Hunter

Találhatunk egy újabb dimenziót

Egy új matematikai rendszer segítségével a csillagászok képesek lesznek egy új öt dimenziós gravitációs elmélet tesztelésére, ami versenyre kelhet Einstein általános relativitás elméletével.


Arlie Petters professzor
A fentieket a Rutgers és Duke Egyetem tudósai, Charles R. Keeton, a csillagászat és fizika professzora, és Arlie O. Petters, matematika és fizika professzor, a rendszer kifejlesztői állítják. Munkájuk egy nemrég napvilágot látott elmélet, az úgynevezett Randall-Sundrum gravitációs modell második változatán alapul. Ez az elmélet azt mondja ki, hogy a látható univerzum egy nagyobb univerzumba ágyazott membrán, a kutatók hasonlatával élve egy az óceánon úszó hínár. A membrán-univerzumnak öt dimenziója van, négy térbeli és egy időbeli, azaz eggyel több a térbeli dimenzió, mint az általános relativitás elméletben.

A Keeton és Petters által kifejlesztett rendszer több olyan kozmológiai hatást is megjövendöl, melyek megfigyelésével igazolhatóvá válik a membránelmélet. Ha pedig az elmélet igaznak bizonyul, az sok mindent felboríthat és alátámasztja egy negyedik dimenzió létezését is, ami bizony jelentős kihatással lehet a természet világáról szerzett ismereteinkre. Ami a kozmológiai hatások megfigyelhetőségét illeti, elvileg az elkövetkező években a tervek szerint fellövésre kerülő műholdak már képesek lesznek a feladat elvégzésére, így akár négy-öt éven belül választ is kaphatunk a nagy kérdésre.

Térjünk azonban vissza a rendszer alapjaihoz, a Randall-Sundrum modellhez, ami egy matematikai leírást ad arról, hogyan formálja a gravitáció az univerzumot, eltérve az általános relativitásban megfogalmazottaktól. Keeton és Petters arra a bizonyos gravitációs következményére összpontosított ami megkülönbözteti a membrán elméletet Einstein elméletétől. A membránelmélet szerint a korai világegyetemben létrejött viszonylag kis "fekete lyukak" a mai napig is képesek voltak túlélni és fennmaradni. Ezek a tömegükben egy parányi aszteroidánál nem nagyobb fekete lyukak az univerzum sötét anyagának részei, melyek ahogy nevük is sugallja, nem bocsátanak ki fényt, viszont rendelkeznek gravitációs erővel. Ezzel szemben az általános relativitás elmélet azt mondja, hogy ezek a kezdeti fekete lyukak mára már elpárologtak.

Petters kiszámította a legközelebbi ilyen fekete lyuk lehetséges pozícióját és nem kis meglepetésükre az eredmény szerint az jóval a Plútó pályáján belül helyezkedik el. Petters szerint amennyiben ezek a fekete lyukak csupán 1 százalékát kitennék a galaxisunkban rendelkezésre álló sötét anyagnak, akkor több ezer ilyen kis tömegű fekete lyuk lehet a Naprendszerben.

Mint kiderült, a membránelmélet fekete lyukai elvileg megfigyelhetők, mivel ha valóban léteznek, akkor hatást gyakorolnak a Föld felé haladó, más galaxisokból érkező elektromágneses sugárzásra. A fekete lyukak által kiváltott gravitációs lencse hatás legjobban a gammasugarú kitöréseken figyelhető meg, valahogy úgy mint amikor egy kiálló kő megzavarja egy tó fodrozódását, véli Keeton. A fekete lyuk is egy interferencia sémát hoz létre, ami magán hordozza mind a gamma sugarak, mind a fekete lyuk gravitációjának jegyeit. A negyedik térbeli dimenzió jele az interferencia sémákban lesz felfedezhető. A plusz dimenzió összehúzódást idéz elő a gamma sugarú "fodrok" között, melyek a nemzetközi összefogásból születő Gamma-ray Large Area Space Telescope segítségével lesznek mérhetők.

A NASA, az Egyesült Államok Energiaügyi Hivatala, valamint francia,német, japán, olasz és svéd intézetek közreműködésével készülő új űrtávcsövet 2007 augusztusában tervezik fellőni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mrzed001 #77
    Nem keverek, gravitációs nyomásra céloztam (Úgy, mint ahogy a föld felszínén is a gravitáció okozza a légnyomást), magyarán minden bolygó/f.lyuk esetén az össz anyaguk tömege ami megteremti az össz gravitációt ami gravitációs kúpot(vagy kutat) eredményez ami hatására az anyag gyorsulna a középpont felé ami hatására az egész egyben marad és nem repül szét (erre törekszik a belső nyomás, ami a grav. nyomással ellentétes irányú). Ha nincs meg a megfelelően nagy tömeg, akkor nincs meg a megfelelően nagy grav.kút, akkor nincs meg a megfelelő gravitációs nyomás (de ott a belső nyomás), akkor az anyag törekszik a legkisebb energiaszintre ami tágulással jár (buta példa, mint egy teherautó kereke: ameddig megvan az összetartó erő -külső burok itt- addig egyben van nagy nyomáson a levegő, de ha nincs meg a megfelelő összetartó erő nem tudosz nagy nyomású levegőt előállítani -> kitágul )
  • Epikurosz #76
    "Jó lenne kiszámítani, hogy milyen kicsi fekete lyuk képes fenntartani önmagát,"

