Veszélyben a Discovery?
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#36
És egy ilyen elégõ hõvédõ réteget, miért nem lehet minden használat után újra felrakni?
Az ürsiklónál valszeg arra gondoltak, hogy úgy a legolcsóbb, ha egy viszonylag megbízható, állandó pajzs van, csak éppen nem ez nem jött be.
Szerintem egy elégõ és nagyobb darabokban a visszatérés után egészben eltávolítható hõvédõ pajzs anyagilag és mûszaki szempontból is jó kompromisszum lenne.
Ráadásul késõbb könyebben lehetne új anyagokat is használni, akár állandó pajzsra áttérni, ha majd egyszer már abból is olyat tudunk csinálni.
Az ürsiklónál valszeg arra gondoltak, hogy úgy a legolcsóbb, ha egy viszonylag megbízható, állandó pajzs van, csak éppen nem ez nem jött be.
Szerintem egy elégõ és nagyobb darabokban a visszatérés után egészben eltávolítható hõvédõ pajzs anyagilag és mûszaki szempontból is jó kompromisszum lenne.
Ráadásul késõbb könyebben lehetne új anyagokat is használni, akár állandó pajzsra áttérni, ha majd egyszer már abból is olyat tudunk csinálni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#35
"Bezzeg amikor a Holdon "jártak"...."
na ezt még hány topikban sütöd el eccerü ember?? Ez már a sokadik.
Na, nem jártak a Holdon! Megnyugodtál ember? Ez most neked jó valamiért? Leleplezted a nagy Holdraszállós átbaszást mi? Tudod miért nem hiszed el, hoyg jártak ott? Mert annyira fingos nincs a technikához, a tudományhoz meg úgy általában az szakmai elit felkészültségéhez, hogy fel sem tudod fogni hoyg ez megtörténhetett. Azért mert te állsz a világ még halad. De mondom, nem jártak, biztos helyrõl tudom, magától nil amsztrongtól. Múltkor kint jártam az usában é sösszefutottam az öreggel. Jól berugattam aztán sikerült kihúznom belõle az igazságot. Azt mondta: "Bazzeg, tudod hol voltunk mi? sehol bazze! Fellöttek minket mert azt nem lehetett elsumákolni, mutatta a tévé, de csak mentünk egy kört és amikor mindneki a Hold felé bámult mi gyorsan visszeestünk vaze az óceánba. Még az ernyõt sem nyithattuk mi nehogy meglásson valaki minket..."
na nem akarom itt hosszan idézgetni az öreget, a lényeg, hogy át lettünk baszva. Mindenben igazad van lola, jól leleplezted ezt a mocskos összeesküvést, gratula!!!
na ezt még hány topikban sütöd el eccerü ember?? Ez már a sokadik.
Na, nem jártak a Holdon! Megnyugodtál ember? Ez most neked jó valamiért? Leleplezted a nagy Holdraszállós átbaszást mi? Tudod miért nem hiszed el, hoyg jártak ott? Mert annyira fingos nincs a technikához, a tudományhoz meg úgy általában az szakmai elit felkészültségéhez, hogy fel sem tudod fogni hoyg ez megtörténhetett. Azért mert te állsz a világ még halad. De mondom, nem jártak, biztos helyrõl tudom, magától nil amsztrongtól. Múltkor kint jártam az usában é sösszefutottam az öreggel. Jól berugattam aztán sikerült kihúznom belõle az igazságot. Azt mondta: "Bazzeg, tudod hol voltunk mi? sehol bazze! Fellöttek minket mert azt nem lehetett elsumákolni, mutatta a tévé, de csak mentünk egy kört és amikor mindneki a Hold felé bámult mi gyorsan visszeestünk vaze az óceánba. Még az ernyõt sem nyithattuk mi nehogy meglásson valaki minket..."
na nem akarom itt hosszan idézgetni az öreget, a lényeg, hogy át lettünk baszva. Mindenben igazad van lola, jól leleplezted ezt a mocskos összeesküvést, gratula!!!
#34
Csak az ûrrepülõgépnél van egy probléma mivel szárnyai vannak, a rezgés. Ezért szakadt a sérült gép szét.Ez nem hengeres kúpos kabin.Természetesen a rezgés a légkörben következik be.
#33
És arra nem gondolsz hogy még nincs jobb?
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#32
Abban nincs igaza, hogy hõvédõ csempénél jobb újrafelhasználható hõvédelem még nincs, és nem is várható (amennyire én tudom, ha tévednék, valaki plz világosítson fel).
Alternatíva az "ablative" hõvédelem, mint a Szojuzokon és anno az Apollo ûrhajókon is volt/van. Ez egy elégõ hõvédõ anyag, amelybõl elég X vastagságú, de ezzel megóvja az alata lévõ anyagot. Hátránya, hogy 1x használatos. Viszont ehhez képest a hõvédõ karbon csempék csúcstechnikát képviselnek...
