83
-
Equ #43 " Ez majdnem 2% -os _tragedia_ arany. "
Pontosan. Mondjuk 100 összehaonlithatatlanul komolyabb bevetésből 2 tragédia. Szerinted ezt az arányt tudná hozni a "bádogdoboz", egyszerű anyagokból, szigetelésből, védelem nélkül stb-stb? Ha igen, akkor ajánlom a repülést vele... :)
"Ha Rutan ennek a kozeleben fog jarni akkor mar lincseles lesz."
Ha 100 KOMOLY bevetésből hoz ilyen arányt, akkor semmi nem lesz... Ha úgy hozza ezt az arányt, hogy csak annyit tud, hogy felrepül és leesik akkor valóban lincselés lesz. Meg kéne már érteni, hogy ÉG ÉS FÖLD a kettő között a különbség! (sokkal rosszabb arányt hozna a felrepül-leesik küldetésből is, ha 100x kéne megcsinálnia, nemhogy tényleg komoly dolog esetén) -
Equ #42 "Az adott mondat arra vonatkozik, hogy sem Rutan, sem a NASA nem tudja garantálni a 100%-os biztonságot."
És komolyan gondolod, hogy ez a % a "bádogdoboznál" és az űrsiklónál megegyezik vagy egyáltalán közel van? Mert én ezt erősen kétlem. Persze, egyik sem garantálhat 100%-os biztonságot, de éppeszű ember valószínűleg az űrsiklót választaná...
"kétségkívűl nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen minimális mennyiségű emberrel (a Mercury-Atlas esetén csak a rakétahajtóműveken több mérnök dolgozott, mint amennyi a Scaled Composites teljes alkalmazottainak a száma...), katasztrófálisan kevés pénzből próbálnak meg elérni valamit, amire eddig csak a hatalmas költségvetésű, nagy koponyákat foglalkoztató állami űrkutatási hivatalok voltak képesek. "
pont ezért mondtam amit mondatm... :) -
Achilles #41 Equ,Insticifu a vitátok erdekesebb volt mint a cikk! Sztem is haldoklik az ürkutatás, és a magántőke igen komolyan lendíthet az űrkutatáson. Hiába van a NASA nak töménytelen pénze ha azt pazarlóan szorja szét, és fejlesztésekből nincsen semmilyen anyagi haszna amit visszaforgathat.
-
#40
egyrészt: rutan, vagy burt, vagy burt rutan, de lehet csak engem zavart és máshol megszokott ez a fajta összevonás, h butan... na mind1
másrészt: két dolog amit Rutan meg a Nasa csinál. a Nasa végez egy alapkutatást. ma már nem az a kérdés, mint ötven éve, hogy tudunk el eljutni az űrbe vagy a holdra, hanem pl., hogy hogyan. a Nasa most pl. különféle hajtóműveken dolgozik (napvitorlás és társai), azokon kísérletezik, a Marsra utazáson gondolkodik, meg az ottani növénytermesztésen,stb. ez mind alapkutatás, sose csinálta senki egyiket se, van egy csomó új kihívás. az alapkutatás mindig sokkal több pénzt igényel. ráadásul úttörő szerepe is volt és van is a Nasa-nak, ha ők robbantak/robbannak az visszhangosabb, mintha a "Budapesti Rakétaindító Kft." egy hajója robban. persze bizonyos szempontból még Rutanék is úttörőek, egy darabig még jó volna, ha a SSO meg SST gépek nem hullócsillagként jönnének le elégve, hanem egészben, de már ez is kissebb jelentőségű, mint korábban volt, és egyre kissebb lesz. Viszont amiben úttörőek lehetnek Rutanék és majdani követőik is, az a gazdasági dolog. az alapkutatás az nem lehet gazdasági kérdés. az, hogy ismerjük mondjuk a relativitás elméletet, az mennyi pénzt ér meg az emberiségnek? vagy a rakétameghajtás elmélete? és a többi... ezt előre se igen lehet megjósolni, meg utólag is nehéz felmérni. viszont Rutan megteheti, hogy a már alkalmazott technológiát bevezeti a gazdaságba. és a gazdaság már sokkal szervesebben kapcsolódik a magánszemélyekhez és a mindennapi élethez, mint a kutatás.valószínűleg, ha mindennapjaink részévé válik majd az űrutazás az megint egy csomó új lehetőséget fog előhozni, (pl. más látásmódot: egymás jobb elfogadását, növekvő környezetvédelmet, legalábbis ezek jutnak hirtelen eszembe) -
grobs #39 "nekik "picit" komolyabb dolgok véghezvitelében volt 1-2x gondjuk, 100x annyi bevetés alatt..."
