1398
-
szabiku #1398 
-
cyb3rcop #1397 Menyj vissza szépen játszani -
szabiku #1396 Akkor ez egy "spechalfrel" tele ellentmondásokkal. Jó ez így? Nem. Kuka. 
-
tx2000 #1395 "Photons inside superconductors do develop a nonzero effective rest mass; as a result, electromagnetic forces become short-range inside superconductors"
en.wikipedia.org/wiki/Photon#Experimental_checks_on_photon_mass
"force carriers known as the W+, W−, and Z bosons. The mass of each of these bosons is far greater than the mass of a proton or neutron, which is consistent with the short range of the weak force."
https://en.wikipedia.org/wiki/Weak_interaction
A két eset ugyan az .. ami nem is csoda
"The mechanism was proposed in 1962 by Philip Warren Anderson,[2] following work in the late 1950s on symmetry breaking in superconductivity "
en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism
Higgs explains at the outset that the phenomenon of a gauge boson acquiring a mass via symmetry breaking “is just the relativistic analog of the plasmon phenomenon to which Anderson has drawn attention: that the scalar zero-mass excitations of a superconducting neutral Fermi gas become longitudinal plasmon modes of finite mass when the gas is charged
pdfs.semanticscholar.org/e6fa/83f186f9555a4864c3e50d3e488f6f09c5cd.pdf
55:35 "because maybe we are living in a superconductor"
youtube: Lawrence Krauss - Hidden Realities: The Greatest Story Ever Told.. So Far
www.youtube.com/watch?v=BRNtcj6YRuc
-
tx2000 #1394 Vegyünk egy newtoni teret (Euklideszi tér) de a fény sebessége nem végtelen, hanem véges (c).
A "testeket" építsük fel hullámokból. Ez annyit jelent, hogy a test méretét az interferencia helyek fogják meghatározni.
A kérdés az, hogy vajon megkapjuk a hosszkontrakciót ebből az egyszerű feltételezésből kiindulva?
Nos amint látszik az ábrán, idődilatáció nélkül is kijön a hosszkontrakciót , sőt a két "egyidejű" konstruktív interferenciapont is eltolódott, pont úgy, ahogy a relativitásban. Ehhez már csak az idődilatációt kell hozzáépíteni, és egy az egyben megkapjuk a specrelt.
![]()
https://en.wikipedia.org/wiki/Relativity_of_simultaneity
-
szabiku #1393 Az a helyzet az éterrel kapcsolatban, hogy amihez eredetileg ki lett találva ez a fogalom, annak az éternek létezik a nyugalmi rendszere. A kvantumvákuumnak pedig nincsen (a kvantumtérelmélet egy speciálisan relativisztikus elmélet), tehát ezt félrevezető is lenne ismét éternek nevezni. A kvantumvákuum szerintem sokkal jobb. Lorentznek pedig csak szerencséje volt, hogy a transzformációja éppen egyezik a relativitáselmélet tér-idő forgatáséval. (Egyébként a Lorentz-transzformációs éterelmélet elvileg is hibás...) -
#1392
Persze egyértelműen a te dolgod, de miért kell trollokkal harcolnod?
Ha csak azért nem, higy a tiéd legyen az utlosó szó :)
Egyébként ez sem teljes mértékben csak tudományos fórum. Van olyan része is az tény, de másrészről ez egy nyílt regisztrációs közösség, akiket összetett vagy konkrét témák érdekelnek (játék, zene, film stb..) Sőt eredetileg csak játék (gamer) fórum volt. A tudományos topikok, csak amolyan melléktermékek, mert igény merült fel rájuk.. -
fonak #1391 Az sg fórumot szerintem manapság talán 100-an sem követjük rendszeresen, a topikokban meg tucat alatt van a hozzászóló nickek száma rendszerint. Szóval nem tudom érdemes-e ilyen kis közönség előtt "produkálnod" magad. -
neyoo #1390 Dehat akinek nem ment el meg az osszes esze az latja, hogy mirol szol a Higgs-mezo.
