Veszélyben a Discovery?

"Javítson ki valaki, de az Apollo programban annyira odafigyeltek, hogy az elsõ pillanttól kezdve ki tudtak jutni ha baj volt."

Azért páran bentégtek a kabinban az egyik tesztnél.

"E mellett a NASA leállítja az összes igéretes projektjét, mint Ventura Star stb. mondván, hogy ez neki nem kihívás, csinálja, akinek X díj kell. Ennek ellenére belefog egy ISS építésébe, egy kiöregedett, idestova 20 éves konstrukcióval, ami szintén felrobban úgy ahogy van."

A nagy projektek indításáról és leállításáról sajnos a politikusok döntenek, nem a NASA.

"az ûrsikló már egy 20 éves technológia, és már régen ki kellet volna rukkolni valami újjal."

Nem olyan könnyû, fõleg ha folyton csökkentik a költségvetést, és ha véletlenül mégis összejönne valami, azt a projektet meg lelövik.

Nem fogok ezredszerre is belemenni a holdraszállás tagadók érveinek megcáfolásába. Ha itt vagy a neten, legyen annyi sütnivalód, hogy utánanézel a dolgoknak, elég sok honlap foglalkozik ezeknek az eszementek a felvilágosításával.

1ébkétn akik szerint nem voltak emberek a holdon 10 érvet állítottak a tv-ben és mûsor si volt a Discovery-n pl az ûrbenm hogy lebeg a zászló ( nincs levegõ )??? a "holdra szállóknak" melegük volt ezért bekapcsolták a légkondit

"Az oroszok a szojuzzal megközelítették, azért, de hát az a primitívsége és a kiforrottsága miatt sikerült"

És most röhögnek a csúcstechnikán. <#hehe>

Beparáztak. Biztos hogy a több mint 100 sikeres küldetésnél is röpködtek azok a darabok... 1x baj lett belõle és most pánikolnak. Mondjuk, hogy 1% esély van rá, hogy egy felszállásnál úgy megsérül, hogy katasztrófa lesz belõle. Most már nem merik vállalni, hogy tudnak róla, végül is érthetõ. De 100%-ig biztonságos emberes ûrrepülés nem lesz. (Az oroszok a szojuzzal megközelítették, azért, de hát az a primitívsége és a kiforrottsága miatt sikerült)

Jó, csak ez már egy ilyen toldozgatás-foltozgatás. Az STS program ennyit tudott, fellõttek százvalahányat sikeresn, kettõt tragikusan. Ha tovûbb mennek, szerintem már csak rosszabb lehet a mérleg.

"A Földtõl néhány" ez valami 6asszunet fele ?😊

Azért a holdraszállásnál is meredek volt hogy a leszállóegységben kevesebb üzemanyag maradt a visszakapcsolódásra mint amire számítottak.A veszélyhelyzeteket teljesen nem lehet kiküszöbölni, most a visszahozatalra koncentrálnak azért álltak mindennel le.

Feladatának teljesítése után az ûrsikló a Föld felé veszi az irányt. Hajtómûve fékezi a mozgását, hogy a bolygó légkörébe érve ne gyorsuljon, illetve ne hevüljön föl túlságosan, és a külsõ burok hõálló csempéi megvédhessék a gépet a súrlódás folytán fellépõ nagy hõhatástól. A Földtõl néhány

