ami sajna már nincs: A1200 030/50 1,2GB winyó 14"Multisync
#159
Nem.
Ez volt a briteknél a Catapult fedõnevû akció, Churchill parancsára.
Algéria partjainál horgonyzó francia flottakötelékre az angolok tüzet nyitottak miután nem tett eleget annak a felszólításnak, hogy csatlakozzon a brit flottához vagy pedig semmisítse meg magát.
A brit kikötõkben horgonyzó francia hadihajókat már korábban lefoglalták az angolok.
Ez volt a briteknél a Catapult fedõnevû akció, Churchill parancsára.
Algéria partjainál horgonyzó francia flottakötelékre az angolok tüzet nyitottak miután nem tett eleget annak a felszólításnak, hogy csatlakozzon a brit flottához vagy pedig semmisítse meg magát.
A brit kikötõkben horgonyzó francia hadihajókat már korábban lefoglalták az angolok.
#158
nem a franciák süllyesztették el a flottát, mert nem tudtak választani kinek szeretnék adni?
#157
Hmmm lehet, hogy tényleg nem szerették volna egymást? 😄
Azt abból is le lehet mérni, hogy az angolok nem hullattak könycseppeket a franciák után mikor a britt flotta szétlõtte a franciát mert nem volt hajlandó az átmenekülni Angliába.
Azt abból is le lehet mérni, hogy az angolok nem hullattak könycseppeket a franciák után mikor a britt flotta szétlõtte a franciát mert nem volt hajlandó az átmenekülni Angliába.
#156
"Vagyis most már az angolok, hagyták cserbe a franciákat."
Szerintem ez nem okozott nekik lelkismeret furdalást
😄 Bár imdáják egymást ezért nem érhetõ miért mentek el? 😄
Szerintem ez nem okozott nekik lelkismeret furdalást
😄 Bár imdáják egymást ezért nem érhetõ miért mentek el? 😄
#155
Abban igazad van, hogy MOST valószínû segítene a NATO egy MO-t ért támadásnál, mert jelenleg nincs olyan erõ a közelünkbe amit ne tudna könnyû szerrel elhárítani.
Egy katonai szövetség elsõsorban elrettentésre jó.
Úgyhogy minket csak akkor fog valaki megtámadni, ha képes az egész szövetséggel nagy eséllyel felvenni a harcot.
Ekkor viszont már kétséges lehet a teljes értékû segítségnyújtás.<#help>
A segítségnyújtási szándék és a támadó fél ereje fordítottan arányos.
Egy katonai szövetség elsõsorban elrettentésre jó.
Úgyhogy minket csak akkor fog valaki megtámadni, ha képes az egész szövetséggel nagy eséllyel felvenni a harcot.
Ekkor viszont már kétséges lehet a teljes értékû segítségnyújtás.<#help>
A segítségnyújtási szándék és a támadó fél ereje fordítottan arányos.
#154
Az én elgondolásom szerint egy Mo elleni támadás ellen a NATO biztos nem hagyna cserben: presztizskérdés lenne számukra, mert ha egy tagállamnak nem segítenének akkor egy másiknak sem > szétesne a szövetség > mindenki egyedül maradni.
Másrészt nem hiszem, hogy érne olyan támadás, amit nem lehetne külsõ segítséggel visszaverni, ha meg igen, akkor az a hadsereg úgyse állna meg Magyarországon.
A hadsereg létszámáról: lehet, hogy kevésnek tûnek, lehet, hogy az is, de a sorkatonaságot meg kellett szûntetni: most van x képzett katonánk, eddig volt 10x képzetlen, hadd ne mondjam melyik a jobb:S
Másrészt nem hiszem, hogy érne olyan támadás, amit nem lehetne külsõ segítséggel visszaverni, ha meg igen, akkor az a hadsereg úgyse állna meg Magyarországon.
A hadsereg létszámáról: lehet, hogy kevésnek tûnek, lehet, hogy az is, de a sorkatonaságot meg kellett szûntetni: most van x képzett katonánk, eddig volt 10x képzetlen, hadd ne mondjam melyik a jobb:S
#153
tudomásom szerint a miénk marad, nem kell érte fizetni utánna semmit, de lehet hogy tévedek...
