215
  • Caro
    #95
    Az a gond, hogy Bokor György bácsi mindent akar, csak pénzt nem akar rá adni...
  • Kutuvoz
    #94
    És a létfenntartással sem kell különösebben foglalkozni.
  • Kutuvoz
    #93
    Mondjuk kilőni a terroristákat a holdra! Amerikának is jó, meg neked is.
  • GodBadka
    #92
    2020? Ez egy vicc. Kicsit összeszedhetnék magukat és "terroristák" helyet valami máson, pl űrkutatáson kellene a felgyülemlett feszültséget levezetni.
  • csomi
    #91
    En meg nagyon szeretnem megelni, hogy egyszer a Holdrol en is 'letekinthessek' a Foldre. Fantasztikus erzes lehet a nagy semmiben latni azt a gyonyoru gombot ami tavolrol olyan bekes es aminek a felszinen lassan kiirtja magat az ott elo faj.
  • Laci73
    #90
    Emberek jártak a Holdon, és a program újra fog indulni. Igaz, ennek (is) főképp politikai okai lesznek: egyrészt a presztízs, amit egy ilyen horderejű vállalkozás hoz az USA számára, illetve a technikai elsőbbség bizonyításának és a világűr katonai felhasználásának egyfajta nyitányaként. Ne feledjük hogy az USA nem adta fel a csillagháborús terveit, mindössze egy húszéves szünet állt be. Az űrkutatás újra a haditechnika "mellékzöngéje" lesz...
    Ettől függetlenül én még nagyon szeretném megérni az állandó Holdbázis létesítését (úgy számolok 2050-ig).
  • M2 #89
    Talán a kommunikáció miatt.
  • dez
    #88
    Ha jól látom, a kép csak a hold egyik oldalát mutatja (a hosszúsági fokok 180 fokot ölelnek át), és úgy tűnik, a leszállások is ide korlátozódnak. Miért?
  • Mice
    #87
    minden nap világítanak mint a batmannak ugye? :))))
  • babajaga
    #86
    "A szonda igen alacsonyan, mintegy 50 km-es magasságban fog keringeni"

    A hold nagyságához ez természetes.1969- ben a várakozó kabin is ilyen magasan várta a visszatérőket.
  • Caro
    #85
    Gyakran keverik a kettőt. Lehet, hogy csak a fordítás rossz.
  • Caro
    #84
    Ha teszemazt egy ilyen saturn V rakéta nem a földről, hanem már pályáról indulna, lényegesen nagyobb lenne a végsebessége.
  • babajaga
    #83
    Azt a szöveget a napszélről nem én írtam hanem akik azzal kísérleteznek
  • Caro
    #82
    A napszél nagyon gyenge tolóerővel rendelkezik.
    A fénnyomás nagyságrenddel erősebb.
  • Caro
    #81
    Tudod ez úgy etikus, hogy odaírsz egy ilyen jelet: :)
  • babajaga
    #80
    "Mivel a napszél sebessége eléri az óránkénti 1,2–3 millió kilométert, hajtóereje egy 150 kilogrammos szondát napi 7 millió kilométeres sebességre gyorsíthat. (Ez tízszerese az űrrepülőgép sebességének.) Az már"

    Ezt az interneten találtam napszél címszó alatt. Ebből világos hogy egy 70x50 cm-es lapot a holdon nem tud megmozgatni úgye?
  • mrzool
    #79
    Elég solkan komolyan gondolják, semmi sem utalt arra, hogy poénkodsz. Valószínűbb, hogy most csak próbálod kimosni magad egy kis ellentámadással...
  • NEXUS6
    #78
    Nem lehet, hogy a világméretű politikailag is többé kevésbé támogadott "ismerd el a melegeket" kampány mögött az áll, hogy a NASA már több évtizede eldöntötte, hogy a költségek csökkentése érdekében egy meleg/leszbikus pár lesz az első ember a Marson;)))))))

    Jó kis összeesküvés elmélet, nem?
  • katz
    #77
    Te mondod? Azok után, h komolyan vettél egy ilyen postot.
  • Caro
    #76
    Ez nem ilyen vicces, a nasa-nál a pszichológusok rendesen félnek a hosszú űrutazások lelki következményeitől!
  • Caro
    #75
    Én úgy tudom a napvitorlát pont nem a napszél, hanem a fénnyomás hajtja.
  • BiroAndras
    #74
    "Az 1 es 5 kerdesre kapasbol annyit tudnek felhozni ellenervenek hogy 2005-1972=33 ev, oriasi ido!"

