Vizsgálják a londoni gyógyszer-horror okait

A meteorbecsapódást és a nagy vulkánkitõréseket igyekszünk elkerülni (reménykedünk benne, vagy ha lehet, teszünk ellene), erre saját magunk idézzük elõ ugyanazt a hatást. Hol itt az ésszerûség?

Szerintem nem nekem van beteges állatmaniám, hanem te vagy végletesen közömbös.

Értem, akkor 20 gyerek, és szerinted a 20 csecsemõbõl hány éli meg mondjuk a 20 születésnapját, ah aidsesek akkor 1 se...

Nem 20 évrõl beszéltem, hanem hogy 20 másikat nemz, mire meghal. Tény, hogy több gyerek születik ott, mint ahányan meghalnak.

Azért a kisebb-nagyobb kilengéseken túl óriási kilengések is vannak.

A bioszféra és a klíma között interaktív kapcsolat van, igen. Viszont nem a bioszféra a kizárólagos forrása az összes klímaváltozásnak, egy meteorbecsapódás vagy megnövekedett vulkántevékenységet követõ lehülés például ilyen a bioszférán kívülálló ok.

"Bár részben már korábban is tudták, így nincs mentséged, hogy nem tudod." <#nevetes1>

Tudom hogy egy csomó mindent nem tudok és ÉN ezt be is látom 😊

Az ökológusok tudtommal biológusok, és õk sem nézik ezt jó szemmel.

A termõterületeken is sok állat él, angyon meglepõdnél, hogy mennyi. Amúgy mitõl ez a beteges állatmániád? Termesztett növény-> haszonállat megeszi, ember megeszi -> trágya, széklet-> bak gomba lebontja-> termesztett növény. Hol van a katasztrófa?

Szerintem aids-es embernek aids-es lesz a gyereke is, pláne afrikában, meg 20 évig élõ afrikai aidsekes, látom tényleg sokat tudsz a világról...

Megnyugtathatlak (vagy felidegesíthetlek) de az összes általam ismert biológushallgató hasonlóan vélekedik, mint én.
Ne keverd a biológust az 'állatvédõvel', a sok önjelölt 'szakértõvel', aki meg akarja menteni a sok ártatlan állatot, a gyenge anyatermészetet a sátáni embertõl.

Többnyire nem füves puszta lesz tudtommal, hanem termõterület, ahonnan kizárják az állatokat.

Keselyûkrõl még nem hallottál?

A mikroorganizmusok is élnek valamibõl: szerves anyagokra van szükségük, amit lebonthatnak. Nem tudom, hogy hosszabb távon elég-e a növényi eredetû anyag ehhez.

Tévedsz, mert van egyensúlyi állapot. És mint korábban is hozzátettem, dinakikus egyensúlyi állapot, azaz nem statikus, amire te asszociálsz. Így persze vannak kisebb-nagyobb kilengések.

A bioszféra és a klíma között interaktív kapcsolat van! Mivel a bioszféra szabályozza a gázok koncentrációját. Ezeket az összeföggéseket csak mostanában kezdik megérteni. Bár részben már korábban is tudták, így nincs mentséged, hogy nem tudod.

Szögezzük már le végre, hogy mirõl beszélsz, szerintem kizárólag az esõerdõkrõl. Ott hal ki 'minden', ha kiirtják, helyén füves puszta lesz, a maga jellemû világával együtt.

Az elhullott állatoka következõképpen bomlanak le: rovarok, gombák baktériumok. Namost ezt úgy kell elképzelni, hogy az amúgy is meglévõ átlag bak rov gomba oop száma hirtelen megugrik, elemi anyagokra bontja a tetemet, majd a pop egyedszáma visszaesik az eredeti szintre. tehát a világon snekit nem táplálnak, és mielõtt beírnád, hogy látod, akkor kihala gomba, a bak, meg a rovar, semmi szükségüka tetemre, nélkülük is fennmaradnak.

Hála az égnek, hogy nem lettél biológus.

Tanulság: ha otthagyod a gépet frissítsd az oldalt amikor visszajössz <#idiota>

AIDS-ben nem halnak meg az emberek egyik napról a másikra, még bõven nemzenek 20 másikat.

Nem csak nagytestû emlõsök halnak ki, hanem apró állatoktól és növényektõl kezdve minden, ami az adott területen élt. Mivel le van tarolva az egész.

