136
-
#96
"Az űrsiklónál egy mentőrakétás megoldás nem igazán kivitelezhető, talán csak a pilótafülke leválasztása, rakétahajtóművekkel való eltávolítása, és ejtőernyővel való biztonságos földre engedése. Egy ilyen rendszer azonban eléggé bonyolult (és mint tudjuk a bonyolult rendszerek velejárója a nagyobb meghibásodási arány) és nehéz. Viszont egy eféle megoldás sem segítetett volna a Columbia személyzetén."
Anélkül hogy kötözködni akarnék, csak azt tudom mondani, hogy ez a fülkeleválasztós dolog, annyira azért nem bonyis, ha több sorozatban gyártott repülőeszközön is bevezették (B-1, F-111). Más kérdés, hogy pl a visszatérési fázisban csak egy kellően megerősített, saját védőpajzzsal ellátott verzióvanak lenne értelme.
Az amcsi ürrepülőgépg szerintem tele van olyan költségcsökkentő félmegoldásokkal, aminek aztán az a vége, hogy sokkal nagyobbak a költségek, mint amivel először kalkuláltak.
Ha a mentőrendszereket a kezdetekben belerakják akkor egy katasztrófa valószínüleg nem jár ilyen jelentős áldozatokkal, ami azt jelenti hogy a közvélemény jobban elfogadja a rendszer biztonsági képességeit, ergo nem kell évekig dekkolni, és dollár 10 milliárdokért, utólagosan beépíteni olyan dolgokat egy olyan rendszerbe, aminél minden dkg számít.
Szal én nem akarnék a helyedben egy olyan filozófiát feleslegesen védeni, aminek a csődjét épp most éljük át.
De hát te tudod.
-
gyozo #95 Köszönöm Cifu! -
gyozo #94 Persze, ha nincs politikai szándék, akkor nincs űsikló sem, meg semmi sem, ezt tudom.
Azért nem tudom, hogy ki emlékszik annak Bush nevezetű szűklátókörű baromnak a szavaira, aki az USA elnökének csúfolnak, az Atlantis tragédiája után, amikor hihetetlen meggyőzően tudta azt hazudni mindenkinek, hogy aztán most már az STS a múlt, és csinálnak "igaz" űrhajót?
Már szinte lelki szemeim előtt láttam, ahogy Han Solo nyom egy kövéret a Holdnál, majd satufék a Marson, és már ott is van. Ezek szerint az egy jó nagy hata volt. A NASA meg kalapálhatja tovább a maradék STS-eit.
Most komolyan ez tartott két évig? Hogy feltegyenek még egy pár kamerát, csak azért, hogy szembesüljenek azzal, hogy most is levált a szigetelés?
Az emberi űrutazás veszéles, az igaz, de akkor meg különösen, ha nincs rá pénz és presztizskérdésből csinálni kell. Ezt már az oroszok azért bebizonyították pár halottal.
Nem a NASA-t bántom, de dűhít az, hogy ha csak annyit céloznak meg az USA-ban, hogy fele annyi bombát dobnak le idén, abból már futotta volna új űrsiklóra. Ha nagyon muszály, abból is lehet bombázni :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#93
Igyekszem befejezni minél hamarabb, már így is leharapják a fejem a sok késés miatt, amit a cikkek leadásával művelek, de sajnos a szabadidőm függvénye. 
-
Caro #92 Tényleg a múltkori cikk folytatása mikorra várható? -
Caro #91 Az biztos, hogyha ezt az iraki baromságot inkább a nasa-nak adták volna, már ott lennének Holdon.
Bushról meg inkább no comment... -
#90
Reggel hallottam a hírt, hogy a NASA leállítja az űrsikló programot. Nem felfüggeszti, hanem leállítja.
Szerintem tévedés áldozata vagy. Csak leállították a repüléseket, amíg nincs megoldva az üzemanyagtartál szigetelésének problémája. Legalábbis én eddig csak erről tudok...