Eleg csak megkeresni a Higgs-mechanizmus eredetet.
"The mechanism was proposed in 1962 by Philip Warren Anderson,[2] following work in the late 1950s on symmetry breaking in superconductivity"
en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism
De semmi gond, nyilvan en vagyok a hulye...
hogy szobaallok ILYENEKKEL
-
neyoo #1389 "The modern concept of the vacuum of space, confirmed every day by experiment, is a relativistic ether. But we do not call it this because it is taboo"
en.wikipedia.org/wiki/Aether_theories#Quantum_vacuum
-
neyoo #1388 Innen meg nem bannoltak, mivel foleg en voltam az aki a fo-trollokkal harcolt, pl albertusszal es a tobbiekkel.
Ellenben a draga index forum teljesen mas vallashoz tartozik, ahol allergiasak mindenre, ami ellent mond a szent eszmeiknek, vagy inkabb vallasuknak. Sajnos az nem tudomany forum, hanem hit-forum.
-
neyoo #1387 Matematikailag cafold meg az egyenletet. Nem tudod.
Inentol kezdve nekem van igazam... es mindig is volt.
Ahogy Lorentznek is. A relativitas koordinata transzformaciojanak a neve
LORENTZ TRANSZFORMATION. Nem Einstein vagy valami hasonlo.
Marpedig ezt a trafot Lorentz a szilard eter-modelljebol fejlesztette ki.
A mai mainstream fizikaban van egy olyan tabu, hogy nem beszelunk az eterrol, mikorben az elete vege fele Einstein es Dirac is kijelentette, hogy a modern fizika azt mutatja, hogy van egyfajta modern eterunk.
Szerencsere a fizika ugy mukodik, hogy majd ez a nemzedek szepen kihal, es majd akkor nem lesz tabu kimondani az igazsagot. Attol fuggetlenul, hogy ez a modern eter nem teljesen olyan, mint amilyennek Lorentz elkepzelte. -
#1386
Miért ne tennék? Hiszen ő maga is várja már..
(lásd: kvantumfizika totyik, 1078-as hozzászólás) -
szabiku #1385 Miért bannolják?? -
#1384
Miért érzem én úgy, hogy "neó bátyó" egy többszörösen bannolt, álregek hadával örökkön visszatérő wiki-mis-másoló tag? :D -
szabiku #1383 neyoo írta: "Van egy rövid válasz: Azért ilyen a "geometriája" a világnak, mert minden csak közönséges hullám."
Azért mert te speciel egy hullám példáján kalkuláltál, ez még nem áll. A relativitáselméletben ez nem igaz. -
#1382
Egy észrevétel..
A "közönséges hullám" és a "szilárd kristály" pszeudo-konstans definíciós értékek közül, kimaradt az: "És ez ennyire egyszerű." Kijelentés.
De ezt leszámítva hibátlan esszé :)
Csak így tovább..
-
neyoo #1381
Na, akkor kezdjük. Mi is a lényege a relativitásnak és honnan ered az idődilatáció és a hosszkontrakció vagyis a Minkowski geometria? Van egy rövid válasz erre, de csak és szigorúan a matek után.
Ugyanis az a fizika nyelve.
Szóval a fény sebessége független a forrás sebességétől. A következő levezetés erre az egyetlen tényre épít.
Legyen egy közegünk és mozogjon benne a hullám. 2/c másodperc a hullám periódusideje. A hullámhosszt úgy definiáljuk, hogy a hullám visszaverődik egy (x0) koordinátáról. A visszaverődő hullámok jól meghatározott téridő koordinátákban fogják metszeni egymást. Ezek a konstruktív interferencia helyek fogják megadni az adott "test" méretét.
Tehát egy álló IR (inercia rendszer)-ben a fentebb említett periódusidejű hullám hullámhossza 1 méter a faltól (x0) számítva. És innen periódikusan ismétlődik a konstruktív interferenciájú hely.
