15039
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
robgros #14958 Hinni a templomban kell. Az is jó kérdés, mi munkálhatott abban, aki elhintette ezt a pletykát.... :) -
Prof William #14957 Erre max az akkori városlakók tudnának magyarázatot adni. Gondolom azt gondolták, hogy oroszosította a nevét. De amúgy is szerintem valami pletykából nőtte ki ez magát szilárd meggyőződéssé amit a közeledő front árnyékában mindenki el akart hinni. -
robgros #14956 Zsukovból hogy lett Zsuga azon kívül, hogy a kezdő 3 betűjük megegyezik? -
Prof William #14955 Egy érdekes adalék Zsukovhoz.
Annak idején, ahogy közeledett a front a városunkban egyre-inkább eluralkodott az a meggyőződés, hogy Zsukov valójába egy Zsuga Imre nevű városi lakos és hírhedt kommunista aki a tanácsköztársaság bukása után még 1919-ben szökött Oroszországba(ez amúgy tényleg igaz de utána többé nem hallott róla senki.) szóval nem kell aggódni, mert már ki adta parancsba, hogy a szülővárosát majd kímélni kell.
Nem lövök, le nagy spoilert, ha elárulom, hogy nem így történt. -
#14954
Kettőt szoktak felhozni:
- '42 nyarán ő volt a Vöröshadsereg tábornoki vezérkar főnöke (azaz kb. Sztálin után az első a katonai hierarchiában), és a német támadás utáni összeomlás miatt leváltották.
- Az Operation Mars a moszkvai ostrom súlypontjának eltolására, amit a szovjet oldalon addig relativizáltak a hatalmas veszteségek elbújtatására, hogy a Rhzev-i csaták egy lábjegyzete lett belőle. -
robgros #14953 Voltak csatái Zsukovnak, amelyekben ő esett pofára? -
#14952
-
robgros #14951 Inkább azon csodálkozom, a neten -ha okosan használjuk- tömérdek infónak utána lehet nézni és mégis tobzódnak az ostobaságban. Ennyire luxuscikk lett a gondolkodás -magyarul ellustultunk- vagy agyilag visszafelé fejlődünk? -
#14950
Nagyjából. -
robgros #14949 Akkor ehhez a plebshez tartozhat az is, aki azt írja:
1, a gleiwitzi incidens nagy eséllyel kamu, mert csak egyetlen személy elbeszélésén alapul
2, a háborút nem is Hitler kezdte, hanem a lengyelek/Churchill -
#14948
Ha valamire megtanított engem az internetkorszak 16 éve, akkor az, hogy még a netet kezelni képesek emberek nagy része is egyszerűen kretén. Nemhogy az, aki még azon a szellemi szinten sincs....
Mit vársz te ott, ahol 5G tornyokat rombolnak, mert attól van COVID, meg a fenti büdöskurva azt mondja a kamerába, amit? Hogy a gyök2-nek van fogalma BÁRMIRŐL is...? -
robgros #14947 Tudom, hogy a plebs nem kifejezetten Einsteinekből áll, de némi tájékozódás nem ártana nekik... -
#14946
Mert a gyök2 plebs az ő nevét ismeri és neki van szobra... -
robgros #14945 Ugyanezért mást nem akarnak előszedni? Winston valószínűleg nem egyedül volt részese ezeknek. Am miért pont most kellett ezekkel előrukkolni? -
#14944
Fiatalon részt vett az afrikai és indiai gyarmati háborúkban, könyveket is írt az élményeiről, és közvetve a brit gyarmatosítási politika pártolója és fenntartója volt. -
robgros #14943 Valaki magyarázza már meg, a mostani Churchill szapulásoknak mi a kiindulási alapja? -
robgros #14942 Folytatva a mítoszokat, az is elterjedt, az amerikai katona nem tudott harcolni. Erről annyit: lehet, kellő tapasztalat hiányában léptek hadba és bénította őket a hibás taktika, de a terepen rengeteget tanultak. Nem puszta fogaskerekek egy gépezetben, hanem tudatos és gondolkodó szereplők.
A másik tévedés a francia expedíciós hadtest hiábavaló áldozathozatala Olaszországban. Az itteni hadjárat valóban másodlagos szereppel bírt és mindig vitatták, hozzájárult-e a végső győzelemhez. Ugyanakkor a CEF szereplése növelte Franciaország presztízsét a britek és amerikaiak körében, erősítette szerepét katonai és diplomáciai szinten. -
Madi92 #14941 Valamiért sosem gondoltam, hogy ez így működött a világháborúban is.
Érdekes olvasmány volt számomra.
