Újabb elv a légköri széndioxid hasznosítására
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#27
A természet sokkal több CO2-t tud megkötni, mint amire az ipar belátható idõn belül képes lesz.
Fõleg, ha figyelembe veszed, hogy az ipar ma nem CO2 megkötõ, hanem CO2 kibocsátó...
Fõleg, ha figyelembe veszed, hogy az ipar ma nem CO2 megkötõ, hanem CO2 kibocsátó...
#25
How to make a Mars-like planet. Volume 1. <#vigyor5>
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#24
Az amit annó savas esõnek neveztek (ami erdõket írtott ki) tényleg kénsav/kénessav volt. Viszont azzal hogy az üzemanyag nagy részét ma már kénmentesítik, a legtöbb helyen ez a probléma megoldódott. Jelenleg a legtöbb helyen a csapadékvíz savasságáért a szénsav felelõs.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#23
biztos, hogy a savas esokert a szensav felelos jobban a KENsav helyett? -kenessav-ra emlekeztem, de a wiki (lehet, hogy rosszul) helyretett.
masreszrol pedig ennyi erovel es nem tobb penzbol, tuti, hogy lehetne novenyeket is telepiteni, az is napenergiaval, meg vizzel mukodik.
csak ott direkt visszajon a szen. co2-bol savat igazan konnyu csinalni. lugot? nem tudom. de a fotoszintezis azert megis jobban hangzik.
masreszrol pedig ennyi erovel es nem tobb penzbol, tuti, hogy lehetne novenyeket is telepiteni, az is napenergiaval, meg vizzel mukodik.
csak ott direkt visszajon a szen. co2-bol savat igazan konnyu csinalni. lugot? nem tudom. de a fotoszintezis azert megis jobban hangzik.
#22
"A vízben oldott CO2 csak átmeneti tároló, a vízben feloldódó CO2 egy nagy részébõl mészkõ lesz, amiben megkötõdik a CO2."
A vízben oldva formálisan Ca(HCO3)2 van. A mészkõ CaCO3. Mészkõként fele annyi széndioxidot tud "raktározni".
"Pl. egy lápvidék folyamatosan, minden évben egyre magasabb lesz." Azért ne vidd túlzásba. A szerves maradványok nagy része anaerob módon lebomlik a lápban és vagy CO2-ként vagy CH4-ként visszakerül a levegõbe. A CH4 pedig elõbb utóbb CO2-vé alakul a légkörben.
"Az erdõkben a fákban és az avarban kötõdik meg a CO2." Amit lebontanak mikroorganizmusok és megint megy CO2-ként a levegõbe. "A tengerek alján pedig felhalmozódik a biológiai hulladék." Amin komplett ökoszisztémák élnek. Lebontják nagyrészét és a CO2...
"Az összes kõolaj és szénmezõ így kelettkezett és folyamatosan kelettkezik." Igen milliárd éves idõskálán. Ha a keletkezés üteme számottevõ lenne, akkor a szenet és a kõolajat is megújuló energiaforrásnak neveznék nem gondolod? 😊
A vízben oldva formálisan Ca(HCO3)2 van. A mészkõ CaCO3. Mészkõként fele annyi széndioxidot tud "raktározni".
"Pl. egy lápvidék folyamatosan, minden évben egyre magasabb lesz." Azért ne vidd túlzásba. A szerves maradványok nagy része anaerob módon lebomlik a lápban és vagy CO2-ként vagy CH4-ként visszakerül a levegõbe. A CH4 pedig elõbb utóbb CO2-vé alakul a légkörben.
"Az erdõkben a fákban és az avarban kötõdik meg a CO2." Amit lebontanak mikroorganizmusok és megint megy CO2-ként a levegõbe. "A tengerek alján pedig felhalmozódik a biológiai hulladék." Amin komplett ökoszisztémák élnek. Lebontják nagyrészét és a CO2...
"Az összes kõolaj és szénmezõ így kelettkezett és folyamatosan kelettkezik." Igen milliárd éves idõskálán. Ha a keletkezés üteme számottevõ lenne, akkor a szenet és a kõolajat is megújuló energiaforrásnak neveznék nem gondolod? 😊
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#21
A természet a mészkõben hatalmas mennyiségû CO2-t tárol. Egész hegységek vannak mészkõbõl, számold majd egyszer ki, hogy mennyi CO2 van bennük letárolva.