(mondjuk azon nem csodálkoznék, ha a bulvársajtó félméteres betükkel közölné a hírt, hogy megszűnik az űrsiklóprogram... tőlük ennyi várható el)
Én úgy tudom, de nem akarok nagy marhaságot írni, de az űrsikló programot a NASA az Apollo program után indította azért, hogy elkészítsen egy olyan űreszközt, amely újrafelhasználható és jelentősen csökkenti az űrbe juttatható hasznos teher költségét. Elindították 70 valamikor és én úgy tudom, hogy 20 évre tervezték a használatát.
Az ürrepülőgép program első szárnypróbálgatásai sokkal régebbre vezethetőek vissza. Egyesek szerint ha az 1950-es évek végén, 60-as évek elején nem gyorsul fel az űrverseny annyira, akkor nem a Von Braun-féle rakétákkal oldják meg az űrbe jutást, hanem valamiféle repülőgépekkel (az X-15 egyfajta leszármazottjai).
![]()
A Martin cég "Astrorocket" terve 1963-ból.
Az űrsiklókat eredetileg tényleg 20 évre tervezték, de csak az 1970-es évek végén, 80-as évek elején készültek el (kivéve az Endevour-t, amelyet a Challenger pótlására építettek). Azonban eredetileg úgy számolták, hogy a 80-as évek végén már évente 10 vagy akár 20 indítás is lehet majd, és a gépeknél 100 felszállásos élettartamot neveztek meg. A Challenger-katasztrófa alapjaiban ingatta meg az STS programot, így alaposan "visszalassult" az űrrepülőgépek fellövése, eredetileg ugye úgy tervezték, hogy a műholdak feljutattására is az űrsiklókat használják, a hagyományos hordozórakéták helyett. Ez alapjaiban megváltozott, így a '100 fellövéses' élettartamtól nagyon messze vannak a gépek. A 20 éves élettartam sem játszik itt szerintem, a gépeket jelentősen felújításnak vetették alá a 90-es években (szinte teljesen lecserélték például a fedélzeti rendszereiket), így az előregedés nem fenyegeti őket - noha kétségkívűl bebizonyították, hogy eredeti feladatuknak, a minél olcsóbb űrbe jutás feltételének nem felelnek meg...
A NASA utána szépen ráült a kis fenekére, megelégedve annyival, hogy jó-jó, nem olyan lett, amlyenre akartuk, nem újrafelhasználható, kicsit drága üzemeletetni, nem is bír annyit, de még mindig többet tud, mint az Arieane, meg at többi.
Azért ne csak a NASA-t ostorozzuk: első sorban a politikusok azok, akik dróton rángatják az ügynökséget, felkarolnak bizonyos kezdeményezéseket, és leállítanak másokat...
Anno az 1980-as években megkezdődött az X-30 program, amelynek a célja egy igen előremutató, (kombinált) scramjet hajtóműves űrrepülőgép megtervezése és megépítése lett volna. Nagy csindadtrattával bejelentették, propagálták, mint az USA egyértelmű technikai fölényét bizonyítandó, aztán szépen elsikadt...
Ugyanez az X-33/Venture Star programnál...
![]()
Fantáziarajz az X-30-ról
1987-ben felrobban a Challenger. Hosszú szünet, mert kicsit kellemetlen beismerni, hogy egy tucat veszélyhezetre nincs felkészítve a jármű. Javítson ki valaki, de az Apollo programban annyira odafigyeltek, hogy az első pillanttól kezdve ki tudtak jutni ha baj volt. (Toronyban lévő segédrakéta, ami katapultálta volna a kabint) Gyakorlatilag csak azért nem halt meg addig több ember, mert szerencséjük volt. A fellövés után gyakorlatilag alig van olyan pont, amikor megszakítható a folyamat.