Reggel hallottam a hírt, hogy a NASA leállítja az ûrsikló programot. Nem felfüggeszti, hanem leállítja.
Nem tudom, hogy ki hogyan van vele, de én nagyon elkenõdtem. Cifu majd biztosan kijavítgat a megfelelõ helyen, de akkor sem értem a következõket:
Én úgy tudom, de nem akarok nagy marhaságot írni, de az ûrsikló programot a NASA az Apollo program után indította azért, hogy elkészítsen egy olyan ûreszközt, amely újrafelhasználható és jelentõsen csökkenti az ûrbe juttatható hasznos teher költségét. Elindították 70 valamikor és én úgy tudom, hogy 20 évre tervezték a használatát.
Ehhez képest elkészítettek egy ûrsiklót, amely már eredendõen sem lett teljesen újrafelhasználható és nem is tudott annyit felvenni, amit terveztek.
A NASA utána szépen ráült a kis fenekére, megelégedve annyival, hogy jó-jó, nem olyan lett, amlyenre akartuk, nem újrafelhasználható, kicsit drága üzemeletetni, nem is bír annyit, de még mindig többet tud, mint az Arieane, meg at többi.
1987-ben felrobban a Challenger. Hosszú szünet, mert kicsit kellemetlen beismerni, hogy egy tucat veszélyhezetre nincs felkészítve a jármû. Javítson ki valaki, de az Apollo programban annyira odafigyeltek, hogy az elsõ pillanttól kezdve ki tudtak jutni ha baj volt. (Toronyban lévõ segédrakéta, ami katapultálta volna a kabint) Gyakorlatilag csak azért nem halt meg addig több ember, mert szerencséjük volt. A fellövés után gyakorlatilag alig van olyan pont, amikor megszakítható a folyamat.
Összepofozták az ûrrepülõt, adtak ejtõernyõt az pilótáknak (jókor hozzáteszem, 7 év mûködés után) stb,stb.
E mellett a NASA leállítja az összes igéretes projektjét, mint Ventura Star stb. mondván, hogy ez neki nem kihívás, csinálja, akinek X díj kell. Ennek ellenére belefog egy ISS építésébe, egy kiöregedett, idestova 20 éves konstrukcióval, ami szintén felrobban úgy ahogy van.
Erre várnak 2 évet, és bohóckodnak mindenféle látszat elõírásokkal, ahelyett, hogy elismernék, az ûrsikló már egy 20 éves technológia, és már régen ki kellet volna rukkolni valami újjal.
Ahogy én látom most ott porosodik az ISS, amíg szét nem esik az is, félkész állapotban, amolyan groteszk halálcsillag szerûen, és a NASA megint mehet az oroszokhoz, hogy 30 éves technológiával épült, repülõ koporsókban lövöldözzék már fel az emebreit.
A EISA pedig leporol egy régi ötletet, hogy majd jól megcsinálja valamikor 201x után.
Akkor ennyit az emberes ûrrepülésrõl?

"de miért kell ennyire hõálló burkolat? Nem csak a visszatérésnél a légköri belépéshez"

Dehogynem. De védelem nélkül mi történne a géppel?Ott van a Challenger.

Hát a pontos összetételét titkolják, de valószínû magas olvadáspontú fémek pld. wolfram karbidjait tartalmazza.Nem homogén anyag ez hanem olyan anyagok keramizált keveréke mik egymás hatását tulajdonságait erõsítik.Vannak olyan fémek melyek ötvözve alacsonyabb olvadáspontúak mint bármelyik komponensé, a fémek bizonyos részének karbidjai pont fordítva viselkednek, pld kimarad a lágyulás olvadás szakasza és szublimálnak.

Ok, igy legyen. Amugy mien anyagbol van ez a csempe azon kivul h keramia ?

"A csempe hoszigetel es kesz, a parolgasaval annyit kompenzal mint amennyit hasznal a "doglott lonak a csok". Ketlem, hogy a masik oldalat lehetne meg taperolni is, a lenyeg az h az ursiklo alja ne erje el az olvadaspontot."

Ez pontosan olyan anyag mely nem lágyul, nem olvad hanem egy hõmérséklet elérésekor párologni kezd. (szublimál) Minden párolgás hûti a környezetét! Én láttam mikor mutatták hogy egyes csempékbõl mennyi hiányzik. A cápabõrhõz hasonló érdességûek új korukban.

Dehogy is 😊 Csomo olyan dolog van ahol hasznat lehet venniuk. Pl.: uj vakcinak tesztelese, muteti eljarasoke, vagy egyebb, allakiserleteken mar tuljutott dolgokenak😊pl.: lola nagyon jo lenne a Mars expediciora, ugyanis az emberek ha eletveszelyben erzik magukat, nagyon nagy teljesitmenyre kepesek😊

Erdekes gondolat😊 A csempe hoszigetel es kesz, a parolgasaval annyit kompenzal mint amennyit hasznal a "doglott lonak a csok". Ketlem, hogy a masik oldalat lehetne meg taperolni is, a lenyeg az h az ursiklo alja ne erje el az olvadaspontot. A vizzel kitoltott kabin is erdekes gondolat, bar halalrafoni eleg kemeny lenne :-/Inkabb elegnek nehany sec alatt.<#hawaii>Meg a vizbol 1m3 1 tonna. A hoakkumlalas erdekes gondolat, ugyanis az urben be tudna huteni magat a legkorbol valo visszateresre. Amugy ha a surlodasi feluleten kitudnanak alakitani valami azonos polaritast mint a keletkezo ionizalt levego, akkor csokkent7nek a hotermelest.