Tehát azért választottam 2/c periódusidőt, hogy a hullám vissza tudjon érni pont a következő hullámfront indulásáig, ha s=1 méter. Ez a hullámhossz az álló IR-ben.
Most mozogjon az egész cucc (v) sebességgel. Igy néz ki ez egy tér és egy idő dimenzióban. A koordináta rendszer ugyan az, mint amiben az előbb leírtam a folyamatot. Tehát nincs és nem is volt semmiféle koordináta transzformáció.
A piros fényjel előre és hátra az alábbi egyenletekkel számolható idő alatt ér el a kék mozgó x koordinátától a sárga x0 falig, ami most nyilván mozog.
előre mozgó fényjel futási ideje:
t=(s+t*v)/c
tc=s+t*v
tc-t*v=s
t*(c-v)=s
t=s/(c-v)
és hátra
t=(s-t*v)/c
tc=s-t*v
tc+t*v=s
t*(c+v)=s
t=s/(c+v)
Tehát a legalsó piros vonalnak az oda-vissza út a kék konstruktív interferencia helyig t3 időbe telik. Ahol
t1=s/(c+v)
t2=s/(c-v)
t3=t1+t2 t2=t3-t1
Ebből kiszámolható az (s) távolság függése a t3-tól és a (v) sebességtől. A (c) a hullám terjedési sebessége.
t3-t1=s/(c-v)
t1=-(s/(c-v)-t3)
t1=t3-s/(c-v)
t1=s/(c+v)
t1=t3-s/(c-v)
s/(c+v)=t3-s/(c-v)
s/(c+v)+s/(c-v)=t3
s*(1/(c+v) + 1/(c-v))=t3
s=t3/(1/(c+v) + 1/(c-v))
s=t3/(((c+v)+(c-v)) / ((c-v)*(c+v)))
s=t3/((c+c)/(c*c-v*c + c*v-v*v))
s=t3/(2c/(c*c - v*v))
s=t3*(c*c - v*v)/(2c)
Mostmár csak a t3 függése kellene. Erre Feynman kitalált egy jó modellt, a fényórát. A mozgásra merőlegesen pattogó fényjellel időt tudunk mérni. Ha ez a fényóra mozog, akkor a mért idő lassul. Az ok egyszerű: a jelnek keresztbe kell haladnia. Ebből a keresztmozgásból számolható az idődilatáció az alábbiak szerint
q=c/sqrt(c*c - v*v) Ez a mozgásra merőleges sebesség komponens aránya a c-hez.
rendezzük át az egyenletet,
q=(c/c)/(sqrt(c*c - v*v) /c)
q=1/sqrt((c*c - v*v)/(c*c))
q=1/sqrt(1 - v*v/(c*c))
https://en.wikipedia.org/wiki/Time_dilation
15–4Transformation of time
http://www.feynmanlectures.caltech.edu/I_15.html
Az idődilatáció rendben.
Mostmár tudjuk a t3 értékét a mozgó IR-ben.
s0=1 méter
t0=2*s0/c=2/c az oda-vissza idő az első IR-ben
t3=t0*c/sqrt(c*c-v*v) és a mozgó IR-ben
t3=2/sqrt(c*c-v*v)
s=2*(c*c - v*v)/(2c*sqrt(c*c-v*v))
s=sqrt(c*c - v*v)/c
Ez a hosszkontrakció egyenlete, ha a test méretét egy hullám konstruktív interferencia helyei határozzák meg. Rendezzük át az egyenletet.
s=sqrt((c*c - v*v)/(c*c))
s=sqrt(1 - v*v/(c*c))
s0=1
s=1sqrt(1 - v*v/(c*c))
https://en.wikipedia.org/wiki/Length_contraction
Szóval a rövid válasz:
azért ilyen a "geometriája" a világnak, mert minden csak közönséges hullám.
Egy szilard kristalyban vagy NEO.
Nem tetszik?
