Hunter

Kihagyják az LHC tesztüzemét

Az idén mégsem kapcsolják be a CERN várva várt részecskegyorsítóját, ami többek közt az anyagok tömegét biztosító, rejtélyes Higgs bozonok után fog kutatni.

Az LHC a tervek szerint már idén novemberben megkezdte volna tesztüzemét, előkészítendő a 2008-ban induló tudományos munkát. A próba során egy protonsugár haladt volna át a gyorsítón, anélkül hogy ténylegesen felgyorsítanák. Mindazonáltal számos kisebb probléma, melyek közül a legnagyobb visszhangot az egyik szupravezető mágnes tartószerkezetének meghibásodása váltotta ki, az ütemterv módosításához, egyben a tesztüzem törléséhez vezetett.

A hír még nem hivatalos, a CERN szóvivője azonban nem cáfolta, bejelentésre a CERN tanácsának legközelebbi, június 22-i ülésénél hamarabb nem is lehetett számítani. Az üzembehelyezés csúszása nem sokakat ért meglepetésként, az LHC projekt vezetője, Lyndon Evans megnyilatkozásai már egy ideje a próbaüzem kihagyására utalnak. Evans szerint a Higgs bozon után kutató tudósokat ez egyáltalán nem zavarja, sőt így kicsit még lazíthatnak is szoros időrendjükön.

A dolog hátulütője, hogy 2008 áprilisában vagy májusában, amikor elindul a tudományos munka, nem lesz lehetőség az esetleges problémák korai kiszűrésére, amikor a gyorsító megkapja a teljes sugarat. Ez elsőre kissé ijesztően hangozhat, azonban a próbaüzemet a mérnökök nem tartják létfontosságúnak.


Jelenleg a tartószerkezettel kapcsolatos probléma kijavítása folyik, melyről kiderült, hogy egy tervezési hibából ered, emellett a szupravezető mágnesek 1,9 Kelvin üzemi hőmérsékletre történő lehűtése is hosszabb időt vesz igénybe a vártnál. Jól mutatja az LHC komplexitását, hogy gyakorlatilag 38.000 tonnányi berendezést kell lehűteniük a világűrénél alacsonyabb hőmérsékletre. A felszín alatt 100 méterrel elhelyezkedő, 27 kilométeres gyűrű 15 éve készül, eredetileg 2002-re tervezték a beindítását, azonban finanszírozási nehézségek miatt ez a dátum 2007-re tolódott ki. A fizikusok többsége úgy véli, a projektből származó eredmények alapjaiban változtathatják meg a világegyetemről szerzett tudásunkat.

Eközben nem kizárt, hogy az amerikai vetélytárs, a Fermilab még az LHC beindítása előtt rátalálhat a Higgs bozonra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • xen #134
    Egy pár éve volt egy írás a teleportációról az IPM-be. "A béka mehet a királyfi marad" A kísérletben ténylegesen teleportáltak 1db protont vagy fotont(már nem emléxem ezt nézzétek el nekem), de a az ott használt technológia mérethatáros ezért a cikk találó címe. Akit érdekel nézzen utána.
  • pex #133
    Ugy nez ki, HST-bol sokkal tobb kellene a 8T-s magneses terhez. Ez eleg magas, ugy tudom a vilagrekord talan nehanyszor erosebb. A detektorok magnesei 'csak' 2-4 Teslasok, ott azt hiszem eleg a nitrogen, de ott van hely, akarmennyi vezetek elfer bennuk.
  • L3zl13 #132
    Aham, szóval type 2-est használnak, csak nem magas hőmérsékletűt...
    Kár, mert gondolom a folyékony nitrogén használata folyékony hélium helyett jóval olcsóbbá tenné a működtetést.
  • pex #131
    Ezt talaltam rola:
    type 1: unsuitable for high field
    type 2: good for high field - but must work hard to get current density
    HTS: good for high field & temperature - but current density still a problem

    (hts: high temperature superconductor)

    es a Nb-Ti, amit hasznalnak, kettes tipusu. Vagyis bar nem mennek tonkre nagy magyneses ter eseten, de a nagy aramsuruseget csak trukkozve (gondolom a 2 kelvines, 80 bar-os heliumra utal) lehet elerni.
  • szivar #130
    Véleményem szerint a hagyományos kivitel nagyobb mágneses telítettség (vagy mi a neve???) mellett veszíti el a szupravezető képességét. Tehát több áram, erősebb mágneses tér. Persze ha igazam van...
  • vax #129
    hát nem maga a robbanásban van a lényeg, hanem az anyag eredete, amiben szerintem a "nagy" titok rejlik. Hát különbözőek vagyunk nézetben, elképzelésben stb., de szerintem ez nem lényegtelen dolog. Persze lehet, hogy erre soha nem jövünk rá.
  • NikWeB #128
    Akkor jaj de ciki nekem... nem szóltam... :D
  • ge3lan #127
    Én nem is írtam neked semmit, #121-re válaszoltam.
  • NikWeB #126
    képzeld van valami fogalma, róla, hogy mennek ezek a dolgok, bár valóban nem ezzel foglakozom, de te egy egysoros HSZ-ből levontad a következtetést... na mindegy. Én egy észrevételt tettem, kaptam is rá választ ennyi. (Ha észt akarok osztani azt nem itt teszem, és a megfogalmazás is kissé más lett volna :D Azért köszi ge3lan, hogy feltépted a hályogot hőgös szememről)
  • L3zl13 #125
    Egyébként nem tudja valaki miért hagyományos tipusú szupravezetőket használnak kettes tipusú helyett?
    Annak a hűtése sokkal egyszerűbb, és gondolom ezért olcsóbb is volna.