Hunter
Nem tünteti el a Földet az LHC
Nem sodorja veszélybe bolygónkat a világ legnagyobb részecskefizikai kísérlete, a hamarosan beinduló Large Hadron Collider, szögezi le egy jelentés.
A dokumentum azokat az aggályokat igyekszik eloszlatni, melyek szerint a kísérleteknek több előre nem látható következménye is lehet, a megnyíló parányi fekete lyukak pedig akár a Föld fizikai létét is veszélyeztethetik. Az Európai Atomkutatási Szervezet, ismertebb nevén a CERN jelentése szerint "nincs elképzelhető veszély". A CERN fogja üzemeltetni a francia-svájci határ alatt meghúzódó 27 kilométer hosszúságú részecskegyorsítót, ami nem csupán méretes, de rendkívül bonyolult szerkezet is egyben. A kísérletektől a fizikusok az univerzum több titkának megfejtését várják.
A fizikusok többsége szerint egy ilyen rendszer által okozott kataklizma csupán a sci-fi írók képzeletében létezhet. A kritikusok azonban a fekete lyukak mellett az kísérletekből létrejövő új elméleti részecskéktől, az úgynevezett "strangeletektől" is tartanak, melyek állítólag "felfalnak" minden anyagot, amivel kapcsolatba kerülnek. Egy negatív töltésű strangelet végzetes folyamatokat indíthat be az atomok elektron-pozitron pár alkotásában, kiszakítja az atom elektronját és elnyelve a védtelenné vált nukleuszt egy különleges anyagot hoz létre, ami fokozatosan egy forró, halott masszává változtatja a Földet.
"Az elmúlt évmilliárdok alatt a természet körülbelül egymilliónyi LHC kísérletnek megfelelő ütközést generált a Földön - és a bolygó még mindig létezik" - összegez a CERN elméleti tudósai által kiadott jelentés. "Nincs semmilyen alapja az LHC által esetlegesen előállított új részecskékkel vagy anyagformákkal kapcsolatos aggályoknak" - teszik hozzá.
Az új dokumentum egy független tudóscsoport által készített elemzés frissítése, ami még 2003-ban látott napvilágot. A mostani jelentés szerzői között megtalálható az a John Ellis elméleti fizikus, aki korábban megerősítette, hogy a részecskegyorsító képes fekete lyukak létrehozására. "Amennyiben mikroszkopikus fekete lyukakat kizárólag a protonokban összeütköző kvarkok és gluonok hozzák létre, akkor azok képesek az őket létrehozó részecske típusokba visszabomlani. Várható élettartamuk nagyon rövid" - utal a mini fekete lyukakra a jelentés.
Ami az egzotikus részecskéket, a strageleteket illeti, a tudósok szerint az LHC-ban sokkal kisebb az esély a kialakulásukra, mint az alacsonyabb energiaszinteken dolgozó 2000 óta üzemelő New York-i RHIC-ben (Relaticistic Heavy Ion Collider), ahol már megküzdöttek a biztonsági kérdésekkel és az azokat feszegetőkkel. Az aggódók táborát a Cambridge Egyetem elméleti fizikusa vezeti, aki 2003-ban írt tanulmányában azt bizonygatta, hogy a tudósok nem megfelelően számoltak egy "gyilkos strangelet" katasztrófa kockázatával. Az LHC eredetileg már a tavalyi év novemberének végén elindult volna, ezt az időpontot azonban többször is odébb tolták. Jelenleg nyár végére várható a beindítása.
A dokumentum azokat az aggályokat igyekszik eloszlatni, melyek szerint a kísérleteknek több előre nem látható következménye is lehet, a megnyíló parányi fekete lyukak pedig akár a Föld fizikai létét is veszélyeztethetik. Az Európai Atomkutatási Szervezet, ismertebb nevén a CERN jelentése szerint "nincs elképzelhető veszély". A CERN fogja üzemeltetni a francia-svájci határ alatt meghúzódó 27 kilométer hosszúságú részecskegyorsítót, ami nem csupán méretes, de rendkívül bonyolult szerkezet is egyben. A kísérletektől a fizikusok az univerzum több titkának megfejtését várják.A fizikusok többsége szerint egy ilyen rendszer által okozott kataklizma csupán a sci-fi írók képzeletében létezhet. A kritikusok azonban a fekete lyukak mellett az kísérletekből létrejövő új elméleti részecskéktől, az úgynevezett "strangeletektől" is tartanak, melyek állítólag "felfalnak" minden anyagot, amivel kapcsolatba kerülnek. Egy negatív töltésű strangelet végzetes folyamatokat indíthat be az atomok elektron-pozitron pár alkotásában, kiszakítja az atom elektronját és elnyelve a védtelenné vált nukleuszt egy különleges anyagot hoz létre, ami fokozatosan egy forró, halott masszává változtatja a Földet.
"Az elmúlt évmilliárdok alatt a természet körülbelül egymilliónyi LHC kísérletnek megfelelő ütközést generált a Földön - és a bolygó még mindig létezik" - összegez a CERN elméleti tudósai által kiadott jelentés. "Nincs semmilyen alapja az LHC által esetlegesen előállított új részecskékkel vagy anyagformákkal kapcsolatos aggályoknak" - teszik hozzá.
Az új dokumentum egy független tudóscsoport által készített elemzés frissítése, ami még 2003-ban látott napvilágot. A mostani jelentés szerzői között megtalálható az a John Ellis elméleti fizikus, aki korábban megerősítette, hogy a részecskegyorsító képes fekete lyukak létrehozására. "Amennyiben mikroszkopikus fekete lyukakat kizárólag a protonokban összeütköző kvarkok és gluonok hozzák létre, akkor azok képesek az őket létrehozó részecske típusokba visszabomlani. Várható élettartamuk nagyon rövid" - utal a mini fekete lyukakra a jelentés.
Ami az egzotikus részecskéket, a strageleteket illeti, a tudósok szerint az LHC-ban sokkal kisebb az esély a kialakulásukra, mint az alacsonyabb energiaszinteken dolgozó 2000 óta üzemelő New York-i RHIC-ben (Relaticistic Heavy Ion Collider), ahol már megküzdöttek a biztonsági kérdésekkel és az azokat feszegetőkkel. Az aggódók táborát a Cambridge Egyetem elméleti fizikusa vezeti, aki 2003-ban írt tanulmányában azt bizonygatta, hogy a tudósok nem megfelelően számoltak egy "gyilkos strangelet" katasztrófa kockázatával. Az LHC eredetileg már a tavalyi év novemberének végén elindult volna, ezt az időpontot azonban többször is odébb tolták. Jelenleg nyár végére várható a beindítása.