A küldetés irányítói egy kommunikációs meghibásodás miatt kénytelenek voltak elhalasztani a Phoenix leszállóegység első mintavételi ásását, a tudósok azonban addig sem unatkoztak, megvizsgálhatták az egység első optikai mikroszkópos felvételeit a marsi por és homokszemcsékről.

A hiba akkor következett be, amikor a kommunikációs kapocsként funkcionáló Mars Odyssey űrszonda szerda délután biztonsági üzemmódba kapcsolt, miután egy nagy energiájú részecske tönkretette a szonda memóriaegységét. A Phoenix korábban egy másik NASA szondán, a Mars Reconnaissance Orbiteren (MRO) keresztül tartotta a kapcsolatot az anyabolygóval, azután állt át az Odyssey-vel való kommunikációra, miután múlt héten egy más jellegű probléma miatt ideiglenesen leállt az MRO kommunikációs csatornája. A NASA-nál ez utóbbinál már dolgoznak a hiba kijavításán, így amint kész lesz, a Phoenix visszatér az MRO-hoz, erre elvileg néhány napon belül kerülhet sor, tudósít a SPACE.com.



A hiba miatt egy nappal később kapta meg a Phoenix az utasítást a minta kiemelésére, illetve a kommunikáció híján a tudósok sem tudják ellenőrizni, hogy elegendő minta van-e az egység markolójában, amit a mai nap kellene behelyezni a Hő és Képződött Gáz Elemzőbe (TEGA). Az instrukciók hiányában a Phoenix - akárcsak május 30-án - egy tartalék szekvenciát futtat, ami többek közt újabb felvételeket készít a leszállóhelyről.

Szerencsére ennél hasznosabb dolgokkal is foglalkozott korábban a Phoenix, melynek eredményét még sikerült lesugározni a Földre, ez pedig a leszállóegység optikai mikroszkópjának adatai, ami a landoláskor felkavart por és homokszerű részecskéket vette szemügyre. Ezek a legnagyobb felbontású mikroszkópos felvételek, amik valaha is készültek a vörös bolygón, felbontásuk tízszer nagyobb a két marsjáró, a Spirit és az Opportunity által készítetteknél.


A MECA műszer optikai mikroszkópjának felvételeiből összerakott kompozit kép
A mikroszkóp felvételei a részecskék rendkívül széles skáláját tárták a tudósok elé, mind színben, mind méretben, ismertette az eredményeket a küldetés geológiai csapatának vezetője Tom Pike, a londoni University College munkatársa. A részecskék között megtalálhatók a klasszikus vörösesbarna marsi szemcsék, ami a bolygófelszín meghatározó színét adja. A képeken láthatók fekete, szinte üveges részecskék is, amiket a fékezőrakéták kavartak fel, taglalta Pike.

Mivel a szóban forgó anyagot nem a robotkar juttatta el a mikroszkóphoz, hanem a leszálláskor telepedtek meg az űreszközön, ezért nem garantálható, hogy mind a Marsról származnak, tette hozzá Michael Hecht, a Mikroszkópos, Elektrokémiai és Vezetési Elemző (MECA) műszer felügyelője. A küldetés tudósai azonban meggyőződéssel állítják, hogy az összes vizsgált részecske a Marsról került a Phoenixre, mivel a mikroszkópon a felszállás előtti, majd a repülés alatti ellenőrzésekkor sem találtak részecskéket.


Ilyen volt, ilyen lett. Balra a repülés során készített felvétel, jobbra a június 3-án lezajlott vizsgálat egyik felvétele a részecskéket összegyűjtő szilíciumlapról
A képeken rendkívüli finomságú részecskék is láthatók, ezek lehetnek a bolygó legkönnyebb szemcséi, melyek a légkör rózsaszínes árnyalatát adják. Mellettük láthatók még egészen világos részecskék is, melyek a tudósok sejtése szerint ugyanazok a fehérnek tűnő anyagok lehetnek, amit az első talajmintákban is észleltek. Akkor jégnek, vagy valamilyen ásványi só darabkáknak tippelték, a mikroszkóp alatt talált fehéres szemcsék viszont egyértelműen ásványi eredetűek, mivel a jég a mikroszkóp alatt lassan ugyan, de elpárolgott volna, magyarázta Pike.

A mikroszkópos vizsgálatok és kísérletek célja a részecskék történetének meghatározása, például milyen környezetben alakultak ki, amit olyan jegyekből állapíthatnak meg, mint a méret és az áttetszőség.