A vízben oldott CO2 csak átmeneti tároló, a vízben feloldódó CO2 egy nagy részébõl mészkõ lesz, amiben megkötõdik a CO2.
A szerves anyagok nagyobb része szintén megköti a CO2-t.
Pl. egy lápvidék folyamatosan, minden évben egyre magasabb lesz. Az erdõkben a fákban és az avarban kötõdik meg a CO2. A tengerek alján pedig felhalmozódik a biológiai hulladék.
Az összes kõolaj és szénmezõ így kelettkezett és folyamatosan kelettkezik.
A vízben oldott CO2 csak átmeneti tároló, a vízben feloldódó CO2 egy nagy részébõl mészkõ lesz, amiben megkötõdik a CO2.
A szerves anyagok nagyobb része szintén megköti a CO2-t.
Pl. egy lápvidék folyamatosan, minden évben egyre magasabb lesz. Az erdõkben a fákban és az avarban kötõdik meg a CO2. A tengerek alján pedig felhalmozódik a biológiai hulladék.
Az összes kõolaj és szénmezõ így kelettkezett és folyamatosan kelettkezik.
#20
Nem igazán tartom ezt életképesnek. A CO2 kibocsátás olyan léptékû, hogy ehhez a bohóckodáshoz nincs elég áram. Ahogy mások is írták. Nem kell CO2-õt kibocsátani annyit. Ehhez meg a most meglevõ technológiák közül az atomerõmû tud a leghatékonyabb lenni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#19
Én vállalom a veszélyes hulladék (gyémánt) tárolását! 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#18
Hehehe
Tetszik amiket olvasok a cikkben es a hozzaszolasokban.
De ha mar itt tartunk, akkor nekem van megegy jobb otletem:
Minden szenatomot rendezzunk gyemantracsba ==> mondhatjuk azt is, hogy: szervesek voltunk 😊
NB: ha minden szenatom gyemantracsban van, akkor tuttko nem lesz szendioxid kibocsatas, es a savas eso sem oldja szendioxid formaba megint az igy megkotott szenet 😊
Tetszik amiket olvasok a cikkben es a hozzaszolasokban.
De ha mar itt tartunk, akkor nekem van megegy jobb otletem:
Minden szenatomot rendezzunk gyemantracsba ==> mondhatjuk azt is, hogy: szervesek voltunk 😊
NB: ha minden szenatom gyemantracsban van, akkor tuttko nem lesz szendioxid kibocsatas, es a savas eso sem oldja szendioxid formaba megint az igy megkotott szenet 😊
Asus P5E; Q6600@3,4GHZ; Dragon 800MHZ 8G, Asus 8600GT; Samsung 1,25T; Dragon haz; Cooler Master M620; Logitech G5; Schyte Ninja 1100 RevB; Canon LBP810 & Lide 600F; LG L226WTQ & Belinea 21\"; NEC RW
#17
Igen. Jelenleg a csökkenés csak a nyugati világ életszínvonalának drasztikus csökkentésével lenne megoldható.
A megállításhoz elég lenne Kínának leállni. De ez még csak a növekedés megállítása. Ettõl még a jelenlegi kibocsátási ütem (ami önmagában félelmetes) továbbra is megmaradna. A CO2 emelkedés nem exponenciális lenne hanem meredek egyenes. Ez még mindig sok.
A megállításhoz elég lenne Kínának leállni. De ez még csak a növekedés megállítása. Ettõl még a jelenlegi kibocsátási ütem (ami önmagában félelmetes) továbbra is megmaradna. A CO2 emelkedés nem exponenciális lenne hanem meredek egyenes. Ez még mindig sok.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#16
Csökkenni az biztos hogy nem fog a kibocsátás. Ellentétes az ipar fejlõdésével... Kína még csak most indul be igazán a 2 szénerõmû/hét építésével. Vagy fejlõdõ országok... Könnyû mondani, hogy csökkentsék, de nem fogják mert õk is szeretnének iparosodni...
