232
-
dez #112 Nem haragszom, de nagyon tévedsz. Nem mindenben. És ne ilyen buta feladatokra gondolj, az csak az intelligencia egy formája.
De gondolom, hiába is mondok bármint, te jobban tudod. De két dolgot még mondok, és utána rádhagyom. 1. Az itt általad leírtak, még ha az utóbbi években tanultad is, jó pár év lemaradásban vannak a valóban új ismeretektől, és a mai állásponttol (nem is olyan nagy az a szakadék, mint korábban hitték, stb.). 2. Láthatóan nem ismered az állatokat. -
#111
Ne is haragudj, de egy alkoholista is simán mindenben felülmúl egy állatot- nem kicsit. Érzelmi intelligenciája pedig még egy pszichopatának is több van, mint egy csimpánznak, vagy gorillának, akik ugyebár vezetnek ilyen téren is az állatvilágban.
És az orvosi értelemben debil emberek jó része is intelligensebb a legtöbb állatnál. Az állatok max teljesítménye, hogy csoportosítanak esetleg színeket... ezt még egy komolyan fogyatékos ember is simán megcsinálja. egyszerűen az ember és az összes többi állat közötti értelembeli szakadék szinte végtelenenül mély. Két külön dimenzió.
És azt se felejtsd el, hogy az emberek rengeteg dolgot csak belelátnak az állataikba, mint ahogy a felhőkbe is formákat, arcokat vesznek észre, úgyanúgy sok emberi tulajdonságot adnak mondjuk a kutyájuknak, amiben valójában nincs semmi ilyesmi. -
#110
Gondolj csak a futókra, azt hiszem az etiópok azok, akiket nem lehet majd soha utolérni. Vizsgálták, hogy mitől van ez így, és kiderült, hogy jóval könnyebb a lábfejük, mint az összes többi embernek a világon. Ez pedig akkora előny a futásban, hogy a szív-tüdő rendszerük stb. lehet kifejezetten gyenge is más országok sportolóihoz képest, mindenképpen ők fognak nyerni.
Az indiai matematikusokról sajnos nem tudok már linket adni. -
dez #109 Olyan is van a világon, hogy érzelmi intelligencia.
Nem tudom, miért kell még1x leíri: nem általános, össz-intelligenciáról beszéltem, hanem egyes területekről. Még jó, hogy egy főemlős ilyen szempontból nem éri el egy 10 éves gyerek színvonalát. De pl. felfoghat bizonyos dolgokat, amit egy embergyerek még nem. (Miközben a gyerek meg felfog sokminden mást, amit az nem.)
Nem sértültekről beszéltem, hanem a hozzájuk képest sokkal többen lévő idült alkoholistákat. Olyan sokan vannak, hogy már egy embertípusnak lehet tekinteni. Náluk igencsak leszűkül az a kör, amiben még értelmes, állatokat felülmúló viselkedést mutatnak. Sok dologban meg erősen alulmúlják azokat.
De lehetne még bőven sorolni olyan dolgokat, amik meghülyítik az embereket. Az egy dolog, hogy az állatok sok tekintetben kevésbé értelmesek, de ha az emberiség elpusztítja önmagát, akkor végeredményben nagyon is buta volt... -
Zolly1975 #108 Igazából arra szerettem volna fektetni a hangsúlyt a hozzászólásomban, h a szelekciós hatások igen bonyolult úton érvényesülhetnek. Úgy emlékszem, h matematikai úton kimutatható, h egy vonás ami mindössze 1:100.000 valószínűséggel túlélési előnyt biztosít, az hosszú távon uralkodóvá válik a genotipusban. Valószínű azonban, h abban igazad van, h az emberre ez másképpen érvényesül, szerintem amiatt, mert a szelekciós nyomás nem érvényesül szabadon a mai ember esetében. -
haxoror #107 Intelligenciáról volt szó és nem az érzelmekről, nyilván egy kutyában is több empátia van mint egy pszichopatában. Viszont problémamegoldó készségben, logikában, eszközhasználatban a legbutább ember (nem kórosan hülye, hanem csak simán buta) is jobb bármelyik állatnál, beleértve a főemlősöket is.