Alternatíva az "ablative" hõvédelem, mint a Szojuzokon és anno az Apollo ûrhajókon is volt/van. Ez egy elégõ hõvédõ anyag, amelybõl elég X vastagságú, de ezzel megóvja az alata lévõ anyagot. Hátránya, hogy 1x használatos. Viszont ehhez képest a hõvédõ karbon csempék csúcstechnikát képviselnek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#31
Az "ûrbombázó" van jobb megoldás is, a HyperSoar, vagyis egy nagy magasságban, hiperszónikus sebességel haladó harci repülõgép. Az X-43 program ugyan még csak az elején jár, de szvsz egy évtized év múlva realitás lehet.
Ráadásul erre egy szót sem szólhat senki, semmiféle egyezményt nem sért ugyanis...
Ráadásul erre egy szót sem szólhat senki, semmiféle egyezményt nem sért ugyanis...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#30
"Gyerekek!
Egyvalamire senki se gondol. Szerintetek, olyan hülyék a NASA-nál, hogy UGYANAZ a hiba mégegyszer megtörténhet???"
Jelentem igen!!!!😉
Dolgoztál már bürokratikus állami cégnél? Ha igen, akkor tudod hogy kérdésed merõen költõi volt.
Az emberi hülyeségnek nincs határa, arra rengeteg pénzt el lehet költeni.
Emlékezz csak arra a szondára, ami nem olyan régen jó pár éves meló után visszatért a Föld légkörébe a napszél anyagát tartalmazó mintákkal, és mivel valaki fordítva építette be az ejõernyõt jól le is zuhant. Pedig az is belekerült vagy 100 milkó $-ba, meg mérnök seregek dolgoztak rajta!
Egyvalamire senki se gondol. Szerintetek, olyan hülyék a NASA-nál, hogy UGYANAZ a hiba mégegyszer megtörténhet???"
Jelentem igen!!!!😉
Dolgoztál már bürokratikus állami cégnél? Ha igen, akkor tudod hogy kérdésed merõen költõi volt.
Az emberi hülyeségnek nincs határa, arra rengeteg pénzt el lehet költeni.
Emlékezz csak arra a szondára, ami nem olyan régen jó pár éves meló után visszatért a Föld légkörébe a napszél anyagát tartalmazó mintákkal, és mivel valaki fordítva építette be az ejõernyõt jól le is zuhant. Pedig az is belekerült vagy 100 milkó $-ba, meg mérnök seregek dolgoztak rajta!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#29
Gyerekek!
Egyvalamire senki se gondol. Szerintetek, olyan hülyék a NASA-nál, hogy UGYANAZ a hiba mégegyszer megtörténhet??? 2 év alatt minden csináltak az ürrepülõgépen, csak éppen a rossz "pur habot" használnak megint.
Szerintem kamuhiba. Talán a képek is manipuláltak. Viszont jó érv arra hogy a kongreszustól több pénzt kérjenek.
Egyvalamire senki se gondol. Szerintetek, olyan hülyék a NASA-nál, hogy UGYANAZ a hiba mégegyszer megtörténhet??? 2 év alatt minden csináltak az ürrepülõgépen, csak éppen a rossz "pur habot" használnak megint.
Szerintem kamuhiba. Talán a képek is manipuláltak. Viszont jó érv arra hogy a kongreszustól több pénzt kérjenek.
#28
Mégis igaza van. A hidegháború végével megrekedt az egész ott ahol volt. Nincs pénz nincs technika.
i7 3930k/Asus Sabertooth X79/16Gb/R9 290/850 Evo/Win10x64/ Mb Pro 15", iPad 3rd gen X360
#27
Leállították a programot.
#26
Na, van egy tehetség NASA figyelj.
#25
Az gáz lenne, mert akkor a Nemzetközi Ûrállomás program is beszarik!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#24
Pharaoh: a kerámiacsempék azért számítanak jó megoldásnak, mert extrém hõmérsékletet is elviselnek, a fémekkel ellentétban nem vezetik a hõt, és jóval könnyebb szerkezetûek.
Az azonban igaz, hogy a ~20 éves ûrsikló véglegesen elavult: egyszerûen már túl öreg. A megoldás az ûrsikló-flotta újraépítése lenne. Ez azonban csak katonai szempontból érné meg az USA számára (ugyanis más ország, vagy országok nemigen tudnak ilyen feladattal pénzügyileg és technikailag megbírkózni - Pl. a régóta tervbe vett "ûrbombázók" megépítésére gondolok) A hordozórakéta-alapú ûrtechnika ugyanis jóval olcsóbb a rendkívül bonyolult ûrsiklókénál (az ûrsikló-rendszer jelenleg a Föld legösszetettebb és legbonyolultabb technikája, már persze a nyílvános, ismert fejlesztések közül) Véleményem szerint sikeresen hazatér a Discovery, de az ûrsikló-program le fog állni.
