Rutan leírta a NASA-t
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#33
Itt a vitával kapcsolatban szerintem jó lenne különválasztani a jelenlegi és a hõskorát élõ NASA-t. Szerintem teljesen más politikai/társadalmi/gazdasági lehetõségei/kötelezettségei/támogatottsága van a két idõszaknak.
Ha a pajeszos a régi NASA-t szidta, totál nincs igaza, azonban ha a mostani állapotokkal kapcsolatban szólalt fel, akkor elég sok az igazság abban amit mondott (habár nyilván túlzott).
Ha a pajeszos a régi NASA-t szidta, totál nincs igaza, azonban ha a mostani állapotokkal kapcsolatban szólalt fel, akkor elég sok az igazság abban amit mondott (habár nyilván túlzott).
#32
"Attól tartok te valamit most nagyon keversz."
Igaz, én a butan féle jármûvekre gondoltam itt, ill. az õ filozófiáját követõekre, amik ugye erõsen más szellemet követnek a fejlesztésben mint a nasa, és errõl megy itt a vita, ezt akarjuk (valamiért) összehasonítani, pedig nagyon nem kéne.
"Nem csak a NASA, de az oroszok, az európaiak, de még a japánok is elég sok kisérletett végeztek a hõskorszakban és végeznek ma is."
Ez nálam ugyanaz. Itt is a filozófia különbözik. Ezek mind komoly állami finanszírozott, "drága", "pazarló" missziók - élükön a nasa-val, de ez most mindegy - és butan ezeket fikázta nagyképûen, hogy õ milyen ügyes, mert tizedannyi pénzbõl épített (századannyira bonyolult és használható jármûvet). És ezeknek a "pazarló", "lomha" szervezeteknek az eredményei miatt van õ most ahol, ezt nem kéne elfeledni, fõleg nem elhinni, hogy ezek nélkül õ bármi komoly fejlõdést el fog érni...
"Ugyanakkor megjegyezném, hogy balesetek mindkét rendszernél elõfordulhatnak, tehát messzemenõ következtetéseket levonni ebbõl nem lehet..."
Nekem mindegy, de ha ez semmit nem jelent (amit azért erõsen kétlek, fõleg 100-as nagyságrendû bevetés statisztikái esetén), akkor ne gondoljunk már komolyan, hogy "gyakorlatilag a NASA sem tud többet felmutatni biztonság terén, mint Rutan... "
Szerintem ez igenis jelent valamit, butan a saját technológiájával és "filozófiájával", költségvetésével az életben nem fogja elérni azt amit a nasa 40 évvel ezelõtt elért. Õ azt érheti el, hogy unatkozó milliomosok replülhetnek és zuhanhatnak egy nagyot tizedannyiból mint a nasa-nal, de ne említsük már ezt egy lapon se azzal amit a nasa elért embermissziókkal kapcsolatban az elmúlt 40-50 évben...
"Egyébként sose állítottam magamról, hogy komoly szakértõ lennék, és nem is tartom magamat annak. "
Ezen a portálon, ebben a témában az vagy és kész, tehát olyan válaszokat is várunk 😊
Igaz, én a butan féle jármûvekre gondoltam itt, ill. az õ filozófiáját követõekre, amik ugye erõsen más szellemet követnek a fejlesztésben mint a nasa, és errõl megy itt a vita, ezt akarjuk (valamiért) összehasonítani, pedig nagyon nem kéne.
"Nem csak a NASA, de az oroszok, az európaiak, de még a japánok is elég sok kisérletett végeztek a hõskorszakban és végeznek ma is."
Ez nálam ugyanaz. Itt is a filozófia különbözik. Ezek mind komoly állami finanszírozott, "drága", "pazarló" missziók - élükön a nasa-val, de ez most mindegy - és butan ezeket fikázta nagyképûen, hogy õ milyen ügyes, mert tizedannyi pénzbõl épített (századannyira bonyolult és használható jármûvet). És ezeknek a "pazarló", "lomha" szervezeteknek az eredményei miatt van õ most ahol, ezt nem kéne elfeledni, fõleg nem elhinni, hogy ezek nélkül õ bármi komoly fejlõdést el fog érni...
"Ugyanakkor megjegyezném, hogy balesetek mindkét rendszernél elõfordulhatnak, tehát messzemenõ következtetéseket levonni ebbõl nem lehet..."
Nekem mindegy, de ha ez semmit nem jelent (amit azért erõsen kétlek, fõleg 100-as nagyságrendû bevetés statisztikái esetén), akkor ne gondoljunk már komolyan, hogy "gyakorlatilag a NASA sem tud többet felmutatni biztonság terén, mint Rutan... "
Szerintem ez igenis jelent valamit, butan a saját technológiájával és "filozófiájával", költségvetésével az életben nem fogja elérni azt amit a nasa 40 évvel ezelõtt elért. Õ azt érheti el, hogy unatkozó milliomosok replülhetnek és zuhanhatnak egy nagyot tizedannyiból mint a nasa-nal, de ne említsük már ezt egy lapon se azzal amit a nasa elért embermissziókkal kapcsolatban az elmúlt 40-50 évben...
"Egyébként sose állítottam magamról, hogy komoly szakértõ lennék, és nem is tartom magamat annak. "
Ezen a portálon, ebben a témában az vagy és kész, tehát olyan válaszokat is várunk 😊
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#31
Szerintem is. Kiváncsi lszek, hogy amikor nem csak játékból felrepülünk-és-visszaesünk szintû kihívásokat kell majd teljesíteni, akkor mire lesz elegendõ az "amatõr" munka és az ilyen mértékû olcsóság a védelem teljes hiánya stb-stb. Valószínûleg semmire, így vagy irdatlanul megemelkednek majd a költségek vagy a biztonság olyan alacsony szintû lesz, hogy senki nem akar majd azzal menni.
Attól tartok te valamit most nagyon keversz. A Kliper egy az orosz és az európai ûrhivatal által közösen pénzelt ûrjármû, amely a CEV-hez hasonló képességekkel rendelkezik (6 fõt képes felvinni az ISS-re). A legutolsó hírek szerint két Szojuz-2-3 hordozórakéta viszi majd fel a két modulból álló ûrhajót, amely az ûrben csatlakozik össze, és utána emelkedik fel az ISS-hez.
Rutan egyelõre nem jelentett be orbitális pályára is állni képes ûrhajót, csak annyit mondott, hogy az SSO fejlesztésénél igyekeztek figyelembe venni a továbbfejleszhetõséget (ez irányban).
