Kína alighanem a két nagy vetélytársa, az Egyesült Államok és Oroszország megijesztésére szánta azt a katonai csapást, amellyel a múlt héten megsemmisített egy "túlkoros" meteorológiai műholdat a világűrben.

Német szakértők szerint azonban az ázsiai ország még messze van a korszerű űrfegyverek kifejlesztésétől. A Die Welt által megszólaltatott szakemberek egyszerűen "faltörő kos" módszernek titulálják azt az eljárást, amellyel a kínai hadsereg megszabadult a kiszolgált szatellitától. Szakmai körökben ez számít a legprimitívebb módszernek műholdak kiiktatására.

"Egy űreszközt rakétával szétporlasztani - nos, ez nagyjából annyira kifinomult módszer, mint légkalapáccsal összetörni egy nagyteljesítményű számítógépet" - mondta a német újságnak Fritz Merkle, a brémai székhelyű OHB Technology cég műszaki igazgatója. (Ez a cég fejlesztette ki és gyártja a német hadsereg új kémműholdjait, amelyek igen korszerű biztonsági technikával vannak ellátva.)

A világűrbe juttatott műszaki eszközök sebezhetőek, és erre nem a múlt heti kínai rakétatalálat hívta fel először a figyelmet. Katonai illetékesek már hosszú ideje tisztában vannak azzal, hogy érzékeny technikai eszközeik egyre fokozódó fenyegetésnek vannak kitéve. Merkle szerint azonban a rakétával történő támadás jelenti a legkevésbé valószínű forgatókönyvet az elképzelhető válsághelyzetek közül. "Akinek ma komolyan szándékában áll műholdak működésének megzavarása vagy megbénítása, az jóval kifinomultabb és hatékonyabb eszközökhöz folyamodik" - mutatott rá Merkle. Meggyőződése szerint a legtöbb ilyen hatékony eszköznek már a kínaiak is a birtokában vannak.

Manapság több tucat kém- és felderítő műhold kering az űrben Föld körüli pályán. A legtöbbjük értéke egymilliárd dollár körül van - vélekedik Michael Khan, az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) darmstadti központjának műholdszakértője. Ezeket az eszközöket növekvő veszélyek fenyegetik, amelyek nagyjából négy kategóriába sorolhatók be:

Műholdkalózok. Tavaly kínai hackereknek sikerült hatalmukba keríteni egy állami tv-műholdat, megszakítani a rajta keresztül sugárzott adást, és helyette saját zavaró adó segítségével "műsort" szolgáltatni.

Nagy teljesítményű mikrohullám-generátor, amely a Földről képes megbénítani a radar műholdakat.

Lézersugarak. Ezekkel "elvakíthatók" a műhold optikai szenzorai. Tavaly Kína ezzel a módszerrel zavarta meg egy amerikai kémműhold működését.

Gyilkos műholdak. Ezek a műholdak nem sokkal a céllal történő összeütközés előtt felrobbannak, miáltal (a sörétszórás elve alapján) megnövekszik a találati valószínűség.

Az érzékeny műholdak védelme drága és bonyolult. Merkle szerint manapság egy műhold kifejlesztésének a költségeiből mintegy 15 százalékot emésztenek föl a védelmi intézkedések. Ez megmutatkozott az OHB Technology munkájában is. A brémai cég által kifejlesztett kémműholdakat eredetileg már 2005-ben át kellett volna adni a Bundeswehrnek, de végül csak jó 15 hónapos késéssel sikerült őket fellőni a világűrbe. Az ok: a cég szakemberei még egyszer nekifutottak az adatátviteli rendszer kódolásának, hogy nehezebbé tegyék annak feltörését.

A németek rémképeinél is ijesztőbben hangzanak az Amerikából hallatszó ijesztgetések. A washingtoni kongresszus elé terjesztett éves jelentésében a védelmi tárca felhívta a figyelmet a kínai hadsereg által kifejlesztett műholdelhárító fegyverekre. A kínai "haditengerészeti kutatóintézet magas rangú tisztje" szerint az ázsiai nagyhatalom a helyzet komolyra fordulása esetén ezekkel akar támadást intézni az Egyesült Államok felderítő és koordinációs műholdjai ellen. A Pentagon illetékesei abból indulnak ki, hogy Kína 2010-ig létrehoz a világűrben egy kémműholdak megsemmisítésére szolgáló rendszert. Ezzel egyidejűleg a kínaiakat és az oroszokat az Egyesült Államok űrfegyverkezési programja aggasztja.

Az űrfegyverekbe invesztált kutatási összegek ugyanakkor a polgári célú kutatásokat is felgyorsítják. "A gazdasági problémákkal küzdő országok végső soron nem csak katonai célból fektetnek pénzt az űrkutatásba, hanem azért is, mert a tudományos és műszaki eredményekből az egész gazdaság profitál" - mutatott rá Stephen Schmid professzor, az iowai egyetem tanára. A Motorola vagy az Intel nagy hasznot húz az olyan mérnökök munkájából, akik az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) telepein kaptak kiképzést.