A főemlősöknek megvannak a korlátaik, még a legokosabb csimpázt is lehetetlen például egy 10 éves embergyerek értelmi színvonalára emelni, ez tény, voltak kísérletek és nem jöttek össze. Egy ideig a majom köjök simán leelőzte az gyereket (mivel az ember eleve lassabban fejlődik) de aztán elérte a limitjét és ennyi, a gyerek meg fejlődött tovább.
A sérült ember függetlenül a sérülés okától (veleszületett, szerzett, önmagának okozott direkt vagy véletlenül tökmindegy) nem lehet alapja egy összehasonlításnak mivel nem "szabványos" hanem speciális eset, amikor általában az emberről beszélek nyilván nem egy szellemi fogyatékosra vagy egy kő-alkeszre gondolok. Ezért mondom hogy nem kéne ezt belekeverni mert egy kezek-lábak nélkül született vízfejű gyerek már persze hogy "gyengébb" nagyon sok szempontból mint egy egészséges gorilla, de ebből nem lehet azt a következtetést levonni hogy a gorilla mint faj bármilyen szinten érdemi vetélytársa lehetne az emberi fajnak.
Még ha van is néhány olyan egészséges ember aki nem tudná felérni ésszel a főemlősök "társadalmát" EGYETLEN olyan főemlős sincs ami kiigazodna az emberi társadalomban.
Az említett sérültek súlya (a számuktól függetlenül) a társadalomban nem nagy, hiszen a társadalom fenntartásához, fejlődéséhez szinte semmi közük sincs, a faj egészséges ép tagjai a meghatározóak. -
dez #106 Mára már 'emberszabású' robotokat jósoltak, de nincsenek. Azóta kiderült, hogy az emberi agy bonyolultabb, mint korábban gondolták. (A pszichológiában meg az derült ki, hogy a psziché is bonyolultabb, sőt.) Tehát nem lehet egy vonalat húzni (vagy akár görbét), és azt mondani, x év múlva ez-és-ez lesz.
Egykbént igazán nagy fejlődés inkább csak bizonyos területeken zajlott le. -
dez #105 "Például milyen területen értelmesebb egy állat az embernél?"
Olvass figyelmesebben: egy adott állat egy adott embernél. Pl. jobban átlát egy adott (pl. érzelmi) szituációt; jobb lehet az empatikus érzéke, mint egy olyan személynek, akinek nem igazán jó; az emberszabású majmok olyan összetett társadalomban élnek, amiben egyes emberek nem igazodnának ki; stb.
"A sérült vagy beteg (pl alkoholista) embereket itt most fölösleges belekeverni, én is gyorsabb vagyok például egy törött lábú gepárdnál..."
Nagyon is ide tartozik, mert nagy súllyal van jelen az emberi társadalomban. (Te talán nem tudsz róla.) -
haxoror #104 De belejátszhat hiszen az angol nem az anyanyelvük (főleg az első generációsoknak nem :) azt csak utólag tanulják ezért a gondolkodásuk az eredeti nyelvre állt rá.
Érdekelne egy pontos link ahol tényszerűen bizonyítva leírják hogy a géneknek ilyen fontos szerepe van rasszon belül, ez nekem teljesen új
Főleg azért tartom meglepően mert ez extra kényes téma a rasszizmus szempontjából hiszen ha egyes rasszok bizonyos területen bónusszal futnak akkor mások ebből kifolyólag hendikeppesek. -
#103
NG weblapján olvastam mág régebben. Amúgy a kultúrkör nem játszhat bele, mert pont a kivándorolt indiaiakról szólt a cikk, angolul beszéltek. Amúgy a ynelv tényleg nagyon meghatározza a gondolatok körét. -
haxoror #102 "pl az indiaiak a legjobb matematikusok, genetikai előnyük van..."
Már ténylegesen bebizonyították hogy a génjeik miatt jobb az érzékük a matematikához?
Szerintem a kultúrkör sokkal meghatározóbb, maga a beszélt nyelvek szerkezete is erősen befolyásolja az egyén gondolkodását. Kíváncsi vagyok hogy egy nem indiai kultúrában felnőtt de genetikailag indiai(?) is ugyan olyan affinitással rendelkezik-e a matematika iránt. -
haxoror #101 Például milyen területen értelmesebb egy állat az embernél?
