95112
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #84587
    Ha már Columbia osztály, mai hír, hogy az Electric Boat számára megszavazták az 5,1 milliárd dolláros előzetes tervezési és fejlesztési költségeket.

    Az első egység építése 2021-ben kezdődhet meg és 2030-ban állhat a remények szerint hadrendbe. Annak az ára várhatóan 6,9 milliárd dollár lesz, az azt következő egységeké darabonként 5,8 milliárd dollár mai árfolyamon, és 12 darabot építenek belőle. A program érdekessége, hogy a britek is bizonyos szintig részt vesznek benne, lévén ők is csatlakoztak a "Common Missile Compartment" programhoz, amely 2x2 rakétaindító tubust fog össze, egy ilyen alkot egy egységes modult, és később ezen modulok számával lehet bátran játszani az SSBN tervezés / építés / fejlesztés terén (ie.: a britek új Dreadnought-osztályú SSBN-je is ezekre épít, ott is eredetileg négy modul lett volna, végül ezt háromra csökkentették, így csak 12 rakétát vihet magával).


    CMC koncepció lényege, hogy a rakétatároló 2x2 indítótubusokat magukba foglaló modulokból épül fel
  • qtab986
    #84586
    Szobrot állítottak Mihail Tyimofejevics Kalasnyikovnak Moszkvában. A talapzaton bronz domborművek, rajta robbantott ábra is van. De elrontották. A StG 44-et ábrázolta a szobrász, nem az AK-47-et.

    Hatalmas Kalasnyikov-emlékművet avattak a héten Moszkvában, de tévedésből egy náci géppisztoly tervrajzát öntötték rá ki bronzból
    (!!444!!!)
  • [NST]Cifu
    #84585
    A kérdésre nem lehet jól válaszolni. Inkább mennyi idő lesz, amíg elfogadják az UGV-ket a hadseregek, és megtalálják a helyüket az egységeken belül, kialakítják a bevetések kereteit és így tovább. Hiába használják évtizedek óta a drónokat, cirka másfél évtizedre és az Afganisztáni / Iraki helyzetre volt szükség, hogy az USAF jelentősen elkezdje felduzzasztani a drón állományát, de még most is kevesebb, mint 100db aktív MQ-9-ese van, és jelenleg 400 alatti mennyiséget akarnak még mindig.

    A fő gond egyébként leginkább az, hogy is illesszék bele a katonai egységekbe. Ezek a drónok csak a harcterületen "bevethetőek", oda viszont oda kell szállítani őket, tehát a logisztikai "lábnyomuk" a feltételezett használhatóságukhoz képest elég nagy...
  • R0kaur
    #84584
    Szerintetek mennyi idő kell még, hogy általános elterjedjenek az UGV-k? Ugye az oroszoknál már a harcitól kezdve az utászig több típus is van, az indiaiak bmp alapon tesztelgetnek, az amiknak is van egy protójuk, az észteknek, cseheknek, kínaiaknak szintén, izrael határőrizetre is használja őket már egy ideje, a németek is egyre inkább elő-előrukkolnak 1-1 típussal. Meg hát, volt már asszem lengyel meg ukrán protó is. Szóval azért folyamatosan zajlik a fejlesztés, viszont elterjedni annyira nem akar, élesbe ugye az oroszok vetettek be szíriába. UAV terén sokkal inkább elterjedt manapság, gondolom az adatkapcsolat így megoldott viszonylag biztonságosan, így amatőr szemmel nézve, a szárazföldi esetben sem lehetne gond. Vagy mégis van valami ok, amiért a legtöbb esetben még csak fejlesztési fázisban tartanak?

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    új rheinmetall ugv

    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.22. 11:03:30
  • [NST]Cifu
    #84583
    Leépültek? Inkább elöregedtek szerintem, de a termelékenységgel nincs semmi baj. Nem azért nem építenek többet, mert nem tudnak, nem adnak rá több pénzt. Azért 25 év alatt legyártottak a köv osztályban levő hajókat..


