Egy antianyag univerzum keresésére specializált részecskedetektor lesz a Nemzetközi Űrállomás összeszerelési munkálatainak a megkoronázása, derül ki a NASA közleményéből.

Az amerikai űrügynökség 2010 végén az eredeti tervek szerint lezárja űrsikló programját, azonban az eredetihez képest még egy plusz küldetés beiktatását tervezik. Ez alatt egy 7,5 tonnás detektort, az Alfa Mágneses Spektrométert (AMS) fogják eljuttatni az ISS-re. A kongresszus már engedélyezte a repülést, azonban a szükséges finanszírozást, amit 300 millió dollárra becsülnek, még nem sikerült elkülönítenie a NASA-nak. "Az elmúlt 15 évben megtanultam, hogy csak akkor lehetünk biztosak a dolgunkban, ha egy műszer már az űrállomáson gyűjti az adatokat" - nyilatkozott Samuel Ting, az AMS csapatot vezető Nobel-díjas fizikus a Discovery Newsnak. "Az én feladatom jelenleg, hogy biztosítsam a detektor összeszerelésének befejező szakaszát."

Ting az első összetett antianyag részecske egyik felfedezője. Több mint 45 évet töltött a hiányzó tömeg kutatásával, ami a hagyományos anyaggal együtt kellett, hogy keletkezzen a világegyetem születésekor. "Ha van egy elektronunk, akkor lennie kell egy pozitronunknak is, ha van egy protonunk, akkor lenni kell egy antiprotonunknak is. Más szavakkal, egyforma mennyiségű anyagnak és antianyagnak kell lennie" - magyarázta Ting. "Mindig is az nyugtalanított, hogy hol van az antianyagból álló univerzum? Alapvetően ez volt az egyik oka a projekt elindításának. Ez egyfajta perdöntő kísérlet az antianyag-univerzum létezéséről."


Az Alfa Mágneses Spektrométer
Korábban úgy tűnt, hogy az AMS soha nem jut el az űrállomásra, miután a Columbia katasztrófát követően az USA biztonsági és takarékossági okokra hivatkozva az űrsikló flotta 2010-ig történő nyugdíjazása mellett döntött. A NASA javában fejleszti új űrhajóit, melyek egyaránt eljuthatnak az ISS-re, illetve a Holdra. Az AMS leállítása azonban óriási felháborodást váltott ki, főként mert a projekt 1,5 milliárd dolláros számlájának nagy részét egy egyre növekvő nemzetközi együttműködés tagjai állták. A NASA szerepe elsősorban abban merült ki, hogy eljuttatja és felszereli az AMS-t az űrállomásra.

Tavaly a kongresszus végül visszaállította a küldetést és utasította a NASA-t, hogy április 30-ig halasszon el minden olyan lépést, ami meggátolná az 2010. utáni űrsikló műveleteket. Az alapelv az volt, hogy esélyt adjanak az új kormánynak az űrsiklók hosszabb távú üzemben tartására, hogy ne feltétlenül függjön az Egyesült Államok Oroszországtól a legénység feljuttatását illetően az ISS-re, amíg új űrjárművük bevetésre készen nem áll. Az űrsikló utódja viszont 2015-nél előbb aligha mutatkozhat be.

Mivel azonban az Obama-kormány nem tett semmilyen új lépést az űrsiklókkal kapcsolatban, a NASA folytathatja a gyártási munkálatok és üzemek leállítását, fenntartva a lehetőséget és a kapacitást egyetlen utolsó küldetés, az AMS feljuttatása számára. "Felkészültünk a küldetés elindítására" - mondta LeRoy Cain, az űrsikló program helyettes vezetője. "Ehhez azonban szükségünk lesz némi többletfinanszírozásra, ami még nem biztosított."
"Az AMS teljes egészében illeszkedik a Nemzetközi Űrállomás kísérletei sorába" - tette hozzá Trent Martin, a projektet felügyelő NASA tisztviselő. "Óriási a tudományos jelentősége, a nemzetközi együttműködés mintapéldája."