A NASA csapást mér a holdraszállást tagadókra

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#115
De egy héliumos lufi nem 1 G-s gyorsulással esik (kicsit pongyola megfogalmazásban).

#114
"lába a földi nagy gyorsulástól, mivelhogy nincs nagy gyorsulás"

Az 1g-os anyag ugyanúgy gyorsul mint az 1 tonnás.
#113
Vitatkoznék.
A felhajtóerõ a gravitáció által keltett súlyerõvel ellentétes irányban hat. Megfelelõ hélium-mennyiséggel azt is el lehet érni, hogy az "ûrhajós" lebegjen. Jól beállítva pedig csökkent-gravitáció hatást produkálhatunk.
Tehát nem törik el az elesõ "ûrutazó" lába a földi nagy gyorsulástól, mivelhogy nincs nagy gyorsulás. <#wave>
#112
"szerintem nemhogy holdig de az ürbe sem volt ember..az összes felvétel meg kamu"

A hét asztronauta is kamuból halt meg. A kis ravaszok.
#111
"szkafanderben akár hélium is lehetett "nehezékként"

A holdon a héliummal hidrogénnel töltött bármi szabadeséssel leesik a talajra. Mert nincs felhajtóerõ. A földön meg pont a felhajtóerõ miatt lustábban érkezik a talajra, mint a hatod gravitációjú holdon. Az egyik ûrhajós el is esett pedig a lelkükre kötötték ne vitézkedjenek, mert baj lehet belõle. Ha a földön héliummal könnyítve esik el a gyorsulástól még a térde szkafanderestül ripityára megy.
Tombi
#110
szerintem nemhogy holdig de az ürbe sem volt ember..az összes felvétel meg kamu !

Star Trek Online: Destro /lvl:9 race:Human ship:Cruiser faction:?/

#109
A stúdióban.
#108
Abban a nagy szkafanderben akár hélium is lehetett "nehezékként". Akkor pedig aztán szögdécselhettek benne, ahogy csak akartak.
(fizika-tanulmányaim szerint) <#awink>
#107
"A holdra raktak egy pici tükröt, hogy mérni tudják a hold távolságát lézer segítségével"

Te úgy látszik nem nézted meg magad ebben a tükörben.
#106
"amit persze itt a földön nem lehet elõidézni mi"

Csináld meg te leszel a Nobel díjas. Csak azt nem tudom mér tanultál fizikát?
#105
"megjegyzem hogy semilyen súlyú ruhában így ember nemtud szökdécselni mert ahhoz a jóval kisebb gravitáció kell.
"
amit persze itt a földön nem lehet elõidézni mi?

#104
"Régebben én sem hittem ennek, de van egy cáfolhatatlan bizonyíték."

Nem egy cáfolhatatlan bizonyíték van. Meg kell nézni a súlyos szkafanderben
szökdécselõ ûrhajóst az elég, megjegyzem hogy semilyen súlyú ruhában így ember nemtud szökdécselni mert ahhoz a jóval kisebb gravitáció kell.
#103
Régebben én sem hittem ennek, de van egy cáfolhatatlan bizonyíték.

A holdra raktak egy pici tükröt, hogy mérni tudják a hold távolságát lézer segítségével.

Ha a megadott koordinátákra fény küldenek, visszajön a fény.

Na, az ufók rakták oda a tükröt?

<#taps>
#102
könyörgöm, olvasd ezt el:
http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Aebl&url=/eletestudomany/archiv/1999/9938/elsokez/rtechnik.htm

szubatomi részecskék soha nem fognak elfújni gyertyát vagy lobogtatni zászlót. minden másodperceben sokezernyi szubatomi részecske halad hát pl. a testünkön is, nem érzük semmit. energiát kinyerni az már már kérdés, ezek a különleges hajtómûvek is ezt próbálják.
#101
"hiszen akkor az összes mûholdunk elzúgna a pics*ba, akár akarjuk, akár nem."

Amit elvesztettünk mûholdat azoknak 5%-a sem volt amely a légkörbe visszatérve semmisült meg, hanem elmentek a világûrbe.
#100
"Egy sima egyszerû szondát nyílván nem gyorsít ennyire, hiszen akkor az összes mûholdunk elzúgna a pics*ba, akár akarjuk, akár nem."

