Hunter

Kockázatosabb a nanotechnológia, mint gondolnánk

Egy tanulmány szerint a nanotechnológia tudósai jobban aggódnak munkáik egyes következményei miatt, mint a közvélemény.

Tény, hogy a hajszál szélességénél tízezerszer kisebb egységek előállításának tudománya gyakorlatilag minden szegmensben nagy lehetőségeket ígér, ennek megfelelően a várakozás is óriási. Több száz kereskedelemi termékben már most is alkalmaznak nanoanyagokat, legtöbbjük kozmetikumokban és tisztítószerekben található. A technológia elkötelezettjei szerint ez azonban csak az első lépés a nano-forradalom felé vezető úton, ami számos szempontból is megváltoztatja majd életünket. A gyógyászatban elképesztő távlatokat nyithatnának meg a parányi, akár a véráramban is navigálható eszközök, a testen belüli diagnosztizálástól a szövetek javítgatásán át egészen a gyógyszerek szállításáig.

A nanoanyagok sokkal kisebbek és erősebbek a ma használatos anyagoknál, ezért forradalmasíthatják a gépjármű- és a repülőgépipart, miközben folyamatosan kutatják az alkalmazási lehetőségeket a robottechnikában, a számítástechnikában, a ruhaiparban, az energiatárolásban és a légtisztítás területén. Két felmérés, melyben 363 nanotechnológiában érdekelt tudós és mérnök, valamint 1015 felnőtt amerikai állampolgár vett részt, meglepő kontrasztot mutat a gyorsan fejlődő technikához való hozzáállás tekintetében.

Az átlagember elsősorban azon aggódik, hogy a nanovilág a munkahelyek csökkenését, a fegyverkezési verseny erősödését és a magánélet semmissé tételét vonja maga után, miközben a média a tudósok azon álláspontját közvetíti a közvélemény felé, mely szerint munkájukkal jelentős áttörések érhetők majd el a gyógyászatban, a környezetszennyezés csökkentésében és a nemzetvédelemben.

Ugyanakkor a felszín alatt, a tudósok körében egy ideje már zajlanak a nanoanyagokkal kapcsolatos viták, melyek pont a szennyeződésekről és az előre nem látható egészségügyi problémákról szólnak, amiket a kockázatok kutatásainak szűkössége miatt képtelenség pontosan felmérni. Miközben a média elsősorban a potenciális előnyöket hangoztatja, háttérbe szorulnak a kockázati tényezők, ezáltal egy torz kép kezd kialakulni az átlagember számára.

A kockázatokat vizsgáló kutatók a könnyedén belélegezhető parányi részecskék egészségre gyakorolt hatásaira összpontosítanak, nem is szólva azokról a tervezett nanorobotokról, melyek eleve a testben teljesítenének szolgálatot. Az elsődleges kérdés, vajon a nanoanyagok károsak lehetnek-e az egészségre és a környezetre? "A nano-sztori a rendkívül lassú és elég gyenge szabályzási mechanizmusról szól" - osztotta meg nézeteit a Discovery-vel Nigel Cameron, az illinoisi Biotechnológia és az Emberi Jövő Intézetének vezetője, nanotechnológiai szakértő. "Az egésszel kapcsolatos lakossági és politikai veszélytudat - annak ellenére, hogy már jó ideje beszélünk róla - rendkívül alacsony."

A múltban az új technológiákat, mint az atomenergiát vagy a genetikailag módosított organizmusokat a közvélemény rendszerint lelkesedéssel fogadta, amit nyugtalanság követett, ha valamilyen baleset történt, vagy nyilvánvalóvá váltak a kockázataik. Az ilyen események több országban az alkalmazások befagyasztásához vagy moratóriumok kiadásához vezetett, mint például a génkezelt termények esetében. A szakértők a kockázatokra való figyelemfelhívással szeretnék elkerülni a meglepetéseket és a hozzájuk kapcsolódó visszalépéseket, így talán a nanotechnológia lehet az első kibontakozó technológia, ahol inkább a kockázatokat kell majd tudatosítani az emberekben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • moikboy #56
    Tulajdonképpen a jelenlegi sejtek, baktériumok is nanorobotok, hiszen nanométeres nagyságrendűek és önállóan tevékenykednek. Előbb-utóbb a géntechnológia és a nanotechnológia össze fog kapcsolódni. Én ezt úgy képzelem el, hogy a mérnökök/biológusok megtervezik a nanorobotokat, majd pedig génsebészeti eljárásokkal olyan DNS-szekvenciákat állítanak elő amik a megtervezett nanobotot, vagy annak építőelemeit szintetizálják. Esetleg nanobot-gyártó sejteket alkotnak stb.

