Az energiapolitikai intézkedések ellentmondásosak, nem látható a rendező elv, a döntéshozókat esetleges részérdekek befolyásolják, nem érzékelhető a világos szakmai háttér.

Mindennek az eredménye többek között, hogy felesleges költségek jelentkeznek és ellehetetlenülnek a hosszú távú fejlesztési elképzelések. Éppen ezért nagyon fontos lenne egy független energiastratégiai központ létrehozása - hangzott el a Magyar Energetikusok Kerekasztala rendezvényén.

Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint rendkívül komoly kihívást jelent az energetika terén is a megfelelő szakember-utánpótlás biztosítása, mert a felsőoktatásba kerülő fiatalok jelentős hányadának az alapvető természettudományi ismeretei is hiányoznak. Egy tavalyi felmérés szerint - amelyben 1324 felsőfokú képzésre felvett elsőéves fizikai ismereteit vizsgálták - kiderült, hogy a hallgatók 83 százalékának a tudása nem érte el az elvárt szint 50 százalékát. Kiderült az is, hogy a hallgatók 57 százaléka nem érettségizett fizikából.

Éppen ezért növelni kell a természettudományi tárgyak óraszámát, és az is alapvető, hogy a matematika mellett még legalább egy másik természettudományi tárgy is kötelező legyen az érettségin.

A rendezvényen a magyar energetikusok kiadtak egy állásfoglalást is, amelyben többek között szerepelt, hogy az energetika privatizálása és piacosítása az állami szerepvállalás fokozatos leépítésével járt. A privatizációt követően megszűntek az energiaellátással foglalkozó korábbi nagy állami szervezetek, tervezőirodák, és nem alakultak ki az átfogó energiafejlesztés megalapozására, döntés-előkészítésére alkalmas független szakmai intézmények.