A mûholdak alakja csökkenti a lehetõséget de így is korrigálni kell a helyzetüket állandóan, amelyiknek nem sikerült el is tûnt mint szürke szamár a ködben.
#99
"Én úgy tudom a napvitorlát pont nem a napszél, hanem a fénnyomás hajtja."

Az eredeti elképzelések szerint igen. De a napszél is használható, és lényegesen nagyobb nyomást fejt ki.

#98
""Mivel a napszél sebessége eléri az óránkénti 1,2–3 millió kilométert, hajtóereje egy 150 kilogrammos szondát napi 7 millió kilométeres sebességre gyorsíthat. (Ez tízszerese az ûrrepülõgép sebességének.) Az már"

Ezt az interneten találtam napszél címszó alatt. Ebbõl világos hogy egy 70x50 cm-es lapot a holdon nem tud megmozgatni úgye?"

Azt nem írják, hogy mekkora felületû napvitorlát használtak. Egy sima egyszerû szondát nyílván nem gyorsít ennyire, hiszen akkor az összes mûholdunk elzúgna a pics*ba, akár akarjuk, akár nem.

#97
"Az tény szerintem, hogy ott voltak, de néhány foton erös ellentmondások vannak:"

Az elsõ hogyha valaki nem érti meg hogy a földön, meg egy légkör nélküli és lényegesen kisebb bolygón a távlatok egészen másak.A fény viselkedésérõl a két közegben nem is beszélek.
#96
"Az tény szerintem, hogy ott voltak, de néhány foton erös ellentmondások vannak:"

Én egyetleneggyet sem láttam pedig eléggé értek a fotózáshoz. Azok akik meg a TV-ben magyarázták a képek hibáit, nemcsak nagyon sötétek ebben a témában de a figyelmük és megfigyelõképességük is elégtelen.
#95
Az a gond, hogy Bokor György bácsi mindent akar, csak pénzt nem akar rá adni...

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#94
És a létfenntartással sem kell különösebben foglalkozni.

#93
Mondjuk kilõni a terroristákat a holdra! Amerikának is jó, meg neked is.

#92
2020? Ez egy vicc. Kicsit összeszedhetnék magukat és "terroristák" helyet valami máson, pl ûrkutatáson kellene a felgyülemlett feszültséget levezetni.
#91
En meg nagyon szeretnem megelni, hogy egyszer a Holdrol en is 'letekinthessek' a Foldre. Fantasztikus erzes lehet a nagy semmiben latni azt a gyonyoru gombot ami tavolrol olyan bekes es aminek a felszinen lassan kiirtja magat az ott elo faj.
Laci73
#90
Emberek jártak a Holdon, és a program újra fog indulni. Igaz, ennek (is) fõképp politikai okai lesznek: egyrészt a presztízs, amit egy ilyen horderejû vállalkozás hoz az USA számára, illetve a technikai elsõbbség bizonyításának és a világûr katonai felhasználásának egyfajta nyitányaként. Ne feledjük hogy az USA nem adta fel a csillagháborús terveit, mindössze egy húszéves szünet állt be. Az ûrkutatás újra a haditechnika "mellékzöngéje" lesz...
Ettõl függetlenül én még nagyon szeretném megérni az állandó Holdbázis létesítését (úgy számolok 2050-ig).

Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nõket, A sugaras, a bánatos Õsz-idõket

#89
Talán a kommunikáció miatt.
#88
Ha jól látom, a kép csak a hold egyik oldalát mutatja (a hosszúsági fokok 180 fokot ölelnek át), és úgy tûnik, a leszállások is ide korlátozódnak. Miért?

#87
minden nap világítanak mint a batmannak ugye? 😊)))

Hi! I\'m a signature virus. Copy me into your signature to help me spread.

#86
"A szonda igen alacsonyan, mintegy 50 km-es magasságban fog keringeni"

A hold nagyságához ez természetes.1969- ben a várakozó kabin is ilyen magasan várta a visszatérõket.
#85
Gyakran keverik a kettõt. Lehet, hogy csak a fordítás rossz.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#84
Ha teszemazt egy ilyen saturn V rakéta nem a földrõl, hanem már pályáról indulna, lényegesen nagyobb lenne a végsebessége.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#83
Azt a szöveget a napszélrõl nem én írtam hanem akik azzal kísérleteznek
#82
A napszél nagyon gyenge tolóerõvel rendelkezik.
A fénnyomás nagyságrenddel erõsebb.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#81
Tudod ez úgy etikus, hogy odaírsz egy ilyen jelet: 😊

