95128
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Doma #67876 :S tényleg... Picit furcsának tűnt a nagy szürkeség a susnya mellett. Az hogy manipulált fotó lenne... volt már rá pédla a történelemben.
De eloszlattad a gyanakvásom, köszönöm. -
millerius #67875 A légiharc-rakéták nem így működnek, itt nincs előre kiszámolt találkozási pont, hanem mindig a célpont pillanatnyi pozícióját követik egy ún. kutyagörbén (ahogy a kutya kergeti a nyulat, semmi nem számol előre, mindig arra tart, ahol pillanatnyilag látja a nyuszit). Előre kiszámolt találkozási pont csak a radarvezérlésű légvédelmi rakéták egy részénél van, ott se mindegyik így működik, gyakorlatilag a félaktív radaros és passzív infravörös vezérlésű rakéták mindig a cél pillanatnyi pozícióját követik. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#67874
Hamár drónok: 'rajban' dolgozó drónok tesztje...
-
fonak #67873 A tolóerővektoros kormányzás előnyének azt tartották, hogy a gép így légi harcban "kifordulva" meglepheti az ellenfelet, rakétát indíthat a 3 óránál lévő ellenfélre stb. (tehát nem feltétlenül a tartós irányváltoztatást). Mondjuk ennek az előnye a legújabb AAM-eknél már nem olyan fontos, mert azok indíthatók bizonyos esetekben akár a hátsó féllégtérben lévő célra is. -
#67872
Az első idézet az, amit Molni kétségbe von. ;)
Pro és kontra vannak érvek, de ez is olyan dolog, hogy hiába lenne technikailag lehetséges Mach 3 vadászgépeket építeni, mégse teszik, mert nem látják értelmét.
Az extrém manőverező képesség az UCAV-oknál megint egy ilyen dolog, lehet, hogy technikailag élhetnének vele, de az ár, amit meg kell fizetni érte, nem biztos, hogy összhangban lenne azzal amit nyújtani tud...
Hogy most a saját kapumba lőjjek, a kitérő manőverek helyett lehetne rakéta-elhárító rakétákat, avagy akár energiafegyvereket bevetni, és az ezekhez szükséges tömeg a manőverezőképesség feláldozásával nyert kisebb sárkánytömegből nyerhető.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.24. 14:27:01 -
#67871
Alapvetően igen, de az extrém manőverekben gondolkodtam én eleddig is. Nyilván sebességmegőrzéshez rendkívüli T/W arány szükséges...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.24. 14:24:20 -
fonak #67870 Laikus vagyok, de itt pl. az ez elég szakmai cikknek tűnik az UCAV-okról , bár nem mostanában íródott. :)
"No longer limited by human physiology, the UAV propulsion and airframe can now be designed beyond the 10g regime, to the theoretical limit of 20g where current turbines go out of round due to centrifugal forces."
"Hypersonic UAVs may be contemplated – besides having a higher thrust-weight ratio and reduced aerodynamic drag, they do not need the pressurisation and temperature shielding required to accommodate human beings."
"The Pulse Detonation Engine (PDE) under development by NASA represents a quantum leap in propulsion technology. This is an airbreathing, intermittent combustion jet engine that relies on a travelling detonation wave for the combustion and compression elements of the propulsive cycle. Capable of a range of speeds from Mach 0 to 3, it allows for a very high dash speed (supersonic) to the target area, a long loitering time at the target area and is efficient at low speed. The mechanical simplicity of this engine provides low cost and high reliability. In tandem with its industry partners, NASA expects to demonstrate a developmental PDE in 2005, with full-scale, operational engines available in 2009 (Marshall Space Flight Center, 2002)"
Ezzel a PDE-vel, úgy tűnik felhagytak, de létező elképzelés volt. Persze sok minden más is:) -
kamov #67869 A gép orrának robbanásszerű kitéréséből nem robbanásszerű irányváltoztatás, hanem robbanásszerű lassulás lesz.
Az irányváltoztatás ekkor ugyanis csak annyi lesz amennyit a hajtómű tolóerő/tömeg aránya lehetővé tesz. Az meg általában 2G-re sem lesz elég.
Az állásszög viszont hirtelen drasztikusan megnő és a légellenállás egy pillanat alatt elemészti a gép sebességét.
A mozgásállapot változáshoz kellő energiabefektetés nem úszható meg.