Az szr ugy.. -
#1380
engedjétek meg, hogy egy posztban válaszoljak mindhármótoknak, nem pedig külön külön:
"ΣFi=0, de Fi-k nem kell 0-k legyenek. Egyébként úgy mondják, hogy az áltrel szerint egyenes vonalú egyenletes mozgást végez a görbült térben."
pontosan ezt mondtam én is. talán az ½eredő½ szó még elkelt volna oda.
"Ahogy alattam is mondják és ahogy te is írtad - hatnak rá erők, hiszen körbeesi a Földet, hat rá a gravitáció, folyamatosan módosítja a sebességének irányát, van delta v - tehát gyorsul."
nem egészen, nem gyorsul a relativitás elmélet értelmében, hiszen (ahogy polárka is írta) egyenletes mozgást végez. a relativitás elméletben nincsen gravitációs erő, mint olyan, hanem a testek azért végeznek olyan mozgást, amilyet, mert a görbült téridőben mozognak.
"Inerciarendszer a Földet körülvevő gömbhéj felületén. De amint kitér abból, már nem azonos inerciarendszerhez tartozik, mert vagy a sebessége, vagy a mozgásának iránya fog változni. Ez világosan látszik Newton első törvényéből, ha értelmezed a példára (űrhajós körbeesi a Földet). Ezért nem tekintjük inerciarendszernek a forgómozgást vagy körmozgást (keringést) végző állapotokat. Az, hogy egy magára hagyott testre nem hatnak erők, nem ekvivalens azzal, hogy a rá ható erők összeredője nulla."
a szabadon eső rendszer is inerciarendszer. a spirális pályán Föld felé zuhanó rendszer is inerciarendszer. Newton törvényét meg nincs értelme előcincálni, mert az általános relativitáselméletnek semmi köze Newtonhoz. -
Candi #1379 Inerciarendszer a Földet körülvevő gömbhéj felületén. De amint kitér abból, már nem azonos inerciarendszerhez tartozik, mert vagy a sebessége, vagy a mozgásának iránya fog változni. Ez világosan látszik Newton első törvényéből, ha értelmezed a példára (űrhajós körbeesi a Földet). Ezért nem tekintjük inerciarendszernek a forgómozgást vagy körmozgást (keringést) végző állapotokat. Az, hogy egy magára hagyott testre nem hatnak erők, nem ekvivalens azzal, hogy a rá ható erők összeredője nulla. -
#1378
Ahogy alattam is mondják és ahogy te is írtad - hatnak rá erők, hiszen körbeesi a Földet, hat rá a gravitáció, folyamatosan módosítja a sebességének irányát, van delta v - tehát gyorsul. -
polarka #1377 ΣFi=0
, de Fi-k nem kell 0-k legyenek.
Egyébként úgy mondják, hogy az áltrel szerint egyenes vonalú egyenletes mozgást végez a görbült térben. -
#1376
ne haragudj, de ebbe is muszáj belekotnom :-) attól, hogy egy objektum valami körül kering meg nem feltétlenül van gyorsuló rendszerben. Az Föld körül keringő urhajoban az űrhajós súlytalansag állapotában van, vagyis nem hat rá erő. kvázi szabadon esik. körbeesi a Földet. azaz inerciarendszer. -
polarka #1375 Fizikai Szemle: AZ IKERPARADOXON ÉS A GYORSULÁS - Bokor Nándor -
#1374
A fénysebességet megközelítő, évekig tartó utazás (ahol az ikerparadoxon hatása számottevő lesz emberi mértékben) szerintem bőven nagy lépték, tehát már nem elhanyagolható.