Szóval nembaj ha elkezdenek gondolkozni ezen, egyszer csak mûködni fog.
Szóval nembaj ha elkezdenek gondolkozni ezen, egyszer csak mûködni fog.
#15
Jó ötlet a széndioxid mennyiségét kwh-ban megadni, még akkor is ha pontatlansághoz vezet (kiindulási anyagtól függ). Viszont a megkötés nem annyi energiával jár mint amit megtermel. Akkor lenne igazad ha a CO2-t vissza alakítanánk (#13 ps).
A mészkõképzõdés nem köti meg a széndioxidot, mivel a Ca formailag hidrokarbonátként van jelen a vízben. Ez azt jelenti, hogy 1 Ca 2 CO2-t tart oldva. A mészkõben ez az arány 1:1. Ha mészkõ képzõdik, akkor az valahol CO2 termelõdésével jár. Pont a mészkõhegységek esõvízben való feloldódása az ami CO2-t von ki a légkörbõl és tart oldva a vizekben.
A bioszféra nem csökkenti a légkör CO2-tartalmát. Kivon de ugyanannyit vissza is termel. (Ami szénhidrátot termel azt fel is használja.) A bioszféra csak rövid ideig raktározza a CO2-t. A kapacitása pedig folyamatosan csökken.
Az egyetlen út amelyen keresztül a CO2 megkötõdik az a fosszilizáció (amint te is említettél szénhidrogén, szén), de ez nagyon lassú folyamat.
A mészkõképzõdés nem köti meg a széndioxidot, mivel a Ca formailag hidrokarbonátként van jelen a vízben. Ez azt jelenti, hogy 1 Ca 2 CO2-t tart oldva. A mészkõben ez az arány 1:1. Ha mészkõ képzõdik, akkor az valahol CO2 termelõdésével jár. Pont a mészkõhegységek esõvízben való feloldódása az ami CO2-t von ki a légkörbõl és tart oldva a vizekben.
A bioszféra nem csökkenti a légkör CO2-tartalmát. Kivon de ugyanannyit vissza is termel. (Ami szénhidrátot termel azt fel is használja.) A bioszféra csak rövid ideig raktározza a CO2-t. A kapacitása pedig folyamatosan csökken.
Az egyetlen út amelyen keresztül a CO2 megkötõdik az a fosszilizáció (amint te is említettél szénhidrogén, szén), de ez nagyon lassú folyamat.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#14
Az ilyen Mórickázásokból mindig hiányzik az energia mérleg.
2KWh elektromos energiához 4KWh szenet kell elégetni. Ez kibocsát 4KWh CO2-t.
A megkötés legyen a legjobb esetben szintén 50%-os hatásfokú, ami 2KWh elektromos energiából 1 KWh CO2-t köt meg.
Tehát 1 KWh CO2 megkötés 4 KWh CO2 kibocsátással jár.
Ezt jobb, ha nem csinálják...
A CO2-t az iparnak nem megkötni kell, hanem ki nem bocsátania...
A CO2 megkötést ugyanis a természet tömegesen csinálja és pl. mészkövet, szénhidrogént v. szenet gyárt belõle nagy mennyiségben napenergiával, ingyen...
Lehetséges egyébként megújuló energiát tömegesen használni, pl. Dánia már kb. 30%-ot használ, de ez pénzbe kerül, Dániában kb. a duplája az áram ára, mint nálunk...
2KWh elektromos energiához 4KWh szenet kell elégetni. Ez kibocsát 4KWh CO2-t.
A megkötés legyen a legjobb esetben szintén 50%-os hatásfokú, ami 2KWh elektromos energiából 1 KWh CO2-t köt meg.
Tehát 1 KWh CO2 megkötés 4 KWh CO2 kibocsátással jár.
Ezt jobb, ha nem csinálják...
A CO2-t az iparnak nem megkötni kell, hanem ki nem bocsátania...
A CO2 megkötést ugyanis a természet tömegesen csinálja és pl. mészkövet, szénhidrogént v. szenet gyárt belõle nagy mennyiségben napenergiával, ingyen...