Zabpelyhet? 😊

És? Van aki szerint már a 60-as években a Marson is jártak emberek.😊 Mindig is lesznek elmebetegek, az ilyeneket tûzzel-vassal írtani kell, a társadalomnak nem hasznos tagjai, nem viszik elõrrébb az emberiséget.

A sokadik Mars-expedíció verzió pont így képzeli el a modulok pályára állítását. Mer a sikló teljes hasznos teherrel ~100 tonna, ez azért nem kevés, csak éppen úgy 70 tonna vissza is jön minden alkalommal (vagy több, ha hoznak is le balamit. Na ez nem jönne vissza, ez maga lenne a Mars felé indítandó ûrhajó egy része.

tudtátok hogy valaki szerint nem is volt ember a holdon ???

ürsiklók egy nagyon olcsó taxik

Miután egy-egy ûrsikló indítás mintegy 400-500 millió $, ezt éppen nem mondanám. 😉

igaz hogy fel, s le tudnak hozni cuccot, de annak csak nagyon kicsi lehet a súlya

Mintegy 25 tonnát tud felvinni a rakterében alacsony Földkörüli pályára. Ennél többet a mai hordozórakéták sem tudnak felvinni.

ezzel a NASA soha nem fog eljutni a hold-ra se a marsra

Nem is arra építették az STS rendszert, hanem arra, hogy Alacsony Földkörüli Pályára embereket és hasznos terhet jutasson fel, és hozzon vissza a Földre.

ha nem csinálnak egy nagy hordozó rakétát!

A NASA már hosszú ideje civódik azon, kell-e egy nagy teherbírású hordozóeszköz egyáltalán. A Hold- és Mars-missziókhoz majd kelleni fog, valószinüleg. De ez ahogy most kinéz a dolog, az STS rendszeren alapuló személyzet nélküli rakéta lesz. Képzeld el az ûrsiklót indítás elött. Vedd le az ûrsiklót róla, tehát marad az üzemanyagtartály és a gyorsító rakéták. Ennek a hátára szerelj egy teherszállító modult, annak a végére pedig szerelj rakétahajtómûveket (akár az ûrsikló SSME hajtómûveit). Voilá. Ezt már az 1980-as években is felvették, csak felújítják végülis a régi ötleteket...


Fantáziarajz a Shuttle-C-rõl.

Ha jönne egy üstökös milyen rakétával küldenék ki az atombombát rá ?

Nem biztos, hogy atombombát kellene ráküldeni, legalábbis egyes tudósok vitatják, hogy ez segítene-e (több, kisebb darabra robbanva talán még veszélyesebb lehet). Másfelõl egy egy megatonnás robbanófej alig egy tonna körüli tömeg. Egy sima hordozórakéta is képes lenne a közeledõ üstökös felé elindítani...

A holdszerelvény tokkal vonóval kb. 45 tonna volt, ezt a harmadik fokozat ismételt begyújtásával gyorsították ki Föld körüli pályáról a Hold felé.
A marshoz vezetõ pályára tizenegynéhány tonnát tudna állítai a Saturn V, szóval ez önmagában édeskevés egy Mars expedícióhoz. Mindazonáltal vannak tervek, melyek több Saturn V vagy Enyergija felhasználásával képzelnék el a Mars expedíciót. Nem egy szerelvényben, ahogy azt néhány filmben láthattuk, hanem részenként. Például mire a legénységet szállító ûrhajó elindulna, már a Marson lenne a tudományos modul, felszállóegység, Mars körüli pályán pedig a hazatérõ egység.

ürsiklók egy nagyon olcsó taxik, igaz hogy fel, s le tudnak hozni cuccot, de annak csak nagyon kicsi lehet a súlya, ezzel a NASA soha nem fog eljutni a hold-ra se a marsra, ha nem csinálnak egy nagy hordozó rakétát!
Ha jönne egy üstökös milyen rakétával küldenék ki az atombombát rá ? semmivel, mert nincs amerikának semmi nagyobb rakétája.

+ gondoljatok bele, elmult 2 évben csak a oroszország tudod embert küldeni az ürbe, most az ürsiklók leállitásával amerika megint nem tud embert felküldeni az ürbe.
És még bush beszél a holdról és a mars ról..