De ettől eltekintve sem tudsz olyan megfigyelési pontot mutatni, amelyik valódi inerciarendszer, vagy bármilyen módon gyorsulásmentes; főleg, hogy még azt is feltételezik, hogy a teljes univerzumnak is forog, bár emberi léptékkel nézve egészen lassan, de a méretből adódóan van bőven momentuma - ez lehet az egyik oka a galaxisok ellapulásának, forgásirányba állásának - tehát semmelyik pontra nem lehet az univerzumon belül azt mondani, hogy gyorsulásmentes. -
#1373
az inerciarendszer attól nem kitüntetett, hogy minden ilyen rendszerben ugyanúgy játszódnak le a folyamatok, nem lehet megk¸ulönbözetni őket. de a gyorsuló rendszerekben másképpen játszódnak a folymatok, a rendszer gyorsulásától függően. azért írtam, hogy míg az inerciarendszerek abszolút sebességéről nincs értelme beszélni, csak inerciarendszerek egymáshoz viszonyított sebességéről (mivel nincs kitűntetett koordinátarendszer, amihez a sebességet viszonyíthatnánk), addig a gyorsuló rendszer gyorsulása nem viszonylagos dolog, hanem abszolút, mert azt nem egy másik koordinátarendszerhez viszonyítjuk, hanem kísérlettel állapíthatjuk meg magában a rendszerben!
-
#1372
a világegyetem gyorsulása más tészta, ott a tér tágul nem olyan értelemben van gyorsulás, mint ahogy az űrhajó gyorsul, és amúgy csak nagy léptékektre érvényes.
az ikerparadoxon feloldása az, hogy az űrhajós iker nem ienrciarendszerben mozgott végig, mert amikor elindul, visszafordul, megáll óhatatlanul is gyorsuláson esik át. -
#1371
Amugymeg szerintem eleve ertelmetlen a szokapcsolat..kituntetett-inerciarendszer...
(Nem trollkodom..tenyleg a velemenyemet irtam) -
#1370
Nem csak kituntettt inerciarendszer nincsen, hanem kituntetett koordinata-rendszer sem...Amiben a mozgast ertelmezzuk...
A relativitas-elmeletben koordinata-rendszerekrol beszelunk...Inerciarendszer(dehat ezt itt tudja mindenki)a specialis r-e. hatokore...Azert altalanos relativitas-elmelet a neve(a masiknak), mert minden rendszerre ervenyes, fuggetlenul attol, hogy egy masik koordinata-rendszerhez viszonyitva milyen mozgast vegez...Az adja meg a mozgas leirasat, hogy milyen koordinata-rendszert valasztok a leirsara... -
#1369
Nem jol jott at akkor a velemenyem...(az elemi kvantum elektro-dinamikai levezetesnek amit perezenteltal, ehhez semmi koze, hanem a dolog lenyegerol beszelek)
Maga a "reszecske" es "hullam" a jelenseg leirasara hasznalt extrapolaciok...Nem tudjuk, hogy mi ezen entitasok(amiket reszecskeknek nevezunk) VALOSAGOS megjelenes ezen extrapolacioktol fuggetlenul...Jobb (pontosabb?)hijan hasznaljuk ezeket...legalabbis a kvantumelmelet koppenhagai-ertelmezese ertelmeben(aminek magam is a hive vagyok) Amilyen szempontbol Te kozelited meg( a koppenhagaival szogesen elkulonulo ertelmezes) az az Everett fele sok-vilag ertelmezes, amit egyenlore magam reszerol tul meredek elkepzelesnek tartok(amig be nem bizonyosodik ez a kvantum-elmelet tenyleges leirasa..erre meg par evet varni kell..legalabbis, amig sikerul kvantum-szamitogepeket epitenunk)..
" csak a végzett kísérletek jellegéből következik, hogy mikor melyik formája érvényesül inkább."
Inkabb erre gondoltam...(ez jobb kozelitese a koppenhagai ertelmezesnek) -
#1368
Így korrekt, viszont - tekintve, hogy az egész világegyetem és minden, ami benne van a jelenlegi eredmények szerint gyorsulva tágul - valódi inerciarendszer csak elméletben, papíron létezhet, minden gyorsul valamilyen módon.