    Leépülni saját magához képest tud valami, márpedig az amerikai hadihajógyártó képesség leépült. Szép, hogy az elmúlt 25 évben mennyi hajót gyártottak le, de tedd mellé, hogy az azt megelőző 25 évben mit bocsátottak vízre, és rögtön nyilvánvaló, miről beszéltem:

    Csak az általad emlegetett osztályokban (amiből egyébként hiányzik pl. a Zumwalt is, illetve az 1992 után vízre bocsátott Ohio-k, stb.):

    12db Ohio-osztályú SSBN
    44db Los Angeles-osztályú SSN
    37db Sturgeon-osztályú SSN
    31db Spruance-osztály DDG
    4db Kidd-osztályú DDG
    2db California-osztályú CGN
    4db Virginia-osztályú CGN
    24db Ticonderoga-osztályú CG
    6db Nimitz-osztályú CVN

    SSN-ek esetéb több, mint 2x annyi, hordozók és SSBN-ek esetén 1,5x annyi, rombolók / cirkálók terén cirka azonos az arány, de ha a fregattokat és az LPD / LHD egységeket is belevennénk a képletbe, akkor ott is cirka 1,3-1,5x lenne az arány.

    Igen, az orosz hajóépítés a szovjethez képest szinte megszűnt létezni, de ez aligha releváns az amerikai hajóépítési számokhoz...

    Számomra még az döbbenetes, hogy az Ohio-k meddig húzzák. Hol az utód...?


    Az Ohio-k élettartamát kitolták. Ahogy a Los Angeles osztálynál is, az Ohio-k reaktorait ~15-18 év után üzemanyag-cserének kell alávetni, eredetileg egy ilyet terveztek a teljes élettartam alatt, vagyis eredetileg papíron 30-35 évig tervezték használni őket, ezt némileg megtoldották, az üzemanyag-újratöltés mellett más változtatásokat is végrehajtottak. Az élettartam kitolás következtében a 2030-as évekig hadrendben maradhatnak az SSBN-ek (az SSGN egységek 2024-től kezdve kerülnek kivonásra) - ezzel együtt ez egy kísérlet is, hiszen az US NAVY még sose üzemeltetett nukleáris-meghajtású tengót 36 évnél tovább, márpedig az Ohio esetében 42 évig fogják legalább használni őket.

    Az utód a Columbia-osztály, amely részben a Virginia-osztályra épül. Ahogy a Virginia-osztály is, a Columbia is "élettartam" üzemű reaktort kap majd, vagyis nem kell kicserélni a reaktor üzemanyagát az üzemidő alatt (amit egyébként 42 évre lőttek be). A Columbia több téren is újdonságot hoz, pl. a rakétaindítók számát visszavitték 16 darabra, a hátsó vezérsíkok X alakban lesznek elhelyezve, a hajócsavar kap egy gyűrű-házat, stb.


    Nincs hivatalos kép még a Culumbia-osztályról, de kb. így nézhet majd ki


    A kortárs 688-as osztályt már 20 éve nem gyártják...


    Sőt, 24-et közülük idejekorán, a nukleáris üzemanyag-csere előtt kivontak a hadrendből, így mindössze 17-18 évet szolgáltak...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.22. 11:00:08
  • molnibalage83
    #84582
    Leépültek? Inkább elöregedtek szerintem, de a termelékenységgel nincs semmi baj. Nem azért nem építenek többet, mert nem tudnak, nem adnak rá több pénzt. Azért 25 év alatt legyártottak a köv osztályban levő hajókat..

    2 db Seawolf
    13 db Virginia
    18 db Los Angeles
    64 db Arleigh Burke ( A T Y A I S T E N)
    3 db Ticonderoga
    4 db Nimitz (A világ többi része = 1 db francia CVN, minden más átépítés alatt, a brit nincs kész, ezért nem vettem be 5. hajónak a Fordot.)

    Ezzel az utánuk következő 4-5 legerősebb haditengerésztetet újra lehetne fegyverezni cakk pakk különösebb erőlködés nélkül úgy, hogy maranda is. Sokan szeretnének termelékenysége ilyen "lépült" hajóépítő kapacitást szerintem. És ezek csak a top hajók, a legnagyobb nuki tengók és csak rombolók és cirkálók. Döbbenetes.

    Számomra még az döbbenetes, hogy az Ohio-k meddig húzzák. Hol az utód...? A kortárs 688-as osztályt már 20 éve nem gyártják...
    (Apropó, miért lett 688-as...?)
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.21. 21:24:29
  • [NST]Cifu
    #84581
    az első világháború előtti hajóépítési hullám ennél sokkal komolyabb volt (és a maga korában igencsak high-tech eszközökről volt szó), vagy hogy mondjuk pl. egy koreai hajógyár hogyan ontja magából a kereskedelmi hajókat.


    A példa jó, csakhogy az USA hajógyárai is leépültek a hidegháború után (ahogy az oroszoké is). Kína meg felfuttatta a sajátját. Most az amerikaiak küzdhetnek, ahogy az oroszok is, hogy újra felpörgessék a saját gyártókapacitásukat...