Aztán pedig, hogy 100 felszállásból melyiknél mennyi baleset lesz... (vagy pedig a fentiek miatt mégsem lesz annyira olcsó és akkor megint más megvilágításba kerül az egész)
Hát csodálkoznék, ha a Kliper nagyságrendel rosszabb statisztikával rendelkezne majd, mint a CEV. Ugyanakkor megjegyezném, hogy balesetek mindkét rendszernél elõfordulhatnak, tehát messzemenõ következtetéseket levonni ebbõl nem lehet...
Még adott esetben az SST esetén sem.
Azért nem nehéz belátni, hogy ha a nasa által felfedezett dolgok, tapasztalatok nem állnának - akár csak részben is - butan (és a világ) rendelkezésére ma legfeljebb a kezében modellrepülõkkel játszhatna...
Hát azért ezt némileg kétségbe vonnám. Nem csak a NASA, de az oroszok, az európaiak, de még a japánok is elég sok kisérletett végeztek a hõskorszakban és végeznek ma is. Kétségtelen, hogy a NASA, és a NACA általi programokban számtalan alapkutatást végeztek el, de azért ekkora túlzásokba ne essünk...
Szerintem ez egy komoly szakértõtõl elég gyenge érv erre a bulvár szintre süllyedésre. Szerintem neki is csak el kellett volna magyarázni, hogy nincs értelme a kettõt egy lapon emlegetni. Semelyik oldalról se.
Megpróbáltam a lehetõségeimhez képest válaszolni egy felvetésre. Nem biztos, hogy a legszerencsésebben, ezt elismerem, de azt sem gondolom, hogy rossz választ adtam volna.
Egyébként sose állítottam magamról, hogy komoly szakértõ lennék, és nem is tartom magamat annak. Egy érdeklõdõ laikus vagyok, nem több...
Attól tartok te valamit most nagyon keversz. A Kliper egy az orosz és az európai ûrhivatal által közösen pénzelt ûrjármû, amely a CEV-hez hasonló képességekkel rendelkezik (6 fõt képes felvinni az ISS-re). A legutolsó hírek szerint két Szojuz-2-3 hordozórakéta viszi majd fel a két modulból álló ûrhajót, amely az ûrben csatlakozik össze, és utána emelkedik fel az ISS-hez.
Rutan egyelõre nem jelentett be orbitális pályára is állni képes ûrhajót, csak annyit mondott, hogy az SSO fejlesztésénél igyekeztek figyelembe venni a továbbfejleszhetõséget (ez irányban).
Aztán pedig, hogy 100 felszállásból melyiknél mennyi baleset lesz... (vagy pedig a fentiek miatt mégsem lesz annyira olcsó és akkor megint más megvilágításba kerül az egész)
Hát csodálkoznék, ha a Kliper nagyságrendel rosszabb statisztikával rendelkezne majd, mint a CEV. Ugyanakkor megjegyezném, hogy balesetek mindkét rendszernél elõfordulhatnak, tehát messzemenõ következtetéseket levonni ebbõl nem lehet...
Még adott esetben az SST esetén sem.
Azért nem nehéz belátni, hogy ha a nasa által felfedezett dolgok, tapasztalatok nem állnának - akár csak részben is - butan (és a világ) rendelkezésére ma legfeljebb a kezében modellrepülõkkel játszhatna...
Hát azért ezt némileg kétségbe vonnám. Nem csak a NASA, de az oroszok, az európaiak, de még a japánok is elég sok kisérletett végeztek a hõskorszakban és végeznek ma is. Kétségtelen, hogy a NASA, és a NACA általi programokban számtalan alapkutatást végeztek el, de azért ekkora túlzásokba ne essünk...
Szerintem ez egy komoly szakértõtõl elég gyenge érv erre a bulvár szintre süllyedésre. Szerintem neki is csak el kellett volna magyarázni, hogy nincs értelme a kettõt egy lapon emlegetni. Semelyik oldalról se.
Megpróbáltam a lehetõségeimhez képest válaszolni egy felvetésre. Nem biztos, hogy a legszerencsésebben, ezt elismerem, de azt sem gondolom, hogy rossz választ adtam volna.
Egyébként sose állítottam magamról, hogy komoly szakértõ lennék, és nem is tartom magamat annak. Egy érdeklõdõ laikus vagyok, nem több...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#30
Pardon, nem kötekedni akarok, csak pontosítani:
Az átadott 21db B-2A átlagára 2.1 milliárd dollár akkori áron (a megrendelések az 1980-as évek közepétõl 1993-ig lettek lekötve). A NorthropGrumman 2001-ben jelezte, hogy igény esetén 40db B-2(😎 gépet gyártana le, egyenként 735 millió dollárért, de a légierõnél erre nem volt megfelelõ keret, és a Pentagon sem támogatta a beszerzést.
Az F/A-22A esetén a fejlesztési költség már 2004-ben meghaladta a 30 milliárd dollárt, és a jelenlegi (277 gépes) megrendelés esetén (a Pengtagon küzd, hogy ezt leverje 180 gépre) a program teljes költsége meghaladja a 70 milliárd dollárt. Vagyis fejlesztési költségekkel együtt 252 millió dollár felett van egyetlen F/A-22A ára.
Az átadott 21db B-2A átlagára 2.1 milliárd dollár akkori áron (a megrendelések az 1980-as évek közepétõl 1993-ig lettek lekötve). A NorthropGrumman 2001-ben jelezte, hogy igény esetén 40db B-2(😎 gépet gyártana le, egyenként 735 millió dollárért, de a légierõnél erre nem volt megfelelõ keret, és a Pentagon sem támogatta a beszerzést.
Az F/A-22A esetén a fejlesztési költség már 2004-ben meghaladta a 30 milliárd dollárt, és a jelenlegi (277 gépes) megrendelés esetén (a Pengtagon küzd, hogy ezt leverje 180 gépre) a program teljes költsége meghaladja a 70 milliárd dollárt. Vagyis fejlesztési költségekkel együtt 252 millió dollár felett van egyetlen F/A-22A ára.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#29
"Érdekes lesz majd 5-6 év múlva összehasonlítani a Kliper és a CEV ûrhajókat, illetve a költségvonzatukat."
