Egy lépéssel közelebb kerültünk a nanoméretű vezeték nélküli kommunikációs rendszerekhez. Amerikai tudósok egy emberi hajszál átmérőjénél ezerszer kisebb detektort mutattak be, ami képes rádióhullámokat hanggá alakítani. A szén nanocsövekből készült detektor egy normál méretű rádiórendszerben bizonyította működőképességét.

Készítői, Peter Burke és Chris Rutherglen, a Kalifornia Egyetem munkatársai egy iPod-ról sugároztak át segítségével klasszikus zenét vezeték nélkül a lejátszótól több méterre elhelyezett hangszóróra. "Bár a teljes rádiórendszernek csak a központi elemét, a demodulátort demonstráltuk, elképzelhető, hogy a jövőben az összes alkatrész nanoméretű lesz, lehetővé téve egy valódi nanoméretű vezeték nélküli kommunikációs rendszer megépítését" - olvasható a kutatópáros részletes tanulmányában, ami az Amerikai Kémiai Társaság Nano Letters című folyóiratának november havi számában fog megjelenni.

A szakértők szerint a mikroszkopikus rádiótechnikának számtalan alkalmazása lenne a gyógyászattól a fogyasztói elektronikán keresztül egészen a harcmezőkig. Az igazi kihívást nem is a rádiótechnika miniatürizálása, hanem a többi komponens, mint a szenzorok, az energiaellátás - Burke és Rutherglen demodulátora hiába parányi, ha a működését egy ceruzaelem biztosítja - vagy a processzorok összezsugorítása jelenti az ipar számára. Egyre több technikát próbálnak elvinni a nano irányba, ahol az alkotóelemek mindössze néhány atom méretűek.

Ha ezt a miniatürizációt sikerül a költség kontrollal egyesíteni, akkor a jövőben teljesen mindennapos lehet életünkben a nanotechnika, valósággá válhat az "okos por" koncepció, melyben homokszemcsénél is kisebb eszközök egész hada dolgozik meteorológiai, geofizikai vagy biológiai szenzorként. A vezeték nélküli kommunikáció képességével ezek a parányi eszközök megoldhatják az internet eljuttatását olyan helyekre is, melyek eddig elérhetetlennek tűntek, ugyanez a potenciál viszont a katonai hírszerzés számára is csábítóvá tenné a nanorendszereket.