Red Cross -
#14940
Hát, '39-ben már volt KV1-esük, de a többség még mindig csak T/BT könnyű tank variáns volt, szóval el tudom hinni, hogy bekamuzták Sztálinnak azt, amit hallani akart. -
robgros #14939 Egy érdekes adalék: a 39-es megnemtámadási egyezmény keretében egy Panzer III-ast ajándékoztak a szovjeteknek, a moszkvai összekötő törzs parancsnoka pedig a házigazdákat arról biztosította, a típus a német páncélostechnika csúcsát képviseli. A szovjetek természetesen annak rendje és módja szerint -miért ne alapon- tüzetesen átvizsgálták a példányt és azt találták, a tűzerő, páncélvédettség és mozgékonyság terén elmarad a legújabb szovjet típusoktól.A vizsgálati jelentés minősítése szerint a " csinos játékszer műszakilag túl van bonyolítva, és szükségtelenül nagy kényelmet biztosít a személyzetnek". Gondolni sem merek arra, mi lehetett az az ergonómiai kiképzés, ami kényelmileg már elegendőnek számított iváni mérce szerint :) -
#14938
Erre senki nem tud válaszolni, mert ez a "mi lenne ha". -
robgros #14937 A T-34-nek az amerikai Christie-futómű adta az alapját. De mi van, ha ez nincs kéznél, a szovjet ipar tudott volna helyette egy ugyanolyan megbízható komponenst legyártani? -
#14936
Az elnyomó hatalom ott nyom el, ahol kell. Ha a mérnököt hagyják dolgozni és nem ideológiai alapon megy, akkor tud tervezni. Ennyi. Az iparnak meg le kell tudni gyártania. -
robgros #14935 És a páncélosokat érintő kérdésemre mit mondanál? Hogyan tudott egy elnyomó hatalom olyan eszközöket kiizzadni, melyek végül háborút nyertek- igaz, brutális vérveszteség árán. -
#14934
Nem. Simán nincs értelme és technikailag kivitelezhetetlen.
-
robgros #14933 Tehát ha mégis a lakatlan területet választják techdemó céljára, akkor gyakorlatilag hülyét csinálnak magukból? -
#14932
Mert az erő demonstrálását pont az adta, hogy bemutatták milyen borzalmas hatása vagy 1 darabnak is belőle úgy, hogy igazából mai szemmel nézve egy petárda hatóereje volt.
Japán főszigeten lakatlan terület nincs. Viszont mivel a japó flotta kvázi 0 volt, egy más helyen levő lakatlan szigeten demózni nem lehetett.
Az meg politikailag vállalhatatlan volt, hogy egy akkori áron majdnem 1 mrd dolláros bombát a semmi közepén dobjanak le.
Ez az egész lakatlan területen demózás egy nevetségesen elborult ötlet. -
robgros #14931 Hogy tudott a Szovjetunió olyan páncélosokat csatasorba állítani, amelyek végül háborús győzelmet hoztak számára? Elsősorban a KV-1-re és T-34-re gondolok itt. A másik az atombomba bevetése: mit mondanátok annak, aki azt kérdezi, ha az atom erejét akarták mindenáron demonstrálni a japánok előtt, azt miért nem lakatlan területen hajtották végre, így kerülve el a civil áldozatokat? -
robgros #14930 Szóval ez is olyan, mint némelyik német 'csodafegyver': impozáns, de közelebbi vizsgálatnál kiderül, valójában ezer sebből vérzik, már koncepciószinten is. -
#14929
-
SZUsszan #14928 ![]()
-
#14927
-
Kurfürst #14926 Sok zsákmány gép volt, gyakorlatilag minden fő típusból, mindegyiket alaposan átvizsgálták, berepülték, összehasonlitó repüléseket végeztek velük. A legrégebbi és eredeti 109G-2/trop, a Fekete 6-os jelűt pl. Afrikában zsákmányolták, ma is repül sivatagi festéssel.
Az egyik angol tesztpilóta, Eric Brown szinte mindegyikkel repült is, amit könyvben is kiadott, Wings of the Luftwaffe címen. -
#14925
Curious Droid ismét világháborús témát vett elő: FW-190 vs P-51
Most hallottam először arrról az esetről, amikor egy véletlenül megszerzett FW-190-es angol színekben repült a háború alatt (teszteket, nem éles bevetésen, persze). :) -
#14924
-
robgros #14923 Valami hasonló összegzést láttam, továbbá a próbálkozásból elsősorban a szovjetek profitálnának. Amire viszont nem tért ki, vajon a háború befejezése után hol húzódnának a befolyási övezetek. Tippem szerint a Vasfüggöny sokkal Nyugatabbra kerülne ilyen kimenetelnél, Sztálin pedig örvendezhetne a területi nyereségen, még talán az ideológia terjesztése is nagyobb lendületet kaphat.