A sérült vagy beteg (pl alkoholista) embereket itt most fölösleges belekeverni, én is gyorsabb vagyok például egy törött lábú gepárdnál... -
#100
Lehet, de pár száz év nagyon sok. Gondolj bele, hogy 1800ban mi volt, és ma mi van, és tudjuk, hogy nem egyenletes a fejlődés. -
dez #99 Ez ma még sci-fi kategória. Talán sokkal mélyebb átszervezés kell hozzá, mint amit akár pár száz éven belül meg tudunk tenni. -
dez #98 "A buta és intelligens emberek közötti értelmi különbség (bár számunkra nagynak tűnhet) szinte semmi, bármely ember, még a buta ember is fényévekkel intelligensebb bármelyik állatnál."
Ez bizony nem igaz. Bizonyos területeken alapvetően értelmesebb az ember, de sok területen nagyjából egy szinten vannak az emberek és az értelmesebb állatok. És előfordulhat, hogy adott esetben egy állat jóval feljebb van ezen területek valamenyikben, mint egy ember.
Sőt, vannak emberek, akik (szellemi okokból) teljesen önállótlanok, vagy ha azt nézzük, mennyire elterjedt az alkoholizmus az emberek között, a szellemileg leépült alkoholista ember szellemi szintje is meghatározó az emberiség körében. (És igencsak ejti az átlagintelligenciát. :)) -
#97
Ja, hát pár száz év múlva nem lesz kötelező emberszerű testben élni sem. Persze, azért erre elég kevés jelentkező lenne, bár már most is vannak, akik mindenféle műtétekkel próbálnak párduccá, gyíkká, miegymássá válni. Mondjuk ha eleve 'átírjuk' az agynak azt a részét is, ami szerint ember formában akarunk lenni, akkor természetesnek fogjuk érezni, ha 4 méteres békatestünk lesz azt is:) -
Szefmester #96 " így lehetne kivágni a káros géneket is az emberi genomból. Sőt új géneket is lehetne kitalálni, és beültetni, vagy más fajokból átlopni:)" én azt a napot várom bizonyos keretek között amikor a Medvék téliálom beli anyagcseréjük, és az allugátorok immunrendszere megjelenne az emberekbe ültethetű tulajdonságok listáján.. vagy akármely élőlény tetszőleges tulajdonságát felvehetnénk... csak ehhez persze nem kis kutatási idő, és pénz kell.. a törvényi és etikai háttérről nem is szólva. hiszen akkor majd jönnek az ellenzők miszerint az ember nem játszhat istent... pedig már évszázadok óta istent játszunk. (nemesítés)
-
#95
jó de a kevés nem indiában élő indiai közül kerülnek ki, az pedig viszonylag kevés ember. Arányában sok, képzeld mi lenne, ha mind az 1 milliárd fejlett országban élne:) -
#94
Infosok is kerulnek ki kozuluk szep szammal. De ez lehet a nagy szamok torvenye szerint is. Ha jol emlexem india is 1mrd lelekszam felett van.
De sok kinai/koreai, es afrikai programozo is tenykedik. -
#93
Pontosan, pl az indiaiak a legjobb matematikusok, genetikai előnyük van, csak hát a legtöbbjükhöz sajnos el sem jut az, hogy létezik ilyen tudomány. Régen is nagyon fejlett matematikát alkottak, és elképesztő, hogy a fejlett orságokba bevándoroltak miylen óriási része lesz vezető matematikus. -
#92
Hát a keveredés nem a géneknek tesz jót, mivel azok nem változnak semmiféle keveredés során, hanem kizárólag pontmutációval. Az egyedeknek viszont jót tesz, hiszen pont az történik, amiről írtam, nő az adott egyén génsokfélesége- persze ez lehet negatív következményű is, de többnyire azért pozitív. Amúgy az, hogy az int hogyan öröklődik nagyon bonyolult kérdés, mert nagyon sok génhez, géncsoporthoz kötött. Az nem igaz, hogy két nagyon buta embernek valószínüleg zseni gyereke lesz. Valószínűbb sokkal, hogy a gyerekük is buta lesz. Általában igaz, hogy mind a fizikai, mind a szellemi képességek öröklődnek. szép szülőknek szép gyerekei lesznek, okosoknak okosok, de ez csak statisztikailag igaz. Egy nagyon ronda és buta ember is hordozhat rengeteg előnyös, de nem aktív gént, ezek aktivizálódhatnak az utódaiban. Mohamed Ali példája azért nem jó, mert ez már nem genetikailag meghatározott, hanem mentálisan, vannak emberek, akik összeomlanak, vannak akik erősebbek lesznek. Szerintem itt, hogy egy fogyatékos ember gyermeke, aki szintén fogyatékos hogyan erősödik meg lelkileg ikább a családjától, az őt ért hatásoktól függ, és sokkal kevésbe a génjeitől- pl példáktól, életutaktól amiket lát stb. De ha a génjeitől függ is, akkor ez egy nagyon bonyolultan öröklődő géncsoport lehet.