A hõvédõ csempéket minden út után alaposan ellenõrzik, ahol a csempe hiányzik, sérült, vagy az állapota már nem megfelelõ, azt cserélik. Ezzel "csak" annyi a probléma, hogy az ûrsiklót összesen mintegy 24.000 ilyen csempe borítja (csaknem az egész testet, kivéve a törzs felsõ részének középsõ és hátsó részét). Egy út után cirka 2 hónap kell ezeknek a csempéknek az ellenõrzésére, legyártására (mindegyik egyedi formájú, és külön-külön gyártják le) és cseréjére.

Már voltak különféle programok a csempék teljes lecserélésére, de azokból eddig nem lett semmi...

" hold modul ennél valamivel könnyebb volt(cirka 100 tonna), azt a holdig vitte."

Pontosítsuk, felgyorsította annyira hogy a modul be tudott lépni a hold vonzáskörzetébe.

akkor állandó, vagy cserélni kell"

Ezek a csempék úgy vannak felragasztva, meglazulhatnak, a felületük egy része a belépéskori hõtõl elpárolog, persze hogy cserélni kell.

A Saturn V. mai áron két-három milliárd $ lenne. Ehhez képest az ûrsikló olcsó eszköz. 😉

De a jelenleg fejlesztés alatt lévõ CEV ûrhajó hagyományos rakéták orrán indul az ûrbe. A dolog kritizálható pontja viszont pont az, hogy ez gyakorlatilag ugyanaz a megoldás, ahogy anno Gagarin is feljutott az ûrbe. Vannak alternatív megoldások (pl. egy nagy repülõgép emeli fel 15km magasra az ûrhajót, amely egy kisebb rakétával indul el, kvázi hasonlóan, mint a SpaceShipOne és a White Knight rendszer), de most mégis ezt preferálják, mondván, hogy ez bevált és kiforrott...


Fantáziarajz egy CEV ûrhajó fellövésérõl.

Az ûrsikló nemcsak az asztronautákat hozza vissza, hanem a rakterében lévõ dolgokat is. Jelen esetben azt a Leonardo nevezetû teherszállító modult, amelyben több tonnányi ellátmányt vittek fel az ISS-re.

Angolban a tile szót használják rá. Ez cserepet, csempét jelent. Ha tudsz jobb magyar megnevezést, nosza, rajta. 😉

#55: most akkor állandó, vagy cserélni kell? jó lenne, ha valaki leírná, hogy valójában hogy is van.
#54:A saturn V marha sokba került a maga "kis" 2900 tonnájával. Pedig a nagy részét nem is hidrogénnel, hanem kerozinnal töltötték, ami nagyságrenddel olcsóbb. Persze ha csinálnának ma ekkorát, és hidrogénnel töltenék, akkor az szinte bármit elvinne, még a marsra is. Háromszor akkora a hidrogén égéshõje, mint a keroziné. A saturn V 140 t-t tudott pályára állítani. A hold modul ennél valamivel könnyebb volt(cirka 100 tonna), azt a holdig vitte.

"nagy erejú hordozorakéta, tetejére egy a szojuzhoz hasonló cucc"

Az nem ûrrepülõgép lenne.

Ezeknek a csempéknek pont az a tulajdonságuk hogy nem olvadnak meg hanem bizonyos hõmérsékleten el kezdenek párologni ezáltal hõ vonódik el az ûrhajó azon részétõl.Némelyik csempének a vastagsága negyedrésze se marad meg.

új ürrelpûlõgép kifejlesztése sem megoldás, mer a baj az üzemanyagtartályal van.

Szerintem kellene egy a Saturn V rakétához hasonló nagy erejú hordozorakéta, tetejére egy a szojuzhoz hasonló cucc - jóval olcsobb lenne

Mi a csúnya? Tényleg ráteheted a kezed, semmi bajod nem lesz. (nyilván nem a hevített oldalra, hanem a másikra😊)

Ez nagyon csúnya.
Ezek a csempék éppen hogy rohadtul felmelegszenek.
Csak nagy a hõkapacitásuk és az olvadáspontjuk, ezért nem folynak le az ûrhajóról.
Hogyha az ereszkedést nem számolom, csak a sebesség disszipációját, akkor is az ûrhajó 1 kg-ja 40,5 MJ energiát disszipál. Kb ennyi energia keletkezik 1 kg benzin elégetésekor.
És az ûrsikló nagyon sok kg-ból áll...

