Hunter

Cameron felkutatja a mélység titkát

Március 7-én minden idők egyik legnagyobb filmrendezője, James Cameron egy mérfölddel megdöntötte a modern vízalatti járművek merülési rekordját Pápua Új-Guineánál, 5 mérföldes, vagyis 8 kilométeres mélységbe merészkedve Deepsea Challenger nevű kapszulájával. Ez azonban csak a kezdet, az igazi megmérettetést a világ legelzártabb területe, a Challenger Deep jelenti majd, amivel még márciusban meg fog küzdeni az Avatar és a Titanic című filmek szülőatyja, akitől egyáltalán nem állnak távol a mélytengeri kalandok.

A Csendes-óceán nyugati részén található idegen világban hat órát tervez eltölteni Cameron, lefilmezve az ott élő bizarr lényeket és némi mintát vételezve. A kísérlet egyáltalán nem veszélytelen, az extrém mélységben uralkodó körülmények komoly veszélyt jelentenek a járműre, ezáltal a benne ülőre is. Cameron célja, hogy a következő merüléssel egy másik, régebbi csúcsot adjon át a múltnak. Fél évszázada az Egyesült Államok Haditengerészete mind a mai napig egyedülálló tettet hajtott végre, két emberrel közel 11 kilométerre merülve 18 méter hosszú járművükkel a Challenger Deepbe. Az út során a tengeralattjáró egyik ablaka megrepedt a mélyben uralkodó hatalmas nyomás hatására. A talajtérés annyira felkavarta az iszapot, hogy a merülők alig láttak valamit az amúgy is kis nyílásokon, nem készítettek felvételeket és mindössze 20 percnyi lent tartózkodás után megkezdték a visszatérést a felszínre.

Cameron a National Geographic Society támogatásával vágott bele az expedícióba, amit mindkét fél teljes egészében tudományos küldetésként jellemzett a csütörtökön Washingtonban tartott sajtótájékoztatón. Cameron mellett több tehetős üzletember is dolgozik ugyanezen cél elérésén, köztük a Virgin birodalom tulajdonosa, Richard Branson, valamint az internet guru, Eric E. Schmidt, akik barátaikat és tudósokat szeretnének eljuttatni a világ óceánjainak legelzártabb részeire, köztük a Challenger Deep-hez.

Cameron biológiai, mikrobiológiai, asztrobiológiai és tengergeológiai, valamint geofizikai kutatásokhoz gyűjt mintákat a mélyben. "A tudomány az elsődleges" - mondta Ellen Stanley, a National Geographic szóvivője. "Azért megyünk, hogy megtudjuk mi van odalent"


A Chellenger Deep a Mariana-árokban helyezkedik el, melynek élővilágáról eddig főként a hosszú kábeleken leküldött robotegységeken keresztül kaptunk némi képet. Különös kinézetű angolnák és tengeri uborkák tucatjairól készültek felvételek, legutóbb pedig egy kísérteties halat is sikerült lencsevégre kapni. Cameron expedíciójában részt vesz a Scripps Oceanográfiai Intézet mikróbagenetikai professzora, Douglas Barlett is, aki tavaly a Mariana-árokba leeresztett kamerájával óriás amőbákat fedezett fel, elsőként ebben a barátságtalan közegben. A xenophyphore-oknak elnevezett rejtélyes életformák egyetlen sejtből állnak, azonban képesek öklömnyi méretűre megnőni. A tudósok eddig csak a mélytengeri környezetben találkoztak ezzel a lénnyel.

A National Geographic-nek köszönhetően a www.deepseachallenge.com weboldalon nyomon követhetjük Cameron expedícióját. A projekt tudományos támogatói között a Scripps mellett megtaláljuk a Hawaii Egyetemet, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumát és a Guam Egyetemet. A filmrendező régóta rajong a mélytengeri világért, bizonyára sokan emlékeznek a Titanic című alkotás mellett az 1989-es Mélység titka (Abyss) című filmjére is, de több dokumentumfilmet is készített odaveszett hajókról, ilyen volt a Bismarc és a Ghosts of the Abyss, valamint egy 3D-s kirándulás a Titanic belsejében. Cameron a legutóbbi csúcsdöntéssel összesen 76 merülésnél tart, ezek közül 33 a híres luxus hajóhoz irányult.

