A NASA csapást mér a holdraszállást tagadókra
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Az 1g-os anyag ugyanúgy gyorsul mint az 1 tonnás.
A felhajtóerõ a gravitáció által keltett súlyerõvel ellentétes irányban hat. Megfelelõ hélium-mennyiséggel azt is el lehet érni, hogy az "ûrhajós" lebegjen. Jól beállítva pedig csökkent-gravitáció hatást produkálhatunk.
Tehát nem törik el az elesõ "ûrutazó" lába a földi nagy gyorsulástól, mivelhogy nincs nagy gyorsulás. <#wave>#wave>
A hét asztronauta is kamuból halt meg. A kis ravaszok.
A holdon a héliummal hidrogénnel töltött bármi szabadeséssel leesik a talajra. Mert nincs felhajtóerõ. A földön meg pont a felhajtóerõ miatt lustábban érkezik a talajra, mint a hatod gravitációjú holdon. Az egyik ûrhajós el is esett pedig a lelkükre kötötték ne vitézkedjenek, mert baj lehet belõle. Ha a földön héliummal könnyítve esik el a gyorsulástól még a térde szkafanderestül ripityára megy.
Star Trek Online: Destro /lvl:9 race:Human ship:Cruiser faction:?/
(fizika-tanulmányaim szerint) <#awink>#awink>
Te úgy látszik nem nézted meg magad ebben a tükörben.
Csináld meg te leszel a Nobel díjas. Csak azt nem tudom mér tanultál fizikát?
"
amit persze itt a földön nem lehet elõidézni mi?
Nem egy cáfolhatatlan bizonyíték van. Meg kell nézni a súlyos szkafanderben
szökdécselõ ûrhajóst az elég, megjegyzem hogy semilyen súlyú ruhában így ember nemtud szökdécselni mert ahhoz a jóval kisebb gravitáció kell.
A holdra raktak egy pici tükröt, hogy mérni tudják a hold távolságát lézer segítségével.
Ha a megadott koordinátákra fény küldenek, visszajön a fény.
Na, az ufók rakták oda a tükröt?
<#taps>#taps>
http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Aebl&url=/eletestudomany/archiv/1999/9938/elsokez/rtechnik.htm
szubatomi részecskék soha nem fognak elfújni gyertyát vagy lobogtatni zászlót. minden másodperceben sokezernyi szubatomi részecske halad hát pl. a testünkön is, nem érzük semmit. energiát kinyerni az már már kérdés, ezek a különleges hajtómûvek is ezt próbálják.
Amit elvesztettünk mûholdat azoknak 5%-a sem volt amely a légkörbe visszatérve semmisült meg, hanem elmentek a világûrbe.
A mûholdak alakja csökkenti a lehetõséget de így is korrigálni kell a helyzetüket állandóan, amelyiknek nem sikerült el is tûnt mint szürke szamár a ködben.
Az eredeti elképzelések szerint igen. De a napszél is használható, és lényegesen nagyobb nyomást fejt ki.
Ezt az interneten találtam napszél címszó alatt. Ebbõl világos hogy egy 70x50 cm-es lapot a holdon nem tud megmozgatni úgye?"
Azt nem írják, hogy mekkora felületû napvitorlát használtak. Egy sima egyszerû szondát nyílván nem gyorsít ennyire, hiszen akkor az összes mûholdunk elzúgna a pics*ba, akár akarjuk, akár nem.
Az elsõ hogyha valaki nem érti meg hogy a földön, meg egy légkör nélküli és lényegesen kisebb bolygón a távlatok egészen másak.A fény viselkedésérõl a két közegben nem is beszélek.
Én egyetleneggyet sem láttam pedig eléggé értek a fotózáshoz. Azok akik meg a TV-ben magyarázták a képek hibáit, nemcsak nagyon sötétek ebben a témában de a figyelmük és megfigyelõképességük is elégtelen.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Ettõl függetlenül én még nagyon szeretném megérni az állandó Holdbázis létesítését (úgy számolok 2050-ig).
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nõket, A sugaras, a bánatos Õsz-idõket
Hi! I\'m a signature virus. Copy me into your signature to help me spread.
A hold nagyságához ez természetes.1969- ben a várakozó kabin is ilyen magasan várta a visszatérõket.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
A fénnyomás nagyságrenddel erõsebb.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Ezt az interneten találtam napszél címszó alatt. Ebbõl világos hogy egy 70x50 cm-es lapot a holdon nem tud megmozgatni úgye?
Jó kis összeesküvés elmélet, nem?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Nem látom, hogy az idõ mennyiben befolyásolja az emberek szükségleteit. Persze ma már elvileg olcsóbb lehetne a Holdutazás, de ugyanúgy minden más ûreszköz is, tehát az arány nem változott.
És vedd figyelembe, hogy gyakorlatilag ugyanazt a technológiát használjuk ma is, csak az elektronika mennyisége nõtt meg rendesen. Az ûrkutatás messze legdrágább része, a rakéta még mindíg ugyanaz (néha szó szerint ugyanaz, mint 30-40 éve).
"2. pont ellen talan azt tudnam gondolni, hogy celszeru lenne a nemzetkozi urallomasok igenybevetele vagy olyan jellegu allomasok telepitese amelyek folyamatosan kepesek az urhajosok szamara szukseges dolgok tarolasara."