Szerintem is. Kiváncsi lszek, hogy amikor nem csak játékból felrepülünk-és-visszaesünk szintû kihívásokat kell majd teljesíteni, akkor mire lesz elegendõ az "amatõr" munka és az ilyen mértékû olcsóság a védelem teljes hiánya stb-stb. Valószínûleg semmire, így vagy irdatlanul megemelkednek majd a költségek vagy a biztonság olyan alacsony szintû lesz, hogy senki nem akar majd azzal menni.
"Lehett tippelni melyik jut majd fel olcsóbban az ISS-re... "
Aztán pedig, hogy 100 felszállásból melyiknél mennyi baleset lesz... (vagy pedig a fentiek miatt mégsem lesz annyira olcsó és akkor megint más megvilágításba kerül az egész)
"Viszont ez a tapasztalatanyag nem áll korlátlanul Rutan birtokában"
Azért nem nehéz belátni, hogy ha a nasa által felfedezett dolgok, tapasztalatok nem állnának - akár csak részben is - butan (és a világ) rendelkezésére ma legfeljebb a kezében modellrepülõkkel játszhatna...
"Akkor nézd meg még 1x, hogy mire is ment a reakció részemrõl. "
Szerintem ez egy komoly szakértõtõl elég gyenge érv erre a bulvár szintre süllyedésre. Szerintem neki is csak el kellett volna magyarázni, hogy nincs értelme a kettõt egy lapon emlegetni. Semelyik oldalról se.
Szerintem is. Kiváncsi lszek, hogy amikor nem csak játékból felrepülünk-és-visszaesünk szintû kihívásokat kell majd teljesíteni, akkor mire lesz elegendõ az "amatõr" munka és az ilyen mértékû olcsóság a védelem teljes hiánya stb-stb. Valószínûleg semmire, így vagy irdatlanul megemelkednek majd a költségek vagy a biztonság olyan alacsony szintû lesz, hogy senki nem akar majd azzal menni.
"Lehett tippelni melyik jut majd fel olcsóbban az ISS-re... "
Aztán pedig, hogy 100 felszállásból melyiknél mennyi baleset lesz... (vagy pedig a fentiek miatt mégsem lesz annyira olcsó és akkor megint más megvilágításba kerül az egész)
"Viszont ez a tapasztalatanyag nem áll korlátlanul Rutan birtokában"
Azért nem nehéz belátni, hogy ha a nasa által felfedezett dolgok, tapasztalatok nem állnának - akár csak részben is - butan (és a világ) rendelkezésére ma legfeljebb a kezében modellrepülõkkel játszhatna...
"Akkor nézd meg még 1x, hogy mire is ment a reakció részemrõl. "
Szerintem ez egy komoly szakértõtõl elég gyenge érv erre a bulvár szintre süllyedésre. Szerintem neki is csak el kellett volna magyarázni, hogy nincs értelme a kettõt egy lapon emlegetni. Semelyik oldalról se.
#28
Megspóroltál egy beírást nekem ezzel a válasszal, haha. 😊
#27
A B-2 -es áráról meg annyit, hogy kb. 700 milla volt a 80-as évek végén, mostani árfolyamon kb. 2 milliárd. Ez sokkal alacsonyabb lett volna, mert eredetileg 160 darab lett volna a rendelés, csak ennyi maradt belõle.
Mert a gép ára a fejlesztési költség miatt ilyen magas, és így is kell hasznot hoznia.
p. Az F-22 -est kb. 20-22 milliárdból fejlesztették ki és a mostani tervezett darabszám 220-260 melett , 25-27 milliárd lesz a gyártás. Látható, hogy ekkora darabszámnál kb 50-50% a gyártásra és fejlestésre költött arány. Na képzeljétek el, ha csak 20 F-22 -et gyártanának. 25 milliárd /20 = 1,1 milliárdos vadászgép!
Nem ide tartozik, de azért leírtam, ja és egy mostani rephordozó kb. 4,5 - 5 milliárdba kerül...
Mert a gép ára a fejlesztési költség miatt ilyen magas, és így is kell hasznot hoznia.
p. Az F-22 -est kb. 20-22 milliárdból fejlesztették ki és a mostani tervezett darabszám 220-260 melett , 25-27 milliárd lesz a gyártás. Látható, hogy ekkora darabszámnál kb 50-50% a gyártásra és fejlestésre költött arány. Na képzeljétek el, ha csak 20 F-22 -et gyártanának. 25 milliárd /20 = 1,1 milliárdos vadászgép!
Nem ide tartozik, de azért leírtam, ja és egy mostani rephordozó kb. 4,5 - 5 milliárdba kerül...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26
Ahhoz képest, hogy a nasa nem egyenesen felrepülõ és visszaesõ dobozokat fejleszt, hanem 100x olyan bonyolult missziókat, 100x nagyobb kockázattal, 100x több alkalommal.
Ahhoz képest is iszonyú drágán valósít meg mindent, és a fejlesztésekre annak rendje és módja szerint meg is van a pénz náluk. Érdekes lesz majd 5-6 év múlva összehasonlítani a Kliper és a CEV ûrhajókat, illetve a költségvonzatukat. Lehett tippelni melyik jut majd fel olcsóbban az ISS-re...
De szemben az akkori állapotokkal rutannak ma olyan anyagok, tudásanyag, tapasztalat birtokába juthat amellyel az amcsik (és senki más) nyilvánvalóan nem rendelkezhetett, hiszen ezek akkor alakultak ki.
Viszont ez a tapasztalatanyag nem áll korlátlanul Rutan birtokában, ráadásul sok téren vadonatúj technológiákat használnak, lásd. pl. hibrid-hajtómû.
El kell ismerni rutan teljesitményét, de csak a saját "versenyében", nem kéne a nasahoz és komoly missziókhoz hasonlítani amit eddig elért és fõleg nem megpróbálni lehúzni a nasa-t, mert õk egészen más skálán mozognak, tényleg bringa és autó esete.
Akkor nézd meg még 1x, hogy mire is ment a reakció részemrõl. Lmisi felhozott egy lehetõséget, én pedig erre reagáltam, mivel ott alapból a NASA vs. Rutan felállásból indult ki a dolog...
Ahhoz képest is iszonyú drágán valósít meg mindent, és a fejlesztésekre annak rendje és módja szerint meg is van a pénz náluk. Érdekes lesz majd 5-6 év múlva összehasonlítani a Kliper és a CEV ûrhajókat, illetve a költségvonzatukat. Lehett tippelni melyik jut majd fel olcsóbban az ISS-re...
