Hunter
Sugárzással táplálkozik egy gomba
A műanyagtól az azbeszten át, egészen a repülőgépek üzemanyagáig a gombák képesek szinte bármit elfogyasztani. Kutatók most egy újabb csemegét találtak, a sugárzást.
Az már régóta köztudott, hogy a gombák képesek a radioaktív összetevők lebontására, maga a sugárzás azonban teljesen új színfolt a terítéken. A gombák elsősorban azért léteznek, hogy az anyagot kémiai elemeire bontsák, melyeket más organizmusok fel tudnak használni, a sugárzásból viszont energiát nyernek ki, mellyel saját növekedésüket segítik elő.
A felfedezés Jekatyerina Dadacsova professzor és munkatársai nevéhez fűződik a New Yorki Yeshiva Egyetemen, akik megfigyelték, hogy egyes gombák egy pigmentet, egy melanin nevű molekulát alkalmazva nyernek ki energiát a sugárzásból. Ez emberi oldalról is hasznos lehet: a jövő hosszú utakat megtevő emberi űrexpedíciói, vagy a bolygók kolonizálóinak első számú élelmiszerforrásává léphetnek elő ezek a gombák, melyek megélnének az ionizáló sugárzásban bővelkedő világűrben. A szóban forgó gombák mindazonáltal nem túl étvágygerjesztők, leginkább az elhanyagolt zuhanyfüggönyökön képződő penészfoltokra emlékeztetnek.
A felfedezés alapjául azok a megfigyelések szolgáltak, melyek szerint a csernobili atomerőmű 1986-os leolvadása óta rendkívüli mértékben megnőtt a körzetben a melaninban gazdag "fekete gombák" száma. Dadacsova és kollégája, Arturo Casadevall úgy vélte, a gombák az erőmű romjait beszennyező sugárzásból kaphatták a táplálék-kiegészítést, ezért három gombafajt béta-sugárzásnak vetettek alá. Az uránium és plutónium hasadása során keletkező cézium-137 izotóp sugárzása mindhárom - Cladosporium sphaerospermum, Cryptococcus neoformans és Wangiella dermatitidis - fajra jótékony hatással volt.
Csernobil esetében megfigyelték, hogy a legtöbb gomba a különböző sugárzási források irányába terjeszkedik, mintha megpróbálnák elérni ezeket az összetevőket. Ugyanezek a gombák közös jellemvonása, hogy hajlamosak az emberi bőrben is megtalálható barnásfekete színt adó melanin pigment előállítására, ami az elméletek szerint számos környezeti hatás ellen nyújt védelmet számukra. Dadacsova csapata felfedezte, hogy a sugárzás hatására a gombák melanin molekulái alakot váltanak, ami négyszer alkalmasabbá teszi őket egy gyakori metabolikus kémiai reakció levezetésére. A melaninnal nem rendelkező gombafajok általában nem reagálnak gyorsabb növekedéssel a sugárzásra.
Felmerül a kérdés, hogy az emberi bőr melaninja képes lehet-e hasonlóképpen energiává alakítani a sugárzást? Casadevall szerint nem kizárt, a kapott energia azonban feltehetőleg túl kevés, messze nem elég egy dolgozó űrhajósnak. "Erre jelenleg nincs bizonyítékunk" - mondta Casadevall. "A tény azonban, miszerint a gombáknál végbemegy a folyamat, megnöveli az esélyt, hogy ugyanerre az állatok és a növények is képesek."
Az már régóta köztudott, hogy a gombák képesek a radioaktív összetevők lebontására, maga a sugárzás azonban teljesen új színfolt a terítéken. A gombák elsősorban azért léteznek, hogy az anyagot kémiai elemeire bontsák, melyeket más organizmusok fel tudnak használni, a sugárzásból viszont energiát nyernek ki, mellyel saját növekedésüket segítik elő.
A felfedezés Jekatyerina Dadacsova professzor és munkatársai nevéhez fűződik a New Yorki Yeshiva Egyetemen, akik megfigyelték, hogy egyes gombák egy pigmentet, egy melanin nevű molekulát alkalmazva nyernek ki energiát a sugárzásból. Ez emberi oldalról is hasznos lehet: a jövő hosszú utakat megtevő emberi űrexpedíciói, vagy a bolygók kolonizálóinak első számú élelmiszerforrásává léphetnek elő ezek a gombák, melyek megélnének az ionizáló sugárzásban bővelkedő világűrben. A szóban forgó gombák mindazonáltal nem túl étvágygerjesztők, leginkább az elhanyagolt zuhanyfüggönyökön képződő penészfoltokra emlékeztetnek.
A felfedezés alapjául azok a megfigyelések szolgáltak, melyek szerint a csernobili atomerőmű 1986-os leolvadása óta rendkívüli mértékben megnőtt a körzetben a melaninban gazdag "fekete gombák" száma. Dadacsova és kollégája, Arturo Casadevall úgy vélte, a gombák az erőmű romjait beszennyező sugárzásból kaphatták a táplálék-kiegészítést, ezért három gombafajt béta-sugárzásnak vetettek alá. Az uránium és plutónium hasadása során keletkező cézium-137 izotóp sugárzása mindhárom - Cladosporium sphaerospermum, Cryptococcus neoformans és Wangiella dermatitidis - fajra jótékony hatással volt.
Csernobil esetében megfigyelték, hogy a legtöbb gomba a különböző sugárzási források irányába terjeszkedik, mintha megpróbálnák elérni ezeket az összetevőket. Ugyanezek a gombák közös jellemvonása, hogy hajlamosak az emberi bőrben is megtalálható barnásfekete színt adó melanin pigment előállítására, ami az elméletek szerint számos környezeti hatás ellen nyújt védelmet számukra. Dadacsova csapata felfedezte, hogy a sugárzás hatására a gombák melanin molekulái alakot váltanak, ami négyszer alkalmasabbá teszi őket egy gyakori metabolikus kémiai reakció levezetésére. A melaninnal nem rendelkező gombafajok általában nem reagálnak gyorsabb növekedéssel a sugárzásra.
Felmerül a kérdés, hogy az emberi bőr melaninja képes lehet-e hasonlóképpen energiává alakítani a sugárzást? Casadevall szerint nem kizárt, a kapott energia azonban feltehetőleg túl kevés, messze nem elég egy dolgozó űrhajósnak. "Erre jelenleg nincs bizonyítékunk" - mondta Casadevall. "A tény azonban, miszerint a gombáknál végbemegy a folyamat, megnöveli az esélyt, hogy ugyanerre az állatok és a növények is képesek."