184
  • Epikurosz
    #184
    Takarékos LM
  • Epikurosz
    #183
    "többsége este felkapcsolja, és nem kapcsolja le lefekvésig"

    Mert mér kapcsolná le?
    Általában 2-3 helyiség között ingázunk, és a nappaliban (esteliben) tök fölösleges lekapcs. a világítást. A fürdőben, konyhában persze más.
  • Piel
    #182
    Az energiatakarékos izzóknak a rákfenéje pont a gyakori le-fel kapcsolgatás, ugyanis azt nem nagyon bírják, ezért az emberek nagy többsége este felkapcsolja, és nem kapcsolja le lefekvésig. Ez persze nem az az energiatakarékosság amiről itt álmodunk. Persze ha olcsóbban adnák ezeket a fényforrásokat az emberek gyakrabban vennék, és kialakulhatna egy egészséges verseny a gyártók között. De a kapitalizmus piacát nem a jótettek viszik előre, hanem a kőkemény PROFIT! Nem kellene elfelejteni. Ha pedig az áramszolgáltatóm megajándékozna évente egy-egy energiatakarékos izzóval, valószínűleg neki is megérné. Ha már ennyire ezt papolják!
  • Piel
    #181
    Melyik fényforrás a jobb? Ezt már egy másik topikban már megbeszéltük anno. A véleményem szerint mindegyik fényforrásra szükség van, mert ugye mindegyiknek van előnye-hátránya. Erőszakkal nem kell rávenni a fogyasztót a váltásra. Személy szerint a nappalimban egy 4 izzós csillárt használok fényerőszabályozós kapcsolóval, ami több éven keresztül biztosítja a hagyományos izzó tökéletes működését. A nullátmeneten kapcsol, ezért az izzószál nem terhelődik túl bekapcsoláskor. A nagy csillár mellett természetesen ott az állólámpa ami energiatakarékos izzóval működik, és gyakrabban használjuk esténként folyamatos világításra, mint a csillárt.
  • Anteris
    #180
    a halogénizzó az má csak olyan hogy tartós... úgy hullanak mint a legyek.
  • Anteris
    #179
    nem 25 hanem 32 amper az alap.
  • GutBesserWasser
    #178
    Az USA-ról nem, de Kanadáról tudok, és azzal egészíteném ki pimplike által elmondottakat, hogy a hazai 1x25A maximális árammal ellentétben Kanadában nem ritka a háztartásonkénti 3x200(!)A sem. Ez akár 115, akár 230V-on egyértelművé teszi, miért kell pár háztartásonként 20/0.4-es (vagy 20/0.2-es :)) alállomás. (Angliában magam is megtapasztaltam az elektromos átfolyó vízmelegítőt, a szállodában 2-féle típust tesztelgettem reggelente. Adattáblát sajnos nem találtam rajtuk, de a melegvíz mennyiségéből és hőmérsékletéből ítélve olyan 10..15kW-osak lehettek. (Ez 1 fázison, 230V-on 40..65A!) Ugyanakkor megdöbbentő volt, hogy mindenütt kompakt fénycsövek (enerigatakarékos lámpák) voltak felszerelve, izzólámpát gyakorlatilag sehol nem láttam.
  • dez
    #177
    Dede! :) Fordult már ilyen elő velem is néhányszor (2x volt 72 óra is, na az már durva, hetekig éreztem), CRT-vel (jobbfajta), és LCD-vel (oké, ez is jobbfajta) is, és utóbbinál a szemem bírta volna még. Szerintem ezt leginkább az élessége teszi, és másodsorban meg persze a villogás hiánya. (Oké, párszáz Hz-en villog kicsit [szabad szemmel nem látható, csak ha gyorsan integetünk a képernyő előtt], ha alacsonyra van állítva a [háttérvilágítás] fényereje.)
  • Tiberius B
    #176
    De tény, hogy jobb.
  • Tiberius B
    #175
    Én is ilyesmit érzékelek. Bár szerintem kb. 36 és 36 óra közt nincs különbség.
  • dez
    #174
    Szerintem kb. annyira, mint ilyen (újabb fajta) energiatakarékos égővel világítani. Azaz nem nagyon. Az élessége meg kimondottan jobb a szemnek, mint a CRT. A többségnek jóval kevésbé fárasztja a szemét, de ez alól is van kivétel.
  • Tiberius B
    #173
    Egyébként akkor most bántja a szemet v. sem? Egyébként épp most olvasok a hidegfúzióról egy cikket, sajna rövid és nem részletes, de legalább van ilyen próbálkozás is, épp elegendően tudományos alapokon. Mármint nem: a tyúk Ca felvétel nélkül is tojik tojást! típusú
    Ha nagyon ferdítenék: a kakas evés nélkül is tojik! de ez nem én vagyok, csak a fáradság, inkább megyek aludni
  • Tiberius B
    #172
    Pont erre gondoltam. Egyébként hülyeség volt az "LCD a király!" hozzászólásom.
    De legalább okosodtam egy adagot, mivel mostmár tudom, hogy mi is a TFT pontosan.
    Kösz.
  • dez
    #171
    Persze, a digitális kijelzős óra is lehet LCD-s, passzív LCD-s. (Van másmilyen is, mármint nem LCD-s.) De az egy másik témakör. Az óra, ez monitor. Az órának a háttérvilágítása is más.