Lehetséges egyébként megújuló energiát tömegesen használni, pl. Dánia már kb. 30%-ot használ, de ez pénzbe kerül, Dániában kb. a duplája az áram ára, mint nálunk...
#13
Ha mar mindenaron a legkori szendioxidot akarjuk kivonni es abbol valami hasznosat eloallitani, akkor egyszerubb sima desztillalt vizet hasznalni. Tehat CO2 + 2*H2O = CH4 + 2*O2. Azaz szendioxid es viz segitsegevel, egy kis energiabefetetessel metant es oxigent lehet eloallitani. A mentan ujra elegetheto, ami ugyan nem koti meg a szendioxidot, de az egesz egy szendioxid semleges energiatarolasi megoldasnak tekintheto. Megujulo vagy nuklearis energiaforrasokat hasznalva ez egy a hidrogennel es az aksiknal sokkal jobb modja lenne az elektromos energia hosszu tavu tarolasanak es szallitasanak. Sot meg a jelenlegi jarmuveinket sem kell lecserelnunk hozza.
Szerintem sok fejlett allamnak tetszene, hogy nuklearis vagy megujulo energiaert cserebe szenhidrogeneket kap, meghozza mindezt teljesen kornyezetbarat modon. (az energiamerleg osszesegeben negativ, de igy lehetne atomenergiat tankolni egy benzines/metanos autoba)
ps: Ha veglegesen ki akarjuk vonni a szenet, akkor ideiglenesen plazma allapotba hozva, a szendioxidbol elemi szenet es oxigent is elo lehet allitani, de az valamivel tobb energiat igenyel ezert nem eri meg uzemanyag eloallitas celjara. (az elemi szen meg mehet vissza a fold ala, csak el kell temetni)
Szerintem sok fejlett allamnak tetszene, hogy nuklearis vagy megujulo energiaert cserebe szenhidrogeneket kap, meghozza mindezt teljesen kornyezetbarat modon. (az energiamerleg osszesegeben negativ, de igy lehetne atomenergiat tankolni egy benzines/metanos autoba)
ps: Ha veglegesen ki akarjuk vonni a szenet, akkor ideiglenesen plazma allapotba hozva, a szendioxidbol elemi szenet es oxigent is elo lehet allitani, de az valamivel tobb energiat igenyel ezert nem eri meg uzemanyag eloallitas celjara. (az elemi szen meg mehet vissza a fold ala, csak el kell temetni)
#12
Az energiaigény (elvben) tényleg minimális, mivel a széndioxidot nem bontják szét csak megkötik. Az elsõ lépésben a keletkezõ sav + lúg közömbösítési hõjének megfelelõ energiát kell felhasználni. Persze a hatásfokoka is beleszámolva lehet hogy negatív a mérleg, de a vízautóval összehasonlítva elvben mûködne is.
Jó az elképzelés ipari termelésre de nem CO2 kivonásra.
Jó az elképzelés ipari termelésre de nem CO2 kivonásra.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#11
A hidrogén-klorid meg az orrunkat is tisztíccssssa...
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#10
Egyébként a Solvay-féle szódagyártás (19. század) elvben hasonló.
A bruttó reakció:
CO2 + NaCl + H2O => NaHCO3 + HCl
Két lépéses és ammónia is kell hozzá, de az visszanyerhetõ.
A bruttó reakció:
CO2 + NaCl + H2O => NaHCO3 + HCl
Két lépéses és ammónia is kell hozzá, de az visszanyerhetõ.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#9
Szerintem a cikk írója pár dolgot elhallott.
0.
"Little a klórral telített oldószerek biológiai lebontásán dolgozott az Oak Ridge-ben, mely során kollégáival kidolgozták a széndioxid megkötését nátrium hidroxiddal" Én is kidolgoztam egyet, kint kell hagyni az asztalon és megköti😊.
1.
"némi elektromossággal vizet, sóoldatot, valamint a légköri széndioxidot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné"
De hova lett a szén? Bemegy széndioxiddal és nem jön ki? Mert széntartalmú lúghoz nitrogén kell, meg egyébbként sem valószínû, hogy ez szerves lugokat vagy savakat állít elõ. Helyesen tehát:
"némi elektromossággal vizet, valamint sóoldatot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné" A sav+lúg => só (+víz) alapján ez érthetõ is. De akkor honnan jön a hidrogén és az oxigén? Vízbontás történik mellékreakcióként.