    Nem látom, hogy az idő mennyiben befolyásolja az emberek szükségleteit. Persze ma már elvileg olcsóbb lehetne a Holdutazás, de ugyanúgy minden más űreszköz is, tehát az arány nem változott.
    És vedd figyelembe, hogy gyakorlatilag ugyanazt a technológiát használjuk ma is, csak az elektronika mennyisége nőtt meg rendesen. Az űrkutatás messze legdrágább része, a rakéta még mindíg ugyanaz (néha szó szerint ugyanaz, mint 30-40 éve).

    "2. pont ellen talan azt tudnam gondolni, hogy celszeru lenne a nemzetkozi urallomasok igenybevetele vagy olyan jellegu allomasok telepitese amelyek folyamatosan kepesek az urhajosok szamara szukseges dolgok tarolasara."

    Természetesen ez jó lenne, csak ez is iszonyatosan drága, mert akkor is rakétákkal kell felvinni a cuccost. Már régóta tervezgetik ezt a megoldást, de a költségek miatt elég nehézkesen valósul meg.

    "4-es kerdeshez: ez kezdetektol igy volt es igy is lesz mindig, ez alapkoncepcio tehat a biztonsagi faktor ha ugy tetszik nem koltsegnovelo tenyezo ebbol a szempontbol."

    A különbség : A szondának nem kell biztonság, az embernek kell. Ez a lényeg. A kérdés arra irányult, hogy miért drágább az emberes repülés. Hát pont ezért.

    "Az emberelet elvesztesevel egyetertek, valoban katasztrofa. DE! Ezek az emberek tudjak, hogy nem pudingtorta-keszito tanfolyamra jelentkeztek."

    Azért megnézném, milyen képet vágnának az űrhajósok, amikor közlik velük, hogy takarékosságból kidobtak mindenféle biztonsági berendezést, de ne aggódjanak, így is 80-90 százalék esélyük van a kilövés túlélésére...
  • fv
    #73
    Azt nem értem, hogy ha ugye nincs légkör, és van fotonsugárzás, akkor hogyan lehet elfújni egy gyertyát?
    Egyáltalán hogy ég a gyertya, ha nincs légkör?
  • babajaga
    #72
    "meg a Marsra már a szimpla nőhiány is fellép ami tovább növeli a költségeket"

    Meg egy nő ott úgyis azt mondaná a férfinak: mars!
  • Garfield
    #71
    Teljesen felesleges a NASA-nak ilyesmivel szórakoznia. A fanatikus összeesküvéselmélet-hívőknek teljesen felesleges bármit is mondani: ha ők azt AKARJÁK elhinni, hogy nem járt ember a Holdon, akkor lehet nekik bármit is magyarázni, a legnyomósabb érveket is elintézik egy "ez egy hamisítvány" felkiáltással.
  • babajaga
    #70
    "uj dolog volt neki egy olyan 'egyszeru' dolog amit a kozismert vorosszem effektusnak hivunk fenykepeszkedesnel."

    Mivel nem egy hete fotózom a következőt tudom mondani, nem jó sőt teljesen hibás effektusról beszélni, ez csak egy fényképezési hiba melybe a kompakt gépek szerkezete nevezetesen az hogy a vaku az optika tengelyétől sokszor 2cm-re van besegít.Ha ilyenkor az alany pont szembe néz a géppel a vaku levilágít a szemfenékbe és az ott levő hajszálér hálózatról visszaverődő fény a vörösszem. Két megoldás van az alany kicsit fordítsa el a fejét valamelyik irányba, vagy olyan gépet használni melyen a vaku messzebb 6-8cm-re van az optikai tengelytől.Nem értem hogy miért nem lehet olyan kis szólóvakut tervezni a kompakt gépekhez ami zsínórral akár 20 cm-re eltávolítható a géptől ami nem csak a vörösszemet küszöböli ki hanem a megvilágítást is változatosabbá teheti.
  • BiroAndras
    #69
    "Füldközelben" -> "Földközelben"
  • BiroAndras
    #68
    "1. a világ amatőr rádiósainak nem lett gyanús?"

