A NASA csapást mér a holdraszállást tagadókra

Oldal 1 / 5Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#215
Épp most nézem az Ûrcowboyok-at. Vannak benne valódi ûrben készült felvételek. Szemmel láthatóan más a mozgása az ûrhajósoknak, mint a stúdióban a szinészeknek. Csakhogy az emberek igen nagy részének a megfigyelõképessége...
#214
ja, bocs, nem figyelmet!

#213
http://www.titnet.hu/TIT

[NST]Cifu
#212
Tudományos Ismeretterjesztõ Társaság

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#211
És ha jól sejtem, a számodra az is csak annak mondja magát, akinek az elmélete irracionális, ergó nyilván baromság... :)

#210
"annak idején tagja voltam a TIT-nek"

Mi az a TIT ?
#209
"az elméleti fizikusokig),"

Más az aki az, meg más aki annak mondja magát.
#208
"A 36 évvel ezelõtti küldetést mai szemmel tekintve õskõkori számítógépek szolgálták ki,"

Miért ír valaki ekkora baromságot? Az 1969-es holdraszállást az akkori legjobb számítógépek szolgálták ki, ilyen hogy mai szemmel nincs!Jellemzõ hogy a nagyotmondásában még két földi korszakot is egybemos!
#207
Csak kicsit fura, hogy úgy szídsz másokat (fantasztáktól kezdve az elméleti fizikusokig), hogy te is egy radedli butaságot hordtál itt össze... :) Bocs, de tényleg. Tudod, szálkák meg gerendák, stb. :)

#206
Én annak idején tagja voltam a TIT-nek és módomban állt látni az eredeti Holdon készült színes filmeket - konkrétan a rover-es küldetéseket - és biztosíthatók mindenkit hogy azok hiteles filmek voltak úgy hogy az összes kételkedõ birka elmehet a faszba, mert csak magukat égetik.


#205
"Annyit fûznék hozzá, hogy valami csillagász azt mondta, jó távcsõvel (teleszkóppal) is lehet látni a leszállás helyét, a zászlót...
Aki nem hiszi, nézze meg!"

ja, persze, tökömöt látni azt. Mer a Holdról biztos látni lehetne ha kitûznék itt az udvaron egy törülközõméretû zászlót...

#204
"Véleményünk szerint azért szabályozzák a Hold forgását az idegenek, hogy ne lötyögjön a víz a belsejében"

Ez ízelítõ abból amire elõzõleg felhívtam a figyelmet.
#203
http://eh.cx.hu/2001/holdban.html

Ezt érdemes elovasni az embei hülyeség végtelen!
#202
Hosszú ideig a tudósok azt hitték, hogy a napállandó értéke mindig ugyanakkora. 1978 óta pontos mérések bizonyítják, hogy a napállandó értéke az év során hónaponként változik.

A Föld a Nap körül ellipszis pályán kering, ezért a Nap Föld távolság folyamatosan változik, s ez eredményezi a napállandó változását.

Zseniális! Változik de állandó! Megkülönböztetett farkincarázogatásom!


Tudod, én ezt írtam: „A napállandó, azaz hogy mennyi energia jön a Napból az nagyon is állandó”
Te meg úgy próbálsz ellent mondani ennek, hogy mennyi éri el a Földet, holott arról írok mennyi jön ki a Napól. A napállandónak annyi köze van a Földhöz, hogy mivel pont itt vagyunk, a földpálya egy bizonyos, valamiért kitüntetett pontjára vonatkoztatják.
Elismerem, könnyen félreérthetõ volt.

E napállandó egy nagyon picit szokott változni a napfoltok számától és egyéb körülményektõl függõen, 1-2 wattal fel és le is. De ez csupán ezreléknyi változás, nyugodtan vehetõ állandónak.
#201
"A napkitörések, protuberanciák mind erõs napszéltevékenység okai"

Mondjuk fordítva, az erõsebb kitörések okozzák az erõsebb energiaáramlást.


A napkitörések folyamán ügye nagy mennyiségû töltött részecske hagyja el a napot, amely a napszélhez képest valóban sokkal energikusabb. Ettõl viszont még nem fogja több energia érni Földünket, lévén a töltött részecskék által szállított energia –van napkitörés vagy nincs- elhanyagolható az elektromágneses sugárzás, a fény által szállítottól.
[NST]Cifu
#200
Na és a Mars vagy Vénusz körül keringû mûholdak? Ahol nincs VanAllen-övezet?

