27
-
JTBM #27 A természet sokkal több CO2-t tud megkötni, mint amire az ipar belátható időn belül képes lesz.
Főleg, ha figyelembe veszed, hogy az ipar ma nem CO2 megkötő, hanem CO2 kibocsátó... -
JTBM #26 Carbon Cycle (WIKI) -
#25
How to make a Mars-like planet. Volume 1. 
-
philcsy #24 Az amit annó savas esőnek neveztek (ami erdőket írtott ki) tényleg kénsav/kénessav volt. Viszont azzal hogy az üzemanyag nagy részét ma már kénmentesítik, a legtöbb helyen ez a probléma megoldódott. Jelenleg a legtöbb helyen a csapadékvíz savasságáért a szénsav felelős. -
hangulati #23 biztos, hogy a savas esokert a szensav felelos jobban a KENsav helyett? -kenessav-ra emlekeztem, de a wiki (lehet, hogy rosszul) helyretett.
masreszrol pedig ennyi erovel es nem tobb penzbol, tuti, hogy lehetne novenyeket is telepiteni, az is napenergiaval, meg vizzel mukodik.
csak ott direkt visszajon a szen. co2-bol savat igazan konnyu csinalni. lugot? nem tudom. de a fotoszintezis azert megis jobban hangzik. -
philcsy #22 "A vízben oldott CO2 csak átmeneti tároló, a vízben feloldódó CO2 egy nagy részéből mészkő lesz, amiben megkötődik a CO2."
A vízben oldva formálisan Ca(HCO3)2 van. A mészkő CaCO3. Mészkőként fele annyi széndioxidot tud "raktározni".
"Pl. egy lápvidék folyamatosan, minden évben egyre magasabb lesz." Azért ne vidd túlzásba. A szerves maradványok nagy része anaerob módon lebomlik a lápban és vagy CO2-ként vagy CH4-ként visszakerül a levegőbe. A CH4 pedig előbb utóbb CO2-vé alakul a légkörben.
"Az erdőkben a fákban és az avarban kötődik meg a CO2." Amit lebontanak mikroorganizmusok és megint megy CO2-ként a levegőbe. "A tengerek alján pedig felhalmozódik a biológiai hulladék." Amin komplett ökoszisztémák élnek. Lebontják nagyrészét és a CO2...
"Az összes kőolaj és szénmező így kelettkezett és folyamatosan kelettkezik." Igen milliárd éves időskálán. Ha a keletkezés üteme számottevő lenne, akkor a szenet és a kőolajat is megújuló energiaforrásnak neveznék nem gondolod? :) -
JTBM #21 A természet a mészkőben hatalmas mennyiségű CO2-t tárol. Egész hegységek vannak mészkőből, számold majd egyszer ki, hogy mennyi CO2 van bennük letárolva.
A vízben oldott CO2 csak átmeneti tároló, a vízben feloldódó CO2 egy nagy részéből mészkő lesz, amiben megkötődik a CO2.
A szerves anyagok nagyobb része szintén megköti a CO2-t.
Pl. egy lápvidék folyamatosan, minden évben egyre magasabb lesz. Az erdőkben a fákban és az avarban kötődik meg a CO2. A tengerek alján pedig felhalmozódik a biológiai hulladék.
Az összes kőolaj és szénmező így kelettkezett és folyamatosan kelettkezik. -
#20
Nem igazán tartom ezt életképesnek. A CO2 kibocsátás olyan léptékű, hogy ehhez a bohóckodáshoz nincs elég áram. Ahogy mások is írták. Nem kell CO2-őt kibocsátani annyit. Ehhez meg a most meglevő technológiák közül az atomerőmű tud a leghatékonyabb lenni. -
djhambi #19 Én vállalom a veszélyes hulladék (gyémánt) tárolását! :) -
RealPhoenixx #18 Hehehe
Tetszik amiket olvasok a cikkben es a hozzaszolasokban.
De ha mar itt tartunk, akkor nekem van megegy jobb otletem:
Minden szenatomot rendezzunk gyemantracsba ==> mondhatjuk azt is, hogy: szervesek voltunk :)
NB: ha minden szenatom gyemantracsban van, akkor tuttko nem lesz szendioxid kibocsatas, es a savas eso sem oldja szendioxid formaba megint az igy megkotott szenet :) -
philcsy #17 Igen. Jelenleg a csökkenés csak a nyugati világ életszínvonalának drasztikus csökkentésével lenne megoldható.
A megállításhoz elég lenne Kínának leállni. De ez még csak a növekedés megállítása. Ettől még a jelenlegi kibocsátási ütem (ami önmagában félelmetes) továbbra is megmaradna. A CO2 emelkedés nem exponenciális lenne hanem meredek egyenes. Ez még mindig sok. -
Ahoy #16 Csökkenni az biztos hogy nem fog a kibocsátás. Ellentétes az ipar fejlődésével... Kína még csak most indul be igazán a 2 szénerőmű/hét építésével. Vagy fejlődő országok... Könnyű mondani, hogy csökkentsék, de nem fogják mert ők is szeretnének iparosodni...