    Erre eddig nem is gondoltam, de tényleg nagyon igaz.
    Egyrészt az adás iránya nem csak hogy bemérhető, de szükséges is a vételhez. És a távolság is mérhető. Plusz a Föld árnyákol, tehát hogy hol mikor vehető az adás az elég jól jelzi a forrás helyzetét. Ezt elég bonyolult lett volna a Földről előidézni.
    De az is igaz, hogy akármilyen rádióval nem lehetet venni a jeleket. Ha jól tudom, a TV közvetítés átjátszásához egy jó nagy (több 10 méteres) parabola antennát használtak.
    Viszont amikor még/már Füldközelben voltak, egy amatőr rádió is elég lehetett.
  • [NST]Cifu
    #67
    Akkor mennyibe kerul egy olyan project amiben a Marsra kuldunk jarmuveket amik adatokat kuldenek nekunk. Nehezen tudom elkepzelni, hogy az olcsobb lenne.

    Csak azt felejted el, hogy a Mars-szondának nem kell létfentartó rendszer, nem kell az embereket kiszolgáló berendezés, stb. A Saturn V.-nek 47 tonnát kellett a Hold felé elindítania - csak egy erre képes hordozórakéta mai áron cirka 2.3 milliárd $, és akkor még ott van az Apollo (mai áron kb. 400 millió $) és a Holdkomp (mai áron kb. 300 millió $). Vagyis mai áron egyetlen Apollo-Holdmisszió (csak az eszközök) mintegy 3 milliárd $-ba került.

    Az 1976-os Viking-űrszindák missziója a Marsra hasonló mennyiségű pénzbe, vagyis mai pénzben mintegy 3 milliárd $-ba került (de ebben az összes költség benne van), e programban két, egyenként 3.3 tonnás űrszondát indítottak a Marsra.

    A Mars Pathfinder program már csak 196 millió $-ba került (a teljes program 265 millióba) - de csak 870 kg-ot nyomott.
  • csomi
    #66
    Hadd vitatkozzak veletek egy kicsit meg mindig a dilettans, de azert a nem elvakult nezopontot kepviselve.
    Az 1 es 5 kerdesre kapasbol annyit tudnek felhozni ellenervenek hogy 2005-1972=33 ev, oriasi ido!
    2. pont ellen talan azt tudnam gondolni, hogy celszeru lenne a nemzetkozi urallomasok igenybevetele vagy olyan jellegu allomasok telepitese amelyek folyamatosan kepesek az urhajosok szamara szukseges dolgok tarolasara.
    3-as mar kapcsolodik a 2-hez.
    4-es kerdeshez: ez kezdetektol igy volt es igy is lesz mindig, ez alapkoncepcio tehat a biztonsagi faktor ha ugy tetszik nem koltsegnovelo tenyezo ebbol a szempontbol. Az emberelet elvesztesevel egyetertek, valoban katasztrofa. DE! Ezek az emberek tudjak, hogy nem pudingtorta-keszito tanfolyamra jelentkeztek. Sajnalatos, de az o szakmajuk szerves resze a halal.
    Most mas nem jut eszembe, de nyilvan erre is lesz 20 masik ellenerv :)).
  • plamex
    #65
    Ne haragudjatok rám .. ma ilyen hangulatban vagyok ... lehet inkább nem kéne fórumoznom ma.
  • plamex
    #64
    jaja ... meg a Marsra már a szimpla nőhiány is fellép ami tovább növeli a költségeket
  • csomi
    #63
    Ezzel az a baj, hogy a termeszettudomanyi ismeretek meglete eseten is nagyon konnyu olyan kerdest feltenni amelyet egy kepzett fizikus vagy csillagasz sem tudna megvalaszolni azonnal. Nagyon jo pelda erre, a nemregen cikkezett jegolvadasi metodus es annak problemakore. Ismertem en olyan fizikust akinel nagyobb tudasu es gyorsabb felfogasu embert meg nem lattam es megis uj dolog volt neki egy olyan 'egyszeru' dolog amit a kozismert vorosszem effektusnak hivunk fenykepeszkedesnel. Sokaknak talan mond valamit az a nev, hogy Dede Miklos.
  • mrzool
    #62
    BiroAndras leírta a lényeget, én csak hozzátennék egy számot: a Spirit és Oppy cirka 1 milliárd dollárba kerültek eddig.
  • BiroAndras
    #61
    "Azert kerdeznek meg egyet. Ha valoban ilyen draga lenne egy Holdraszallas, ahogy ezt a szamot valahol valaki leirta. Akkor mennyibe kerul egy olyan project amiben a Marsra kuldunk jarmuveket amik adatokat kuldenek nekunk."