2.
"Egy következõ lépésben a lúg reakcióba lép a széndioxiddal, hogy biztonságos karbonátokat, például szódabikarbónát vagy mészkövet hozzon létre." Az hogy szódabikarbóna vagy mészkõ az attól függ hogy Na(valami) vagy Ca(valami) sóból indultunk ki.
"azonban a kibontakozó sótalanítási törekvéseknek köszönhetõen a rendszer üzemeltethetõ lenne az amúgy felesleges, nem kívánatos sókkal" Azoknak a sóknak a nagy része NaCl és CaCO3. Az NaCl ok, de a kálciumkarbonátból kiindulva az elsõ lépésben szénsav keletkezik.
3.
"A klórgázzal ellentétben a rendszerbõl kikerülõ karbonát melléktermékek rendkívül értékesek, a keletkezõ kalcium karbonát, vagyis mészkõ kiválóan alkalmazható az építõiparban." Elfelejtettük hogy az elsõ lépésben sav is keletkezik. Ez is melléktermék. Klorid esetén sósav, szulfát esetén kénsav, ..., karbonát esetén sénsav -> széndioxid.
Összefoglalva:
A legnagyobb mértékben leválasztott sók (karbonátok) nem alkalmasak ilyen feladatokra. Légköri széndioxidszintet befolyásoló méretekben milliárd tonnányi savval kell számolni. Mivel az iparnak ennyire nincs szüksége ez veszélyes melléktermék!
A földet most nem sikerült megmenteni, de ez nem Deane Little hibája. A cége valsz. csak PR-nak használja az egészet. Az elképzelés energiahatékony ipari üzemként még mindig hasznos lehet.
0.
"Little a klórral telített oldószerek biológiai lebontásán dolgozott az Oak Ridge-ben, mely során kollégáival kidolgozták a széndioxid megkötését nátrium hidroxiddal" Én is kidolgoztam egyet, kint kell hagyni az asztalon és megköti😊.
1.
"némi elektromossággal vizet, sóoldatot, valamint a légköri széndioxidot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné"
De hova lett a szén? Bemegy széndioxiddal és nem jön ki? Mert széntartalmú lúghoz nitrogén kell, meg egyébbként sem valószínû, hogy ez szerves lugokat vagy savakat állít elõ. Helyesen tehát:
"némi elektromossággal vizet, valamint sóoldatot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné" A sav+lúg => só (+víz) alapján ez érthetõ is. De akkor honnan jön a hidrogén és az oxigén? Vízbontás történik mellékreakcióként.
2.
"Egy következõ lépésben a lúg reakcióba lép a széndioxiddal, hogy biztonságos karbonátokat, például szódabikarbónát vagy mészkövet hozzon létre." Az hogy szódabikarbóna vagy mészkõ az attól függ hogy Na(valami) vagy Ca(valami) sóból indultunk ki.
"azonban a kibontakozó sótalanítási törekvéseknek köszönhetõen a rendszer üzemeltethetõ lenne az amúgy felesleges, nem kívánatos sókkal" Azoknak a sóknak a nagy része NaCl és CaCO3. Az NaCl ok, de a kálciumkarbonátból kiindulva az elsõ lépésben szénsav keletkezik.
3.
"A klórgázzal ellentétben a rendszerbõl kikerülõ karbonát melléktermékek rendkívül értékesek, a keletkezõ kalcium karbonát, vagyis mészkõ kiválóan alkalmazható az építõiparban." Elfelejtettük hogy az elsõ lépésben sav is keletkezik. Ez is melléktermék. Klorid esetén sósav, szulfát esetén kénsav, ..., karbonát esetén sénsav -> széndioxid.
Összefoglalva:
A legnagyobb mértékben leválasztott sók (karbonátok) nem alkalmasak ilyen feladatokra. Légköri széndioxidszintet befolyásoló méretekben milliárd tonnányi savval kell számolni. Mivel az iparnak ennyire nincs szüksége ez veszélyes melléktermék!