Az azonban igaz, hogy a ~20 éves ûrsikló véglegesen elavult: egyszerûen már túl öreg. A megoldás az ûrsikló-flotta újraépítése lenne. Ez azonban csak katonai szempontból érné meg az USA számára (ugyanis más ország, vagy országok nemigen tudnak ilyen feladattal pénzügyileg és technikailag megbírkózni - Pl. a régóta tervbe vett "ûrbombázók" megépítésére gondolok) A hordozórakéta-alapú ûrtechnika ugyanis jóval olcsóbb a rendkívül bonyolult ûrsiklókénál (az ûrsikló-rendszer jelenleg a Föld legösszetettebb és legbonyolultabb technikája, már persze a nyílvános, ismert fejlesztések közül) Véleményem szerint sikeresen hazatér a Discovery, de az ûrsikló-program le fog állni.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#23
Na de mi van a madárral? Az sokkal fontosabb 😄
https://grentmedia.hu
#22
Fogadni mernék h. az is csak parasztvakítás volt h. újratervezik... Vkik ezen a címen nagyot akasztottak az egészbõl. Zsebtömés volt, semmi más.
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#21
Szigetelõhab meg csempe, egy ûrsiklónak a XXI.-században nem ezekbõl kéne állnia.
#20
"remélem nincs semmi baja az aljának sem. mi frászt csinálnának?"
Már mondták felküldenek egy másik gépet és a Discovery elveszett.
Már mondták felküldenek egy másik gépet és a Discovery elveszett.
#19
szegény madár ...
#18
Azért ez a bukfenc manõver szép volt, már aki követte a NASA TV-n.😊 Persze a részletgazdag, nagyfelbontású képekre várhatunk még egy pár órát.
#17
"A Discovery a repülési terv szerint közép-európai idõ szerint 13 óra 18 perckor kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz (ISS). Elõtte azonban - ugyancsak az új biztonsági szabályok értelmében - Eileen Collins 180 méterre az ûrállomástól hajójával egyfajta bukfencmanõvert hajt végre. Ezután az ûrsikló hasát mutatva elrepül az ISS fölött, miközben az ûrállomáson dolgozó orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillips a bázis Zvezda nevû orosz moduljából fényképezi a Discoverynek azt a részét, amely az ûrrepülõgép kabinjából nem látható. Így meg lehet majd állapítani, hogy az indításkor megsérült-e vagy nem a Discovery ottani hõvédõburkolata. Mindössze 90 másodpercük lesz arra, hogy részletesen lefotózzák az ûrsiklót az orrától a tatjáig." - NGO
remélem nincs semmi baja az aljának sem. mi frászt csinálnának?
remélem nincs semmi baja az aljának sem. mi frászt csinálnának?
#16
Július 13.-án egyeztek meg az oroszokkal, hogy beszálnak a Kliper költségeibe. A Kliper legfeljebb 6 embert és 700kg hasznos terhet vihet fel, és 500kg-ot hozhat vissza (vagyis hasonló, mint a CEV CTV). A tervek szerint 2011-2012 körül indulhat útnak a jármû, és mind Bajkonurból, mind Kourou-ról (Francia Gayana) indítható lesz. A fejlesztési költségek az orosz becslések szerint mintegy 290 millió $-ra rúgnak, amiben csak az ûrrepülõgép szerepel, a hordozóeszköz nem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#15
Az elnöknek nem sok választási lehetõsége van, hogy mennyit költ a hadiiparra. Ha megnyirbálja a költségvetésnek ezen a részeit, akkor megbuktatják. Clintont is befenyítették, aztán beadta a derekát -> lett délszláv bombázás.
Igazából az ESA-ra vagyok kiváncsi, hogy mikorra jön bele az ilyen akciókba.
Igazából az ESA-ra vagyok kiváncsi, hogy mikorra jön bele az ilyen akciókba.
#14
Gomdolom nem sok asztronauta van közöttünk... <#kacsint>
#13
Ez most morbid volt 1 picit. Bocsánat ha valakit sért.
#12
NASA= Need Another Seven Astronaut
#11
Ilyen hamar jön a CEV?
Az jó lenne 😊
Mondjuk azért kíváncsi vagyok, hogy a korábbi indításokat ha megvizsgálták volna videón, hogy mekkora dolgok lettek volna...
Egyébként szerintem ha a Concore-okat egy kicsit felpécézték volna, képessé lehetett volna õket tenni ûrutazásra.
Mondjuk az utastér helyét lecserélik egy oxigéntartállyal. Legalábbis nagy részét.