Pl. a törpenövés egy gyakori fajtája egyszerűen öröklődik, akiben benne van az az egyetlen egy gén, az törpenövésű lesz és kész, vagy pl. egypetéjű ikreket is kizárólag egypetéjű ikrek, vagy azoknak egyenesági leszármazottai szülhetnek. ezek egyszerű, könnyen felgöngyölíthető öröklődésii vonalak, könnyű a géneket azonosítani stb. Nagyon sok dolog nem így öröklődik. Ezeknek a feltárása a genetika feladata és ez még legalább 100 év. Pesze ahogy fejlődnek a számítógépek... ki tudja:)
Meg persze a már feltárt folyamatokat változtatgatni is tudják. Át lehet írni egy akárhányéves ember genetikai anyagátnak egy részét. Pont ezt csinálják a vírusiok is. És bizonyos betegségeket kezelnek is így. Vírusok fehérjeburkát megtartják- előnyös, ha valami veszélytelen, de az immunrendszer számára nem felismerhető vírust használnak. A vírus genetikai anyagát megváltoztatják olyanra, hogy az ne az önreprodukciót írja a megtámadott sejt génállományába, hanem egy előre beleültetett szakaszt. ezután nagy mennyiségben kep a beteg ilyen vírust- annyit, hogy minden sejtjébe jusson. ez átírja a dns-ét és meggyógyul- egyszer és mindenkorra. Tulképpen a génsebészet nem más, mint géen ki, és bevágása a dns-be, ppersze többnyire nem emberi szervezeten belül, hanem tenyészetekben, vagy állatokban. Lehet puszta vágásra is használni ezeket a vírusszerű fehérjekapszulákat. Pl. így lehetne kivágni a káros géneket is az emberi genomból. Sőt új géneket is lehetne kitalálni, és beültetni, vagy más fajokból átlopni:) (már csinálnak ilyet pl paradicsom, amiben disznógének vannak) -
haxoror #91 A buta és intelligens emberek közötti értelmi különbség (bár számunkra nagynak tűnhet) szinte semmi, bármely ember, még a buta ember is fényévekkel intelligensebb bármelyik állatnál.
A gén nem minden, az hogy ki mennyire lesz intelligens arra a környezetének is nagyon nagy hatása van, nevelés, érdeklődési kör stb.
A fajok közötti keveredésbe és a "hasznába" inkább nem mennék bele
-
#90
tkeppen igaza van csokulcs baratunknak. Azthiszem Dr. Czeizel Endre irt errol meg vmit a tehetseggondozas temakorben. O sok idot aldozott ra, hogy rajojjon mitol lesz vki geniusz. Sot ennek az ellenkezoje is igaz, 2 intelligens embernek is lehet buta gyermeke.
(Amugy a doktor ur is javasolta a "fajok" kozti keveredest!:)) -
CsőKujts #89 De tényleg érdekel mert megint átolvastam és szerintem nincs benne semmi gáz. Vagy azzal nem értesz egyet, hogy jót tesz a géneknek a keveredés? Nézd meg a félvér embereket, csajokat ;-) Legfullosabbak azok között vannak. Magyarországon is azért szépek a nők mert keveredtünk mint állat. Indokokat kérek. Ha nincsenek azzal sajnos igazoljátok a lentebb lévő állításomat. Ugyanis valóban én nem mostanában tanultam biológiát, csak úgy próbáltam beszélgetni, hogy nincs mellettem tankönyv. Sry.. -
CsőKujts #88 Na sory, kicsit zaklatott voltam tegnap. :) Gondolom ez látszik.