    Hatalmas lehetőségek rejlenek ezen két tudományág összehangolásában.
  • plamex #55
    Csakhogy te elfelejted a fejlesztésnek azt az irányát ahol már a nanokülyük gépként viselkednek: Nanomotor,
    És mi van az cikkben is említett orvosi felhasználással ? Pl. az olyanal ami véráramba bekerülve tevékenykedik. Ezt azért már nem nevezhetjük egyszerű anyagnak.
  • Su0my #54
    hihi nekem erről az jutott az eszembe, hogy akkor ezexerint, ha valaki jó erősen megdob két kiló nanobottal, akkor az átmegy rajtam mint 1 szellemen

    vagy ha leejtek 2 deka nanoszutykot, akkor az átesik a Földön..

    na jó persze nem..
  • L3zl13 #53
    Abból gondolom, hogy az elektronika eléggé a technológiai korlátokat feszegeti már most is a 45nm-es csíkszélességnél. Még biztosan lejjebb fogják tornászni, de nagyságrendek már nincsenek benne.
    Olyan komplexitáűsú mikro robotok, mint amilyenekről a korábbi hozzászólásokban szó van ezzel a technológiával nem állíthatóak elő.
    Hogy egyes részei hagyományos félvezető technológiára épüljenek, azért nem tartom valószinűnek, mert nagyon probléma megoldani a két technológia összekapcsolását, és a félvezető áramkör működésének biztosítását (megfelelő áramellátás pl.), mint ugyanezt megoldani a nanotechnológiával amit feltételezünk, hogy rendelkezésre áll, hiszen a robot többi része azzal készül.

    Ebből következik, hogy ha valaha előállítanak ilyen mikro/nano robotot, akkor az szerintem más technológiára fog épülni, és sokkal inkább fog hasonlítani az élő szervezetekben található megoldásokhoz (óriásmolekula alapú adattárolás, molekuláris motorok, kémiai energiaforrás stb), mint a jelenlegi félvezető alapú elektronikához. Ezért aztán az EMI-re való érzékenysége is az élő szervezetéhez lesz hasonló.
  • dez #52
    Igazad van, ebből hamarabb lehet gond. Bizonyára lesz is, mint ahogy ma is van a "hagyományos" vegyszerek jó részével.
  • fordprefect #51
    Lehet a wiki szerint akármi a nanotech, akkor is a tanulmány nem eszközökről szól, hanem nanoanyagokról, amiket tonnaszámra állítanak elő már ma is. Olyasminek a kockázatával meg kár foglalkozni, ami csak a sci-fi írók fejében létezik. Pláne hogy az sincs rendesen vizsgálva, hogy a nanoanyagok milyen károkat is okozhatnak.
  • Inquisitor #50
    Javasolt "irodalom" Stanislaw Lem - Szénanátha
    Igaz, ott még nem a nanoanyagok kiszámíthatatlansága a téma, hanem a sok mindenféle anyagok amik külön külön ártalmatlanok, de együtt ... na szóval azok hatása, és ami a jövőben probléma lehet.
  • dez #49
    Ezt miből gondolod? Persze nyomtatott áramköri lap nem nagyon fér bele, de egy apró chip maga igen, ha a robotunk maga "hatalmas" több mikrométeres, és csak az egyes részei igazi nanotech.
  • L3zl13 #48
    Elektronika nem lesz bennük. Legalábbis olyan formában amilyen a különböző elektronikus eszközökben található jelenleg. (Nyomtatott áramkörök meg hasonlók, amelyekben az EMI hatására töltés indukálódhat, ami aztán tönkre teszi az eszközt.)
    Valószinűbb, hogy az elektromágneses impulzus ami hazavágná a nanobotokat ugyanúgy hazavágná az idegsejtjeinket is.
  • mclevi #47
    asztan majd minden reggel megiszunk egy pohar rozsda oldot is