"Mert annyira fingos nincs a technikához, a tudományhoz meg úgy általában az szakmai elit felkészültségéhez, hogy fel sem tudod fogni hoyg ez megtörténhetett" - ez tetszett. Hány éves vagy? 15?

Te most így mirõl beszélsz?

És ezekre a kis csempékre több ezer fokos hevítés után is nyugodtan ráteheted a kezed ugyanis nem lesz meleg. Úgyhogy ezek a kis csempék már csak ilyen szarok.

Jó lenne már kivonni az ûrsilókat a forgalomból!
Sztem a NASA mérnõkeinek egy új ûrrepülõgép kidolgozása és létre hozzása lenne a legfõbb cél.
Nem 500 millió dollárba kéne kerülnie hogy emberkéket küldünk az ûrbe hanem az 1/5-e vagy esteleg az 1/10-e.Az már inkább kifizetendõbb.Aztán jöhetnek az elsõ Hold kolóniák valamint a nagyobb és jobban kihasznált ûrállomások.A Mars elérése egy másik kérdés...

Csempe? Nem tudom, nekem errõl a szóról a fürdõszoba jut eszembe. <#hehe>

Persze full hülye vagyok hozzá, de miért kell ennyire hõálló burkolat? Nem csak a visszatérésnél a légköri belépéshez?
És mit kell ilyen tuti biztonságban visszahozni? Nem csak az asztronautákat?

Mert erre kicsit pazarlásnak tûnik egy ekkora böszme drágaság.

"lenne egy soha nem elégõ, nagyon kemény, ám rossz hõvezetõ anyag"

Olyan anyag nincs mely bizonyos hõmérsékleten nem párolog el. Az izzólámpában inert gáz van és a wolfram mégis folymatosan párolog, a sötét lerakódás finom eloszlású fém. Ha meg levegõ kerül bele rögtön oxidálódik, fehér lerakódás.

nem olvastam el a cikket, sem a kommenteket, csak a címre reagálok:
már a reggeli hírekben is volt, h _nincs_ veszélyben.

Szerintem ha lenne egy soha nem elégõ, nagyon kemény, ám rossz hõvezetõ anyag (ilyen szerintem van fémben)

Ha létezne ilyen anyag, szerinted szórakoznának a viszonylag rideg és törékeny carbon-carbon csempékkel?

"...vannak eredeti ûrbeli felvételek. Egészen másként mozognak ott..."
Hát ez az. A Holdon van gravitáció (a földi kb. hatoda).

szvsz belülrõl ki kéne tölteni vízzel!Az asztronauták meg viselhetnének buvárruhát

" (ilyen szerintem van fémben2

A fémek fizikai tulajdonságai közé tartozik a jó hõvezetés.A másik tudod hogy a surlódástól hány ezer fokra hevül a belépõrész? Hiába rossz hõvezetõ a borítás, egy része elpárolog.

Szerintem az állandó megoldás jobb. Talán azzal lehetne "feltuningolni", hogy megcsinálják aktív hûtésre.
Pl: nagy teljesítményû hõszivattyú segít átpumpálni a keletkezõ hõmennyiséget(Vagy akár nanocsövek, ha jól tudom naggyon jó hõvezetõk). Belenyomatják valami nagy forráshõjû anyagba, elforralják, aztán kész.
Persze ennek nem sok értelme látszik így.
Így!
De a gáznemû anyag energiát tárol, amit talán fel tudnak használni egy kis vízbontásra, a következõ misszióhoz.
A legjobb persze az lenne, ha az összes alkatrész visszatérõ lenne.

Szerintem már számtalan ember elmagyarázta neki többször is, sajnos nem tehet róla, de nem érti meg. Csökkent képességû embertársainkkal legyünk elnézõek!

Szerintem ha lenne egy soha nem elégõ, nagyon kemény, ám rossz hõvezetõ anyag (ilyen szerintem van fémben), akkor mögé lehetne pakolni aerogel szigetelést (a jelenleg létezõ legjobb hõszigetelõ).

http://stardust.jpl.nasa.gov/tech/aerogel.html

Az ûrcowboyok címû fimben vannak eredeti ûrbeli felvételek. Egészen másként mozognak ott az emberek mint a stúdióban készült felvételen.Én világosan látom, sokan miért nem látják? Vagy nem is a szemükkel van baj?