De szemben az akkori állapotokkal rutannak ma olyan anyagok, tudásanyag, tapasztalat birtokába juthat amellyel az amcsik (és senki más) nyilvánvalóan nem rendelkezhetett, hiszen ezek akkor alakultak ki.
Viszont ez a tapasztalatanyag nem áll korlátlanul Rutan birtokában, ráadásul sok téren vadonatúj technológiákat használnak, lásd. pl. hibrid-hajtómû.
El kell ismerni rutan teljesitményét, de csak a saját "versenyében", nem kéne a nasahoz és komoly missziókhoz hasonlítani amit eddig elért és fõleg nem megpróbálni lehúzni a nasa-t, mert õk egészen más skálán mozognak, tényleg bringa és autó esete.
Akkor nézd meg még 1x, hogy mire is ment a reakció részemrõl. Lmisi felhozott egy lehetõséget, én pedig erre reagáltam, mivel ott alapból a NASA vs. Rutan felállásból indult ki a dolog...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#25
"Mihez képest?"
Ahhoz képest, hogy a nasa nem egyenesen felrepülõ és visszaesõ dobozokat fejleszt, hanem 100x olyan bonyolult missziókat, 100x nagyobb kockázattal, 100x több alkalommal.
"Rutan az ûrbe vezetõ út elején jár, értelemszerûen sok tapasztalatott kell még gyûjtenie, ráadásul szemben az akkori állapotokkal, Rutannak erõsen korlátozott anyagi lehetõségei vannak. "
De szemben az akkori állapotokkal rutannak ma olyan anyagok, tudásanyag, tapasztalat birtokába juthat amellyel az amcsik (és senki más) nyilvánvalóan nem rendelkezhetett, hiszen ezek akkor alakultak ki.
"de azért ne essünk át a ló túloldalára... "
Én is pont ezt akartam mondani, csak a "ló túloldaláról" 😊
El kell ismerni rutan teljesitményét, de csak a saját "versenyében", nem kéne a nasahoz és komoly missziókhoz hasonlítani amit eddig elért és fõleg nem megpróbálni lehúzni a nasa-t, mert õk egészen más skálán mozognak, tényleg bringa és autó esete.
Ahhoz képest, hogy a nasa nem egyenesen felrepülõ és visszaesõ dobozokat fejleszt, hanem 100x olyan bonyolult missziókat, 100x nagyobb kockázattal, 100x több alkalommal.
"Rutan az ûrbe vezetõ út elején jár, értelemszerûen sok tapasztalatott kell még gyûjtenie, ráadásul szemben az akkori állapotokkal, Rutannak erõsen korlátozott anyagi lehetõségei vannak. "
De szemben az akkori állapotokkal rutannak ma olyan anyagok, tudásanyag, tapasztalat birtokába juthat amellyel az amcsik (és senki más) nyilvánvalóan nem rendelkezhetett, hiszen ezek akkor alakultak ki.
"de azért ne essünk át a ló túloldalára... "
Én is pont ezt akartam mondani, csak a "ló túloldaláról" 😊
El kell ismerni rutan teljesitményét, de csak a saját "versenyében", nem kéne a nasahoz és komoly missziókhoz hasonlítani amit eddig elért és fõleg nem megpróbálni lehúzni a nasa-t, mert õk egészen más skálán mozognak, tényleg bringa és autó esete.
#24
Sajna problémás. 😞
Egyfelõl korlátozott a szabadidõm (a mostani cikkel is már legalább egy hetes késésben vagyok, de örülök, ha a hétvégére elkészülök vele), másfelõl túl sok valóban hasznos dolgot nem lehet írni róla. Kevés a tény, ellenben sok az urban legend, találgatás és a neten kószáló félinformáció. Úgy meg nem akarok valamirõl cikket írni, hogy nem látom át a témát.
Egyfelõl korlátozott a szabadidõm (a mostani cikkel is már legalább egy hetes késésben vagyok, de örülök, ha a hétvégére elkészülök vele), másfelõl túl sok valóban hasznos dolgot nem lehet írni róla. Kevés a tény, ellenben sok az urban legend, találgatás és a neten kószáló félinformáció. Úgy meg nem akarok valamirõl cikket írni, hogy nem látom át a témát.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#23
A dolog egyik fele, hogy nézd meg, mire ment válaszként az adott idézet, arra komolyan válaszolni nehéz. 😊
Másfelõl Rutan-t ilyen téren a NASA aligha kritizálhatná, hiszen biztonság terén akár hajdan, akár most sem mondhatja azt, hogy látványosan többet tud tenni. A világûrbe feljutni veszélyes, ezzel pedig mindenki tisztában van.
Egyrészt a nasa-nal igencsak nagy gond a pénz
Mihez képest? Az STS egyetlen missziója mintegy egy milliárd dollárba kerül (jelenleg még ennél is sokkal többe, hála a túlbiztonsági mániának), ez az összeg pedig még akkor is magas, ha figyelembe veszünk mindent. Egyszerûen pazarló sajna az egész, és ezért vonom én személy szerint azt, hogy a CEV sokkal olcsóbb megoldást jelentene, lévén ugyanerre az STS rendszerre épül...
nekik "picit" komolyabb dolgok véghezvitelében volt 1-2x gondjuk, 100x annyi bevetés alatt...
Ne a "mostani" NASA-t vedd figyelembe, hanem az 1950-es és 60-as évekbeli USAF/NACA/NASA kisérleteket. Rutan az ûrbe vezetõ út elején jár, értelemszerûen sok tapasztalatott kell még gyûjtenie, ráadásul szemben az akkori állapotokkal, Rutannak erõsen korlátozott anyagi lehetõségei vannak.
Nem azt mondom, hogy Rutan nem volt "kicsit" nagyképû itt, de azért ne essünk át a ló túloldalára...
Másfelõl Rutan-t ilyen téren a NASA aligha kritizálhatná, hiszen biztonság terén akár hajdan, akár most sem mondhatja azt, hogy látványosan többet tud tenni. A világûrbe feljutni veszélyes, ezzel pedig mindenki tisztában van.
Egyrészt a nasa-nal igencsak nagy gond a pénz
Mihez képest? Az STS egyetlen missziója mintegy egy milliárd dollárba kerül (jelenleg még ennél is sokkal többe, hála a túlbiztonsági mániának), ez az összeg pedig még akkor is magas, ha figyelembe veszünk mindent. Egyszerûen pazarló sajna az egész, és ezért vonom én személy szerint azt, hogy a CEV sokkal olcsóbb megoldást jelentene, lévén ugyanerre az STS rendszerre épül...
nekik "picit" komolyabb dolgok véghezvitelében volt 1-2x gondjuk, 100x annyi bevetés alatt...