Az Apollo és az Űrsikló azért erősen eltérő megoldás. Az űrsiklónál egy mentőrakétás megoldás nem igazán kivitelezhető, talán csak a pilótafülke leválasztása, rakétahajtóművekkel való eltávolítása, és ejtőernyővel való biztonságos földre engedése. Egy ilyen rendszer azonban eléggé bonyolult (és mint tudjuk a bonyolult rendszerek velejárója a nagyobb meghibásodási arány) és nehéz. Viszont egy eféle megoldás sem segítetett volna a Columbia személyzetén.
Összepofozták az űrrepülőt, adtak ejtőernyőt az pilótáknak (jókor hozzáteszem, 7 év működés után)
A legelső repüléseknél a pilótafülkében volt két katapultülés (ekkor összesen két fő repült a gépeken). Azonban az alsó fedélzetről nem lehet katapultálni, tehát az ott tartózkodók gyors kimentése legalábbis igen nehézkes... (ie.: csaknem lehetettlen.). Az ejtőernyős kiugrásos-mentés egy erősen hipotetikus lehetőségre épít (az űrsikló repülőképesen siklik a Föld felé, de valamiért nem szállhat le biztonságosan), egy pörgő űrsiklót például aligha lehetne elhagyni ezen a módon...
E mellett a NASA leállítja az összes igéretes projektjét, mint Ventura Star stb. mondván, hogy ez neki nem kihívás, csinálja, akinek X díj kell. Ennek ellenére belefog egy ISS építésébe, egy kiöregedett, idestova 20 éves konstrukcióval, ami szintén felrobban úgy ahogy van.
A Venture Star-t a Bush-kormányzat állította le, és az ISS-t is ők herélték ki. Az ISS amúgy még csak 7 éves (ha jól számolom), és még jóval azelött kezdték meg a munkálatokat, hogy a Venture Start leállították.
Ahogy én látom most ott porosodik az ISS, amíg szét nem esik az is, félkész állapotban, amolyan groteszk halálcsillag szerűen, és a NASA megint mehet az oroszokhoz, hogy 30 éves technológiával épült, repülő koporsókban lövöldözzék már fel az emebreit.
A Szojuz-család mintegy 40 éves, de eddig csak két katasztrófája volt ez idő alatt (az utolsó is 1971-ben), és jelenleg ez a legmegbízhatóbb űrhajó, amely rendszerben van.
A ESA pedig leporol egy régi ötletet, hogy majd jól megcsinálja valamikor 201x után.
Az Orosz Kliper űrhajóba szállnak be anyagilag, 2011-2012 körül indulhat az első ilyen űrhajó.
-
#89
Ők is ott lehettek volna, csak másodiknak már minek? Lekésték a dolgot. -
babajaga #88 "És most röhögnek a csúcstechnikán"
Egy bonyolult technika többet tud, de a hibalehetőség is több.Azért az oroszok nem jártak a holdon. -
babajaga #87 "nem voltak emberek a holdon 10 érvet állítottak a tv-ben "
A vak ember nem láthatja amit én.De legalább ő nem is állítja. -
BiroAndras #86 "Javítson ki valaki, de az Apollo programban annyira odafigyeltek, hogy az első pillanttól kezdve ki tudtak jutni ha baj volt."
Azért páran bentégtek a kabinban az egyik tesztnél.
"E mellett a NASA leállítja az összes igéretes projektjét, mint Ventura Star stb. mondván, hogy ez neki nem kihívás, csinálja, akinek X díj kell. Ennek ellenére belefog egy ISS építésébe, egy kiöregedett, idestova 20 éves konstrukcióval, ami szintén felrobban úgy ahogy van."
A nagy projektek indításáról és leállításáról sajnos a politikusok döntenek, nem a NASA.
"az űrsikló már egy 20 éves technológia, és már régen ki kellet volna rukkolni valami újjal."