Te mirol beszelsz??? Csak az urrepulo programban 2 gepuk valt hamuva a legenyseggel egyutt. Challenger 1986 -ban es 2003 -ban a Columbia. Meg a legtobbet repult shuttle is csak 31x szallt fel ~25 ev alatt. Ez majdnem 2% -os _tragedia_ arany. De ha a gepeket nezzuk akkor 5 -bol 2 mar nincs egyben. Ha Rutan ennek a kozeleben fog jarni akkor mar lincseles lesz.
A shuttle jelenleg pazarlas es egyaltalan nem biztonsagos (a legutobbi felszallas utan is fent barkacsoltak a gepet). Arra terveztek, hogy evente 50, vagy tobb felszallast vegezzenek. Ennyi repulesnel gazdasagos megoldas lett volna. A teherbirasa remek dolog, de egyetlen kuldetesben sem hasznaltak ki, hogy ennyit elbir. Amikor kitalaltak akkor urallomas, holdbazis es Mars expedicio volt tervben. Ezekhez szallitott volna utanpotlast. Igy az 50 felszallas evente nem volt elrugaszkodott gondolat. De a vilag megvaltozott. Mar a 80 -as evekben eszre kellett volna venniuk, hogy mas megoldasra, mas celokra van szukseg.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#38
Hát azért a NASA éves költségvetése kicsivel több, mint 1 milliárd dollár, 2006-ra elvileg 16.45 milliárdot kapnak, ha minden igaz. -
#37
Várjál, mindjárt jön Nexus6, és kissebbsége szorulok. :DDD -
#36
Igaz, én a butan féle járművekre gondoltam itt, ill. az ő filozófiáját követőekre, amik ugye erősen más szellemet követnek a fejlesztésben mint a nasa, és erről megy itt a vita, ezt akarjuk (valamiért) összehasonítani, pedig nagyon nem kéne.
Hidd el, hogy az SSO semmivel sem volt rosszabb e téren, mint anno a Mercury űrhajó. :)
Az SST esetén pedig muszáj lesz alkotniuk valamit a Scaled Composites csapatának, hiszen azzal ők is tisztában vannak, hogy a kockázatott a lehető legminimálisabbra kell csökkenteniük.
és butan ezeket fikázta nagyképűen, hogy ő milyen ügyes, mert tizedannyi pénzből épített (századannyira bonyolult és használható járművet)
Rutan a NASA hozzáállását kritizálja, egyfelől a külső civil kezdeményezések figyelmen kívűl hagyásával (pl. indítóállások, kisérleti és tesztberendezések, stb. megosztásával egyfelől bevételhez juthatna, másfelől ő is profitálhatna ha valaki pl. egy életképes megoldással rukkol elő), másfelől a jelenlegi STS és CEV programokhoz való viszonyulásával (ez megint érthető, az STS program túlságosan is költséges, de ahelyett, hogy erre keresnének megoldást, a "biztonságot mindenek felett" szajkózzák görcsösen).
Tehát ez esetben az, amit Rutan állít (szerintem) helyénálló. Persze némi nagyképűség van benne, de messze nem olyan szintű, amitől ki kellene verje az emberben a biztosítékot...
Nekem mindegy, de ha ez semmit nem jelent (amit azért erősen kétlek, főleg 100-as nagyságrendű bevetés statisztikái esetén), akkor ne gondoljunk már komolyan, hogy "gyakorlatilag a NASA sem tud többet felmutatni biztonság terén, mint Rutan... "
Az adott mondat arra vonatkozik, hogy sem Rutan, sem a NASA nem tudja garantálni a 100%-os biztonságot. A világűrbe feljutni veszélyes és kockázatos, ezzel pedig tisztában van Rutan és a NASA is. Ezért emlegettem az adott idézetett, amire ez a válasz ment. A NASA nem valószinű, hogy elverné Rutanékon a port, ha Rutan egy szub-orbitális űrhajója adott esetben felrobbanna. Ők is tisztában vannak a kockázattal, és azzal, hogy ezzel együtt kell (vagy lehet) élni.
Szerintem ez igenis jelent valamit, butan a saját technológiájával és "filozófiájával", költségvetésével az életben nem fogja elérni azt amit a nasa 40 évvel ezelőtt elért.
Nem értek egyett. Kétségkívűl két különböző világ, de Rutan (és azok, akik e téren a konkurensei) kétségkívűl nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen minimális mennyiségű emberrel (a Mercury-Atlas esetén csak a rakétahajtóműveken több mérnök dolgozott, mint amennyi a Scaled Composites teljes alkalmazottainak a száma...), katasztrófálisan kevés pénzből próbálnak meg elérni valamit, amire eddig csak a hatalmas költségvetésű, nagy koponyákat foglalkoztató állami űrkutatási hivatalok voltak képesek.