Utoljára szerkesztette: robgros, 2020.04.28. 18:49:58 -
Xsillione #14922 42-ben mit adnak fel cserébe, feles hederejük nem volt, akkor nincs afrika, vagy honna veszel hozzá erőket?
43-ban már lehetne, bár akkor cserébe vagy nincs olasz, vagy az USA marad olaszok ellen, UK franciáknál, és estleg mindkettő bukta. Ráadásul sem elég légierős, sem annyi támogató hajó nem lett volna, mint 44-ben, plusz az USA tapasztalat, amit a csendes oceánon szereztek partraszállás terén, szintén kevesebb ekkor (és kétséges, hogy az angol átvette volna azt, ami megvan ha maga megy), innen nagyon könnyen lehetne ebből egy sikertelen partraszállás, ami viszont épp elég erőt von el a szovjetek elől a németek részéről, hogy könnyebb és gyorsabb szovjet győzelem legyen, egész németország vagy esetleg francia meg... "felszabadítással." Innen a szovjet kzövelten be tud még szállni a japánok elleni harcba, így korea megszerzése számukra nem is kérdés, és esetleg egyéb japán megszállt terültekre is rá teszik kezüket. -
robgros #14921 Jah, ezzel kapcsolatban fejtették ki what if jellegű kérdés alatt -mi van akkor, ha az Anvil helyett Ljubljanánál próbálnak az angolszászok partra lépni-, az általad felhozott környezeti nehézségekkel szembesülhettek az Adria térségében, vagyis még jobban lelassulhattak, mintha Normandiában próbálnák meg ugyanezt. Viszont az adriai kitérőhöz szükséges erőforrás megcsapolhatta -nem is kicsit- az Ike alá tartozó alakulatokat, így a francia menet szintúgy lassulhatott. A brit vezetés -Churchill-lel az élen- azért akarta mindenképp a balkáni ugrást, mert az itteni brit befolyást szerették volna megerősíteni, a szovjet gőzhenger beelőzése inkább másodlagos szempontnak számított. Utólag persze
belátható, egy ilyen kaland csak rontott volna a britek -főleg Winston- hírnevén
Na de adódik ezen a téren egy -vagy inkább két- újabb kérdés: amennyiben az angolszászok 42-ben vagy 43-ban próbálkoznak egy francia földön végrehajtandó partra szállással, mekkorák lehetnek a siker esélyei? -
savaz #14920 Az volt az igazság, hogy Kesselring nagyon ügyesen védekezett Olaszországban, a szövetségeseknek komoly véráldozatot kellett hozni minden méterért. Ha valahol az Adrián szállnak partra, az még Anziónál is nagyobb blama lett volna, ugyanis vagy mocsár van, vagy járhatatlan hegyvidék a parton. Akárhol vágják át magukat biztos az oroszok beelőzik őket.
Ha nagyon előzni akartak volna valahol a Jüttlandi félszigeten kellett volna próbálkozni. Ott talán voltak erre alkalmas partszakaszok és onnan közelebb van Berlin. Attól keletre Rotterdamig nem igazán van normálisan megközelíthető partvonal.
Szerintem az volt a koncepció, hogy a létszámfölényüket arra használják, hogy minnél jobban szétszórják a német egységeket és kevesebbel álljanak szemben a fő irányban. Erre Provance pont alkalmas volt. Jugoszláviában ott kellett hagyni a német egységeket az oroszok és a partizánok miatt. Olaszországban sem adhatták fel a frontot. Norvégia Dánia szintúgy. Egy Balkáni partraszállás esetén szerintem mindent visszavontak volna a németek a zalai olajmezők és az Alpok védelmére, azaz csak erősebbek lettek volna. -
robgros #14919 Folytatva a mítoszokat, a Csendes-óceáni térséget hajlamosak másodlagos hadszíntérként kezelni, pedig egy párhuzamos háborúról van szó.
A másik Monty kijelentése folytán terjedt el, ő a provence-i partraszállást, az Anvil hadműveletet minősítette fölöslegesnek, amit rajta kívül osztott Churchill és más brit vezetők is, szerintük ezzel a franciaországi erőkoncentrációval -Olaszország és a Balkán helyett- lehetővé tették a szovjet hatalmi övezet kiterjesztését Közép-és Kelet-Európában. A valóságban inkább egy kényszer szülte megoldásként fogható fel + betekintést nyújtott, az angol-amerikai döntéshozóknak milyen taktikai és anyagi nehézségekkel kellett megbirkózniuk, megmutatta a koalíción belüli erőviszonyok átrendeződését - a katonákat és hadfelszerelést szállító amerikaiak rá tudták erőltetni a britekre a rövid távú stratégiai elképzeléseik, ezek felülírták a háború utáni Európával kapcsolatos politikai és diplomáciai perspektívákat.
Utoljára szerkesztette: robgros, 2020.04.27. 19:32:04
