A kínai dömpingárak az európai napenergia-hasznosító társaságokat is a padlóra küldték, sőt egyes elemzések tömeges csőddel is riogatnak. Akad azonban néhány olyan cég, melynek részvényeit még vételre ajánlják az elemzők.

Folytatódik az európai napenergia-hasznosítók vesszőfutása, a kínai dömpingár problematikája korántsem oldódott meg. Egyes elemzések szerint a következő három évben 180 gyártó fog csődbe menni, ennek fele amerikai, kanadai és európai. Kínában jelenleg 54 államilag szubvencionált szolárcéget tartanak nyilván, jövőjük nagyban függ az európai versenyfelügyeleti felülvizsgálat eredményétől. A még talpon maradt európai gyártók komoly reményeket fűznek a procedúrához, és horribilis büntetővámban reménykednek, ami alaposan átrajzolhatja az erőviszonyokat.

Jelenleg a kínai cégek adják a világ termelésének 65 százalékát, és termékeik négyötödét a kontinensünkön értékesítik. A gyártáshoz felhasznált poliszilikon ára az utolsó negyedévben 13 százalékkal esett, azonban a szolárpanelek ára még ennél is nagyobb mértékben csökkent. A csata kimenetele még kétséges, jelenleg szinte lehetetlen vonzó papírt találni, azonban borítékolható, hogy néhány fajsúlyos szereplő túl fogja élni ezt az időszakot.

A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld állt az élére a kínai cégek megregulázását célzó mozgalomnak, jövője egyértelműen a versenyfelügyeleti eljárás piaci következményeinek függvénye. A cég utoljára az idei első negyedévben tudott nyereséget felmutatni, azóta a veszteség elképesztő méreteket öltött. A következő két év rendkívül rögösnek ígérkezik, a vállalat hitelállománya finanszírozhatatlannak tűnik. Egyelőre semmi jele a fordulatnak, hiába a rekordszintű, újonnan telepített panelek száma, gyakorlatilag képtelen nyereséget realizálni. Az 1,26 eurós ár mindössze a könyvérték 32 százaléka, azonban idén nagy valószínűséggel elveszíti saját tőkéjének 35-40 százalékát. Az elemzők szerint nincs az a szint, aminél ne tudna lejjebb esni, a jelenlegi konszenzus 0,9 eurós árat tart indokoltnak.

Az SMA Solar piaca némileg biztosabbnak tűnik, az ipari fogyasztóknak szánt inverterek piaca sokkal kiszámíthatóbb és a konkurencia sem képviselteti magát komoly erőkkel, azonban a trend itt is érvényesül, a papír idén elveszítette értékének 60 százalékát. Jelenleg 16,1 eurón áll a részvény, amely szint 69 százalékos könyvértéknek és a jövő évi nullához közelítő profittal kalkulálva gigászi P/E-nek felel meg. A cég adósságállománya kifejezetten alacsonynak számít, ennek köszönhetően egyesek még látnak esélyt a drágulásra. A hozzáértők átlagosan 15 százalékkal magasabb szintre helyezik a részvény fair értékét.

A norvég REC helyzete nem sokban tér el a szektortársakétól, profitról még legalább két évig nem beszélhetünk, jövőre a nulla közeli eredmény már sikernek minősülne. Jelenleg 1 koronán áll a részvény, mely az éves cash flow 60 százaléka, a könyvérték ötöde. Figyelemreméltó a 10 százalék körüli P/S, amely még a társaihoz képest is kifejezetten alacsony, az átlag ennek a háromszorosa. Részben ezzel magyarázható, hogy az elemzők szerint a részvény némileg túladottá vált a 80 százalékos esést követően, a publikált célárak 1,52 korona környékén vannak, ami 50 százalékos felértékelődést jelentene.

A német Manz sorsa számottevően eltér a többiekétől, köszönhetően annak a ténynek, hogy a fő piaca Ázsia, és az általa hasznát CIGS technológia is különbözik a fő áramlattól. A réz, indium, gallium és szelén komponensekből álló panel ára sokkal kevésbé volt kitéve a piaci ingadozásnak, és 14,6 százalékos hatékonysággal képes üzemelni. A részvény árfolyama érdemben nem tér el az év eleji szinttől, jelenleg 21,5 euró, ami a könyvérték fele, 40 százalékos P/S-nek felel meg, és értelmezhető, 11 körüli P/E szintet jelent. A társaság vonzerejét növeli a kifejezetten alacsony eladósodottság, így a jelenlegi konszenzus egyértelműen az, hogy az egyik lehetséges túlélővel van dolgunk, ennek megfelelően bőven találunk vételi ajánlatokat az elemzői vélemények között, átlagosan 26 euró feletti célárakkal.