"A nagytestû emlõsökbõl senki nem él, mivel a táplálékpiramis tetején állnak."

Ez így amúgy is butaság, mert egyrészt trágyázzák a földet, másrészt ha elpusztulnak, sok fajta állat folyasztja el a tetemüket.

"legfeljebba fajsokféleség fog csökkenni, de az majd úgyis visszaáll új élõlényekkel (divergencia törvény)"

Aha, millió évek alatt.

A természetnek az egyensúlyi állapot nem a normális állapota mivel konkrétan egyensúlyi állapota nincs is. A fajok folyamatosan fejlõdnek, újak jönnek létre, az alkalmazkodásra képtelenek kihalnak, a klíma állandóan változik és ezért a lehetséges életterek is, egyes fajok elõnyre tesznek szert amihez a konkurensek próbálnak igazodni, van amikor sikerrel és van amikor nem.

Állandó kilengések vannak az origó körül és néha a kilengés akkora hogy az origó is vele mozdul, erre jó példa a nyitvatermõk Perm-kori térhódítása a spórás növények kárára majd a Kréta-korban az õ kárukra a zárvatermõk elterjedése és magának az emberiségnek a tevékenysége is ilyen, mind olyan esemény ami után a világ már sosem lesz olyan mint azelõtt.
Tény hogy az ember által okozott változás sokkolóan gyors de károsnak nem lehet nevezni mivel a természetben nincs olyan hogy káros változás, csak változás van jelzõ nélkül.
A Perm végi tömeges kihalás ami után a tengerek élõvilága kvázi teljesen lecserélõdött és új fajok jelentek meg káros volt az addig élt fajoknak de hasznos az újaknak, a természet számára meg szinte tökmindegy hiszen az élet ment tovább csak új utakon.

Vannak pillanatok amikor éppen egyik faj sincs elõnyben, na ez lenne az egyensúlyi állapot de ezek nem normális állapotok hanem ritka kivételek.

A bioszféra borulásnál meg elbeszéltünk egymás mellet, én nem egy bibliai szintû armageddonra gondoltam hanem csak egy "sima szokásosra" 😊

Nézd én kb. 5 éve készültem a felvételire, plusz akkor oktv-ztem is, de végülis volt dolog ami jobban érdekelt, és nem lettem biológus. Néhány barátom igen, tõlük hallom az újdonságokat, de már nem érdekel aktívan a téma.
Tényleg nem tudom évente hány új faj jön létre, és hogy a kipusztult fajok pontosan melyik fajok, de látom errõl neked sincs halvány fogalmad se. Az pedig tény, hogy Európa ismert állatiból nem halt ki egy se az elmúlt 30 évben, sõt csak visszatelepítésekrõl, adott esetben túlszaporodásokról lehet hallani (román medvék...)

Nem tudom már melyik afrikai orszában, azt hiszem Mozambikban a lakosság 40%-a hiv+. Mit mondjak, szerintem kihalnak...

A nagytestû emlõsökbõl senki nem él, mivel a táplálékpiramis tetején állnak. Persze vannak visszacsatolások, és a primitív piramis modell nem tökéletes leírás, de nagyjából helyes. És ami fontos, hogy ezek a primitívebb létformák felé való viszontfüggések nem érintik azt a fõ ökológiai struktúrát, amire mondjuk az emberi fajnak szüksége van.

Példa lehet, hogy szükség van egy vadon élõ patásra ahhoz, hogy annak ürülékébõl egy madárfaj táplálékot vegyen fel, ha nincs ilyen ürülék kihal a madár, és mivel ez a madár egyedüli beporzója egy növényfajnak, így egy a csúcs közelében lévõ faj kihalása magával vonja egy termelõ kihalását is. De fontos tudni, hogy így is nagyon sok faj megmarad, legfeljebba fajsokféleség fog csökkenni, de az majd úgyis visszaáll új élõlényekkel (divergencia törvény) Másrészt a madár is átállhat más patás ürülékére, vagy a növénynek is akadhat más porzója- bár azért ez utóbbi azért igen valószínûtlen.

"Amúgy mondanál néhány ilyen fajt? Mert szerintem minden él az erdõkben ma is, ami ezelõtt 50 évvel élt."
"És tudod, hogy hány új faj keletkezett az elmúl 30 évben, szerintem ezt is kéne tudni."