A mélytengeri küldetésekhez használt tengeralattjárók kifejezetten kicsik, hogy jobban ellenálljanak a mélyben uralkodó több tonnás nyomásnak, ezért a bennük helyet foglalóknak elég spártai körülmények között kell végig vinniük a merüléseket. Cameron egyszemélyes kapszulájának belső átmérője mindössze 1 méteres, egyetlen parányi, 8 centiméter átmérőjű ablakkal, agy inkább kukucskálónyílással rendelkezik, viszont számos kamerával szerelték fel. A "függőleges torpedónak" nevezett jármű merülése és visszatérése is gyorsnak számít, így maximalizálva a tengerfenék kutatásával eltölthető időt. "Bolond lennék ha nem aggódnék, azonban megbízom a járműben" - mondta Cameron. "A Föld egyik legkönyörtelenebb helyére merészkedünk le"

Amennyiben sikerrel jár az expedíció, az eredmény nem csupán számos új tudományos felfedezésben testesül majd meg, de két dokumentumfilmmel is gazdagodhatunk, ezek egyike egy háromdimenziós alkotás lesz, a másik pedig a National Geographic egy különkiadása, tette hozzá Cameron a New York Times-nak adott interjújában. Az útra csak néhány protein szeletet visz magával, túl sok mindennel azonban a hely szűkössége miatt nem készülhet az útra. "Tele van elektronikával" - mondta. "Olyan szűk, mint egy Mercury űrkapszula"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • vasedeny2 #47
    james cameron elsüllyed
  • Merces #46
    igen a hamburger is isteni csoda valóságos gasztronómiai mestermű, ahhoz képest elég sokan zabálják
  • DjDano #45
    Istenem ments meg... Biztos a számtalan Oscar díjat és egyéb elismerést azért kapták a filmjei, illetve azért döntöttek bevételi/nézettségi rekordot mert annyira középszerű figura. Lehet nem szeretni a filmjeit, de elvitatni a munkásságát és átlagosnak titulálni mérhetetlen ostobaságra vall!

  • nagylzs #44
    > Vagy nehezebbek a víznél és így a fajsúlyuk révén. (Ezek egy bizonyos mélység után már nem képesek felemelkedni)

    Ez csak a "normál" tengeralattjárókra igaz. A korábbi rekordtartó hajó is víznél nehezebb volt. Az alján volt egy vasreszelékkel teli ballaszt, ezt eresztették el és ezután jött föl a felszínre. Tehát, megfelelő felépítés esetén lehetséges a fajsúly "változtatása", hasonlóan mint amikor a hőlégballonból kiszórják a homokot.

    A másik érdekes dolog, hogy ha jól tudom akkor az a tengeralattjáró más szempontból is hasonlított egy ballonra. Egy nagy tartály alkotta a nagy részét, amit - emlékeim szerint - valamiféle szerves folyadékal (olajjal???) töltöttek föl. Ez rendkívül ellenáll a nyomásnak (mert hasonlóan a vízhez, alig lehet összenyomni), és a tartály tömegével együtt a vízhez közeli, de annál valamivel kisebb össz-sűrűségű szerkezetet alkot. Jól ki volt találva.
  • gforce9 #43
    De ha ő nem mehet le, valószínű nem adna rá pénzt. A szerencsétlen mélytengerkutatóknak, meg ki tudja mikor gyűlne össze egy ilyen eszközre való. Legalább valami értelmes dologra költi pénzét, nem arra, hogy a kutyájának szülinapi zsúrt rendezzen, mert ugye erre is lehet példát látni :S
  • kisemlős #42
    Még egy kiegészítés: nagyon régi tengeralattjárókban próbálták a vizet levegővel kiszorítani, nem is sikerült mindig. A ballasztokból a vizet kiszivattyúzzák, és persze, hogy ne keletkezzen vákuum, levegővel töltik ki az űrt.
  • kisemlős #41
    A búvárhajók kétféleképpen tudnak merülni.

    Vagy nehezebbek a víznél és így a fajsúlyuk révén. (Ezek egy bizonyos mélység után már nem képesek felemelkedni)

    Vagy egy erőforrással (motorral) küzdik le a felhajtóerőt. (Ezek, ha megszűnik a tolóerő, feljönnek a víz felszínére)

    Ez a szerkezet talán mindkét eljárást ötvözheti, azért próbál minél kisebb felülettel haladni lefelé. A motorjai, vagy hajtóműve pedig tolják hátulról. A súlypontja az orrában lehet.

    Több lehetőség van rá, hogyan jöhet vissza.
  • kisemlős #40
    Ha jól emlékszem, petróleumot használtak, és nem benzint, de az általad leírt módon.
  • gabeone #39
    Ha találnak majd valami érdekeset odalent, azt nem biztos, hogy meg is fogják osztani velünk.
  • Merces #38
    inkább merüljön, mindenki jobban jár.......