    A kereskedelmi hajók viszont nem jó példák, a modern hadihajóknál lassan a teknő a legkevésbé nehéz része a gyártásnak, a radarok, szonárrendszerek, fegyverrendszerek alkotják a költségek oroszlánrészét...

    Persze, 50-60-100 év múlva, amikor már kevés lesz a nafta, már kiélezettebb lesz...


    Az atomgyártó képességgel bíró országok megtehetik, hogy atommeghajtásúra álljanak át. Vagy fúziós energiára, ha egyszer eljutunk oda az életben...

    Kínanak nem kell egálban lennie az USA-val, elegendő ha helyi térségben pariban tud lenni (szép dolog 12 nukis hordozó, csak ha abból a Dél-kínai tengerre csak 3 jut mert a többi máshol épp mutatja a zászlót/terjeszti a demokráciát...)


    Az USA-nak per pillanat effektíve 10 Nimitz-osztályú hordozója van, papíron 11 lett volna a 308 hajós tervben (a Ford-osztály és utódjai kiváltják a Nimitz-osztály hajóit 1-az-1-ben) és 12 lesz a 355 hajós tervben (ezt a Ford-osztály felfuttatásával érték volna el). Ezért is merült fel a Kitty Hawk reaktiválása, bár az feltehetően óriási marhaság lenne.

    Kína jelenleg bíz két Kuznyecov / Liaoning-osztályú egységgel, építeni kezdték az első CATOBAR hordozójukat (Type 02 osztály), és már tervezési fázisban van a 110 000 tonna körüli utódja is (Type 03). Arról megoszlanak a vélemények, hogy melyikből mennyi készül. Először a Type 055-osztályról is úgy gondolták, hogy csak egy-két darab készül összesen, ehhez képest most egyszerre három építése folyik és bár sok helyen azt írják, hogy ez a négy egység lesz, én nem látom azt, hogy adott esetben Kína miért állna meg ennyinél.

    Nem tartom kizártnak, hogy Kína a Type 02-ből is épít többet, mielőtt a Type 03-ra térnek át... És akkor lehet ízlelgetni tíz év múlva a ma még mókásan hangzó dolgot, hogy Kínának merre is járnak a hordozócsoportjai éppen...
  • [NST]Cifu
    #84580
    Az elrettentés nem sci-fi... Itt sem valószínű, hogy egymásra lőnének, de bizonyos szintig folyik az, ami bő 100 éve folyt a csatahajók terén...
  • molnibalage83
    #84579
  • molnibalage83
    #84578
    A jenki hordozóknak és flottáknak vannak kijelölve állanfó felelősséi zónák, de ettől függetlenül a Sivatagi Vihar alatt ezeket nagyrészt elhagyták és 6 db hordozó vonult fel.

    Vörös-tenger
    Saratoga
    America
    J.F.K.
    T.R.

    Öböl
    Midway
    Rander

    Az akkori hordozóállomány kb. fele.
  • Kurfürst
    #84577
    Azért valahol a kettő között - egy politikai céljaiban és a konvencionális fegyverekre korlátozott háború - azért nem teljesen ördögtől való gondolat. És előbb-utóbb lesz energiaválság.. Kína sem véletlenül építi a kis szigeteit olaj- és gázmezők fölé.
  • Kurfürst
    #84576
    A kínaiaknál a gyártási üteme, ami félelmetes, ugyebár már legyártották a Kuznyecov / Liaoning koppintásukat, építik a következőt, építenek legalább 3db ~13 000 tonnás Type 055 rombolót a nemrég elkészült mellé, és az utóbbi három évben évente három darab 7500 tonnás Type 052D rombolót adnak át, plusz 3-5 fregatt méretű egységet.


    Komoly amit csinálnak, az kétségtelen. Pláne ahhoz képest tényleg hogy a 90-es években tényleg sehol nem voltak, most pedig gomba mód nőnek ki a földből (pardon, vízből) a teljesen vállalható, modern saját hajó osztályok. De azért ez inkább Kína későn ébredésének tudható be, ha nagyon belegondolunk, a gyártás üteme annyira azért nem félelmetes, az első világháború előtti hajóépítési hullám ennél sokkal komolyabb volt (és a maga korában igencsak high-tech eszközökről volt szó), vagy hogy mondjuk pl. egy koreai hajógyár hogyan ontja magából a kereskedelmi hajókat. Arról nem is beszélve, hogy Kína továbbra is alapvetően defenzív - a flottával a Kínaiaiknak feltehetően nincs is más terve, mint hogy az arab öbölből érkező olajat rendkívül energiaigényes gazdaságának biztosítsa - és elsősorban Indiával versengenek, nem az USA-val. Persze, 50-60-100 év múlva, amikor már kevés lesz a nafta, már kiélezettebb lesz...