Nem olyan könnyű, főleg ha folyton csökkentik a költségvetést, és ha véletlenül mégis összejönne valami, azt a projektet meg lelövik. -
mrzool #85 Nem fogok ezredszerre is belemenni a holdraszállás tagadók érveinek megcáfolásába. Ha itt vagy a neten, legyen annyi sütnivalód, hogy utánanézel a dolgoknak, elég sok honlap foglalkozik ezeknek az eszementek a felvilágosításával. -
Cat 02 #84 1ébkétn akik szerint nem voltak emberek a holdon 10 érvet állítottak a tv-ben és műsor si volt a Discovery-n pl az űrbenm hogy lebeg a zászló ( nincs levegő )??? a "holdra szállóknak" melegük volt ezért bekapcsolták a légkondit -
#83
"Az oroszok a szojuzzal megközelítették, azért, de hát az a primitívsége és a kiforrottsága miatt sikerült"
És most röhögnek a csúcstechnikán.
-
fonak #82 Beparáztak. Biztos hogy a több mint 100 sikeres küldetésnél is röpködtek azok a darabok... 1x baj lett belőle és most pánikolnak. Mondjuk, hogy 1% esély van rá, hogy egy felszállásnál úgy megsérül, hogy katasztrófa lesz belőle. Most már nem merik vállalni, hogy tudnak róla, végül is érthető. De 100%-ig biztonságos emberes űrrepülés nem lesz. (Az oroszok a szojuzzal megközelítették, azért, de hát az a primitívsége és a kiforrottsága miatt sikerült) -
gyozo #81 Jó, csak ez már egy ilyen toldozgatás-foltozgatás. Az STS program ennyit tudott, fellőttek százvalahányat sikeresn, kettőt tragikusan. Ha tovűbb mennek, szerintem már csak rosszabb lehet a mérleg. -
#80
"A Földtől néhány" ez valami 6asszunet fele ?:) -
babajaga #79 Azért a holdraszállásnál is meredek volt hogy a leszállóegységben kevesebb üzemanyag maradt a visszakapcsolódásra mint amire számítottak.A veszélyhelyzeteket teljesen nem lehet kiküszöbölni, most a visszahozatalra koncentrálnak azért álltak mindennel le. -
babajaga #78 Feladatának teljesítése után az űrsikló a Föld felé veszi az irányt. Hajtóműve fékezi a mozgását, hogy a bolygó légkörébe érve ne gyorsuljon, illetve ne hevüljön föl túlságosan, és a külső burok hőálló csempéi megvédhessék a gépet a súrlódás folytán fellépő nagy hőhatástól. A Földtől néhány -
gyozo #77 Reggel hallottam a hírt, hogy a NASA leállítja az űrsikló programot. Nem felfüggeszti, hanem leállítja.
Nem tudom, hogy ki hogyan van vele, de én nagyon elkenődtem. Cifu majd biztosan kijavítgat a megfelelő helyen, de akkor sem értem a következőket:
Én úgy tudom, de nem akarok nagy marhaságot írni, de az űrsikló programot a NASA az Apollo program után indította azért, hogy elkészítsen egy olyan űreszközt, amely újrafelhasználható és jelentősen csökkenti az űrbe juttatható hasznos teher költségét. Elindították 70 valamikor és én úgy tudom, hogy 20 évre tervezték a használatát.
Ehhez képest elkészítettek egy űrsiklót, amely már eredendően sem lett teljesen újrafelhasználható és nem is tudott annyit felvenni, amit terveztek.
A NASA utána szépen ráült a kis fenekére, megelégedve annyival, hogy jó-jó, nem olyan lett, amlyenre akartuk, nem újrafelhasználható, kicsit drága üzemeletetni, nem is bír annyit, de még mindig többet tud, mint az Arieane, meg at többi.
