Érdemes az antigravitációs meghajtással foglalkozni?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#464
Részben igazad van, ezen a téren sokminden tekintetben nem sok értelme van a szavakban, logikai érvekkel vitatkozásnak.
Ugyanakkor, épp a tudomány tárta fel mára elég jól azt a régi megfigyelést, hogy az emberben alapvetõen két fajta gondolkodásmód mûködik: a két agyféltekéhez kapcsolódóan. Akinek az egyik dominál erõsen (az emberek többsége esetén többé-kevésbé így van, néha extrém mértékben), az nem nagyon értik meg a másikat, és fordítva. De az is már nagyon rég óta ismert dolog, hogy a kettõt egyensúlyba lehet hozni (leginkább meditációval, nem pedig agyalással, ami eleve az egyik oldal nyúzása).
Tehát azt hiszem, bizonyos ellentétek feloldhatók, a kérdés jobbra vagy balra döntése helyett. Így némi párbeszéd talán nem árt.
Ugyanakkor, épp a tudomány tárta fel mára elég jól azt a régi megfigyelést, hogy az emberben alapvetõen két fajta gondolkodásmód mûködik: a két agyféltekéhez kapcsolódóan. Akinek az egyik dominál erõsen (az emberek többsége esetén többé-kevésbé így van, néha extrém mértékben), az nem nagyon értik meg a másikat, és fordítva. De az is már nagyon rég óta ismert dolog, hogy a kettõt egyensúlyba lehet hozni (leginkább meditációval, nem pedig agyalással, ami eleve az egyik oldal nyúzása).
Tehát azt hiszem, bizonyos ellentétek feloldhatók, a kérdés jobbra vagy balra döntése helyett. Így némi párbeszéd talán nem árt.
#463
Dez! Ha javasolhatnám, ne menj bele ebbe a vitába, hiszen aki nem élt még át dolgokat, soha nem fogja megérteni.
Ezeket a dolgokat csak "belsõleg" lehet megérteni-elfogadni.
Szerintem..
Ezeket a dolgokat csak "belsõleg" lehet megérteni-elfogadni.
Szerintem..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#462
"Hát ez az ! Ott van az a tapasztalat. De a vallásokkal kapcsolatban hol van ilyen ?"
Na látod! Ez a baj a tudományos szemlélettel.
Ha neked nincs tapasztalatod, akkor a másik tapasztalata számodra mit sem ér.
A tapasztalatról lehet mesélni, de tudományosan feldolgozni nem lehet.
Azért ezen elgondolkodhatnál, vajon miért emlegetnek ma is milliók 2000 évvel ezelõtti dolgokat ? Valaminek csak történie kellett, ha még 2000 év után is téma..
Hiszen voltak tanítók minden korszakban, mégis haláluk után elfeledték õket. Mi az a plusz dolog, ami szinte halhatatlanná tesz évezredeken át személyeket ?
Krisna 5ezer évvel ezelõtt élt, Buddha ~2400 Jézus ~2000...
Na látod! Ez a baj a tudományos szemlélettel.
Ha neked nincs tapasztalatod, akkor a másik tapasztalata számodra mit sem ér.
A tapasztalatról lehet mesélni, de tudományosan feldolgozni nem lehet.
Azért ezen elgondolkodhatnál, vajon miért emlegetnek ma is milliók 2000 évvel ezelõtti dolgokat ? Valaminek csak történie kellett, ha még 2000 év után is téma..
Hiszen voltak tanítók minden korszakban, mégis haláluk után elfeledték õket. Mi az a plusz dolog, ami szinte halhatatlanná tesz évezredeken át személyeket ?
Krisna 5ezer évvel ezelõtt élt, Buddha ~2400 Jézus ~2000...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#461
Úgy tûnik, elcsesztem az egyik linket. Itt a mûködõ verzió : Isten definíciójának keresése
#460
"A kisgyerekek általában a levegõt sem tekintetik létezõnek, mivel nem lehet látni, nem lehet (legalábbis kézzel) megfogni, stb. De ugye ott van az a zavarbaejtõ tapasztalat, hogy jól érezhetõ, ha pl. ráfújunk a kezünkre..."
Hát ez az ! Ott van az a tapasztalat. De a vallásokkal kapcsolatban hol van ilyen ?
""A kérdésem továbbra is él. Ha egyszer volt egy ideális állapot, ahol mindenki napi kapcsolatban volt a szellemvilággal, meg az istenekkel, és minden szép meg jó volt, és még bûnözés sem volt"
Õõõ, valóban volt ilyen? Én nem tudok róla."
Én sem, de valaki állított valami ilyesmit.
"A filozófiát sok természettudományos beállítottságú ember nem tartja túl sokra. Általában nem is értik azt sem."
Ez így ebben a formában nem igaz. A filozófiának sok fajtája van, némelyik közel áll a tudományhoz, mások meg igen távol.
""Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha isten létezik, akkor a minden más esetben elképesztõen hatékonynak bizonylut tudomány miért nem volt képes megtalálni?"
Nem mindenki gondolja ezt így a tudományban sem... (Persze nem Jehovát, Allahot, stb. találták meg személyesen.)"
Nem látom, hogy a válasz hogy jön össze a kérdéssel.
"Szerintem meg jó nagy butaság lenne elõre, önkényesen definiálni valamit, és utána nekiállni keresgélni... Összességében kell nézni a dolgokat (legtöbben erre nem képesek), és így derülhet ki valami."
Attól függ, hogy mit keresünk. Mindenesetre az biztos, hogy bármiféle definíció nélkül nekivágni a keresésnek értelmetlen. Például, ha a feladatod a "nosefa" keresése lenne, nem az lenne az elsõ dolgod, hogy megkérdezd, hogy mégis mi a fene az?
Az isten fogalommal kapcsolatben elsõre ez nem merül fel, mert mindenki azt hiszi hogy tudja mirõl van szó. Viszont a téma alapos körbejárása után kiderül, hogy nagyon megfoghatatlan ez a fogalom. http://www.freeweb.hu/p-dox/istendef/istendef.htm
Ebbõl aztán az is adódik, hogy a különbözõ kvázi-definíciók gyakran keverednek egy érvelésen belül és így az logikailag alapvetõen hibás, de egyébként meggyõzõ lesz.
Nem mondom, hogy matematikai precizitású definíció kellene, de legalább egy többé-kevésbé pontos körülírás, amin el lehet indulni. Egyébként már pusztán a fogalom megfoghatatlansága is azt sejteti, hogy nem egy olyan dologról van szó, amivel az ember napi kapcsolatban van.
"Csak kár, hogy õk eleve egyeoldalúan nézik a kérdést, mint ahogy az egész világot."
Látod, te is egybõl abból indulsz ki, hogy neked van igazad.
Arra nem is gondolsz, hogy esetleg valaki objektíven megvizsgálta mindkét (vagy több) oldalt, és az eredmények láttán eldöntötte a kérdést. Egyébként az sem egészen tiszta, hogy pontosan milyen oldalakról van szó.
"Hmm, én inkább azt érzem sokszor, hogy épp a természettudósok nem látnak át a szitán. Vagy úgy is lehet mondani, hogy nem látját a fától az erdõt."
Hát ezt mindkét oldal határozottan állítja a másikról. Ha mondjuk objektíven vizsgálnánk a kérdést, azt kéne megnézni, hogy a felek a világról mennyi és milyen tudást gyûjtöttek össze. Ebbõl mondjuk a tudomány része viszonylag jól meghatározható, de a többieknél még az is problémás, hogy egyáltalán milyen csoportok vannak. Például a vallásokat külön-külön vizsgáljuk, vagy egyben? És az is gond, hogy a tudás megbízhatóságát hogyan ítéljük meg. De mindent összevetve nehezen tudnék olyan nem elfogult kritériumot kitalálni, ami ne a tudományt hozná ki gyõztesnek.
"Ez egy picit naívnak tûnik. A természettudomány rég óta a vallás ellenlábasa, konkurenciája."
Bizonyos értelemben igen. Viszont a tudomány nem azért jött létre, hogy a vallás ellenfele legyen. De még az egyházaké sem. Ez abból is látszik, hogy sokáig a tudósok a papok közül kerültek ki. Az ellentét csak akkor keletkezett, amikor kiderült, hogy a tudományos megismerés eredményeibõl a vallásokra (és fõleg az egyházakra) nézve nagyon kellemetlen következtetések adódnak. De a tudomány ezután sem tekinti fõ céljának a vallások elleni harcot. Legfeljebb általában a tudatlanság és hiszékenység ellen harcol, ami elvileg nem feltétlenül jelent vallásellenességet.
A vallások logikáját bemutató paródia :
http://kissinghanksass.fw.hu/
Hát ez az ! Ott van az a tapasztalat. De a vallásokkal kapcsolatban hol van ilyen ?
""A kérdésem továbbra is él. Ha egyszer volt egy ideális állapot, ahol mindenki napi kapcsolatban volt a szellemvilággal, meg az istenekkel, és minden szép meg jó volt, és még bûnözés sem volt"
Õõõ, valóban volt ilyen? Én nem tudok róla."