Ő azt érheti el, hogy unatkozó milliomosok replülhetnek és zuhanhatnak egy nagyot tizedannyiból mint a nasa-nal
Ezzel tud pénzt szerezni a további kutatásokra. Ráadásul Rutan még szerencsés, hogy Richard Branson "felkarolta" a Virgin Galacticcal az SST programot, hiszen e nélkül valószinüleg partravetett hal lenne, és vele együtt az egész civil működtetésű emberes űrutazás megvalósítása is. Nem tolonganak a befektetők, tehát onnan kell pénzt szerezni, ahonnan csak lehet...
Ezen a portálon, ebben a témában az vagy és kész, tehát olyan válaszokat is várunk :)
Értettem, kérek engedélyt meghunyászkodni. :D -
#35
Te értékeid is tükrözik a valóságot. Nem a konkrét érték a lényeg, hanem, ami mindkettőnk írásából látszanak az arányok. De akár így is lehet mondani: Két "mérés" hasonló eredményt hoz.Ez szerintem JÓ! -
#34
igaza van, sajnos... Sztem elég gázos, hogy a hadiiparra annyit költenek, amely csak arra jó hogy egymást kinyírjuk, de arra hogy fejlődjöna tudomány, új dolgokat fedezzünk fel, meg szinte semmit. Egy lopakodó 1 milliárd zöldhasú, ami alapból több szinte mint a NASA egész éves kötlségvetése... -
Zedas #33 Itt a vitával kapcsolatban szerintem jó lenne különválasztani a jelenlegi és a hőskorát élő NASA-t. Szerintem teljesen más politikai/társadalmi/gazdasági lehetőségei/kötelezettségei/támogatottsága van a két időszaknak.
Ha a pajeszos a régi NASA-t szidta, totál nincs igaza, azonban ha a mostani állapotokkal kapcsolatban szólalt fel, akkor elég sok az igazság abban amit mondott (habár nyilván túlzott). -
Equ #32 "Attól tartok te valamit most nagyon keversz."
Igaz, én a butan féle járművekre gondoltam itt, ill. az ő filozófiáját követőekre, amik ugye erősen más szellemet követnek a fejlesztésben mint a nasa, és erről megy itt a vita, ezt akarjuk (valamiért) összehasonítani, pedig nagyon nem kéne.
"Nem csak a NASA, de az oroszok, az európaiak, de még a japánok is elég sok kisérletett végeztek a hőskorszakban és végeznek ma is."
Ez nálam ugyanaz. Itt is a filozófia különbözik. Ezek mind komoly állami finanszírozott, "drága", "pazarló" missziók - élükön a nasa-val, de ez most mindegy - és butan ezeket fikázta nagyképűen, hogy ő milyen ügyes, mert tizedannyi pénzből épített (századannyira bonyolult és használható járművet). És ezeknek a "pazarló", "lomha" szervezeteknek az eredményei miatt van ő most ahol, ezt nem kéne elfeledni, főleg nem elhinni, hogy ezek nélkül ő bármi komoly fejlődést el fog érni...
"Ugyanakkor megjegyezném, hogy balesetek mindkét rendszernél előfordulhatnak, tehát messzemenő következtetéseket levonni ebből nem lehet..."
Nekem mindegy, de ha ez semmit nem jelent (amit azért erősen kétlek, főleg 100-as nagyságrendű bevetés statisztikái esetén), akkor ne gondoljunk már komolyan, hogy "gyakorlatilag a NASA sem tud többet felmutatni biztonság terén, mint Rutan... "
Szerintem ez igenis jelent valamit, butan a saját technológiájával és "filozófiájával", költségvetésével az életben nem fogja elérni azt amit a nasa 40 évvel ezelőtt elért. Ő azt érheti el, hogy unatkozó milliomosok replülhetnek és zuhanhatnak egy nagyot tizedannyiból mint a nasa-nal, de ne említsük már ezt egy lapon se azzal amit a nasa elért embermissziókkal kapcsolatban az elmúlt 40-50 évben...
"Egyébként sose állítottam magamról, hogy komoly szakértő lennék, és nem is tartom magamat annak. "
Ezen a portálon, ebben a témában az vagy és kész, tehát olyan válaszokat is várunk :) -
#31
Szerintem is. Kiváncsi lszek, hogy amikor nem csak játékból felrepülünk-és-visszaesünk szintű kihívásokat kell majd teljesíteni, akkor mire lesz elegendő az "amatőr" munka és az ilyen mértékű olcsóság a védelem teljes hiánya stb-stb. Valószínűleg semmire, így vagy irdatlanul megemelkednek majd a költségek vagy a biztonság olyan alacsony szintű lesz, hogy senki nem akar majd azzal menni.
