Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #67863
    A légiharc rakéta képességeihez ugyanis a jelenlegi szerkezeti és hajtóanyagainkkal egy légiharcrakéta üzemideje is tartozik.

    Ahhoz hogy több tíz G-s manővereket valami képes egyen végrehajtani, ahhoz két dolog kell:
    1.megfelelően erős tehát nagy tömegű szerkezet
    2. és iszonyatos energiabefektetés, ami iszonyatos üzemanyagfogyasztást jelent.

    Példa: egy 76t tolóerejű rakétahajtómű rendszer MMH/N2O4 keverékkel másodpercenként legalább 300kg üzemanyagot kér (Dragon V2). Ez egy 7 tonnás eszközt 10-15G-vel tud gyorsítani egy adott irányba.


    Relatíve egy rakétatest nem sokkal nagyobb tömegű, "csak" kihasználja az ideális (hengeres) alak jobb mechanikai tulajdonságait. Ennek persze a felhajtóerő látja kárát.

    Amúgy én is pont a SuperDraco-t akartam én is felhozni példának, hogy akár ilyen nagy erőt kifejtő hajtómű is létezik, és itt jegyezzük meg, hogy én eleddig sem folyamatos nagy erejű irányváltoztatásra céloztam, hanem nagy intenzitású kitérő manőverekre. De utólagosan belátom, hogy a TVC jobb példa lett volna az elérhető irányváltoztatásra. Az RCS annyira extrém megoldás viszont, hogy nem tudtam ellenálláni a kísértésnek. :)

    Nem véletlen hogy a mostani drónok inkább a terhelhetőséget áldozzák fel a hatótávolságért és a járőrözési időért.


    Nyilván, de azért, mert ezeket a képességeket tartják fontosnak. Az érdekes kérdés az lesz, hogy egy légifölény-drónnál milyen prioritási listát állítanak majd fel. A NGAD programban többfeladatú vadászgépet vizionálnak opcionálisan pilóta nélkülinek, ott feltehetően a manőverezőképesség is megmarad tényezőnek. Egy Predator/Warrior/stb. szintű UCAV-nál ez nem lesz opció.