Lécci lécci írj nekem is egy oldalt. Nem akarok ilyen hülye maradni bioszból szal konkrétan mi a hülyeség? Az hogy két ált iskolás végzettségű embernek sűrűn születik nagyon is okos gyereke??? Mert ez semmiképp nem az. Szerintem ahelyet, hogy a könyveket bújod, nézz körül egy kicsit a real worldbe is... Vagy netán az hülyeség amit Ali mondott? Mivel bizonyítod, hogy hülyeség mellesleg nagyonis nem az, de ezekután mindenképp érdekelne a véleményed azt könnyű írkálni, hogy meghúznának érettségin. :)
Szóval az előző hozzászólásomért elnézést kérek és várom a válaszodat kedves génkutató barátom. -
#87
Csak most olvastam el, miket írtál, hát nem semmi mi van a fejedben:) Gondolom idősebb lehetsz, mert ilyen ismeretekkel egy mai érettségin nem hiszem, hogy átmennél, biológiából legalábbis biztos, hogy nem, feltéve, ha eljutsz addig.
Amúgy tényleg hihetetlen, hogy a nálam akár csak 10-15 évvel idősebbek is mennyire képzetlenek biológiából. Jó nagy váltás volt anno a NAT-ban:) -
CsőKujts #86 Unalmasak vagytok gyerekek. Plusz belefogalmazzátok két oldalba amit 3 mondatból közölni lehet. El is hiszitek, hogy rohadt intelligensek vagytok mi? SZánalmas...
Már csak azt sajnálom, hogy az én értelmes hozzászólásaim eltűnnek ebben a halom f+sban. Na léptem pá! Űristenn.... -
#85
Ja és mégegy dolog. Az ember, minden egyes egyed több tíz-, szazezer éve fizikailag annyira gyenge a körülötte élő egyéb fajokhoz képest, hogy lényegeben nem számítanak az emberek közötti fizikai különbségek. A leggyorsabb ember is szánalmasan lassú, harapásunk gyakorlatilag nincs, ütésünk sem ér szinte semmit. A testsúlyunk nevetséges, stb. Az egyedüli, ami miatt sikeresek voltunk az a látásunk, az agyunk, és a kezünk. De ezzel nem akármi sikerre tettünk szert. Eljutottunk odáig, hogy teljes fajok fennmaradásáról dönthetünk íróasztalok mögül.
De miért is ez a siker? Nem más okból, mint a hihetetlen változákonyságból, az a szórás, ami a kölünféle tulajdonságokat tartalmazza hatalmas, egyáltalán nem vagyunk specializált faj, könnyen tudunk alkalmazkodni bármiféle környezeti változáshoz. És még egy dolog, a mentális 'gének' sebbesége a fizikai génekhez képest.
Egy példa. Iszonyatosan lehűl mondjuk az időjárás a mai szavannán, rengeteg faj kihal- azok először, amik nagyon specializálódtak ehhez az éghajlathoz. De lesznek sokan, akik alkalmaszkodnak, mert széles a genomjuk, és az addig hátrányos vastag szőrzetet növesztő oroszlánok szépen lassan- pár száz év alatt többségbe kerülnek. De vegyük az embert, van benne egy olyan mém, aminek hisz:ha hideg van vadássz állatot, nyúzd meg, és cvedd magadra a bőrét. Az egész emberi popoláció azonnal, egyik hétről a másikra alkalmazkodik, anékül, hogy egyetlen egyed is kihalna. Majd, ha a lehülés tartós szép lassan, és ami még fontosabb csak korlátozott mértékben, alkalmazkodik fizikailag is a hideghez, zömökebb test... De nem annyira, mint mondjuk a gyapjas oroszlán. És miért jó, hogy nem anniyra? Mert ha megint nagy változás történik levetkőzik 3 nap alatt, és szép lassan megint kissé alaklmazkodika meleg égövhöz, nyulánk lesz, lebarnul stb. Az oroszlán tömegesen pusztul, és a kevés 2 allélon szavannai egyed túlél, ami azelőtt kihalt a hideg periódus alatt! Láthatjátok, hogy mennyivel stabilabb az ember helyzete, és ez a gyors memetikus alkalmazkodásnak, és a fizikai átlagosságnak köszönhető. Az ember soha nem lesz túlspecializált emiatt. Ez nagyon fontos egy faj hosszútávú sikeréhez. És ami a jövőjét illeti, szinte korlátlanul fejlődhet, hagyományos genetikai evolúcióval a fizikai agya. (ennek gátja a fej mérete, de mivel ez elért egy határt, valószínűleg egy belső stuktúrális váltás lsz az, amiben fejlődhet. Amúgy a rágóizmok, és az int kapcslatáról itt sg-n is van egy jó cikk) -
#84
NAgyon téves elképzelésed van a cunami elöli menekülésről. Én elég jó futó vagyok, és tudom, de tudom, hogy ember és ember között alig van sebességkülönbség. Teljesen mindegy, hogy egy ladával, vagy egy ferrarival akarsz elmenekülni egy vadászrepülő elől. Kizárólag a szerencse fog dönteni.