A földet most nem sikerült megmenteni, de ez nem Deane Little hibája. A cége valsz. csak PR-nak használja az egészet. Az elképzelés energiahatékony ipari üzemként még mindig hasznos lehet.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#8
Ûrhajókban még esetleg hasznosítható.
#7
Nem is ez az epic fail.
"mindössze 50 dollárból megépítette elsõ kémiai reaktor prototípusát, ami némi elektromossággal vizet, sóoldatot, valamint a légköri széndioxidot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné alakítja"
Mert a szén elégetésével nyerünk energiát, és energiát kell befektetni a széndioxid szétszedéséhez. Kíváncs vagyok, hogy pontosan mik az energiaigények és a szén elégetésével szerzett energia, de a végén az is kiderülhet, hogy csak olyannyira értelmes, mint a vízautó. Viszont mindenképpen egyszerûbb és kedvezõbb hatásfokú a szén elégetését kiváltani a napelemekkel, és hagyni a növényekre a széndioxidot, mint elrontani valamit, hogy aztán visszarontsuk. A felhasználható energia pedig minden átalakulásnál csökken. És nem építõipari anyagok keletkeznének a széndioxidból, hanem növények, ami kaját és építõipart, meg bútoripart jelent. Sokkal értelmesebb megelõzni a széndioxidot, mint utólagosan eltüntetni.
"mindössze 50 dollárból megépítette elsõ kémiai reaktor prototípusát, ami némi elektromossággal vizet, sóoldatot, valamint a légköri széndioxidot savvá, lúggá, hidrogénné és oxigénné alakítja"
Mert a szén elégetésével nyerünk energiát, és energiát kell befektetni a széndioxid szétszedéséhez. Kíváncs vagyok, hogy pontosan mik az energiaigények és a szén elégetésével szerzett energia, de a végén az is kiderülhet, hogy csak olyannyira értelmes, mint a vízautó. Viszont mindenképpen egyszerûbb és kedvezõbb hatásfokú a szén elégetését kiváltani a napelemekkel, és hagyni a növényekre a széndioxidot, mint elrontani valamit, hogy aztán visszarontsuk. A felhasználható energia pedig minden átalakulásnál csökken. És nem építõipari anyagok keletkeznének a széndioxidból, hanem növények, ami kaját és építõipart, meg bútoripart jelent. Sokkal értelmesebb megelõzni a széndioxidot, mint utólagosan eltüntetni.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#6
Nyilván, ha beválna a dolog, lehetne nagyléptékben is csinálni, nem tudom, miért gondolod, hogy semmi hatása nem lenne.
#5
igen,szennyezõ,meg költséges elõállítani,de csak 1x kell megcsinálni és utána mûködik,tiszta energiát ad. utána a tiszta energiábol meg lehet ujab napelemeket csinálni ha azok elromlanak. -->valahol el kell kezdeni
#4
A következõ pedig a mészkõ - oltott mész ciklus lesz. Ami akár mûködhetne is... Pont mint egy örökmozgó 😊))
#3
"elektromosságot napelemek biztosíthatnák"
A napelemeket meg tengervízbõl és nitrogénbõl állítják elõ. Ja, nem. Fail.
A napelemeket meg tengervízbõl és nitrogénbõl állítják elõ. Ja, nem. Fail.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
Lehetne /gondolom/ egybõl a kéménybe rakni, és akkor kevesebb jut ki alapból.
#1
Ürülünk a zokszigén kihasználás legújabb módjának. Annyi csak a probléma, hogy a légkör CO2 szennyezését ez olyan mértékben fogja lecsökkenteni, hogy "biztosan" jégkorszak fog beköszönteni: egyszóval jelentéketelen, pitiáner és még annál is kisebb mértékben... Talán nem kéne bejuttatni a légkörbe azokat a millió tonnákat a széndioxidból és akkor kivenni se kéne.
Na majd az anyatermészet "rendezi" a kérdést.<#vigyor5>
Na majd az anyatermészet "rendezi" a kérdést.<#vigyor5>
iSS!