SG.hu
Kinyitották a nagyváradi színház 110 éves időkapszuláját
Augusztus 30-án került az Országos Széchényi Könyvtárba az az "időkapszula", melyre egy héttel korábban a felújítás alatt álló Nagyváradi Állami Színház előcsarnokában bukkantak.
Mint korábban kiderült, a lelet 110 éves iratokat tartalmaz, melyek halaszthatatlanul restaurálásra szorulnak. A henger alakú fémtartály fedelének láthatóan sérült állapota miatt, illetve korszerű technológia hiányában a dokumentumokhoz helyi szinten nem nyúltak, megtalálásukat követően azonban gyors és körültekintő mentőakció vált szükségessé. Az OSZK a magyar írott örökség őrzőhelyeként is felelősséggel tett eleget Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármester-asszonya sürgős kérésének, s Boka László tudományos igazgató révén, illetve Tóth Zsuzsanna szakrestaurátor segítségével vállalta a dokumentumok elszállítását és helyreállítását.
Budapestre érkezésük óta a dokumentumokat ellenőrzött körülmények között kivették a fémhengerből, így megkezdődhetett az állapotfelmérés és konzerválás elsődleges fázisa. Az elszállított muzeális leletről az elmúlt egy hét alatt kiderült: öt darab papírdokumentum, egy darab pergamen oklevél, valamint egy darab külső, ezeket összefogó, viaszpecséttel ellátott borítópapír alkotja. A pecséten az alábbi felirat található: "NAGYVÁRAD VÁROS KÖZÖNSÉGE". A pergamenből készült kéziratos ZÁRKŐ ELHELYEZÉSI OKLEVÉL szövege aranyozással és színes festéssel készült. A papír iratköteg öt, külön címmel ellátott ívet tartalmaz:
1. A színház-építésre felügyelő bizottság
2. Nagyvárad város színügyi bizottsága
3. Nagyvárad thj város törvényhatósági bizottsági tagjainak névsora az 1900 évre
4. Nagyvárad város tanácsa az 1900 év október havában
5. Jegyzőkönyv (326/12379)
Az ívek konkrét szöveges tartalma egyelőre nem ismert, a konzerválási szigorú feltételek miatt, illetve a további sérülések elkerülése végett az összetapadt lapok szétválasztása csak a fokozatos kezelések után következhet. Mind a pergamenoklevelet, mind pedig az iratokat a hengerbe bejutó nedvesség, baktériumok és penészgombák károsították, melynek hatására a lapok meggyengültek, szélük hiányossá, szakadozottá vált. A lapokon az írás teljesen elhalványult, több helyen penésztelepek, a fémdoboz és a papíranyag rátapadt törmelékei takarják. A nedvességnek, illetve a kiemelést követő megváltozott klimatikus viszonyoknak köszönhetően az ívek szétmállanak, bizonyos helyeken a papírállapot visszaállíthatóságát is veszélyeztetve.
A henger alakú bádogszelencét, mely 1900. október 15-én került a Szigligeti Edéről elnevezett Színház megnyitása és rendkívüli díszközgyűlése alkalmából ún. zárkő alá, a korabeli napilapok tudósításai szerint egy üvegtartálynak is védenie kellett volna. Ennek nyomait a helyszíni kiemelés nem igazolta.
A nehézségek ellenére reményeink szerint az ősz folyamán intézményünk szakértőinek sikerül a kapszulában talált dokumentumokat restaurálni, így azokat jövő év elején - a felújítás alatt álló váradi színházépületben zajló munkálatok befejezésekor - vissza tudjuk szolgáltatni Nagyváradnak. A restaurálás végeztével a magyar nemzeti könyvtár Színháztörténeti Tárában egy másolatot helyezünk el a kapszulában talált dokumentumokról, ily módon biztosítva a magyar kultúrtörténet e szeletének kutathatóságát Magyarországon is.
Mint korábban kiderült, a lelet 110 éves iratokat tartalmaz, melyek halaszthatatlanul restaurálásra szorulnak. A henger alakú fémtartály fedelének láthatóan sérült állapota miatt, illetve korszerű technológia hiányában a dokumentumokhoz helyi szinten nem nyúltak, megtalálásukat követően azonban gyors és körültekintő mentőakció vált szükségessé. Az OSZK a magyar írott örökség őrzőhelyeként is felelősséggel tett eleget Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármester-asszonya sürgős kérésének, s Boka László tudományos igazgató révén, illetve Tóth Zsuzsanna szakrestaurátor segítségével vállalta a dokumentumok elszállítását és helyreállítását.
Budapestre érkezésük óta a dokumentumokat ellenőrzött körülmények között kivették a fémhengerből, így megkezdődhetett az állapotfelmérés és konzerválás elsődleges fázisa. Az elszállított muzeális leletről az elmúlt egy hét alatt kiderült: öt darab papírdokumentum, egy darab pergamen oklevél, valamint egy darab külső, ezeket összefogó, viaszpecséttel ellátott borítópapír alkotja. A pecséten az alábbi felirat található: "NAGYVÁRAD VÁROS KÖZÖNSÉGE". A pergamenből készült kéziratos ZÁRKŐ ELHELYEZÉSI OKLEVÉL szövege aranyozással és színes festéssel készült. A papír iratköteg öt, külön címmel ellátott ívet tartalmaz:
1. A színház-építésre felügyelő bizottság
2. Nagyvárad város színügyi bizottsága
3. Nagyvárad thj város törvényhatósági bizottsági tagjainak névsora az 1900 évre
4. Nagyvárad város tanácsa az 1900 év október havában
5. Jegyzőkönyv (326/12379)
Az ívek konkrét szöveges tartalma egyelőre nem ismert, a konzerválási szigorú feltételek miatt, illetve a további sérülések elkerülése végett az összetapadt lapok szétválasztása csak a fokozatos kezelések után következhet. Mind a pergamenoklevelet, mind pedig az iratokat a hengerbe bejutó nedvesség, baktériumok és penészgombák károsították, melynek hatására a lapok meggyengültek, szélük hiányossá, szakadozottá vált. A lapokon az írás teljesen elhalványult, több helyen penésztelepek, a fémdoboz és a papíranyag rátapadt törmelékei takarják. A nedvességnek, illetve a kiemelést követő megváltozott klimatikus viszonyoknak köszönhetően az ívek szétmállanak, bizonyos helyeken a papírállapot visszaállíthatóságát is veszélyeztetve.
A henger alakú bádogszelencét, mely 1900. október 15-én került a Szigligeti Edéről elnevezett Színház megnyitása és rendkívüli díszközgyűlése alkalmából ún. zárkő alá, a korabeli napilapok tudósításai szerint egy üvegtartálynak is védenie kellett volna. Ennek nyomait a helyszíni kiemelés nem igazolta.
A nehézségek ellenére reményeink szerint az ősz folyamán intézményünk szakértőinek sikerül a kapszulában talált dokumentumokat restaurálni, így azokat jövő év elején - a felújítás alatt álló váradi színházépületben zajló munkálatok befejezésekor - vissza tudjuk szolgáltatni Nagyváradnak. A restaurálás végeztével a magyar nemzeti könyvtár Színháztörténeti Tárában egy másolatot helyezünk el a kapszulában talált dokumentumokról, ily módon biztosítva a magyar kultúrtörténet e szeletének kutathatóságát Magyarországon is.