Légi manőverezésnél mindig energetikai alapon kell gondolkodni.
-
#67868
Cifu, most tényleg meglepsz és nem pozitív értelemben...
Nem az első alkalom, és talán nem is az utolsó...
Aktív TVC rakéta hajtóű mellett a 9G-s manőver is édeskevés. Kitartott 9G-s manővert vadászok tengersziten, tavasszal és kb. 50% tüzelőanyaggal képesek és csak 440 csomó sebesség felett. F-15-be is pakoltak mát 16G-t, de csak néhány tized másodperce és a gép ilyenkor brutálisan lassul.
Én még mindig egy kitérő manővert vizionáltam, nem feltétlen több másodpercest.
Ha nagyon szélsőségesen nézem, akkor egy hirtelen jelentős sebességcsökkenés is megfelel ennek a kritériumnak, amely egy beérkező rakétánál az előre kiszámolt találkozási pontot hatásosan teheti tönkre. Persze ehhez sem RCS vagy TVC nem kell, csak méretes féklapok. :)
Szóval ott tartunk, ahhoz, hogy érdemleges felhajtóerőt kompenzáló erőkomponenst legyen 100 tonna nagyságrendű tolóerőről beszélnük...
Amennyiben a repülési sebességet viszonylagosan szinten szeretnéd tartani. Egy beérkező rakéta elkerülésénél ez nem feltétlen létfontosságú.
Kettőt találhatsz, hogy a TVC miért nem terjedt el. Kis sebességű manővernél tengerszinten rohadtul látványos meg amikor az álló gépet megpörgetik vele. Harcászati haszna ezeknek kvázi 0, átlagpilóta meg nem is képes rá. Az, hogy a Szu-XX géppel 20+ évet maga mögött tudó tesztpilóta mit teker vele teljesen irreleváns...
Azért a PAK-FA esetében ott figyel... -
#67867
Én nem számolok azzal, ami még ennyire koncepció szinten van. Ismerem a CUDA-t. -
#67866
Az AIM-9X-nek kell a HOBS célmegjelölés bár a a Block II-nél elvielg van LoaL, de ahhoz adatkapcsolat tutira kell. Apró hiba, hogy az F-35 első térben nem hordozhat AIM-9 semmilyen változatát, tehát stealth konfigban ez nincs... Az AIM-120-nál meg végképp nem megy ez és az amúgy sem TVC-s.
Lassan három éve a Lockheed erre találta ki a 'Cuda' rakéta-koncepciót, amely egy kicsi, SDB méretű kinetikai rakéta (nincs robbanófeje), amelyről viszont azóta nem sokat hallani. Feltehetően némileg újra gondolva lett ebből a Miniature Self-Defense Missile (MSDM), ami viszont a leírás alapján inkább kinetikai anti-missile (rakéta-elhárító) rendszer lehet. De tény, hogy a DAS képességeiből nagyban profitálhat... -
#67865
Ez nem lehetséges. Az egész hajtómű tömege akkora, hogy a gép súlypontját és vezethetőségét hazavágná és a mérete sem stimmel. Ezen felül a szívócsatorna sem jó stb. Az egész gondolatmenet emiatt nem jó. -
#67864
Erről hol olvastál? 
A Gripen esetében az a probléma, hogy a sárkányszerkezetet úgy tervezték meg, hogy kb. a pilóta tűréshatárának megfelelő nagyságrendő manővereket hajtson végre. Ez a pilóta vezette gépeknél általános eljárás, minek tervezzék olyan manőverekre a gépeket, amelyeket úgy se lehetne végrehajtani, és ezáltal legyen a sárkányszerkezet nehezebb a kelleténél.
Egyszóval nem valószínű, hogy egy pilóta nélküli Gripen jelentősen nagyobb G terhelésű manővereket hajtson végre. -
#67863
A légiharc rakéta képességeihez ugyanis a jelenlegi szerkezeti és hajtóanyagainkkal egy légiharcrakéta üzemideje is tartozik.
Ahhoz hogy több tíz G-s manővereket valami képes egyen végrehajtani, ahhoz két dolog kell:
1.megfelelően erős tehát nagy tömegű szerkezet
2. és iszonyatos energiabefektetés, ami iszonyatos üzemanyagfogyasztást jelent.
