Hunter

Újabb elv a légköri szén-dioxid hasznosítására

Egy amerikai cég új megoldáson töri a fejét a légkörben felhalmozódó szén-dioxid hasznosítására. A New Sky Energy egy kémiai rendszert fejleszt, ami az üvegház-hatású gázt némi sóoldattal értékes termékekké alakítaná.

A cég elnöke, egyben vezető tudósa Deane Little molekuláris biofizikus az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban szerzett tapasztalatait igyekszik kamatoztatni. Little a klórral telített oldószerek biológiai lebontásán dolgozott az Oak Ridge-ben, mely során kollégáival kidolgozták a szén-dioxid megkötését nátrium-hidroxiddal, köznapibb nevén marólúggal. A marólúg igen tekintélyes mennyiségű szén-dioxid megkötésére képes. Több alkalmazása van, előszeretettel használják a papíriparban, de megtalálható a szappanokban és a tisztítószerekben is.

Sajnos a nátrium-hidroxid előállítása egyrészt energiaigényes, másrészt melléktermékként klórgázt termel, ami egy rendkívül mérgező, illékony gáz. Az I. világháborúban harci gázként is bevetették, iszonyatos pusztítást végezve a védtelen emberek között. Little-nek tehát valami más, biztonságos, ugyanakkor a megkötőképességet tekintve hasonló eljárás után kellett néznie. Kutatásait siker koronázta, mindössze 50 dollárból megépítette első kémiai reaktor prototípusát, ami némi elektromossággal vizet, sóoldatot, valamint a légköri szén-dioxidot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné alakítja.

Egy következő lépésben a lúg reakcióba lép a szén-dioxiddal, hogy biztonságos karbonátokat, például szódabikarbónát vagy mészkövet hozzon létre. Hagyományos kémiával közel egy tonna klórgázt kellene előállítani egy tonna szén-dioxid átalakításához. A klórgázzal ellentétben a rendszerből kikerülő karbonát melléktermékek rendkívül értékesek, a keletkező kalcium-karbonát, vagyis mészkő kiválóan alkalmazható az építőiparban.

A folyamathoz szükséges só beszerzése már okozhat némi bonyodalmat, azonban a kibontakozó sótalanítási törekvéseknek köszönhetően a rendszer üzemeltethető lenne az amúgy felesleges, nem kívánatos sókkal, ahelyett hogy a költséges sóbányászathoz fordulnának. Az elektromosságot napelemek biztosíthatnák, akárcsak a prototípus esetében, a célra azonban bármelyik megújuló energiaforrás tökéletes lenne. Prototípusok terén egyébként nem áll rosszul a cég, több megoldást is felvonultatnak ugyanarra a témára, jelenleg azon dolgoznak, hogy a reaktorokat fizikailag is felnagyítsák.


Az egyik prototípus Little ablakában. A nappanel energiájával savat és lúgot állít elő

Felmerülhet a kérdés, vajon miért nem próbálkozott már meg más is ezzel a megoldással, pedig a tudósok jó ideje rájöttek, hogy a szén-dioxid megköthető lúgokkal. A legfőbb ok a klórképződés, ami egy igen nehéz és költségesen kezelhető akadály. Mivel a múltban nem volt olyan nagy a kényszer a szén-dioxid csökkentésére mint manapság, így nem igazán ösztönözte semmi a problémákon való átlépést. A terület inkább megmaradt a bevált, ám kevésbé hatékony módszereknél.

A New Sky egy hatalmas kísérleti vállalkozáson dolgozik, melyhez finanszírozó partnernek sikerült egy gazdaságokat ellátó vízügyi ügynökséget megnyerniük, illetve a partnerek között találunk egy vízsótalanító üzemet is. A New Sky célja, hogy kísérleti reaktorukkal sótalanítsák a vizet, majd a nátrium szulfát só ülepítésével tiszta vizet és olyan hasznos melléktermékeket nyerjenek, ami nagyobb értéket képvisel a víznél. Öt vagy hat év alatt a cég olyan társulásokat szeretne tető alá hozni, melyekkel teljesen új termékeket készíthetne a karbonátokból, például különböző építőelemeket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • JTBM #27
    A természet sokkal több CO2-t tud megkötni, mint amire az ipar belátható időn belül képes lesz.