Attól tartok te valamit most nagyon keversz. A Kliper egy az orosz és az európai űrhivatal által közösen pénzelt űrjármű, amely a CEV-hez hasonló képességekkel rendelkezik (6 főt képes felvinni az ISS-re). A legutolsó hírek szerint két Szojuz-2-3 hordozórakéta viszi majd fel a két modulból álló űrhajót, amely az űrben csatlakozik össze, és utána emelkedik fel az ISS-hez.
Rutan egyelőre nem jelentett be orbitális pályára is állni képes űrhajót, csak annyit mondott, hogy az SSO fejlesztésénél igyekeztek figyelembe venni a továbbfejleszhetőséget (ez irányban).
Aztán pedig, hogy 100 felszállásból melyiknél mennyi baleset lesz... (vagy pedig a fentiek miatt mégsem lesz annyira olcsó és akkor megint más megvilágításba kerül az egész)
Hát csodálkoznék, ha a Kliper nagyságrendel rosszabb statisztikával rendelkezne majd, mint a CEV. Ugyanakkor megjegyezném, hogy balesetek mindkét rendszernél előfordulhatnak, tehát messzemenő következtetéseket levonni ebből nem lehet...
Még adott esetben az SST esetén sem.
Azért nem nehéz belátni, hogy ha a nasa által felfedezett dolgok, tapasztalatok nem állnának - akár csak részben is - butan (és a világ) rendelkezésére ma legfeljebb a kezében modellrepülőkkel játszhatna...
Hát azért ezt némileg kétségbe vonnám. Nem csak a NASA, de az oroszok, az európaiak, de még a japánok is elég sok kisérletett végeztek a hőskorszakban és végeznek ma is. Kétségtelen, hogy a NASA, és a NACA általi programokban számtalan alapkutatást végeztek el, de azért ekkora túlzásokba ne essünk...
Szerintem ez egy komoly szakértőtől elég gyenge érv erre a bulvár szintre süllyedésre. Szerintem neki is csak el kellett volna magyarázni, hogy nincs értelme a kettőt egy lapon emlegetni. Semelyik oldalról se.
Megpróbáltam a lehetőségeimhez képest válaszolni egy felvetésre. Nem biztos, hogy a legszerencsésebben, ezt elismerem, de azt sem gondolom, hogy rossz választ adtam volna.
Egyébként sose állítottam magamról, hogy komoly szakértő lennék, és nem is tartom magamat annak. Egy érdeklődő laikus vagyok, nem több... -
#30
Pardon, nem kötekedni akarok, csak pontosítani:
Az átadott 21db B-2A átlagára 2.1 milliárd dollár akkori áron (a megrendelések az 1980-as évek közepétől 1993-ig lettek lekötve). A NorthropGrumman 2001-ben jelezte, hogy igény esetén 40db B-2(B) gépet gyártana le, egyenként 735 millió dollárért, de a légierőnél erre nem volt megfelelő keret, és a Pentagon sem támogatta a beszerzést.
Az F/A-22A esetén a fejlesztési költség már 2004-ben meghaladta a 30 milliárd dollárt, és a jelenlegi (277 gépes) megrendelés esetén (a Pengtagon küzd, hogy ezt leverje 180 gépre) a program teljes költsége meghaladja a 70 milliárd dollárt. Vagyis fejlesztési költségekkel együtt 252 millió dollár felett van egyetlen F/A-22A ára. -
Equ #29 "Érdekes lesz majd 5-6 év múlva összehasonlítani a Kliper és a CEV űrhajókat, illetve a költségvonzatukat."
Szerintem is. Kiváncsi lszek, hogy amikor nem csak játékból felrepülünk-és-visszaesünk szintű kihívásokat kell majd teljesíteni, akkor mire lesz elegendő az "amatőr" munka és az ilyen mértékű olcsóság a védelem teljes hiánya stb-stb. Valószínűleg semmire, így vagy irdatlanul megemelkednek majd a költségek vagy a biztonság olyan alacsony szintű lesz, hogy senki nem akar majd azzal menni.
"Lehett tippelni melyik jut majd fel olcsóbban az ISS-re... "
Aztán pedig, hogy 100 felszállásból melyiknél mennyi baleset lesz... (vagy pedig a fentiek miatt mégsem lesz annyira olcsó és akkor megint más megvilágításba kerül az egész)
"Viszont ez a tapasztalatanyag nem áll korlátlanul Rutan birtokában"
Azért nem nehéz belátni, hogy ha a nasa által felfedezett dolgok, tapasztalatok nem állnának - akár csak részben is - butan (és a világ) rendelkezésére ma legfeljebb a kezében modellrepülőkkel játszhatna...