Ejj, ennyit tudsz. Látszólag sokat, valójában nagyon keveset. Ez a legrosszabb. Én itt befejeztem.

Hát nem tudom, én úgy láttam, hogy az afrikai családok kimondottan népesek, de soványak is... Vagy azt akarod mondani, még csak nem is azért irtják az erdõket, hogy kövessék a népszaporulatot?

Ha valahol kihalnak az emlõsök, kihalnak azok az egyéb állatfajok is, akik belõlük élnek. És dominóhatás alapján mások is.

A vaddisznót talán nem sajnálnám. De az már elgondokodtató, hogy pl. a tigrisfajokból már több kihalt, és a legismertebb fajból is csak párszáz él már a bolygón, ezek közül is sok csak állatkertben. Talán ezek is hamarosan kihalnak a belterjesség miatt. És akkor nem lesz többé tigris.

Meg van még rengeteg "jópofa" állatfaj, amik mind eltûnnek. Tök mindegy, hogy korábban is kihaltak már fajok, ez csak az emberi butaság miatt van (mert ha okosabban viselkednénk, fennmaradhatnának). Csodálatos dolgokat teszünk tönkre. És közben verjük a mellünket.

A kihalások gyorsan zajlanak le, persze nem 30 év alatt, de pl. a kardfogú tigris villámsebességgel halt ki. Amúgy mondanál néhány ilyen fajt? Mert szerintem minden él az erdõkben ma is, ami ezelõtt 50 évvel élt. Ha meg elõjössz a dzsungel mélyén élõ foltoshasúpirosorrúháromemberláttarepülõcickánnyal, akkor kérdezem mi köze van hozzá az embernek, hogy kihalt, amikor jóformán nem is került vele kapcsolatba. Vagy kihalt egy virágfaj az esõerdõ mélyén, mi közünk van hozzá??? És tudod, hogy hány új faj keletkezett az elmúl 30 évben, szerintem ezt is kéne tudni.

Sokmillió éves folyamatokról beszélsz. Itt meg 30 évrõl van szó.

A szükséges oxszigént a fûfélék is elõ tudják állítani, és azt még akarva se tudnánk kiirtani. Az afrikai népszaporulatot nem értem, négerbõl van a legkevesebb 700mill. ráadásul afrikában komoly kihalás folyik, ill. fog folyni. A 3 nagyrassz közül a feketék helyzete elégsiralmas, bizonyos számítások szerint 5-600 év alatt el is tûnhetnek, afrikában kihalnak, a maradék pedig annyira elkeveredik, hogy néger kinézetû ember már nem is lesz. Állatok közül pedig csak azok halnak ki, akiknek az élettere eltûnik. A nagytestû emlõsök. Nem hiszem, hogy más állatfajok veszélyeztetve lennének. És mellesleg szerintem édesmindegy, hogy van-e vaddisznó, meg medve az erdõben, vagy csak cickány, meg bagoly van. Akinek ez nem tökmind1 az hazudik, mivel úgyse fog életében egyet se látni, meg annyira nem is nagy élvezet egyet látni.

Egyensúly valóban létezik, hosszú egyensúlyi állapotok, és hirtelen kihalások, majd diferenciálódások vannak. A változás tényleg nem egyenletes sebességû.

Amúgy fontos még 2 evolúciós jelenséget említeni, az egyik a konvergencia, a másik a divergencia.

Vannak bizonyos biológiai feladatok, ökológiai fülkék, amik egy bizonyos felépítést igényelnek, ehhez mindig konvergál az adott faj, és nagyon hasonlóvá válik mind fizikailag, mind viselkedésileg, pedig rendszertanilag, és mellesleg idõben is szakadékszerû távolság van köztük.
Ill van adivergencia, ami azt jelenti, hogy egy sikeres faj/élõlényegyüttes, ami szabad élettérhez jut (akár más fajok gyors kiszorításával, mint anno a nyitvatermõk, vagy az elsõ belsõvázas szárazföldi élõlények, akár környezeti behatás miatt- dinoszaoruszok utána z emlõsök) szétesik, a közös származás ellenére- pl. az összes emlõs nagyon kevés alapfajból alakult ki, néhány cickányszerû rovarevõbõl- szétesik sok külön fajra.