Példa: egy 76t tolóerejű rakétahajtómű rendszer MMH/N2O4 keverékkel másodpercenként legalább 300kg üzemanyagot kér (Dragon V2). Ez egy 7 tonnás eszközt 10-15G-vel tud gyorsítani egy adott irányba.
Relatíve egy rakétatest nem sokkal nagyobb tömegű, "csak" kihasználja az ideális (hengeres) alak jobb mechanikai tulajdonságait. Ennek persze a felhajtóerő látja kárát.
Amúgy én is pont a SuperDraco-t akartam én is felhozni példának, hogy akár ilyen nagy erőt kifejtő hajtómű is létezik, és itt jegyezzük meg, hogy én eleddig sem folyamatos nagy erejű irányváltoztatásra céloztam, hanem nagy intenzitású kitérő manőverekre. De utólagosan belátom, hogy a TVC jobb példa lett volna az elérhető irányváltoztatásra. Az RCS annyira extrém megoldás viszont, hogy nem tudtam ellenálláni a kísértésnek. :)
Nem véletlen hogy a mostani drónok inkább a terhelhetőséget áldozzák fel a hatótávolságért és a járőrözési időért.
Nyilván, de azért, mert ezeket a képességeket tartják fontosnak. Az érdekes kérdés az lesz, hogy egy légifölény-drónnál milyen prioritási listát állítanak majd fel. A NGAD programban többfeladatú vadászgépet vizionálnak opcionálisan pilóta nélkülinek, ott feltehetően a manőverezőképesség is megmarad tényezőnek. Egy Predator/Warrior/stb. szintű UCAV-nál ez nem lesz opció. -
#67862
Az IRST meg max céljelet ad, ami egy pötty a képernyőn, tehát irányszögeket fel-le jobbra-balra ki tud jelezni, de se távolságmérésre nem jó, se azonosításra, illetve csak olyan távolságon belül esetleg, ami már újra csak automatikusan manőverező légiharcot jelent.
Irányjel már elég ahhoz, hogy a radar IFF azonosítási jelet küldjön. -
#67861
Cifu, most tényleg meglepsz és nem pozitív értelemben...
Ha a felhajtóerőhöz mérhetőt akarsz, igen, de azért itt nem erről a nagyságrendről beszélünk (hiszen az a gravitáció legyőzéséhez szükséges), hanem cirka eggyel kisebbről. Tény, hogy ez nem kis méret, de mégegyszer: mint opció, létezik. Nyilván nem ok nélkül nyúlnak persze a TVC-hez inkább, ami egyszerűbb megoldás.
Már hogy a bánatba beszélnénk kisebbről? Aktív TVC rakéta hajtóű mellett a 9G-s manőver is édeskevés. Kitartott 9G-s manővert vadászok tengersziten, tavasszal és kb. 50% tüzelőanyaggal képesek és csak 440 csomó sebesség felett. F-15-be is pakoltak mát 16G-t, de csak néhány tized másodperce és a gép ilyenkor brutálisan lassul.
Szóval ott tartunk, ahhoz, hogy érdemleges felhajtóerőt kompenzáló erőkomponenst legyen 100 tonna nagyságrendű tolóerőről beszélnük...
Kettőt találhatsz, hogy a TVC miért nem terjedt el. Kis sebességű manővernél tengerszinten rohadtul látványos meg amikor az álló gépet megpörgetik vele. Harcászati haszna ezeknek kvázi 0, átlagpilóta meg nem is képes rá. Az, hogy a Szu-XX géppel 20+ évet maga mögött tudó tesztpilóta mit teker vele teljesen irreleváns... -
#67860
Még ott sem volt elég erő benne, mert túl sűrű volt a 2. alkalommal a légkör. Nem a gépet kellett odéb tolni, csak a gép tengely körül forgatása volt a cél baromi alacsony CAS-nál.
Az NF-104A RCS rakétái 190N (hossztengely irányú) illetve 500N (függőleges és kereszttengely) erővel rendelkező H2O2 hajtóművek voltak, és a cél velük az volt, hogy az analóg irányítású RCS-el való manőverezést gyakorolják a pilóták a Dyna-Soar-hoz való repülléshez (illetve általánosságban). Nyilván nem az volt a cél vele, hogy extrém manőverekbe vigyék a pilóták a gépet...