Ne a "mostani" NASA-t vedd figyelembe, hanem az 1950-es és 60-as évekbeli USAF/NACA/NASA kisérleteket. Rutan az ûrbe vezetõ út elején jár, értelemszerûen sok tapasztalatott kell még gyûjtenie, ráadásul szemben az akkori állapotokkal, Rutannak erõsen korlátozott anyagi lehetõségei vannak.
Nem azt mondom, hogy Rutan nem volt "kicsit" nagyképû itt, de azért ne essünk át a ló túloldalára...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#22
Amugy a Nasa elég sok mindent letett az "asztalra"... kicsit nagy a forma arca...majd letörik, türelem😊
Elnézést a Sorokért:)
#21
ha nem nyilvános akkor mindenki csak találgat, szerintem, ÜberLoL
😊
😊
Elnézést a Sorokért:)
#20
"15 milliárd dolláros "fekete" büdzséje, amely nem nyilvános"
Errõl nem tudnál valamilyen cikket összehozni? Lehet tények nélkül is.
Azért örülnék neki, mert sok hülyeség kering, neked pedig megvan hozzá a szakértelmed hogy az eleve baromságokat kiszûrd, amit mondjuk én simán beszopnék.
Elõre is köszi!
Errõl nem tudnál valamilyen cikket összehozni? Lehet tények nélkül is.
Azért örülnék neki, mert sok hülyeség kering, neked pedig megvan hozzá a szakértelmed hogy az eleve baromságokat kiszûrd, amit mondjuk én simán beszopnék.
Elõre is köszi!
#19
"hogy gyakorlatilag a NASA sem tud többet felmutatni biztonság terén, mint Rutan... "
Ne ezt azért nem kellett volna, fõleg tõled, aki nyilván fel tudja fogni a különbséget egy vacak bádogdoboz fellövvése és visszaesése és az ûrsikló missziók vagy a holdraszállás között ill. hogy melyiknél mekkora a kockázat... Egyelõre az a doboz nemtom hány próbálkozásból 2x felemelkedett majd visszaesett, ennél egy picit komolyabb dolgokat mûvel a nasa nagyobb biztonsággal. (ha majd ez a doboz is annyiszor repült ki az ûrbe, kerülte meg a földet, állitott pályára mûholdakat, összecsatlakozott más ûreszközökkel, akkor majd nézzük meg melyiknek milyen lesz a biztonsági statisztikája...)
Szóval össze sem hasonlitható a kettõ, rutan replõje játékszer csupán, egyedül az olcsóságát lehet értékelni, de értelmes ember nem hasonlitgatja komoly ûreszközökhöz amiket a nasa használ és éppen ezért a biztonságuk sem öszehasonlítható...
"A NASA-nál a pénz nem volt gond, de még náluk is akadnak gondok. "
A két állitásból csak 2-vel van gond. Egyrészt a nasa-nal igencsak nagy gond a pénz, másrészt visszavezetve az elejére nekik "picit" komolyabb dolgok véghezvitelében volt 1-2x gondjuk, 100x annyi bevetés alatt... Kb. mintha azt mondanád, milyen fantasztikus technikai csoda egy bringa, mennyivel kevesebbszer romlik el mint egy autó és mennyivel olcsóbb is...
szóval ez az egész nagyon bulváros.
Ne ezt azért nem kellett volna, fõleg tõled, aki nyilván fel tudja fogni a különbséget egy vacak bádogdoboz fellövvése és visszaesése és az ûrsikló missziók vagy a holdraszállás között ill. hogy melyiknél mekkora a kockázat... Egyelõre az a doboz nemtom hány próbálkozásból 2x felemelkedett majd visszaesett, ennél egy picit komolyabb dolgokat mûvel a nasa nagyobb biztonsággal. (ha majd ez a doboz is annyiszor repült ki az ûrbe, kerülte meg a földet, állitott pályára mûholdakat, összecsatlakozott más ûreszközökkel, akkor majd nézzük meg melyiknek milyen lesz a biztonsági statisztikája...)
Szóval össze sem hasonlitható a kettõ, rutan replõje játékszer csupán, egyedül az olcsóságát lehet értékelni, de értelmes ember nem hasonlitgatja komoly ûreszközökhöz amiket a nasa használ és éppen ezért a biztonságuk sem öszehasonlítható...
"A NASA-nál a pénz nem volt gond, de még náluk is akadnak gondok. "
A két állitásból csak 2-vel van gond. Egyrészt a nasa-nal igencsak nagy gond a pénz, másrészt visszavezetve az elejére nekik "picit" komolyabb dolgok véghezvitelében volt 1-2x gondjuk, 100x annyi bevetés alatt... Kb. mintha azt mondanád, milyen fantasztikus technikai csoda egy bringa, mennyivel kevesebbszer romlik el mint egy autó és mennyivel olcsóbb is...
szóval ez az egész nagyon bulváros.
#18
Ez az egész vegyszeres hordón-csövön való repülés elég gáz.
Van jobb kivitelezhetõ, mûködõképes, gazdaságilag megvalósítható alternatíva? Ha tudsz ilyenrõl ne tarsd magadban...
Rutan szája elég nagy, ahhoz képest, hogy az "SSO" éppen hogy csak elhagyta a légkört. Speciel az ûrsiklókhoz képest el se...
Rutan 30 millió dollárból megcsinálta azt, amire utoljára az X-15 volt képes (mai áron több száz millió dollárból). Jelenleg az SSO az egyetlen civil, embert szállító jármû, amely 100km fölé emelkedett. Szóval azért van mire jártassa azért a kenyérlesõjét...
- Ha legalább föld körüli pályán el kéne töltenie Rutan space-akármilyének, ez sem lenne nagyságrendekkel olcsóbb, mint a NASA cuccosok.
Szemben a NASA-val, Rutan és a többi civil próbálkozó gazdaságilag kivitelezhetõ megoldáson kell, hogy gondolkozzon. Egy állami felügyeletû rendszer gazdaságilag nem igen versenyezhet ezzel a gyakorlati tapasztalatok szerint, tehát mindig drágább lesz, mint a civil, üzleti alapú...