1987-ben felrobban a Challenger. Hosszú szünet, mert kicsit kellemetlen beismerni, hogy egy tucat veszélyhezetre nincs felkészítve a jármű. Javítson ki valaki, de az Apollo programban annyira odafigyeltek, hogy az első pillanttól kezdve ki tudtak jutni ha baj volt. (Toronyban lévő segédrakéta, ami katapultálta volna a kabint) Gyakorlatilag csak azért nem halt meg addig több ember, mert szerencséjük volt. A fellövés után gyakorlatilag alig van olyan pont, amikor megszakítható a folyamat.
Összepofozták az űrrepülőt, adtak ejtőernyőt az pilótáknak (jókor hozzáteszem, 7 év működés után) stb,stb.
E mellett a NASA leállítja az összes igéretes projektjét, mint Ventura Star stb. mondván, hogy ez neki nem kihívás, csinálja, akinek X díj kell. Ennek ellenére belefog egy ISS építésébe, egy kiöregedett, idestova 20 éves konstrukcióval, ami szintén felrobban úgy ahogy van.
Erre várnak 2 évet, és bohóckodnak mindenféle látszat előírásokkal, ahelyett, hogy elismernék, az űrsikló már egy 20 éves technológia, és már régen ki kellet volna rukkolni valami újjal.
Ahogy én látom most ott porosodik az ISS, amíg szét nem esik az is, félkész állapotban, amolyan groteszk halálcsillag szerűen, és a NASA megint mehet az oroszokhoz, hogy 30 éves technológiával épült, repülő koporsókban lövöldözzék már fel az emebreit.
A EISA pedig leporol egy régi ötletet, hogy majd jól megcsinálja valamikor 201x után.
Akkor ennyit az emberes űrrepülésről? -
babajaga #76 "de miért kell ennyire hőálló burkolat? Nem csak a visszatérésnél a légköri belépéshez"
Dehogynem. De védelem nélkül mi történne a géppel?Ott van a Challenger. -
babajaga #75 Hát a pontos összetételét titkolják, de valószínű magas olvadáspontú fémek pld. wolfram karbidjait tartalmazza.Nem homogén anyag ez hanem olyan anyagok keramizált keveréke mik egymás hatását tulajdonságait erősítik.Vannak olyan fémek melyek ötvözve alacsonyabb olvadáspontúak mint bármelyik komponensé, a fémek bizonyos részének karbidjai pont fordítva viselkednek, pld kimarad a lágyulás olvadás szakasza és szublimálnak. -
#74
Ok, igy legyen. Amugy mien anyagbol van ez a csempe azon kivul h keramia ? -
babajaga #73 "A csempe hoszigetel es kesz, a parolgasaval annyit kompenzal mint amennyit hasznal a "doglott lonak a csok". Ketlem, hogy a masik oldalat lehetne meg taperolni is, a lenyeg az h az ursiklo alja ne erje el az olvadaspontot."
Ez pontosan olyan anyag mely nem lágyul, nem olvad hanem egy hőmérséklet elérésekor párologni kezd. (szublimál) Minden párolgás hűti a környezetét! Én láttam mikor mutatták hogy egyes csempékből mennyi hiányzik. A cápabőrhőz hasonló érdességűek új korukban. -
#72
Dehogy is :) Csomo olyan dolog van ahol hasznat lehet venniuk. Pl.: uj vakcinak tesztelese, muteti eljarasoke, vagy egyebb, allakiserleteken mar tuljutott dolgokenak:)pl.: lola nagyon jo lenne a Mars expediciora, ugyanis az emberek ha eletveszelyben erzik magukat, nagyon nagy teljesitmenyre kepesek:) -
#71
Erdekes gondolat:) A csempe hoszigetel es kesz, a parolgasaval annyit kompenzal mint amennyit hasznal a "doglott lonak a csok". Ketlem, hogy a masik oldalat lehetne meg taperolni is, a lenyeg az h az ursiklo alja ne erje el az olvadaspontot. A vizzel kitoltott kabin is erdekes gondolat, bar halalrafoni eleg kemeny lenne :-/Inkabb elegnek nehany sec alatt. 