Szóval nembaj ha elkezdenek gondolkozni ezen, egyszer csak működni fog. -
philcsy #15 Jó ötlet a széndioxid mennyiségét kwh-ban megadni, még akkor is ha pontatlansághoz vezet (kiindulási anyagtól függ). Viszont a megkötés nem annyi energiával jár mint amit megtermel. Akkor lenne igazad ha a CO2-t vissza alakítanánk (#13 ps).
A mészkőképződés nem köti meg a széndioxidot, mivel a Ca formailag hidrokarbonátként van jelen a vízben. Ez azt jelenti, hogy 1 Ca 2 CO2-t tart oldva. A mészkőben ez az arány 1:1. Ha mészkő képződik, akkor az valahol CO2 termelődésével jár. Pont a mészkőhegységek esővízben való feloldódása az ami CO2-t von ki a légkörből és tart oldva a vizekben.
A bioszféra nem csökkenti a légkör CO2-tartalmát. Kivon de ugyanannyit vissza is termel. (Ami szénhidrátot termel azt fel is használja.) A bioszféra csak rövid ideig raktározza a CO2-t. A kapacitása pedig folyamatosan csökken.
Az egyetlen út amelyen keresztül a CO2 megkötődik az a fosszilizáció (amint te is említettél szénhidrogén, szén), de ez nagyon lassú folyamat. -
JTBM #14 Az ilyen Mórickázásokból mindig hiányzik az energia mérleg.
2KWh elektromos energiához 4KWh szenet kell elégetni. Ez kibocsát 4KWh CO2-t.
A megkötés legyen a legjobb esetben szintén 50%-os hatásfokú, ami 2KWh elektromos energiából 1 KWh CO2-t köt meg.
Tehát 1 KWh CO2 megkötés 4 KWh CO2 kibocsátással jár.
Ezt jobb, ha nem csinálják...
A CO2-t az iparnak nem megkötni kell, hanem ki nem bocsátania...
A CO2 megkötést ugyanis a természet tömegesen csinálja és pl. mészkövet, szénhidrogént v. szenet gyárt belőle nagy mennyiségben napenergiával, ingyen...
Lehetséges egyébként megújuló energiát tömegesen használni, pl. Dánia már kb. 30%-ot használ, de ez pénzbe kerül, Dániában kb. a duplája az áram ára, mint nálunk... -
kvp #13 Ha mar mindenaron a legkori szendioxidot akarjuk kivonni es abbol valami hasznosat eloallitani, akkor egyszerubb sima desztillalt vizet hasznalni. Tehat CO2 + 2*H2O = CH4 + 2*O2. Azaz szendioxid es viz segitsegevel, egy kis energiabefetetessel metant es oxigent lehet eloallitani. A mentan ujra elegetheto, ami ugyan nem koti meg a szendioxidot, de az egesz egy szendioxid semleges energiatarolasi megoldasnak tekintheto. Megujulo vagy nuklearis energiaforrasokat hasznalva ez egy a hidrogennel es az aksiknal sokkal jobb modja lenne az elektromos energia hosszu tavu tarolasanak es szallitasanak. Sot meg a jelenlegi jarmuveinket sem kell lecserelnunk hozza.
Szerintem sok fejlett allamnak tetszene, hogy nuklearis vagy megujulo energiaert cserebe szenhidrogeneket kap, meghozza mindezt teljesen kornyezetbarat modon. (az energiamerleg osszesegeben negativ, de igy lehetne atomenergiat tankolni egy benzines/metanos autoba)
ps: Ha veglegesen ki akarjuk vonni a szenet, akkor ideiglenesen plazma allapotba hozva, a szendioxidbol elemi szenet es oxigent is elo lehet allitani, de az valamivel tobb energiat igenyel ezert nem eri meg uzemanyag eloallitas celjara. (az elemi szen meg mehet vissza a fold ala, csak el kell temetni) -
philcsy #12 Az energiaigény (elvben) tényleg minimális, mivel a széndioxidot nem bontják szét csak megkötik. Az első lépésben a keletkező sav + lúg közömbösítési hőjének megfelelő energiát kell felhasználni. Persze a hatásfokoka is beleszámolva lehet hogy negatív a mérleg, de a vízautóval összehasonlítva elvben működne is.
Jó az elképzelés ipari termelésre de nem CO2 kivonásra. -
#11
A hidrogén-klorid meg az orrunkat is tisztíccssssa... -
philcsy #10 Egyébként a Solvay-féle szódagyártás (19. század) elvben hasonló.
A bruttó reakció:
CO2 + NaCl + H2O => NaHCO3 + HCl
Két lépéses és ammónia is kell hozzá, de az visszanyerhető. -
philcsy #9 Szerintem a cikk írója pár dolgot elhallott.
0.