    Nem vmi Schwarzild-sugárról van itt szó?
  • BiroAndras #75
    "Az elpárolog az nem igazán jó szó. Mivel a fekete lyuk szupersűrű anyag, és mivel nincs meg az a nyomás ami ilyen sűrűn tartaná, ezért a kitágul talán a megfelelő szó."

    Valamit összekeversz. A gravitáció tartja össze, és a nyomás próbálná felfújni. De ha már fekete lyukról beszélünk, akkor a meccs eldőlt, a gravitáció győzött.
    A párolgás itt azt jelenti, hogy egy kvantum effektus hatására a fekete lyuk energiát veszít (és ugye energia=tömeg).
  • BiroAndras #74
    "Jó lenne kiszámítani, hogy milyen kicsi fekete lyuk képes fenntartani önmagát"

    Ez nem elsősorban a lyuk méretén múlik, hanem inkább a környéken levő anyag mennyiségén.
  • irkab1rka #73
    Csak ránéztem a scrollbar-ra és elkezdtem röhögni. Aki csak olvassa az sg-t, azok mind hozzászóltak ehhez a cikkhez :)))
    Az elméletről
  • mrzed001 #72
    Az elpárolog az nem igazán jó szó. Mivel a fekete lyuk szupersűrű anyag, és mivel nincs meg az a nyomás ami ilyen sűrűn tartaná, ezért a kitágul talán a megfelelő szó. Éppen ezért nem is tartom valószínűnek az aszteroidányi fekete lyukakat, mert azok is egyszerűen kitágulnának, mivel nincs meg a megfelelő gravitációs nyomás ami visszafogná a tágulást (mint egy lufinál, ha kengeded belőle a nyomást ugyan miért ne menne össze eredeti kicsi méretére?)
  • NikWeB #71
    Részecskegyorsítókban elvileg állandóan születnek, atomi méretű fekete lyukak, esetleg még kisebbek. Csakhogy ezek úgy viselkednek, ahogy eddigi ismereteink szerint a fekete lyukaknak illik, és elpárologtak. Jó lenne kiszámítani, hogy milyen kicsi fekete lyuk képes fenntartani önmagát, mert az, hogy szupernovarobbanáskor nem keletkezik 3,2 naptömegnél kisebb, nem jelenti azt, hogy egy létrejött fekete lyuk csak ennél nagyobb tömeggel képes összetartani az anyagát. Azért kíváncsi leszek az elmélet kozmológiai bizonyítására. (Megjegyzem a húrelméletben is van szó membránszerkezetű univerzumról, de ott 9 vagy 11 dimenzióról is beszélnek ami nekem kicsit sok, de ha felcsvart, akkor jöhet
  • mrzed001 #70
    És a másodperc tört része alatt meg is semmisülnek ....
  • BiroAndras #69
    "Létre jöhet akkor kicsi fekete lyuk amely csak meteorit súlyú?"

    Létrejöhettek az ősrobbanás után. Meg elvileg mesterségesen is létrehozhatók.
  • BiroAndras #68
    "De a Kupier övön kívül viszont detektáltak újabb a Plútóhoz hasonló bolygókat, ami viszont azt jelenti, hogy a bolygókeletkezés lezajlott. Tehát akkor valószínűsíthető egy nagyobb objektum létezése, ami nem feltétlenül kell hogy fekete lyuk legyen, de eddig mellette szól még az is, hogy ha nagyobb bolgó lenne, akkor már detektálták volna, mivel a sokkal kisebb égitesteket is észrevették."

    A Plútót se tekintik már sokan bolygónak. A többi ojjektum meg még annál is kisebb.
    Nagyobb bolygók szerintem csak azért nem keletkeznek arrafelé, mert túl kicsi az anyagsűrűség hozzá.

    "amikor Stephen Hawking a saját paradoxonát megcáfolta, miszerint a fekete lyuk nem minden anyagot szív be"

    Nem megcáfolta, hanem feloldotta. És ettől még a fekete lyuk mindent beszív, csak párhuztamosan sugároz is. Anyag ekkor se jön ki belőle, csak energia.

    "ugyanis a neki megfelelő észak-déli pontján, magyarul a tetején meg az alján energiát (azt nem tudom sjanos milyen tartományban) bocsájt ki."

    Minden irányba bocsályt ki, mégpedig tökéletes feketetest sugárzást (ez azt jelenti, hogy úgy sugároz, mint egy adott hőmérséklető tökéletesen fekete test).