Csahogy most túl sok faj hal ki, rövid idõ alatt. Mindez az emberei butaság miatt. (Mivel egyrészt anyagi haszonszerzés motiválja az erdõirtást, másrészt a körülményeknek teljesen ellentmondó afrikai népszaporulat.)

Másrészt, aki jobban érzi magát egyedül ezen a bolygón (állatok nélkül), az teljesen beteg.

Ja, és itt nem csak az erdõírtás (plusz a környezetszennyezés) miatt kihaló állatfajokról van szó, hanem magáról a tényrõl, hogy teljesen esztelen ütemben folyik az az erdõírtás, pedig oxigénre az embernek is szüksége van. És aki azt hiszi, hogy majd szépen építünk oxigéntermelõ erõmûveket, az nem komplett.

A nyitvatermõk sokkal több fajt szorítottak ki, hidd el. Vagy pl. a korai kétéltûek kipusztították az összes nagytestû ízeltlábút, mert voltak olyanok is. Egy faj felemelkedése mindig sok faj kihalását jelenti, majd utána ez a faj esik szét sok egyéb fajra.
Nem véletlen, hogy minden nagyobb rendszertani kategóriának megvolt a maga tündöklése, és bukása. És nem minden estben környezeti behatás okozta a tömeges kipusztulást.

"általában ez szokott történni ha egy faj dominánsá válik csak kicsiben. Minél sikeresebb annál több életteret szerez, annál több erõforrást, táplálékot sajátít ki magának és mivel a Föld történetében mi vagyunk a legsikeresebb faj ezért nics miért azon csodálkozni hogy a legnagyobb fajkihalások is a mi idõnk alatt történnek."

Butaság. Az állatfajok egyensúlyban élnek.

Az ember nagyon is hasonlít a rákra: annak is megvannak az eszközei, amivel a normális sejtek fölé kerekednek, de ezt tudatos tervezés nélkül arra használják, hogy mindent elborítsanak, míg végül elpusztul a szervezet.

"Aha... Szóval a természetnek ezek szerint van egy normális állapota amit megzavart az ember.
Le tudnád írni hogy mi a természet normális állapota? (beugratós kérdés)"

Nem beugratós: az egyensúlyi állapot.

"Borulásnál mind a 6 milliárd ember az utolsó szálig meghalna? Se az õserdei törzsek, se az atombunkerek, se senki nem élné túl?
Ha csak pár száz ember túléli akkor már újra lehet kezdeni."

Ha nem lesz élelem, mert nem lehet termeszteni semmit, mert a termõföld megszûnik létezni (ehhez megfelelõ mikroflóra-egyensúly kell, plusz belejutó szerves anyagok, stb.), mihez kezdesz?

"Sokat írsz de keveset érvelsz..."

Te sokak érvelsz, csak épp tévedéseket írsz.

Ennyi faj még nem pusztult ki egy adott faj miatt. És nem véletlen, hogy sok biológus, ökológus is nagyon rossz szemmel nézi ezt. Azt hiszem, az ember belátható idõn belül nagy leckét fog kapni.

"ehhez képest 65 millió év alatt nem halt ki annyi állatfaj, mint az utóbbi 30 évben"

Igen. ezt már írtad.
Mivel egy nyomorult pár ezres szavannai hordából a teljes bolygót belakó 6 milliárdos fajjá váltunk törvényszerû volt hogy egy nagyrakás egyébb fajt kiszorítottunk és átvettük az életterüket. Ezért haltak ki, általában ez szokott történni ha egy faj dominánsá válik csak kicsiben. Minél sikeresebb annál több életteret szerez, annál több erõforrást, táplálékot sajátít ki magának és mivel a Föld történetében mi vagyunk a legsikeresebb faj ezért nics miért azon csodálkozni hogy a legnagyobb fajkihalások is a mi idõnk alatt történnek.

"Az emberiség úgy viselkedik, mint valami rák... És a rákbetegség nem nevezhetõ normális állapotnak!"

Aha... Szóval a természetnek ezek szerint van egy normális állapota amit megzavart az ember.
Le tudnád írni hogy mi a természet normális állapota? (beugratós kérdés)

"Tökhülyeség, hogy túlélnénk a bioszféra teljes felborulását. Látszik, hogy nem tudod, mit beszélsz."

Borulásnál mind a 6 milliárd ember az utolsó szálig meghalna? Se az õserdei törzsek, se az atombunkerek, se senki nem élné túl?
Ha csak pár száz ember túléli akkor már újra lehet kezdeni.