Könnyen lehet, hogy ez az egyik összetevője a paradoxonoknak - sehol nincs nem-inerciarendszer, így nem lehet igazi egyidejűségről sem beszélni, csak akkor, ha elhanyagoljuk ezeket a hatásokat. Ami persze egyre pontatlanabb lesz, minél nagyobb sebességről, időről vagy távolságról van szó. -
#1367
kitüntetett inerciarendszer nincs. de azt, hogy a megfigyelő inerciarendszerben tartózkodik e, vagy gyorsuló rendszerben, egyértelműen el tudja dönteni a megfigyelő, nem csak azt, hogy egymáshoz lépest nem gyorsulnak e, hanem hogy a saját rendszerük nem gyorsuló e.
más szavakkal, attól, hogy egymáshoz képest gyorsulnak, még lehet az egyik inerciarendszer, ha a másik gyorsul az egyikhez képest. vagy: ha mindkettő egyformán gyorsul, akkor egymáshoz képest nem gyorsulnak, mégis mindkettő gyorsuló rendszer, nem inercia. -
#1366
Nem létezik olyan, hogy abszolút, hol képzeled el a külső, fix megfigyelőpontot? -
Candi #1365 Épp azt próbálom megérteni, hogy nincs olyan hogy abszolút. Akkor is érvényeseknek kell lenniük egy inerciarendszeren belül a newtoni szabályoknak, ha az az inerciarendszer történetesen akár 'négykilences' fénysebességgel száguld a megfigyelőhöz képest. Mi van, ha az egész univerzumunk picivel fénysebesség alatti sebességgel száguld a téridőben? Hogyan győződnénk meg róla, hogy nem így van?
-
#1364
nem csak egymáshoz képest, hanem abszolút értelemben. -
#1363
Mindazon pillanatokban, amikor épp nem gyorsulnak egymáshoz képest. -
#1362
nem, amikor mindketten inerciarendzserben vagytok, ugyanazt látjátok. vagyis ő is azt látja, hogy lassan öregszel, te is azt, hogy ő lassan öregszik. -
#1361
Üdv Einstein világában, gyakorlatilag ezzel kezdődik a speciális relativitáselmélet ismertetése minden ismeretterjesztő kiadványban.
Leírtad az ikerparadoxont, mihez kezdjünk vele? -
Candi #1360 Nos, akkor vegyük a következőt, amely az űrhajós probléma lényegére mutat rá: gyakorlatilag ugyanaz a dilemma mint az űrállomásos esetnél, csak picit átfogalmazva, egyszerűsítve.
Tehát tegyük fel, hogy a Földről elindulok egy nagy, Naprendszer körüli túrára. Jófajta technológia van a birtokomban, utazásom során egyre gyorsuló mozgással a fénysebesség 99%-át érem el. Ekkor ugye a saját időm le fog lassulni a Földön maradt megfigyelőhöz képest, vagyis az ő ideje gyorsabban fog telni hozzám képest, mint az enyém, ő gyorsabban öregszik mint én (ugye innen az ikerparadoxon).
No de mivel a relativitáselmélet szerint minden mozgás viszonylagos, ezért egy harmadik inerciarendszer-beli megfigyelő nem fogja tudni eldönteni, hogy én gyorsulok-e a Földhöz képest, vagy a Föld gyorsul-e hozzám képest. Ő csak azt fogja látni, hogy távolodunk egymástól. Tehát gyakorlatilag úgy is vehetem a dolgot, hogy én végig "egy helyben álltam", és a Föld kezdett távolodni tőlem Naprendszerestül, majd tett egy nagy kört körülöttem. Ilyen szemszögből azonban a Föld sajátidejének kellene időlassulást 'elszenvednie' hozzám képest, nem nekem hozzá képest.
Akkor most hogy is van ez?
-
#1359
Én úgy értelmeztem uwu válaszát számodra #1354-ben, hogy az egész gondolatmeneted problémás, nem csak konkrétan az űrhajós "bizonyítási kísérlet" - te erre kérdeztél rá, majd meg is adtad magadnak a választ.