Természetesen ez jó lenne, csak ez is iszonyatosan drága, mert akkor is rakétákkal kell felvinni a cuccost. Már régóta tervezgetik ezt a megoldást, de a költségek miatt elég nehézkesen valósul meg.
"4-es kerdeshez: ez kezdetektol igy volt es igy is lesz mindig, ez alapkoncepcio tehat a biztonsagi faktor ha ugy tetszik nem koltsegnovelo tenyezo ebbol a szempontbol."
A különbség : A szondának nem kell biztonság, az embernek kell. Ez a lényeg. A kérdés arra irányult, hogy miért drágább az emberes repülés. Hát pont ezért.
"Az emberelet elvesztesevel egyetertek, valoban katasztrofa. DE! Ezek az emberek tudjak, hogy nem pudingtorta-keszito tanfolyamra jelentkeztek."
Azért megnézném, milyen képet vágnának az ûrhajósok, amikor közlik velük, hogy takarékosságból kidobtak mindenféle biztonsági berendezést, de ne aggódjanak, így is 80-90 százalék esélyük van a kilövés túlélésére...
Egyáltalán hogy ég a gyertya, ha nincs légkör?<#pias>#pias>
Meg egy nõ ott úgyis azt mondaná a férfinak: mars!
Depending on the chatter, the definition of "lol" may vary. For example: "I have nothing worthwhile to contribute to this conversation."
Mivel nem egy hete fotózom a következõt tudom mondani, nem jó sõt teljesen hibás effektusról beszélni, ez csak egy fényképezési hiba melybe a kompakt gépek szerkezete nevezetesen az hogy a vaku az optika tengelyétõl sokszor 2cm-re van besegít.Ha ilyenkor az alany pont szembe néz a géppel a vaku levilágít a szemfenékbe és az ott levõ hajszálér hálózatról visszaverõdõ fény a vörösszem. Két megoldás van az alany kicsit fordítsa el a fejét valamelyik irányba, vagy olyan gépet használni melyen a vaku messzebb 6-8cm-re van az optikai tengelytõl.Nem értem hogy miért nem lehet olyan kis szólóvakut tervezni a kompakt gépekhez ami zsínórral akár 20 cm-re eltávolítható a géptõl ami nem csak a vörösszemet küszöböli ki hanem a megvilágítást is változatosabbá teheti.
Erre eddig nem is gondoltam, de tényleg nagyon igaz.
Egyrészt az adás iránya nem csak hogy bemérhetõ, de szükséges is a vételhez. És a távolság is mérhetõ. Plusz a Föld árnyákol, tehát hogy hol mikor vehetõ az adás az elég jól jelzi a forrás helyzetét. Ezt elég bonyolult lett volna a Földrõl elõidézni.
De az is igaz, hogy akármilyen rádióval nem lehetet venni a jeleket. Ha jól tudom, a TV közvetítés átjátszásához egy jó nagy (több 10 méteres) parabola antennát használtak.
Viszont amikor még/már Füldközelben voltak, egy amatõr rádió is elég lehetett.
Csak azt felejted el, hogy a Mars-szondának nem kell létfentartó rendszer, nem kell az embereket kiszolgáló berendezés, stb. A Saturn V.-nek 47 tonnát kellett a Hold felé elindítania - csak egy erre képes hordozórakéta mai áron cirka 2.3 milliárd $, és akkor még ott van az Apollo (mai áron kb. 400 millió $) és a Holdkomp (mai áron kb. 300 millió $). Vagyis mai áron egyetlen Apollo-Holdmisszió (csak az eszközök) mintegy 3 milliárd $-ba került.
Az 1976-os Viking-ûrszindák missziója a Marsra hasonló mennyiségû pénzbe, vagyis mai pénzben mintegy 3 milliárd $-ba került (de ebben az összes költség benne van), e programban két, egyenként 3.3 tonnás ûrszondát indítottak a Marsra.
A Mars Pathfinder program már csak 196 millió $-ba került (a teljes program 265 millióba) - de csak 870 kg-ot nyomott.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Az 1 es 5 kerdesre kapasbol annyit tudnek felhozni ellenervenek hogy 2005-1972=33 ev, oriasi ido!
2. pont ellen talan azt tudnam gondolni, hogy celszeru lenne a nemzetkozi urallomasok igenybevetele vagy olyan jellegu allomasok telepitese amelyek folyamatosan kepesek az urhajosok szamara szukseges dolgok tarolasara.
3-as mar kapcsolodik a 2-hez.
4-es kerdeshez: ez kezdetektol igy volt es igy is lesz mindig, ez alapkoncepcio tehat a biztonsagi faktor ha ugy tetszik nem koltsegnovelo tenyezo ebbol a szempontbol. Az emberelet elvesztesevel egyetertek, valoban katasztrofa. DE! Ezek az emberek tudjak, hogy nem pudingtorta-keszito tanfolyamra jelentkeztek. Sajnalatos, de az o szakmajuk szerves resze a halal.
Most mas nem jut eszembe, de nyilvan erre is lesz 20 masik ellenerv 😊).