"Az ilyen tudatlan (de ezt fel nem ismerõ, önnön okosságuk tévképzete által elvakított) és felelõtlen emberek miatt folyik az, ami folyik."

Sokat írsz de keveset érvelsz...

"eddig még semmiféle következménnyel nem járt egyetlen erdõ kiirtása sem"

Mit beszélsz? Már rengeteg állatfaj pusztult ki emiatt. És akik végzik az irtást, egyátalán nem foglalkoznak a következményekkel, csak a pénzre hajtanak. A többiek meg magyják, max. összeráncolják a szemöldöküket.

Az egy dolog, hogy vannak erdészek, akik pótolják a ragadozókat. De ez még semmi.

"Elvileg ennek felismerésére is csak az ember képes"

Ez butaság lenne, mert akkor ki sem alakultak volna. Valójában a mimika az állatok közötti kommunikációnak is fontos eleme.

"de látjuk, hogy nem mindenki😊"

Nalátod... 😊

"Az állati tanulás, mint ahogy sok emberi is ösztön vezérelt tanulás, elég sok egymástól eltérõ ösztönfajta van. Van a velünk született, az adott ingerre kiváltódó, az adott ingerre adott életszakaszban kiváltódó, a bevésõdési, a pavlovi feltételes reflex stb. Amit te állati tanulásnak hívsz, az nem más, mint különféle magasabb szintû ösztönmûködések."

Ez már egy elavulóban lévõ elképzelés.

"Gyakorlatilag a totál fogyatékos ember is több érzelmi állapotot képes felismerni, mint egy bonovó, kifejezni, meg sokkal többet, az szinte alig változik az egészségesekéhez képest."

Ebben nem lennék olyan biztos.

Átlátás: az emberszabásúak jó részénél bonyolult hatalmi viszonyok vannak. Ezzel õk tisztában vannak, és alkalmazkodnak hozzá. Adott esetben próbálnak jobb pozicióba kerülni, és ehhez tudatos viselkedésre van szükség. Sokszor igazi stratégiákat gondolnak ki a vezetõ helyének elfoglalására.

Más állatoknál is szükség van különféle helyzetek felismerésére, és tudatos mérlegeléssel a megfelelõ viselkedés kiválasztására. Ilyenkor láthatóan vacilálnak, és az agyukban szépen elképzelnek különféle "forgatókönyveket", és a legjobbnak tûnõt követik. Amúgy már ahhoz is kell ilyen elõregondolkodás és mérlegelés, amikor helyilag A pontból B pontba akarnak kerülni, de nem egyszerû a dolog. (Még a macskám is képes ezekre.)

Az ember csak átveszi az õt megilletõ biológiai pozicíóját, ezért pusztul ki ennyi faj. Nem az elsõ faj lesz, ami miatt sok másik kipusztul.

Nem hiszem, hogy az meber képes bármiféle olyan változást kiváltani, ami miatt ökológiailag fontos fajok halnának ki. Nem jelentünk veszélyt sem a rovarvilágra, sem a fûfélékre, márpedig ha ez a 2 élõlénycsoport létezik, akkor már a mai ismereteink mellett is stabil, élhetõ paraméterek között tartható a Föld. (természetesen gombák, egysejtûek, baktériumok stb. szintén nincsenek veszélyeztetve)
Az, hogy a nagytestû emlõsök kihalnak, teljességgel esetleges dolog. MInden általuk képviselt ök fülkét be tudunk tölteni, ill. más fülkék esetlegesek. (bár könnyen belátható, hogy mind az)

eddig még semmiféle következménnyel nem járt egyetlen erdõ kiirtása sem, amúgy komoly kutatások folynak a leendõ következmények elhárítására, 2-t én is írtam már. Akkor ez mitõl ne lenne tervszerû, miért ne vennénk számba a következményeket?

A 2x azt jelenti, hogy 23, 26, nem tudom pontosan huszonmennyi, az x egy szabad változó volt ebben a mondatban. Elvileg ennek felismerésére is csak az ember képes, de látjuk, hogy nem mindenki😊 Az állati tanulás, mint ahogy sok emberi is ösztön vezérelt tanulás, elég sok egymástól eltérõ ösztönfajta van. Van a velünk született, az adott ingerre kiváltódó, az adott ingerre adott életszakaszban kiváltódó, a bevésõdési, a pavlovi feltételes reflex stb. Amit te állati tanulásnak hívsz, az nem más, mint különféle magasabb szintû ösztönmûködések.