    Ha a gyártás ütemét nézzük, alapvetően pariban vannak az US NAVY-vel. Igen, nem a hordozók / nukleáris tengók terén, de ott is közel vannak, ha figyelembe vesszük a hagyományos tengókat és hordozókat.

    Az 355 hajós flottatervet támogatók egyik érve, ha Kína ezt az ütemet tartja, akkor a hordozókat / SSN / SSBN-eket leszámítva 2020-as évek közepére beérik az US NAVY-t a 308 hajós flottatervhez képest (megj.: a 308 hajós flottatervet sem igazán tudták tartani eddig, most futtatják fel a gyártást a 2018-as költségvetési évben). Itt természetesen ott van a sok kérdőjel, hogy mit mihez hasonlítunk, hiszen az US NAVY szövetségeseit is beleszámoljuk (például az igen potens Japán és Dél-Korea, illetve a kevésbé potens, de nem elhanyagolható Tajvan haditengerészetét), akkor Kína még így is gyengébb lábakon áll.


    Anniyból viszont lehet ráció benne, hogy a kínai hajóállomány zsír új, az USN hajók egy része pedig már benne van a korban. 30 éves távlatban nézve - az öregedés, avulás miatti kivonások miatt - valóban inkább csak azok a hajók lesznek meg, amit ma megépítesz. A Kínaiaik pedig most építenek.

    Leírva sehol sem láttam, de én úgy vélem, hogy az amerikai haditengerészet alapvetően a britek több, mint száz évvel korábbi "a másodiknál és harmadiknál erősebb flotta szükséges" elvéhez tartják magukat, és egyszerre készülnek a Kínai, és az Orosz haditengerészet ellen.


    Lehet benne valami, bennem is megfordult. Kína és az USA viszonya most egyáltalán nem rossz, ha lesz (akár kisebb) kínai flotta az azért már önmagában alaposan felforgatja a viszonyokat mert az ágyúnaszád külpolitikának, legalábbis Kínával szemben, már nem sok tere marad. Kínanak nem kell egálban lennie az USA-val, elegendő ha helyi térségben pariban tud lenni (szép dolog 12 nukis hordozó, csak ha abból a Dél-kínai tengerre csak 3 jut mert a többi máshol épp mutatja a zászlót/terjeszti a demokráciát...)
  • JanáJ
    #84575
    Ezt értem, de a hidegháború legdurvább időszakában sem lőtt HIVATALOSAN amcsi oroszra és viszont. Szóval lehet izmozni, de ez sci-fi.
  • [NST]Cifu
    #84574
    A fegyverkezés elsődlegesen mindig is az elrettentésről szólt. Ha az US NAVY-t összevetjük az 1990-es évek béli Népi Kínai Haditengerészettel, akkor Kína a stratégiai fegyverein kívül sok mindennel nem tudott volna replikázni, ha az Egyesült Államok teszem azt tengeri blokád alá vonja Észak-Koreát és az első Öböl-háború helyett mondjuk ismét Koreai-háború következik be vagy ilyesmi. Egyszerűen mind képességek, mint fegyverrendszerek, mind hatékonyság terén generációnyi különbség volt a két haditengerészet között.

    Ha felvonul, a Kínai haditengerészet valóban látványos eredményeket nem tudott volna feltehetően elérni, így az irányítás végig az US NAVY kezében maradhatott volna egy ilyen hipotetikus helyzetben.

    Na ez az, ami ma teljesen másképpen nézne ki, mert Kína minőségben és mennyiségben is felugrott a létrán az US NAVY szintjére, vagy legalábbis közvetlenül a közelébe. Ezért egyre erőtlenebbek a 'freedom of navigation' akciók, amikor egy amerikai hadihajó meglehetősen közel elhajózik egy Kínai mesterséges sziget mellett. Ezt tudatosan akkor csinálják, amikor éppen nincs komolyabb kínai hadihajó a környező vizeken, hogy felszólítsa a távozásra az amerikai hadihajókat ( az egyiknél egy kínai fregatt állt pont a nemrég balesetett szenvedett USS John McCain-el szemben - ott egyértelmű volt az erőfölény ).