"Akkor nézd meg még 1x, hogy mire is ment a reakció részemről. "
Szerintem ez egy komoly szakértőtől elég gyenge érv erre a bulvár szintre süllyedésre. Szerintem neki is csak el kellett volna magyarázni, hogy nincs értelme a kettőt egy lapon emlegetni. Semelyik oldalról se. -
jeec #28 Megspóroltál egy beírást nekem ezzel a válasszal, haha. :) -
#27
A B-2 -es áráról meg annyit, hogy kb. 700 milla volt a 80-as évek végén, mostani árfolyamon kb. 2 milliárd. Ez sokkal alacsonyabb lett volna, mert eredetileg 160 darab lett volna a rendelés, csak ennyi maradt belőle.
Mert a gép ára a fejlesztési költség miatt ilyen magas, és így is kell hasznot hoznia.
p. Az F-22 -est kb. 20-22 milliárdból fejlesztették ki és a mostani tervezett darabszám 220-260 melett , 25-27 milliárd lesz a gyártás. Látható, hogy ekkora darabszámnál kb 50-50% a gyártásra és fejlestésre költött arány. Na képzeljétek el, ha csak 20 F-22 -et gyártanának. 25 milliárd /20 = 1,1 milliárdos vadászgép!
Nem ide tartozik, de azért leírtam, ja és egy mostani rephordozó kb. 4,5 - 5 milliárdba kerül... -
#26
Ahhoz képest, hogy a nasa nem egyenesen felrepülő és visszaeső dobozokat fejleszt, hanem 100x olyan bonyolult missziókat, 100x nagyobb kockázattal, 100x több alkalommal.
Ahhoz képest is iszonyú drágán valósít meg mindent, és a fejlesztésekre annak rendje és módja szerint meg is van a pénz náluk. Érdekes lesz majd 5-6 év múlva összehasonlítani a Kliper és a CEV űrhajókat, illetve a költségvonzatukat. Lehett tippelni melyik jut majd fel olcsóbban az ISS-re...
De szemben az akkori állapotokkal rutannak ma olyan anyagok, tudásanyag, tapasztalat birtokába juthat amellyel az amcsik (és senki más) nyilvánvalóan nem rendelkezhetett, hiszen ezek akkor alakultak ki.
Viszont ez a tapasztalatanyag nem áll korlátlanul Rutan birtokában, ráadásul sok téren vadonatúj technológiákat használnak, lásd. pl. hibrid-hajtómű.
El kell ismerni rutan teljesitményét, de csak a saját "versenyében", nem kéne a nasahoz és komoly missziókhoz hasonlítani amit eddig elért és főleg nem megpróbálni lehúzni a nasa-t, mert ők egészen más skálán mozognak, tényleg bringa és autó esete.
Akkor nézd meg még 1x, hogy mire is ment a reakció részemről. Lmisi felhozott egy lehetőséget, én pedig erre reagáltam, mivel ott alapból a NASA vs. Rutan felállásból indult ki a dolog... -
Equ #25 "Mihez képest?"
Ahhoz képest, hogy a nasa nem egyenesen felrepülő és visszaeső dobozokat fejleszt, hanem 100x olyan bonyolult missziókat, 100x nagyobb kockázattal, 100x több alkalommal.
"Rutan az űrbe vezető út elején jár, értelemszerűen sok tapasztalatott kell még gyűjtenie, ráadásul szemben az akkori állapotokkal, Rutannak erősen korlátozott anyagi lehetőségei vannak. "
De szemben az akkori állapotokkal rutannak ma olyan anyagok, tudásanyag, tapasztalat birtokába juthat amellyel az amcsik (és senki más) nyilvánvalóan nem rendelkezhetett, hiszen ezek akkor alakultak ki.
"de azért ne essünk át a ló túloldalára... "
Én is pont ezt akartam mondani, csak a "ló túloldaláról" :)
El kell ismerni rutan teljesitményét, de csak a saját "versenyében", nem kéne a nasahoz és komoly missziókhoz hasonlítani amit eddig elért és főleg nem megpróbálni lehúzni a nasa-t, mert ők egészen más skálán mozognak, tényleg bringa és autó esete. -
#24
Sajna problémás. :(
Egyfelől korlátozott a szabadidőm (a mostani cikkel is már legalább egy hetes késésben vagyok, de örülök, ha a hétvégére elkészülök vele), másfelől túl sok valóban hasznos dolgot nem lehet írni róla. Kevés a tény, ellenben sok az urban legend, találgatás és a neten kószáló félinformáció. Úgy meg nem akarok valamiről cikket írni, hogy nem látom át a témát. -
#23
A dolog egyik fele, hogy nézd meg, mire ment válaszként az adott idézet, arra komolyan válaszolni nehéz. :)
Másfelől Rutan-t ilyen téren a NASA aligha kritizálhatná, hiszen biztonság terén akár hajdan, akár most sem mondhatja azt, hogy látványosan többet tud tenni. A világűrbe feljutni veszélyes, ezzel pedig mindenki tisztában van.