Gyakorlatilag a totál fogyatékos ember is több érzelmi állapotot képes felismerni, mint egy bonovó, kifejezni, meg sokkal többet, az szinte alig változik az egészségesekéhez képest.

Az átlátást szerintem félreértetted, ez egy tudatos aktus, ami feltételezi a kategóriákban való gondolkodást, továbbra is fenntartom, hogy nagyon meglepõdnék ha lenne a Földön élõlény az emberen kívül, ami képes erre. Az egyetlen kategorizáló képességekkel rendezõ madár viselkedési is tudattalan, és ösztönös, nincs semmiféle fogalma.

"a rendszer mindig is így mûködött" -> ehhez képest 65 millió év alatt nem halt ki annyi állatfaj, mint az utóbbi 30 évben. Az emberiség úgy viselkedik, mint valami rák... És a rákbetegség nem nevezhetõ normális állapotnak!

Tökhülyeség, hogy túlélnénk a bioszféra teljes felborulását. Látszik, hogy nem tudod, mit beszélsz.

Az ilyen tudatlan (de ezt fel nem ismerõ, önnön okosságuk tévképzete által elvakított) és felelõtlen emberek miatt folyik az, ami folyik.

Az ember mindenféle terv és következmények számbavétele nélkül irtja az erdõket...

"Tudtommal majdnem minden állat ösztön vezérelt, csak persze, nagyon kifinomult ösztönök által."

Az, hogy az állatoknál meghatározóak az ösztönök (valamennyire az embernél is!), nem zárja ki, hogy az állatok nagy része sokmindent a szüleitõl tanul el, ill. saját találékonyságra is szüksége van.

"Az átlátás pl. egy értelmi folyamat, lehetséges, hogy egy-két fõemlõs képes rá, bár meglepõdnék."

Hát akkor csak lepõdj: nézz te is természetfilmeket néha.

"A csimpánzok empatikus érzéke a legnagyobb az állatvilágban, mégis csak töredéke az emberének."

Vannak emberek, akiknek alig van, ehhez képest egyes állatoknak több van.

"Egy csimpánz azt hiszen 2x különbözõ érzelmi állapotot képes felismerni és produkálni- az arcizmai sem tesznek lehetõvé többet."

Ezt nem tudom, honnan szedted. Mintha még sosem láttál volna csimpánzokat: eleve több fajta érzelemmel rendelkeznek, mint 2. Félelem, öröm (talán erre a kettõre gondolsz), rosszallás, mérgesség, "játékos kedvem van", csodálkozás, "nincs semmi bajunk egymással", stb. Namost, ezeket még a macskám is ismeri, és alkalmazza is.

Te olyan vagy, mint valami szobatudós (csak ugye a szakismereteid is hiányosak).

Mindjárt kapunk texasi izmot, és aztán jajj nektek kutyák😊

Ha nincs táplálék, nincs szaporulat sem, ez így van, ezt hívják ökológiai katasztrófának, csak az éppensséggel pont az általam leírt nagyfokú kihalaással, és itt éghajlatváltozással is jár. De nem ez lenne az elsõ eset, jónéhány vadászhatatlan növényevõ faj okozott már ilyen katasztrófát. Túlszaporodik, kipusztít mindent, és teret nyit más merõben különbözõ ökológiai rendszereknek. Értsd már meg ezeknek a története a földi evolúció története. Soha egyetlen állapot sem konzerválódik, és a kihalásokat a fajok, ill. az éghajlatváltozások okozzák.
Ha az ember ki is pusztítaná a földi élet egy részét, akkor egyrészt nem az elsõ faj lenne, amelyik ezt teszi, másrészt, semmiféle következménye nem lenne. Nincs semmiféle önérték a természetben ami azt kívánja, hogy konzerválják. (mellesleg ilyen gondolat eleve csak az emberben merülhet fel)

Nyugodtan elhiheted, hogy az elefántok számát az emberek szabályoztáka szavannán. Az oroszlánok csak kivételes esetben tudják elejteni a kölyköt, akkor ha a csorda nem elég nagy, vagy a kölyök valamiért veszélyes helyzetbe kerülne. Ez pedig nem elég, minden évben ki kell lõni valamennyi elefántot, különben túlszaporodnának. Az, hogy ma rezevátumok vannak nem mond semmit, hiszen eleinte ezekben a rezevátumokban csak kevés elefánt volt, de felszaporodott. Minden további nélkül megtötltenék, és túlszaporodnának a szavanna egészén.

