Hunter

Új elemi szupravezetőt találtak

Nyomás alatt egy régi elem is képes új trükkök elsajátítására. Lehűtve és jókora nyomás alatt a ritka földfémek csoportjába tartozó európiumról is kiderült, hogy képes a szupravezetésre, így ez az 53. a természetben előforduló 92 elem közül, ami rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.

Hét év telt el a legutóbbi elemi szupravezető felfedezése óta, ami mindenképpen jelentősnek számít, hiszen egyre kevesebb elem jöhet szóba a periódusos táblázatban. A felfedezés segít a tudósoknak a szupravezetésről szerzett elméleti ismereteik bővítésében, ami egyszer talán elvezet a hőn áhított szobahőmérsékletű szupravezetőkhöz, melyekkel sokkal hatékonyabbá válna az energiaátvitel és az energiatárolás.

Az ezüstös színű európium szobahőmérsékleten és normál nyomáson erős mágnesességgel rendelkezik. A Physical Review Letters legutóbbi számában megjelent tanulmány egyik szerzője, James Schilling, a St. Louisi Washington Egyetem kutatója szerint az európium képes lenne a szupravezetésre, ha sikerülne legyőzni a mágnesességét, ami meggátolja a szupravezetéshez szükséges elektronpár képződést. "A legtöbb ritka föld fém környezeti nyomáson is képes lenne a szupravezetésre, leszámítva a mágnesességüket" - mondta Schilling.

Az európium mágnesessége a nukleuszához legközelebb keringő elektronoktól ered. Az európium atomoknak jellemzően hét elektronjuk van a legbelső héjukban. Schilling és munkatársai rájöttek hogy nagy nyomás alatt ezen elektronok egyike kiugrik a héjból, megszüntetve az európium mágnesességét. Ennek eléréséhez a kutatók a fémet egy speciális eszközbe, egy úgynevezett gyémánt-présbe helyezték, ami egy hatalmas nyomás kifejtésére alkalmas parányi kínzókamra. A behelyezett mintát két jókora gyémánt nyomja össze. Ezután a kutatók az európiumot -271,35 Celsiusra hűtötték. Környezeti nyomáson a legmagasabb hőmérséklet amin egy anyag szupravezetővé válik -218 Celsius fok, ehhez azonban egy összetett anyagra szükség van, ami öt különböző elem keverékéből áll. Hogy ez a keverék miért ilyen jó szupravezető, azt sajnos még nem értik a tudósok. Az európium 80 gigapascal nyomáson, a tengerszinten tapasztalható légköri nyomás közel nyolcszázezerszeresén vesztette el mágnesességét, mindenféle ellenállás nélküli szabad áramlást biztosítva az elektronoknak a fémen keresztül.

A tudósoknak nem áll elegendő elméleti ismeret a rendelkezésükre, hogy az elemek olyan kombinációjával álljanak elő, ami szobahőmérsékleten is képes lenne a szupravezetésre. Schilling eredményei újabb adatokkal szolgálnak a jelenlegi elméleti modellek finomításához.

"Elméletben a szilárd elemeket viszonylag egyszerű megérteni, mivel csak egyfajta atomot tartalmaznak" - magyarázta Schilling. "Nyomás alkalmazásával azonban ezeket az elemeket egy új rendszerek törvényeinek tesszük ki, ahol már nehézségeink támadnak a dolgok megértésével kapcsolatban. Ha sikerül megértenünk az elemek viselkedését ezekben az új rendszerekben, talán képesek lehetünk olyan keverékek előállítására, ami magasabb hőmérsékletű szupravezetésre is alkalmas."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Motoroj #32
    Szupravezetők tantárgyból úgy rémlik, hogy épp ezek a „kutyulmányok” érnek valamit.
  • moikboy #31
    Zsír, ez már nincs is annyira messze a szobahőmérséklettől.
  • uniu #30
    "A kritikákat minden esetben meghallgatom, a "büdös zsidózást" azonban kikérem magamnak." Nem vagyok büdös! :)
  • blessyou #29
    hopp, erről nem tudtam, igaz, elég friss hír. de akkor sem -218 Cfok
  • A1274815 #28
    Ők is csak biztos a szupravezetővel kisérleteztek. A nyomást már sikerült produkálniuk, de a hőmérsékleten és az időtartalmon még dolgozniuk kell.
  • bvalek2 #27
    http://superconductors.org/ szerint a legmagasabb szupravezető hőmérséklet 242 Kelvin, ami -31 Celsius, szóval ezt valaki nagyon elnézte.
  • blessyou #26
    "Környezeti nyomáson a legmagasabb hőmérséklet amin egy anyag szupravezetővé válik -218 Celsius fok"

    A legmagasabb elért átmeneti hőmérséklet légköri nyomáson 138 K. Én a minap mértem a szilárdtestfizika-laborban laborban Meissner-effektust olyan szupravezetővel, amelynek átmeneti hőmérséklete kb 90 K volt (épp ezt mértük ki).
  • johnsmitheger #25
    Google kereséssel volt 10 sec
  • Epikurosz #24
    szerintem simán atommag. de biológiai cikkben tán lehet sejtmag is.
  • mármindfoglalt #23
    Már többedszerre látom mostanában ilyen internetes ismeretterjesztő cikkekben a nukleusz szót használni. Jól gondolom az atommagot kell érteni alatta?

    Csak azért kérdezem, mert bár manapság már nem nagyon jelennek meg magyar nyelven tudományos cikkek, de ami van szakirodalom (pl. tankönyvek), azokban én még nem találkoztam ezzel a szóval, és fizikusok szájából sem nagyon szoktam hallani ezt az elnevezést, szóval szeretném tisztázni, hogy most mi is ez. Ez most valami mást jelent, vagy csak egyszerűen a cikkírók lusták lefordítani ezt a szót, esetleg úgy gondolják, hogy ez "tudományosabban" hangzik?