Mondom ahhoz, hogy a szárny felhajtó erejéhez mérhető erőt csinálj több száz tönna tolóerő kell.
Ha a felhajtóerőhöz mérhetőt akarsz, igen, de azért itt nem erről a nagyságrendről beszélünk (hiszen az a gravitáció legyőzéséhez szükséges), hanem cirka eggyel kisebbről. Tény, hogy ez nem kis méret, de mégegyszer: mint opció, létezik. Nyilván nem ok nélkül nyúlnak persze a TVC-hez inkább, ami egyszerűbb megoldás.
A probléma nagyságrendjét sem mérted fel helyesen, pedig gimis fizika kell hozzá...
Én egy opciót hoztam fel. Jöhettem volna a TVC-vel vagy egyszerűen csak limitálás nélküli (vagy legalábbis alacsonyabb limitekkel rendelkező) aerodinamikai vezérsíkokkal, de nem jót választottam ki. Túl extrém megoldást hoztam fel, ezt aláírom. -
#67859
Nem isteni fegyver és tényleg vannak korlátai, de a gép tényleg új dinemziót hoz az SA terén.
@fade
A DAS semmiféle rakétát nem fordít sehova szerintem. Az AIM-9X-nek kell a HOBS célmegjelölés bár a a Block II-nél elvielg van LoaL, de ahhoz adatkapcsolat tutira kell. Apró hiba, hogy az F-35 első térben nem hordozhat AIM-9 semmilyen változatát, tehát stealth konfigban ez nincs... Az AIM-120-nál meg végképp nem megy ez és az amúgy sem TVC-s. -
JanáJ #67858 Nekem ez nagyon marketing szagú. Se eső, se felhő, se homok, se földháttér, se nap, semmi sem számít, ez az isteni "fegyver". Majd 20 év múlva kiderül mit tud. -
JanáJ #67857 A komentek jobbak. :-) -
#67856
Houthi Rebel Scud Missile Depot Explodes After Saudi Airstrike...
jujj ez nagyot szólt...... -
fonak #67855 Az egy kerítés, gondolod hogy odashoppolták? :) -
Doma #67854 A két képen egy picit mintha kontrasztos lenne a "vízpart"... 
Utoljára szerkesztette: Doma, 2015.04.23. 21:52:43 -
fade2black #67853 imo ahogy a manőverező légiharc az elmúlt ~50évben volt azt el lehet felejteni.
DAS: WVRel egy F-35öt kvázi nem lehet meglepni. Lehet követni de kilövi a rakétákat amiket DAS szépen ráfordít az ellenséges célra és vszeg még MCGt is ad nekik. DAS
Következő FXXnél én sokkal több esélyt adok annak, hogy nem lesz pilóta, mint, hogy csak egy hibrid gép lesz. Nem látom mi értelme lenne embert rakni a pilótafülkébe. -
F1End #67852 Természetesen mindig lesznek olyan helyzetek, ahol az ember jobb, mint a gép. A kérdés az, hogy ezek olyan gyakoriak és jelentősek-e, melyre érdemes építeni. Jó anekdota a baráti gép belső világítás alapján történő felismerése, de ha 10 évente egyszer történik meg nem érdemes építeni rá. A kérdés szerintem az, hogy az emberi képességeket lehet-e hatékonyan gépekkel pótolni az egyes esetekben. Szerintem az idézett eset ma már gépesített módszerekkel is megoldható, az F-35-ösön lévő EOTS alapján például lehet olyan minőségű képeket készíteni, amivel képes egy képazonosító program is dolgozni, legalábbis olyan távolságon belül, amire egyébként is elláthatott a pilóta. -
JanáJ #67851 Meg nem is érdemes terhelni őket a prec fegyverek miatt. Egy sárkunyhót 6+ km magasból kb hógolyóval is dobálhatnának. :-) -
F1End #67850 Képzeljétek el, hogy az F135 -ös hajtóművet (max tolóerő: 191 kN) beépítik a Gripenbe, az eredeti RM12-es helyére (max tolóerő: 80,5 kN). Ezzel majdnem két és félszeresére nőne a tolóerő-tömeg aránya. Tételezzük fel, hogy az átépítés a tömeget legfeljebb 25%-kal növeli meg (beleértve a hajtómű beszerelését/szívócsatorna változtatását, szerkezet megerősítését), ez a szám szerintem bőven hihető ilyen esetben, arról pedig nem is beszéltünk, hogy a pilótát és a vele járó berendezéséket is megspóroltuk, vagy esetleg még modernebb, könnyű, de erős anyagokat (mostanában elég nagy hypejuk van a szén nanocsöves dolgoknak) használunk. Jelenleg tehát ott tartunk, hogy egy eredetileg is 9+ g manőverek végrehajtására képes gépnek megkétszereztük a toló-erő tömeg arányát. Kérdem én, ennyi nem elég ahhoz, hogy harcászati körülmények között is képes legyen olyan manőverek végrehajtására, melyeket egy ember nem bírna elviselni? -
kamov #67849 Nem véletlen hogy a mostani drónok inkább a terhelhetőséget áldozzák fel a hatótávolságért és a járőrözési időért.