- A totális sikerbõl majdnem halálos bukás lett, még a dokufilm alapján is. Egyszerûen nem volt és azóta sincs pénzük normális tesztelésre.
A NASA-nál a pénz nem volt gond, de még náluk is akadnak gondok. Az ûrkutatás veszélyes, aki pedig nem bírja a veszélyt, az ne menjen a közelébe.
NASA csak az elsõ buktára vár, akkor visszakapja kamatostul a szép szavakat Rutan.
Elég fals lenne, lévén a legnagyobb költségvetésû állami ûrkutatási szerv állna neki kritizálni egy apró civil céget úgy, hogy gyakorlatilag a NASA sem tud többet felmutatni biztonság terén, mint Rutan...
Valszeg ekkor be is fogják tiltani az USA területén az ilyenfajta dolgokat sajna.
Erõsen valószínûtlen. A repülõgépbaleseteknél sem tiltották be a repülést...
Legyintgetések elött, az atomba is idetartozott, amíg be nem vetették. Gyakorlatilag a közvélemény semmit sem tudott róla, amíg be nem vetették.
Ez nem teljesen igaz. Az atombomba elmélete közismert volt.
De elötte semmivel sem volt realisztikusabb és pletykamentesebb mint az Antigrav és Szabadenergia eszközök.
Az atombomba elmélete fizikailag ismert volt. Antigravitációs és szabadenergiás mûködõ fizikai elméletekrõl nem tudok.
Lásd: Lopakodó többe kerül mint egy anyahajó (1 milliárd$/db.) Naná hogy nagy része egyéb helyre folyik be...
A B-2A került darabonként 2 milliárd dollárba, ami akkori áron alig valamivel volt olcsóbb, mint egy Nimitz-osztályú repülõgéphordozó. De éppen emiatt az eredetileg meghatározott számnál kevesebbett állítottak rendszerbe a B-2A-ból.
BTW az USA katonai költségvetésének van egy cirka 15 milliárd dolláros "fekete" büdzséje, amely nem nyilvános, tehát eféle trükkökre nincs szükségük...
Van jobb kivitelezhetõ, mûködõképes, gazdaságilag megvalósítható alternatíva? Ha tudsz ilyenrõl ne tarsd magadban...
Rutan szája elég nagy, ahhoz képest, hogy az "SSO" éppen hogy csak elhagyta a légkört. Speciel az ûrsiklókhoz képest el se...
Rutan 30 millió dollárból megcsinálta azt, amire utoljára az X-15 volt képes (mai áron több száz millió dollárból). Jelenleg az SSO az egyetlen civil, embert szállító jármû, amely 100km fölé emelkedett. Szóval azért van mire jártassa azért a kenyérlesõjét...
- Ha legalább föld körüli pályán el kéne töltenie Rutan space-akármilyének, ez sem lenne nagyságrendekkel olcsóbb, mint a NASA cuccosok.
Szemben a NASA-val, Rutan és a többi civil próbálkozó gazdaságilag kivitelezhetõ megoldáson kell, hogy gondolkozzon. Egy állami felügyeletû rendszer gazdaságilag nem igen versenyezhet ezzel a gyakorlati tapasztalatok szerint, tehát mindig drágább lesz, mint a civil, üzleti alapú...
- A totális sikerbõl majdnem halálos bukás lett, még a dokufilm alapján is. Egyszerûen nem volt és azóta sincs pénzük normális tesztelésre.
A NASA-nál a pénz nem volt gond, de még náluk is akadnak gondok. Az ûrkutatás veszélyes, aki pedig nem bírja a veszélyt, az ne menjen a közelébe.
NASA csak az elsõ buktára vár, akkor visszakapja kamatostul a szép szavakat Rutan.
Elég fals lenne, lévén a legnagyobb költségvetésû állami ûrkutatási szerv állna neki kritizálni egy apró civil céget úgy, hogy gyakorlatilag a NASA sem tud többet felmutatni biztonság terén, mint Rutan...
Valszeg ekkor be is fogják tiltani az USA területén az ilyenfajta dolgokat sajna.
Erõsen valószínûtlen. A repülõgépbaleseteknél sem tiltották be a repülést...
Legyintgetések elött, az atomba is idetartozott, amíg be nem vetették. Gyakorlatilag a közvélemény semmit sem tudott róla, amíg be nem vetették.
Ez nem teljesen igaz. Az atombomba elmélete közismert volt.
De elötte semmivel sem volt realisztikusabb és pletykamentesebb mint az Antigrav és Szabadenergia eszközök.
Az atombomba elmélete fizikailag ismert volt. Antigravitációs és szabadenergiás mûködõ fizikai elméletekrõl nem tudok.
Lásd: Lopakodó többe kerül mint egy anyahajó (1 milliárd$/db.) Naná hogy nagy része egyéb helyre folyik be...
A B-2A került darabonként 2 milliárd dollárba, ami akkori áron alig valamivel volt olcsóbb, mint egy Nimitz-osztályú repülõgéphordozó. De éppen emiatt az eredetileg meghatározott számnál kevesebbett állítottak rendszerbe a B-2A-ból.
BTW az USA katonai költségvetésének van egy cirka 15 milliárd dolláros "fekete" büdzséje, amely nem nyilvános, tehát eféle trükkökre nincs szükségük...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#17
Per pillanat a civil emberes ûrrepüléseknél egyedül az ûrturizmus az, ami elõre lendítheti a szekeret. Ha ez nem lenne, a kutya sem foglalkozna vele befektetés szempontjából, tehát nem is lenne remény civil emberes ûrutazásra a jövõben.
Gondolkodni kéne az összefüggéseken, mielõtt ilyen magasröptû gondolatokat eresztenél meg...
Gondolkodni kéne az összefüggéseken, mielõtt ilyen magasröptû gondolatokat eresztenél meg...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#16
Nem kéne a NASA-t szidni. Azért ott SOKKAL okosabb emberk ülnek és dolgoznak MÉRNÖKÉNT és nem vezetõként, mint a jelenlevõk közül bárki.
Az eredményeiket a civil szférából még csak meg sem közelítette senki, bár elismerem ennek anyagi természetû okai is vannak.