Valami 150 t-s gép volt, 4 hajtómû, mindegyik 18t tolóerõvel. Persze magát nem bírná felfele ellõni, mint az ûrsikló, de felmegy 20 km-re, onnan megy egy ideig scramjettel, onnan meg rakétával. És sokkal olcsóbb lenne.
Persze ez csak elmélet 😊
Az jó lenne 😊
Mondjuk azért kíváncsi vagyok, hogy a korábbi indításokat ha megvizsgálták volna videón, hogy mekkora dolgok lettek volna...
Egyébként szerintem ha a Concore-okat egy kicsit felpécézték volna, képessé lehetett volna õket tenni ûrutazásra.
Mondjuk az utastér helyét lecserélik egy oxigéntartállyal. Legalábbis nagy részét.
Valami 150 t-s gép volt, 4 hajtómû, mindegyik 18t tolóerõvel. Persze magát nem bírná felfele ellõni, mint az ûrsikló, de felmegy 20 km-re, onnan megy egy ideig scramjettel, onnan meg rakétával. És sokkal olcsóbb lenne.
Persze ez csak elmélet 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#10
Semmi vész, ha nem indulhat az Atlantis akkor majd a ruszkik lehozzák õket a 38! éves technológiájú Szoljuzzal. Mr. Presidentnek meg el kéne gondolkodnia azon, hogy mennyit költ katonai kiadásokra és mennyit az ûrprogramra.
\"Az élet egy szarosszendvics - minden nap egy falat\"
#9
1.: A probléma jelenleg az, hogy az Atlantis nem indulhat addig, amíg nincs megoldva a külsõ üzemanyagtartály hõszigetelésének a problémája. Tehát a Discovery legénységéért sem indulhat fel...
2.: Az eddigi jelentések szerint a futómûajtó sérülése elhanyagolható, de elképzelhetõ, hogy egy ûrséta folyamán majd megvizsgálják jobban.
2.: Az eddigi jelentések szerint a futómûajtó sérülése elhanyagolható, de elképzelhetõ, hogy egy ûrséta folyamán majd megvizsgálják jobban.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#8
Na igen, a Bush-kormányzat alaposan megkeverte a dolgokat... 😞
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#7
Hát bezzeg ott is volt épp elég problémájuk, kezdve az Apollo-1 katasztrófájával, és az Apollo-13 csaknem-katasztrófájával... (hogy csak a legkomolyabbakat említsük)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6
A frissebb konstrukció csak 2010-2012 körül várható (ez lesz a CEV CTV). Kérdés, hogy addig mi lesz...
Az ugyanis igen kínos a NASA (illetve az ûrsiklót üzemeltetõ U.S.A. (United Space Alliance) cég számára) hogy két évet és több, mint 200 millió $-t szántak csak a külsõ üzemanyagtartály újratervezésére. A jelek szerint pedig messze nem volt sikeres ez az akció...
Az ugyanis igen kínos a NASA (illetve az ûrsiklót üzemeltetõ U.S.A. (United Space Alliance) cég számára) hogy két évet és több, mint 200 millió $-t szántak csak a külsõ üzemanyagtartály újratervezésére. A jelek szerint pedig messze nem volt sikeres ez az akció...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5
Ugyis az lesz a vege, h nem kockaztatnak es masik geppel jonnek vissza az urhajosok. A dollarmilliardos ursiklo meg majd neptelenul kering a vilagurben. <#ticking>
#4
Legtöbször az emberi mulasztásbol lesznek a bajok. (de nem mindig, szerencsétlen madár)
#3
Kéne, csak jelenleg senki sem akar beleinvesztálni több milliárd dollárt. Az USA mindig csak tologatja az új ürrepülõgép projektet.
Emlékeim szerint pont a makimajom állította le a X-33/Venture Star fejlesztését, most pedig már a holdra akar hipp-hopp eljutni, de persze úgy hogy nem szán rá több zsetont.
Hiába szidom az amcsikat, azért jelenleg csak tõlük várhatunk valamilyen új technológiát, a NASA legalábbis keményen küzd egy ûrlift technikai lehetõségeinek felmérésén.
Emlékeim szerint pont a makimajom állította le a X-33/Venture Star fejlesztését, most pedig már a holdra akar hipp-hopp eljutni, de persze úgy hogy nem szán rá több zsetont.
Hiába szidom az amcsikat, azért jelenleg csak tõlük várhatunk valamilyen új technológiát, a NASA legalábbis keményen küzd egy ûrlift technikai lehetõségeinek felmérésén.
#2
Bezzeg amikor a Holdon "jártak"....
#1
Talán kellene üzembe kéne állítani valami frissebb konstrukciót! Oldtimerekkel a világûrben?!<#ejnye1>
\"Az élet egy szarosszendvics - minden nap egy falat\"
← ElőzőOldal 3 / 3