Meg a vizbol 1m3 1 tonna. A hoakkumlalas erdekes gondolat, ugyanis az urben be tudna huteni magat a legkorbol valo visszateresre. Amugy ha a surlodasi feluleten kitudnanak alakitani valami azonos polaritast mint a keletkezo ionizalt levego, akkor csokkent7nek a hotermelest.
-
#70
Zabpelyhet? :) -
mrzool #69 És? Van aki szerint már a 60-as években a Marson is jártak emberek.:) Mindig is lesznek elmebetegek, az ilyeneket tűzzel-vassal írtani kell, a társadalomnak nem hasznos tagjai, nem viszik előrrébb az emberiséget. -
Thrawn #68 A sokadik Mars-expedíció verzió pont így képzeli el a modulok pályára állítását. Mer a sikló teljes hasznos teherrel ~100 tonna, ez azért nem kevés, csak éppen úgy 70 tonna vissza is jön minden alkalommal (vagy több, ha hoznak is le balamit. Na ez nem jönne vissza, ez maga lenne a Mars felé indítandó űrhajó egy része. -
Cat 02 #67 tudtátok hogy valaki szerint nem is volt ember a holdon ??? -
#66
ürsiklók egy nagyon olcsó taxik
Miután egy-egy űrsikló indítás mintegy 400-500 millió $, ezt éppen nem mondanám. ;)
igaz hogy fel, s le tudnak hozni cuccot, de annak csak nagyon kicsi lehet a súlya
Mintegy 25 tonnát tud felvinni a rakterében alacsony Földkörüli pályára. Ennél többet a mai hordozórakéták sem tudnak felvinni.
ezzel a NASA soha nem fog eljutni a hold-ra se a marsra
Nem is arra építették az STS rendszert, hanem arra, hogy Alacsony Földkörüli Pályára embereket és hasznos terhet jutasson fel, és hozzon vissza a Földre.
ha nem csinálnak egy nagy hordozó rakétát!
A NASA már hosszú ideje civódik azon, kell-e egy nagy teherbírású hordozóeszköz egyáltalán. A Hold- és Mars-missziókhoz majd kelleni fog, valószinüleg. De ez ahogy most kinéz a dolog, az STS rendszeren alapuló személyzet nélküli rakéta lesz. Képzeld el az űrsiklót indítás elött. Vedd le az űrsiklót róla, tehát marad az üzemanyagtartály és a gyorsító rakéták. Ennek a hátára szerelj egy teherszállító modult, annak a végére pedig szerelj rakétahajtóműveket (akár az űrsikló SSME hajtóműveit). Voilá. Ezt már az 1980-as években is felvették, csak felújítják végülis a régi ötleteket...
![]()
Fantáziarajz a Shuttle-C-ről.
Ha jönne egy üstökös milyen rakétával küldenék ki az atombombát rá ?
Nem biztos, hogy atombombát kellene ráküldeni, legalábbis egyes tudósok vitatják, hogy ez segítene-e (több, kisebb darabra robbanva talán még veszélyesebb lehet). Másfelől egy egy megatonnás robbanófej alig egy tonna körüli tömeg. Egy sima hordozórakéta is képes lenne a közeledő üstökös felé elindítani... -
Thrawn #65 A holdszerelvény tokkal vonóval kb. 45 tonna volt, ezt a harmadik fokozat ismételt begyújtásával gyorsították ki Föld körüli pályáról a Hold felé.
A marshoz vezető pályára tizenegynéhány tonnát tudna állítai a Saturn V, szóval ez önmagában édeskevés egy Mars expedícióhoz. Mindazonáltal vannak tervek, melyek több Saturn V vagy Enyergija felhasználásával képzelnék el a Mars expedíciót. Nem egy szerelvényben, ahogy azt néhány filmben láthattuk, hanem részenként. Például mire a legénységet szállító űrhajó elindulna, már a Marson lenne a tudományos modul, felszállóegység, Mars körüli pályán pedig a hazatérő egység. -
#64
ürsiklók egy nagyon olcsó taxik, igaz hogy fel, s le tudnak hozni cuccot, de annak csak nagyon kicsi lehet a súlya, ezzel a NASA soha nem fog eljutni a hold-ra se a marsra, ha nem csinálnak egy nagy hordozó rakétát!