Én sem, de valaki állított valami ilyesmit.
"A filozófiát sok természettudományos beállítottságú ember nem tartja túl sokra. Általában nem is értik azt sem."
Ez így ebben a formában nem igaz. A filozófiának sok fajtája van, némelyik közel áll a tudományhoz, mások meg igen távol.
""Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha isten létezik, akkor a minden más esetben elképesztõen hatékonynak bizonylut tudomány miért nem volt képes megtalálni?"
Nem mindenki gondolja ezt így a tudományban sem... (Persze nem Jehovát, Allahot, stb. találták meg személyesen.)"
Nem látom, hogy a válasz hogy jön össze a kérdéssel.
"Szerintem meg jó nagy butaság lenne elõre, önkényesen definiálni valamit, és utána nekiállni keresgélni... Összességében kell nézni a dolgokat (legtöbben erre nem képesek), és így derülhet ki valami."
Attól függ, hogy mit keresünk. Mindenesetre az biztos, hogy bármiféle definíció nélkül nekivágni a keresésnek értelmetlen. Például, ha a feladatod a "nosefa" keresése lenne, nem az lenne az elsõ dolgod, hogy megkérdezd, hogy mégis mi a fene az?
Az isten fogalommal kapcsolatben elsõre ez nem merül fel, mert mindenki azt hiszi hogy tudja mirõl van szó. Viszont a téma alapos körbejárása után kiderül, hogy nagyon megfoghatatlan ez a fogalom. http://www.freeweb.hu/p-dox/istendef/istendef.htm
Ebbõl aztán az is adódik, hogy a különbözõ kvázi-definíciók gyakran keverednek egy érvelésen belül és így az logikailag alapvetõen hibás, de egyébként meggyõzõ lesz.
Nem mondom, hogy matematikai precizitású definíció kellene, de legalább egy többé-kevésbé pontos körülírás, amin el lehet indulni. Egyébként már pusztán a fogalom megfoghatatlansága is azt sejteti, hogy nem egy olyan dologról van szó, amivel az ember napi kapcsolatban van.
"Csak kár, hogy õk eleve egyeoldalúan nézik a kérdést, mint ahogy az egész világot."
Látod, te is egybõl abból indulsz ki, hogy neked van igazad.
Arra nem is gondolsz, hogy esetleg valaki objektíven megvizsgálta mindkét (vagy több) oldalt, és az eredmények láttán eldöntötte a kérdést. Egyébként az sem egészen tiszta, hogy pontosan milyen oldalakról van szó.
"Hmm, én inkább azt érzem sokszor, hogy épp a természettudósok nem látnak át a szitán. Vagy úgy is lehet mondani, hogy nem látját a fától az erdõt."
Hát ezt mindkét oldal határozottan állítja a másikról. Ha mondjuk objektíven vizsgálnánk a kérdést, azt kéne megnézni, hogy a felek a világról mennyi és milyen tudást gyûjtöttek össze. Ebbõl mondjuk a tudomány része viszonylag jól meghatározható, de a többieknél még az is problémás, hogy egyáltalán milyen csoportok vannak. Például a vallásokat külön-külön vizsgáljuk, vagy egyben? És az is gond, hogy a tudás megbízhatóságát hogyan ítéljük meg. De mindent összevetve nehezen tudnék olyan nem elfogult kritériumot kitalálni, ami ne a tudományt hozná ki gyõztesnek.
"Ez egy picit naívnak tûnik. A természettudomány rég óta a vallás ellenlábasa, konkurenciája."
Bizonyos értelemben igen. Viszont a tudomány nem azért jött létre, hogy a vallás ellenfele legyen. De még az egyházaké sem. Ez abból is látszik, hogy sokáig a tudósok a papok közül kerültek ki. Az ellentét csak akkor keletkezett, amikor kiderült, hogy a tudományos megismerés eredményeibõl a vallásokra (és fõleg az egyházakra) nézve nagyon kellemetlen következtetések adódnak. De a tudomány ezután sem tekinti fõ céljának a vallások elleni harcot. Legfeljebb általában a tudatlanság és hiszékenység ellen harcol, ami elvileg nem feltétlenül jelent vallásellenességet.
A vallások logikáját bemutató paródia :
http://kissinghanksass.fw.hu/
#459
Ha nem bánjátok, erre is válaszolnék.
"A kérdésem továbbra is él. Ha egyszer volt egy ideális állapot, ahol mindenki napi kapcsolatban volt a szellemvilággal, meg az istenekkel, és minden szép meg jó volt, és még bûnözés sem volt"
Õõõ, valóban volt ilyen? Én nem tudok róla. Egyátalán nem biztos, hogy pl. az õsember, vagy késõbbi kultúrák mindezeket olyan jól átlátták, ismerték volna. Inkább csak sejtettek valamit (most sincs ez nagyon másképp), de az egészet a saját szintjükre hozták.
"akkor hogy terjedhetett el egy olyan világnézet, ami a teljesen nyilvánvaló igazságokat tagadta, és ráadásul még bûnözést, meg minden más rosszat is hozott magával?"
Pl. a Biblia szerint úgy, hogy elkezdtük azt hinni, hogy mindent fel tudunk fogni az emberi agyunkkal. Ettünk a "tudás" almájából. Azaz, néhány dolgot most jobban értünk, de közben távolabb kerültünk más dolgoktól. De azért remélhetõleg vezet ez valahova. (Mármint nem a pusztulásba.)
"Azért a görög filozófusok is ott voltak."
A filozófiát sok természettudományos beállítottságú ember nem tartja túl sokra. Általában nem is értik azt sem.
"Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha isten létezik, akkor a minden más esetben elképesztõen hatékonynak bizonylut tudomány miért nem volt képes megtalálni?"
Nem mindenki gondolja ezt így a tudományban sem... (Persze nem Jehovát, Allahot, stb. találták meg személyesen.)
Mellesleg sorolni lehetne még a területeket, ahol nemhogy nem elképesztõen, hanem egyátalán nem sikeres a tudomány...
"Persze lehetséges, hogy csak ügyetlenek vagyunk és azért nem sikerült, de ugyanúgy lehetõség az is, hogy tényleg nem létezik. És ha a kérdés ennyire bizonytalan, akkor milyen megfontolásból kötelezi el magát valaki az egyik lehetséges válasz mellett?"
(Én nem teszem, de nem is csak a logikára hallgatok.)
"Egyébként az istenkeresés alapból elhibázott volt, mert a vallásból indultak ki. A modern filozófusok és tudósok is megvizsgálták a témát, és kiderült, hogy van egy sokkal alapvetõbb kérdés is, ami nélkül nem is lehet elindulni. Arról van szó, hogy definiálni kéne isten fogalmát, különben eleve értelmetlen bármilyen vele kacsolatos kérdés. Kiderült, hogy ez nem megy."
Szerintem meg jó nagy butaság lenne elõre, önkényesen definiálni valamit, és utána nekiállni keresgélni... Összességében kell nézni a dolgokat (legtöbben erre nem képesek), és így derülhet ki valami.
(Ennek csak akkor lenne értelme, ha Jehovát, Allahot akarnák keresni, csakhogy szerintem az is butaság lenne. Persze a vallásosok jó része - akik ilyen személyiségekben hisznek - szerint nem.)
"Vagy éppen egyedül õk látják tisztán, hogy az egész csak kitaláció."
Csak kár, hogy õk eleve egyeoldalúan nézik a kérdést, mint ahogy az egész világot.
"Ha abból az alapfeltevésbõl indulsz ki, hogy neked van igazad, akkor nem csoda, ha az okfejtés végén az jön ki, hogy a többiek tévednek."
Én speciel nem ebbõl indultam ki. Tizenéves koromban még én is eléggé materialista voltam.
"Teljesen természetes, hogy egyre több kérdés merül fel, hiszen ahhoz is kell tudás, hogy az ember feltegye a kérdést. A tudomány legalább halad valamerre, túljut egy halom "függönyön", és a megszerzett tudás egyáltalán nem haszontalan."
Nem haszontalan, de önmagában nem biztos, hogy mindenre elég. Pl. elég érdekes, amikor egy kémikus akar megoldani minden lelki gondot.
"Ezzel szemben a vallások leragadtak az elsõ függönynél, és azzal vannak elfoglalva, hogy milyen szép mintázata van neki."
Hmm, én inkább azt érzem sokszor, hogy épp a természettudósok nem látnak át a szitán. Vagy úgy is lehet mondani, hogy nem látját a fától az erdõt.
"Teljesen hibás elképzelés. A tudomány célja a világ megismerése, úgy ahogy van, istennel, vagy anélkül. Ez nem úgy müxik, hogy kitaláljuk a végeredményt, és keresünk hozzá ügyes indoklást, hanem a megismerési módszert rögzítjük, és elfogadjuk az eredményt amit ad, bármi legyen is az. És egyáltalán nem arról szól a dolog, hogy ki okosabb, nem is értem, hogy ez hogy jött elõ."