    Főleg, ha figyelembe veszed, hogy az ipar ma nem CO2 megkötő, hanem CO2 kibocsátó...
  • JTBM #26
    Carbon Cycle (WIKI)
  • Tinman #25
    How to make a Mars-like planet. Volume 1.
  • philcsy #24
    Az amit annó savas esőnek neveztek (ami erdőket írtott ki) tényleg kénsav/kénessav volt. Viszont azzal hogy az üzemanyag nagy részét ma már kénmentesítik, a legtöbb helyen ez a probléma megoldódott. Jelenleg a legtöbb helyen a csapadékvíz savasságáért a szénsav felelős.
  • hangulati #23
    biztos, hogy a savas esokert a szensav felelos jobban a KENsav helyett? -kenessav-ra emlekeztem, de a wiki (lehet, hogy rosszul) helyretett.
    masreszrol pedig ennyi erovel es nem tobb penzbol, tuti, hogy lehetne novenyeket is telepiteni, az is napenergiaval, meg vizzel mukodik.
    csak ott direkt visszajon a szen. co2-bol savat igazan konnyu csinalni. lugot? nem tudom. de a fotoszintezis azert megis jobban hangzik.
  • philcsy #22
    "A vízben oldott CO2 csak átmeneti tároló, a vízben feloldódó CO2 egy nagy részéből mészkő lesz, amiben megkötődik a CO2."
    A vízben oldva formálisan Ca(HCO3)2 van. A mészkő CaCO3. Mészkőként fele annyi széndioxidot tud "raktározni".

    "Pl. egy lápvidék folyamatosan, minden évben egyre magasabb lesz." Azért ne vidd túlzásba. A szerves maradványok nagy része anaerob módon lebomlik a lápban és vagy CO2-ként vagy CH4-ként visszakerül a levegőbe. A CH4 pedig előbb utóbb CO2-vé alakul a légkörben.
    "Az erdőkben a fákban és az avarban kötődik meg a CO2." Amit lebontanak mikroorganizmusok és megint megy CO2-ként a levegőbe. "A tengerek alján pedig felhalmozódik a biológiai hulladék." Amin komplett ökoszisztémák élnek. Lebontják nagyrészét és a CO2...

    "Az összes kőolaj és szénmező így kelettkezett és folyamatosan kelettkezik." Igen milliárd éves időskálán. Ha a keletkezés üteme számottevő lenne, akkor a szenet és a kőolajat is megújuló energiaforrásnak neveznék nem gondolod? :)
  • JTBM #21
    A természet a mészkőben hatalmas mennyiségű CO2-t tárol. Egész hegységek vannak mészkőből, számold majd egyszer ki, hogy mennyi CO2 van bennük letárolva.

    A vízben oldott CO2 csak átmeneti tároló, a vízben feloldódó CO2 egy nagy részéből mészkő lesz, amiben megkötődik a CO2.

    A szerves anyagok nagyobb része szintén megköti a CO2-t.
    Pl. egy lápvidék folyamatosan, minden évben egyre magasabb lesz. Az erdőkben a fákban és az avarban kötődik meg a CO2. A tengerek alján pedig felhalmozódik a biológiai hulladék.

    Az összes kőolaj és szénmező így kelettkezett és folyamatosan kelettkezik.
  • Molnibalage #20
    Nem igazán tartom ezt életképesnek. A CO2 kibocsátás olyan léptékű, hogy ehhez a bohóckodáshoz nincs elég áram. Ahogy mások is írták. Nem kell CO2-őt kibocsátani annyit. Ehhez meg a most meglevő technológiák közül az atomerőmű tud a leghatékonyabb lenni.
  • djhambi #19
    Én vállalom a veszélyes hulladék (gyémánt) tárolását! :)
  • RealPhoenixx #18
    Hehehe

    Tetszik amiket olvasok a cikkben es a hozzaszolasokban.

    De ha mar itt tartunk, akkor nekem van megegy jobb otletem:
    Minden szenatomot rendezzunk gyemantracsba ==> mondhatjuk azt is, hogy: szervesek voltunk :)

    NB: ha minden szenatom gyemantracsban van, akkor tuttko nem lesz szendioxid kibocsatas, es a savas eso sem oldja szendioxid formaba megint az igy megkotott szenet :)