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#199
A légkörrõl röviden:
A legegyszerûbben a következõképp lehet számolni (durva közelítés):
1. nézzük meg a légkör molekuláinak mozgási energia eloszlását. Ez úgy néz ki, hogy a nagyobb energiák felé exponenciálisan csökken az adott energiájú molekulák száma.
2. A mozgási energia helyzeti energiává alakulhat. Egy molekula annál magasabbra juthat el, minél több a mozgási energiája. Tehát állandó gravitációt feltételezve a légkör sûrûsége (és a légnyomás) exponenciálisan csökken.
3. Mivel a gravitáció nem állandó, hanem távolságfüggõ, kicsit változik a kép. A felszíntõl távolodva csökken a gravitáció, így a sûrûség lassabban csökken. A Föld légkörének vastagsága 100km-es nagyságrendû (ugye a fentiekbõl következõen éles határról szó sincs), a Föld sugara meg 6400km, tehát durván állandónak tekinthetjük a gravitációt a légkör szempontjából.
4. Ahhoz, hogy egy molekula véglegesen elszakadjon a Földtõl, pontosan kiszámolható energiát kell gyûjtenie. Az energia eloszlásból meg tudjuk, hogy ez mekkora százaléknak lehet meg, tehát kiszámolható lenne a levegõ fogyása. Ez viszont már nem lesz jó szám, mert itt már jelentõsek az egyéb folyamatok (napszél, mágneses tér, stb.).

Világûr:
Földi mércével mérve üres. A csillagközi térben köbkilométerenként pár atom van csak (ennek, mint gáznak a nyomása nem igazán jelentõs...). Van benne még 3K hõmérsékletnek megfelelõ hõmérsékleti sugárzás (az õsrobbanás maradványa). Ezen kívül még egy nagy halom egyéb sugárzás is megtalálható benne. A legerõsebb talán a neutrínó sugárzás, de annak a kölcsönhatása a többi anyaggal majdnem semmi, így majdnem olyan, mintha ott se lenne.

#198
"Ez esetben folyamatosan mûködtetni kéne a hajtómûveket"

Csak a korrigálás idejére kapcsolják be, és a mars és venusz szonda amig odaér nem körpályán mozog.
#197
"A mûholdak alakja csökkenti a lehetõséget de így is korrigálni kell a helyzetüket állandóan, amelyiknek nem sikerült el is tûnt mint szürke szamár a ködben."

Izgalmas lenne. Ez esetben folyamatosan mûködtetni kéne a hajtómûveket, ami meg az üzemanyag gyors elfogyásához vezetne.
Sõt, a Föld pályáját is befolyásolná ez az erõ. A Föld tömege a sugár köbével arányos, a felülete meg a négyzetével. Tehát a gyorsulása kb. 6 milliószor kisebb, mint egy mûholdé. Viszont már 4.5 milliárd éve éri a napszél. Szóval a Földnek már nem is kéne a Nap körül keringenie...

Egyébként elfelejtetted, hogy a napszél folyton változó irányból éri a mûholdakat, mivel hogy azok körpályán mozognak. Beleszámolva a Föld keringését is, a hatás átlaga kb. nulla.

Asszem megtaláltam azt az idézetet, amit a múltkor írtál :

A mintegy 15-20 kilométeres átmérõjû mágneses buborék tehát egy olyan „mágnesvitorlát”, képez, amely képes befogni a napszél töltött részecskéit, és azok mozgási energiáját elnyelve hajtja elõre a szondát. Az eredõ tolóerõ nem túl nagy, viszont állandóan jelen van, így folyamatosan gyorsulva a szonda összességében mégis tetemes sebességre tehet szert.

Mivel a napszél sebessége eléri az 1,2-3 millió km/h-t, hajtóereje egy 150 kilogrammos szondát napi 7 millió kilométeres sebességre gyorsíthat (ez tízszerese az ûrrepülõgép sebességének). Az már csak hab a tortán, hogy a Naptól távolodva az egyre nagyobb térfogatban szétterülõ napszél ereje gyengül, ám ezzel párhuzamosan a buborék (amelynek határfelületét szintén részben maga a napszél alakítja ki) éppen olyan mértékben fújódik fel, így a tolóerõ gyakorlatilag változatlan marad. Ez mindaddig érvényes, amíg a napszél teljesen szét nem oszlik a csillagközi térben.