    Az ilyen konfrontációk igazából az amerikaiak sem hiányoznak, mert ha egy Burke mellé odaáll egy Type 052D, azért az nem lesz egyoldalú dolog, szóval az ilyenek inkább "csináljunk" valamit kategóriába esnek.
  • ximix #84573
    Google fordított Az orosz haditengerészet tervezi


    Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.09.21. 17:15:54
  • molnibalage83
    #84572
    Teljesen mindegy, hogy ki mit képzel el. Ha ez a politika és megközelítés, ahogy a múlban, akkor ez van...

    A hagyományos fegyverekkel való elrettentés is egy létező doktrína, a németek is ezt csinálták a flottájukkal az I. vh alatt. Aztán vissza is ütött...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.21. 17:11:52
  • JanáJ
    #84571
    Mennyire életszerű ez? Nagyhatalmak nem lövik egymást a vízen sem. És itt még ilyen vietnámi, afganisztáni háborúsdit sem tudok elképzelni.
  • molnibalage83
    #84570
    Leírva sehol sem láttam, de én úgy vélem, hogy az amerikai haditengerészet alapvetően a britek több, mint száz évvel korábbi "a másodiknál és harmadiknál erősebb flotta szükséges" elvéhez tartják magukat, és egyszerre készülnek a Kínai, és az Orosz haditengerészet ellen.


    Kb. két hete pontosan ezen morfondíroztam.
  • [NST]Cifu
    #84569
    Jogos az öt pont. Én itt alapvetően a két fő konkurens flotta elleni való harcra akartam utalni...
  • [NST]Cifu
    #84568
    Oroszok amit lehet üzemletetnek, de 2030ra a BWs romboló, cirkáló, hordozóik átlagéletkora 50+fölé fog kerülni. Onnan sok sikert...


    Ugyan szentségtörésnek tűnik, de már felmerült, hogy Oroszország Kínától vásárolna nagyobb méretű felszíni egységeket. A felmerült opció 2015-ben a Type 054A osztályú fregattok voltak.
  • JanáJ
    #84567
    "Leírva sehol sem láttam, de én úgy vélem, hogy az amerikai haditengerészet alapvetően a britek több, mint száz évvel korábbi "a másodiknál és harmadiknál erősebb flotta szükséges" elvéhez tartják magukat, és egyszerre készülnek a Kínai, és az Orosz haditengerészet ellen."

    Kínát még értem, de az oroszok benne vannak még a top5-ben? Én eddig azt hittem, hogy a japók lenyomnák őket vízen mint a bélyeget. Milyen modern orosz hajójuk van most?
  • [NST]Cifu
    #84566
    A kínaiaknál a gyártási üteme, ami félelmetes, ugyebár már legyártották a Kuznyecov / Liaoning koppintásukat, építik a következőt, építenek legalább 3db ~13 000 tonnás Type 055 rombolót a nemrég elkészült mellé, és az utóbbi három évben évente három darab 7500 tonnás Type 052D rombolót adnak át, plusz 3-5 fregatt méretű egységet.

    Ha a gyártás ütemét nézzük, alapvetően pariban vannak az US NAVY-vel. Igen, nem a hordozók / nukleáris tengók terén, de ott is közel vannak, ha figyelembe vesszük a hagyományos tengókat és hordozókat.

    Az 355 hajós flottatervet támogatók egyik érve, ha Kína ezt az ütemet tartja, akkor a hordozókat / SSN / SSBN-eket leszámítva 2020-as évek közepére beérik az US NAVY-t a 308 hajós flottatervhez képest (megj.: a 308 hajós flottatervet sem igazán tudták tartani eddig, most futtatják fel a gyártást a 2018-as költségvetési évben). Itt természetesen ott van a sok kérdőjel, hogy mit mihez hasonlítunk, hiszen az US NAVY szövetségeseit is beleszámoljuk (például az igen potens Japán és Dél-Korea, illetve a kevésbé potens, de nem elhanyagolható Tajvan haditengerészetét), akkor Kína még így is gyengébb lábakon áll.

    Leírva sehol sem láttam, de én úgy vélem, hogy az amerikai haditengerészet alapvetően a britek több, mint száz évvel korábbi "a másodiknál és harmadiknál erősebb flotta szükséges" elvéhez tartják magukat, és egyszerre készülnek a Kínai, és az Orosz haditengerészet ellen.
  • JanáJ
    #84565
    Ha csak hajó gyár életben tartás lenne, akkor arra elég lenne a csere is szerintem. Gondolom ott pont olyan hülyék a politikusok a témához, mint máshol.
  • fade2black
    #84564
    Techikailag Kína esetén nem 10-15 nuki tengó a baj, hanem az AIPs Type 039C, meg a felderítés + DF-21. Ez ellen a + 50 hajó főleg ha LCS szart se ér. Navy Kínai fejlesztések meg a végtelen butaságok miatt végképp kiszorult a first island chainból. Kérdés, hogy tovább...