Ez egy picit naívnak tûnik. A természettudomány rég óta a vallás ellenlábasa, konkurenciája. (Pontosabban ez egy három pólusú dolog, mert ott van még az ezotéria is.) De vannak olyan tudományterületek is, amik valahol középen vannak, vagy egyszerûen nem foglalnak állást ebben a kérdésben.
"A kérdésem továbbra is él. Ha egyszer volt egy ideális állapot, ahol mindenki napi kapcsolatban volt a szellemvilággal, meg az istenekkel, és minden szép meg jó volt, és még bûnözés sem volt"
Õõõ, valóban volt ilyen? Én nem tudok róla. Egyátalán nem biztos, hogy pl. az õsember, vagy késõbbi kultúrák mindezeket olyan jól átlátták, ismerték volna. Inkább csak sejtettek valamit (most sincs ez nagyon másképp), de az egészet a saját szintjükre hozták.
"akkor hogy terjedhetett el egy olyan világnézet, ami a teljesen nyilvánvaló igazságokat tagadta, és ráadásul még bûnözést, meg minden más rosszat is hozott magával?"
Pl. a Biblia szerint úgy, hogy elkezdtük azt hinni, hogy mindent fel tudunk fogni az emberi agyunkkal. Ettünk a "tudás" almájából. Azaz, néhány dolgot most jobban értünk, de közben távolabb kerültünk más dolgoktól. De azért remélhetõleg vezet ez valahova. (Mármint nem a pusztulásba.)
"Azért a görög filozófusok is ott voltak."
A filozófiát sok természettudományos beállítottságú ember nem tartja túl sokra. Általában nem is értik azt sem.
"Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha isten létezik, akkor a minden más esetben elképesztõen hatékonynak bizonylut tudomány miért nem volt képes megtalálni?"
Nem mindenki gondolja ezt így a tudományban sem... (Persze nem Jehovát, Allahot, stb. találták meg személyesen.)
Mellesleg sorolni lehetne még a területeket, ahol nemhogy nem elképesztõen, hanem egyátalán nem sikeres a tudomány...
"Persze lehetséges, hogy csak ügyetlenek vagyunk és azért nem sikerült, de ugyanúgy lehetõség az is, hogy tényleg nem létezik. És ha a kérdés ennyire bizonytalan, akkor milyen megfontolásból kötelezi el magát valaki az egyik lehetséges válasz mellett?"
(Én nem teszem, de nem is csak a logikára hallgatok.)
"Egyébként az istenkeresés alapból elhibázott volt, mert a vallásból indultak ki. A modern filozófusok és tudósok is megvizsgálták a témát, és kiderült, hogy van egy sokkal alapvetõbb kérdés is, ami nélkül nem is lehet elindulni. Arról van szó, hogy definiálni kéne isten fogalmát, különben eleve értelmetlen bármilyen vele kacsolatos kérdés. Kiderült, hogy ez nem megy."
Szerintem meg jó nagy butaság lenne elõre, önkényesen definiálni valamit, és utána nekiállni keresgélni... Összességében kell nézni a dolgokat (legtöbben erre nem képesek), és így derülhet ki valami.
(Ennek csak akkor lenne értelme, ha Jehovát, Allahot akarnák keresni, csakhogy szerintem az is butaság lenne. Persze a vallásosok jó része - akik ilyen személyiségekben hisznek - szerint nem.)
"Vagy éppen egyedül õk látják tisztán, hogy az egész csak kitaláció."
Csak kár, hogy õk eleve egyeoldalúan nézik a kérdést, mint ahogy az egész világot.
"Ha abból az alapfeltevésbõl indulsz ki, hogy neked van igazad, akkor nem csoda, ha az okfejtés végén az jön ki, hogy a többiek tévednek."
Én speciel nem ebbõl indultam ki. Tizenéves koromban még én is eléggé materialista voltam.
"Teljesen természetes, hogy egyre több kérdés merül fel, hiszen ahhoz is kell tudás, hogy az ember feltegye a kérdést. A tudomány legalább halad valamerre, túljut egy halom "függönyön", és a megszerzett tudás egyáltalán nem haszontalan."
Nem haszontalan, de önmagában nem biztos, hogy mindenre elég. Pl. elég érdekes, amikor egy kémikus akar megoldani minden lelki gondot.
"Ezzel szemben a vallások leragadtak az elsõ függönynél, és azzal vannak elfoglalva, hogy milyen szép mintázata van neki."
Hmm, én inkább azt érzem sokszor, hogy épp a természettudósok nem látnak át a szitán. Vagy úgy is lehet mondani, hogy nem látját a fától az erdõt.
"Teljesen hibás elképzelés. A tudomány célja a világ megismerése, úgy ahogy van, istennel, vagy anélkül. Ez nem úgy müxik, hogy kitaláljuk a végeredményt, és keresünk hozzá ügyes indoklást, hanem a megismerési módszert rögzítjük, és elfogadjuk az eredményt amit ad, bármi legyen is az. És egyáltalán nem arról szól a dolog, hogy ki okosabb, nem is értem, hogy ez hogy jött elõ."
Ez egy picit naívnak tûnik. A természettudomány rég óta a vallás ellenlábasa, konkurenciája. (Pontosabban ez egy három pólusú dolog, mert ott van még az ezotéria is.) De vannak olyan tudományterületek is, amik valahol középen vannak, vagy egyszerûen nem foglalnak állást ebben a kérdésben.
#458
A következõt úgy tûnik, nem látod: a tudomány eleve csak azt fogadja el, amit logikai rendszerekbe foglalhat. Amíg ez nem sikerül, addig csak téves megfigyelés, stb. Az olyan dolgok, amik az "ismert fizikai világon" kívül állnak, nem férnek bele ebbe a keretbe. Hiszen az az "ismert fizikai világ" éppen azért az ami (lásd fent), mert ki van belõle zárva, amit nem tudunk logikai, matematikai, stb. úton megközelíteni. Így nem sok értelme van egy fórumon ilyen megközelítéssel vitatkozni róluk. Viszont lehet személyes tapasztalatokat szerezni (ehhez nem elég elolvasni 1-2 könyvet).
A kisgyerekek általában a levegõt sem tekintetik létezõnek, mivel nem lehet látni, nem lehet (legalábbis kézzel) megfogni, stb. De ugye ott van az a zavarbaejtõ tapasztalat, hogy jól érezhetõ, ha pl. ráfújunk a kezünkre..
A kisgyerekek általában a levegõt sem tekintetik létezõnek, mivel nem lehet látni, nem lehet (legalábbis kézzel) megfogni, stb. De ugye ott van az a zavarbaejtõ tapasztalat, hogy jól érezhetõ, ha pl. ráfújunk a kezünkre..
#457
Ja! A.C Bhaktivedanta Swami Prabhupád fordításában és magyarázataival.
Bhagavad Gíta
Bhagavad Gíta
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#456
András! Ezt így fórumon nem lehet elmondani, és tényleg rentgeteg "alap" dolgot kellene tisztázni.
Mégegyszer javasolnám, hogy olvasd el legalább a Bhagavad Gítát (az nem olyan sok oldal) és nagyon sok kérdésre választ kapsz.
Azokra is, amiket alant kérdeztél.
Ha kiragadok a szövegkörnyezetükbõl gondolatokat, azoknak önmagában semmi értelme.
Bár az is igaz, hogy ezek a könyvek nem azért íródtak, hogy materialista beállítottságú emberek vitatkozzanak a filozófiai állításain, hanem inkább azoknak, akik Istent keresik. Számukra ezek a könyvek "útmutatók".
igen, beszélj olyannal, aki e szerint a filozófia szerint él és gondolkodik. Én csak ismerem, de nem élek benne. Sajnos nagyon lusta beállítotságú vagyok<#whatever><#rolleyes>. Bár sokat tudnék mesélni, ezek mind csak szubjektív tapasztalatok. Talán Neked is szükséged lenne olyasmire, ami alapvetõen megváltoztatja világnézetedet. (Hogy megértsd ezt a filozófiát).
Régebben én sem hittem az egészben, de aztán 180 fokkal megváltozott a világnézetem.
Hidd el, ezt így fórumon keresztül nem tudom Neked elmagyarázni.
Valami olyan feladat lenne, mint szóban leírni, elmesélni Mona Lisa mosolyát.
Bocsi
<#nemtudom>
Mégegyszer javasolnám, hogy olvasd el legalább a Bhagavad Gítát (az nem olyan sok oldal) és nagyon sok kérdésre választ kapsz.
Azokra is, amiket alant kérdeztél.
Ha kiragadok a szövegkörnyezetükbõl gondolatokat, azoknak önmagában semmi értelme.