Lehet, hogy az ûrsikló nem mai darab, de aki MOST tud jobbat az tegye fel a kezét! Mindenki csak össze-vissza vízionál, de jószerivel semmit alternatívát nem mutattak az ûrsikló helyett ami akkora hasznos teherrel is fel tud menni és vissza is tud jönni mint az, úgy hogy legénységet is visz magával. Az, hogy meg a szekeret nem viszi elõbbre ,egy baromság. A civil gépekben felhasznált kompozitokat kettõt találhatsz, hogy kik és hol fejlesztették ki. Hát nem a civilek. A NASA és a többi régi nagy hagyományos katonai beszállítók.
Pl.: Rockwell, Grumman.. Bár ezeket és társait már rég felvásárolta a Boeing és a Lockheed.
Az eredményeiket a civil szférából még csak meg sem közelítette senki, bár elismerem ennek anyagi természetû okai is vannak.
Lehet, hogy az ûrsikló nem mai darab, de aki MOST tud jobbat az tegye fel a kezét! Mindenki csak össze-vissza vízionál, de jószerivel semmit alternatívát nem mutattak az ûrsikló helyett ami akkora hasznos teherrel is fel tud menni és vissza is tud jönni mint az, úgy hogy legénységet is visz magával. Az, hogy meg a szekeret nem viszi elõbbre ,egy baromság. A civil gépekben felhasznált kompozitokat kettõt találhatsz, hogy kik és hol fejlesztették ki. Hát nem a civilek. A NASA és a többi régi nagy hagyományos katonai beszállítók.
Pl.: Rockwell, Grumman.. Bár ezeket és társait már rég felvásárolta a Boeing és a Lockheed.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#15
"NASA azért van hogy kutasson mindeenhol, kilõjük magunkat meg a szondáinkat minél több helyre, ide oda leszáljunk, ide oda repülgessünk."
Pontosan, de a NASA jelenleg többmilliárdot költ el az ürrepülõre és az urállomásra, és az egész semmivel nem viszi elõbbre a szekeret, a mukodtetésre és a használatra megy el a pénz.
Ha holnap inditanának egy Plutó vagy egy Sedna szondát (amire szintén nincs pénz), 15 év mulva érne oda - ilyeneket kellene csinálni, nem egy 30 éves rendszert toldozni foldozni.
Pontosan, de a NASA jelenleg többmilliárdot költ el az ürrepülõre és az urállomásra, és az egész semmivel nem viszi elõbbre a szekeret, a mukodtetésre és a használatra megy el a pénz.
Ha holnap inditanának egy Plutó vagy egy Sedna szondát (amire szintén nincs pénz), 15 év mulva érne oda - ilyeneket kellene csinálni, nem egy 30 éves rendszert toldozni foldozni.
#14
Ez az egész vegyszeres hordón-csövön való repülés elég gáz. Rutan szája elég nagy, ahhoz képest, hogy az "SSO" éppen hogy csak elhagyta a légkört. Speciel az ûrsiklókhoz képest el se...
-Mivel a kozmikus sugárzás ellen, a látott dokumentum film alapján egyszerûen nem védekezik. -Vonatkozik ez a tömítésekre is. Hiszen a kis ketyerének kb. >>20 percre kell csak megtartania a levegõt.
- Ha legalább föld körüli pályán el kéne töltenie Rutan space-akármilyének, ez sem lenne nagyságrendekkel olcsóbb, mint a NASA cuccosok. 50-60% talán lehet spórolni talán az ujjabb tecnológiák alkalmazásával, de alapvetõen a jelenlegi hivatalos meghajtási módok többet nem tesznek lehetõvé.
- A totális sikerbõl majdnem halálos bukás lett, még a dokufilm alapján is. Egyszerûen nem volt és azóta sincs pénzük normális tesztelésre. Részben ezért is ennyire olcsó ez a projekt. NASA csak az elsõ buktára vár, akkor visszakapja kamatostul a szép szavakat Rutan. Valszeg ekkor be is fogják tiltani az USA területén az ilyenfajta dolgokat sajna.
A forradalmi kutatásokat és nagy pénzeket felemésztõ ûrkutatási projekteket régóta nem a NASA végzi. Ilyen szempontból csak egy fedõszervezet. Ezeket mai világunkban nem lehet végezni nyílvánosan. Mivel óriási hadiipari vonzata is van. Pl. antigravitációs ketyerék és társai. Legyintgetések elött, az atomba is idetartozott, amíg be nem vetették. Gyakorlatilag a közvélemény semmit sem tudott róla, amíg be nem vetették. Akkor egyszerûen csak elbagatelizálták. Jé ilyenünk is van... De elötte semmivel sem volt realisztikusabb és pletykamentesebb mint az Antigrav és Szabadenergia eszközök. Ráadásul ez utóbbiak jóval veszélyesebbek is, de más szempontból...
-Anyagi forrásokat meg bõven találni az USA hadiipari költségvetésébe. Lásd: Lopakodó többe kerül mint egy anyahajó (1 milliárd$/db.) Naná hogy nagy része egyéb helyre folyik be...
Emiatt ne sajnáljátok az USA ûrkutatásának hallódását. Ez csak a látszat. Rutan vs. NASA pankrációs felhajtás meg csak cirkusz a népnek. Eközben nyugodtan fejlesztenek mérnökök a háttérben. Még az is lehet, hogy mindkettõ tökéletesen tisztában van ezzel....
-Mivel a kozmikus sugárzás ellen, a látott dokumentum film alapján egyszerûen nem védekezik. -Vonatkozik ez a tömítésekre is. Hiszen a kis ketyerének kb. >>20 percre kell csak megtartania a levegõt.
- Ha legalább föld körüli pályán el kéne töltenie Rutan space-akármilyének, ez sem lenne nagyságrendekkel olcsóbb, mint a NASA cuccosok. 50-60% talán lehet spórolni talán az ujjabb tecnológiák alkalmazásával, de alapvetõen a jelenlegi hivatalos meghajtási módok többet nem tesznek lehetõvé.
- A totális sikerbõl majdnem halálos bukás lett, még a dokufilm alapján is. Egyszerûen nem volt és azóta sincs pénzük normális tesztelésre. Részben ezért is ennyire olcsó ez a projekt. NASA csak az elsõ buktára vár, akkor visszakapja kamatostul a szép szavakat Rutan. Valszeg ekkor be is fogják tiltani az USA területén az ilyenfajta dolgokat sajna.