De megint leírom: tényleg komolyan gondoljátok, hogy az embereknek a fizikai teljesítménye számít ma bármit is a Földön zajló evolúciós harcban? A válasz egyértelmű nem. És ráadásul a fizikai teljesítőképességet nem lehet mégcvsak a hosszú, és egészséges életre való hajlammal sem megfeleltetni. (pl. a legjobb túlélőképessége egy katsztófa esetén is valószínűleg a legátlagosabb irodai munkásnak lenne, és nem az élsportolónak.) -
#83
A Te példád is mutatja, hogy régen szelekciós szempontból fontos gének teljesen irrelevánssá váltak. Életben vagy, mert más géneknek köszönhető képességekből lettek olyan találmányok, és infrastruktúra, ami ezt lehetővé teszi. Ki tudja miféle építő jellegű dolgokat tudsz alkotni stb. Egy faj alkalmazkodóképességét nagyon megnöveli, ha a fajra jellemző összgenom nagyon változatos, akár olyan áron is, hogy emiatt bizonyos egyedek betegek.
Amúgy meg teljesen meddő akkor nyitni vitát az emberi faj genomjának leromlásáról, amikor annak mesterséges 'megtisztítása' a közeljövőben elérhetővé válik.
Amúgy meg nehogy azt hidd, hogy Te valami különösen rombolnád az emberi összegenomot azzal, ha szaporodsz, ugyanis minden ember közel uannyi halálos betegséget hordoz, mint azok, akik ténylegesen betegek is. Csak míg mi kizárólag genotípusosan, addig te fenotípusosan is. Mindkét alléled tertalmazza ugyanazt a kóros gént, és ezért ez meg is tud nyilvánulni- beteg vagy. Namost mi is ugyanúgy hordozunk 4-5 halálos betegséget 1 allélon, de mivel van egy másik gén is, és a betegség recesszíven öröklődik, azért rajtunk nem nyilvánul meg. Te 100% hogy tovább fogod adni a hibás gént, én 50%. Ha tudják diagnosztizálni az adott gént, és a feleséged/barátnőd olyan petsejtjét termékenyítik meg, ami egészséges gént hordoz, akkor teljesen egészséged gyereked lesz, és pont ugyanannyi eséllyel fogja már Ő továbbadni a hibás gént, mint egy találomra kiválasztott ember. Szóval ennyit arról, hogy a betegek ne szaporodjanak. (A törpék meg többnyire egymás között szaporodnak, mivel az a betegség dominánsan öröklődik, de tényleg hátrány-e a mai világban, ezen a technikai szinten, hogy valaki törpenövésű??? Nyilvánvalóan nem.) -
#82
Miért gondolod, hogy a gyors futás képessége bármennyire is előnyös tulajdonság ma az emberi faj számára- egyáltalán nem az, teljesen irreleváns. A tudósok ötleteit ugyanúgy lehet evolúciós szemszögből tekinteni. Olvasd el R Dawkins könyveit. Memetikává váló genetika... -
#81
Természetesen a gazdagságot nem így értettem, sőt még csak nem is genetikai értelemben, hanem kultúrálisan. Például ma magyarország lakossága meglehetősen gazdag világviszonylatban, és meglehetősen képzett is, a valóban szegény 3. világ tényleg képtelen ellátni azokat a feladatokat, állásokat, amit magyarországon sokan ellátnak. Természetesen az, hogy mi vagyunk ilyen helyzetben, és nem az afrikaiak mondjuk nem genetikai, hanem történelmi, sőt időjárásbeli, és földrajzi okokkal magyarázható.