    Azt hogy érted, hogy "nem ugyanaz a kettő"? Az LCD az LCD, azaz folyadékkristály alapú kijelző, monitor esetén pontmátrix elrendezésű, stb. Az egy másik dolog, hogy hogy vannak vezérelve a pixelek.
  • Tiberius B
    #170
    Ez ok, igazad van, de attól még nem ugyanaz a kettő. Én pl. eddig nem tudtam, mi volt a különbség, az már más, hogy most már mindegyik TFT, de pl. az órád is LCD (ha digitális).
    Eznem mind neked szól.
  • dez
    #169
    Van TFT-s, másnéven aktív mátrixos LCD, és TFT nélküli, passzív mátrixos LCD. Igen, a TFT az Thin Film Transistor, és azt jelenti, hogy a pixelek egyenként vannak vezérelve, a képernyőre integrált áramkörökkel (így két frissítés között megtartják az állapotukat, aktuális fényességüket [LCD-nél mennyi fényt engednek át] {nem a kikapcsolt/bekapcsolt állapotukat, azt a TFT vezérli folyamatosan, PWM-esen}).

    Nem csak LCD lehet TFT-s, hanem pl. az OLED is TFT-s lesz (a TFT fogja vezérelni az organikus LED-eket). Azaz nem jó ötlet egy TFT-s LCD monitort simán TFT-nek hívni. Ma már amúgy is minden monitor TFT-s, ezért ha valaki "LCD monitort" mond, egyértelmű, hogy TFT-s LCD-ről van szó. Azaz, maradjunk az LCD megnevezésnél, nem kell okoskodni a TFT-vel. Mert ha jönnek az OLED-esek, kavarodás lesz.
  • Tiberius B
    #168
    "teljen"=teljesen
  • Tiberius B
    #167
    Úgy tudom nem teljen. TFT: vmi Thin Film T, passz, tovább most nem jut eszembe, asszem transistor, de nem vennék rá mérget.
    LCD: Liquid Cristal Display
    Nekem nem ugyanannak tűnik, de ha az, akkor eddig tévhitben éltem.
  • Anteris
    #166
    a kettő ugyanaz : )
  • Tiberius B
    #165
    LCD a király!
  • Anteris
    #164
    a tft szemkímélése csak parasztvakítás.
  • snakekiller
    #163
    "jönnek az új energiaforrások."