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#80
"Mivel a napszél sebessége eléri az óránkénti 1,2–3 millió kilométert, hajtóereje egy 150 kilogrammos szondát napi 7 millió kilométeres sebességre gyorsíthat. (Ez tízszerese az ûrrepülõgép sebességének.) Az már"

Ezt az interneten találtam napszél címszó alatt. Ebbõl világos hogy egy 70x50 cm-es lapot a holdon nem tud megmozgatni úgye?
#79
Elég solkan komolyan gondolják, semmi sem utalt arra, hogy poénkodsz. Valószínûbb, hogy most csak próbálod kimosni magad egy kis ellentámadással...

NEXUS6
#78
Nem lehet, hogy a világméretû politikailag is többé kevésbé támogadott "ismerd el a melegeket" kampány mögött az áll, hogy a NASA már több évtizede eldöntötte, hogy a költségek csökkentése érdekében egy meleg/leszbikus pár lesz az elsõ ember a Marson😉))))))

Jó kis összeesküvés elmélet, nem?

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#77
Te mondod? Azok után, h komolyan vettél egy ilyen postot.<#idiota>

#76
Ez nem ilyen vicces, a nasa-nál a pszichológusok rendesen félnek a hosszú ûrutazások lelki következményeitõl!

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#75
Én úgy tudom a napvitorlát pont nem a napszél, hanem a fénnyomás hajtja.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#74
"Az 1 es 5 kerdesre kapasbol annyit tudnek felhozni ellenervenek hogy 2005-1972=33 ev, oriasi ido!"

Nem látom, hogy az idõ mennyiben befolyásolja az emberek szükségleteit. Persze ma már elvileg olcsóbb lehetne a Holdutazás, de ugyanúgy minden más ûreszköz is, tehát az arány nem változott.
És vedd figyelembe, hogy gyakorlatilag ugyanazt a technológiát használjuk ma is, csak az elektronika mennyisége nõtt meg rendesen. Az ûrkutatás messze legdrágább része, a rakéta még mindíg ugyanaz (néha szó szerint ugyanaz, mint 30-40 éve).

"2. pont ellen talan azt tudnam gondolni, hogy celszeru lenne a nemzetkozi urallomasok igenybevetele vagy olyan jellegu allomasok telepitese amelyek folyamatosan kepesek az urhajosok szamara szukseges dolgok tarolasara."

Természetesen ez jó lenne, csak ez is iszonyatosan drága, mert akkor is rakétákkal kell felvinni a cuccost. Már régóta tervezgetik ezt a megoldást, de a költségek miatt elég nehézkesen valósul meg.

"4-es kerdeshez: ez kezdetektol igy volt es igy is lesz mindig, ez alapkoncepcio tehat a biztonsagi faktor ha ugy tetszik nem koltsegnovelo tenyezo ebbol a szempontbol."

A különbség : A szondának nem kell biztonság, az embernek kell. Ez a lényeg. A kérdés arra irányult, hogy miért drágább az emberes repülés. Hát pont ezért.

"Az emberelet elvesztesevel egyetertek, valoban katasztrofa. DE! Ezek az emberek tudjak, hogy nem pudingtorta-keszito tanfolyamra jelentkeztek."

Azért megnézném, milyen képet vágnának az ûrhajósok, amikor közlik velük, hogy takarékosságból kidobtak mindenféle biztonsági berendezést, de ne aggódjanak, így is 80-90 százalék esélyük van a kilövés túlélésére...

#73
Azt nem értem, hogy ha ugye nincs légkör, és van fotonsugárzás, akkor hogyan lehet elfújni egy gyertyát?
Egyáltalán hogy ég a gyertya, ha nincs légkör?<#pias>
#72
"meg a Marsra már a szimpla nõhiány is fellép ami tovább növeli a költségeket"

Meg egy nõ ott úgyis azt mondaná a férfinak: mars!
#71
Teljesen felesleges a NASA-nak ilyesmivel szórakoznia. A fanatikus összeesküvéselmélet-hívõknek teljesen felesleges bármit is mondani: ha õk azt AKARJÁK elhinni, hogy nem járt ember a Holdon, akkor lehet nekik bármit is magyarázni, a legnyomósabb érveket is elintézik egy "ez egy hamisítvány" felkiáltással.

Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."