-
kamov #67848 A légiharc rakéta képességeihez ugyanis a jelenlegi szerkezeti és hajtóanyagainkkal egy légiharcrakéta üzemideje is tartozik.
Ahhoz hogy több tíz G-s manővereket valami képes egyen végrehajtani, ahhoz két dolog kell:
1.megfelelően erős tehát nagy tömegű szerkezet
2. és iszonyatos energiabefektetés, ami iszonyatos üzemanyagfogyasztást jelent.
Példa: egy 76t tolóerejű rakétahajtómű rendszer MMH/N2O4 keverékkel másodpercenként legalább 300kg üzemanyagot kér (Dragon V2). Ez egy 7 tonnás eszközt 10-15G-vel tud gyorsítani egy adott irányba.
Nem véletlen hogy
-
millerius #67847 Akár automatikus az IFF-azonosítás, akár külön kapcsolásra működik a rákérdezés, ez nem változtat azon, hogy IFF-azonosítás csak céljelre/gépre működik, saját gép az céljel+válaszjel, és ellenséges gép azonosításához is kell egy céljel, ami nem ad válaszjelet. Tehát stealth-gép esetén csak kis távolságról működik a dolog, ami nagy valószínűséggel megint csak manőverező légiharcot jelent - vagy menekülést. A MiG-eken ez úgy nézett ki, hogy a befogott gép céljele megjelent a radarernyőn (egy T-szimbólum, ha T függőleges szára "állt", akkor a cél magasabban, ha a függőleges szár "lógott", akkor alacsonyabban volt a cél), és ha az IFF-el rákérdeztek, akkor a saját gép válaszjele megduplázta a céljel vizszintes vonalát. -
millerius #67846 Pontosan erről van szó, azért lett belőle manőverező légiharc. Nem a klasszikus, végig szemmel követhető ellenséggel (éjszaka volt), hanem néha radaron, néha az utánégető lángját látták, néha az ellenséges gépeket is. De a konkrétan leírt kabinfény-azonosítási pillanatban csak akkor látta - és azonosította volna - radarral a saját köteléktársát, ha a radar látna a gép alá is, és ráadásul pontosan akkor pásztázna lefelé. Az IRST meg max céljelet ad, ami egy pötty a képernyőn, tehát irányszögeket fel-le jobbra-balra ki tud jelezni, de se távolságmérésre nem jó, se azonosításra, illetve csak olyan távolságon belül esetleg, ami már újra csak automatikusan manőverező légiharcot jelent. -
#67845
Látom nem érted. Yager gépre is úgy rakták, hogy 30km+ magasban a gépet forgassa meg. Még ott sem volt elég erő benne, mert túl sűrű volt a 2. alkalommal a légkör. Nem a gépet kellett odéb tolni, csak a gép tengely körül forgatása volt a cél baromi alacsony CAS-nál. Mondom ahhoz, hogy a szárny felhajtó erejéhez mérhető erőt csinálj több száz tönna tolóerő kell. A probléma nagyságrendjét sem mérted fel helyesen, pedig gimis fizika kell hozzá... -
#67844
Mint az F-104 esetén, amivel megjnem meghalt Yager. Iszonyatosan nagy tolóerő kellene ahhoz, hogy ne a gépet forgassa a saját tengelye körül, hanem tolja.
Felvetek egy lehetséges technikai megoldást, amire az a válasz, hogy ez nem jó, mert egy több, mint fél évszázaddal ezelőtt tervezett és gyártott kísérleti NF-104A esetén nem tudták megoldani a felmerülő nehézségeket. Az FBW és fedélzeti számítógépek korszaka előtt...