    Oroszok amit lehet üzemletetnek, de 2030ra a BWs romboló, cirkáló, hordozóik átlagéletkora 50+fölé fog kerülni. Onnan sok sikert...


    Utoljára szerkesztette: fade2black, 2017.09.21. 13:46:17
  • fade2black
    #84563
    Szerintem a Zumwalt Burke (F3 Burke) viszonya legalább ennyire szép. De ott legalább lelötték Zumwaltot LCSből meg még akarnak 20-25dbot miközben bárkinek egyértelmű kéne legyen, hogy semmire nem jó. Se ASWre, se AAra, se hajók ellen... semmire.
  • Kurfürst
    #84562
    Igen az említett oldalt olvastam, azért is kezdtem el vakarni a fejem. A kínait még értem, a 2000-es években önmagukhoz képest elég komolyan előreléptek, de a USN jelelegi állományához képest az a 10-15 nukleáris tengeralattjáró ami a jövőben valamikor lesz nekik azért még mindig elég karcsú. A "megnövekedett orosz aktivitás" még ennyire sem konkrét, mire gondolhatnak, hogy egy hidegháborús roncs áthajózott a földközi tengerre.. az egykori vörös flotta nagy része meg vagy bontóban van, vagy valamelyik kikötőben van, khmm, tartósan lekonzerválva (=horgonyláncon fog elrohadni a következő évtizedekben).

    Ha széthajtották a meglévő egységeket az elmúlt években, akkor érdemes lehet őket pótolni, kapacitást növelni viszont, hááát. Nyilván nem publikus, hogy konfliktus esetére hány egységgel számolnak egy adott térségben úgy, hogy a többibe is jusson, de azért ezek a kihívások, amiket megjelöltek nem túl konkrétak/hihetőek. Ha tippelnem kellene, inkább valami olyasmiről lehet szó hogy ha a hajógyárak nem épít új egységeket akkor elveszik a tudás/kapacitás, úgyhogy akkor megrendeléssekkel tartjuk életben.
  • [NST]Cifu
    #84561
    Ott van az indoklás a #84559-es hsz-ben lévő linken elérhető PDF 10. oldalán (4. sorszámozott oldal).

    Alapvetően a megnövekedett orosz és kínai haditengerészeti jelenlét a tengereken, illetve a jelenlegi flotta általános feladatainak (ide sorolva a hadgyakorlatokat, kikötőlátogatásokat, stb.) megnövekedett számát (pl. ugye az Észak-Koreai rakétakísérletek egyik hozománya, hogy az US NAVY a környező vizeken folyamatos járőrözésbe kezdett az esetleges rakétaelfogás biztosításának érdekében).

    Amit Spencer is említett a meghallgatásán, hogy nem feltétlenül szükséges sokkal több hajó (a 308-as korábbi tervhez viszonyítva), viszont a hajók hadra foghatóságát és bevethetőségét javítani kell.

    Érdemes megemlíteni, hogy ez a 355 hajós flottafejlesztési terv alapvetően az US NAVY igénye, hogy a rá háruló feladatokat mekkora flottával tudja teljesíteni, ezt hagyta jóvá a törvényhozás 2016 decemberében. A növekedés egyik mozgatórúgója a sok közül az, hogy egyes hordozó-flottacsoportoknál már előfordult 9 hónapos bevetési idő is (a tervezett 6 hónap volt), és ez nem tartható fent folyamatosan (ie.: ez volt az egyik indok, hogy a 11 hordozóról 12 hordozóra bővítették a szükséges mennyiség-igényt).

    Az, hogy mi miatt tart igényt a főparancsnokság és adott esetben az elnök több vagy hosszabb bevetésre, már egészen más tészta...
  • Kurfürst
    #84560
    Ezek után az érdekelne hogy egyáltalán van-e bármilyen kézzelfogható stratégiai elképzelésük arról, hogy az a 308 hajót mire is akarják használni. Már a szokásos gumifrázisokon túl. Mert pl. a kínai vagy az indai flotta programoknak reális mérete és értelemesnek mondható stratégiai célja van.
  • [NST]Cifu
    #84559
    Yepp, de a "nagy számokat" alapvetően úgy biztosították ott is, hogy tovább tartották hadrendben az olyan hajóosztályokat, mint a Farragut-osztályú rombolókat vagy a Leahy-osztályú cirkálókat, végrehajtották rajtuk a New Threat Upgrade (NTU) programot, amellyel a régi Terrier és Tartar légvédelmi rakéták helyett SM-2MR és ER rakétákkal lettek felfegyverezve, és így tovább.