Az aids ezek szerint szelektál már, de hidd el ennek semmi köze a szexuális beállítódáshoz, teljesen más génekről van szó. -
Zolly1975 #80 Én úgy gondolom, hogy ezekben az extrém helyzetekben is érvényesül valamennyire szelekciós hatás. Pl. a cunami elől egy nagyon kevéssel több esélye van elszaladni annak akinek érzékszervei jobbak az átlagosnál, jobb kondicióban van, stb. Továbbá a szelekciós hatás nem csak közvetlenül érvényesül, hanem közvetve is. Pl. aki jobb kondicióban van a sérüléseket is jobb eséllyel vészeli át. Az evoluciós hatásmechanizmusok rendkívül összetettek, éppen azért mert senki sem írányítja őket. Amikor a mérnök egy kiváló megoldás mellett dönt ezzel együtt az összes többi lehetőséget elveti. Az evolució éppen véletlenszerűsége miatt rendkívül kacskaringós úton érvényesülő hatásokat tud létrehozni. -
#79
"Az AIDS egyenlőre nem szelektál, mivel mindenki belehal."
Ez nem igaz, bizonyos a középkorban elterjedt fertőző betegségek, hasonló elven támádták meg az immun rendszert mint az AIDS. Mivel a fehérember jobban ki volt téve ezeknek a járványoknak, nálunk az AIDS sem terjed annyira. (Persze ez önmagában nem magyarázza az afrikai és mondjuk európai helyzet közötti különbséget, de 5-10%-ot hozzátesz.)
Ez egy hibás génre vezethető vissza, ami megakadályozza hogy az AIDS virus ezeknél az embereknél a nyiroksejtekhez kapcsolódjon.
Szal az AIDS szelekál, pláne, hogy most már többségében nem homoszexuálisok kapják meg.
"Az anyagi helyzet azért többé-kevésbé tükrözi az adott egyén rátermettségét is."
Nem feltétlenül. Volt egy tanulmány, hogy a pénzügyileg sikeres emberek nem okosabbak általában, csak mondjuk úgy sóherabbak. Vagy is mindíg azon jár az agyuk, ha kiadnak akár 1 fillért is hogy abból hogy lehetne 10 forintot csinálni.
Az emberek 90% (szerencsére) nem ilyen, ök megelékszenek a szerintük egyenlő feltételekkel kötött üzlettel. Ezt jobban tükrözik az arab bankszerű szervezetek ahol a pénz mozgásért (átutalás, kölcsön hitel miegymás) önmagában nem vagy csak jóval kevesebb árat (kamatot) számolnak fel, mnt a nyugati féltekén.
Szal a gazdaság sajna olyan emberek kezébe került, akik talán genetikailag is rávannak állva arra, hogy zsubrákoskodjanak. És ilyen emberek nem csak a zsidók között vannak, mielött valaki félreértené.
Aztán ez az egész szüli az elosztási rendszerben levő anomáliákat, a szegény szegényebb a gazdag gazdagabb lessz, még ha az nem is dolgozik.
Szerintem. -
ody42 #78 Én is olyan betegségben szenvedek, ami által a naponta szükséges gyógyszer nélkül meghalnék, de ettől függetlenül van abban valami, amit szefmester mond. Amíg a betegségeket csak kezelik, nem pedig meggyógyítják, addig a beteg emberek úgyanúgy tovább szaporodnak (=tovább örökíthetik a rossz gént), és így a potenciális betegek számát növelik az eljövendő generációkban. -
#77
Az AIDS egyenlőre nem szelektál, mivel mindenki belehal. A cunami sem szelektál, mert nem lehet hozzá alkalmazkodni. Az autóbaleset úgyszintén nem szeLektál, mivel olyan gyors reflexeket igényel, amihez úgyse fogunk sosem alkalmazdokni, de ezen kívül még azért sem szelekciós tényező, mert olyan ritkán következik be a normál vezetéseinkhez képest, hogy nem tud válogató hatást kifejteni. A homoszexuálisok szintén nincsenek kihalásra ítélve, mivel ez a gén (ha úgy gondoljuk, hogy genetikai alapjai vannak persze) nem fejt ki semmiféle olyan hatást, ami miatt az ezzel rendelkezők bármiféle rátermettségi hátrányba kerülnének. (természetesen nem így lenne, ha egy darab domináns gén lenne az ok, és feltennénk, hogy a homoszexuálisok nem szaporodnak soha, mert akkor tényleg kihaltak volna rögtön, vagy inkább meg se jelentek volna. Persze nem így van, és ezért a homoszexuális élőlények száma stagnál, annak ellenére is, hogy ők sosem szaporodnak-persze ez nem igaz, de fennmaradnának szaporodás nélkül is)
Az evolúció alapegységei a gének, és a géncsoportok, és csak olyan jelenség lehet szelekciós hatású, ami 'válogat'. Ami egy olyan körölményt állít elő, amihez egyesek jobban, mások kevésbé tudnak alkalmaszkodni. Amihez semmi nem tud alkalmaszkodni (atombomba), az nem szelektán, hanem véletlenszerűen ritkít. Persze lehet úgy beszélni, hogy egy faj kihal, nem tud alkalmaszkodni... de valójában gének, illetve gének együttesei vannak kitéve a szelekciós hatásoknak. Fontos azt is érteni, hogy ezek a gének nem is fajspecifikusan- persze vannak ilyenek is. Pl. van gén, ami versenyben van az emberi fajban, a csigában, és a majomban is. És a fontos, hogy ez ugyanaz a gén- meglehetősen sikeres:)
Másik fontos dolog, hogy az evolúció nem tudatosan irányított folyamat. Teljességgel félrevezető célokokkal elgondolni az evolúciót.