Egyrészt a nasa-nal igencsak nagy gond a pénz
Mihez képest? Az STS egyetlen missziója mintegy egy milliárd dollárba kerül (jelenleg még ennél is sokkal többe, hála a túlbiztonsági mániának), ez az összeg pedig még akkor is magas, ha figyelembe veszünk mindent. Egyszerűen pazarló sajna az egész, és ezért vonom én személy szerint azt, hogy a CEV sokkal olcsóbb megoldást jelentene, lévén ugyanerre az STS rendszerre épül...
nekik "picit" komolyabb dolgok véghezvitelében volt 1-2x gondjuk, 100x annyi bevetés alatt...
Ne a "mostani" NASA-t vedd figyelembe, hanem az 1950-es és 60-as évekbeli USAF/NACA/NASA kisérleteket. Rutan az űrbe vezető út elején jár, értelemszerűen sok tapasztalatott kell még gyűjtenie, ráadásul szemben az akkori állapotokkal, Rutannak erősen korlátozott anyagi lehetőségei vannak.
Nem azt mondom, hogy Rutan nem volt "kicsit" nagyképű itt, de azért ne essünk át a ló túloldalára... -
Fenjoy #22 Amugy a Nasa elég sok mindent letett az "asztalra"... kicsit nagy a forma arca...majd letörik, türelem:)
-
Fenjoy #21 ha nem nyilvános akkor mindenki csak találgat, szerintem, ÜberLoL
:)
-
Zedas #20 "15 milliárd dolláros "fekete" büdzséje, amely nem nyilvános"
Erről nem tudnál valamilyen cikket összehozni? Lehet tények nélkül is.
Azért örülnék neki, mert sok hülyeség kering, neked pedig megvan hozzá a szakértelmed hogy az eleve baromságokat kiszűrd, amit mondjuk én simán beszopnék.
Előre is köszi! -
Equ #19 "hogy gyakorlatilag a NASA sem tud többet felmutatni biztonság terén, mint Rutan... "
Ne ezt azért nem kellett volna, főleg tőled, aki nyilván fel tudja fogni a különbséget egy vacak bádogdoboz fellövvése és visszaesése és az űrsikló missziók vagy a holdraszállás között ill. hogy melyiknél mekkora a kockázat... Egyelőre az a doboz nemtom hány próbálkozásból 2x felemelkedett majd visszaesett, ennél egy picit komolyabb dolgokat művel a nasa nagyobb biztonsággal. (ha majd ez a doboz is annyiszor repült ki az űrbe, kerülte meg a földet, állitott pályára műholdakat, összecsatlakozott más űreszközökkel, akkor majd nézzük meg melyiknek milyen lesz a biztonsági statisztikája...)
Szóval össze sem hasonlitható a kettő, rutan replője játékszer csupán, egyedül az olcsóságát lehet értékelni, de értelmes ember nem hasonlitgatja komoly űreszközökhöz amiket a nasa használ és éppen ezért a biztonságuk sem öszehasonlítható...
"A NASA-nál a pénz nem volt gond, de még náluk is akadnak gondok. "
A két állitásból csak 2-vel van gond. Egyrészt a nasa-nal igencsak nagy gond a pénz, másrészt visszavezetve az elejére nekik "picit" komolyabb dolgok véghezvitelében volt 1-2x gondjuk, 100x annyi bevetés alatt... Kb. mintha azt mondanád, milyen fantasztikus technikai csoda egy bringa, mennyivel kevesebbszer romlik el mint egy autó és mennyivel olcsóbb is...
szóval ez az egész nagyon bulváros. -
#18
Ez az egész vegyszeres hordón-csövön való repülés elég gáz.
Van jobb kivitelezhető, működőképes, gazdaságilag megvalósítható alternatíva? Ha tudsz ilyenről ne tarsd magadban...
Rutan szája elég nagy, ahhoz képest, hogy az "SSO" éppen hogy csak elhagyta a légkört. Speciel az űrsiklókhoz képest el se...
Rutan 30 millió dollárból megcsinálta azt, amire utoljára az X-15 volt képes (mai áron több száz millió dollárból). Jelenleg az SSO az egyetlen civil, embert szállító jármű, amely 100km fölé emelkedett. Szóval azért van mire jártassa azért a kenyérlesőjét...
- Ha legalább föld körüli pályán el kéne töltenie Rutan space-akármilyének, ez sem lenne nagyságrendekkel olcsóbb, mint a NASA cuccosok.
Szemben a NASA-val, Rutan és a többi civil próbálkozó gazdaságilag kivitelezhető megoldáson kell, hogy gondolkozzon. Egy állami felügyeletű rendszer gazdaságilag nem igen versenyezhet ezzel a gyakorlati tapasztalatok szerint, tehát mindig drágább lesz, mint a civil, üzleti alapú...