Szerinted van értelme ennek a vitának így?
Na, akkor kérlek számold ki, hogy milyen hajtóanyag tömeg kellene és milyen rakéta hajtómű lenne, ami tized másodperc alatt 0-ról száz tonnás tolóerő nagyságben üzemel és milyen mechanikai igénybevéte lenne. Miért van az, hogy a legalapabb fizikai paramétereket számbavenni is luxus...? :(
Még mindig onnan indultunk, hogy pilóta nélküli gépnél lehetséges akár 20G-s manővert is végrehajtani. 20G-s, de még ennél is komolyabb manővert nem egy és nem két légvédelmi rakéta képes megtenni. Akkor miért is lehetettlen ilyen gépet csinálni?
UACV alkalmazása estén sem fog a manőverezőképesség új dimenzója megnyílni...
A lehetőség adott, feltételes módban, nem állítottam ennél többet. -
#67843
A hajtóművek és a gyártástechnológia fejlődött, és mi még mindig jövő időben beszélünk, nem arról, hogy az F-22A esetében miért nem lehetséges. Nyilván ma még Sci-fi, de az 1980-as években szerintem ugyanezt mondtad volna az F-22A-ról is...
A jelenlegi hajtóművek már a fizika határait feszegetik amíg nem találnak fel sokkal, sokkal hőállóbb és egyben nagyon szilárd szerkezeti anyagokat.
RCS - Reaction Control System, rakéta kormányhajtóművek.
Rövid idejű plusz tolóerő és a légáramlástól független kitérítő-erő (kormányerő).
Ezek nyilván növelik a manőverezőképességet, ideiglenes hatással - összeségében persze plusz tömeget is jelentenek.
Mint az F-104 esetén, amivel megjnem meghalt Yager. Iszonyatosan nagy tolóerő kellene ahhoz, hogy ne a gépet forgassa a saját tengelye körül, hanem tolja. Fizikai képtelenség. Egy 9G-s fordulóban levő gép felületén a gép tömegének 9-szeresét jelentő erő ébred. Na, akkor kérlek számold ki, hogy milyen hajtóanyag tömeg kellene és milyen rakéta hajtómű lenne, ami tized másodperc alatt 0-ról száz tonnás tolóerő nagyságben üzemel és milyen mechanikai igénybevéte lenne. Miért van az, hogy a legalapabb fizikai paramétereket számbavenni is luxus...? :(
Akkor meg a kígyó a farkába harapott. Mi szükség a manőverezőképességre? Az F-86-os manőverezőképességét sem elérő UCAV is tökéletesen megfelel a feladatra, legyen képes felderíteni a célpontot, és arra rakétát indítani
Semmi. Ezért nincs értelme az 5. pontnak, amit írtál. A többi attól még faktor. Ez nem. UACV alkalmazása estén sem fog a manőverezőképesség új dimenzója megnyílni...
Az IFF akkor működik, ha egy céljel megjelenik a radaron, ha azt nem látunk, akkor nincs mit azonosítani, ráadásul pozitív válaszjel csak saját géptől jöhet, a radaron nem látható ellenségtől meg válaszjelet sem fogunk kapni. És ugye az IFF is ugyanolyan rádióelektronikai eszköz mint a radar, ha a radar hatástalan a stealth-gép ellen (mondjuk 120km helyett jó esetben 15-ről detektálja), akkor az IFF is csak annyit fog érni.
Repcsik esetén tudtommal nem automatikus az IFF a felderített célok esetén, vagy nem minden üzemmódban. -
#67842
A te példád vizuális azonosítással élt. Azért olyan távolságból már a célbefogás (akár radar, akár IRST alapú) esélyes... -
millerius #67841 Az IFF akkor működik, ha egy céljel megjelenik a radaron, ha azt nem látunk, akkor nincs mit azonosítani, ráadásul pozitív válaszjel csak saját géptől jöhet, a radaron nem látható ellenségtől meg válaszjelet sem fogunk kapni. És ugye az IFF is ugyanolyan rádióelektronikai eszköz mint a radar, ha a radar hatástalan a stealth-gép ellen (mondjuk 120km helyett jó esetben 15-ről detektálja), akkor az IFF is csak annyit fog érni. -
#67840
Mondom, ha a gép tömege felakkora lenne, akkor talán sikerülne úgy, hogy a világ legdurvább hajtóművét építed be, egy F-22 méretű gépbe. Hogyan spórolod mega gép tömegének a felét? Megduplázni a felhajtóerőt nem tudod. Ez sci-fi...