    Anno a 600 hajós számot sem sikerült elérniük, igaz közel voltak hozzá (594), most úgy számolnak, hogy talán 2030 környékére sikerülhet teljesíteni a 355 hajósat, ha a költségvetés biztosítja a pénzt hozzá...

    Megj.: A mostani tervezet is alapvetően új hajókkal számol, nem pedig olyan lépésekkel, mint a Perry-osztály reaktiválása...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.21. 12:03:24
  • fonak
    #84558
    Reagannél még a "600 ship navy" volt a kampányígéret. Elő is vették még az Iowákat is megint, és raktak rájuk páncélozott Tomahawk-indítókat stb.
  • molnibalage83
    #84557
    Ezek szerint azért még nem mindenki idióta bólogatójános és tökkelütött marha.
  • [NST]Cifu
    #84556
    Ezen pörögnek hónapok óta. Ez a Richard V. Spencer, aki jelenleg a Navy titkára, elég reálisan áll hozzá a témához, a jelölése utáni meghallgatáson kerek-perec kimondta, hogy a 355 csak egy szám, a képességek visszaállítása és biztosítása jelenleg a legfontosabb. Ezen páran ki is akadtak, ugyanis azt várták, hogy teljes mellszélességgel ki fog állni a 355-ös flottaterv mellett. Ehelyett nem is tagadta, hogy amíg 308 hajóra sem elég a haditengerészet költségvetése (ez volt a jelenlegi 355 hajós flottafejlesztési terv előtt), addig ne is álmodjanak 355 hajós haditengerészetről.

    Spencer egyébként az USMC pilótája volt főleg CH-46 nyergében a 70-es évek végén, 80-as évek elején.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.21. 11:23:51
  • molnibalage83
    #84555
    Nevetséges az egész. 355 hajó egy szám. Ha ennyire számháborúzni akarnak, akkor lobogózzanak fel 50 db yachtot és meglesz a mennyiség. Szerintem képességeket és nem egy értelmetlen szám kéne, hogy legyen a cél...

    Szép, szép a 355 db hajó, ha a CVN-eknek a Hornetek többssége egy időszakban már nem hadrafogható...
  • [NST]Cifu
    #84554
    Az pedig már csak hab a tortára, hogy a hét említett Perry-t 2015-ben vonták ki, vagyis alig két éve...

    Egyébként a másik oldalról nézve az aktuális Sec. of Navy szempontjából ez az ötlet és megoldás teljesen vállalható. Az elnöki utasítás a 355 hajós flottára pusztán új hajókkal nehezen megvalósítható. Az adott hét Perry feltehetően valóban olcsón újra hadrendbe állítható, "csak" a személyzet kérdését kell megoldani, de amúgy is téma, hogy növelni kell mindegyik fegyveres erő létszámát, tehát feltehetően ez sem lesz probléma középtávon.

    A nagyobbik kérdés, hogy a hosszú távú hajóépítési / hajóüzemeltetési tervekben mi fog szerepelni. Felmerültek amúgy olyan ötletek is, hogy a Kitty Hawk hordozót és a korábban már a topicban említett, három félre állított Tico-t is visszahelyezik a szolgálatba, ám ezek olyan esetek, amelyek egyszerűen nem valósíthatóak meg olcsóan (pl. a Tico-k esetében az Aegis rendszert egy-az-egyben lehetne cserélni, feltehetően a radarokkal együtt), tehát aligha valósulnak meg.

    Az LCS-ek esete... Hát az is, és a Zumwalt-osztály is annyira félrement, amire nincsenek szavak... Viszont ha már megvannak, kezdeni kell velük valamit...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.21. 11:03:00
  • molnibalage83
    #84553
    Itt már tényleg a fejemet fogom, hogy ezek mekkora állatok...

    1. Kitalálták az FCS-t, aminél 40+ csomós sebességet vártak el... Emiatt lett olyan gépészet aránya, hogy a hajóra fregatt mérete ellenére érdemi fegyverzet nem jutott.

    2. A Perryket hagyták lerohadni allan ellenére, hogy az ausztrál féle upgraddel (Adelaide osztály) az addig is jól balanszolt Perry szerinted kategóriájának talán legpontensebb hajója. Légitámadás ellen közel sem védtelen, ASW képessége és van, de olyan ASM-je van, ami bármit zárójelbe tesz, amin nincs SAM + CIWS.

