SG.hu·

Ősi aszteroida maradványaira bukkantak

A Földdel ütköző nagy objektumok elvileg teljesen elolvadnak, vagy elpárolognak a hőhatás következtében, éppen ezért számít egyedi felfedezésnek egy strandlabda méretű meteorit kövület, amit a 145 millió éves Morokweng-kráterből sikerült kiásni.

A Dél-Afrikában található Morokweng az egyik legnagyobb becsapódási kráter bolygónkon. A 160 kilométer széles mélyedés a Jura és a Kréta kor határán jött létre egy 5-10 kilométeres aszteroida becsapódása következtében. A krátert jelenleg a Kalahári-sivatag homokja borítja. A kutatók akkor bukkantak a meteorit kövületre, amikor lyukakat fúrtak a becsapódási olvadékba, abba a területbe, ahol az aszteroida összeolvadt a Földdel, a kráter közepén.


A kráter egy műhold felvételen

A Dr. Marco Andreoli, a Witwatersrand Egyetem geológusa vezette fúrócsoport 770 méteres mélységben több sötét tömbre bukkant, melyekről elsőre nem sikerül megállapítani mibenlétüket. A kutatók kémiai és ásványtani tesztek alá vetették az anyagdarabokat, melyek legnagyobbika egy strandlabda méretével vetekedett. A vizsgálatok eredménye meglepte a kutatókat, mivel egyértelműen kimutatta, hogy a kőzet egy az ütközést túlélő meteorit.

Egy nagy méretű objektum becsapódásakor elképesztő hő termelődik, az aszteroida anyaga pedig elpárolog, vagy összeolvad a körülötte található kőzetekkel. Egy 10 kilométer átmérőjű űrkőzet 1700 és 14 000 Celsius fok közötti hő létrehozására képes, éppen ezért a tudósok csak a kráterekben található anyagok kémiai összetételének elemzésével tudják tanulmányozni ezeket a nagy becsapódásokat.


A Morokwengben talált minták. Fent az aszteroida egy darabja, alatta pedig a hő hatására megüvegesedett anyag

Dr. Andreoli szerint a megtalált darabok valószínűleg leváltak az aszteroidáról és mögötte haladva léptek be a légkörbe, így élhették túl a kráter kohóját, ahol végül meg is rekedtek. A számítógépes modellek szerint erre nincs esély, éppen ezért véli úgy a dél-afrikai kutatócsoport, hogy felül kellene vizsgálni a becsapódások modellezését, belevéve olyan körülményeket, melyek között az aszteroida anyagának egy része elviselheti a hatalmas hőt.

A meteorit darab elemzéséből kiderült, hogy az űrkőzet némileg különbözik az eddig tanulmányozott meteoritoktól. Kicsit erősebb a radioaktivitása, több benne az urán, a nátrium, viszont kisebb a vas és a nikkel tartalma.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© matatom2011. 02. 21.. 13:11||#18
Lehet nagyon hülye kérdés, de higannyal nem lehetne elsõ körben hûteni? Miért nem használják a higanyt ilyen célra, túl drága megoldás? <#wilting>
© Garga Pitic2006. 06. 10.. 20:46||#17
"Egyszerû" dugattyús motorok szelepeit is hûtik nátriummal. A szelep belsejében lötyög föl s alá a folyékony metál, szállítván a hengerfej felé a hõt. Lehet, h a Lada ezeröcsiben nincs ilyen, de II. VH-s vadászrepcsikben már alkalmazták.

Valahol Franciahonban is van egy vidék, ahol egy becsapódás nyomán keletkezett hasonló szerkezetû kõzet egész közel van a felszínhez, a környéken mindenhol fel is használták építkezésekhez. Meg borhoz 😊
© teddybear2006. 05. 15.. 16:37||#16
A folyékony(több száz fokos!) nátrium a primer körben kering. A primer kört a reaktor, és a hõcserélõ alkotja elsõdlegesen, ill. a keringtetõ szivattyú(k). Ezt forró nátriumot a hõcserélõben a szekunder kör vizének gõzzé alakítására használják, amivel a generátorok turbináit hajtják meg.
© frontember2006. 05. 15.. 09:42||#15
És a folyékony nátrium hût?? Lehet hogy csak nekem nem áll össze...<#vigyor5>
© Tiberius B2006. 05. 14.. 17:22||#14
jó kis reklám:-D
© Shadow_THH2006. 05. 14.. 17:19||#13
hiszen a tv-ben is volt... pebl moto 😄
© Tiberius B2006. 05. 14.. 13:22||#12
hogy az a!
© teddybear2006. 05. 14.. 13:12||#11
Pedig kísérleteztek vele az angolok is, és az amerikai tengeralattjárósok is. Körülményes kezelhetõsége miatt nem vált be, pontosabban a nyomottvizes rendszer jobbnak bizonyult. Az amik 1955-ben a Seawolf tengeralattjáróban eredetileg ilyet alkalmaztak, de kiderült, hogy a folyékony fém kismértékben oldja a csövek anyagát, illetve nagyon tûzveszélyes. Két évvel késõbb inkább kicserélték a máglyát nyomottvizesre.
Állítólag az orosz Alfákban is folyékonyfémes reaktor mûködik, mert kisebb, és könnyebb.
© Tiberius B2006. 05. 14.. 10:18||#10
hupsz, igazad van, a cikkben nem tûnt fel semmi, nátrium oszt akkor mi van? Erre ideírt vmit, én meg átsiklottam a néven a fogalmazás miatt
<#falbav><#falbav><#falbav><#falbav><#falbav>
© juzosch2006. 05. 14.. 10:07||#9
Nátrium hûtésrõl még nem hallottam😊