Itt 15-20 km-es vitorláról van szó ! Ráadásul a z elérhetõ sebesség van megadva (7 milió km / nap), nem az, hogy mennyi idõ alatt éri el a szonda.
http://www.ujgalaxis.hu/archivum/02szam/ujgx0219.htm

A napszél tényleges erejérõl pontos adatot nem sikerült találnom.

Esrohnoil
#196
Az ózonpajzs. :D

War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.

Ackro
#195
akkor szerinted mi tartja itt a légkört? egy kurvanagy nájlonszatyor? <#wow3><#wilting>

#194
Hosszú ideig a tudósok azt hitték, hogy a napállandó értéke mindig ugyanakkora. 1978 óta pontos mérések bizonyítják, hogy a napállandó értéke az év során hónaponként változik.

A Föld a Nap körül ellipszis pályán kering, ezért a Nap Föld távolság folyamatosan változik, s ez eredményezi a napállandó változását.

Zseniális! Változik de állandó! Megkülönböztetett farkincarázogatásom!
#193
"Hosszú idõn keresztül a tudósok azt gondolták, hogy a Nap által kisugárzott energia állandó."

Azt gondolták, ma tudják hogy... a google-val meg lehet találni.
#192
Könyörgöm a napból nem teljesen egyenletesen áramlik az energia mert akkor állandóan lenne északifény állandóan lennének mágneses zavarok állandó volna az idõjárásra gyakorolt hatása (ûridõjárás) napkitörések sem mindig egyforma nagyok.
#191
A zászlót leszúrták és otthagyták. Kb 2 perc múlva beremegett majd egy perc múlva ismét.
[NST]Cifu
#190
A beremegés nem a napszél miatt volt, hanem mechanikai behatásnak (pl. a rúd leszúrásakor) az eredménye. Ha nekem mutatsz egy olyat, hogy a zászló úgy "beremeg", hogy nincs a közelébe ûrhajós, akkor fejet hajtok elötted, de ilyenrõl én nem tudok (illetve ez esetben a zászlónak szinte folyamatosan remegnie kellene, nem?).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#189
"Ha peedig a gravitáció nem lenne, elillanna a világûrbe"

Ha gravitáció nem lenne, nem lenne föld sem.
#188
" vákuum sem szívóerõ! "

Nincs a világûrben semmiféle szívóerõ, az anyag oda vándorol ahol nagyobb a gravitáció.
#187
"A napkitörések, protuberanciák mind erõs napszéltevékenység okai"

Mondjuk fordítva, az erõsebb kitörések okozzák az erõsebb energiaáramlást.
#186
"azaz hogy mennyi energia jön a Napból az nagyon is állandó"

Nem hallottál napkitörésekrõl azok is állandók, északi fényt is állandóan gerjeszt, az idõjárásra is mindig egyforma hatással van?
#185
A fotonokra ez igaz, de itt a napszélrõl volt szó, bár szerintem ennek semmi köze a zászló lobogásához.
A napkitörések, protuberanciák mind erõs napszéltevékenység okai.
A zászló meg speciálisan merevített volt, mintha a "holdbéli szellõ" lengetné.
Az, hogy többször megremegett sokkal inkább betudható gyenge "szeizmikus aktivitásnak".
Tehát hogy az ûrhajósok ott járkáltak. :)

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#184
Szerintem ógy érti, hogy maga a szívóhatás a vákuum.
De ettõl még itt maradhat a légkör. Sõt! Pont a két erõ egyensúlya tartja itt.
Mert egyrészt van az, hogy ütköznek egymással a molekulák, ebbõl van valamekkora nyomás, ami a felülettel leosztva erõt ad.
"Kifele" mutató erõt!
A vákuum sem szívóerõ! A gáz csak tágulással tud munkát végezni! Az igazából a gáz kiáralmása!
Másrészt van a gravitáció, ami minden molekulára egyaránt hat, és "befele" mutat.
Ha a nyomásból származó erõ nem lenne, akkor az egész légkör összesûrüsödne a földfelszínre cseppfolyós állapotban...
Ha peedig a gravitáció nem lenne, elillanna a világûrbe.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#183
Na kész, nekem itt dobta le végleg az agyam a gépszíjat. Szerintem hanyagold a tudomány fórumokat, vagy legalábbis maradj az olvasásuknál, hátha ragad rád vmi...