- A totális sikerből majdnem halálos bukás lett, még a dokufilm alapján is. Egyszerűen nem volt és azóta sincs pénzük normális tesztelésre.
A NASA-nál a pénz nem volt gond, de még náluk is akadnak gondok. Az űrkutatás veszélyes, aki pedig nem bírja a veszélyt, az ne menjen a közelébe.
NASA csak az első buktára vár, akkor visszakapja kamatostul a szép szavakat Rutan.
Elég fals lenne, lévén a legnagyobb költségvetésű állami űrkutatási szerv állna neki kritizálni egy apró civil céget úgy, hogy gyakorlatilag a NASA sem tud többet felmutatni biztonság terén, mint Rutan...
Valszeg ekkor be is fogják tiltani az USA területén az ilyenfajta dolgokat sajna.
Erősen valószínűtlen. A repülőgépbaleseteknél sem tiltották be a repülést...
Legyintgetések elött, az atomba is idetartozott, amíg be nem vetették. Gyakorlatilag a közvélemény semmit sem tudott róla, amíg be nem vetették.
Ez nem teljesen igaz. Az atombomba elmélete közismert volt.
De elötte semmivel sem volt realisztikusabb és pletykamentesebb mint az Antigrav és Szabadenergia eszközök.
Az atombomba elmélete fizikailag ismert volt. Antigravitációs és szabadenergiás működő fizikai elméletekről nem tudok.
Lásd: Lopakodó többe kerül mint egy anyahajó (1 milliárd$/db.) Naná hogy nagy része egyéb helyre folyik be...
A B-2A került darabonként 2 milliárd dollárba, ami akkori áron alig valamivel volt olcsóbb, mint egy Nimitz-osztályú repülőgéphordozó. De éppen emiatt az eredetileg meghatározott számnál kevesebbett állítottak rendszerbe a B-2A-ból.
BTW az USA katonai költségvetésének van egy cirka 15 milliárd dolláros "fekete" büdzséje, amely nem nyilvános, tehát eféle trükkökre nincs szükségük... -
#17
Per pillanat a civil emberes űrrepüléseknél egyedül az űrturizmus az, ami előre lendítheti a szekeret. Ha ez nem lenne, a kutya sem foglalkozna vele befektetés szempontjából, tehát nem is lenne remény civil emberes űrutazásra a jövőben.
Gondolkodni kéne az összefüggéseken, mielőtt ilyen magasröptű gondolatokat eresztenél meg... -
#16
Nem kéne a NASA-t szidni. Azért ott SOKKAL okosabb emberk ülnek és dolgoznak MÉRNÖKÉNT és nem vezetőként, mint a jelenlevők közül bárki.
Az eredményeiket a civil szférából még csak meg sem közelítette senki, bár elismerem ennek anyagi természetű okai is vannak.
Lehet, hogy az űrsikló nem mai darab, de aki MOST tud jobbat az tegye fel a kezét! Mindenki csak össze-vissza vízionál, de jószerivel semmit alternatívát nem mutattak az űrsikló helyett ami akkora hasznos teherrel is fel tud menni és vissza is tud jönni mint az, úgy hogy legénységet is visz magával. Az, hogy meg a szekeret nem viszi előbbre ,egy baromság. A civil gépekben felhasznált kompozitokat kettőt találhatsz, hogy kik és hol fejlesztették ki. Hát nem a civilek. A NASA és a többi régi nagy hagyományos katonai beszállítók.
Pl.: Rockwell, Grumman.. Bár ezeket és társait már rég felvásárolta a Boeing és a Lockheed. -
Cat #15 "NASA azért van hogy kutasson mindeenhol, kilőjük magunkat meg a szondáinkat minél több helyre, ide oda leszáljunk, ide oda repülgessünk."
Pontosan, de a NASA jelenleg többmilliárdot költ el az ürrepülőre és az urállomásra, és az egész semmivel nem viszi előbbre a szekeret, a mukodtetésre és a használatra megy el a pénz.
Ha holnap inditanának egy Plutó vagy egy Sedna szondát (amire szintén nincs pénz), 15 év mulva érne oda - ilyeneket kellene csinálni, nem egy 30 éves rendszert toldozni foldozni. -
lmisi #14 Ez az egész vegyszeres hordón-csövön való repülés elég gáz. Rutan szája elég nagy, ahhoz képest, hogy az "SSO" éppen hogy csak elhagyta a légkört. Speciel az űrsiklókhoz képest el se...
-Mivel a kozmikus sugárzás ellen, a látott dokumentum film alapján egyszerűen nem védekezik. -Vonatkozik ez a tömítésekre is. Hiszen a kis ketyerének kb. >>20 percre kell csak megtartania a levegőt.