#70
"uj dolog volt neki egy olyan 'egyszeru' dolog amit a kozismert vorosszem effektusnak hivunk fenykepeszkedesnel."

Mivel nem egy hete fotózom a következõt tudom mondani, nem jó sõt teljesen hibás effektusról beszélni, ez csak egy fényképezési hiba melybe a kompakt gépek szerkezete nevezetesen az hogy a vaku az optika tengelyétõl sokszor 2cm-re van besegít.Ha ilyenkor az alany pont szembe néz a géppel a vaku levilágít a szemfenékbe és az ott levõ hajszálér hálózatról visszaverõdõ fény a vörösszem. Két megoldás van az alany kicsit fordítsa el a fejét valamelyik irányba, vagy olyan gépet használni melyen a vaku messzebb 6-8cm-re van az optikai tengelytõl.Nem értem hogy miért nem lehet olyan kis szólóvakut tervezni a kompakt gépekhez ami zsínórral akár 20 cm-re eltávolítható a géptõl ami nem csak a vörösszemet küszöböli ki hanem a megvilágítást is változatosabbá teheti.
#69
"Füldközelben" -> "Földközelben"

#68
"1. a világ amatõr rádiósainak nem lett gyanús?"

Erre eddig nem is gondoltam, de tényleg nagyon igaz.
Egyrészt az adás iránya nem csak hogy bemérhetõ, de szükséges is a vételhez. És a távolság is mérhetõ. Plusz a Föld árnyákol, tehát hogy hol mikor vehetõ az adás az elég jól jelzi a forrás helyzetét. Ezt elég bonyolult lett volna a Földrõl elõidézni.
De az is igaz, hogy akármilyen rádióval nem lehetet venni a jeleket. Ha jól tudom, a TV közvetítés átjátszásához egy jó nagy (több 10 méteres) parabola antennát használtak.
Viszont amikor még/már Füldközelben voltak, egy amatõr rádió is elég lehetett.

[NST]Cifu
#67
Akkor mennyibe kerul egy olyan project amiben a Marsra kuldunk jarmuveket amik adatokat kuldenek nekunk. Nehezen tudom elkepzelni, hogy az olcsobb lenne.

Csak azt felejted el, hogy a Mars-szondának nem kell létfentartó rendszer, nem kell az embereket kiszolgáló berendezés, stb. A Saturn V.-nek 47 tonnát kellett a Hold felé elindítania - csak egy erre képes hordozórakéta mai áron cirka 2.3 milliárd $, és akkor még ott van az Apollo (mai áron kb. 400 millió $) és a Holdkomp (mai áron kb. 300 millió $). Vagyis mai áron egyetlen Apollo-Holdmisszió (csak az eszközök) mintegy 3 milliárd $-ba került.

Az 1976-os Viking-ûrszindák missziója a Marsra hasonló mennyiségû pénzbe, vagyis mai pénzben mintegy 3 milliárd $-ba került (de ebben az összes költség benne van), e programban két, egyenként 3.3 tonnás ûrszondát indítottak a Marsra.

A Mars Pathfinder program már csak 196 millió $-ba került (a teljes program 265 millióba) - de csak 870 kg-ot nyomott.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#66
Hadd vitatkozzak veletek egy kicsit meg mindig a dilettans, de azert a nem elvakult nezopontot kepviselve.
Az 1 es 5 kerdesre kapasbol annyit tudnek felhozni ellenervenek hogy 2005-1972=33 ev, oriasi ido!
2. pont ellen talan azt tudnam gondolni, hogy celszeru lenne a nemzetkozi urallomasok igenybevetele vagy olyan jellegu allomasok telepitese amelyek folyamatosan kepesek az urhajosok szamara szukseges dolgok tarolasara.
3-as mar kapcsolodik a 2-hez.
4-es kerdeshez: ez kezdetektol igy volt es igy is lesz mindig, ez alapkoncepcio tehat a biztonsagi faktor ha ugy tetszik nem koltsegnovelo tenyezo ebbol a szempontbol. Az emberelet elvesztesevel egyetertek, valoban katasztrofa. DE! Ezek az emberek tudjak, hogy nem pudingtorta-keszito tanfolyamra jelentkeztek. Sajnalatos, de az o szakmajuk szerves resze a halal.
Most mas nem jut eszembe, de nyilvan erre is lesz 20 masik ellenerv 😊).