A hajtóművek és a gyártástechnológia fejlődött, és mi még mindig jövő időben beszélünk, nem arról, hogy az F-22A esetében miért nem lehetséges. Nyilván ma még Sci-fi, de az 1980-as években szerintem ugyanezt mondtad volna az F-22A-ról is...
Az segédrakéta és RCS (az mi?) meg plusztömeg, nemhogy tömegcsökkenés.
RCS - Reaction Control System, rakéta kormányhajtóművek.
Rövid idejű plusz tolóerő és a légáramlástól független kitérítő-erő (kormányerő).
Ezek nyilván növelik a manőverezőképességet, ideiglenes hatással - összeségében persze plusz tömeget is jelentenek.
Ha vért pisálva összeraknál egy ilyen gépet, akkor fillérekért tesznek nagyobb vezérsíkot a rakétáta és minimális indítási táv csökkenésért brutális aerodinamikai kormányzás érhető el. A TVC-s rakéta ellen meg teljesen mindegy, hogy aktív fázisban mivel próbálkozol.
Akkor meg a kígyó a farkába harapott. Mi szükség a manőverezőképességre? Az F-86-os manőverezőképességét sem elérő UCAV is tökéletesen megfelel a feladatra, legyen képes felderíteni a célpontot, és arra rakétát indítani. -
#67839
Ilyen és ehhez hasonló felismerésekre és döntésekre csak az emberi agy képes, ezt szenzorokkal és programokkal nem lehet pótolni.
Dehogynem, korrektebb IFF-nek (barát-ellenség azonosításnak) hívják. -
#67838
Mondom, ha a gép tömege felakkora lenne, akkor talán sikerülne úgy, hogy a világ legdurvább hajtóművét építed be, egy F-22 méretű gépbe. Hogyan spórolod mega gép tömegének a felét? Megduplázni a felhajtóerőt nem tudod. Ez sci-fi...
Az segédrakéta és RCS (az mi?) meg plusztömeg, nemhogy tömegcsökkenés. Néhány kétségesen kivitelezhető manőverért tök felesleges ezeket a gépbe rakni. Nem véletlenül nem hajszolják tovább a repteljesítmény növelését. Értelmetlen. Ha vért pisálva összeraknál egy ilyen gépet, akkor fillérekért tesznek nagyobb vezérsíkot a rakétáta és minimális indítási táv csökkenésért brutális aerodinamikai kormányzás érhető el. A TVC-s rakéta ellen meg teljesen mindegy, hogy aktív fázisban mivel próbálkozol. -
millerius #67837 Szerintem egy pilóta nélküli "automatizált" légiharc esetén sem igazán használható ki a pilóta megspórolása, mert nemcsak a katapult-kabintető-létfenntartó rendszerek fognak hiányozni (a műszerek/kijelzők helyett ott vannak a kapcsolattartó rendszerek), hanem a pilóta emberi észlelési és döntési/reagálási képessége is. Az Öböl-háborúban pl. volt olyan éjszakai légiharc, ahol az amerikai pilóta csak a belső kabin-világításról ismerte fel és azonosította, hogy alatta keresztben köteléktársa húz el és nem ellenséges gép, így tudott megfelelően reagálni. Ilyen és ehhez hasonló felismerésekre és döntésekre csak az emberi agy képes, ezt szenzorokkal és programokkal nem lehet pótolni. Elismerem, hogy elég szélsőséges eset, azt viszont nem tudjuk, hogy még hány olyan eset volt, ahol az emberi értékelés és reakció nem pótolható. Hiába a radartechnika, a számítógép és az automatika, ahogy a világban egyre inkább elterjednek a stealth-gépek, újra megjelenik, hogy a felderítés és az azonosítás csak kis távolságból lesz lehetséges, és újra (még mindig) lesz manőverező légiharc. Nem véletlenül építettek be az F-22 csúcs-vadászba is tolóerő-vektorral is dolgozó vezérlő rendszereket, vagyis itt is számítanak a manőverező légiharcra.