    Több hatalmas különbség is van:

    1. Az emberek rosszul viselik a 3K hőmérsékletet, a vákuumot, az oxigén hiányt és a kozmikus sugárzást. Ráadásul, enni és inni is akarnak, amilyen telhesetlenek. Gondold el, mennyi plusz berendezést(súlyt) igényel mindez.

    2. A Holdra egy nagy csomó cuccost vittek fel (pl. autót is), meg egy komplett visszatérő egységet. Ez nagyon nagy súly egy maximum 1-2 tonnás, de inkább néhány száz kilós szondához képest.

    3. A szondák ráérnek, az emberek nem. Tehát a szondákat energia takarékos pályán küldik, az embereket meg a lehető leggyorsabb pályán.

    4. Ha egy szonda elpusztul, az kellemetlen, de pótolható. Ha egy ember meghal, az katasztrófa. Tehát még komoly biztonsági rendszerek is kelelnek (+költség, +súly). Például alapkövetelmény a kritikus rendszerek duplázása (vagy háromszorozása, mint a repülőgépeknél a hidraulika, meg a giroszkóp (+sok más)).

    5. A nagy súly és a biztonság miatt nagyobb és bonyolultabb rakéta is kell, ami nagyobb irányító központot és földi személyzetet jelent (még + költség). A Holdra Saturn-V rakétával mentek, ami iszonyatos nagy és drága egyedi építésű cucc, a műholdakat sokszor kis, sorozatgyártott rakéták viszik fel, amiket a hadsereg fejlesztett ki nukleáris töltetek célbajuttatására (tehát a kifejlesztés költségét nem a NASA fizeti).
  • troc
    #60
    ha nem volt holdraszállás
    1. a világ amatőr rádiósainak nem lett gyanús?
    2. a NASA teljes személyzete és a több ezer külsős bedolgózó lakatott tett a szájára mindmáig?
    3. ahogy már említették mások, a ruszkik haygták volna a kamubabért?
    és még sorohlanám.
    Végtelenül szánalmas, hogy olyanokba kötnek bele, mint a lobogó zászló, vagy hogy a meteorok keresztüljuggaták volna őket. Ezeket mind olyanok terjesztik, akik hiányos termeészettudományos ismeretekkel rendelkeznek (meg valami nagyon fáj nekik). A technikai feltételeknél meg olyanokba kötnek, hogy a holdjáró nem fért volna bele a leszállóegységbe... Könyöröm, nem menjünk le kutyába.
  • plamex
    #59
    ezek titkolnak valamit ... érzem ... lehet hogy nincs is Hold csak egy nagy LCD van és vége... egy gömbbe vagyunk bezárva.
  • babajaga
    #58
    "de valahol megertem a ketkedoket is. Nyilvan egy kis tudomanyos kulonora es egy kis utanajaras konnyen elbillentheti a dolgokat. Azert kerdeznek meg egyet. Ha valoban ilyen"

    Nekem a kétkedőkkel egy nagy bajom van. Miért olyanok kétkednek akiknek alapvető fizikai ismereteik hiányosak. Megkérdezte egy illető tőlem hogyan ugrándozhatott a nagy súlyú szkafanderben úgy az űrhajós? Érdekes módon nekem meg ez volt az egyik döntő bizonyíték arra hogy egy jóval kisebb gravitációban mozog az űrhajós mint a földön.
  • UnnameD
    #57
    Minek ezen vitatkozni? Még ha nem is jártak ott, akkor is ha csak a technikán múlik, bármikor sétálhatnának.
  • csomi
    #56
    Mellekesen ha mar ennel a temanal vagyunk az en szemelyes vagyam sokkal nagyobb az irant, hogy az urbe kuldott missziok, muholdak es az azok kifejlesztesere menjen az a sok milliard ami ma koztudottan inkabb a fegyvergyarak bankszamlajat noveli. Eleg szomoru dolog, hogy a tenyleges elorelepesunket szolgalo torekvesek hatterbeszorulnak azok miatt, amelyeket a sajat vedelmunk erdekeben vagyunk szuksegesek megtenni SAJAT magunktol. :(