Bár az is igaz, hogy ezek a könyvek nem azért íródtak, hogy materialista beállítottságú emberek vitatkozzanak a filozófiai állításain, hanem inkább azoknak, akik Istent keresik. Számukra ezek a könyvek "útmutatók".
igen, beszélj olyannal, aki e szerint a filozófia szerint él és gondolkodik. Én csak ismerem, de nem élek benne. Sajnos nagyon lusta beállítotságú vagyok<#whatever><#rolleyes>. Bár sokat tudnék mesélni, ezek mind csak szubjektív tapasztalatok. Talán Neked is szükséged lenne olyasmire, ami alapvetõen megváltoztatja világnézetedet. (Hogy megértsd ezt a filozófiát).
Régebben én sem hittem az egészben, de aztán 180 fokkal megváltozott a világnézetem.
Hidd el, ezt így fórumon keresztül nem tudom Neked elmagyarázni.
Valami olyan feladat lenne, mint szóban leírni, elmesélni Mona Lisa mosolyát.
Bocsi
<#nemtudom>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#455
A kérdésem továbbra is él. Ha egyszer volt egy ideális állapot, ahol mindenki napi kapcsolatban volt a szellemvilággal, meg az istenekkel, és minden szép meg jó volt, és még bûnözés sem volt, akkor hogy terjedhetett el egy olyan világnézet, ami a teljesen nyilvánvaló igazságokat tagadta, és ráadásul még bûnözést, meg minden más rosszat is hozott magával?
"A józan ész tényleg inkább csak a reneszánsz vége felé jelenik meg, amikor a mikroszkópot, meg a többi alpvetõ felfedezést tették."
Azért a görög filozófusok is ott voltak.
"Akkoriban még szinte mindenki vallásos volt alapvetõen.
Aztán elkezdték Istent nagyítóval, meg teleszkóppal meg matematikai úton keresni, és persze nem találták. Így az a "tudományos" nézet kerekedett felül, hogy amit nem látunk, nem mérhetünk, az nincs is a világunkban. Az Univerzumon kívül nincs más, akkor Isten sincs."
Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha isten létezik, akkor a minden más esetben elképesztõen hatékonynak bizonylut tudomány miért nem volt képes megtalálni? Persze lehetséges, hogy csak ügyetlenek vagyunk és azért nem sikerült, de ugyanúgy lehetõség az is, hogy tényleg nem létezik. És ha a kérdés ennyire bizonytalan, akkor milyen megfontolásból kötelezi el magát valaki az egyik lehetséges válasz mellett?
Egyébként az istenkeresés alapból elhibázott volt, mert a vallásból indultak ki. A modern filozófusok és tudósok is megvizsgálták a témát, és kiderült, hogy van egy sokkal alapvetõbb kérdés is, ami nélkül nem is lehet elindulni. Arról van szó, hogy definiálni kéne isten fogalmát, különben eleve értelmetlen bármilyen vele kacsolatos kérdés. Kiderült, hogy ez nem megy.
Na de nincs idõm most oldalakat írni errõl, meg nem is szeretnék elmélyedni a témában, mert tapasztalatom szerint hónapokig lehet vitázni különösebb erredmény nélkül. Inkább megyek ebédelni...
"materialista világszemléletûek elõtt bizony mindez láthatatlan."
Vagy éppen egyedül õk látják tisztán, hogy az egész csak kitaláció. Ha abból az alapfeltevésbõl indulsz ki, hogy neked van igazad, akkor nem csoda, ha az okfejtés végén az jön ki, hogy a többiek tévednek.
"Ha a végsõ kérdésekre tudományosan keresik a választ, az olyan, mint valami végtelen labirintus: minden egyes válasz=sok ezer újabb kérdéssel. Ha nagy nehézségek árán és rentgeteg munkával-kutatással fellebbentesz egy függönyt, Isten további ezret rak eléd.. Majd a tudomány (ha elér 1 bizonyos fejlettséget) be fogja látni mindezt. Ez "alapból" így van "megtervezve"."
Teljesen természetes, hogy egyre több kérdés merül fel, hiszen ahhoz is kell tudás, hogy az ember feltegye a kérdést. A tudomány legalább halad valamerre, túljut egy halom "függönyön", és a megszerzett tudás egyáltalán nem haszontalan. Ezzel szemben a vallások leragadtak az elsõ függönynél, és azzal vannak elfoglalva, hogy milyen szép mintázata van neki.
"A fizikai világnézetûek mindig lázadnak: na majd én megutatom, majd én a végére járok..nagyobb vagyok, mint Isten..nincs is Isten, csak az én hatalmas és okos elmém..stb.."
Teljesen hibás elképzelés. A tudomány célja a világ megismerése, úgy ahogy van, istennel, vagy anélkül. Ez nem úgy müxik, hogy kitaláljuk a végeredményt, és keresünk hozzá ügyes indoklást, hanem a megismerési módszert rögzítjük, és elfogadjuk az eredményt amit ad, bármi legyen is az. És egyáltalán nem arról szól a dolog, hogy ki okosabb, nem is értem, hogy ez hogy jött elõ.
"A józan ész tényleg inkább csak a reneszánsz vége felé jelenik meg, amikor a mikroszkópot, meg a többi alpvetõ felfedezést tették."
Azért a görög filozófusok is ott voltak.
"Akkoriban még szinte mindenki vallásos volt alapvetõen.
Aztán elkezdték Istent nagyítóval, meg teleszkóppal meg matematikai úton keresni, és persze nem találták. Így az a "tudományos" nézet kerekedett felül, hogy amit nem látunk, nem mérhetünk, az nincs is a világunkban. Az Univerzumon kívül nincs más, akkor Isten sincs."
Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha isten létezik, akkor a minden más esetben elképesztõen hatékonynak bizonylut tudomány miért nem volt képes megtalálni? Persze lehetséges, hogy csak ügyetlenek vagyunk és azért nem sikerült, de ugyanúgy lehetõség az is, hogy tényleg nem létezik. És ha a kérdés ennyire bizonytalan, akkor milyen megfontolásból kötelezi el magát valaki az egyik lehetséges válasz mellett?
Egyébként az istenkeresés alapból elhibázott volt, mert a vallásból indultak ki. A modern filozófusok és tudósok is megvizsgálták a témát, és kiderült, hogy van egy sokkal alapvetõbb kérdés is, ami nélkül nem is lehet elindulni. Arról van szó, hogy definiálni kéne isten fogalmát, különben eleve értelmetlen bármilyen vele kacsolatos kérdés. Kiderült, hogy ez nem megy.
Na de nincs idõm most oldalakat írni errõl, meg nem is szeretnék elmélyedni a témában, mert tapasztalatom szerint hónapokig lehet vitázni különösebb erredmény nélkül. Inkább megyek ebédelni...
"materialista világszemléletûek elõtt bizony mindez láthatatlan."
Vagy éppen egyedül õk látják tisztán, hogy az egész csak kitaláció. Ha abból az alapfeltevésbõl indulsz ki, hogy neked van igazad, akkor nem csoda, ha az okfejtés végén az jön ki, hogy a többiek tévednek.
"Ha a végsõ kérdésekre tudományosan keresik a választ, az olyan, mint valami végtelen labirintus: minden egyes válasz=sok ezer újabb kérdéssel. Ha nagy nehézségek árán és rentgeteg munkával-kutatással fellebbentesz egy függönyt, Isten további ezret rak eléd.. Majd a tudomány (ha elér 1 bizonyos fejlettséget) be fogja látni mindezt. Ez "alapból" így van "megtervezve"."
Teljesen természetes, hogy egyre több kérdés merül fel, hiszen ahhoz is kell tudás, hogy az ember feltegye a kérdést. A tudomány legalább halad valamerre, túljut egy halom "függönyön", és a megszerzett tudás egyáltalán nem haszontalan. Ezzel szemben a vallások leragadtak az elsõ függönynél, és azzal vannak elfoglalva, hogy milyen szép mintázata van neki.
"A fizikai világnézetûek mindig lázadnak: na majd én megutatom, majd én a végére járok..nagyobb vagyok, mint Isten..nincs is Isten, csak az én hatalmas és okos elmém..stb.."
Teljesen hibás elképzelés. A tudomány célja a világ megismerése, úgy ahogy van, istennel, vagy anélkül. Ez nem úgy müxik, hogy kitaláljuk a végeredményt, és keresünk hozzá ügyes indoklást, hanem a megismerési módszert rögzítjük, és elfogadjuk az eredményt amit ad, bármi legyen is az. És egyáltalán nem arról szól a dolog, hogy ki okosabb, nem is értem, hogy ez hogy jött elõ.
#454
"András! tanulmányozd elõször az "ajánlott irodalmat" azután tegyél fel
kérdéseket !
És lehetõleg ne nekem, hanem olyan személynek, aki ezen könyvek közt tölti a napjait, és kb 1000X tájékozottab ebben a témában, mint én.
Több ezer oldalas könyveket nem lehet 2 szóban ismertetni"
Ezt kitérõ válaszként is lehet értelmezni. Egyrészt, ha te nem vagy eléggé járatos a témában, akkor milyen alapon vallod magadénak ezt a nézetet? Másrészt, a tudomány nem kevésbbé jelentõs irodalommal rendelkezik, és szintén nem mondható el 2 szóban, én mégis mindíg megpróbálom röviden elmagyarázni az adott témakört, és úgy érzem, többnyire nem reménytelen. Szerintem ha valaki meg se próbál elmagyarázni valamit, az maga se érti igazán, és így a hitelessége is megkérdõjelezhetõ.
kérdéseket !