"Little a klórral telített oldószerek biológiai lebontásán dolgozott az Oak Ridge-ben, mely során kollégáival kidolgozták a széndioxid megkötését nátrium hidroxiddal" Én is kidolgoztam egyet, kint kell hagyni az asztalon és megköti:).
1.
"némi elektromossággal vizet, sóoldatot, valamint a légköri széndioxidot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné"
De hova lett a szén? Bemegy széndioxiddal és nem jön ki? Mert széntartalmú lúghoz nitrogén kell, meg egyébbként sem valószínű, hogy ez szerves lugokat vagy savakat állít elő. Helyesen tehát:
"némi elektromossággal vizet, valamint sóoldatot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné" A sav+lúg => só (+víz) alapján ez érthető is. De akkor honnan jön a hidrogén és az oxigén? Vízbontás történik mellékreakcióként.
2.
"Egy következő lépésben a lúg reakcióba lép a széndioxiddal, hogy biztonságos karbonátokat, például szódabikarbónát vagy mészkövet hozzon létre." Az hogy szódabikarbóna vagy mészkő az attól függ hogy Na(valami) vagy Ca(valami) sóból indultunk ki.
"azonban a kibontakozó sótalanítási törekvéseknek köszönhetően a rendszer üzemeltethető lenne az amúgy felesleges, nem kívánatos sókkal" Azoknak a sóknak a nagy része NaCl és CaCO3. Az NaCl ok, de a kálciumkarbonátból kiindulva az első lépésben szénsav keletkezik.
3.
"A klórgázzal ellentétben a rendszerből kikerülő karbonát melléktermékek rendkívül értékesek, a keletkező kalcium karbonát, vagyis mészkő kiválóan alkalmazható az építőiparban." Elfelejtettük hogy az első lépésben sav is keletkezik. Ez is melléktermék. Klorid esetén sósav, szulfát esetén kénsav, ..., karbonát esetén sénsav -> széndioxid.
Összefoglalva:
A legnagyobb mértékben leválasztott sók (karbonátok) nem alkalmasak ilyen feladatokra. Légköri széndioxidszintet befolyásoló méretekben milliárd tonnányi savval kell számolni. Mivel az iparnak ennyire nincs szüksége ez veszélyes melléktermék!
A földet most nem sikerült megmenteni, de ez nem Deane Little hibája. A cége valsz. csak PR-nak használja az egészet. Az elképzelés energiahatékony ipari üzemként még mindig hasznos lehet. -
NullZ3r0 #8 Űrhajókban még esetleg hasznosítható. -
djhambi #7 Nem is ez az epic fail.
"mindössze 50 dollárból megépítette első kémiai reaktor prototípusát, ami némi elektromossággal vizet, sóoldatot, valamint a légköri széndioxidot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné alakítja"
Mert a szén elégetésével nyerünk energiát, és energiát kell befektetni a széndioxid szétszedéséhez. Kíváncs vagyok, hogy pontosan mik az energiaigények és a szén elégetésével szerzett energia, de a végén az is kiderülhet, hogy csak olyannyira értelmes, mint a vízautó. Viszont mindenképpen egyszerűbb és kedvezőbb hatásfokú a szén elégetését kiváltani a napelemekkel, és hagyni a növényekre a széndioxidot, mint elrontani valamit, hogy aztán visszarontsuk. A felhasználható energia pedig minden átalakulásnál csökken. És nem építőipari anyagok keletkeznének a széndioxidból, hanem növények, ami kaját és építőipart, meg bútoripart jelent. Sokkal értelmesebb megelőzni a széndioxidot, mint utólagosan eltüntetni. -
nextman #6 Nyilván, ha beválna a dolog, lehetne nagyléptékben is csinálni, nem tudom, miért gondolod, hogy semmi hatása nem lenne. -
Blas109 #5 igen,szennyező,meg költséges előállítani,de csak 1x kell megcsinálni és utána működik,tiszta energiát ad. utána a tiszta energiábol meg lehet ujab napelemeket csinálni ha azok elromlanak. -->valahol el kell kezdeni -
asdefge #4 A következő pedig a mészkő - oltott mész ciklus lesz. Ami akár működhetne is... Pont mint egy örökmozgó :))) -
#3
"elektromosságot napelemek biztosíthatnák"
A napelemeket meg tengervízből és nitrogénből állítják elő. Ja, nem. Fail. -
Pajalny1k #2 Lehetne /gondolom/ egyből a kéménybe rakni, és akkor kevesebb jut ki alapból. -
Amergin #1 Ürülünk a zokszigén kihasználás legújabb módjának. Annyi csak a probléma, hogy a légkör CO2 szennyezését ez olyan mértékben fogja lecsökkenteni, hogy "biztosan" jégkorszak fog beköszönteni: egyszóval jelentéketelen, pitiáner és még annál is kisebb mértékben... Talán nem kéne bejuttatni a légkörbe azokat a millió tonnákat a széndioxidból és akkor kivenni se kéne.
Na majd az anyatermészet "rendezi" a kérdést.