    ...amikkel villanygenerátort működtetünk... :))
  • Del Sonar
    #162
    Le a villannyal, jönnek az új energiaforrások.
  • Sepu
    #161
    utána szép lassan betiltsák az autóversenyeket : forma1, rally, stb. hogy feleslegesen ne pazarolják az üzemanyagot, meg a környezetszennyezés.
    De ez nem lesz, vagy ki tudja .
  • Tiberius B
    #160
    Csak azt mondtam néha rosszabb olvasni, bár azon még nem láttam az újabb játékaim képét, szerintem enyhén nem bírná. Egyébként közben elgondolkoztam a dolgon és lehet, hogy inkább a megvilágítás az oka.
  • uniu
    #159
    Asszem az aluminium LEDa legfeherebb feher, de telleg igencsak kekes szne van :-
  • uniu
    #158
    nativ felbontasban, digitalis kabelen, borotvaeles a mostani LCD-k kepe... ezzel nem tud versenyezni a CRT moncsi.
  • burninhell
    #157
    nekem elég 1 vödör világító SZJ bogár de az is megdöglik :D
  • Tiberius B
    #156
    Egyik sem, állítólag belepiszkáltak "egy kicsit" az elektronikába.
  • Rafaelo
    #155
    fáklya olcsóbb
  • pimplike
    #154
    Ha lejebb veszed a hálózati feszültséget, az általad is említett szabályzott eszközöt ugyanazt a energiát fogják felvenni. A tápegységgel ellátott eszközök észre se fogják venni a különbséget, mert stabilizált kimenetük van, csak épp a bemeneti áram lesz nagyobb, a felvett teljesítmény ugyanaz. (lévén a táp kimeneti feszültsége nem változik)
    Pl. az izzo kevesebb teljesítményt vesz fel, de mivel a fénye is kisebb lesz, ki fogják cserélni nagyobb teljesítményűre, és máris ugyanott vagy, csak éppen sokkal több veszteséggel. Nem fognak megelégedni a 900 W-os hajszárítóval, mert az csak 800 W-ot ad le, mennek, vesznek 1200 W-osat. A teljesítményt mindig a felhasználó igénye szabja meg, ez független a hálózati feszültségtől.
    Amúgy ezen a 230 V-on is elég veszteséges ezeket a teljesítményeket szállítani. Nem véletlen (bár nagyobb beruházást igényel), hogy az USA-ban a középfeszültségű (20-40 kV) hálózat a ház előtti oszlopig megy, és ott kis mérető trafókról megy a leágazás max. 4 háztartáshoz. Bár mondjuk náluk a 110 V miatt nincs is más megoldás, különben elfűtenék a gatyájukat a vezetékeken. Tehát ott a kisfeszültségű hálózat csak az oszloptól a házig megy, tehát a 110V-os vezetékeken csak 1-1 db háztartás van, ez elég vastag átmérőnek számít :). Viszont minden, vagy minden második oszlopon trafó lóg.
  • AgentKis
    #153
    Ja és az egyszerű lámpához teljesen hasonlóan viselkedik a vezeték is.
  • AgentKis
    #152
    Ha a fogyasztást veszem állandónak akkor igazad van. Viszont a fesz emelésével a fogyasztás is növekszik. Az állandó üzemű nem szabályzott fogyasztók esetén, pl. egyszerű lámpa. És náluk a feszültségnöveléssel négyzetes(!) arányban nő a fogyasztás. Én erről beszélek. Persze a villanybojlernél ez nem áll, bár azon is több amper fog átfolyni, amikor üzemel, csak kevesebb ideig üzemel, mert gyorsabban felfűt. Viszont a vezetékeken az amper nem lesz kisebb, nagyobb lesz és jobban impulzus jellegű, egy egy háztartás esetén. Ebből viszont az is adódik, hogy a házon belül a lehető legnagyobb amperre felkészülve vastagabb vezetékek, és több amperes biztosíték kell...
  • dez
    #151
    "rendes FEHÉR fényű LED" - láttad a spektrumképét is? Azt valahogy nem nagyon mutogatják. Ha ilyen 3 komponensű, mint alább elhangzott, akkor semmiképp sem "rendes fehér", ha meg fluoreszcens, akkor kb. olyan, mint egy fénycső. (Csak még az az x kHz-es villogása sincs, bár vélhetően nem ezen múlik a dolog.)