Tacskót még nem tanítottam repülni de volt már egy elég kellemetlen élményem pont egy németjuhásszal, pár lila folttal a karomon meg egy megrándult ujjal megúsztam az egészet a gazdája meg nagyon gyorsan egyetértett velem hogy a megtépet télikabátom pont annyiba került mint amennyi nála van kápében, egész jó kör volt 😉

Ha az ember talpon marad akkor elõnyben van. A kutya ilyenkor csak egy fogakkal teli száj, ez az egyetlen veszélyes része de ha el is kapja az ember karját ott a másik kéz, izomból orrba kell vágni vagy belekapni a torkába, szemébe stb. a kutya is tele van sebezhetõ résszel, csak egy helyen tud támadni te viszont ott ahol csak akarod.
Az emberek általában bepánikolnak és mindenáron menekülni akarnak illetve kiszabadítani akarják magukat, ilyenkor persze a kutya "nyer" hiszen ez nem harc hanem sima támadás ami ellen gyakorlatilag nem is védekeznek.
Ez a "túlcivilizáltság" miatt van, egy átlagos ember csak nagyon ritkán vagy akár sohase kerül ma olyan helyzetbe hogy harcolnia kelljen (ami szerintem nagyon pozitív) de ennek pont ez a hátránya hogy a ritka esetekben amikor mégis rákényszerül teljesen felkészületlen lesz.
Szóval a közdõsportokat csak ajánlani tudom mindenkinek 😊

Gondoljatok bele mintha kívülrõl látnátok, 20 kilós kutya egy 70-80 kilós "csupaszmajom" ellen, már a papírforma is az ember javára dönti a mecsset.

Idomított kutya meg nem támad emberre, ha meg igen akkor parancsból és ilyenkor nem is a kutya támad igazából hanem a gazdája.

Vagy nem😊 Egy tacsko "tamadasat" egy jol iranyzott rugassal el lehet haritani, de egy nemet juhaszt mar nem (foleg ha torokra tamad). Ha tamadasra idomitott, akkor meg: jo ejszakat!

panther #134: Ott pusztitjak ahol rezervatumban vannak -> vedik oket! Oroszlanok is kepesek elefantot elejteni, ill. ha nincs taplalek nincs szaporulat sem, pontosabban termeszetesen nem fordulhat elo olyan, mint amikor a patkanyok tulszapordnak(ezek emberi beavatkozas miatt tortentek).

Én egy engem megtámadó rotweiller elõl beugrottam egy kertbe, szerintem nem csak a karom bánta volna😊 A husky-t tényleg elég gyosan elzavartam, meg se sérültem. Amúgy hihetetlen milyen gyakran támadják meg a kutyák a futókat😞

<#eljen>

Egy átlagos felnõtt férfi ellen (ha nem pánikol be) egy kutyának nincs esélye.
Lehet hogy az egyik karja rámegy de az ember fog gyõzni, ha még egy bot is van nála akkor akár sérülés nélkül is megúszhatja a harcot.

Semmilyen felelõsséggel nem tartozunk a többi faj iránt, ha történik valami változás (és mondjuk azt az ember okozza) akkor a fajok vagy alkalmazkodnak vagy eltûnnek, a rendszer mindig is így mûködött, teljesen semleges nincsenek "kedvencei", nincs Gaia meg a nimfák az erdõben akik figyelnék és egyengetnék az életet, az evolúciónak nincsen milliárd éves terve ami szerint az idõben elõrehaladva konkrét élõlények kialakítására törekedne, bármi megtörténhet.

Ha valami hülye húzással sikerülne teljesen felborítanunk a bioszféra egyensúlyát az rengeteg faj kihalását eredményezné (mi mint faj szinte biztosan túlélnénk az extrém alkalmazkodási képességünk miatt) akiknek a helyét idõvel új fajok vennék át vagy az is lehet hogy egy eltérõ új rendszer alakulna ki kicsit más szabályokkal.
Amíg van élet a bolygón addig evolúció is van, ha a most élõ fajok 99%-a kihalna akkor sem állna meg az élet (volt már ilyen) amikor majd a Nap kitágul és sterilizálja a földfelszint még akkor is maradnak egysejtû élõlények mélyen a kéregben akik akár újra is kezdhetnek mindent egy új vonalon.