Ha jönne egy üstökös milyen rakétával küldenék ki az atombombát rá ? semmivel, mert nincs amerikának semmi nagyobb rakétája.
+ gondoljatok bele, elmult 2 évben csak a oroszország tudod embert küldeni az ürbe, most az ürsiklók leállitásával amerika megint nem tud embert felküldeni az ürbe.
És még bush beszél a holdról és a mars ról.. -
#63
A hővédő csempéket minden út után alaposan ellenőrzik, ahol a csempe hiányzik, sérült, vagy az állapota már nem megfelelő, azt cserélik. Ezzel "csak" annyi a probléma, hogy az űrsiklót összesen mintegy 24.000 ilyen csempe borítja (csaknem az egész testet, kivéve a törzs felső részének középső és hátsó részét). Egy út után cirka 2 hónap kell ezeknek a csempéknek az ellenőrzésére, legyártására (mindegyik egyedi formájú, és külön-külön gyártják le) és cseréjére.
Már voltak különféle programok a csempék teljes lecserélésére, de azokból eddig nem lett semmi... -
babajaga #62 " hold modul ennél valamivel könnyebb volt(cirka 100 tonna), azt a holdig vitte."
Pontosítsuk, felgyorsította annyira hogy a modul be tudott lépni a hold vonzáskörzetébe. -
babajaga #61 akkor állandó, vagy cserélni kell"
Ezek a csempék úgy vannak felragasztva, meglazulhatnak, a felületük egy része a belépéskori hőtől elpárolog, persze hogy cserélni kell. -
#60
A Saturn V. mai áron két-három milliárd $ lenne. Ehhez képest az űrsikló olcsó eszköz. ;)
De a jelenleg fejlesztés alatt lévő CEV űrhajó hagyományos rakéták orrán indul az űrbe. A dolog kritizálható pontja viszont pont az, hogy ez gyakorlatilag ugyanaz a megoldás, ahogy anno Gagarin is feljutott az űrbe. Vannak alternatív megoldások (pl. egy nagy repülőgép emeli fel 15km magasra az űrhajót, amely egy kisebb rakétával indul el, kvázi hasonlóan, mint a SpaceShipOne és a White Knight rendszer), de most mégis ezt preferálják, mondván, hogy ez bevált és kiforrott...
[center]![]()
Fantáziarajz egy CEV űrhajó fellövéséről. -
#59
Az űrsikló nemcsak az asztronautákat hozza vissza, hanem a rakterében lévő dolgokat is. Jelen esetben azt a Leonardo nevezetű teherszállító modult, amelyben több tonnányi ellátmányt vittek fel az ISS-re. -
#58
Angolban a tile szót használják rá. Ez cserepet, csempét jelent. Ha tudsz jobb magyar megnevezést, nosza, rajta. ;) -
Caro #57 #55: most akkor állandó, vagy cserélni kell? jó lenne, ha valaki leírná, hogy valójában hogy is van.
#54:A saturn V marha sokba került a maga "kis" 2900 tonnájával. Pedig a nagy részét nem is hidrogénnel, hanem kerozinnal töltötték, ami nagyságrenddel olcsóbb. Persze ha csinálnának ma ekkorát, és hidrogénnel töltenék, akkor az szinte bármit elvinne, még a marsra is. Háromszor akkora a hidrogén égéshője, mint a keroziné. A saturn V 140 t-t tudott pályára állítani. A hold modul ennél valamivel könnyebb volt(cirka 100 tonna), azt a holdig vitte.