#152
Bérleti díj lejárta után mit csinálunk?
Maradványértéken megvásároljuk vagy pedig visszaadjuk?
Maradványértéken megvásároljuk vagy pedig visszaadjuk?
#151
"a magyar honvédség "harci" létszáma jelenleg 16ezer fõ"
Hü hát ez téleg piti...
MOndjuk azt gondotlam ,hogy többen vannak románok nagyobb ország stb
De technikailag a hadviselésben?
Nekik milyen vadász repcsijük van? 😄
Jah és téleg! Most ,hogy be újitottuk a vadász repcsi állományt akkor most kapute storno minden ?
50 év mulva talán valami nagyobb újitás vagy a közeljövöbe akarna e még radikálisab fejlesztést?
Mondjuk harci helikoptereket ( apache) Az a szárazföldi erökben is nagy segitség!
Ha abbol vennének egy tuccatot + szárazföldi hadsereget új tankokal ilyesmi felgyurnák nem is lennénk annyira gázak 😄!
Hü hát ez téleg piti...
MOndjuk azt gondotlam ,hogy többen vannak románok nagyobb ország stb
De technikailag a hadviselésben?
Nekik milyen vadász repcsijük van? 😄
Jah és téleg! Most ,hogy be újitottuk a vadász repcsi állományt akkor most kapute storno minden ?
50 év mulva talán valami nagyobb újitás vagy a közeljövöbe akarna e még radikálisab fejlesztést?
Mondjuk harci helikoptereket ( apache) Az a szárazföldi erökben is nagy segitség!
Ha abbol vennének egy tuccatot + szárazföldi hadsereget új tankokal ilyesmi felgyurnák nem is lennénk annyira gázak 😄!
#150
Pont azzal okozták a vesztüket az angolok és a franciák, hogy csak ültek a seggükön és nem támadták hátba Németországot, ami a hadserege nagy részével Keleten harcolt. Könnyen másképp alakulhatott volna a II. Világháború (pl: nem ez lenne a neve)
Egyébknét ezek az események mutatják meg, ennyit ér 1 katonai szövetség, ha a másik fél úgy látja lehet komony veszteni valója. Angolok, franciák nem támadtak, várták hogy Németország kimerül majd a blokádtól vagy pedig elvérzik a Maginot-vonalnál vagy a Belgium felõli támadásnál.
Vagyis cserben hagyták a lengyeleket és mikor a franciaországi inváziónál rosszul álltak a dolgok a brittek egyszerûen leléptek(mondjuk itt jól tették) "hogy igazán jó a buli, de késrõre jár mi akkor mennénk is haza"
Vagyis most már az angolok, hagyták cserbe a franciákat.
Egyébknét ezek az események mutatják meg, ennyit ér 1 katonai szövetség, ha a másik fél úgy látja lehet komony veszteni valója. Angolok, franciák nem támadtak, várták hogy Németország kimerül majd a blokádtól vagy pedig elvérzik a Maginot-vonalnál vagy a Belgium felõli támadásnál.
Vagyis cserben hagyták a lengyeleket és mikor a franciaországi inváziónál rosszul álltak a dolgok a brittek egyszerûen leléptek(mondjuk itt jól tették) "hogy igazán jó a buli, de késrõre jár mi akkor mennénk is haza"
Vagyis most már az angolok, hagyták cserbe a franciákat.
#149
"Bumfordi kocka beömlõnyílások a svéd mérnökök sajátjai."
Hát láttál már szembõl F-15-öt. Nézd meg! 😉
"Ami meg lengyelországot illeti elég hamar elestek csak vesztükbe küldték volna az angol katonákat aminek semmi értelme nem lett volna.Csak annyit tehetett,hogy hadat üzen német országnak."
Sajnos pont fordított a helyzet. Lengeylország invzáiója után nem sok szufla maradt az AKKORI német hadseregben. Simán begyalulták volna a fritzeket csak nyugaton Chamberlain-ben és a francákban még éltek az Elsõ VH-s emlékek. Csakhogy ami mist következett az már egy más hadviselés volt.
Nagyrészt Chamberlain-nek köszönhetõ az ami Európában történt '39 után. Egy tutyimutyi alak volt aki képtelen volt a sarkára állni. Nem mert háborút kozkáztatni, pedig blokáddal is erõteljesen korlátozhatta volna a németeket már '38-ban akkor még s SZU és Hitler még nem voltak puszipajtások.