"Az önámítás a butaság egy formája."
Azt hinni hogy mi olyan fontosak vagyunk hogy a tevékenységünket a bioszféra stabilitása alá kell rendelni, azt hinni hogy a mi feladatunk az alkalmazkodásra képtelen fajok életbentartani és a saját érdekeink elé helyezni bármi mást a felelõsség miatt, na az is önámítás szvsz

* Azaz van benne szükségszerû: a törvények, de ezen kívül semmi.

'Kizökkentések' mindig is folynak, folyamatosan. A puszta egymásrahatás már kizökkentés. De a legfontosabb, hogy nincs valamiféle természetes menet, és mesterséges menet. Az ember ugyanúgy része a bioszférának, mint egy gyík, vagy egy gomba. Az más kérdés, hogy kezdi megérteni azokat a törvényket, amik ezt a rendszert jellenzik.
Minden faj folyamatosan beavatkozik, az ember lesz az elsõ, aki tervezett módon avatkozik be. Pl. jön egy új járvány, nincs ellene védve a madárállomány a földön, és kipusztul. Voltak ilyen esetek régen, ma is.
1. Egy faj beavatkozásáról van szó
2. A beavatkozás mértéke nagyobb, mint az emberi faj beavatkozása a teljes pályafutása alatt
3. a vírus terv nélkül avatkozik be, következményekkel nem számol
4. a beavatkozás 'pusztító' (pusztítást csak az ember tud értelmezni, ha egy faj ki is irtana minden más fajt, és végül õ is kihalna, ember nélkül ez is csak változás lenne)

De mielõtt megint sci-fi írónak titulálsz az elefántok folyamatosan rombolják a szavannát, ha enm lett volna ember, aki levadássza õket- még több ezer évvel ezelõtt valószínûleg az elefántok sivataggá változtaják a teljes szavannát tömeges kihalást idézve elõ. De mi van akkor, ha ez megtörténik? Semmi. Egyszerûen más forgatókönyv szerint zajlik tovább a földi evolúció. Nincs semmi szükségszerû az evolúció történetében.

A vadonban minden állat és növény egy-egy ökológiai fülkét foglal el, ha abból kiveszik a 99%uk elpusztul azonnal. Tehát az, hogy az állat elboldogul a vadonban csak annyit jelent, hogy életben marad abban a szûk ök fülkében amihez alkalmazkodott. Az ember nagyon sok helyzetben életben marad. Nincsenek a kakaduk között Robinsonok.

Tudtommal majdnem minden állat ösztön vezérelt, csak persze, nagyon kifinomult ösztönök által. Az emberi viselkedésnek is hatalmas szelete ösztönös. Még született ösztöneink is vannak- fogási és szopási reflex.

Az átlátás pl. egy értelmi folyamat, lehetséges, hogy egy-két fõemlõs képes rá, bár meglepõdnék.

A csimpánzok empatikus érzéke a legnagyobb az állatvilágban, mégis csak töredéke az emberének. Egy csimpánz azt hiszen 2x különbözõ érzelmi állapotot képes felismerni, és produkálni- az arcizmai sem tesznek lehetõvé többet. Tehát ez a mimikai szótára elég szerény. Az emberi arc bonyolult izomrendszere miatt több ezer különféle érzelmi állapotot tud produkálni, hatalmas a szótárunk, és ez még pusztán a mimikai szótár! Ehhez jön még hozzá az elvileg végteleníthetõ beszéd, és logikai szótár. Bármikor bevezethetek egy új szót interpretálással, mert ilyen a nyelv logikai szerkezete. X szabad változót interprátálom egy halmaz elemeire. Az állatnyelvek csak puszta szavakat tartalmaznak, ami fajspecifikus. Meg lehet határozni, hogy pl a csimpánz szótára xy szó. És mivel képtelenek az interpretálásra, mivel nincs halmazfogalmuk, ezért ilyen módon nem is bõvíthetõ.

Fontos megérteni, hogy az a madár, amelyik csoportosít ugyan mentális folyamatot hajt végre, de nincs halmazfogalma. Ösztönök vezérlik a csoportosításban, és nem valamiféle belátás.