Az evolúció előtt két fogalmat ismert az emberiség a véletlenszerű okságit (determinisztikus, törvényekből dedukálható, de nem tudja magyarázni az alkalmaszkodás jelenségét) és a tervezett, vagy szellemi célokot. Az evolúciós okok egy harmadik csoportot alkotnak, bár levezethetők az elsőből, oly módon, hogy a véletlenszerű, de determinált, és törvény jellegű okokak kizárólag a legegyszerűbb elemekre alkalmazzuk- a fizika alapfogalmaira. -
#76
Az anyagi helyzet azért többé-kevésbé tükrözi az adott egyén rátermettségét is. Csak ma nem feltétlenül favágásból élünk. Azt mindenki ki tudja vágni, viszont a favágás menetét megszervezni már csak kevesen.
Az, hogy gyógyítunk, nincsenek háborúk... és ezért nincs már szelekció az egy baromság. A háborúk már több száz éve a szerencséről szólnak, nincs mihez alkalmazkodni, random módon pusztítják a lakosságot, tehát sosem szelektáltak. A gyógyítás se jó példa, mivel az emberi evolúció a szellemi képességek diadala a fizikaiak felett. Fajunk a gyógyítás következtében így legfeljebb csak élesíti ezt a az ellentétet. Persze feltéve, hogy a sikeres elme csak a fizikai felépítés egy részétől függ. Amúgy ezek emberi evolúciórót temető leromláselméletek mind megbuknak, mivel az emberi evolúció pár száz éven belül tudatos írányítás alá kerül. Ezzel a Földön szuperpozícióba kerül minden más fajhoz képest, mivel nem a véletlen mutációktól fog függeni az alkalmazkodóképessége. Bármilyen váratlan környezeti változáshoz tud tervezni megfelelő létformát, és azt fel tudja venni, erre egyetlen faj sem lesz képes az emberen kívül. Persze az más kérdés, hogy akkor megjelenik egy újfajta evolúció, az ilyen mentális úton létrejött tervek között, de ez sokkal gyorsabb alkalmazkodóképesség, mint a hagyományosgenetikai alapú. Az persze más kérdés, hogy ennek is van egy fizikai visszacsatolás, miszerint az elme képességei a fizikai agytól függenek, ezért ha azt fejlesztik fejlődnek a létrejövő gondolatok is.
Amúgy az ember a mentális képességei révén már réges régen kikerült a primitív evolúciós hatások alól, és hát látjuk, hogy ez micsoda biológiai sikertörténetet eredményezett. (nem csak ember, de más fajok számára is. pl. búza) -
Epikurosz #75 Mindenről szól ez a cikk, csak épp arról nem, hogy mégis mi történt a tesztalanyokkal: két fejük nőtt, fejre állva közlekednek ez után stb...? -
dez #74 Nos hát én pl. úgy szoktam lefordítani magamnak: konform a Föld élővilágának (beleértve az embert) hosszabb távú létével (+ egyensúlyával, mert anélkül nehéz lenne), vagy pl. az egészséges élettel. Az egészségest meg úgy, hogy... hosszú. :) -
rotaboy #73 Melóztam, utána meg a gép előtt ragadtam. Tudod bitfüggésem, van.