Nézzétek meg Clemanceaut-t. Lehet, hogy számnukra sajnálatos dolgot csinált, de õ nem kukoricázott...
Hát láttál már szembõl F-15-öt. Nézd meg! 😉
"Ami meg lengyelországot illeti elég hamar elestek csak vesztükbe küldték volna az angol katonákat aminek semmi értelme nem lett volna.Csak annyit tehetett,hogy hadat üzen német országnak."
Sajnos pont fordított a helyzet. Lengeylország invzáiója után nem sok szufla maradt az AKKORI német hadseregben. Simán begyalulták volna a fritzeket csak nyugaton Chamberlain-ben és a francákban még éltek az Elsõ VH-s emlékek. Csakhogy ami mist következett az már egy más hadviselés volt.
Nagyrészt Chamberlain-nek köszönhetõ az ami Európában történt '39 után. Egy tutyimutyi alak volt aki képtelen volt a sarkára állni. Nem mert háborút kozkáztatni, pedig blokáddal is erõteljesen korlátozhatta volna a németeket már '38-ban akkor még s SZU és Hitler még nem voltak puszipajtások.
Nézzétek meg Clemanceaut-t. Lehet, hogy számnukra sajnálatos dolgot csinált, de õ nem kukoricázott...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#148
Az egykori szovjet tervezõirodák elõszeretettel másolták a konkurrens (elsõsorban amerikai) mérnökök terveit
Ezzel az erõvel fel lehet hozni a MiG-25 -> F-15 hasonlóságot is. 😉
Nem nehéz észrevenni hogy a Gripen sárkányszerkezete nagyon az F-16-ra üt, egyedül a kacsa-elõtétszárny és a bumfordi kocka beömlõnyílások a svéd mérnökök sajátjai.
A svéd mérnökök több lehetséges megoldást is kidolgoztak, ezekrõl itt lehet vázlatokat találni. Szvsz egyébként nem annyira az F-16-ra, mint inkább az F-20 Tigershark-ra emlékeztet külsõleg.
Zenty: a magyar honvédség "harci" létszáma jelenleg 16ezer fõ
Lehet másképpen számolunk, de én olyan 4000 fõrõl tudok. Épp ez a problémájuk, hogy a különféle missziókba úgy kaparják össze az embereket, megy mindenki, harckocsizó, tüzér, stb.
Ezzel az erõvel fel lehet hozni a MiG-25 -> F-15 hasonlóságot is. 😉
Nem nehéz észrevenni hogy a Gripen sárkányszerkezete nagyon az F-16-ra üt, egyedül a kacsa-elõtétszárny és a bumfordi kocka beömlõnyílások a svéd mérnökök sajátjai.
A svéd mérnökök több lehetséges megoldást is kidolgoztak, ezekrõl itt lehet vázlatokat találni. Szvsz egyébként nem annyira az F-16-ra, mint inkább az F-20 Tigershark-ra emlékeztet külsõleg.
Zenty: a magyar honvédség "harci" létszáma jelenleg 16ezer fõ
Lehet másképpen számolunk, de én olyan 4000 fõrõl tudok. Épp ez a problémájuk, hogy a különféle missziókba úgy kaparják össze az embereket, megy mindenki, harckocsizó, tüzér, stb.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#147
Az egykori szovjet tervezõirodák elõszeretettel másolták a konkurrens (elsõsorban amerikai) mérnökök terveit - úgylátszik ez a szokás másoknál is. Nem nehéz észrevenni hogy a Gripen sárkányszerkezete nagyon az F-16-ra üt, egyedül a kacsa-elõtétszárny és a bumfordi kocka beömlõnyílások a svéd mérnökök sajátjai.
A hírek és suttogások szerint maga a gép nem jó konstrukció: sokkal megfelelõbb választás lett volna a (már bizonyított) F-16-os vagy az F-18-as. A világ legjobb gépeit - tetszik nem tetszik - az amerikaiak építik: nekik ugyanis muszáj a fejlesztések/kivitelezések élén járni, ugyanis eltökélt céljuk hogy szuperhatalomként mindörökre az elsõk kívánnak maradni (no persze ez egy másik téma)
Zenty: a magyar honvédség "harci" létszáma jelenleg 16ezer fõ, a románoké 96ezer. A környezõ országok közül csak Szlovákia és Szlovénia bír hasonlóan törpe hadsereggel.