És lehetõleg ne nekem, hanem olyan személynek, aki ezen könyvek közt tölti a napjait, és kb 1000X tájékozottab ebben a témában, mint én.
Több ezer oldalas könyveket nem lehet 2 szóban ismertetni"
Ezt kitérõ válaszként is lehet értelmezni. Egyrészt, ha te nem vagy eléggé járatos a témában, akkor milyen alapon vallod magadénak ezt a nézetet? Másrészt, a tudomány nem kevésbbé jelentõs irodalommal rendelkezik, és szintén nem mondható el 2 szóban, én mégis mindíg megpróbálom röviden elmagyarázni az adott témakört, és úgy érzem, többnyire nem reménytelen. Szerintem ha valaki meg se próbál elmagyarázni valamit, az maga se érti igazán, és így a hitelessége is megkérdõjelezhetõ.
#453
Óóó..dez ne kötözködj pls!!
A vallásalapítókra, és az adott vallás "szentjeire" gondoltam.
Csak nem akartam ezeket a szavakat használni.
Nem vagyok én valami elektromos hittérítõ, s nem is akarok lenni.
A vallásalapítókra, és az adott vallás "szentjeire" gondoltam.
Csak nem akartam ezeket a szavakat használni.
Nem vagyok én valami elektromos hittérítõ, s nem is akarok lenni.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#452
"Pontosabban : bármelyik vallás életvitel-elõírásait követve.."
Na igen, sok vallás tanítja ezt, sõt ezt tették meg alapfeltételnek a paradicsombakerüléshez. Hát mit mondjak, "igen gyakorlatias"... A legtöbb vallásos ezt teszi (több-kevesebb lelkesedéssel), és itt meg is állnak. Tehát, az én véleményem szerint ez önmagában kevés.
Nem veled vitatkozom, csak megjegyeztem.
"Amit alnt leírtam, nem az én kitalációim, mind szentéletû tudósok megállapításai..."
Vallástudósokra gondolsz? Az õ megállapításaik magasabb rendûek, mint egy adott vallás tanításai? Az érdekes lenne. Vagy pl. Mózesre gondolsz? Õ nagy ember volt..
Na igen, sok vallás tanítja ezt, sõt ezt tették meg alapfeltételnek a paradicsombakerüléshez. Hát mit mondjak, "igen gyakorlatias"... A legtöbb vallásos ezt teszi (több-kevesebb lelkesedéssel), és itt meg is állnak. Tehát, az én véleményem szerint ez önmagában kevés.
Nem veled vitatkozom, csak megjegyeztem.
"Amit alnt leírtam, nem az én kitalációim, mind szentéletû tudósok megállapításai..."
Vallástudósokra gondolsz? Az õ megállapításaik magasabb rendûek, mint egy adott vallás tanításai? Az érdekes lenne. Vagy pl. Mózesre gondolsz? Õ nagy ember volt..
#451
"Ha valaki valamilyen vallást követve kifejleszti "lelki szemeit" meg is láthatja mindezen dolgokat."
Pontosabban : bármelyik vallás életvitel-elõírásait követve..
Amit alnt leírtam, nem az én kitalációim, mind szentéletû tudósok megállapításai...
Velük vitatkozzatok (mint már mondtam ) ne velem <#rolleyes><#rolleyes><#rolleyes><#nemtudom>
Pontosabban : bármelyik vallás életvitel-elõírásait követve..
Amit alnt leírtam, nem az én kitalációim, mind szentéletû tudósok megállapításai...
Velük vitatkozzatok (mint már mondtam ) ne velem <#rolleyes><#rolleyes><#rolleyes><#nemtudom>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#450
"Ha valaki valamilyen vallást követve kifejleszti "lelki szemeit" meg is láthatja mindezen dolgokat."
Ezzel azért kicsit vitatkoznék. A vallásosság nem mindíg nyitja fel az ember szemét, sõt, néha éppenhogy elvakulttá teszi. (Egyesek meg persze a tudományban hisznek túl elvakultan, szerintem a materializmus is egyfajta vallás.)
A rejtett dolgok megismerése szempontjából is tud hasznos lenni a tudomány. Van, amikor alátámaszthatók, és jobban, pontosabban megérthetõk a segítségével a korábbi pusztán tapasztalaton és intuitíven megismert dolgok, így tisztázhatók félreértések is, stb.
Csak azt gondolom, hogy rendesen meg kell ülni azt a lovat, sem a nyereg egyik, sem másik oldalára nem kell esni.
Ezzel azért kicsit vitatkoznék. A vallásosság nem mindíg nyitja fel az ember szemét, sõt, néha éppenhogy elvakulttá teszi. (Egyesek meg persze a tudományban hisznek túl elvakultan, szerintem a materializmus is egyfajta vallás.)
A rejtett dolgok megismerése szempontjából is tud hasznos lenni a tudomány. Van, amikor alátámaszthatók, és jobban, pontosabban megérthetõk a segítségével a korábbi pusztán tapasztalaton és intuitíven megismert dolgok, így tisztázhatók félreértések is, stb.
Csak azt gondolom, hogy rendesen meg kell ülni azt a lovat, sem a nyereg egyik, sem másik oldalára nem kell esni.
#449
Van egy valami amit úgy hívnak, hogy EQUILIBRIUM, tehát nem megy semmi sem a végtelenbe, van mindenkinél egy valaki okossabb, de ez egyszer elér egy határt amikor nem mérhetõ két fél között a különbség és ekkor mindketten egymásra mutathatnak amikor a nálluk okossabbról beszélnek és ez az equlibrium. Na de, hogy válaszoljak a megalomániáról... hát a tudomány nem tud ilyesmirõl, akik megalománok a tudományban azok nem a tudomány érdekében szolnak, hanem a saját érdekükben és ezeknél az embereknél nagyon sokan vannak okosabbak, és ezek az emberek eredményt sohasem mutatnak fel, viszont dumálni tudnak megszakítás nélkül. És ezeknek az embereknek szerintem nem kellene helyük legyen sehol, de hát mit tehetünk... ilyenek is vannak és ezt így kell elfogadni, de a tudományból ki kellene venni õket, ezt meg csak úgy lehet, ha teret adunk az igazi embereknek, akik sokszor háttérbe vannak szorulva éppen azért mert a megalománok ellenkezõje vonatkozik rájuk, és éjjel még sohasem volt nappal vagy vice versa.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#448
"ha van nálam okosabb, akkor kell lennie 1 nála is okosabbnak..és így tovább."
nem igaz. egyreszt ehhez vegtelen szamu mintara lenne szukseg(hogy legyen mindig nala okosabb), masreszt pedig nem igaz, hogy lennie kell egy valaki nagyon okosnak, hisz las peldaul Lekot, aki sakkban nagyon meno, szerintem peldaul fizikaban(csak hogy termeszettudomanyoknal maradjunk) meg lehetne szorongatni.
"na majd én megutatom, majd én a végére járok.. nagyobb vagyok, mint Isten."
szerintem nem errol szol a kutatas. Sokkal inkabb a kivancsisag ami hajtja, a megalomaniat szerintem ebbe kar belekeverni.
nem igaz. egyreszt ehhez vegtelen szamu mintara lenne szukseg(hogy legyen mindig nala okosabb), masreszt pedig nem igaz, hogy lennie kell egy valaki nagyon okosnak, hisz las peldaul Lekot, aki sakkban nagyon meno, szerintem peldaul fizikaban(csak hogy termeszettudomanyoknal maradjunk) meg lehetne szorongatni.
"na majd én megutatom, majd én a végére járok.. nagyobb vagyok, mint Isten."
szerintem nem errol szol a kutatas. Sokkal inkabb a kivancsisag ami hajtja, a megalomaniat szerintem ebbe kar belekeverni.
#447
A józan ész tényleg inkább csak a reneszánsz vége felé jelenik meg, amikor a mikroszkópot, meg a többi alpvetõ felfedezést tették.
Akkoriban még szinte mindenki vallásos volt alapvetõen.
Aztán elkezdték Istent nagyítóval, meg teleszkóppal meg matematikai úton keresni, és persze nem találták. Így az a "tudományos" nézet kerekedett felül, hogy amit nem látunk, nem mérhetünk, az nincs is a világunkban. Az Univerzumon kívül nincs más, akkor Isten sincs.
Ez nagyon logikus.
Csak a mennyország éppen az ellentéte a teremtett univerzumnak:
ÖRÖKKÉVALÓ. Tehát nem volt kezdete, így nem is lehet vége.
A mennyország kiterjedése végtelen és végtelen számú lélekbõl áll.