    3. Erre mit csinálnak. Előveszik a Perry-t, ami max. 30 csomós és arra használják majd, amire a LCS-t.

    És ez a világ vezető katonai és gazdasági hatalma...? Atyaég... A hidegháborút lehozók meg csuklanak vagy sírjukban forognak. Komolyan mondom, hogy az USA mai katonai és politikai vezetése a hidegháborús korszak nagyjaihoz képest totálisan inkomptenes barmok gyülekezetének látszik. Ez annak eredménye, hogy az egypólusú világ alatt nem volt teher, ami alatt nőhetett volna pálma...?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.21. 10:42:18
  • [NST]Cifu
    #84552
    Az US NAVY titkára (Secretary of the Navy) szerint teljesen reális lehet, hogy hét Oliver Hazard Perry osztályú fregattot visszaállítsanak a szolgálatba, és minimális vagy akár semmiféle felújítás után például drogcsempészek üldözésére vagy az északi vizeken való járőrözésre bevessenek. A felhozott példák alapján Tajvannak mindössze 30 000 dollárba került egyenként két korábban tartalékba helyezett Perry újra aktiválása. A kivonás előtt az US NAVY Perry fregattjainak fegyverzete egy 76mm-es Oto-Melara löveg, egy Phalanx CIWS és az orron a leszerelt Mk.13 rakétaindító helyére, egy emelvényre helyezett 25mm-es Mk.38 gépágyú volt, valamint 2x3 torpedó vetőcső és természetesen max. két helikopter a hátsó felépítményben tárolt hangárokban.

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!


    Az USS Rodney M. Davis 2014-ben, a fent említett fegyverzettel


    A reaktiválás feltehetően meg fog történni, ezzel is "előre lépve" a 355 hajós flotta felé, noha alapvetően ebben a formában a Perry-k már inkább csak OPV-nek, vagyis mélyvízi járőrhajóknak felelnek meg.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.21. 10:23:08
  • molnibalage83
    #84551
    Az egész kérdésnek jogi vetülete is van, nevezetesen, hogy milyen magasan repülhet a gép. Nincs egyezmény arra, hogy az űr milyen magasságban kezdődik, viszont világűr = nemzetközi víznek számít, tehát egyik ország sem sajátíthatja ki a felette levő részét a világűrnek, mégha pár ország így is képzeli ezt. (Súlytalan, egyes afrikai országok, akik szerint felettük levő geostac pályán levő helyekért fizetni kéne.)

    Tehát, ha valaki épít egy olyan gépet, ami gyorsítva ugró manőverrel átrepül pl. Oo. felett és az a világűr peremén repül, akkor lehet vakarni a fejet, hogy akkor az most ki szerint légtérsértés vagy sem. Fizikai megközelítéssel a világűr a Kármán vonalnál van, de az ne statikus a légköri viszonyoktól is függ. Az USA minden pilótának megadja az űrhajós jelvényt aki 50 stat. mile felett repült, ami alig 80 km, a Kármán vonal meg 100 km felett van picivel átlagba.

    Start felderítés szempontjából az időérzékeny dolgokat nem kaphatja le, de a teljesen statig dolgokat igen. Középhatalmak nagy része megfelelő bevetéstervezzéssel nem tudná előrejelezni, hogy mikor jön. Ha egyáltalán képesek lennének érzékelni, mert 1000 km+ távolságban bukannak elő a horizont mögül, ami azért bármilyen repcsi RCS esetén iszonyatosan nagy távolság.

    Taktikai felderítésre alkalmatlan, ez nyilvánvaló. Mint fegyverhordozó platfrom értelmetlen egy ilyen eszköz.
  • [NST]Cifu
    #84550
    Nem nagyon hinném, gondolom emiatt fordult a nyilvánosság felé a Lockheed.
    Gondolom első körben próbálkoztak a CIA-val és az USAF-al zárt ajtók mögött, de egyik sem volt vevő az ötletre. Teljesen érthető, jegyzem meg... Egy Mach 6-al haladó gépet aligha lehet elrejteni a radarok és IR szenzorok elől, tehát stratégiai felderítésre alkalmatlan, erre pedig ott vannak a műholdak. Taktikai felderítésre megint nem az igazi, mert az MQ-9, RQ-170, RQ-4 ugyanezt olcsóbban megcsinálja...
  • [NST]Cifu
    #84549
    Nem tudod, a videón a vágás olyan, hogy már mozgásban van a gép. Egyébként így második megnézésére ez az indítás a QE osztályra vonatkozhat, lásd AIM-132 makett a külső pilonokon.
  • molnibalage83
    #84548
    Kérdés, hogy egyáltalán igény van-e erre...