A hírek és suttogások szerint maga a gép nem jó konstrukció: sokkal megfelelõbb választás lett volna a (már bizonyított) F-16-os vagy az F-18-as. A világ legjobb gépeit - tetszik nem tetszik - az amerikaiak építik: nekik ugyanis muszáj a fejlesztések/kivitelezések élén járni, ugyanis eltökélt céljuk hogy szuperhatalomként mindörökre az elsõk kívánnak maradni (no persze ez egy másik téma)
Zenty: a magyar honvédség "harci" létszáma jelenleg 16ezer fõ, a románoké 96ezer. A környezõ országok közül csak Szlovákia és Szlovénia bír hasonlóan törpe hadsereggel.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#146
Szerintem sok mindentõl függ,hogy meg-e védene-e az USA.Több mint valószínû,hogy érdekük fûzõdne hozzá és csak akkor tudom elképzelni,hogy nem segítenek ha ellenérdekük fûzõdne hozzá.Egyrészt ami az eu-nak ellensége az általában nekik is ellensége,másrészt az európai únió nem hiszem hogy tétlenül nézné ha az egyik tagországát megtámadnák,és amerikának az egyik legfontosabb szövetségese az európai únió,több érdek is fûzi hozzá,szóval segítenének.Gyengének tûnnének a világ többi országa szemében,felháborodást keltene más országok állampolgáraiban,ráadásul mindennel szemben állna amiért ez a szövetség létrejött.Az más dolog ha õk is támadás alatt vannak,akkor valóban nem jáccunk olyan fontos szerepet,és nem fognak haderõt küldeni ide ha stratégiailag nem célszerû.
Ami meg lengyelországot illeti elég hamar elestek csak vesztükbe küldték volna az angol katonákat aminek semmi értelme nem lett volna.Csak annyit tehetett,hogy hadat üzen német országnak.
Ami meg lengyelországot illeti elég hamar elestek csak vesztükbe küldték volna az angol katonákat aminek semmi értelme nem lett volna.Csak annyit tehetett,hogy hadat üzen német országnak.
#145
Az F-16XL egy kisérleti gép volt, tehát sok értelme nincs a felsorolásba venni. A Rafale, a Szu-30, az F/A-18 vagy az Eurofighter nem túl etikus összehasonlítási alap, lévén kéthatómûves, nagyobb méretû vadászgépek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#144
"A nehézségek ellenére az elsõ prototípus 1988 decemberében felemelkedett a levegõbe, ám a következõ év februárjában a repülésirányító szoftver hibájából lezuhant."
Nem is rossz egy kis hatótávolságú prototípustól három hónap folyamatos repülés... 😄
Nem is rossz egy kis hatótávolságú prototípustól három hónap folyamatos repülés... 😄
#143
Durva a cikk végén az önértékelésük 😄
Annyira félnek ,hogy kell az álom világjuk?
Téleg Románia most hogy áll had ügyileg?
Gondolom nálunk jobban 😞
Annyira félnek ,hogy kell az álom világjuk?
Téleg Románia most hogy áll had ügyileg?
Gondolom nálunk jobban 😞
#142
Na meg is van az ellenség, ami miatt szükség van a hadseregre.
A kemény munka a későbbiekben megtérül. A lustaság viszont azonnal.
#141
F-16a terhelhetõsége 6900 kg
F-16xl terhelhetõsége 7000 kg
F-18a terhelhetõsége 8200 kg felett (ebbõl max 6 légiharc rakéta)
Ezek az alapmodelek, késõbb növelték a kapacitást.
A Raffaelhez és az Eurofigterhez még nem találtam adatokat.
F-16xl terhelhetõsége 7000 kg
F-18a terhelhetõsége 8200 kg felett (ebbõl max 6 légiharc rakéta)
Ezek az alapmodelek, késõbb növelték a kapacitást.
A Raffaelhez és az Eurofigterhez még nem találtam adatokat.
Oldal 1 / 4Következő →