A bölcsek úgy mondják: "az anyagi világ egy kis felhõcske a lelki világ egén". Anyagi test képtelen áttörni azt a "védõburkolatot" ami mint 1 erõtér körbeveszi az Univerzumot. Ezen csak maga a lélek tud átjutni.
Ha valaki valamilyen vallást követve kifejleszti "lelki szemeit" meg is láthatja mindezen dolgokat.
Éppen ez a lényege: materialista világszemléletûek elõtt bizony mindez láthatatlan.
Ha a végsõ kérdésekre tudományosan keresik a választ, az olyan, mint valami végtelen labirintus: minden egyes válasz=sok ezer újabb kérdéssel. Ha nagy nehézségek árán és rentgeteg munkával-kutatással fellebbentesz egy függönyt, Isten további ezret rak eléd.. Majd a tudomány (ha elér 1 bizonyos fejlettséget) be fogja látni mindezt. Ez "alapból" így van "megtervezve".
A fizikai világnézetûek mindig lázadnak: na majd én megutatom, majd én a végére járok..nagyobb vagyok, mint Isten..nincs is Isten, csak az én hatalmas és okos elmém..stb..
Innét már nincs messze a felismerés: ha van nálam okosabb, akkor kell lennie 1 nála is okosabbnak..és így tovább. A sor végén valaki nagyon okosnak kell lennie. Õt kellene megkeresni, az élet, a világmindenség, meg minden kérdéskörében 😊 😊 😊
Vagy rájön az ember arra, hogy erre a felismerésre már mások is rájöttek, le is írták már nagyon sokszor, csak eddig nem hittem nekik.. és a kör bezárul..
nah már olyan vagyok, mint valami elektronikus hittérítõ...ejjj
bocsi, de Ti még nem erre vagytok kíváncsiak...😊 😊 😊 😊
Akkoriban még szinte mindenki vallásos volt alapvetõen.
Aztán elkezdték Istent nagyítóval, meg teleszkóppal meg matematikai úton keresni, és persze nem találták. Így az a "tudományos" nézet kerekedett felül, hogy amit nem látunk, nem mérhetünk, az nincs is a világunkban. Az Univerzumon kívül nincs más, akkor Isten sincs.
Ez nagyon logikus.
Csak a mennyország éppen az ellentéte a teremtett univerzumnak:
ÖRÖKKÉVALÓ. Tehát nem volt kezdete, így nem is lehet vége.
A mennyország kiterjedése végtelen és végtelen számú lélekbõl áll.
A bölcsek úgy mondják: "az anyagi világ egy kis felhõcske a lelki világ egén". Anyagi test képtelen áttörni azt a "védõburkolatot" ami mint 1 erõtér körbeveszi az Univerzumot. Ezen csak maga a lélek tud átjutni.
Ha valaki valamilyen vallást követve kifejleszti "lelki szemeit" meg is láthatja mindezen dolgokat.
Éppen ez a lényege: materialista világszemléletûek elõtt bizony mindez láthatatlan.
Ha a végsõ kérdésekre tudományosan keresik a választ, az olyan, mint valami végtelen labirintus: minden egyes válasz=sok ezer újabb kérdéssel. Ha nagy nehézségek árán és rentgeteg munkával-kutatással fellebbentesz egy függönyt, Isten további ezret rak eléd.. Majd a tudomány (ha elér 1 bizonyos fejlettséget) be fogja látni mindezt. Ez "alapból" így van "megtervezve".
A fizikai világnézetûek mindig lázadnak: na majd én megutatom, majd én a végére járok..nagyobb vagyok, mint Isten..nincs is Isten, csak az én hatalmas és okos elmém..stb..
Innét már nincs messze a felismerés: ha van nálam okosabb, akkor kell lennie 1 nála is okosabbnak..és így tovább. A sor végén valaki nagyon okosnak kell lennie. Õt kellene megkeresni, az élet, a világmindenség, meg minden kérdéskörében 😊 😊 😊
Vagy rájön az ember arra, hogy erre a felismerésre már mások is rájöttek, le is írták már nagyon sokszor, csak eddig nem hittem nekik.. és a kör bezárul..
nah már olyan vagyok, mint valami elektronikus hittérítõ...ejjj
bocsi, de Ti még nem erre vagytok kíváncsiak...😊 😊 😊 😊
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#446
Az õsi kultúrák hittek a szellemvilágban, és hasonlókban. Késõbb távolabb kerültek ettõl az emberek, mert a "józan ész" nem nagyon tûrte az ilyesmit. Aztán kiderült, hogy a "józan ész" pl. a kvantummechanikát sem tûri túlzottan.
#445
Mert pl. a lelket ott is létezõnek tekintik, és leírnak róla néhány dolgot.
#444
A nehéz bizonyíthatóság mellett azért vannak más érdekességek is.
A második dologban igazad van, legalábbis ha csak kevés paramétert kell figyelembe venni, mert egy sok-sok részletre kiterjedõ vezérlés már nem "piskóta", és nem lehet egyszerûbb szabályokon, algoritmusokon alapuló. Hanem meg kell hozzá érteni bizonyos elvontabb fogalmakat is. És a tudatalatti nagyon is képes erre.
A második dologban igazad van, legalábbis ha csak kevés paramétert kell figyelembe venni, mert egy sok-sok részletre kiterjedõ vezérlés már nem "piskóta", és nem lehet egyszerûbb szabályokon, algoritmusokon alapuló. Hanem meg kell hozzá érteni bizonyos elvontabb fogalmakat is. És a tudatalatti nagyon is képes erre.
#443
#384 alapján.
#442
Mert csak 1 Isten van, de Õt nagyon sokféleképpen lehet szeretni-szolgálni...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#441
De, hogy ne frusztrálódjál elutasító válaszom miatt, meg kell mondjam, hogy most a Káli vagy vas vagy sötétség (ez itt mind 1 dolog különbözõ nevei ) korszakban élünk, ami ezelõtt kb 5 ezer éve kezdõdött.
Erre a korszakra jellemzõ az ateista gondolkodás, a technika fejlõdése, a bûnözés stb stb
A mostani emberek közül csak nagyon nagyon kevés (1 ezreléke az emberiségnek ) aki "meghallja Isten hívó szavát"
Erre a korszakra jellemzõ az ateista gondolkodás, a technika fejlõdése, a bûnözés stb stb
A mostani emberek közül csak nagyon nagyon kevés (1 ezreléke az emberiségnek ) aki "meghallja Isten hívó szavát"
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#440
András! tanulmányozd elõször az "ajánlott irodalmat" azután tegyél fel
kérdéseket !
És lehetõleg ne nekem, hanem olyan személynek, aki ezen könyvek közt tölti a napjait, és kb 1000X tájékozottab ebben a témában, mint én.
Több ezer oldalas könyveket nem lehet 2 szóban ismertetni
bocsi
kérdéseket !
És lehetõleg ne nekem, hanem olyan személynek, aki ezen könyvek közt tölti a napjait, és kb 1000X tájékozottab ebben a témában, mint én.
Több ezer oldalas könyveket nem lehet 2 szóban ismertetni
bocsi
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#439
Lenne egy észrevételem a lélek fejlõdéssel kapcsolatos okfejtéssel kapcsolatban:
Az volt a mondás, hogy azért nem észleljük az elõzõ életeink egyébként nyílvánvaló jeleit, mert a modern kultúra ezt elnyomja, de a régiek azok tudták. Namármost, tegyük fel, hogy az õsi kultúrák pontosan tisztában voltak a lélek vándorlásának részleteivel, és ennek a nyomait is látták a mindennapi életben. Ilyen körülmények közt hogyan jöhetett létre egy olyan kultúra, aminek teljesen más elképzelése van a lélekrõl?
Az volt a mondás, hogy azért nem észleljük az elõzõ életeink egyébként nyílvánvaló jeleit, mert a modern kultúra ezt elnyomja, de a régiek azok tudták. Namármost, tegyük fel, hogy az õsi kultúrák pontosan tisztában voltak a lélek vándorlásának részleteivel, és ennek a nyomait is látták a mindennapi életben. Ilyen körülmények közt hogyan jöhetett létre egy olyan kultúra, aminek teljesen más elképzelése van a lélekrõl?
#438
Nem arról volt szó az elõbb, hogy a kereszténység szemben áll ezzel a filozófiával? Hogy lehet akkor most ajánlott olvasmány a Biblia?
#437
Hoppá, összecsúszott a két link. De azért mûködnek.
#436
Ha a Bibliát unalmasnak találod, ezt a két mûvet ajánlom helyette. Jóval olvasmányosabb mindkettõ. És persze a szerzõk ateisták.
Leo Taxil : a szórakoztató BibliaPais István : Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák
Leo Taxil : a szórakoztató BibliaPais István : Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák
#435
"Hát, ha nem is az utolsó molekuláig, de a jelenleginél legalább 1-2 szintel mélyebben is igazolni illene az elméletet."
A folyamatok elképesztõ bonyolultsága miatt ez is hatalmas munka. Az ehhez szükséges erõforrásokat pedig hasznosabb kutatásokra is lehet használni.