- Ha legalább föld körüli pályán el kéne töltenie Rutan space-akármilyének, ez sem lenne nagyságrendekkel olcsóbb, mint a NASA cuccosok. 50-60% talán lehet spórolni talán az ujjabb tecnológiák alkalmazásával, de alapvetően a jelenlegi hivatalos meghajtási módok többet nem tesznek lehetővé.
- A totális sikerből majdnem halálos bukás lett, még a dokufilm alapján is. Egyszerűen nem volt és azóta sincs pénzük normális tesztelésre. Részben ezért is ennyire olcsó ez a projekt. NASA csak az első buktára vár, akkor visszakapja kamatostul a szép szavakat Rutan. Valszeg ekkor be is fogják tiltani az USA területén az ilyenfajta dolgokat sajna.
A forradalmi kutatásokat és nagy pénzeket felemésztő űrkutatási projekteket régóta nem a NASA végzi. Ilyen szempontból csak egy fedőszervezet. Ezeket mai világunkban nem lehet végezni nyílvánosan. Mivel óriási hadiipari vonzata is van. Pl. antigravitációs ketyerék és társai. Legyintgetések elött, az atomba is idetartozott, amíg be nem vetették. Gyakorlatilag a közvélemény semmit sem tudott róla, amíg be nem vetették. Akkor egyszerűen csak elbagatelizálták. Jé ilyenünk is van... De elötte semmivel sem volt realisztikusabb és pletykamentesebb mint az Antigrav és Szabadenergia eszközök. Ráadásul ez utóbbiak jóval veszélyesebbek is, de más szempontból...
-Anyagi forrásokat meg bőven találni az USA hadiipari költségvetésébe. Lásd: Lopakodó többe kerül mint egy anyahajó (1 milliárd$/db.) Naná hogy nagy része egyéb helyre folyik be...
Emiatt ne sajnáljátok az USA űrkutatásának hallódását. Ez csak a látszat. Rutan vs. NASA pankrációs felhajtás meg csak cirkusz a népnek. Eközben nyugodtan fejlesztenek mérnökök a háttérben. Még az is lehet, hogy mindkettő tökéletesen tisztában van ezzel.... -
p2bds #13 Én sem értem, hogy miért lenne az jó bárkinek is, hogy a gazdagok felröpülhessenek az űrbe és onnan tojjanak az egyszerű emberre. Speciel én még is tiltanám a céltalan repüléseket így is rengeteg energiát pazarol az emberiség hülyeségekre. Szóval aki az ürben kíván valami hasznosat tenni annak álljanak nyitva a kapuk, de aki csak Hawaii helyett inkább gyorsul egy fél napot és utána meg vissza akar esni az üljön a seggén és próbáljon meg valami hasznosat tenni ahelyett, hogy eléget 1 nap alatt több tonna üzemenyagot és oxigént a nagy semmiért. -
TommyGun #12 Szerintem abban hülyeséget beszél ez a faszi hogy....
A NASA-nak miért kéne hogy célja legyen a civil űrutazás ? A NASA azért van hogy kutasson mindeenhol, kilőjük magunkat meg a szondáinkat minél több helyre, ide oda leszáljunk, ide oda repülgessünk...tömören KB ennyi
Igen az elmúlt jónéhány évebn rossz irányba mentek sok rossz döntsét hoztak aminek még ma is elég durván isszák a levét de miért várja bárki is a NASA-tól hogy az újmilliomos és ráadásul suttyóparaszt Győzikét felvigye "hogy rágjam kia szíved"-ezni.... -
#11
Ez igaz ;-) lásd: #2 -
dez #10 Azért az ő és a NASA céljai nem esnek teljesen egybe. -
sonicXX #9 Akármiben ért el forradalmat, vagy akármiben nem: ennek az embernek itt és most ebben a formában igaza van. A náza egy maszlag. Töketlenek és kész. -
#8
Erre gondoltam en is....... -
FTeR #7 ja csak emberünk semmi olyat nem tett, amit előtte már mások (fizikailag) nem értek el.
egyetlen feladata az volt, h már létező technikát felhasználva valamit alkosson.
a SSOban technológiailag szinte semmi forradalmi nincsen. forradalmi abban van, mindezt állami támogatás nélkül érte el. -
#6
Csak a NASA nak erre vagy 60 (nem tom mennyi pontosan) eve volt hogy megtegye...!!! Burt meg egy par ev alatt mit tett..?? Szoval Nasa suxxx.... -
echo #5 Hát igen, tény hogy az utóbbi évtizedekben nem sokat tett le a NASA az asztalra, ráadásul jelentős a felhalmozott veszteség. Nincs mese privatizálni kéne 
-
Anteris #4 jaj de nagy az arca az egyénnek mintha nem is tudom már hol jár volna a repülője. A NASA cuccai meg már kint vannak a külső naprendszerben.