#182
Mivel a napból lökésszerûen periódikusan jön az energia ezért volt a berezgés is többszöri.

Ki ne találj már ilyen hülyeséget! A napállandó, azaz hogy mennyi energia jön a Napból az nagyon is állandó. Még a nevében is benne van.
#181
A zászlót meg azért merevítették ki mert tudták hogy összeesne és nem lehetne látni. Rádióamatõrök tízezrei vették az ûrhajósok beszélgetését és az irányt és a távolságot is be lehetett mérni.
#180
Kiváncsivá tettél. Akkor hogy is értetted?

#179
"És a zászló mitõl lobogott?"

Egyszer nem lobogott mert ki volt merevítve dróttal,csak többször beremegett.Ez pedig a napból kiáramló fotonok és napszél hatása mely a földön a sarki fényt okozza, és az idõjárást is befolyásolja.Mivel a holdon nincs légkör nincs ami lefékezze, ezért nagyobb felületet meg tud mozgatni, tervezik ûrhajók ún. napvitorlákkal való felszerelését is.Mivel a napból lökésszerûen periódikusan jön az energia ezért volt a berezgés is többszöri.
Tetsuo
#178
Hát itt mennyi baromságot összehordotok, már!

A holdraszállás valszeg megtörtént, hiszen ha nem, akkor a ruszkik már kiderítették volna, az tuti.
A rengeteg rádióamatõr is vett egy csomó üzenetet.
Az tény h az esemény köré óriási propaganda került.
Drótkeretes zászló, hamis fotók stb.. de ez minden nagy eseménynél így van ma is.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

Esrohnoil
#177
És a zászló mitõl lobogott? :D

War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.

#176
Tényleg nem olvastál el sokat a holdon való mozgás az nem súlytalanság hanem a kisebb gravitáció miatti jellegzetesség, és azt felhajtóerõvel se lehet utánozni.
Esrohnoil
#175
Nem olvastam el minden hozzászólást de a súlytalanságos dologhoz csak ennyit szeretnék:
Repülõgépen elõ lehet idézni, nem kell ahhoz az ûrbe menni.

War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.

#174
Szerintem vannak még itt egy páran, akik úgy értették, ahogy én...

#173
Teljesen félreértetted amit írtam.
#172
Te most akkor nem hiszed el, hogy a világûrben a nyomás közel 0, vagy épp 0, és hogy a gravitáció tartja itt a légkört? <#wilting> <#bee1>

Ha azt nem is fogadod el, hogy (közel) 0, azt talán elfogadod, hogy a felszíntõl felfelé csökken a nyomás. Nos, akkor a fenti kisebb nyomásnak nem kellene felfelé szívnia a légkört? Mi a te magyarátatod arra, hogy ez nem történik meg? És eleve arra mi, hogy felfelé csökken a nyomás?

#171
"A világûrben a légnyomás 0"

Milyen légnyomás? A gravitáció kiegyenlítõdésének terében semmiféle nyomás, legkevésbé lég nincs!
#170
"világûrben a légnyomás 0. Egy ûrhajó belsejébõl ez vákuum"

Akkor a föld légkörébõl is vákuumnak kellene lennie, és a felsõ légkörben a gravitációs hatás jóval kisebb akkor minek kellene történnie?
#169
"Miért lenne azonos? Fokozatosan csökken a nyomás"

Pontosan azért menne el a légkör nagy része ha a világûr vákuum lenne.
#168
"Ezt a vákuum polarizációt nem tudom hogy érted"

A macskakörmöt te nem veszed figyelembe? Én idéztem egy téves teória szövegébõl.
#167
4) Ez már egy újabb "éter-teória": a szuper-folyékonyság érdekes tulajdonságai ihlették, pl. az, hogy egyenletes sebességû tárgyra nem fejt ki surlódási erõt, de a lassulóra/gyorsulóra igen, stb.

#166
Miért lenne azonos? Fokozatosan csökken a nyomás...

Oldal 1 / 5Következő →