Egyébként mellékhatásként gyakorlatilag minden legalább érintõlegesen biológiával foglalkozó kutatás hozzátesz ehhez, hiszen nagyrészt az evolúció elméletét használják a kutatásokhoz, és így észreveszik, ha nem stimmel valami. A többi esetben is valami olyan jelenséget vizsgálnak, ami az elmélet szerint az evolúció terméke.
"Ha megnézed a test mûködését, elég szépen elszabályozza magát, és ezt nem az ember maga csinálja tudatosan, orvosi könyvekkel a kezében. Néha úgy is meg lehet találni (vagy inkább látni) egy problémára a megoldást, hogy nem ismerjük a részleteket. Ezt hívják intuiciónak. Épp a tudatalatti ebben mester."
Hatalmas különbség van aközött, hogy valaki irányít valamit, vagy képes megjavítani, vagy hogy képes megtervezni. Elég ha csak a számítógépre gondolsz. Alapszinten majdnem mindenki képes használni. Nagyon sokan képesek beállítgatni, hibát keresni, javítani. De hányan képesek megtervezni egy processzort, vagy egy operációs rendszert?
A szabályozás szempontjából a szabályozott rendszer egy "fekete doboz", amirõl csak annyit tudunk, hogy milyen bemenetei és kimenetei vannak. Esetleg lehet valamilyen ismeretünk a kettõ közti összefüggésekrõl, de ez nem feltétlen szükséges.
És emiatt a szabályozáshoz nem is szükséges feltétlenül nagy intelligencia. Pontosabban a szükséges intelligencia a feladat bonyolultságától függ, nem a szabályozott rendszer bonyolultságától.
A folyamatok elképesztõ bonyolultsága miatt ez is hatalmas munka. Az ehhez szükséges erõforrásokat pedig hasznosabb kutatásokra is lehet használni.
Egyébként mellékhatásként gyakorlatilag minden legalább érintõlegesen biológiával foglalkozó kutatás hozzátesz ehhez, hiszen nagyrészt az evolúció elméletét használják a kutatásokhoz, és így észreveszik, ha nem stimmel valami. A többi esetben is valami olyan jelenséget vizsgálnak, ami az elmélet szerint az evolúció terméke.
"Ha megnézed a test mûködését, elég szépen elszabályozza magát, és ezt nem az ember maga csinálja tudatosan, orvosi könyvekkel a kezében. Néha úgy is meg lehet találni (vagy inkább látni) egy problémára a megoldást, hogy nem ismerjük a részleteket. Ezt hívják intuiciónak. Épp a tudatalatti ebben mester."
Hatalmas különbség van aközött, hogy valaki irányít valamit, vagy képes megjavítani, vagy hogy képes megtervezni. Elég ha csak a számítógépre gondolsz. Alapszinten majdnem mindenki képes használni. Nagyon sokan képesek beállítgatni, hibát keresni, javítani. De hányan képesek megtervezni egy processzort, vagy egy operációs rendszert?
A szabályozás szempontjából a szabályozott rendszer egy "fekete doboz", amirõl csak annyit tudunk, hogy milyen bemenetei és kimenetei vannak. Esetleg lehet valamilyen ismeretünk a kettõ közti összefüggésekrõl, de ez nem feltétlen szükséges.
És emiatt a szabályozáshoz nem is szükséges feltétlenül nagy intelligencia. Pontosabban a szükséges intelligencia a feladat bonyolultságától függ, nem a szabályozott rendszer bonyolultságától.
#434
"Hm. Logikai kapu nem= tranzisztor. Több tranzisztorból épül fel minden kapu (akár NAND, akár más). Tranzisztorból alapvetõen két féle van, és mindkettõre szükség van, nehéz lenne csak az egyikbõl építkezni."
Azért ennyire ne nézzél hülyének. Meg nem is tudom, hogy hogy hámoztál ki olyan állítást az írásomból, hogy "Logikai kapu=tranzisztor".
Azért ennyire ne nézzél hülyének. Meg nem is tudom, hogy hogy hámoztál ki olyan állítást az írásomból, hogy "Logikai kapu=tranzisztor".
#433
Noén...noén...aztnemtudom....
300 vagy 30 ezer??? mittudomén...<#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom>
300 vagy 30 ezer??? mittudomén...<#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#432
Tehát, ha elolvasom, tutira 100%-os krisna-hívõ leszek, aki már nem kételkedik semmiben (amirõl õk beszélnek)..?
#431
Talán nem vitatkozni kellene, hanem megismerni...aztán nem írogatni zöldségeket.. 😊 😊 😊
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#430
Írni sokmindenrõl lehet.. A krisnások számára "ismert" az egész univerzum, az összes istenével, stb., de érdekes módon pl. meditálni egyátalán nem tanulnak. Nem érdekes...? (Számukra a megvilágosodást könyvbõl tanult "tények" jelentik.)
#429
Ennél régebbiek ??? Mármint a Vaisnava-dharmánál régebbi ????????
A Srímad-Bhágavatam ír egy 1 millió évesnél öregebb templomról is...
A Srímad-Bhágavatam ír egy 1 millió évesnél öregebb templomról is...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#428
Hja, 1-2x jót vitatkoztam azokkal a krisnásokkal.. 😊
Inkább régi meditációs iskolák könyveit lehetne olvasgatni (mondjuk jobb csinálni, mint olvasni róla). Tulajdonképpen sok vallásba azok tudásanyagának egyes részei épültek be (amik passzoltak az adott valláshoz). De a pszichológiában sem teljesen ismeretlen fogalmak ezek.
Inkább régi meditációs iskolák könyveit lehetne olvasgatni (mondjuk jobb csinálni, mint olvasni róla). Tulajdonképpen sok vallásba azok tudásanyagának egyes részei épültek be (amik passzoltak az adott valláshoz). De a pszichológiában sem teljesen ismeretlen fogalmak ezek.
#427
Bocs Cifu, de "Könyvajánlat Morgónak:"
Szóval Õ kérdezte, hol lehet ezeknek a dolgoknak utánanézni.Majd Õ elolvassa, aztán vélemény alakít ki róla.
Szóval Õ kérdezte, hol lehet ezeknek a dolgoknak utánanézni.Majd Õ elolvassa, aztán vélemény alakít ki róla.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#426
Az ilyen krisna-könyvek egy részét olvastam (a 90-es évek végén kettõt nem tudtam lépni a Déli-pályaudvaron, hogy ne szólítson meg egy krisnás), de kb. ugyanannyira lehet õket hiteles és tényszerûnek tekinteni, mint a tórát vagy a keresztény bibliát. Érdekes dolgokat lehet bennük olvasni, de nem ezekbõl fogod megismerni a világ és a szellem mûködését...
A Biblia esetén felhívnám a figyelmed arra, hogy kik is írták azt a bizonyos könyvet, és hogy ugyanaz igaz rá, mint a fent említett krisna-könyvekre! Kétségeim vannak afelõl, hogy egy vallás könyveit lehet-e egyáltalán ilyen szemszögbõl komolyan venni...
A Biblia esetén felhívnám a figyelmed arra, hogy kik is írták azt a bizonyos könyvet, és hogy ugyanaz igaz rá, mint a fent említett krisna-könyvekre! Kétségeim vannak afelõl, hogy egy vallás könyveit lehet-e egyáltalán ilyen szemszögbõl komolyan venni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#425
Sríla Prabhupád könyveit árulja minden Krisna- tudatú.. természetesen magyarul
Srí Chinmoy könyveit (ha nem találod a könytárban) kölcsön is tudod kérni: Madal Bal Kft-tõl ha még él, ez a címük : [email protected]
Srí Chinmoy könyveit (ha nem találod a könytárban) kölcsön is tudod kérni: Madal Bal Kft-tõl ha még él, ez a címük : [email protected]
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#424
koszi, utananezek.
"A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupád: Bhagavad Gíta, Srímad Bhágavatam"
ez magyarul van?
"Transzcendentális meditáció tanfolyam"
maradjunk a konyveknel.
"Máté, Márk Lukács, János Evangéliumai / Biblia Újszövetség /"
bibliaba egyszer probaltam beleolvasni, de nem volt hozza turelmem...
a tobbit megkeresem.
"A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupád: Bhagavad Gíta, Srímad Bhágavatam"
ez magyarul van?
"Transzcendentális meditáció tanfolyam"
maradjunk a konyveknel.
"Máté, Márk Lukács, János Evangéliumai / Biblia Újszövetség /"
bibliaba egyszer probaltam beleolvasni, de nem volt hozza turelmem...
a tobbit megkeresem.