    Az USA tényleg sokat tesz, de csak bizonyos határok között. Ez a határ kb. az, ami az energiaszektornak (jobban mondva profit-hajhász energialobbinak) még nem sokat számít, de az állam már spórolhat... Tehát: vegyük rá a tisztelt polgárokat, hogy spóroljanak. (Nekik még nem biztos, hogy megéri, de ugye sok kicsi sokra megy, stb.) Hiszen erről szól ez a cikk is. :)

    Apropó, cikk, és a weboldal: ez inkább az amcsiknak szól, mert nekik külön a szájukba kell rágni, hogy ilyen égőket (is) vegyenek, és ez miért jó. Idehaza valahogy magától is eszébe jut az embernek.
  • Tiberius B
    #150
    Ami a csövön kifért, ha tudtok, írjatok pozitív kritikát, please.
  • Tiberius B
    #149
    Nemtom, de nálunk többnyire takarékos izzók vannak, de nem figyeltem hány évig bírják, 1-2 v. 3 de szinte egész "este" mennek (fel-le kapcsolgatjuk őket, kb. 1-2 mp amíg rendes lesz a fénye), ha jól emlékszem csináltak rendes FEHÉR fényű LED-t is, ami alapvatően fehér fényt adott le. És ugyanott azt is olvastam asszem, hogy a LED majdnem 100% v. annyi hatásfokú. Na meg persze elhangzottak itt elég érdekes dolgok.
    Persze lehet baromságokat írok.
    USA sokat tesz, csak éppen nem elég és nem ilyen "na most csökkentsük X év alatt Y-nal a károsanyagkibocsájtást!", hanem támogatják a környezetvédelem bizonyos formáit, ha jól tom újabban már van olyan hibrid, ami olcsóbb, mint a benzines változat, mert az állam támogatja. Egyszer azt mondta vki odakint, hogy az USA lassan csinálja, de biztosan, pont azért, hogy állandó legyen a fejlődés.
    Nyomás takarékos izzót venni!
    A házakat tényleg elég csak jól megépíteni. Csak vki sz*ik bele.
    Ja és én még csak kb. 7 éve vagyok gépközelben, 5 évig egy LG Studioworks 44i-vel, Low radiation, nekem pl. néha roszabb az LCD-n olvasni, ja és jobb a szemem, mint az átlagnak, csak normális megvilágításban persze. A polarizáltságról csak annyit, hogy a szemünknek ez pl. tök mindegy, a polár napszemüveg is szemkárosító lehetne ennyi erővel. De nem az. Lehet ígymeg úgy számolgatni, de minden befektetés igazából csak a gyerekeinknek-unokáinknak térül meg igazán. Fáradt vagyok, megyek aludni.
  • dez
    #148
    Tudok erre egyszerűbb képletet is:
    P = U*I.
    (Gy.k. a P mértékegysége a W, mint watt, az U-é a V, mint volt, és az I-é az A, mint amper...)
  • dez
    #147
    Hát, végülis a nálunk a szobai világítást biztosító 300W-os (állítható) halogén lámpában 3-4 havonta kell cserélni az izzót. Ja, amúgy nagyon kellemes a fénye, jobb, mint a sima izzó. :)
  • dez
    #146
    Dehogynem. :) CCFL = Cold Cathode Fluorescent Lamp.
  • dez
    #145
    Én csináltam korábban fehér LED-ekből lámpát. Jó erős volt a fénye, de kb. ugyanannyira kellemetlen.

    Viszont állítólag léteznek már olyan fehér LED-ek, amikben nem maga a LED világít (látható fénnyel), hanem az elé rakott fluoreszcens anyag, hasonlóan, mint a fénycsőnél: egy ultraibolya LED fényét ez alakítja látható fénnyé.

    Na most, azt nem tudom, hogy a fent említett régebbi fehér LED is ilyen elvű-e már, vagy ott csak egyszerű színszűrő volt előtte (hogy kevesebb legyen benne a kék, mert a kék fényt adó félvezető aktívabb, mint a piros és a zöld).