A forradalmi kutatásokat és nagy pénzeket felemésztõ ûrkutatási projekteket régóta nem a NASA végzi. Ilyen szempontból csak egy fedõszervezet. Ezeket mai világunkban nem lehet végezni nyílvánosan. Mivel óriási hadiipari vonzata is van. Pl. antigravitációs ketyerék és társai. Legyintgetések elött, az atomba is idetartozott, amíg be nem vetették. Gyakorlatilag a közvélemény semmit sem tudott róla, amíg be nem vetették. Akkor egyszerûen csak elbagatelizálták. Jé ilyenünk is van... De elötte semmivel sem volt realisztikusabb és pletykamentesebb mint az Antigrav és Szabadenergia eszközök. Ráadásul ez utóbbiak jóval veszélyesebbek is, de más szempontból...
-Anyagi forrásokat meg bõven találni az USA hadiipari költségvetésébe. Lásd: Lopakodó többe kerül mint egy anyahajó (1 milliárd$/db.) Naná hogy nagy része egyéb helyre folyik be...
Emiatt ne sajnáljátok az USA ûrkutatásának hallódását. Ez csak a látszat. Rutan vs. NASA pankrációs felhajtás meg csak cirkusz a népnek. Eközben nyugodtan fejlesztenek mérnökök a háttérben. Még az is lehet, hogy mindkettõ tökéletesen tisztában van ezzel....
#13
Én sem értem, hogy miért lenne az jó bárkinek is, hogy a gazdagok felröpülhessenek az ûrbe és onnan tojjanak az egyszerû emberre. Speciel én még is tiltanám a céltalan repüléseket így is rengeteg energiát pazarol az emberiség hülyeségekre. Szóval aki az ürben kíván valami hasznosat tenni annak álljanak nyitva a kapuk, de aki csak Hawaii helyett inkább gyorsul egy fél napot és utána meg vissza akar esni az üljön a seggén és próbáljon meg valami hasznosat tenni ahelyett, hogy eléget 1 nap alatt több tonna üzemenyagot és oxigént a nagy semmiért.
#12
Szerintem abban hülyeséget beszél ez a faszi hogy....
A NASA-nak miért kéne hogy célja legyen a civil ûrutazás ? A NASA azért van hogy kutasson mindeenhol, kilõjük magunkat meg a szondáinkat minél több helyre, ide oda leszáljunk, ide oda repülgessünk...tömören KB ennyi
Igen az elmúlt jónéhány évebn rossz irányba mentek sok rossz döntsét hoztak aminek még ma is elég durván isszák a levét de miért várja bárki is a NASA-tól hogy az újmilliomos és ráadásul suttyóparaszt Gyõzikét felvigye "hogy rágjam kia szíved"-ezni....
A NASA-nak miért kéne hogy célja legyen a civil ûrutazás ? A NASA azért van hogy kutasson mindeenhol, kilõjük magunkat meg a szondáinkat minél több helyre, ide oda leszáljunk, ide oda repülgessünk...tömören KB ennyi
Igen az elmúlt jónéhány évebn rossz irányba mentek sok rossz döntsét hoztak aminek még ma is elég durván isszák a levét de miért várja bárki is a NASA-tól hogy az újmilliomos és ráadásul suttyóparaszt Gyõzikét felvigye "hogy rágjam kia szíved"-ezni....
ONLINE NBA LIGA -> http://nba.net63.net
#11
Ez igaz ;-) lásd: #2
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#10
Azért az õ és a NASA céljai nem esnek teljesen egybe.
#9
Akármiben ért el forradalmat, vagy akármiben nem: ennek az embernek itt és most ebben a formában igaza van. A náza egy maszlag. Töketlenek és kész.
#8
Erre gondoltam en is.......
#7
ja csak emberünk semmi olyat nem tett, amit elõtte már mások (fizikailag) nem értek el.
egyetlen feladata az volt, h már létezõ technikát felhasználva valamit alkosson.
a SSOban technológiailag szinte semmi forradalmi nincsen. forradalmi abban van, mindezt állami támogatás nélkül érte el.
egyetlen feladata az volt, h már létezõ technikát felhasználva valamit alkosson.
a SSOban technológiailag szinte semmi forradalmi nincsen. forradalmi abban van, mindezt állami támogatás nélkül érte el.
#6
Csak a NASA nak erre vagy 60 (nem tom mennyi pontosan) eve volt hogy megtegye...!!! Burt meg egy par ev alatt mit tett..?? Szoval Nasa suxxx....
#5
Hát igen, tény hogy az utóbbi évtizedekben nem sokat tett le a NASA az asztalra, ráadásul jelentõs a felhalmozott veszteség. Nincs mese privatizálni kéne <#eplus2>
#4
jaj de nagy az arca az egyénnek mintha nem is tudom már hol jár volna a repülõje. A NASA cuccai meg már kint vannak a külsõ naprendszerben.
#3
Tudni kell, hogy a Scaled Composites is értintett volt több NASA programban is, tehát azért Rutan sem gondolkodott mindig így. Az mondjuk tény, hogy a NASA jelenleg egy kötélen himbálódzó kéthetes hulla intenzitásával vergõdik az emberes ûrutazás terén. A baj az, hogy a CEV sem fog nagy elõrelépést jelenteni, hiszen az STS rendszerre építik fel, vagyis a költséghatékonyság terén továbbra sem valószinû, hogy nagyot fog elõre lépni.
A másik oldal viszont az, hogy a Scaled Composites sem áll jobban: az SSO repült kétszer, majd elsuvasztották jóóóó mélyre, amióta megnyerte az X-díjat, 10 centire sem emelkedett el a talajtól, pedig elvileg ez lett volna az egész célja. Az elsõ SST (Space Ship Two) repülés pedig már legalább két évet csúszik az elsõ megadott dátumhoz képest, és nem csak az amerikai bürökraták miatt...
A másik oldal viszont az, hogy a Scaled Composites sem áll jobban: az SSO repült kétszer, majd elsuvasztották jóóóó mélyre, amióta megnyerte az X-díjat, 10 centire sem emelkedett el a talajtól, pedig elvileg ez lett volna az egész célja. Az elsõ SST (Space Ship Two) repülés pedig már legalább két évet csúszik az elsõ megadott dátumhoz képest, és nem csak az amerikai bürökraták miatt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#2
Ez már nagyon marketing-gyanús kijelentésdömping volt, de legyen neki igaza. A nasa tényleg egy csõdtömeg, vagy ha jobban tetszik, akkor pénzmosóvá avanzsált nagy, böszme, tehetetlen vízfej.
#1
NASA
<õ is leírta>
<õ is leírta>
respect to the man in the ice cream van
← ElőzőOldal 2 / 2