#423
Ha ezekbõl egypárat elolvasnak a tisztelt materialista urak...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#422
Könyvajánlat Morgónak:
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupád: Bhagavad Gíta, Srímad Bhágavatam
Máté, Márk Lukács, János Evangéliumai / Biblia Újszövetség /
José Silva : Agykontroll
Transzcendentális meditáció tanfolyam
Srí Chinmoy: Meditáció, Fülöp Sándor Gunagriha : A harmadik kívánság
Khalil Gibran könyvei
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupád: Bhagavad Gíta, Srímad Bhágavatam
Máté, Márk Lukács, János Evangéliumai / Biblia Újszövetség /
José Silva : Agykontroll
Transzcendentális meditáció tanfolyam
Srí Chinmoy: Meditáció, Fülöp Sándor Gunagriha : A harmadik kívánság
Khalil Gibran könyvei
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#421
Egyébként kimondottan a lélekvándorlásról szóló, sok esetleírást is tartalmazó könyv pl. Raymond A. Moody Élet az élet után c. könyve, és ennek folytatásai.
#420
"nem, a kerdeseimre szeretnem a valaszt."
Ez kb. olyan, mintha azt kérdeznéd, mi az a gravitáció.
"igen, arra valaszolva, hogy azt mondtad :
"""viszont adatok nelkul nincs tanulas😉"
De van tudás."""
Nem annak tudatos tudására gondoltam, hogy pl. elõzõ életében pék volt. Hanem pl. hogy a kenyérrel szemben valamilyen tudatalattibõl jövõ kötõdése vagy utálata van, aminek nem található jelenkori oka.
"csak olyan szempontbol, hogy bizonyitekkent akartad hasznalni, hogy "Hidd el, hogy nem teljesen hülyék "találták ki" (puhatolták kifelé évszázadokig, stb.)."""
Hát pl. hogy a filozófusok (bár - miközben filozófiáknak nevezeik, ez a dolog nem teljesen az, de mindegy) nem szeretik a következetlenségeket, fõleg olyanokat, amiket laikusnak is könnyedén ki lehet szúrni. A vallások dogmáit viszont régebben nem volt divat kritizálni.
Ez kb. olyan, mintha azt kérdeznéd, mi az a gravitáció.
"igen, arra valaszolva, hogy azt mondtad :
"""viszont adatok nelkul nincs tanulas😉"
De van tudás."""
Nem annak tudatos tudására gondoltam, hogy pl. elõzõ életében pék volt. Hanem pl. hogy a kenyérrel szemben valamilyen tudatalattibõl jövõ kötõdése vagy utálata van, aminek nem található jelenkori oka.
"csak olyan szempontbol, hogy bizonyitekkent akartad hasznalni, hogy "Hidd el, hogy nem teljesen hülyék "találták ki" (puhatolták kifelé évszázadokig, stb.)."""
Hát pl. hogy a filozófusok (bár - miközben filozófiáknak nevezeik, ez a dolog nem teljesen az, de mindegy) nem szeretik a következetlenségeket, fõleg olyanokat, amiket laikusnak is könnyedén ki lehet szúrni. A vallások dogmáit viszont régebben nem volt divat kritizálni.
#419
"Hm, 1-2 könyvbõl akarsz elsajátítani egy másfajta gondolkodásmódot?"
nem, a kerdeseimre szeretnem a valaszt.
"Az nem nagyon fog menni. Az ilyesmi évekbe tellik, ha egyátalán sikerül."
Ez így inkább csak arra jó, hogy legyen mi alapjan kritizálnod a saját mostani gondolkodásmódod alapján..
"Azt írtad: "Valami alapjan dontenie kell." "
igen, arra valaszolva, hogy azt mondtad :
"""viszont adatok nelkul nincs tanulas😉"
De van tudás.""
"Most akkor bele kellene menni a vallás és a filozófia különbségeibe?"
csak olyan szempontbol, hogy bizonyitekkent akartad hasznalni, hogy "Hidd el, hogy nem teljesen hülyék "találták ki" (puhatolták kifelé évszázadokig, stb.).""
nem, a kerdeseimre szeretnem a valaszt.
"Az nem nagyon fog menni. Az ilyesmi évekbe tellik, ha egyátalán sikerül."
Ez így inkább csak arra jó, hogy legyen mi alapjan kritizálnod a saját mostani gondolkodásmódod alapján..
"Azt írtad: "Valami alapjan dontenie kell." "
igen, arra valaszolva, hogy azt mondtad :
"""viszont adatok nelkul nincs tanulas😉"
De van tudás.""
"Most akkor bele kellene menni a vallás és a filozófia különbségeibe?"
csak olyan szempontbol, hogy bizonyitekkent akartad hasznalni, hogy "Hidd el, hogy nem teljesen hülyék "találták ki" (puhatolták kifelé évszázadokig, stb.).""
#418
"Akkor egyezzunk meg, elmegyek a konyvtarba, kiveszek ket konyvet amit a konyvtaros ajanl, es ha nem talalom a valaszt a kerdeseimre, akkor ajanlasz te konyvet?"
Hm, 1-2 könyvbõl akarsz elsajátítani egy másfajta gondolkodásmódot? Az nem nagyon fog menni. Az ilyesmi évekbe tellik, ha egyátalán sikerül.
"Nem, nem arrol volt szo abban a kerdessorozatban. olvass vissza!"
Azt írtad: "Valami alapjan dontenie kell." - ez tudatosan kezelt információkon alapuló döntésre utalt.
"Szal nincs humorerzeked?😉"
Van, de attól még nem "idétlenkedek el" mindent. 😊
"megpedig milyen szempontbol?"
Most akkor bele kellene menni a vallás és a filozófia különbségeibe?
Hm, 1-2 könyvbõl akarsz elsajátítani egy másfajta gondolkodásmódot? Az nem nagyon fog menni. Az ilyesmi évekbe tellik, ha egyátalán sikerül.
"Nem, nem arrol volt szo abban a kerdessorozatban. olvass vissza!"
Azt írtad: "Valami alapjan dontenie kell." - ez tudatosan kezelt információkon alapuló döntésre utalt.
"Szal nincs humorerzeked?😉"
Van, de attól még nem "idétlenkedek el" mindent. 😊
"megpedig milyen szempontbol?"
Most akkor bele kellene menni a vallás és a filozófia különbségeibe?
#417
"Ez így inkább csak arra jó, hogy legyen mit kritizálnod"
Akkor egyezzunk meg, elmegyek a konyvtarba, kiveszek ket konyvet amit a konyvtaros ajanl, es ha nem talalom a valaszt a kerdeseimre, akkor ajanlasz te konyvet?
"Arról volt szó, miért nem válnak tudatossá az emlékek."
Nem, nem arrol volt szo abban a kerdessorozatban. olvass vissza!
"Szal nem ismered a "x+" jelõlésmódot?"
Szal nincs humorerzeked?😉
"Nem egészen ugyanaz egy vallás és egy filozófia."
megpedig milyen szempontbol?
Akkor egyezzunk meg, elmegyek a konyvtarba, kiveszek ket konyvet amit a konyvtaros ajanl, es ha nem talalom a valaszt a kerdeseimre, akkor ajanlasz te konyvet?
"Arról volt szó, miért nem válnak tudatossá az emlékek."
Nem, nem arrol volt szo abban a kerdessorozatban. olvass vissza!
"Szal nem ismered a "x+" jelõlésmódot?"
Szal nincs humorerzeked?😉
"Nem egészen ugyanaz egy vallás és egy filozófia."
megpedig milyen szempontbol?
#416
Nem egészen ugyanaz egy vallás és egy filozófia.
#415
"En sem hiszem, hogy eleg, csak kiindulasnak lenne jo."
Ez így inkább csak arra jó, hogy legyen mit kritizálnod a saját mostani gondolkodásmódod alapján..
"mert szerinted akkor milyen kapcsolatban van a tudat es a lelek?"
Na ez jó kérdés, mindenesetre nem ugyanaz a kettõ. Már írtam rá egy hasonlatot (ahogy én gondolom). Bár az a hasonlat a tudat-tudatalattira is igaz. Talán a lélek a köv. minõségi lépés a tudatalatti után.
"ja igen, es egy trauma is lehet peldaul balesettol, vagy latvanytol, szoval akkor mar 2++😉"
Szal nem ismered a "x+" jelõlésmódot?
"de akkor mar nem adatok nelkuli tudasrol van szo."
Arról volt szó, miért nem válnak tudatossá az emlékek. Az egy másik dolog, hogy mi és hogyan van beépülve a tudatalattiba, stb.
Ez így inkább csak arra jó, hogy legyen mit kritizálnod a saját mostani gondolkodásmódod alapján..
"mert szerinted akkor milyen kapcsolatban van a tudat es a lelek?"
Na ez jó kérdés, mindenesetre nem ugyanaz a kettõ. Már írtam rá egy hasonlatot (ahogy én gondolom). Bár az a hasonlat a tudat-tudatalattira is igaz. Talán a lélek a köv. minõségi lépés a tudatalatti után.
"ja igen, es egy trauma is lehet peldaul balesettol, vagy latvanytol, szoval akkor mar 2++😉"
Szal nem ismered a "x+" jelõlésmódot?
"de akkor mar nem adatok nelkuli tudasrol van szo."
Arról volt szó, miért nem válnak tudatossá az emlékek. Az egy másik dolog, hogy mi és hogyan van beépülve a tudatalattiba, stb.